Elég a zajból! A MUNKAHELYI BIZTONSÁG ÉS MUNKAEGÉSZSÉGÜGY EURÓPAI HETE 2005. október 24-28. ELŐADÁSOK
Gádor János Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Nemzeti Fókuszpont 2005: A ZAJ ELLENI VÉDELEM ÉVE A BILBAOI MUNKAVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A MUNKAVÉDELEMBEN Az Európai Munkavédelmi Ügynökséget az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy segítse a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos információs igények kielégítését. A spanyolországi Bilbaoban működő Ügynökség feladata a munkaválalók életminőségének javítása, a technikai, tudományos és gazdasági információk munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén érintettek közötti terjesztése és cseréje. Az Ügynökséget a Tanács 1994. július 18-i 2062/94/EC számú rendelete hívta életre; a rendelet közvetlenül érvényes és kötelező a tagálamokra. Ez annyit jelent, hogy a csatlakozással Magyarország automatikusan az Ügynökség tagja let. Az együtműködés azonban már korábban, gyakorlatilag 2001-ben megkezdődöt. A ténylegesen 1996-tól működő Ügynökséget egy 78 tagú intézőbizotság irányítja, amely az alábbiakból áll: 3-3 fő 25 tagálamból 3 fő az EU Bizotságból. Székhelye: Bilbao, Spanyolország AZ INFORMÁCIÓS PROGRAMOK KÖZÖTT SZEREPEL: Munkavédelmi felmérés Helyes munkavédelmi gyakorlat Kutatás munka és egészség témában Munkavédelmi rendszerek és programok Európai Hét EURÓPAI HÉT TÉMÁK 2001 Munkabalesetek megelőzése 2002 Pszicho-szociális kockázatok és a munkahelyi stressz 2003 - Veszélyes anyagok 2004 - Építőipar 2005 - Zaj 2006 - Fiatal munkavállalók Az Ügynökség a kapcsolatot a 25 tagállammal az ún. FÓKUSZPONT révén tartja. Ez az adott állam által kijelölt intézmény, Magyarországon az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). A fókuszpont feladatai: az Ügynökségtől érkező nyomtatot információs anyagok terjesztése országon belül az érintet szervezetek és intézmények részére az Ügynökség által kért információk begyűjtése és továbbítása az Ügynökség részére az Európai Munkavédelmi Hét szervezése a Helyes gyakorlat pályázati rendszer működtetése általában minden, a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztatás A Fókuszpont az Ügynökségéhez és a többi 24 tagállaméhoz teljesen hasonló - külön saját fókuszpont weblapot készítet és működtet, amely négy címen is elérhető: www.focalpoint.hu www.fokuszpont.hu www.munkavedelem.hu http://hu.osha.eu.int
Ez általában a magyarországi munkavédelemmel összefüggő információkat tartalmaz, de kapcsolódási lehetőséget biztosít az Ügynökség valamennyi hálózati tagjának weblapjaihoz (magyarul + angolul). A Fókuszpont szervezi az EURÓPAI MUNKAVÉDELMI HÉT 2005 hazai rendezvényeit: Nyitó rendezvény: 2005. április 20. Regionális munkavédelmi előadások: 2005. szeptember október Országos konferencia: 2005. október 27. 2005. A zaj elleni védelem éve. A téma fontosságát jelzi néhány európai statisztikai adat. EU szinten potenciálisan veszélyes zajterhelés éri a munkaválalók kb. egy harmadát a munkaidő legalább egy negyedében, a gazdaság legkülönbözőbb területein, így a nehéziparban, farmokon, a telefonos ügyfélszolgálatoknál vagy koncerttermekben. A zaj okozta haláscsökkenés az egyik leggyakoribb foglalkozási betegség (a bőrgyuladás és izom- és csontrendszeri rendellenességek mellett). A munkavállalók 20%-ának a normál beszédnél hangosabban kell beszélnie legalább munkaideje felében (ez a 25 tagállamban kb. 39,5 millió embert jelent). Néhány nemzeti adat: Franciaországban több, mint 3 millió munkavállaló (18%) van kitéve 85dB(A)-nél erősebb zajnak; 6%-nál az expozíció ideje meghaladja a heti 20 órát. Az Egyesült Királyságban(UK) kb. 500.000 ember szenved munkával összefüggő halásproblémától. Spanyolországban a munkavállalóknak több, mint 7%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon zavarja a munkahelyi zaj. Dániában a munkavállalók kb. 30%-a beszél a megszokottnál hangosabban munkatársaihoz. A zajterhelést jelentő ágazatok közöt szerepelnek az alábbiak: - Mezőgazdaság: jelentős haláskárosodás traktorok, mezőgazdasági gépek miat - Telefonos ügyfélszolgálati irodák (akusztikus sokk) - Építőipar: a munkaválalók 35%-a (EU 15) van zajnak kitéve a munkaidő felében vagy annál hosszabb ideig. - Oktatás: iskolai tanárok, napközi otthonban dolgozók több, mint fele emelt hangon beszél. - Szórakoztatóipar: zenekari zongoristákat érő zaj próba alat: 94 db(a), a szopránénekes zajterhelése elérheti a 104 db(a) t. - Élelmiszer- és italgyártás: tejpalackozó üzemben szalagok mellett a zajterhelés 90-95 db(a). - Fémgyártás, fémfeldolgozás: ebben az iparágban jelentkezik a foglalkozási eredetű süketség egy harmada. - Közlekedés (közúti és légi): az ágazatban dolgozók több, mint 10%-a veszélyeztetett (EU 15). Jelentősek a nemek közöti különbségek.férfiaknál háromszor nagyobb a halláskárosodás veszélye, mint nőknél (ennek történelmi okai is vannak, több férfi a zajosabb, nehézipari ágazatokban). Főleg nők dolgoznak több zajos iparágban: élelmiszer- és italgyártás, textilipar, szórakoztatóipar (bárok, klubok), telefonos ügyfélszolgálatok. Franciaországban pl. az oktatási, egészségügyi és szociális területeken kétszer annyi nő kitéve erős zajnak, mint férfi. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2005. évi kampánya: ELÉG A ZAJBÓL Munkahelyi zaj többet is veszíthetsz, mint a halásodat Tájékoztató csomagok valamennyi EU tagország hivatalos nyelvén Figyelemfelkeltő, tudatosító plakátok és brosúrák Többnyelvű weboldal (http://ew2005.osha.eu.int) Példák helyes gyakorlatra, feliratkozás a Kampány Chartára Európai helyes gyakorlat díjak Különleges programok, események szerte Európában A kampány csúcspontja (Európai Hét): 2005. október 24-28.
Dr. Tomecz Éva főosztályvezető Országos Tisztifőorvosi Hivatal ZAJ ÉS MUNKAVÉDELEM Az emberek közötti kapcsolattartás egyik legfontosabb eszköze a hallás és a beszéd. A halás csökkenése, károsodása, elvesztése nagyon gyakran visszavezethető a zaj káros hatására. Mit is nevezünk zajnak? A zaj mindazon hangok összessége, amely az emberekben kellemetlen érzeteket kelt, zavarja az ember nyugalmát és kóros reakciókat válthat ki. A munkahelyi zaj Európa szerte egyre aggasztóbb, hiszen bármely munkakörnyezetben előfordulhat, és a munkavállalók tömegét érintheti közvetlenül. A zaj okozta halláskárosodás az egyik leggyakrabban előforduló foglalkozási betegség. A zaj okozta halláskárosodás azon túl, hogy csökkenti a dolgozó munkaképességét, tönkre teheti társadalmi életét és szociális elszigetelődését okozhatja. A zaj okozta halláskárosodás baleseti kártérítésre jogot adó foglalkozási betegség. A hazai szabályozás szerint a zaj okozta fokozott expozíciós esetet és foglalkozási betegséget be kel jelenteni és ki kel vizsgálni, valamint az újabb esetek előfordulásának megelőzése érdekében intézkedni kell. A zaj nem csak haláskárosodást okoz, hanem megnövelheti a súlyos balesetek előfordulásának gyakoriságát is. A határérték feletti zaj maradandó halláskárosodást okoz, és sem gyógyszeresen, sem halókészülékkel nem javítható, ezért a hangsúlyt a megelőzésre kel helyezni! A foglalkozási eredetű haláskárosodás megelőzésének alapvető eszköze a jogi szabályozás betartása és betartatása, valamint a zajcsökkentés érdekében hozott munkáltatói intézkedések. ÁNTSZ szerepe és intézkedései a munkáltatók felé a zajforrások megszüntetése a zaj ártalom csökkentése érdekében. Az EU által közölt adatok szerint kb. 60 millió munkavállaló van kitéve munkaidejének 1 / 4 részében magas zajszint hatásának. Ez az óriási szám ráirányítja a figyelmet a zaj elleni küzdelem fokozására és a megelőzés fontosságára. Magyarországon jelenleg is van érvényes jogi szabályozás a zaj hatásainak kivédésére, a megelőzésére. A 2006-ban hatályba lépő EU irányelv feladatot jelöl meg azzal, hogy előírja a zajexpozícióból eredő kockázatokat meg kell szüntetni, vagy a lehető legkisebb szintre csökkenteni. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat adatai szerint 2004-ben Magyarországon 248 461 szervezett munkavállaló volt kitéve a munkahelyén zajexpozíciónak.
Az év folyamán 169 zaj okozta halláskárosodás és 378 zajexpozíció bejelentése és kivizsgálása történt meg. Tapasztalatok és tennivalók a zaj okozta haláskárosodás, foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében. Dr. Martin János főosztályvezető Fodor József Országos Közegészségügyi Központ A MUNKAHELYI ZAJEXPOZÍCIÓ OKOZTA HALLÁSKÁROSODÁS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Magyarországon az 1970-es években Surján és munkatársai végeztek kutatási célból reprezentatív jelegű halásvizsgálatot, mely azt tükrözte, hogy a lakosság mintegy 10 %-a halláskárosodott és ennek 16-26 %-a foglalkozási eredetű. 1994-ben az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben 2603 zajexpozícióban dolgozó külföldön munkát vállaló adatait dolgozták fel. A vizsgált munkavállalók 35 %-ánál találtak csak ép halást. Kezdődő /30 db-nél kisebb/ zajcsipke 31 %-ban fordult elõ. 22 %-ban a halláskárosodás elérte a fokozott expozíció mértékét, vagyis mindkét fülön a 4000 Hz-es frekvencián a halláscsökkenés 30 db-nél nagyobb volt. Foglalkozási betegség mértékét elérő haláscsökkenés a vizsgálatok 6 %-ában fordult elő. Ugyancsak 6 %-ban találtak egyéb vezetéses, iletve belsőfül eredetű percepciós típusú halláskárosodást. Az adatok feldolgozásából következtethető, hogy a zajexpozícióban dolgozók legalább felénél a nyugdíjkorhatár elérésére maradandó beszédmegértési zavart is okozható halláskárosodás alakul ki. Mindazon hangokat, melyek az emberben kellemetlen érzetet keltenek, tevékenységét, nyugalmát zavarják, illetve patológiás reakciókat váltanak ki zajnak nevezzük. A zaj eredetét tekintve származhat: - ipari üzemekben folytatot tevékenységből, valamint a - környezetből. Ez utóbbinál külön kel említeni a közlekedésből származó zajt, mint az egyik leggyakoribb környezeti zajforrást. A zajt - különös tekintettel az ipari zajra - a következő jelemzőkkel tudjuk leírni: - Intenzitása, színképe (frekvencia spektruma),időbeli lefolyása. A zaj - hangnyomásszintjétől és a behatás időtartamától függően - átmeneti, illetve maradandó változásokat okoz az emberi szervezetben. Ezek összességét összefoglaló névvel zajártalomnak nevezzük. A 40-65 dba hangnyomásszintű zajok pszichés (idegesítő, terhes) hatásokat váltanak ki. A 65-85 dba közöttiek a pszichés (magatartásbeli) változások mellett a vegetatív idegrendszer irányítása alat működő funkciókban okoznak eltérést, elsősorban azokon a munkahelyeken, melyeken a munka végzéséhez fokozot figyelem szükséges (pl.: irodák, vezérlőhelyiségek), iletve a zaj nem kapcsolódik szervesen a munkafolyamathoz. A figyelem és teljesítmény csökkenése révén már ilyen mértékűzajexpozíció is növeli a munkahelyi balesetek gyakoriságát. USA statisztikai adatok szerint 85 dba expozíció felett évi 1nappal nő a táppénzes napok száma 85 dba feletti hosszabb-rövidebb idejű egyszeri zajexpozíció után is kimutatható a hallásküszöb átmeneti, időszakos emelkedése, mely igen gyakran objektív (fülzúgás) és szubjektív (teltség érzés) panaszokkal társul. Az átmeneti hallásküszöb emelkedés (TTS) nagysága - az egyéni érzékenységen túlmenően - elsősorban a zajszint nagyságától, iletve az expozíció időtartamától függ. A zajexpozíció megszűnte után az átmeneti halásküszöb emelkedés fokozatosan normalizálódik. Rendszeres, vagy egyszeri nagy intenzitású (140 db peak feletti) zaj behatás után a hallásküszöb emelkedés maradandó lehet (PTS).
Az egyszeri zajbehatás eredményeként kialakuló maradandó halláscsökkenés esetében akusztikus traumáról vagy dörejártalomról beszélünk. Ez üzemi balesetnek minősül. A zajexpozíció okozta kóros eredetű elváltozások, zavarok elsősorban a belsőfülben található szőrsejtekben, iletve azok működésében mutathatók ki. A szőrsejtek károsodása együt jár az un. kóros hangosságfokozódás jelenségével, mely az exponált és károsodot dolgozóknál főleg a beszédmegértés zavarában nyilvánul meg. Ez akóros működés maradandó és a későbbiekben sem gyógyszeresen, sem hallókészülékkel nem javítható, ezért jelentős a foglalkozási betegség kialakulásának a megelőzése. Az akut hallószervi sérülés az esetek nagy részében aszimmetrikus, ami annak következménye, hogy a közeltérben bekövetkezett nagy intenzitású hanghatás a fej árnyékoló hatása miatt az egyik oldalt sokkal jobban érinti. Ezzel szemben a tartós zajexpozíció következtében kialakuló hallásromlás minden esetben szimmetrikus. A két oldal között maximálisan 10-15 db-es hallásküszöb-különbség alakulhat ki. Nagyobb eltérés esetén a rosszabbul halló fül hallás státuszának alakulásában egyéb kiváltó okot is keresni kell. A kezdeti stádiumot - csipke kialakulása - fokozott expozíciós (premorbid) stádiumnak nevezzük. Azexpozíciós idő növekedésével a haláscsökkenés fokozatosan progrediál, áterjed a beszédfrekvenciára is. A károsodásra jelemző az 500-2000 Hz felé fokozatosan emelkedő halásküszöb. Atól kezdve, amikor a károsodás már ráterjed a beszédfrekvenciákra (500, 1000, 2000 Hz) beszélünk foglalkozásibetegségről. Tapasztalatok szerint a 100 dba-t meghaladó hangnyomásszintű zajok, valamint az impulzív komponenseket / kalapálás / tartalmazó expozíció fokozottan veszélyesek. A tartós zajbehatás eredményeképpen kialakuló halláskárosodás 1969. óta szerepel a kártalanításra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékén - 29/1969. (VIII. 31.) számú Kormányrendelet - és 1971. július 1-től kártérítendő. A kötelező egészségbiztosítás elátásairól szóló 1997. évi LXXX I. törvény végrehajtásának tárgyában kiadott 217/1997(XII.1.) számú Kormányrendelet szerint a dolgozó halláskárosodása - foglalkozási betegség címén - abban az esetben kártérítendő,ha a foglalkoztatott határérték feletti expozícióban legalább 5 évet tevékenykedett. A dolgozók egészségének védelmére hozot intézkedések, a haláskárosodás megelőzésének eszközei: - Alapvetõ a megfelelő munkakörülmények biztosítása. Az 1993. évi XC I. törvény a Munkavédelemrőlalapvetően a gazdálkodó szervek feladatáváteszi a munkahelyi veszélyek és ártalmak megszüntetését, a munkahelyek rendszeres elenőrzését (2..2.- 4. pont). Kimondja továbbá (49. ), hogy egyes munkakörökben alkalmassági és időszakos egészségügyi vizsgálatokkal kell biztosítani a dolgozók egészségének védelmét. A határértéket meg nem haladó zajexpozíció alapvetően biztosítja a dolgozók halásának védelmét. Minden egyéb intézkedés csak ennek figyelembevételével történhet. A munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről - a munkáltatók kötelezetségeiről - a 18/2001. (IV.28.) EüM számú rendelet intézkedik. A rendelet szerint munkahelyen - a maradandó halásveszteség megelőzése érdekében a dolgozót érő zaj - egyenértékű A- hangnyomásszintje ne haladja meg az L Aeq 85 db értéket, továbbá - legnagyobb A- hangnyomásszintje egyetlen alkalommal se haladja meg az L AI 125 db értéket. A jogszabály 5. -a előírja a határértéket meghaladó expozíció műszaki, szervezési intézkedésekkel történő csökkentését. A rendelet 6 -a szerint 85dBA-t meghaladó expozíciónál a kockázatról, valamint a védő- és a megelőző intézkedésekről munkavédelmi oktatás keretében tájékoztatni kel a dolgozót és részére egyéni védőeszközt kel biztosítani. A rendelet 8. -a 90 dba és azt meghaladó expozíció esetén kötelezően előírja az egyéni védőeszköz használatát. Fenti határértékek megadásán túlmenően az egészségügyi miniszter18/2001. (IV.28.) EüM számú a munkaválalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok eleni védelméről szóló rendeletének 8. -a szerint Minden olyan munkahelyen, ahol a napi zajexpozíció eléri a 100 db megítélési A- hangnyomásszintet (LAD) az alkalmazott egyéni halásvédő eszközzel a zajszintet 80 dba-ra kell csökkenteni. Ha az egyéni védőeszközzel csökkentet érték meghaladja a 80 dba-t, akkor az expozíciós időt annyiszor kel felére csökkenteni, ahányszor a 80 dba fölöti értékben a 3 megvan. (Pl. az így számítot 89 dba esetében a napi expozíciós idő csak egy óra lehet.
Afokozot figyelmet igénylő munkavégzéssorán megengedhető határértékekre vonatkozóan a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 5. számú melléklete intézkedik. A zaj-expozíció mérése és értékelése A zaj mérése un. Zajszintmérő műszerel történik. A korszerű zajmérők a következő paraméterek rögzítésére alkalmasak: pillanatnyi maximális érték (db peak) I időálandóval mért maximális érték minimum/maximum S,vagy F időálandóval mérés A, C, vagy D szűrővel a zaj egyenértékszintje a mérési időtartamra vonatkoztatva. Az A szűrővel történő értékelés egyes esetekben - ahol a mély hangok részaránya kifejezett - jelentősen alábecsülheti az expozíció nagyságát /pl: traktor, erőgép, motorfékpad stb./ A C - szűrőt, melyet az egyéni védőeszközök adot munkahelyen történő kiválasztásánál alkalmazzuk. Azokban az esetekben, melyekben a mérés célja műszaki zajcsökkentés, vagy a megfelelő egyéni halásvédőeszköz kiválasztása, szükség van a zaj frekvencia színképének elemzésére is, frekvencia analizátorok segítségével. A zajmérés megkezdése előt mindig tisztázni kel a mérés célját, mivel az alapvetően befolyásolja annak kivitelezését. A vizsgálat célja lehet: -műszaki zajcsökkentési intézkedések kidolgozása, -munkahely-, -tevékenység veszélyességének megítélése (preventív intézkedések kidolgozásához), -adott dolgozó expozíciójának meghatározása munkaalkalmasság, vagy foglalkozási betegség bejelentéséhez, -egyéni védőeszköz kiválasztása. A foglalkozás-egészségügyi gyakorlat számára elsősorban a munkafolyamat- a végzett tevékenység zajszint adatai a meghatározók. A jogszabály szerinti értékelésre elsősorban a társadalombiztosítási ügyekben van szükség. A foglalkozás-egészségügyi orvos teendőit az egyes munkafolyamatok expozíciós adatai határozzák meg A leírtak alapján a mérési adatok (munkahelyek, tevékenységek)értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: a munkahelyen regisztrált zaj hangnyomásszintjét, a zajbehatás napi idõtartamát, a zajszint maximális értékét a zaj frekvenciaspektrumát (infra-, ultrahang, tisztahang stb.) milyen a munkahelyi zaj jellege az idõ függvényében (állandó szintû, változó, impulzív, stb.), az adott munkahelyen fokozott figyelmet igénylõ munkát végeznek-e, a munkahely fokozottan veszélyesnek minõsül-e (a 26/1996.(VIII.28.) NM rendelet alapján). - Határértéket meghaladó expozíció csökkentésének lehetőségei: - Műszaki megoldások: Alapvető intézkedésként a zajcsökkentési megoldásoktervezhetők. A zajcsökkentés lehetséges változatait a technológia, illetve a gépek telepítése, munkahelyek kialakítása alapvetõen meghatározza. Azokban az esetekben, melyekben a dolgozó a zajforrás közelterében /egy méteren belül/ tartózkodik, teremakusztikai megoldásokkal a dolgozót érő expozíciót csökkenteni nem lehet. Ezekben az esetekben kizárólag a zajforrásnál - a gépen - történő zajcsökkentés lehet eredményes. Eredményesen védekezni a határértéket meghaladó zajexpozíció elen alapvetően a zajforásnál történő zajcsökkentéssel lehet. Teremakusztikai megoldásokkal csak kb. 3 dbes zajcsökkentés érhető el.
- Munkaszervezés: A halláskárosodás megelõzésében mindenekelõtt a nem szükségszerűen expozícióban tevékenykedõ dolgozók expozícióból való kivonásáról kell gondoskodni. Minden egyes dolgozó, akit kiemelünk az expozícióból mentesül a célzott munkaalkalmassági vizsgálatok alól. Tekintettel arra, hogy ezek a vizsgálatok csak 16 óra pihenést /zajmentes idõ/ követõen végezhetõk, ez jobb munkaidõ kihasználást és hatékonyabb termelést tesz lehetõvé. Egyes esetekben - kiesett munkanapok mellett - nem hanyagolhatók el a közvetlen utazási költségek sem. A hallásvédelem munkaszervezéssel megoldható, ritkán alkalmazott módja, a zajexpozícióban eltöltött idõ csökkentése. Ez akkor indokolt, ha a hallásvédõ eszköz /lásd késõbb/ valamilyen okból nem alkalmazható, pl. a biztonságos munkavégzést akadályozza. Az equivalens energia elve alapján a fül a határértéknél nagyobb intenzitású zajt is képes elviselni károsodás nélkül, ha a behatás ideje arányosan rövidebb, de ilyenkor a regenerációkra 70 dba-nál kisebb zajszintet kel biztosítani. Ezért előírás a zajvédő fülkéknél a 65 dba eq zajszint biztosítása. - Egyéni halásvédő-eszköz alkalmazása: - Azokban az esetekben, amikor minden technikailag lehetséges megoldás és rendszabály alkalmazása ellenére továbbra is fennáll a halláskárosodás veszélye, akkor van szükség az egyéni védőeszközök (halásvédők) használatára. Ilyen esetnek tekinthetők pl. azok a munkafolyamatok, melyekben az expozíció a kézi tevékenységből (technológiából) adódik. Az egyéni védőeszköz kiválasztására és használatára vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelményeket a 65/1999. (XII.22) számú EüM rendelet tartalmazza. Egyéni védőeszköz használatát írjuk elő azokban az esetekben is /munkakörök/, amikor a dolgozó csak rövid ideig tartózkodik a zajos munkakörnyezetben / például: kompresszor kezelő /. Az egyéni védőeszközök alkalmazásakor a következőket kel figyelembe venni: -a mély hangokat általában kevésbé csillapítják, mint a magas frekvenciájú komponenseket. Ezért a megfelelő védőeszköz kiválasztásához a zajszint értékén túlmenően annak frekvencia spektrumát is ismerni kell, - a ileszkedniük kel az adot technológiai folyamathoz (pl. hő-munka, vegyi expozíció), - a halásvédő vaták csilapító képessége a megfelelő alkalmazástól függ, - a nem elasztikus füldugók használata előt a megfelelő méretet otoszkopos vizsgálatal kel kiválasztani. - Egészségügyi szolgálat feladatai a megelőzésben: - Foglalkozás egészségügyi ellátás 1995-tõl minden szervezett munkavállaló részére biztosítani kell a foglalkozás-egészségügyi ellátást, melynek a haláskárosodások kialakulásának megelőzése szempontjából egyik elsődleges feladata az előzetes és időszakos halásvizsgálatok elvégzése és a dolgozók zajexpozícióban való foglalkoztatásának megítélése. Az erre vonatkozóan kidolgozott 33/1998.(VI.18.) NM számú rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről előírja, hogy minden olyan munkahelyen, ahol a zajszint a 18/2001. (IV. 28.) EüM rendeletben megadott határértékeket meghaladja, a dolgozók előzetes-, időszakos- és záró alkalmassági -hallásvizsgálata szükséges. A jogszabály szerint az időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakorisága a zajszintől - a zajexpozíció mértékétől - függ: A munkaalkalmasság elbírálását elsőfokon a foglalkozás-egészségügyi orvos, másodfokon a foglalkozás-egészségügyi szakrendelések végzik. A nők és fiatalkorúak foglalkoztatásának szabályait rögzítő 33/1998. NM számú rendelet határérték feletti zajexpozícióban fiatalkorúak foglalkoztatását - kivéve a szakmunkás tanulók képzésének keretében történő munkavégzést - nem engedélyezi. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok fajtái: a) Előzetes alkalmassági b) Időszakos c) Soron kívüli d) Záró. A célzott munkaalkalmassági vizsgálatok végzésének módját, gyakoriságát és az adatok értékelésével kapcsolatos problémákat az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet, (jelenleg OKK-OMFI)
illetve az Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet közös szakmai irányelve (Fül-Orr-Gégegyógyászat 1992. 38. évf. 4.szám 253-257.) és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. -Foglalkozási eredetű haláskárosodási esetek kivizsgálása és bejelentése A munkahelyi zajexpozíció következtében felépő halláskárosodás eseteit a 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak az ANTSZ területileg illetékes intézete felé - a foglalkozás-egészségügyi orvosnak - jelenteni kell, aki az eseteket kivizsgálja. Tekintettel arra, hogy a foglalkozási eredetű haláskárosodás huzamos expozíció következtében lép fel, a betegség észlelése nem minden esetben a kialakulásért felelős munkahelyen történik meg. Azokban az esetekben, amikor új felvételes dolgozó munkaalkalmassági vizsgálata során merül fel a foglalkozási betegség gyanúja, az adot munkáltatónál vizsgálatot végző /végeztető/ foglalkozás-egészségügyi orvos nem kezdeményezheti. a bejelentést és kivizsgálást. Bejelentés megtételére csak az időszakos, vagy a záró vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa jogosult. A kivizsgálás célja ketős: - a foglalkozási eredet igazolása (az adott munkahely higiénés helyzetének felmérése),preventív intézkedési javaslatok kidolgozásával az esetek ismétlődésének megakadályozása. - a dolgozó munkaalkalmasságának - foglalkoztathatóságának - elbírálása. - Baleseti ellátás iránti igény elbírálása A zaj okozta halláskárosodás a baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási megbetegedések csoportjába tartozik. A munka-vállalónak a baleseti ellátási iránti igényét a lakóhely szerinti illetékes Országos Egészségbiztosítási Pénztár Igazgatóságához kel benyújtani. A kérelmet akkor célszerű elküldeni, miután a foglalkozási megbetegedés ténye az OMÜI által végleges elfogadásra került (az elfogadásról vagy elutasításról az Intézet az ÁNTSZ illetékes megyei intézetét értesíti). A dolgozó a baleseti ellátás iránti igényét a lakóhely szerinti iletékes Társadalombiztosítási Igazgatóságnál a következő esetekben terjesztheti elő: - ha a foglalkozási betegség bejelentését az OMÜI elfogadta, - rendelkezik az ANTSZ által elfogadott zajexpozíciós vizsgálati adattal, - minimálisan öt évet töltött zajexpozícióban, Igazságügyi szakértői esetekben, felebbezési ügyekben, és I. fokú eljárásokban szakvélemény adására az Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet, valamint az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet jogosult. Kertész Zsolt Bacou-Hungária Kft. igazgató A ZAJ ELLENI VÉDELEM EGYÉNI VÉDŐESZKÖZEI 1. a 2003/10/EC Európai direktíva ami a zaj elleni védekezésre vonatkozik, 2003. február 15-én lépett hatályba, ekkor tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A tagországoknak legkésőbb 2006. február 15-ig hatályba kell helyezniük a Direktívának való megfeleléshez szükséges jogszabályokat, rendelkezéseket és az adminisztratív előírásokat. 2. Ez a Direktíva tartalmazza azokat a határértékeket amelyek fölött ajánlott iletve kötelező az egyéni zaj eleni védőeszköz használata. - 85dB(A)-től halásvédelmi eszközt kötelező viselni, amelynek biztosítása és használatának betartása a munkáltató törvényes felelőssége. - 80dB(A)-tól a hallásvédelmi eszközöket a dolgozók rendelkezésére kell bocsátani amennyiben azt a dolgozó igényli. - A munkáltatónak a hallásvédelmi eszközök helyes kiválasztását és használatát bemutató oktatást és képzést kell tartaniuk. 3. A halláskárosodás mint munkahelyi sérülés. - 2003-ban Magyarországon a bejelentett foglalkozási megbetegedések 20,9%-a származott zaj okozta halláskárosodásból. - Ellentétben más munkahelyi balesetekkel, a halláskárosodás láthatatlan sérülés. -A következményekre csak később derül fény amikor ezek már visszafordíthatatlanok. - A zaj okozta halláskárosodás 100%-ban megelőzhető. 4. A megfelelő egyéni védelem biztosítása. A sikeres hallásvédelem megvalósításában az alábbiak betartása kulcsfontosságú szerepet tölt be: - A törvények szigorú betartása ill. betartatása. - Személyre szabott megoldások keresése. - Az egyéni védőeszközök ismertségének növelése (oktatás). - 100%-os viselési időtartam. - Potenciálisan hatékony és helyesen kiválasztott hallásvédelem. - Kényelmes védőeszközök biztosítása. - Motiválás. A zaj jelentete kockázat a zajszintől és a behatás időtartamától függ. - Egy 85dB(A) zajterhelést 8 órán keresztül károsodás nélkül visel el a szervezetünk. - Ezzel szemben 88dB(A) zajterhelést már csak 4 órán keresztül tudunk elviselni. Ezért fontos az, hogy 85dB(A)-nél nagyobb zajterhelés esetén a munkaidő 100%-ában viseljünk egyéni védőeszközt. Nagyon fontos még, hogy - a védőeszköz helyesen ileszkedjen a fejhez - több védőeszköz együtes viselete esetén megfelelő legyen az egymáshoz való csatlakozás is - sérült, vagy megrongált védőeszközt azonnal cserélni kel 5. A hallásvédelmi eszközök viselése elleni általános kifogások: - a hallásvédelmi eszközök kényelmetlenek - nincs rájuk szükségem, hozzászoktam a zajhoz - már elromlot a halásom, akkor miért viseljek védőeszközt - nem halom a kolégáimat, ha halásvédő eszközt viselek 6. Audiometrikus vizsgálat - minden új munkaerőfelvételkor el kel végezni egy audiometrikus vizsgálatot - ebben az esetben tudjuk elenőrizni, hogy a későbbiek során milyen haláskárosodást szenved a dolgozó - az audiometriai törzslapon fel kell jegyezni, hogy a dolgozót szabadidejében milyen zajterhelések érik, ( Pl.: fiataloknál rendszeres disco-ba járás. Ez alkalmanként 3-4 órás 120dB(A) zajterhelést jelent. Zajos környezetben válalt másodálás, vagy kiegészítő tevékenység. Egyéb hobby, vagy sporttevékenység, pl.: sportlövészet, crossozás, motorszerelés, javítás) 7. A megfelelő egyéni halásvédő eszköz kiválasztása:
- Olyan hallásvédelmi eszközt kell választani, amely anatómiailag tökéletesen ileszkedik a fülhöz, jól ileszkedik más egyéb egyéni védőeszközökhöz és zajos környezetben a tartózkodás teljes ideje alatt kényelmesen viselünk. - Legyen szó akár munkahelyi, akár otthoni használatról. - A 100% viselési idő kulcsfontosságú a halás megőrzésének érdekében. 8. Az egyéni hallásvédelmi eszközök besorolása. - zajvédő füldugók - zajvédő fültokok - zajvédő sisakok 9. Zajvédő füldugók - Egyszerhasználatos, eldobható füldugók Elsősorban olyan munkakörülmények közöt javasolt használni, ahol a környezeti szennyeződés könnyen a füldugóra kerül és körülményes lenne az eltávolítása, tisztítása. Iritációt előidéző porok (gyógyszeripar, vegyipar), olajos és egyéb szennyező anyagok jelenléte esetén. - Többszörhasználatos füldugók Olyan tiszta munkakörülmények közöt, ahol ritkán éri szennyeződés és adot feltételek vannak, hogy a füldugót rendszeresen tisztítani tudjuk. Ezek tárolása zárt, zsebre tehető kis tokokban történjen. - Detektálható füldugók Ezek használata elengedhetetlen minden olyan területen, ahol szennyező anyag nem kerülhet a feldolgozott termékbe. Ilyen területek: -konzervipar, -élelmiszeripar, -húsipar, -dohányipar, -gyógyszergyártás, -vegyipar, kozmetikumok gyártása; Ezeket a füldugókat a feldolgozás során detektorokkal ki lehet mutatni, ha belekerülnek a készülő termékbe. Létezik eldobható és többszörhasználatos változata is. - Pántos füldugók Minden olyan területen jól használhatók, ahol sűrűn kel behelyezni, kivenni a halásvédő eszközt. Nyakban tartható, így mindig kéznél van. Művezetők, üzemvezetők, minőségelenőrök és vezető beosztású munkatársak nélkülözhetetlen segítőtársa. 10. Zajvédő fültokok - zajvédő fültokokfejpánttal Ezek a halásvédő eszközök más védőeszközök nélkül önálóan viselhetőek. Néhány terméken a fejpánt elmozdítható és a tarkón il. az ál alati részen is viselhető. Így a fültokok más-más pozícióban más-más zajcsillapítási értékkel rendelkeznek. A fejpántok készülhetnek műanyagból vagy fém megerősítéssel. A fém erősítésű fejpántos fültokokat áramütés veszélyes esetén nem használhatjuk. - Zajvédő fültokok tarkópántal Ezen fültokok előnye, hogy egyéb védőeszközökkel (arcvédő, védősisak) is együtesen lehet viselni. A többi védőeszköz használaton kívül helyezése esetén is tovább viselhetőek. Műanyag és fémerősítésű tarkópántal is készülhetnek. A fém erősítésű tarkópántos fültokokat áramütés veszélye esetén nem használhatjuk. - Zajvédő fültokok sisakra szerelhető kivitelben Előnyük, hogy a többi egyéni védőeszközzel (védősisak, arcvédő) egybe szerelve komplet fejvédelmet nyújtanak. - Zajvédő fültokok összecsukható kivitelben
Olyan dolgozók részére akik ritkán használnak hallásvédő eszközt és nagy területet bejárva bármikor szükségük lehet rá. Kis tokban, övön, zsebben magával viheti a dolgozó. - Zajvédő fültokok elektronikával kiegészítve -Impulzus zajvédő fültokok Elektronikus sávszűrővel van egybeépítve. Lényege, hogy az impulzus, vagy erős zajokat 83 db(a) zajszinten levágja. A beépítet külső mikrofon így a beszédhangokat és fontos jelzéseket átengedi de a káros zajokat kiszűri. Kiváló kommunikációs lehetőséget biztosít kiváló zajcsillapítás mellett. -URH rádió adóvevővel egybeépítet fültok. Nagy területen, csarnokban, építési területen és daruknál biztosít kommunikációs lehetőséget a zaj eleni védelem melet. -Rádiótelefonhoz csatlakoztatható fültok. Modern világunk elengedhetetlen kelléke olyanok számára, akik telefonon kommunikálnak zajos környezetben. Minden típus fejpántos és sisakra szerelhető változatban is létezik. - Izzadságszívó felfekvő párna. A fültokok felfekvő párnájára helyezhető magas hőterhelésű területeken. Higiénikus, csökkenti a bőrirritációt és növeli a komfortérzetet. 11. Zajvédő sisakok Nagy zajterhelés esetén, elsősorban a csontvezetés megszüntetésére, nem ipari területen használjuk.