Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén

Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén Záverečná konferencia 04. 09. 2014 Zárókonferencia 2014. 09. 04. HUSK/1101/2.2.1/0352

Building partnership Zborník referátov Az előadások kivonata Projekt Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén HUSK/1101/2.2.1/0352 www.husk-cbc.eu 4. september 2014 2014. szeptember 4.

O PROJEKTE: Názov projektu: Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE Identifikačné číslo projektu: HUSK/1101/2.2.1/0352 Názov vedúceho partnera: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Názov cezhraničného partnera: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Začiatok realizácie projektu: 01. 10. 2012 Ukončenie projektu: 30. 09. 2014 Výška podpory z ERDF: 614 313,77 EUR Webová stránka projektu: www.huskforwildlife.eu A PROJEKTRŐL: Projekt címe: Közösen a Polana és Börzsöny természeti értékeinek megőrzéséért Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE Projektazonosító szám: HUSK/1101/2.2.1/0352 Vezető partner neve: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Külföldi partner neve: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Projekt kezdete: 2012. 10. 01. Projekt vége: 2014. 09. 30. ERFA támogatás összege: 614 313,77 EUR A projekt internetes oldala: www.huskforwildlife.eu Vydavateľ /Kiadja: IPOLY ERDŐ Zrt. Zodpovedný vydavateľ / Felelős kiadó: Kiss László vezérigazgató /generálny riaditeľ Autori fotografií / A fényképek szerzői: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zrt. Zodpovedný zostavovateľ / Felelős szerkesztő: František Král, Pintér Zoltán Editori / Összeállítók: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zrt. Grafická úprava, sadzba a tlač / Grafikai tervezés, betűszedés és nyomtatás: EFFIX-Marketing Kft. Náklad / Példányszám: 400 ks / 400 db Rozsah / Oldalszám: 80 strán / 80 oldal Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie. Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 4

Tartalomjegyzék / Obsah: Tartalomjegyzék / Obsah:.........................................................3 Tisztelt Olvasó! (Kiss László vezérigazgató Ipoly Erdő Zrt.)..........................4 Vážený Čitateľ! (Kiss László generálny riaditeľ Ipoly Erdő Zrt.).......................6 Tisztelt Olvasó! (Ing. Pavol Kráľ a Lesy SR á.v., Kriváni erdészeti üzem igazgatója).......8 Vážený Čitateľ! (Ing. Pavol Kráľ riaditeľ Lesy SR š.p., OZ Kriváň).....................10 Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén projekt elért eredményeinek bemutatása.................................12 Predstavenie dosiahnutých výsledkov projektu Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny...................................18 A Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén projekt keretén belül a Polanán megvalósított tevékenységek, és a megszerzett tapasztalatok......................................24 Realizované aktivity na Poľane v rámci projektu Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny a získané skúsenosti................30 A vadon élő állatok természeti környezetükre gyakorolt terhelésének csökkentése az Ipoly Erdő Zrt. Börzsöny vadászterületén a HUSK 1101/2.2.1/0352 Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Polána és a Börzsöny területén elnevezésű pályázat keretein belül.................................................36 Zníženie zaťaženia prírodného prostredia divou zverou v poľovnom revíri Börzsöny spoločnosťou Ipoly Erdő Zrt. v rámci projektu HUSK 1101/2.2.1/0352 Spoločne za záchranu prírodných hodnôt Poľany a pohoria Börzsöny............................39 Erdő nagyvad monitoring....................................................42 Les zver monitoring..........................................................50 Élőhelyek és vadállomány a Bükki Nemzeti Parkban................................57 Biotopy a stavy zveri v Národnom Parku Bükk......................................60 A további együttműködés lehetőségei a Szlovák Köztársaság - Magyarország Határmenti Együttműködési Program 2014-2020 keretén belül......................63 Možnosti ďalšej spolupráce v rámci Programu cezhraničnej spolupráce Slovenská republika -Maďarsko 2014-2020...............................68 KÖSZÖNET....................................................................72 POĎAKOVANIE................................................................73 5

Tisztelt Olvasó! Az erdő Szlovákia és Magyarország legfontosabb megújuló természeti erőforrása. Erdeink természetességének jelentősége gazdasági, közjóléti és természetvédelmi szempontból egyaránt növekszik. Örvendetes, hogy egyre több pályázati projekt támasztja alá az Európai Unió határozott szándékát az erdők közcélú értékeinek növelésére. Ezek közül kiemelten fontosak, önmagukon túlmutatóak azok a programok, melyek szakmai eredményeik mellett a nemzetközi kapcsolatok fejlődését is elősegítik. Ma már széles körben ismert és elismert az a szoros együttműködés, amire a szlovák és a magyar állami erdőket kezelő erdőgazdaságok a LESY SR. és az Ipoly Erdő Zrt. szerződtek, közérdeket szolgáló, közös pályázataikkal. A két ország erdészeinek és vadászainak határon átnyúló összefogásával elnyert programok egyike, a HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Polana és a Börzsöny területén című projekt,melynek most egy újabb jelentős állomásához értünk, a projekt záró rendezvényéhez. Ez a projekt természeti környezetünk állapotának megóvását, javítását célozza, úgy a szlovák, mint a magyar oldalon. Mindkét országban természetvédelemmel oltalmazott területeket érint. Napjainkban az erdők természetes állapotának a fenntartása az erdő és az erdőben élő vad egymásra hatásának figyelemmel kísérése, a természetes egyensúly fenntartása megnövekedett jelentőséggel bír. A természetvédelmi oltalommal érintett területek, így a Polana és a Börzsöny is elsődlegesen arra hivatottak, hogy az itt fellelhető értékek megóvásra kerüljenek és ezeket a későbbi generációk is láthassák. Másik fontos feladatuk, hogy az egyre erősebben felmerülő közjóléti igényeket kellő színvonalon kiszolgálják. A projekt a vadon élő állatok jólétének biztosításán keresztül, az életfeltételek javításával azt a célt szolgálja, hogy így azok kevésbé károsítsák környezetüket. Másik igen fontos célunk, ami elsődlegesen az iskoláskorú gyerekeken keresztül valósulhat meg, hogy a projekthez kapcsolódó programokkal, bemutatókkal rávilágítsunk arra, hogy természeti környezetünk oltalma védelme mindannyiunk közös feladata és érdeke. 6

Különösen nagy a jelentősége annak, hogy ez a program a határon átnyúló Európai Unió által támogatott együttműködés keretében valósulhatott meg, hiszen a biológia, a minket körülvevő ökoszisztémák nincsenek tekintettel az államhatárokra, társadalmi vagy politikai berendezkedésekre. Szlovák partnerünk valamint a programban tevékenykedő munkatársaim nevében. Kiss László vezérigazgató Ipoly Erdő Zrt. 7

Vážený Čitateľ! Lesy sú najdôležitejšími obnoviteľnými prírodnými zdrojmi Slovenska a Maďarska. Neustále sa zvyšuje význam prirodzenosti našich lesov tak z hospodárskeho hľadiska, ako aj z pohľadu verejného blaha a ochrany prírody. Je potešiteľné, že čoraz viac grantov a projektov potvrdzujú rozhodný zámer Európskej únie pre zvyšovanie hodnôt lesov z verejných záujmov. Spomedzi týchto sú mimoriadne dôležité, ďalekosiahle tie programy, ktoré popri svojich odborných výsledkoch napomáhajú aj rozvoju medzinárodných kontaktov. Dnes je už v širokom okruhu známa tá úzka spolupráca, na ktorú vytvorili vzájomnú zmluvu spoločnosti, ktoré hospodária na slovenských a maďarských štátnych lesoch LESY SR. š. p., a Ipoly Erdő Zrt. - vo svojich spoločných grantoch, ktoré slúžia verejným záujmom. Jedným z týchto grantov je, o ktorý sa uchádzali lesníci a poľovníci oboch štátov, projekt s názvom HUSK/1101/2.2.1/0352. Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny, kde sme sa dostali k významnému bodu realizácie, k záverečnej konferencii. Cieľom tohto projektu je ochrana a zlepšenie prírodného prostredia, tak ako na slovenskej, tak aj na maďarskej strane. V oboch krajinách sa dotýka území s vysokým stupňom ochrany prírody. V súčasnosti udržať prirodzený stav lesov, sledovanie spolupôsobenia v lese žijúcej zveri a lesa navzájom, udržanie prirodzenej rovnováhy má stále väčší význam. Chránené dotknuté územia Poľany a pohoria Börzsöny sú určené na to, aby sa tu nachádzajúce prírodné hodnoty zachovali aj pre budúce generácie. Ďalšou jeho dôležitou úlohou je, aby obslúžili stále sa zvyšujúce verejnoprospešné nároky na čo najvyššej úrovni. Projekt cez zabezpečenia vhodných životných podmienok pre zver sleduje cieľ znižovania poškodzovania prostredia zverou. Druhým dôležitým cieľom projektu, ktorý sa môže uskutočniť hlavne cez školskú mládež organizovaním programov a ukážok spätých s projektom, je poukázanie na spoločný 8

záujem a úlohu ochrany prírodného prostredia. Zvlášť dôležité je, že tento projekt sa realizoval v rámci cezhraničnej spolupráce podporovanej Európskou úniou, nakoľko biológia a nás obklopujúce ekosystémy nepoznajú štátne hranice, nepodliehajú spoločenským a politickým štruktúram. S úctou v mene nášho slovenského partnera a spolupracovníkov zodpovedných za projekt Kiss László generálny riaditeľ Ipoly Erdő Zrt. 9

Tisztelt Olvasó! A LESY SR több mint 920 000 hektár erdőn gazdálkodik, ami Szlovákia erdőterületének több mint 46 %-t teszi ki. A vállalatot Erdészeti Üzemek és kirendeltségek alkotják, melyet a Besztercebányán székelő vezérigazgatóság irányít. A Krivány Erdészeti Üzem az állami vállalat egyik szervezeti egysége, mely már több mint két éve valósítja meg magyar partnerével (IPOLY ERDŐ Zrt.) a határmenti együttműködési programot. Az Erdészeti Üzem 43 376 hektáron gazdálkodik a Polana hegységtől kezdve egészen a a szomszédos Magyarországgal határos Ipoly folyó völgyéig. Az erdészek az erdészeti-gazdálkodási munkájukkal jelentős mértékben hatnak és formálják a természet általános jellegét, és az erdei állatoknak életkörnyezetet hoznak létre. Az erdőgazdálkodás alapvető célja összehangolni az erdei gazdálkodás, és erdei állatokról való gondoskodás érdekeit úgy, hogy az erdei állatok állományai elválaszthatatlan részét képezzék az erdei ökoszisztémáknak, és emellett ne törjön meg az erdei gazdálkodás folyamatossága, és állandósága. Ez a közös projekt, amely mára már szinte teljesen befejeződött, sokban hozzájárul ennek a célnak a teljesítéséhez, melyet az erdészek a projektfeladatok összeállítása során célul tűztek ki maguknak a Polana-n és Börzsönyben. Az elvégzett tevékenységek jelentősen hatnak az erdei állatok állományának egészséges fejlődéséhez szükséges megfelelő életterek kialkaítására, azok kedvezőtlen hatásokkal szembeni védelmére, elsősorban a természetes táplálék, és ivóvíz hiányára azokban az időszakokban, amikor azokból hiány mutatkozik kapcsolódva az állatok által erdei növényeken okozott károk csökkentésére a Polana Bioszféra Rezervátum Természetvédelmi Terület, és a Duna - Ipoly Nemzeti Park területén. A projekt megvalósítása során egy sor munka-, és projektmegbeszélésre került sor mindkét partner munkatársai között. Ezen találkozók során informális baráti kapcsolatok is létrejöttek, ami az emberek, és környezet további, és értékesebb megismerésének lehetőségét, az ismeretek és tapasztalatok kölcsönös átadását vetíti előre, melyek hozzájárulnak nemcsak a mi, erdészeink, hanem cégeink, és társaságaink életének és munkájának gazdagításához is. 10

Pontosan ez a megvalósított projekt volt a bizonyítéka annak, milyen óriási potenciállal rendelkeznek az erdészek a kölcsönös együttműködésben. A megoldandó problémákat a határmenti együttműködés közös alapján is meg lehet oldani európai pénzügyi támogatások felhasználásával, a LESY SR á. v. és IPOLY ERDŐ Zrt. társaságok között meglévő személyes, és partneri kapcsolatok felhasználásával. KÉPTÁR 1. kép Ing. Pavol Kráľ a Lesy SR á.v., Kriváni erdészeti üzem igazgatója 11

Vážený Čitateľ! Štátny podnik LESY SR obhospodaruje viac ako 920 000 hektárov lesa,čo je viac ako 46 % lesov Slovenska. Podnik tvoria odštepné a špecializované závody, ktoré zastrešuje generálne riaditeľstvo v Banskej Bystrici. Odštepný závod Kriváň je jednou z organizačných zložiek štátneho podniku, na ktorom sa už takmer dva roky realizuje projekt z programu cezhraničnej spolupráce s maďarským partnerom IPOLY ERDŐ Zrt. (Ipeľské lesy, a. s.). Odštepný závod obhospodaruje lesy na výmere 43 376 hektárov na území od pohoria Poľana po nížiny Poiplia, rozložené po hranicu so susedným Maďarskom. Lesníci svojou lesohospodárskou činnosťou vo významnej miere ovplyvňujú a formujú celkový ráz prírodnej krajiny a vytvárajú životné prostredie lesnej zveri. Základným cieľom obhospodarovateľa lesa je zosúladiť záujmy lesného hospodárstva a starostlivosti o zver tak, aby sa stavy lesnej zveri stali neoddeliteľnou súčasťou lesných ekosystémov, pri nenarušení nepretržiteľnosti a trvalosti lesného hospodárstva. Tento spoločný projekt, ktorý je dnes už takmer naplnený, by mal v mnohom napomáhať k splneniu tohto cieľa, ktorí si lesníci pred seba kládli pri zostavovaní úloh projektu na Poľane i v Börzsöny. Vykonané aktivity významne ovplyvnia vytváranie vhodného priestoru pre zdravý vývoj populácie lesnej zveri, jej ochranu pred nepriaznivými vplyvmi, hlavne nedostatkom prirodzenej potravy a vody v obdobiach strádania v nadväznosti na predpoklady znižovania škôd zverou na lesných porastoch v chránených územiach Chránenej krajinnej oblasti Biosferická rezervácia Poľana a Národného parku Dunaj-Ipeľ. Počas doby plnenia projektu dochádzalo k početným pracovným, projektovým stretnutiam pracovníkov oboch partnerov. Počas týchto stretnutí boli nadviazané aj neformálne a priateľské vzťahy, čo predurčuje k ďalšiemu a hodnotnejšiemu spoznávaniu ľudí, prostredia, v ktorom žijú a pracujú, odovzdávaniu si vájomných poznatkov a skúseností, ktoré prispejú k obohateniu práce a 12

života nielen nás lesníkov, ale aj našich firiem a spoločností. Práve realizovaný projekt preukázal, aký potenciál vzájomnej spolupráce lesníci majú. Problémy, ktoré je potrebné riešiť je možné aj na spoločnej báze cezhraničnej spolupráce, za použitia spoločných európskych finančných prostriedkov, pri uplatnení a využití osobných a partnerských vzťahov oboch lesníckych spoločností LESY Slovenskej republiky, š. p. a IPOLY ERDŐ Zrt. OBRAZOVÁ PRÍLOHA 1. obrázok Ing. Pavol Kráľ riaditeľ Lesy SR š.p., OZ Kriváň 13

Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén projekt elért eredményeinek bemutatása Ing. František Král, LESY SR, á. v. Besztercebánya Vezérigazgatóság projektmenedzsere f.kral@lesy.sk A 21. századi Európában találhatók még olyan területek, ahol az erdők az ősidőktől fogva nagykiterjedésű összefüggő területet alkotnak, melyek telis-tele vannak természeti értékekkel. Magyarország északi részén ilyen a Börzsöny vulkanikus hegység több mint 40 ezer hektáros kiterjedésével. 1997-ben alapították meg ezen a területen a Duna - Ipoly Nemzeti Parkot a természeti értékek, és gazdagság hosszantartó védelmének céljából. Az Ipoly folyó másik oldalán, Közép-Szlovákiában a 20 hektáros kiterjedésű vulkanikus Polana hegység, mely hasonló mértékű érintetlen területtel rendelkezik. Ez a terület 1981-ben lett Természetvédelmi területté nyilvánítva, és később, 1990-ben került bele az UNESCO bioszféra rezervációinak hálózatába. Ezek az egyedülálló területek, és természeti értékek azonban veszélyeztetettek. A vadállomány nagyfokú koncentrációja, a természetes termésmentes fás növények hiánya, a hegyi legelők gondoskodásának elmaradása, és az ezzel összefüggő terület-csökkenés az oka annak, hogy az erdei állatok - főleg télen - természetes táplálék-hiányban szenved. A jelenlegi klímaváltozás időszakában az erdei állatokat a nyári időszakban is kihalás fenyegeti, elsősorban az ivóvíz hiánya miatt. Az állatok kon- 14

centrációja bizonyos helyszínekre a téli hónapokban intenzív etetés nélkül nagy károkat okoz a természetes vegetáción. Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, elengedhetetlen volt megvalósítani az állatok kedvezőtlen időjárással szembeni preventív védelmét hivatott projekt-aktivitást azzal a céllal, hogy megfelelő környezetet hozzunk létre az állatpopulációk egészséges fejlődéséhez, és egyúttal támogassuk a szóban forgó védett területek egyedülálló természeti adottságait. Az erdészek ennél az oknál fogva éltek a lehetőséggel, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozzák a tevékenységeiket a Közösen a Polana és Börzsöny természeti értékeinek megőrzéséért című projekt (rövidítése: HU-SK FOR WILDLIFE) keretén belül, ahol többféle tevékenységet terveztek be az állatok életminőségének javítása céljából a Polana Természetvédelmi Terület, és a Duna - Ipoly Nemzeti Park területén belül. A LESY Rt. állami vállalat Krivány részlegéből származó szlovák erdészek, és az Ipoly Erdő Zrt. magyar erdészeinek közös projektjéről van szó, mely a Magyarország - Szlovákia Határmenti Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül valósult meg, ahol a két partner teljes pénzügyi támogatási kerete 737 363,50 öszszeget tett ki. A projekt 2012 októberében indult nyitókonferenciával, melyet a vezető partner szervezett meg Gyetván, ahol a konferencia résztvevői, célcsoportok, de a közvélemény is megismerkedhetett a projekttel, annak céljaival, a tevékenységekkel, továbbá bemutatásra kerültek a területek a javasolt tevékenységek indoklásával, és a vita keretében lehetőség nyílt a határ két oldaláról megjelent szakemberek közötti tapasztalatcserére is. Befejezésképpen a résztvevők meglátogatták a Polana természetvédelmi Területet - a projekt megvalósításának helyét. A projekttevékenységek megvalósítása a 2013. tavaszán lefolytatott közbeszerzési eljárások lezárultát követően kezdődtek meg. A projekttevékenységek elsősorban az erdei állatok kedvezőtlen hatásokkal szembeni védelmére irányultak, főleg a természetes élelem- és vízhiányra fókuszálva. Az ösvények, és vadátjárók hálózatának kiépítésével együtt csökken az esélye a vad által az erdei növényeken okozott kár csökkenésének a védett területeken. Ezek a tevékenységek a prioritás céljainak teljesítésére, azaz a természeti értékek védelmére irányulnak. A projekt időtartama során a Polana Természetvédelmi Területen, és Duna - Ipoly Nemzeti Park területén a Börzsönyben 16 etetőhely került kiépítésre, továbbá 62 15

automatikus szemes takarmánnyal történő etető berendezés, 23 darab lédús takarmány-etető, és 22 darab szenázs etető került kihelyezésre. Ezeket a berendezéseket az állatok téli időszakban minőségi táplálékkal történő kiegészítő etetésére használjuk. Az egész évi megfelelő ásványi sómennyiség bevitelének elősegítése céljából összesen 82 darab fedett sózó került kiépítésre, és kihelyezve. A lédús takarmány tárolására és terítésére Trnava környékén 2 silót építettünk ki és telepítettünk, amivel a takarmány közelebb került az állatokhoz, biztosítva van traktoros pótkocsira történő felrakása, és ez hozzájárul az állatok jobb, és gyorsabb táplálásához magasabb hótakaró esetén. A lédús tápanyagot a Polanán 8 helyszínen tároljuk, ahol télen sem fagy meg. A projekt keretén belül a Polanán 32 kutat és itatót építettek ki az állatok számára, és a Börzsönyben 15 nedves élőhelyet - vizes biotopot - tisztítottak meg, melyek az állatok életfeltételeit javítják a száraz nyári időszakokban. Nemcsak az állatok, és madarak táplálékának bővítése, a rideg környezet elviselhetőségének növelése miatt, hanem a Polana környezetének esztétikai kiegészítése miatt is 520 darab termő fát - almafát és berkenyét - ültettünk ki. Az állatok számára nagy veszélyt jelentettek a régi kerítések, melyek már nem teljesítették feladatukat, a fiatal erdei növények már megnőttek, így azokat el kellett távolítani összesen 67 044 fm hosszúságban. Állatösvényeket építettünk ki és újítottunk fel összesen 93 179 fm hosszúságban. Ezen kívül a magyar partner a jó tapasztalatokra alapozva 4 140 fm hosszúságú vadátájárót tisztított meg, amivel lehetővé tette az állatok egyszerűbb eljutását az élelemhez. A kérődző állatok számára rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű jó minőségű élelem biztosítása. Hasonlóan fontos, hogy az etetőkbe minőségi, és megfelelően előkészített széna kerüljön. A Krivány erdészei nagy hangsúlyt fektetnek az előkészítésére, és ezt nagyfokú szakmaisággal és modern gépparkkal végzik, melyet 3 kaszálógéppel egészítettünk ki, hogy a rétek szélei is kaszálhatók legyenek, az évente burjánzó erdei növények között. Az erdészek számára fontos ismerni az erdei állatok szokásait, viselkedését, megfigyelni őket, monitorozni állományukat, és fenntartható módon gazdálkodni velük. A terület, és etetőberendezések monitorozása céljából 92 vadmegfigyelő kamera került megvásárlásra, melyek a Polana és Börzsöny területén lettek elhelyezve, továbbá 21 távcső, 11 vadmegfigyelő berendezés került beszerzésre, melyekből 4 hordozható. 16

A Polana Természetvédelmi Terület Állami Védelmével együttműködve 20 tájékoztató információs tábla került telepítésre, melyek a tanösvény látogatóit tájékoztatják a Polana természeti értékeiről. A táblákon információk találhatók a terület földtani felépítéséről, geomorfológiájáról, erdei fáiról, kis kiterjedésű védett területeiről, a terület felhasználásáról, madarairól, természetes erdeiről, vizes élőhelyeiről, gerincteleneiről, erdeiről, vizeiről, vadászatról, és a Hátsó-Polana Nemzeti Természeti Rezervátumról. A tanösvény a Kyslinka erdészet közelében kezdődik, körülbelül kilenc kilométerre Hrochoť településtől. Az ösvény két körből áll, és 3 filagóriával lett kiegészítve. A hoszszabbik körút 17 km hosszú, és 17 megállóval rendelkezik, a kiindulási, és célállomás Kyslinka-n található. A rövidebb, és kényelmesebb körút hossza körülbelül 8,5 km. A közös találkozókon a projekt partnerek tájékoztatták egymást a projekt implementációjának helyzetéről, a pénzügyi lehívásokról, felosztották egymás között a feladatokat, továbbá tapasztalatokat és ismereteket cseréltek a projekt megvalósításáról. Szlovákiában került sor a nyitó konferenciára, valamint 2 további projekt-megbeszélésre. A Magyarország és Szlovákia közötti különbségek, az erdei vadállatok védett területeken történő gazdálkodása iránt érdeklődő szakmai nyilvánosság számára 2013. őszén szakmai szemináriumot rendeztünk. Magyarország területén 3 projekt-értekezletre került sor. A projekt lezárásáig 1 projekt-találkozóra kerül még sor Szlovákiában, és Magyarországon kerül megrendezésre a zárókonferencia. A projekt teljes megvalósítása során nagy figyelmet szenteltünk a projekt publicitásának, valamint a határon átnyúló együttműködésnek. Elindítottuk a projekt internetes oldalát is (www.huskforwildlife. eu), ahol rendszeresen megjelentek aktualitások a projekt életéből, továbbá meghívók, és szakmai információk a konferenciákról, és szemináriumokról. A projekt-csapat több sajtóhírt adott ki, melyek a helyi és szakmai sajtóban jelentek meg, de internetes információs portálokon is. A projekt a 2014. 02. 13. és 16. között megrendezett Budapesti FEHOVA Nemzetközi Kiállításon is propagálva volt. Ez a kiállítás a közép-európai térségben az egyik leglátogatottabb, és 2014- ben több mint 50 ezer látogatóval büszkélkedhetett. A projektről filmes dokumentum készült, melyet a kiállítás látogatói közvetlenül a kiállítás helyszínén tekinthettek meg. A szakmai- és laikus nyilvánosság érdeklődői számára a projektről 17

szóló filmet DVD-n is rendelkezésükre bocsátottuk, továbbá információs szórólapokat osztottunk szét a projektről. Ezzel a szlovák - magyar együttműködési projekt bekerült a szélesebb köztudatba. A HU-SK FOR WILDLIFE projekt tartalmával a vadászati, zoológiai, környezetvédelmi, és természetvédelmi szakmai- és laikus nyilvánosság nagy csoportjait szólította meg, akiknek új ismereteket hozott a szlovákiai és magyarországi különleges feltételek közötti állatokról történő gondoskodásról a szóban forgó védett területeken. Az új létesítmények kiépítésével támogattuk a környező erdészeti iskolák diákjainak természetvédelmi területeken folyó oktatási folyamatát, gyakorlati bemutatókkal mutattuk be számukra, milyen módon segítik a szóban forgó létesítmények az erdei vadon élő állatok életkörülményeit, csökkentik az erdei állatok által okozott károkat, és javítják az erdei állatok vízhez jutását. A projekt célcsoportjai a határ mindkét oldalán található természetvédelmi területek látogatói lesznek, melyekben a projekt emelte a védett területek esztétikai megjelenését, és részlegesen fejlesztette a turisztikai infrastruktúrát. A projekt megvalósítása 2012. 10. 01-jén kezdődött, és 2014. 09. 30-ig tart. A projekt tervezett összköltségvetése 737 363,50 volt, amiből 614 313,77 az ERFA támogatás öszszege, 86 181,55 az állami költségvetések része, és 36 868,18 képezte a partnerek önrészét. Ezt a költségvetést sikerült csaknem egészében kimeríteni. A projekt időtartama során benyújtásra, és jóváhagyásra került az összes projekt-jelentés, már csak a zárójelentés benyújtása van hátra. Befejezésképpen már csak annyit lehet konstatálni, hogy a projekt az összes elvárásnak eleget tett, ráadásul azokat túl is szárnyalta, mivel sikerült az összes kitűzött célt teljesíteni, sőt túlteljesíteni. 260 etető, illetve víz biztosítására szolgáló berendezés lett kiépítve, és kihelyezve, eltávolítottunk több mint 67 km veszélyes régi kerítést, és 97 km hosszúságú ösvényt, és vadátjárót építettünk ki. Ezzel több, mint 40 ezer védett területet fejlesztettünk, ahol az erdei állatok jobb életfeltételekkel fognak rendelkezni, és ennélfogva kevésbé fognak negatívan hatni a természeti környezetre. Megkezdődött továbbá az állatok monitorozása, ami szintén pozitívan hat a természeti értékekre, és azok védelmére. A projekt állandó fenntarthatósága, és a projekttevékenységek keretén belül az erdészek rendszeresen etetik, és fogják etetni az erdei állatokat a táplálékhiányos időszakokban ősztől kor tavaszig 18

abból a célból, hogy az állatok megtarthassák, és pótolhassák zsírkészletüket a téli időszak során. Ehhez járulnak hozzá a kiépített, és kihelyezett berendezések, melyek biztosítják a szóban forgó területen a természeti értékek megőrzését. Szlovákia, és Magyarország azon országok közé tartoznak, melyek jelentős erdőterülettel rendelkeznek, és minden bizonnyal elismerik, hogy az erdők megérdemlik gondoskodásunkat, mivel azokat nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsönbe. Remélem, hogy az elolvasást követően elismerik, hogy értékes projektről van szó, és erdeink megérdemlik természeti értékeink megőrzését. 19

Predstavenie dosiahnutých výsledkov projektu Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Ing. František Král, projektový manažér LESY SR, š. p. Generálne riaditeľstvo Banská Bystrica f.kral@lesy.sk Aj v 21. storočí, sa v Európe ešte nachádzajú oblasti, kde lesy tvoria odpradávna rozsiahle súvislé územia plné prírodných hodnôt. Na severe Maďarska je takým vulkanické pohorie Börzsöny o veľkosti viac ako 40 tisíc hektárov. V roku 1997 bol na tomto území zriadený Národný park Dunaj Ipeľ z dôvodu trvalého zabezpečenia ochrany vzácnej prírody a prírodného bohatstva. Za riekou Ipeľ, na strednom Slovensku, je takýmto nedotknutým rozsiahlym územím s výmerou viac ako 20 tisíc hektárov vulkanické pohorie Poľana. Toto územie bolo v roku 1981 vyhlásené za Chránenú krajinnú oblasť a neskôr v roku 1990 bolo zaradené do siete biosférických rezervácií UNESCO. Tieto jedinečné územia a prírodné hodnoty sú však ohrozované. Vysoká koncentrácia zveri, absencia výskytu prirodzených plodonosných drevín, úpadok starostlivosti o horské lúky a ich následné ubúdanie spôsobujú, že lesná zver hlavne v zime trpí nedostatkom prirodzenej potravy. V období súčasných klimatických zmien začína počas leta zver hynúť aj v dôsledku nedostatku pitnej vody. Koncentrovanie zveri v zime na určité lokality spôsobuje bez intenzívneho prikrmovania tiež 20

vysoké škody na prirodzenej vegetácii. Aby sa tomu predišlo, bolo nevyhnutné realizovať aktivity projektu zamerané na preventívnu ochranu zveri pred nepriaznivými vplyvmi s cieľom vytvárať vhodný priestor pre zdravý vývoj populácií zveri a zároveň podporiť ochranu jedinečných prírodných daností predmetných chránených území. Lesníci z toho dôvodu využili možnosť spolufinancovania aktivít z finančných prostriedkov Európskeho fondu regionálneho rozvoja a v rámci projektu Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny (Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE) naplánovali viacero opatrení na zlepšenie podmienok života zveri v Chránenej krajinnej oblasti Poľana a v maďarskom Národnom parku Dunaj-Ipeľ. Ide o spoločný projekt slovenských lesníkov zo štátneho podniku LESY Slovenskej republiky, Odštepného závodu Kriváň a maďarských lesníkov z Ipeľských lesov, a. s. (IPOLY ERDŐ Zrt.) z Programu cezhraničnej spolupráce Maďarsko-Slovenská republika 2007-2013, ktorého celková výška oprávnených finančných prostriedkov pre oboch partnerov predstavovala 737 363,50. Projekt naštartoval v októbri 2012 úvodnou konferenciou, ktorú usporiadal vedúci partner v Detve a účastníkom konferencie, cieľovým skupinám, ale i verejnosti bol odprezentovaný projekt, jeho ciele, aktivity, predstavené územia so zdôvodnením navrhovaných činností a v rámci diskusie bol priestor pre výmenu skúseností cezhraničných návštevníkov. Na záver účastníci navštívili CHKO Poľana - miesto realizácie projektu. S realizáciou nosných aktivít projektu sa začalo po vykonaní verejných obstarávaní na jar 2013. Aktivity projektu boli zamerané predovšetkým na ochranu lesnej zveri pred nepriaznivými vplyvmi, najmä pred nedostatkom prirodzenej potravy a vody v čase sucha. Spolu s dobudovaním siete chodníkov a prechodov pre zver sa zároveň vytvára predpoklad na zníženie škôd spôsobovaných zverou na lesných porastoch v chránených územiach. Tieto činnosti sú zamerané na napĺňanie cieľa priority, t.j. ochrany prírodných hodnôt. Počas trvania projektu bolo v lesoch CHKO Poľana a NP Dunaj- -Ipeľ, v pohorí Börzsöny vybudovaných 16 ks kŕmnych zariadení a osadených 62 automatických kŕmnych zariadení na jadrové krmivo, 23 ks kŕmnych zariadení na objemové krmivo a 22 ks kŕmnych zariadení na prekladanie senáže. 21

Tieto zariadenia sú využívané na prikrmovanie zveri kvalitným krmivom najmä v zimnom období. Pre zabezpečenie celoročného príjmu dostatočného množstva minerálnych solí bolo vybudovaných a zriadených celkom 82 ks krytých soľníkov. Pre uskladnenie a rozvezenie jadrového krmiva boli v lokalite Trnavy vybudované a osadené 2 silá čím je krmivo bližšie k zveri, zabezpečené je nasypanie na traktorovú vlečku a napomôže sa tým k lepšiemu i rýchlejšiemu prikrmovaniu zveri pri vyššej snehovej prikrývke. Dužinaté krmivo sa na Poľane uskladňuje v 8 krytoch na uskladnenie, kde ani v zime nepremŕza. V rámci projektu sa ďalej vybudovalo na Poľane 32 studničiek a napájadiel pre zver a v Börzsönyi sa vyčistilo 15 mokradí vodných biotopov, ktoré zlepšia životné podmienky zveri v období suchého leta. Nielen pre spestrenie potravy zvierat a vtáctva, zvýšenie úživnosti drsného prostredia, ale i estetické dotvorenie poľanského prostredia bolo vysadených 520 kusov plodonosných drevín - jabloní a jarabín. Veľké nebezpečenstvo pre zver predstavovali staré oplôtky, ktoré už neplnili svoj účel, mladé lesné porasty odrástli a tak ich bolo potrebné odstrániť v celkovej dĺžke 67 044 bm. Vybudovali sa a obnovili i chodníky pre zver v celkovej dĺžke 93 179 bm. Okrem toho maďarský partner pre dobré skúsenosti vyčistili 4 140 bm priechodov pre zver, čím zabezpečili ľahší pohyb a presun zveri za potravou. Pre prežúvavú lesnú zver je veľmi dôležité zabezpečiť dostatok kvalitného objemového krmiva. Taktiež je veľmi dôležité, aby kŕmne zariadenia boli naplnené kvalitným a vhodne pripraveným senom. Lesníci z odštepného závodu Kriváň kladú veľký dôraz na jeho prípravu a robia to s vysokou odbornosťou a moderným strojovým vybavením, ktoré bolo doplnené o 3 bubnové kosačky, aby sa mohli dokášať aj okraje lúk už v spleti každoročne sa rozpínajúceho lesného porastu. Pre lesníkov je dôležité poznať zvyky lesnej zveri, jej správanie, sledovať ju, monitorovať jej stavy a trvalo-udržateľne obhospodarovať. Na monitorovanie územia, kŕmnych zariadení slúži spolu 92 zakúpených fotopascí rozmiestnených v lesoch Poľany a Börzsönyu, 21 ďalekohľadov, 11 pozorovacích zariadení z toho 4 prenosné. V spolupráci so Štátnou ochranou prírody správou CHKO Poľana bolo vybudovaných 20 náučných informačných tabúľ, ktoré informujú návštevníkov náučného 22

chodníka o prírodných hodnotách Poľany. Na paneloch sú informácie venované geológii a geomorfológii, lesným drevinám, maloplošným chráneným územiam, využívaniu územia, vtáctvu, prírodným lesom, mokradiam, bezstavovcom, živočíchom, lesom, nelesným spoločenstvám, vodstvu, poľovníctvu a Národnej prírodnej rezervácii Zadná Poľana. Nástup na náučný chodník je v blízkosti Lesnej správy Kyslinky, približne deväť kilometrov od obce Hrochoť. Chodník má dva okruhy a doplnený je o 3 vybudované altánky. Dlhší okruh má 17 zastávok v dĺžke 17 km, východisková aj konečná zastávka je v Kyslinkách. Kratší a pohodlnejší okruh má približne 8,5 km. Na spoločných projektových stretnutiach sa partneri projektu informovali o stave implementácie projektu, čerpaní finančných prostriedkov, rozdelili si úlohy a vymieňali skúsenosti a poznatky z priebehu realizácie projektu. Na Slovensku sa uskutočnila úvodná konferencia a 2 projektové stretnutia. Pre odbornú verejnosť so záujmom o obhospodarovanie lesnej zveri v chránených územiach, rozdieloch v Maďarsku a na Slovensku sa uskutočnil na jeseň 2013 odborný seminár. Na území Maďarska sa uskutočnili 3 projektové stretnutia. Do konca projektu bude zorganizované 1 projektové stretnutie na Slovensku a záverečná konferencia sa bude konať v Maďarsku. Počas celého trvania projektu sa veľa pozornosti kládlo i publicite projektu ako i programu cezhraničnej spolupráce. Bola spustená webová stránka projektu (www. huskforwildlife.eu), na ktorej sa pravidelne objavovali aktuality zo života projektu, pozvánky a odborné informácie z konferencií a semináru. Projektový tím vydal viac tlačových správ, ktoré sa objavili v miestnej a odbornej tlači, ale i na internetových informačných portáloch. Projekt bol propagovaný aj na medzinárodnej výstave FEHOVA v Budapešti, ktorá sa konala v dňoch 13.-16.02.2014. Táto výstava je v stredoeurópskom priestore hojne navštevovaná a aj v roku 2014 mala viac ako 50 tisíc návštevníkov. O projekte bol nafilmovaný dokument, ktorý si mohli návštevníci výstavy pozrieť priamo v priestoroch, kde sa konala výstava. Záujemcom z odbornej aj laickej verejnosti bol film o projekte poskytnutý aj na DVD a taktiež boli rozdávané informačné letáky o projekte. Tým sa dostal projekt slovensko-maďarskej spolupráce do povedomia širokej verejnosti. 23

Projekt HU-SK FOR WILDLIFE svojím obsahom oslovil veľké skupiny z odbornej i laickej verejnosti z oblastí poľovníctva, zoológie, ekológie i krajinnej tvorby, ktorým priniesol i rozšíril poznatky o spôsobe starostlivosti o zver v špecifikách Slovenskej republiky a Maďarska, ako i v rámci predmetných chránených území. Vybudovaním nových zariadení došlo k podpore prebiehajúceho vzdelávacieho procesu v chránených územiach pre študentov blízkych lesníckych škôl, prostredníctvom praktických ukážok ako predmetné zariadenia napomáhajú pri zlepšení životných podmienok lesnej zveri, znížení škôd spôsobovaných lesnou zverou, zlepšení prístupu k vode pre zver. Cieľovou skupinou projektu sú na oboch stranách hranice i návštevníci oboch chránených území, v ktorých projekt skvalitnil estetický ráz chránených území a čiastočne dotvoril turistickú infraštruktúru. Realizácia projektu sa začala 01. 10. 2012 a bude trvať až do 30. 09. 2014. Celkový rozpočet projektu bol plánovaný na 737 363,50, z čoho 614 313,77 činí príspevok ERDF, 86 181,55 činia zdroje zo štátneho rozpočtu a 36 868,18 vlastné spolufinancovanie projektových partnerov. Tento rozpočet sa takmer podarilo vyčerpať. Počas trvania projektu boli podané a schválené zatiaľ všetky správy a už ostáva podať len záverečnú správu. Na záver možno už len konštatovať, že projekt naplnil všetky očakávania, ba dokonca ich predčil, keďže sa podarilo splniť všetky stanovené ciele a niektoré aj navýšiť. Vybudovalo sa, alebo umiestnilo 260 kŕmnych zariadení, alebo zariadení pre zabezpečenie vody, odstránilo sa viac ako 67 km nebezpečných starých oplôtkov, vybudovalo sa 97 km chodníkov a priechodov pre zver. Týmto sa rozvinulo viac ako 40 tisíc hektárov chránených území, kde lesná zver bude mať lepšie podmienky pre život a následne bude menej negatívne vplývať na prírodné prostredie. Spustilo sa tiež monitorovanie zveri, čo má tiež pozitívny dopad na prírodné hodnoty a ich ochranu. V rámci trvalej udržateľnosti projektu i projektových aktivít lesníci pravidelne prikrmujú a budú prikrmovať lesnú zver v čase núdze od jesene do včasnej jari za účelom udržania a tvorby tukových zásob počas zimy. Tomu napomôžu vybudované a rozmiestnené zariade- 24

nia, ktoré zabezpečia zachovanie prírodných hodnôt na predmetnom území. Slovensko a aj Maďarsko patria medzi krajiny s významným podielom lesov a určite uznáte, že lesy si zaslúžia našu starostlivosť, lebo sme ich nezdedili po našich rodičoch, ale požičali sme si ich od našich detí. Dúfam, že po prečítaní uznáte, že ide o zmysluplný projekt a naše lesy si zachovanie prírodných hodnôt zaslúžia. 25

A Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén projekt keretén belül a Polanán megvalósított tevékenységek, és a megszerzett tapasztalatok Ing. Ján Nôžka, vadászati referens, Lesy SR á. v., Krivány Erdészeti Üzem jan.nozka@lesy.sk A projekt 2012. októberében indult, amikor a Lesy SR, mint vezető partner egy nyitókonferenciát szervezett Gyetvára, és a konferencia résztvevőinek, célcsoportoknak, de a közvélemény számára is bemutatták a projektet, céljait, tevékenységeit, területét, a javasolt tevékenységek indoklásával. A projekttevékenységek megvalósítása a 2013. tavaszán lefolytatott közbeszerzési eljárások lezárultát követően kezdődtek meg. A projekttevékenységek elsősorban az erdei állatok kedvezőtlen hatásokkal szembeni védelmére irányultak, főleg a természetes élelem- és vízhiányra fókuszálva. Az ösvények hálózatának kiépítésével együtt csökken az esélye a vad által az erdei növényeken okozott kár csökkenésének a védett területeken. Ezek a tevékenységek a prioritás céljainak teljesítésére, azaz a természeti értékek védelmére irányulnak. A projekt időtartama során a Polana Természetvédelmi Terület erdeiben megfelelő mennyiségű etető berendezés került kiépítésre, meg- 26

vásároltuk az állatok takarmányát, kutakat, és itatókat építettünk ki, termő fákat ültettünk ki, eltávolítottuk a veszélyes, régi kerítéseket, új állatösvényeket építettünk ki, és állatmegfigyelő- és védő berendezéseket vásároltunk. Az állatok egészséges átteleltetéséhez, amikor az életben maradáshoz szükséges korlátozott a vízhez jutás, nagy jelentőséggel bír megfelelően tárolt, és egészségileg ártalmatlan takarmány pótlása. A lédús takarmány számára kiépített fedett rész előregyártott beton elemekből áll, melynek mérete 3x5x2,5 m, épített talaj, és elülső oldal nélkül, mely beton alapokkal rendelkezik, és földdel van letakarva. Az elülső fal beton előregyártott elemekből készült, melyet terméskővel burkoltunk, és erre van elhelyezve az ajtó. A megfelelő nedvességtartalom, és konstans hőmérséklet céljából a talaj földből készült. A táplálékként szolgáló répa, és egyéb lédús táplálék farostokon kerül elhelyezésre. Egy berendezés 15 tonna répa tárolására van méretezve. A projekt keretén belül a kiválasztott helyszíneken nyolc ilyen berendezés kiépítésére került sor. A feltételezett alkalmazási időszak októbertől fog kezdődni, amikor a tároló már fel lesz töltve, és az első erősebb fagyoktól kezdve novembertől elkezdjük a lédús táplálékot kihelyezni az állatok számára egészen március végéig. A száraztakarmány - réti széna - a legfontosabb szerepet játssza az állatok telelésében. A megfelelő arányban adagolt rostok, és tápanyagok részesülnek a legnagyobb arányban a kedvezőtlen időszak túlélésén, amikor a magas hótakaró, és erős fagyok lehetetlenné teszik a szarvasoknak, de a más kérődző állatok részére is, hogy megfelelő mennyiségű táplálékot találjanak maguknak. A száraztakarmány pótolhatatlan jelentőségét bizonyítja az a tény, is, hogy amennyiben a szarvasok nem jutnának hozzá semmilyen más egyéb táplálékhoz, képes jó minőségű szénán túlélni a telet veszteség, és emésztési problémák nélkül. A Polana Természetvédelmi Területen jelenleg száztíz hektáron gazdálkodunk hegyi legelőkön, melyekről évente 800-1000 q jó minőségű réti szénára teszünk szert. A múlt problémája volt ekkora mennyiségű széna tárolása, amikor gyakran a régi jászolokban, vagy kupacokban a széna egy része romlásnak indult. A projekt időtartama során kilenc nagy etető berendezést építettünk fel, melyek megoldották a réti széna problémás tárolását, és átrakását. A berendezések az állatok legsűrűbb koncentrációja helyén vannak elhelyezve, és úgy vannak megoldva, hogy ne kerülhessen sor elértéktelenedésükre. Az egyes etető berendezések 40-50 q széna tárolására lettek méretezve, középen talál- 27

ható egy megfelelően nagy zárható tér a száraz szénabála, vagy csomagolt szenázs tárolására. Az újonnan kiépített berendezésekben legföljebb 600q réti szénát tudunk elhelyezni. Az egész építmény beton paneleken nyugszik, melyek részben a terepbe vannak ágyazva, és jelentős segítséget nyújtanak a berendezés körüli higiéna, és tisztaság megtartásában. Az etető berendezés alapterülete 11,4 x 2,5 m, és tizenkét betonpanelen nyugszik, melyek 6 x 12 m összterületet alkotnak. A feltételezett használati időszak június elejétől terjed, amikor elkezdjük feltölteni az etetőt, egészen április elejéig, amikor a Polanáról eltűnik az utolsó hó is, és kez megjelenni a vegetáció. A hegyi területeken, ahol gyakran esik az eső, néha problémát okozott a széna jó minőségű kiszárítása, és gyakran egyáltalán nem sikerült megfelelő mennyiségben biztosítani. A legelőket azonban időre kell lekaszálni ahhoz, hogy az őszi időszakban az állatoknak megfelelő minőségű lédús legelőt, és ne csak durva rostokat biztosítson. Abban az esetben, ha a klimatikus feltételek nem kedvezőek, és az agrotechnikai határidő a végéhez közeledik, egyszerűbb, ha a lekaszált füvet hagyjuk elszáradni, csomagokba préseljük, és ezt követően kezdjük fóliába csomagolni. Ilyen módon gyorsan tudunk minőségi szenázst készíteni, mely dietetikus, és íz szempontjából rendkívül attraktív az állatok számára. A füves szenázs adagolására kiépített etetőberendezések egyszerű fából készült fedett 2x2 m méretű építmények, melyeket a jobb higiénés viszonyok miatt 2x3 m méretű beton panelekre helyezünk el. A berendezések kihasználása az első szenázs-kihelyezéstől fog kezdődni október végén, egészen a vegetációs időszak kezdetéig, ami a Polana területén április eleje. A Polanán húsz ilyen berendezés kiépítését végeztük el. A csomagolt szenázs egészen az etetésig a csomagolás medvéktől, és egyéb állatoktól történő sértetlenség megóvása céljából az etetők szénás takarmány tárolására szolgáló zárható részeiben, vagy a kerítéssel, és elektromos villanypásztorral védett felületein kerülnek elhelyezésre. A hiány időszakában ezekben a berendezésekben az állatok számára évente 400-500 q fűszéna kihelyezését tervezzük. A szemestakarmány beszerzése szorosan összefügg a szarvasokról szóló nagyfokú gondoskodással a Polana Természetvédelmi Területen téli időszakban. Az erős fagyok, és magas hótakaró esetén elengedhetetlen, hogy a kiépített szemestakarmány - adagolóit rendszeresen feltöltsük minőségi, és dietetikus szempontból megfelelő szemestakarmánnyal. A projekt időtartama során 28

tizenhat szemestakarmány adagoló berendezést építettünk fel. A faszerkezet a jobb környezeti higiéna, és a nagyvad egészségügyi állapota miatt 2x3 m méretű betonpanelre épült, mely részben a terepbe van süllyesztve. Ezeket ősztől a vegetáció tavaszi beindulásáig fogjuk használni. A gyorsabb, és szállítás szempontjából gazdaságosabb feltöltésük miatt szintén a Polana Természetvédelmi Terület közvetlen központjában két középkapacitású siló került kiépítésre, melyekben csaknem 20 tonna egészségügyileg megfelelő tápanyagot tárolni az elengedhetetlenül szükséges időtartamra. Az állatok kiegészítő etetése a Polana Természetvédelmi Területen a táplálékhiányos időszakban megköveteli a tápanyaggal történő napi könnyű, és gyors szállítást, mivel az összes etetőhelyet körbejárni, és feltölteni időidényes dolog, a fölösleges zsákolások, és takarmány átrakása az ideiglenes tárolókban növeli az időigényt, emberi erőforrásokat, és költségeket. Az állatok több etetőhely közötti szétszórásával megelőzzük az erdei növényeken, valamint mezőgazdasági kultúrákon okozott károkat. A rostos, szálas, és szemes takarmány ésszerű kihelyezése javítja a vad egészségi állapotát, és nem utolsó sorban trófeaértékét is. A táplálékhiány időszakában nem stagnál az utódok növekedése, és a szarvasünő testében lévő magzatoknak is jobb a fejlődési feltételei. A szarvasok legalkalmasabb szemes takarmánya a zab, mégpedig a növénytermesztés struktúrájában betöltött kivételes szerepe miatt, mivel jelentős takarmánygabonáról van szó, amely kiváló nutrikus és dietetikus értékekkel rendelkezik. A szemek magas fehérjetartalommal rendelkeznek, és kedvező hatásuk van fizikai kimerültség, és emésztési nehézségek esetén. A nagyvad kiegészítő táplálása miatt a Polana Természetvédelmi Terület számára 80 tonna minőségi szemes takarmányt - zabot vásároltunk, mely lehetővé tesz az állatok számára a kedvezőtlen téli időszak túlélését. A szemes-, lédús, és száraztakarmányon kívül az állatoknak kősót is adunk, vagy ásványi só nyalóhelyeket biztosítunk, mint pl. nátrium, és egyéb szükséges ásvány pótlására. A só tulajdonképpen ásványi takarmány, mely az emésztőrendszeren keresztül szívódik fel. A füves száraztakarmány esetenként nagyobb százalékban tartalmaz káliumot, ezért szükséges az állatoknak mesterségesen nátriumot adni a sóhelyek megfelelően feltöltött, és karbantartott hálózatában. A sót az állatoknak az egész év során ajánlatos kihelyezni, de főleg a vegetációs időszakban, amikor hiánya a legérzékenyebb, valamint a laktációs időszakban. 29

A projekt időtartama során húsz új fedett sótároló kiépítését végeztük el. A háziállatok esetében a vízhez jutásukról a tenyésztő gondoskodik, azonban a szabadon élő állatok ezzel sokkal rosszabb helyzetben vannak. Ebből a célból az erdészek gondoskodnak arról, hogy az állatok megfelelő mennyiségű vízhez juthassanak. Védik a forrásokat, és állandó kis patakokat a saját területükön belül. A vízhiányos helyeken mesterséges itatókat, dagonyázókat alakítunk ki, melyekhez az erdei állatok gyorsan hozzászoknak, és nem hagyják el megszokott természetes környezetüket. Harminckét új kút, és a forrásokhoz, valamint hegyi patakokhoz csatlakozó itató kiépítésével igyekszünk segíteni az embereken, és állatokon, miközben elengedhetetlen ennek a tevékenységnek az esztétikai, és tájvédelmi jelentősége is. Az újonnan kiépített és javított öszszesen 74,8 km hosszúságú állatösvények egyenletesen lettek kihelyezve a Polana Természetvédelmi Terület egész területén. Javítják az állatok vízhez és kiépített etetőberendezésekhez való hozzáférését. A megfelelő helyszíneken kiültetett termő fák jelentősen növelik a környezet eltató képességét. A termő fák kiültetése során figyelembe vettük a tengerszint feletti magasságot, és ez alapján válogattuk ki a megfelelő fás növényeket, és származásukat. A kiültetéshez legkedvezőbb helyszínnek az erdei rétek, és erdei utak szélei mutatkoztak, ahol a kiültetett facsemeték megfelelő fényhez, és nedvességhez juthatnak. A kiültetett facsemeték egyedi mechanikai védelmét a kiültetést követően azonnal elvégeztük. Ennek megvalósítása nélkül ez a munka teljesen felesleges lenne. A projekt megvalósítása során ötszázhúsz almafát, és berkenyét ültettünk ki, melyeket tölgyfa cölöpökre rögzített fonott védőhálóval védünk. Természetvédelmi szempontból nem elhanyagolható gyümölcsfák övezte a mélyzöld lekaszált rétek, és hegyi ösvények rendkívül esztétikus látványa. Azokat a drótfonatokat, melyek már nem feleltek meg funkciójuknak, sok munkával kellett eltávolítani az erdei növényekről, és a keletkezett hulladékot ártalmatlanítani kellett. A régi elrozsdásodott, részben fűvel, és faágakkal benőtt régi drótfonatok nagy veszélyt jelentettek az állatok számára. Ez fizikailag megerőltető tevékenység volt, mivel a munkákat szinte száz százalékban kézzel, és nehezen hozzáférhető helyeken, sűrűn benőtt, és meredek, gépek hozzáférése nélküli területeken kellett elvégezni. Összesen 44,3 km hosszúságú funkció nélküli kerítést távolítottunk el a növényekről. A Polana természeti értékeiről, és érdekességeiről 20 információs tábla tájékoztat, melyek nemcsak a Hátsó 30

Polana Nemzeti Természeti rezervátummal foglalkoznak, hanem a vadászattal, emlősökkel, madarakkal, gerinctelenekkel, természetes erdőkkel, vizes élőhelyekkel, geológiával, és a többi kis kiterjedésű természetvédelmi területtel. A tájékoztató táblákat a Polana Természetvédelmi Terület kezelőjével, és az Állami Természetvédelemmel együttműködve alakítottuk ki, és készítettük el. A projekt költségvetésébe soroltuk be, és ezt követően valósítottuk meg a három könnyű kaszálógép beszerzését is, melyek a kisebb, erdei utaktól távolabb elhelyezkedő, nehezen hozzáférhető hegyi rétek kaszálására szolgálnak. A terület, etető berendezések, erdei állatok, ösvények, és erdei utak monitorozása céljából harminc vad megfigyelő kamerát vásároltunk, ebből öt darab GPRS-rendszerű adatátviteli rendszerrel rendelkezik, továbbá tizenhárom megfigyelő távcsövet, és négy hordozható megfigyelő berendezést szereztünk be. Az a környezet, mely jelenleg körülvesz bennünket a Polanán, az egyik legjobban megőrzöttek közé tartozik Európában. Ennek ellenére, már túlontúl magán viseli az emberi beavatkozás jegyeit, az ezzel összefüggő hosszútávú következményekkel. A természeti értékek fenntartható gazdálkodásának alapjain nyugvó vadászat jelentős mértékben járul hozzá a megváltozott ökoszisztémákban meglévő egyensúly fenntartásához is. Nagy örömmel töltene el bennünket, ha ennek a projektnek a megvalósításával is hozzájárulhatnánk a ránk bízott értékek következő generációk számára történő megőrzéséhez. KÉPTÁR 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép 31