Önkormányzati ASP országos kiterjesztése Önkormányzati ASP 2.0 Program Előkoncepció 1.0 verzió Készítette: Magyar Államkincstár KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Készült: 2015. április 1. 1/44
TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2. BEVEZETÉS... 4 2.1 ELŐZMÉNYEK... 4 2.2 DOKUMENTUM CÉLJA... 5 3. ÖNKORMÁNYZATI ASP FEJLESZTÉS CÉLRENDSZERE ÉS BEMUTATÁSA... 6 4. ÖNKORMÁNYZATI ASP ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK MODELLJE... 8 4.1 STRATÉGIAI ALAPFELTEVÉSEK... 8 4.2 ÖNKORMÁNYZATI ASP ÜGYFÉLKÖR... 9 4.2.1 MEGCÉLZOTT ÜGYFÉLKÖR... 9 4.2.2 ASP ÜGYFÉL SZEGMENSEK ÉS AZOK JELLEMZŐI... 10 4.2.3 KÖZÖS HIVATALLAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK JELLEMZŐI... 13 4.2.4 ÖNKORMÁNYZATI ASP ÁLTAL KISZOLGÁLT ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA... 15 4.3 ASP 2.0 SZOLGÁLTATÁSI MODELL... 16 4.3.1 ÖNKORMÁNYZATI CSATLAKOZTATÁSOK CÉLJA... 16 4.3.2 ASP SZOLGÁLTATÁS CSOMAGOK... 17 4.4 ÖNKORMÁNYZATI ASP SZOLGÁLTATÁSRENDSZER... 22 4.4.1 ASP KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ HÁLÓZATFEJLESZTÉS... 23 4.4.2 ASP 1.0 SZAKRENDSZEREK TOVÁBBFEJLESZTÉSE... 24 4.4.3 ASP 2.0 ÚJ SZAKRENDSZEREK... 29 4.4.4 ÖNKORMÁNYZATI ADATTÁRHÁZ KIÉPÍTÉSE... 31 4.5 ASP 2.0 MŰKÖDTETÉSI MODELL... 34 4.5.1 ASP TERÜLETI CSATLAKOZTATÁS ÉS ÜZEMELTETÉS TÁMOGATÓ PONTOK... 35 4.5.2 ÖNKORMÁNYZATI CSATLAKOZTATÁS FELADAT-MEGOSZTÁSI RENDSZERE... 36 4.6 CSATLAKOZTATÁSI MENETREND... 37 5. FINANSZÍROZÁSI MODELL... 39 6. PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ... 40 7. MELLÉKLETEK... 42 7.1 SZOLGÁLTATÁSI MODELL EXCEL TÁBLÁZAT... 43 7.2 CSATLAKOZTATÁSI FELADATRENDSZER MEGOSZTÁSA EXCEL TÁBLÁZAT... 44 2/44
1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a dokumentum szakmai véleményezését követően kerül kidolgozásra. 3/44
2. Bevezetés 2.1 Előzmények A járások kialakításával az önkormányzatok feladatköre az államigazgatási hatósági ügyekkel kapcsolatos hatáskörök jelentős részének a járási hivatalokba történő telepítésével profiltisztításon ment keresztül. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének ugyanakkor továbbra is lényegi eleme maradt az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka informatikai szolgáltatásokkal történő támogatása. Az önkormányzati feladatellátás egységességének támogatásához, valamint a költségvetési stabilitás megőrzéséhez fűződő kormányzati érdekekre figyelemmel a az állam ASP szolgáltatás keretében biztosít központi informatikai támogatást, és adattárház létrehozásával biztosítja a releváns gazdálkodási adatok összegyűjtését és elemezhetőségét. Az önkormányzati feladatellátás támogatása két lépcsőben valósul meg: az önkormányzati ASP szolgáltatásrendszer kiépítésével, majd annak országos kiterjesztésével. Az önkormányzatok feladattámogatáshoz szükséges fejlesztések megvalósítása az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretén belül, az EKOP-2.1.25-2012-2012-0001 azonosító számú Önkormányzati ASP központ felállítása című kiemelt projekt (a továbbiakban: ASP 1.0 projekt) keretében uniós támogatással zajlik. A fejlesztést a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezetett Konzorcium végzi, amelynek tagjai a Magyar Államkincstár, a Belügyminisztérium, a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft., valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Az ASP 1.0 projekt csak a közép-magyarországi régiót célozza, és az önkormányzatok önkéntes alapon való csatlakozását teszi lehetővé, amelynek eredményeképpen 2015. március 31-ig 11 darab, majd 2015. június 30-ig további 44 darab önkormányzat csatlakozik az önkormányzati ASP központhoz. A Kormány az önkormányzati ASP központról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendeletével döntött az önkormányzati ASP központ működtetésének jogi, szervezeti és felelősségi kereteiről. Az önkormányzati ASP központ működtetőjeként a Magyar Államkincstár (továbbiakban Kincstár) került kijelölésre, míg az informatikai üzemeltetését a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (továbbiakban NISZ) végzi. Az egyes szakrendszerek alkalmazás-üzemeltetése a szakrendszer 4/44
jellegétől, fejlesztési háttértől függően megoszlik a Magyar Államkincstár és a NISZ között, valamint kiegészül a szakrendszeri szállítói támogatással. Az önkormányzati ASP központtal kapcsolatos felső szintű, állami felelősség megoszlik a Belügyminisztérium (továbbiakban BM) és az Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban NGM) között. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozatban a kormány az elektronikus közigazgatás kiterjesztése, az elektronikus közigazgatás előtt álló akadályok lebontása mellett foglalt állást. A határozat 11. pontja a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter feladatává tette az Önkormányzati ASP központ felállítása című kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés országos kiterjesztésének előkészítését (a továbbiakban ASP 2.0 projekt). Az országos kiterjesztéssel kapcsolatos feladatok előkészítését 2015. április 15-ig kell elvégezni, amely határidő egy előzetes megvalósíthatósági koncepció elkészítését jelenti, a szükséges kormányzati döntések megalapozásához A BM és NGM megbízásából a Kincstár és NISZ megkezdte az ASP 2.0 projekt előkészítését, április 15-re az előzetes koncepció elkészítését, és 2015. június 30-ai határidővel egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítését az önkormányzati ASP országos kiterjesztésére. 2.2 Dokumentum célja Jelen dokumentum az ASP 2.0 programra vonatkozó részletes megvalósíthatósági tanulmány előzetes koncepciója, amelynek célja, hogy a 2015. április 15-ei határidővel kidolgozásra kerülő kormány-előterjesztéshez felvázolja az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének stratégiai kérdésköreit az alábbiakra kiterjedően: - az ASP javasolt ügyfélköre, - az ASP javasolt szolgáltatási modellje, - az ASP javasolt szakrendszeri portfóliója, - az adattárház kiépítése, - az ASP Központ működtetési modellje, - az ASP 2.0 program finanszírozása, - az ASP 2.0 program tervezett pályázati konstrukciója. feltárja és előkészítse a szakma- és fejlesztéspolitikai, illetve finanszírozási döntéseket igénylő nyitott kérdéseket, problémákat. 5/44
szakmai előkészítő dokumentumot biztosítson a 2015.04.15-ei határidőre készülő kormány-előterjesztéshez. A fentiekkel összhangban jelen dokumentumnak nem célja a stratégiai kérdéskörök részletes szakmai tárgyalása, illetve az önkormányzati ASP központ országos szervezetére és infrastruktúrájára, az ASP országos kiterjesztésének megvalósítására vonatkozó témakörök tárgyalása. Ezeket a következő fázisban kidolgozásra kerülő megvalósíthatósági tanulmány fogja részletezni. 3. Önkormányzati ASP fejlesztés célrendszere és bemutatása A fejlesztés célja az önkormányzati ASP szolgáltatás országos kiterjesztése, kiegészítve a szolgáltatások továbbfejlesztésével és egy adattárház megvalósításával. A kiterjesztés a közép-magyarországi önkormányzati csatlakoztatások tapasztalataira építve, továbbá az elektronikus közigazgatás folyamatban lévő fejlesztéseivel meglévő szinergiák kiaknázása mellett történik, a megosztott szolgáltatások elvének alkalmazásával, hatékony forrásfelhasználás mellett és fenntartható működés biztosításával. Mindez lehetővé teszi az önkormányzatok számára feladatellátásuk és belső működésük támogatását, ezáltal biztosítva o az önkormányzatok belső működési hatékonyságának növelését a korszerű informatikai megoldások segítségével és a hozzájuk kapcsolódó szervezetfejlesztéssel; o adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségeik egyszerűsítését és egységesítését; o az állampolgárok és a vállalkozások igényeihez igazodó, egységes önkormányzati elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását; a központi közigazgatás (BM, NGM, Kincstár) számára o az önkormányzatok gazdálkodásának korszerű eszközökkel és módszerekkel történő monitorozását, ami hozzájárul az esetleges pénzügyi kockázatok időben történő felismeréséhez, és az önkormányzati alrendszer fizetőképességének megőrzéséhez, o az önkormányzati adatszolgáltatási és beszámolási rendszer központi alapra helyezését; o az elavult technológiájú alkalmazások (önkadó, gazdálkodási rendszerek) korszerűsítését; o az önkormányzatok szélessávú hálózat elérésének biztosítását. 6/44
A fejlesztés hosszú távú célja, hogy önkormányzati ASP hozzájáruljon az elektronikus közigazgatás kiterjesztése révén a közigazgatás teljesítményének növeléséhez, a gyorsabb ügyintézéshez, és a jobb ügyfélkiszolgáláshoz; az e-gazdaság fejlődéséhez, erősítve Magyarország versenyhelyzetét, a befektetők vonzását, új munkahelyek teremtését; az információs társadalom fejlődéséhez igazodva az állampolgárok digitális írástudásának növelését, a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét. A fentiek alapján az önkormányzati ASP országos kiterjesztése az alábbi eredményeket kívánja elérni, az alábbi termékek és műszaki eredmények leszállítását tervezi: a központi ASP infrastruktúra bővítése és szélessávú hálózatfejlesztés, amely országosan biztosítja az ASP szolgáltatásainak önkormányzatok által való elérését és használatát; az ASP keretrendszer továbbfejlesztése, amely biztosítja az szakrendszerek egységes igazgatásszervezési modellen és együttműködési szabályokon alapuló ASP belső és külső együttműködését az önkormányzatok saját rendszereivel, az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal és a közhiteles nyilvántartásokkal egyaránt.; az ASP alkalmazás-portfóliójának továbbfejlesztése, ami lehetővé teszi egyrészt a jelenlegi ASP szakrendszerek nagytelepülési igényeket is kiszolgáló funkcióbővítését és integrációját, másrészt akár az önkormányzatok gazdálkodásának teljes körű kiszolgálásához szükséges új szakrendszerek bevezetését is, valamint megalapozza az országos kiterjesztést; az ASP szakrendszerekre, a Kincstár központi rendszereire és külső adatforrásokra építve egy adattárház kiépítése, amely biztosítja az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok részletes és összefüggéseiben történő elemzését, illetve az önkormányzati adatszolgáltatások központi alapokra helyezését; az ASP szakrendszereinek és elektronikus ügyintézési szolgáltatásának illesztése a közhiteles nyilvántartásokhoz, illetve a 2015-re megvalósított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (SZEÜSZ); az ASP Központ szervezetének és szolgáltatásmenedzsment rendszerének továbbfejlesztése a Kincstár területi igazgatóságainak bevonása és az önkormányzatok csatlakoztatásának automatizálása révén az országos kiszolgálási képességének megteremtése céljából; 7/44
az önkormányzatok 2017. december 31-ig történő csatlakoztatása, illetve az önálló informatikai üzemeltetést fenntartó önkormányzatok saját rendszereinek szabványosított és auditált kapcsolódásának kiépítése az ASP szolgáltatásrendszerhez. 4. Önkormányzati ASP országos kiterjesztésének modellje Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének bemutatásához célszerű egy olyan logikai keretmodellt kialakítani, amely definiálja az önkormányzati ASP ügyfélkörét és szolgáltatási rendszerét, meghatározza annak alapvető struktúráját, az érintett szereplőket és a köztük lévő legfontosabb relációkat. Majd ez a logikai keretmodell biztosítja a kiindulási alapot az országos kiterjesztés megvalósításának tervezéséhez. 4.1 Stratégiai alapfeltevések Az önkormányzati ASP fejlesztési célokat szem előtt tartva az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének modelljére vonatkozó javaslat az alábbi stratégiai alapfeltevésekre épül. Az önkormányzatok törvényi kötelezettsége a jelenleg használt ÖNKADÓ rendszerük lecserélése az ASP Adóigazgatási szakrendszerre (ASP ADÓ), amelyet a Kincstár az ASP 2.0 program részeként, az önkormányzatok csatlakoztatása során kíván megvalósítani az összes önkormányzat vonatkozásában. Az önkormányzati ASP fejlesztéssel kapcsolatban elsődleges kormányzati törekvés az ASP Gazdálkodási szakrendszerének (GAZD) országos bevezetése és az adattárházzal történő adatkapcsolat megteremtése. Az elektronikus közigazgatás fejlesztésével kapcsolatban elsődleges kormányzati törekvés, hogy 2018-ra működő elektronikus ügyintézési szolgáltatások álljanak az állampolgárok és vállalkozók rendelkezésre ügyeik intézéséhez. A Belügyminisztérium törekvése, hogy az állami tulajdonú hálózatok konszolidációja során a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) végpont fejlesztése a Közös Hivatal székhelyén valósuljon meg. Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati elvárások megvalósítása során figyelembe kell venni az egyes önkormányzatok méretéből és működési gyakorlatából fakadó eltérő igényeit, illetve az eltérő informatikai érettségi szintből fakadó jellemzőit. Az önkormányzatok csatlakoztatását az önkormányzati ASP központ a rendelkezésére álló erőforrásai erejéig, ütemezetten valósítja meg. Az önkormányzati ASP központról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet alapján az ASP központ szakrendszeri szolgáltatásainak igénybevétele az önkormányzatok számára 8/44
térítésmentes, míg az ASP által közvetített szolgáltatások (pl. SZEÜSZ) a tényleges önkormányzati igénybevétel alapján díjköteles. Elvárás, hogy az önkormányzati informatikai ellátás ASP alapokra helyezése államháztartási szinten megtakarítást eredményezzen. Elvárás, hogy az önkormányzati informatikai szolgáltatások ASP alapokon történő korszerűsítése oly módon történjen, hogy az önkormányzati informatikai piac konszolidációja a legkevésbé legyen hátrányos a hazai piaci szereplők számára. 4.2 Önkormányzati ASP ügyfélkör 4.2.1 Megcélzott ügyfélkör Az önkormányzati ASP országos kiterjesztése szempontjából lényeges kérdés, hogy az ASP alkalmazás szolgáltatásainak mely szervezetek lesznek az igénybevevői. Az önkormányzati ASP az önkormányzati szférát szolgálja ki az ASP 1.0 projektben megvalósított szakrendszerekből és az önkormányzatok által igényelt további alkalmazásokból álló portfólióval. Az önkormányzati ASP potenciális ügyfélkörbe az önkormányzati szféra alábbi szervezetei tartoznak: A. Települési önkormányzatok kis önkormányzatok (lakosságszám < 10.000) közepes önkormányzatok (10.000 lakosságszám < 40.000) nagy önkormányzatok (40.000 lakosságszám) fővárosi önkormányzat (lakosságszám ~ 1.744.000) B. Helyi önkormányzatok speciális feladat- és hatáskörrel megyei önkormányzatok önkormányzati társulások C. Önkormányzati intézmények nemzetiségi önkormányzatok önkormányzati intézmények (óvoda, bölcsőde, művelődési ház, könyvtár, stb.) önkormányzati gazdasági társaságok Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati szándékot, illetve az önkormányzati ASP szolgáltatás portfólióját figyelembe véve az országos kiterjesztés 2015-2017- es időszaka során az önkormányzati ASP csatlakozási támogatással megcélzott ügyfélkörét a települési önkormányzatokra, továbbá az olyan önkormányzati intézményekre és a nemzetiségi önkormányzatokra (aláhúzott kiemelés) javasolt fókuszálni, ahol a gazdálkodási 9/44
tevékenységet a Hivatal munkatársai végzik. Elsődlegesen azon kis önkormányzatok esetében, ahol a felhasználói kör és a végzett tevékenységek fizikai helyszíne megegyező, azaz a Hivatal munkatársainak ne kelljen külön gazdálkodási rendszert működtetnie az intézmények és a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására. Az ASP Központ országos kiterjesztésére rendelkezésre álló idő és finanszírozási forrás korlátait, az önkormányzati szféra változásait, és az eltérő szakrendszeri igényeket (pl. üzemgazdasági szemléletű gazdálkodás) figyelembe véve a megyei önkormányzatok és az önkormányzati gazdasági társaságok nem tartoznak az ASP megcélzott ügyfélkörbe. Ugyanakkor az önkormányzati gazdasági társaságok bevonása az ügyfélkörbe az ASP lehetséges fejlődési iránya lehet az országos kiterjesztést követő időszakban. Nyitott kérdések: 1.) Az országos kiterjesztés előkészítése során további, részletes vizsgálatot igényel az önálló gazdálkodással rendelkező önkormányzati társulások, mint ügyfelek bevonása az ASP 2.0 projektbe. 2.) Ez elsődlegesen azon önkormányzatok esetében szempont, ahol a gazdálkodási tevékenységet a Hivatal munkatársai végzik, azaz a felhasználói kör és a végzett tevékenységek fizikai helyszíne megegyező. 4.2.2 ASP ügyfél szegmensek és azok jellemzői A megcélzott ügyfélkör tekintetében a lakosságszám alapú településméretet alkalmaztuk, mint szegmentációs szempont. Ez alapján a 3+1 definiált ügyfélcsoport (kis, közepes és nagy települési önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat) az ASP szolgáltatások igénybevétele és nyújtása szempontjából homogénnek tekinthető, egymáshoz képest viszont jelentősen különböznek. Az így kialakított ügyfélcsoportok (szegmensek) jelentősen eltérő alkalmazás és szolgáltatás igényekkel, eltérő érettségű és integráltsági szintű jelenlegi informatikai környezettel, valamint eltérő ügyviteli gyakorlattal és finanszírozási képességekkel rendelkeznek, amit az országos kiterjesztés előkészítése során célszerű a szolgáltatási és pályázati konstrukciók kialakításakor figyelembe kell venni (pl. mely szakrendszerek igénybe vétele kötelező, vagy önkéntes). A javaslat alapján az egyes szegmensekbe a következő településtípusok tartoznak: 10/44
kis önkormányzatok (lakosságszám < 10.000): o községek o nagyközségek o 10.000 fő alatti városok A kis önkormányzati szegmens 3012 települést foglal magába (melyből 2689 község, 119 nagyközség és 204 város). Ezek közül önálló polgármesteri hivatallal rendelkezik 416 település, míg Közös Hivatali székhelyként működik 713 település és Közös Hivatali tag önkormányzata van 1883 településnek. közepes önkormányzatok (10.000 lakosságszám < 40.000): o 10.000 lakosságszám feletti városok (továbbá Dunakeszi (lakosságszám = 41.183) A közepes szegmens 118 városból áll, melyek közül 85 rendelkezik önálló polgármesteri hivatallal és 33 Közös Hivatali székhelytelepülés. nagy önkormányzatok (40.000 lakosságszám): o megyei jogú városok továbbá Szekszárd (lakosságszám = 33.373) és Salgótarján (lakosságszám = 36.497) o megyeszékhelyek o fővárosi kerületek A nagy önkormányzati szegmens 23 településből (18 megyeszékhelyet és 5 megyei jogú várost), illetve a 23 budapesti kerületből áll, amelyből 43-nak önálló polgármesteri hivatala van, míg 3 darab Közös Hivatali székhely. fővárosi önkormányzat (lakosságszám ~ 1.744.000) o Budapest A fenti számokból látható, hogy a legnagyobb számosságú települést a kis önkormányzati szegmens foglalja magába (ugyanakkor ez nem párosul a legmagasabb lakosságszámot felölelő szegmenssel). A kis önkormányzatok alacsony informatikai ellátottságuk, jelenleg használatban lévő korszerűtlen és szigetszerűen működő rendszereik, illetve finanszírozási képességük miatt kiemelt figyelmet élveznek az önkormányzati ASP szolgáltatásrendszere szempontjából. Az önkormányzati ASP csatlakozás a kis és közepes önkormányzatok esetében eredményezhet komoly előrelépést a szakrendszerek és az általuk nyújtott funkcióbővülés, a szolgáltatás-szint minőségének emelkedése, illetve a térítésmentes szolgáltatás jelentette fenntartási költségmegtakarítás révén. 11/44
A nagy önkormányzatok sok esetben fejlett, jól működő rendszereket alkalmaznak, melyek leváltása az ASP 1.0 meglévő funkcionalitású szakrendszereire és standard szolgáltatásaira funkcionális és szolgáltatás-szint (pl. reakcióidő, egyedi igények rugalmas kiszolgálása, testre szabás igénye a fejlesztés során, támogatás) visszalépést jelentene a számukra, és komplex integrációs kihívásokat idézne elő a meglévő lokális rendszereikkel való együttműködés biztosítása. Kis önkormányzat + Támogatott alkalmazások + Térítésmentes szolgáltatás Közepes önkormányzat + Támogatott alkalmazások, funkcióbővülés + Minőségi szolgáltatásrendszer + Megtakarítás Nagy önkormányzat + Költséghatékony, korszerű és szabványos informatikai biztonsági, mentési és üzletmenet folytonossági szolgáltatások + Forrás a meglévő rendszerek továbbfejlesztéséhez Önrendelkezés és rugalmasság Reakcióidő (támogatás, fejlesztés) és support minősége Testre szabhatóság és integrálhatóság 1. ábra: Önkormányzati ASP szolgáltatások hatása A közepes szegmens önkormányzataira vegyes kép a jellemező, azaz jelentősen eltérő lehet az informatikai helyzetük, illetve az ASP szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeik. Így az országos kiterjesztés előkészítése során a közepes szegmens önkormányzatainak helyzet- és igényfeltárása további, részletes vizsgálatot igényel az országos önkormányzati adatkérdőív felmérés és az önkormányzati mintán lefolytatott interjúk eredményei alapján. Ezek alapján eldöntésre kerülhet, hogy szükséges-e a közepes szegmens megkülönböztetése, vagy elegendő a kis és nagy szegmens jelentette megközelítés megkülönböztetése (20.000 lakosságszám alatti és feletti települések); a közepes önkormányzati szegmens meghagyásával ezen önkormányzatok egyedi informatikai helyzetük és ASP igényeik alapján választhatnak, hogy kis vagy nagy önkormányzatként legyenek kezelve az ASP csatlakozás szempontjából. Az egyes önkormányzati szegmensek jellemzői a 4.3.2 fejezetben bemutatásra kerülő ASP szolgáltatás csomagok kialakítása során kerülnek figyelembe vételre. 12/44
Nyitott kérdések: 3.) Szükséges-e a közepes szegmens megkülönböztetése, vagy elegendő a kis és nagy szegmens megközelítés megkülönböztetése (20.000 lakos alatti és feletti települések)? 4.) A közepes önkormányzatok egyedi informatikai helyzetük és ASP igényeik alapján választhatnak-e, hogy kis vagy nagy önkormányzatként legyenek kezelve az ASP csatlakozás szempontjából? 4.2.3 Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok jellemzői A Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok estében kiemelt kérdés a csatlakozó önkormányzatok megcélzott száma, amelynek meghatározása során figyelembe kell venni a Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok és az ASP szakrendszerek jogi környezetét, a Közös Hivatal jelenlegi ügyviteli és adminisztrációs tevékenységének munkaszervezési gyakorlatát, illetve az államigazgatási ügyviteli és adminisztrációs tevékenység integrációjára vonatkozó kormányzati törekvéseket. A Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok tekintetében az alábbiak meghatározása szükséges: Ki lesz az önkormányzati ASP szerződéses ügyfele? Az ASP 1.0 projekt közép-magyarországi megvalósítása során a Kincstár, mint ASP Központ az egyes tagönkormányzatokkal kötött szolgáltatási szerződést, figyelembe véve jogszabályi kötöttségét és az ASP szolgáltatások önkormányzati feladatellátás támogatására való irányultságát. Ugyanakkor az ASP Központ csatlakozó önkormányzatokkal kapcsolatos szerződésmenedzsment és kapcsolattartási feladatai esetében racionálisabb megoldást jelentene időráfordítás és adminisztrációs terhelés szempontjából a Közös Hivatallal történő szerződéskötés, amelyben meghatározásra kerül, hogy mely tagönkormányzatok feladatellátását támogatják az ASP szolgáltatások. Ki és milyen ASP szolgáltatást vesz igénybe? A jelenlegi jogszabályi környezetben ASP szakrendszerenként eltérő a feladatellátás Közös Hivatali vagy tagönkormányzati szintje. Egyedül az Iratkezelő estében biztosított a jogszabályi környezet a Közös Hivatali szintű csatlakoztatásra (tenant), míg a többi szakrendszer esetében tagönkormányzati szinten történik a feladatellátás, így ezek esetében tagönkormányzat szintű szakrendszeri (tenant) csatlakozás szükséges. Hol lesz fizikailag biztosított az önkormányzati ASP szolgáltatásainak elérése, különös tekintettel az ASP által nyújtott hálózati kapcsolatra? A tagönkormányzat szintű szakrendszeri (tenant) csatlakozások esetében jogilag nem 13/44
kizárt az ügyviteli és adminisztrációs tevékenység Közös Hivatal székhelyére történő integrációja. Ugyanakkor az ASP szolgáltatások elérésének fizikai helyszínei szempontjából jelenleg jellemző gyakorlat, hogy a Közös Hivatal esetében a munkavégzés mind a Közös Hivatal székhelyén, mind a tagönkormányzati kirendeltségén is zajlik. Az önkormányzati ASP-hez való csatlakozás elviekben megteremti a lehetőséget a Közös Hivatalok jellemzően önkormányzatonként elkülönülő munkaszervezésének újragondolására, hiszen megszűnik a kirendeltségek közötti kommunikációs csatornák hiányosságából fakadó elszigeteltség. Kormányzati szándék függvényében az ASP országos kiterjesztésével megvalósítható a Közös Hivatalok integrációjának erősítése. Ennek mértéke és eredményessége attól függ, hogy az önkormányzati ASP országos kiterjesztése az alábbi eszközrendszer melyikével támogatható meg: jogalkotás révén a feladatellátás vagy csak részlegesen az ügyviteli és adminisztrációs tevékenység Közös Hivatal szintjére történő integrációja; Közös Hivatal munkaszervezés átalakítása révén az ASP szolgáltatások által támogatott ügyviteli tevékenység integrációja a KH székhely önkormányzat fizikai helyszínére, amelynek előremozdításához ösztönző lehet, hogy o az önkormányzati ASP keretében csak székhely szinten valósul meg az NTG hálózatfejlesztés, amit térítésmentesen biztosít az önkormányzati ASP; o így tagönkormányzati szinten az önkormányzatnak piaci szolgáltatás igénybevételével magának kell biztosítania a megfelelő sávszélességű internet elérést. A gazdálkodás terén a Magyar Államkincstár is vizsgálja az integráció erősítésének lehetőségét a közkönyvelés megvalósításával. Tervek szerint a 2000 fő alatti önkormányzatok esetében a költségvetés gazdálkodási hatáskör meghagyása mellett a könyvelés vezetését a Magyar Államkincstár területi igazgatóságai végezhetnék. Összességében megállapítható, hogy jogalkotás hiányában a Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok ASP csatlakoztatása az ügyviteli gyakorlat átszervezése révén többletterhet, szervezeti változáskezelési feladatot és ezzel járó kockázatot fog jelenteni az ASP országos kiterjesztése során. Továbbá mérlegelendő szempont, hogy az önkormányzati ASP jelenlegi szakrendszer portfóliója nem foglalja magába az összes önkormányzati szakrendszert (pl. települési támogatásokat támogató szociális szakrendszer), tehát az önkormányzati ASP-hez való csatlakozást követően is 14/44
maradhatnak tagönkormányzati szinten olyan szakrendszerek, amelyek esetén a Közös Hivatal szintű integrált működés technikai feltételei hiányoznak. Így az országos kiterjesztés előkészítése során a Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok esetében a megcélzott ügyfélszám és az ASP szolgáltatás elérés fizikai helyszíneinek meghatározása további, részletes vizsgálatot igényel az országos önkormányzati adatkérdőív felmérés és az önkormányzati mintán lefolytatott interjúk eredményei alapján. Nyitott kérdések: 5.) Ki lesz az önkormányzati ASP szerződéses ügyfele? 6.) Ki és milyen ASP szolgáltatást vesz igénybe? 7.) Hol lesz fizikailag biztosított az önkormányzati ASP szolgáltatásainak elérése, különös tekintettel az ASP által nyújtott hálózati kapcsolatra? 4.2.4 Önkormányzati ASP által kiszolgált önkormányzatok száma A 3177 darab települési önkormányzat közül az önkormányzati ASP által megcélzott, azaz az ASP szolgáltatással kiszolgált önkormányzatok tervezett száma az alábbiak tekintetében került meghatározásra: az 545 darab önálló Polgármester Hivatallal rendelkező önkormányzat mindenképp részét képezi a kiszolgált ügyfélkörnek; a Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok esetében o ha jogszabályi környezet tekintetében biztosítható a Közös Hivatal szintű szakrendszeri csatlakoztatás, akkor ez országosan a KSH 2014-es adatai alapján további 749 darab önkormányzat kiszolgálását jelenti, amely esetben az ASP által kiszolgált teljes ügyfélszám tervezetten összesen 545+749, azaz 1294 darab önkormányzat; o ha tagönkormányzati szintű szakrendszeri csatlakoztatásra kerül sor, akkor az országosan további 1883 darab önkormányzat kiszolgálását jelent, amely esetében az ASP központ által kiszolgált teljes ügyfélszám tervezetten összesen 554+749+1883, azaz 3177 darab. 15/44
Településszám Kis önk. Közepes önk. Nagy önk. Fővárosi önk. Összesen 1.) Közös Hivatal székhely 713 33 3 749 2.) Közös Hivatal tag 1 883 1883 3.) Önálló önkormányzat 416 85 43 1 545 Összesen (1+2+3) 3 012 118 46 1 3 177 ASP szűkített potenciál (1+3) 1 129 118 46 1 1 294 1. táblázat: Települések száma szegmensenként 4.3 ASP 2.0 szolgáltatási modell Az ASP országos kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati szándék (gazdálkodási és adó szakrendszer országos bevezetése) és a 4.2.2 fejezetben meghatározott egyes önkormányzati szegmensek ASP szolgáltatásokkal kapcsolatos eltérő igényeinek együttes kiszolgálásához az önkormányzati csatlakoztatások céljainak pontosabb meghatározása szükséges, illetve ez alapján célzott szolgáltatási csomagok kialakítása javasolt. 4.3.1 Önkormányzati csatlakoztatások célja Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének célrendszere alapján meghatározható az önkormányzatok ASP csatlakoztatásának céljai, amely önkormányzati szegmensenként eltérő. Kis önkormányzatok: A csatlakoztatás célja a teljes ASP szakrendszer portfólió használata (az ASP 1.0 keretében kialakított szakrendszerek, amelyek köre az ASP 2.0 projekt során bővülhet), tekintettel arra, hogy ez a szegmens jellemzően alacsonyabb informatikai fejlettségi szinttel és ellátottsággal rendelkezik, mint amit az ASP rendszer nyújthat számára. Közepes önkormányzatok: A csatlakoztatás célja az ASP portfólió minél teljesebb körű elterjesztése, funkcióbővülés elérése, minőségi szolgáltatásrendszer kialakítása, figyelembe véve az önkormányzatok eltérő informatikai érettségi szintjét és már meg lévő rendszereit, azok integráltsági szintjét. Nagy önkormányzatok: Ezen szegmens esetében a meglévő informatikai rendszerek integrációs szintje jellemzően magasabb (pl. egyedi workflow rendszerek), mint az, amit az ASP rendszer nyújtani tudna számukra, ezért szükség lehet a szakrendszerek egyedi igények alapján történő továbbfejlesztésére. Ezért a csatlakoztatás célja a nagy önkormányzatok esetében a saját rendszereik önállósága mellett biztosítani a választási lehetőséget az ASP-hez történő csatlakozás tekintetében. Főváros: A Főváros tekintetében a csatlakoztatás egyedüli célja a törvényi kötelezettség biztosítása, azaz az ASP ADÓ szakrendszer bevezetése. 16/44
Külön kiemelendő cél minden szegmens esetében az ASP ADÓ rendszer bevezetése (a meglévő ÖNKADÓ kiváltása), továbbá a gazdálkodási rendszerek ASP GAZD szakrendszerre történő lecserélésének ösztönzése, valamint a nagy, esetleg egyes közepes önkormányzatok esetén a bevezetett ASP szakrendszerek mellett a meglévő, de ASP alkalmazással lefedett lokális rendszerek ASP adattárházzal való integrációjának biztosítása. 4.3.2 ASP szolgáltatás csomagok Az ASP országos kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati szándékhoz (GAZD és ADÓ szakrendszer országos bevezetése) és az egyes önkormányzati szegmensek ASP szolgáltatásokkal kapcsolatos eltérő igényeinek együttes kiszolgálásához igazodva, célzott szolgáltatási csomagok kialakítása javasolt az alábbi tényezők figyelembevételével: az önkormányzati csatlakoztatás szakrendszeri hatóköre, amely lehet: o teljes körű, a teljes ASP szakrendszer portfólió bevezetésével; o részleges, az ASP szakrendszerek szűkebb körével (pl. ADÓ, GAZD, IRAT, KERET, ELÜGY vagy a főváros esetén kizárólagosan az ADÓ szakrendszerrel). ASP szolgáltatás igénybevétel kötelezőségének mértéke az önkormányzat számára lehet o kötelező, azaz az ASP szakrendszeri portfólió használata megkerülhetetlen (nem teremt lehetőséget olyan lokális szakrendszer használatára, amelynek van ASP megfelelője); o kötelezően választható, azaz az ASP portfólióból egyes kötelező elemeken túl (pl. ASP ADÓ) további X darab szakrendszer tetszőleges választása kötelező, de az önkormányzat döntése, hogy ezen kötelezően választható körből mely szakrendszer szolgáltatásokat veszi igénybe; o önkéntes, azaz az önkormányzatnak szabad választási lehetősége van a tekintetben, hogy be kívánja-e vezetni az adott ASP szolgáltatást vagy sem (kivéve ASP ADÓ, ahol törvényi kötelezettsége van). ASP szolgáltatáscsomagok technológiai jellege tekintetében az alábbi csomagok kialakítása javasolt: o fix csomag, amely esetében az ASP szakrendszerei, mint integrált ASP szolgáltatásrendszer kerülnek bevezetésre egy önkormányzatnál; o moduláris csomag, amely esetében az ASP szakrendszerei önkéntesen vagy kötelezően választható módon kerülnek bevezetésre egy önkormányzatnál biztosítva azok szabványosított és auditált interface kapcsolatát az önkormányzat meglévő saját alkalmazásaihoz. 17/44
a rendszerek egymáshoz való csatlakozásának szempontjából az integráció jellege lehet: o fix integráltság, amely az ASP szakrendszerek és keretrendszer egymással való integrált működését jelenti; o moduláris integráltság, amely esetén az önkormányzatnál lokálisan fennmaradó (de létező ASP megoldással rendelkező) szakrendszert integrálni szükséges az ASP szakrendszerekhez és keretrendszerhez; o ADÓ integráltság, amely során kizárólag az ASP ADÓ szakrendszer integrációját szükséges megvalósítani az önkormányzat fennmaradó, lokális rendszereivel; o adattárház integráltság, amely az önkormányzatoknál használt, ASP megoldással lefedett (vagy annak megfelelő lokális) rendszerek és a központi ASP adattárház egymással való integrációját jelenti. Az ASP szolgáltatási csomagok kialakításánál további fontos szempont az integráció finanszírozási kérdésének eldöntése, azaz hogy közepes és nagy önkormányzatok esetén milyen mértékben támogatott az olyan lokális szakrendszerek ASP keretrendszerhez és adattárházhoz való integrációs fejlesztése, amelyekre van opcionális ASP megoldás, de az adott önkormányzat nem szeretné azt bevezetni. Javasolt egy olyan finanszírozási konstrukció kialakítása, amely során a kötelezően bevezetendő rendszerek (pl. ASP ADÓ szakrendszer) és az ASP keretrendszer, valamint a lokálisan megmaradó, de az adattárház kapcsolatot igénylő rendszerek adattárházzal való kapcsolat kialakítására minden ügyfélszegmens 100%-os támogatást kap, míg az olyan lokális rendszerek esetén, amelyre van megfelelő ASP alkalmazás, az ASP keretrendszerrel való integráció kialakítása saját finanszírozással történne. Ugyancsak saját finanszírozás javasolt a bevezetett ASP szakrendszerek és a fennmaradó lokális rendszerek integrációjára, amennyiben az adatkapcsolat szükséges két rendszer között. A fenti tényezők figyelembe vételével az alábbi három fő szolgáltatási csomag kialakítása javasolt, amelyek jól illeszkednek az egyes ügyfélszegmensek jellemzőihez, továbbá a lehetőségekhez képest hatékonyan és széleskörűen tudják maximalizálni az ASP ügyfélkörének számosságát. Kis önkormányzati csomag: Célja a kistelepülési önkormányzatok alapvető működését támogató standardizált alkalmazások nyújtása, kiváltva az önkormányzat által jelenleg használt alkalmazásokat. Elsődleges szempont a szolgáltatás költséghatékony kialakítása 18/44
minimalizált kiegészítő szolgáltatásokkal, valamint az adattárházhoz való integráció biztosítása az ASP szakrendszerek révén. Ezen szegmensnek a teljes körű ASP portfólió bevezetése javasolt kötelező jelleggel, fix csomagú konstrukcióban (ASP szakrendszerek mint integrált ASP szolgáltatásrendszer). Az ASP szakrendszerek és keretrendszer egymással való integrált működésére az adattárházzal való integráció mellett a fix integráció megvalósítása javasolt. 2. ábra: Kis önkormányzati csomag jellemzői Közepes önkormányzati csomag: A csomag célja kiszolgálni a nagyobb települési és városi önkormányzatok igényeit. Elsődleges szempont a modulszerűen összeállítható alkalmazásportfolió biztosítása, amelyekkel az érintett önkormányzatok eltérő igényei jelentős mértékben lefedhetők. A moduláris csomag jellemzően nem tartalmazza az összes ASP szakrendszert, de javasolt a kötelezően bevezetendő szakrendszerek javaslat: ADÓ, GAZD, IRAT, KERET és ELÜGY mellett további szakrendszert kötelezően választhatónak megjelölni a teljes portfólióból, amellyel részlegesen lefedhető a szakrendszerek köre. Az adattárházzal való kapcsolat minden ASP vagy azt helyettesítő lokális szakrendszer esetén kiépítendő, továbbá szükséges megvalósítani a moduláris integráltságot az önkormányzatnál lokálisan fennmaradó (de létező ASP megoldással rendelkező) szakrendszerek és a bevezetett ASP szakrendszerek, illetve keretrendszer között. Ezen 19/44
interface-ek kialakításának szükségessége, valamint a lokálisan fennmaradó rendszerek egyben hozzájárulnak az önkormányzati szereplőket kiszolgáló hazai informatikai vállalkozások további fejlődéséhez is. 3. ábra: Közepes önkormányzati csomag jellemzői Nagy önkormányzati csomag: Nagyvárosok illetve Budapest kerületeinek önkormányzatai esetében megfontolásra javasolt egy külön a nagy önkormányzatok igényeire szabott ASP szolgáltatás csomag kialakítása, amelyben a szolgáltatási feladatok minimális mértékben centralizáltak (leginkább csak a kötelező vagy választott ASP szakrendszerek infrastruktúra üzemeltetése szintjén). Így az önkormányzatok önrendelkezésével egyedi igényeikre szabott megoldások valósulhatnak meg, a már meglévő informatika környezetük továbbfejlesztésével, az ASP nyújtotta szinergiák kihasználásával és a beszállítóik megtartásával. A csomag célja, hogy az önkéntes szakrendszeri csatlakozás választásával térítésmentes üzemeltetés mellett közel azonos döntési szabadságot biztosítson a belépő önkormányzatok számára, mint az önálló alkalmazásüzemeltetés. Ez a modell egyben biztosítja azt is, hogy az önkormányzati informatikai piac konszolidációja a legkevésbé legyen hátrányos a hazai piaci szereplők számára, hiszen meghagyja a lehetőséget a lokális rendszerek használatára (illetve annak integrációs fejlesztésére) a meglévő informatikai szállítói bázis közreműködésével. 20/44