Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék S Z A K D O L G O Z A T A végrehajtás Konzulens: dr. Varga Zoltán Szerző: Munkácsi Edit Miskolc 2013.
University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Financial Low Department T H E S I S The implementation Tutor: Zoltán Varga dr. Author: Edit Munkácsi Miskolc 2013.
Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Az adóvégrehajtás szabályai 5 1.1. Az adóhatóságok 5 1.2. Az állami adóhatóság hatásköre 6 1.3. Az adótartozás behajtása iránti intézkedések előkészítése 7 1.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok 9 1.5. A végrehajtás megindítása 9 1.6. A végrehajtási kifogás 9 1.7. Végrehajtási cselekmény 10 1.8. Az egyes végrehajtási cselekmények sorrendje 10 1.9. Költség 10 1.10. A végrehajtási eljárás felfüggesztése 11 1.11. A végrehajtás szünetelése 12 1.12. Behajthatatlan adótartozás törlése 13 1.13. Helytállási kötelezettség az adótartozások megfizetéséért 14 1.14. Elévülés 14 1.15. Pénzkövetelés biztosítása 15 2. A végrehajtási és felszámolási tevékenység 16 2.1. A behajtás területei 17 2.2. Hátralékkezelés és végrehajtás kezdeményezés 18 2.3. Végrehajtási eljárás 22 2.4. Fizetési kedvezmények 26 2.5. Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás 27 2.5.1. A csődeljárás 27 2.5.2. Felszámolási eljárás 27 2.5.3. Végelszámolási eljárás 29 3. Az adóvégrehajtás tapasztalatainak elemzés B.-A.-Z. megyében 2009. évtől 2011. évig 33 3.1. A végrehajtási cselekmények alakulása 33 3.2. A helyszíni eljárások hatékonysága 40 1
4. Az adóvégrehajtás személyi, technikai hátterének értékelése B.-A.-Z. megyében 41 4.1. A Végrehajtási Osztály munkakörönkénti személyi összetétele 41 4.2. Humánpolitikai elvárások és célkitűzések megvalósítása 42 4.3. A rendelkezésre álló technikai eszközök kihasználtsága 43 5. A végrehajtási tevékenység hatása a hátralékállomány alakulására 45 5.1. Hátralékkezelés kiválasztási szempontjai, a végrehajtási eljárás kezdeményezése 45 5.2. A végrehajtásra átadott hátralékok csökkentésére tett intézkedések 47 6. A végrehajtás során beszedett összegek felosztása, a Végrehajtási Rendszerből nyerhető információk hasznosíthatósága 49 6.1. A letéti számla rendszere 49 6.2. A beszedett pénzösszegek felosztásának törvényi alapja 49 6.3. Kielégítési sorrend 51 7. A beszedett összegek utalásának gyakorisága, nyilvántartási rendszere 52 7.1. A végrehajtás alatti hátralékok nyilvántartási rendszere 2011-től, és az azt megelőző időszakban 52 8. Összefoglalás 55 Irodalomjegyzék Táblajegyzék 2
Bevezetés Szakdolgozatom témájaként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága Végrehajtási és Felszámolási Blokk tevékenységének bemutatását választottam, miután közel 15 éve dolgozom ezen a területen. A Végrehajtási Osztályon 4 éve dolgozom, előtte 10 évig a hátralékkezelési szakterületen láttam el az adók módjára behajtandó, külső megkeresésekkel kapcsolatos teendőket. Témámat ezért választottam, hogy tájékoztatást adjak arról, miként hajtja be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) a be nem fizetett közterheket; milyen módon, mennyi idő alatt, mennyi munkával és milyen hatékonysággal tud dolgozni. 2011. január 1-jével, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség, e két önmagában is tekintélyes intézmény összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és ezzel egy szervezetbe koncentrálódott az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint törvényben meghatározott bűncselekmények esetében - a pénzügyi nyomozói tevékenység. 1 Az adóztatás célja a törvényben előírt adók folyamatos beszedésének biztosítása, mivel az önadózás rendszere nem minden esetben párosul a kötelezettség önkéntes, állami kényszert nélkülöző teljesítésével. Véleményem szerint szükség van a végrehajtási eljárásra azon adózói körben, akik nem fizetnek, mert ha nem lenne törvényes lehetőség eljárni velük szemben, akkor egyre többen követnék ezt a magatartást. Az adóhivatal feladata a kiadások előteremtésében az adózási rendszer törvényes, eredményes, hatékony és méltányos működtetése. A Hivatal csupán közvetítőként jelenik meg az állam és az adózók közötti viszonyban: - egyrészt az állami akaratot közvetíti az adózók felé, - másrészt az adózók adózási tárgyú cselekedeteit az állam felé. Az adóhivatal ilyenformán kétirányú szolgáltatóként jelenik meg, stratégiai célja pedig e két címzett lehető legnagyobb mértékű kiszolgálása. 1 NAV Évkönyv 2011.Saldo Kiadó Előszó 3
Az adózók általában pontosan és tisztességesen kívánnak adózni, ebben támogatni kell őket. Vannak olyanok, akik ismerethiány, vagy tévedés miatt adóznak pontatlanul, ezt méltányolni kell, és kiemelt segítséget kell nyújtani nekik. S vannak olyanok, akik szándékosan akarják kivonni magukat a közteherviselés alól, s így mások kárára vannak. Velük szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni. A végrehajtási osztályok feladata pedig más osztályokkal közösen a hátralékállomány minél nagyobb mértékű csökkentése. Ennek teljesítésére több lehetőség áll rendelkezésükre. Az adóvégrehajtás általános szabályainak leírása után, a szakterületet mutatom be, majd az elmúlt három év során, a végrehajtási cselekmények alakulásában bekövetkezett változások okait, a hátralékcsökkentésre tett egyéb intézkedések eredményességét, a személyi és technikai háttér megalapozottságát. A téma aktualitását és fontosságát, valamint jelentőségének növekedését az alábbi ábrával szemléltetem: 1. sz. ábra: Adóvégrehajtási ügyek és összegeik 2 Az 1. sz. ábrán jól megfigyelhető, hogy az indított végrehajtási ügyek mind darabszámukban, mind összegszerűségükben növekvő tendenciát mutatnak országos szinten is. 2 Az APEH Világa 2009 Saldo Kiadó, NAV Világa 2010 Saldo Kiadó, NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 4
1. A végrehajtás szabályai 3 Az adóhatósági végrehajtásnál a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.), az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.), az Államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.), valamint 2005. november 1-jétől hatályos a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) szabályaira kell figyelemmel lenni a következők szerint: Az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor kivéve, ha az Art. másként rendelkezik a Vht-ben foglaltak szerint kell eljárni. A Vht. szabályainak alkalmazása során az eredményes végrehajtás érdekében az adóhatósági végrehajtót a bírósági végrehajtóval azonos jogok illetik meg. A Vht-ben nem érintett esetekre az Art. rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az Art. nem tartalmaz konkrét előírást, háttérjogszabályként az Áe., valamint a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Dolgozatomban csupán az Art. szabályaira kívántam kitérni, a Vht-t annak terjedelme miatt nem részletezem. 1.1. Az adóhatóságok Art. 10. (2) Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő, az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést ha törvény írja elő megállapítja, az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adóvisszaigénylést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját. (3) Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok 3 A 2012-ben hatályos szabályok alapulvételével 5
számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat és biztosítja az adóztatás feltételeit. (4) Az adóhatóságok a) a törvényben meghatározott feltételek szerint adatok, tények átadásával segítik egymás eredményes működését, az adózók és más, törvényben meghatározott szervezetek kötelezettségeinek teljesítését, b) együttműködnek az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságaival, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával, az Európai Közösség adózásra vonatkozó szabályainak érvényesítése érdekében. A törvény az egyes adóhatóságok közötti feladatmegosztásról, így az állami adóhatóságok hatásköréről is az Art. 72. -ában, a vámhatóságok hatásköréről a 79. - ában rendelkezik. 1.2. Az állami adóhatóság hatásköre Az állami adóhatóságnak a köztartozások behajtására vonatkozó jogosultsága (és egyben kötelezettsége) lényegében az Art. 72., valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt rendelkezésen alapul. Ezek alapján a NAV feladata: 4 1. részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, 2. a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés, 3. a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések 4. megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. 4 https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450206/450207/nav.html#paragr6 (letöltés ideje: 2012. 11.20.) 6
1.3. Az adótartozás behajtása iránti intézkedések előkészítése Az adót a törvényben, illetve a jogerős határozatban meghatározott időpontig (esedékességig) kell megfizetni. A végrehajtás elrendelésének előfeltétele, hogy a fizetésre kötelezettnek nyilvántartott, lejárt esedékességű tartozása legyen. Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon számítva csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. 5 Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a végrehajtás megindításának törvényi feltételeit nem elégíti ki, ha az adózó az adófizetési kötelezettségét az esedékességig nem teljesítette, de azt később rendezte. A tartozásnak tehát a behajtása iránti intézkedéskor kell fennállnia. Az Art. 146. -ából is, de a gyakorlatból is értelemszerűen következik, hogy az állami adóhatóság közvetlenül csak azon köztartozások behajtása iránt intézkedhet, amelyeknek a bevallását és befizetését az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. Az egyéb végrehajtás szempontjából az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó köztartozások vonatkozásában az a szervezet intézkedik a tartozás behajtása iránt az állami adóhatóság felé, amelyik a fizetési kötelezettséget nyilvántartja. Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók vonatkozásában az adófolyószámlakönyvelés számítógépes rendszeren keresztül biztosítja az adófizetési kötelezettségek teljesítésének nyilvántartását. Az adófolyószámlán a kötelezettségek és jogosultságok az adózó terhére, illetve javára adónemenként, a melléjük rendelt esedékességi időponttal kerülnek előírásra. Az adóbeszedés kezdeményezésének előfeltétele az adófizetési kötelezettségek teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése, az adózónként vezetett adófolyószámlán a bevallási és pénzforgalmi oldal egyenlegének a kimutatása. A számítógépes rendszeren keresztül ez a Hátralékkezelési Osztályok feladata, mellyel részletesebben a 2.2. fejezetben foglalkozom. 5 Art. 178. (4) bek. 7
A végrehajtás megindításának csak végrehajtható okirat alapján van helye. Az Art. 145. -a felsorolást ad arra vonatkozóan, hogy az adóhatósági végrehajtás keretében mi minősül végrehajtható okiratnak. Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat: a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés), b) az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás, c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése, d) az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapítás, e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, f) az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó jelentés. A végrehajtható okiratok meghatározásából (felsorolásából) következik, hogy a végrehajtás szempontjából az adótartozás (adóhátralék) fogalmának további szűkítését jelenti az, hogy csak az adózó által bevallott, vagy az adóhatóság által jogerősen határozatban (végzésben) előírt adótartozás esetén van helye végrehajtásnak. Ez azt jelenti, hogy egy bevallási időszakon belüli (bevallással le nem zárt) fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a jogkövetkezmény csupán késedelmi pótlék, vagy mulasztási bírság, végrehajtás viszont nem rendelhető el. A végrehajtásnak minden esetben feltétele, hogy a törvény által nevesített végrehajtható okiratokban szereplő adók fizetésének az esedékessége lejárjon. Ezért szükséges annak meghatározása, hogy mit kell érteni az adó megfizetésének esedékessége alatt. Az esedékesség alatt azt, a törvényben vagy jogerős adóhatósági határozatban előírt határidőt kell érteni, ameddig az adót meg kell fizetni. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések esedékességét az Art. 2. számú melléklete írja elő, míg a határozatban megállapított adókat annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A végrehajtható okiraton alapuló adótartozásokra sem indítható végrehajtás, ha az adótartozás elévült, szünetelés vagy felfüggesztés alatt áll, továbbá, ha az adós fizetésképtelenségét megállapító, illetve felszámolását elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedett. 8
1.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok Art. 144. Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adóhatósági végrehajtásnál a Vht., az Art. és a Ket. rendelkezéseire kell figyelemmel lenni a következők szerint: Az adó-végrehajtási eljárás során kivéve, ha az Art. másként nem rendelkezik az egyes végrehajtási cselekmények foganatosítása során fő szabályként a Vht. rendelkezései szerint kell eljárni. Eltérés csak ott és annyiban lehet, amennyiben az Art. a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályozásánál kifejezetten eltérően rendelkezik. Az adóhatósági végrehajtási eljárás során, amennyiben az Art. valamilyen kérdést nem szabályoz, háttérjogszabályként értelemszerűen a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.5. A végrehajtás megindítása A végrehajtás megindításáról az Art. 150. (1) bekezdése rendelkezik. Ennek alapján az adóvégrehajtás elrendelésének nem feltétele az adós előzetes értesítése, vagy az adóhatóság egyéb intézkedése. Az eljárásban külön határozat meghozatala nélkül az első végrehajtási cselekmény foganatosítható. Helyszíni végrehajtási cselekmény foganatosítása esetén a végrehajtás megindítását és a tartozás összegét elegendő a helyszínen közölni az adóssal. 1.6. Végrehajtási kifogás A végrehajtási kifogásról az Art. 159. -a rendelkezik. A végrehajtó törvénysértő intézkedése, vagy az intézkedés jogellenes elmulasztása elleni jogorvoslat a végrehajtási kifogás. Az Art. a végrehajtási kifogás jogintézményét a Vht. 217. -ához képest részben eltérően szabályozza. Az eltérés a jogorvoslati kérelem előterjesztésének határidejét 9
érinti, nevezetesen amíg a kifogás előterjesztésére az Art. ezt a határidőt 8 napban határozza meg, addig a Vht. a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napos határidőt szab meg. Végrehajtási kifogást mindazok az érdekeltek előterjeszthetnek, akiknek a végrehajtó eljárása vagy mulasztása a jogát, vagy jogos érdekét sérti, tehát mindazok a személyek, akik részére a Vht. rendelkezései szerint meghatározott iratokat meg kell küldeni. A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre nézve halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogást a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve bírálja el, Az elbírálásra az Art. 15 napos határidőt szab. 1.7. Végrehajtási cselekmény Végrehajtási cselekménynek számít a hatósági átutalási megbízás benyújtása, a jövedelemből (nyugdíjból) történő letiltás és az ingó- és ingatlan végrehajtás. 1.8. Az egyes végrehajtási cselekmények sorrendje A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendisége az Art. 2003. évi módosításával megszűnt. A hatályos szabályozás szerint lényegében az adóhatóság, illetve a végrehajtó dönti el, hogy az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján figyelembe véve a tartozás összegét is a végrehajtás megindítása mely cselekménnyel indokolt. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a végrehajtási cselekmények közül egyszerre többet is alkalmazzon az adóvégrehajtó. 1.9. Költség Az Art. 163. -a szabályozza. A végrehajtási eljárás során felmerült költségeket mindig az adós viseli. Az adóvégrehajtásban a költségek megelőlegezését főszabályként az adóhatóság biztosítja. 10
A főszabály alól az adóvégrehajtásban (Vht. 34. ) két kivétel lehetséges, nevezetesen, ha az adós vagy más végrehajtásban érdekelt fél a végrehajtó által megállapított becsértéket vitatja és szakértő becsüs kirendelését kéri, vagy árverés esetében a törvényben előírt hirdetményi kötelezettségen túli közhírré tételt kéri. E két esetben a kérelmezőnek a várható költséget meg kell előlegeznie. A költség várható összegét a végrehajtónak az érintett féllel közölni kell és azt a végrehajtói letéti számlára kell befizettetnie. Amennyiben a tényleges költség a megelőlegezettnél kevesebb lesz, a különbözetet az előleget befizető fél részére vissza kell fizetni. A szakértő becsüs kirendelését, vagy az árverés közhírré tételét az adóson kívül mindazok kérhetik, akiknek nyomós érdeke fűződik a kirendeléshez. Ilyen például a jelzálogjog jogosultja, vagy akinek az érdekében a végrehajtás folyik (megkeresők). Amennyiben az eljárásban érintett fél a foglalásnál, vagy a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kéri a becsüs kirendelését és felhívásra a várható költséget megelőlegezi, a végrehajtó köteles szakértő becsüst alkalmazni. Amennyiben a kérelmező a felhívásban közölt összeget nem előlegezi meg, a végrehajtó nem köteles a szakértő kirendelésére. A végrehajtási eljárás során felmerült költségek jogcímére a törvény nem ad tételes felsorolást, csak példaként emeli ki a legtipikusabban előforduló eseteket. Minden olyan kiadás, amely az adótartozás behajtásával kapcsolatos eljárási költségként merül fel, végrehajtási költségnek minősül. Természetesen az adózó terhére a végrehajtási eljárás során felmerült költség csak akkor számolható fel, ha a végrehajtás foganatosításának törvényi feltétele fennállt. 1.10. A végrehajtási eljárás felfüggesztése Az Art. 160. (1) (3) bekezdése szabályozza. Az Art. a Vht-hoz képest a végrehajtási eljárás felfüggesztését eltérően szabályozza. Az Art. felfüggesztésre vonatkozó rendelkezése kifejezetten az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat végrehajthatóságának a felfüggesztésére vonatkozik. Konkrétan azon esetekre, amikor a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat jogerős, vagyis végrehajtható. 11
A határozat végrehajtásának felfüggesztésére kerül sor: az adózó kérelmére az adófizetési kötelezettséget megállapító szervezet, illetőleg annak felügyeleti szerve jogosult, ha hivatalból észleli, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat törvénysértő és így annak megváltozása várható, a bíróság az előtte keresettel megtámadott fizetési kötelezettséget megállapító határozat végrehajtását csak az adózó kérelmére függeszti fel. Mindkét esetben feltétel, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat felülvizsgálata a bíróság vagy az adóhatóság előtt folyamatban legyen. A felfüggesztés joghatása a felülvizsgálni kért adóhatósági határozatban előírt adófizetési kötelezettség tekintetében áll be, az adós egyéb jogcímen fennálló tartozásainak behajtását nem érinti. A felfüggesztő határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek (végrehajtási kifogásnak) halasztó hatálya van. A felfüggesztés egyéb szabályait a Vht. részletezi. Kivételesen a végrehajtási eljárás az adós kérelmére felfüggeszthető, ha azt méltányolható körülmény (pl. eltartott személyek száma, az adós vagy eltartottjai súlyos betegsége, stb.) indokolja. 1.11. A végrehajtás szünetelése Az Art. 160. (4) bekezdése a szünetelést a részletfizetés és fizetési halasztás engedményezésének időtartamára biztosítja, mindaddig, amíg az adózó fizetési kötelezettségét teljesíti. Úgyszintén szünetel a végrehajtás az ugyanazon adótartozás fizetési kedvezményre vonatkozó első kérelmének a benyújtást követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig, kivéve, ha a kérelem az árverés kitűzése után kerül benyújtásra. Szünetel az eljárás az adózó halála (megszűnése) esetén is az adó megfizetésére kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig. A szünetelés egyéb szabályait a Vht. szabályozza. 12
1.12. Behajthatatlan adótartozás törlése Behajthatatlanság címén [az Art. 162. (1) bekezdése szerint] az adótartozás csak akkor törölhető, ha mind az eredeti adóssal, mind az adó megfizetéséért helytállni kötelezettekkel szemben elrendelt végrehajtás eredménytelen. Minden esetben vizsgálni kell, hogy van-e olyan személy (szervezet), aki a törvény alapján az adós adótartozásának megfizetésére kötelezhető. Az adótartozás megfizetéséért helytállni köteles személyeket az adó megfizetésére végzéssel kell kötelezni. Az önkéntes teljesítés elmulasztása esetén a végrehajtási eljárást velük szemben is le kell folytatni és csak annak eredménytelensége után törölhető a tartozás. A törvény a behajthatatlanság miatti törlés lehetőségénél nem tesz különbséget jogi személyek és nem jogi személyek adótartozása között. Ugyanakkor a Csődtörvény (továbbiakban Cstv.) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél a végrehajtás eredménytelensége esetén az adóssal szemben felszámolás kezdeményezése indokolt. A Cstv. hatálya alá nem tartozó jogi személyek esetében, amennyiben a végrehajthatatlanság feltétele fennáll, az adótartozás behajthatatlanság címén törölhető. A végrehajtás eredménytelenségét, az eljárás szabályszerű lefolytatását, annak megkísérlését a végrehajtónak oly módon kell dokumentálni, hogy az utólagos ellenőrzés során is egyértelműen megállapítható legyen, hogy a törlés törvényi feltételei fennálltak. A végrehajtó az eredménytelen végrehajtási eljárás lefolytatását követően a törlésre javaslatot készít. A javaslatnak tartalmaznia kell mindazon megtett intézkedéseket, amelyek a behajthatatlanság miatti törlést indokolják. Az adótartozás behajthatatlanság címén történő törlését a Végrehajtási Osztály(ok) kezdeményezi(k) az 1. sz. mellékletként csatolt adatlap kitöltésével és az osztály(ok) vezető(i)je engedélyezi(k). Ha az elévülési időn belül behajthatóvá válik a tartozás, ismételt előírása és a végrehajtás foganatosítása iránt intézkedni kell. [Art. 162. (2) bekezdése.] A felülvizsgálat tényét nemleges esetben is dokumentálni kell. A 10.000,- forintot meg nem haladó tartozás törlése iránt a végrehajtási eljárás kezdeményezése nélkül a Folyószámla-kezelési Osztály is intézkedhet [Art. 162. (3) bekezdése szerint.] 13
1.13. Helytállási kötelezettség az adótartozások megfizetéséért Az adót, adóelőleget, bírságot, pótlékot és az eljárás során felmerült költségeket az köteles megfizetni, akit erre a jogszabály kötelez. Amennyiben az adózó az esedékes adóját nem fizette meg, és az ellene vezetett végrehajtás eredménytelen maradt, a tartozásért mögöttes felelősségük alapján helytállni köteles személyek kötelezhetők az adó megfizetésére. Az adóeljárásban a mögöttes felelősök kötelezése adóhatósági határozattal történik. Nem hozhat az adóhatóság a tartozásért helytállni köteles személyekkel szemben kötelező határozatot az adók módjára behajtandó köztartozások kivéve a magánnyugdíj-pénztárak által kimutatott tartozásokat beszedésére vezetett eljárásokban. Ezen ügyekben a mögöttes felelősök kötelezése hatósági jogkör hiányában a követelés jogosultjának, a behajtást kérőnek a joga. A tartozásokért helytállni kötelezettek körét és a felelősségük mértékét az Art. 35. (2) bekezdése sorolja fel tételesen. 1.14. Elévülés Az Art. 164. (1)-(4)-(7) bekezdéseiben foglaltak alapján az elévülés jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy a követelés jogosultja a joggyakorlás elmulasztása révén ne tarthassa a kötelezettet hosszú időn át bizonytalanságban, a bizonytalan jogi helyzetek meghatározott határidőn belüli elzárásra ösztönöz. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított öt év alatt évül el. Abban az esetben, ha a követelés beszedésére az adóhatóság végrehajtást vezetett, illetve végrehajtási cselekményeket foganatosított, az elévülés hat hónappal meghosszabbodik. 6 Az elévült tartozások törlése esetén meg kell állapítani azon évek során felszámított késedelmi pótléknak az összegét, amely az elévült tartozáshoz kapcsolódik és egyidejűleg ennek törléséről is intézkedni kell. Az elévülési eljárás lefolytatásához kapcsolódó adatlapot a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az Art. az elévülés nyugvásának eseteit tételesen felsorolja. 6 Art. 164. (6) bek. 14
A tartozások elévülésének vizsgálatakor az elévülés nyugvását eredményező körülményeket mindig vizsgálni kell. A felsorolt időtartamok ugyanis az elévülési időt meghosszabbítják, lehetőséget biztosítva a további eljárási cselekmények foganatosítására. 1.15. Pénzkövetelés biztosítása 2003. január 1-jei hatállyal már az Art. is rendelkezik a biztosítási intézkedésről a 149. -ában. Biztosítási intézkedés elrendelésének akkor van helye, ha a kielégítési végrehajtás elrendelésének feltételei még nem álltak be, de valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetett. Az adóigazgatási eljárásban biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása rendelhető el, vagy meghatározott dolog zárlata, ha - a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés) még nem végrehajtható, - végrehajtható az adóhatósági határozat (végzés), de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt el. Nem rendelhető el a pénzkövetelés biztosítása akkor, ha a bíróság vagy a felettes szerv a határozat végrehajtását felfüggesztette. A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló határozatot a tartozást megállapító szervezeti egység adja ki, s a végrehajtó kézbesíti a biztosítási végrehajtási cselekmények foganatosítását megelőzően. Az egyes cselekményekre vonatkozó törvényi szabályokat a Vht-ban rögzítették, bár néhány tekintetben az Art. is állapít meg szabályokat, de lényegében a cselekmények foganatosítása során betartandó törvényi rendelkezéseket nem tartalmazza. 15
2. A végrehajtási és felszámolási tevékenység Az állami adóhatóságok, így a NAV B.-A.-Z. Megyei Adóigazgatósága is meghatározott szervezeti keretek között végzi a törvény által előírt feladatok megvalósítását. Ennek keretében a hátralékkezelést, az adó-végrehajtási eljárást, a méltányossági ügyeket, valamint a Csődtörvény által szabályozott eljárásokat az igazgatónak közvetlenül alárendelt Végrehajtási és Felszámolási szakterület végzi. A szakterületet a végrehajtási igazgatóhelyettes az igazgatónak alárendelve irányítja. A végrehajtási igazgatóhelyettesnek alárendelve működnek a végrehajtás folyamatát meghatározó főosztályok, amelyek a következők: Hátralékkezelési és Végrehajtási Főosztály Felszámolási és Végelszámolási Főosztály. A főosztályokat főosztályvezetők irányítják az alábbiak szerint: A Hátralékkezelési és Végrehajtási Főosztály az alábbi osztályokból áll: o Hátralékkezelési Osztály 1. o Hátralékkezelési Osztály 2. o Végrehajtási Osztály 1. o Végrehajtási Osztály 2. o Végrehajtási Osztály 3. A Felszámolási és Végelszámolási Főosztály négy osztályból áll, melyek a következők: o Felszámolási és Végelszámolási Osztály 1. o Felszámolási és Végelszámolási Osztály 2. o Fizetési Kedvezmények Osztály 1. o Fizetési Kedvezmények Osztálya 2. A főosztályokat főosztályvezetők, az osztályokat osztályvezetők irányítják. A szakterület szervezeti ábráját a 3. sz. melléklet mutatja be. 16
2.1. A behajtás területei A Hivatal tevékenysége az adótartozás és az adóigazgatás minden területét átfogja és ebben, kezdetben kisebb, később egyre kiteljesedő szerepet kapott a behajtási tevékenység. A NAV behajtási tevékenységét ellátó szervezeti egysége a Cstv. hatálya alá tartozó eljárások (csőd, felszámolás, végelszámolás), a végrehajtás és a fizetési kedvezmények iránti kérelmek elbírálása, a hátralékkezelés és pénzforgalmi ellenőrzés feladatát ellátó szervezeti egysége. Amennyiben az adókra előírt határidőben történő befizetések elmaradnak, úgy a kintlévőségek behajtásáról e szakterület gondoskodik. A legtöbb bevétel a végrehajtási eljárásokból származik, míg a felszámolásoknál az adóhatóság is csak egy ügyfél, az eljárás irányítása nem a hivatal kezében van, és a követelések megtérülése is igen alacsony. A hátralékkezelési tevékenységnek igen nagy jelentősége van, mivel a hátralékok rendszeres kimutatásával, az adós vagyoni helyzetének feltárásával, a végrehajtás kezdeményezésével előkészíti a sikeres végrehajtást. Néhány fogalom tisztázása fontos (beszedés, behajtás, végrehajtás), amelyek közös jellemzője, hogy az állami költségvetést illető pénzeszközök begyűjtésére vonatkoznak, de a közéletben egymással párhuzamosan, olykor átfedően használatosak. A beszedés a legátfogóbb kifejezés, amely azt takarja, hogy az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a külön törvényekben meghatározott, az államot illető fizetési kötelezettségek (adók, járulékok, illetékek, díjak) az adózóktól a költségvetési számlákra kerüljenek. Ez nem jelenti feltétlenül kényszer alkalmazását, hiszen a magyar adórendszerben alapvető az önadózás. 17
A behajtás szónak már némi kényszer íze van. Erre akkor kerül sor, ha az adózó a törvényes előírások ellenére valamilyen összeget nem fizetett meg. Ide sorolható a hátralékok kimutatása, a fizetési felszólítás, illetve a csőd- és a felszámolási eljárás, valamint a végrehajtás is. A végrehajtás már egyértelműen az a kényszerítő eljárás, amelynek során a jogosult az adózó tartozását annak akarata ellenére is megkísérli behajtani. Miután ez szükségszerűen a személyiségi jogok csorbítását jelenti, az eljárás menetét, a felek jogait és kötelezettségeit, valamint az alkalmazható végrehajtási cselekményeket a törvények igen szigorúan szabályozzák. A felszámolás a gazdálkodó szervezetekkel szembeni totális végrehajtást jelenti, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Cstv-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet (Cstv. 1. (2) bek.). A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja (9. (2.) bek.). 7 2.2. Hátralékkezelés és végrehajtás kezdeményezése A szakterületen belüli Hátralékkezelési Osztályok alapvető feladata az, hogy a szükséges felülvizsgálatok után megfelelő ütemezésben lássák el a Végrehajtási Osztályokat végrehajtás alá vont adózók anyagaival. A Hátralékkezelési Osztályok ütemterv szerint biztosítják a végrehajtás célirányos előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagyösszegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését. (Ezt részletesen kifejtem az 5. fejezetben.) Amennyiben a hátralékkezelési és pénzforgalmi szervezeti egység tartozást állapít meg, intézkedik a végrehajtási eljárás inkasszóval (hatósági átutalási megbízás) történő 7 http://www.hunyadirt.hu/csodeljarasitajekoztato (Letöltés ideje: 2012. 11. 22.) 18