ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS VIZSGÁLAT

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS VIZSGÁLAT Megbízó: Áporka Község Önkormányzata dr. Kovács Tibor polgármester 2338 Áporka, Pet fi S. u. 32. Tervez : Völgyzugoly M hely Kft 2083 Solymár, Bimbó utca 20. Tel: 06-1-439-04-90, 06-20-913-8575, 06-70-938-3221 www.vzm.hu, vzm@vzm.hu Településrendezés: Ferik Tünde vezet településrendez tervez TT/1É 13-1259/06 Bérczi Szabolcs okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Tájrendezés, Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök környezetvédelem: TK 01-5257 Közlekedés: Vízi közm vek, energiaközm vek, távközlés: Munkatárs: Fotók: Kurenkov Vjacseszlav közlekedéstervez épít mérnök Hanczár Em ke okl. épít mérnök (KÉSZ Kft.) Mészáros János, építész hallgató Légifotó: Google Earth Fotók: Mészáros János Bérczi Szabolcs VZM 1169/10 2010. augusztus Fájl: aporka_vizsg_100825.doc

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZET... 4 1.1. EL ZMÉNYEK... 4 1.2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 4 1.3. EL KÉSZÍT MUNKARÉSZEK... 5 2. TERVI EL ZMÉNYEK... 6 2.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK... 6 2.1.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVR L (OTrT)... 6 2.1.2. PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE (2006.)... 9 2.2. A TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ HATÁLYOS RENDEZÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE... 12 3. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TÉRSÉGI SZEREPKÖR... 14 4. HELYZETELEMZÉS, HELYI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA... 16 4.1. KÖZSÉGI ALAPADATOK... 16 4.2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK... 17 4.2.1. DOMBORZAT, FÖLDTANI ADOTTSÁGOK... 17 4.2.2. TALAJOK... 17 4.2.3. ÉGHAJLAT... 17 4.2.4. VÍZRAJZ... 17 4.2.5. ÉL VILÁG... 18 4.3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, DEMOGRÁFIAI JELLEMZ K... 19 4.3.1. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA... 19 4.3.2. A NÉPESSÉG KÖRÖSSZETÉTELE... 20 4.3.3. TÉNYLEGES SZAPORULAT... 20 4.3.4. LAKÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA (1960-2000)... 21 4.3.5. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, OKTATÁS, CIVIL SZERVEZETEK, TÁRSADALOM... 22 4.4. GAZDASÁG, IDEGENFORGALOM, TURIZMUS... 24 4.4.1. MEZ GAZDASÁG... 24 4.4.2. IPAR, BÁNYÁSZAT... 24 4.4.3. SZOLGÁLTATÁS... 24 4.4.4. IDEGENFORGALOM... 25 5. TELEPÜLÉSSZERKEZETI VIZSGÁLAT... 26 5.1. A TELEPÜLÉS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE... 26 5.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETI FEJL DÉSÉNEK ÉS MAI SZERKEZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 27 5.3. A TELEPÜLÉS MAI SZERKEZETE... 32 6. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TERÜLETHASZNÁLAT, ÖVEZETI RENDSZER... 34 6.1. TÁJHASZNÁLAT, KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁS... 34 6.2. BELTERÜLETI TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA... 35 7. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE... 39 7.1. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME... 39 7.2. A TALAJ VÉDELME... 39 7.3. A LEVEG TISZTASÁGÁNAK VÉDELME... 39 7.4. HULLADÉKKEZELÉS... 40 7.5. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM... 40 8. ÉRTÉKVIZSGÁLAT... 41 8.1. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM... 41 8.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT... 42 9. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT... 45

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 3 9.1. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK... 45 9.2. A TELEPÜLÉS KÖZLEKEDÉSI RENDSZERE... 45 9.2.1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS... 45 9.2.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS... 46 9.2.3. TÖMEGKÖZLEKEDÉS... 46 9.2.4. KERÉKPÁROS FORGALOM... 46 9.2.5. PARKOLÁS... 47 10. KÖZM VESÍTÉS ÉS HÍRKÖZLÉSI VIZSGÁLATOK... 48 10.1. KÖZM ELLÁTOTTSÁG... 48 10.2. VÍZI KÖZM VEK... 49 10.2.1. VÍZELLÁTÁS... 49 10.2.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS... 50 10.2.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS... 50 10.3. ENERGIAELLÁTÁS... 50 10.3.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS... 51 10.3.2. FÖLDGÁZ ELLÁTÁS... 51 10.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS... 51 10.4.1. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK... 51 10.4.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK... 52 11. VIZSGÁLATOK ÖSSZEGZÉSE, PROBLEMATIKUS TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA... 53 MELLÉKLETEK... 56

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 4 1. BEVEZET 1.1. EL ZMÉNYEK Áporka hatályos Településrendezési terve 2004-ben került jóváhagyásra. A terv önkormányzati rendelettel történ elfogadása után a tervet a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi felülvizsgálatnak vetette alá, s észrevételeit 2005. december 15-én kelt levelében jelezte. A levélben megküldött észrevételek alapján a képvisel testületnek 2006. január 30-ig módosítania kellett a tervet, mely nem történt meg. 2009 októberében a Áporka képvisel testülete a terv módosítása mellett döntött, s el zetes véleménykérés céljából levelet írt a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami F építész, valamint a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Felügyeleti és Igazgatási Monitoring F osztály számára. Ezen levelekben a testület jelezte az illetékes szerveknek, hogy nem új tervet kíván készíteni, hanem a 2005. decemberében érkezett észrevételek alapján a meglév t kívánja javítani és kiegészíteni. Az illetékes államigazgatási szervek válaszlevelükben felhívták a figyelmet, hogy a korábbi jogsértések, valamint az elmúlt 5 év jogszabályi változásai miatt a terv nem módosítható, új tervek elkészítése szükséges. Ezt követ en a képvisel testület Áporka község Településrendezési Tervének felülvizsgálata mellett döntött, s ennek elkészítésére meghívásos pályázatot hirdetett. A pályázat végeredményét követ en Áporka község Településrendezési tervének felülvizsgálatával a község képvisel testülete a Völgyzugoly M hely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka 2010. júliusában kezd dött. Jelen munkarészben dokumentálásra kerül a tervezési folyamat ismertetése, az egyes munkarészek ütemezése, a vizsgálat el készítéseként végzett adatgy jtés, el zményiratok és tervek feldolgozása és értékelése. A készül Településrendezési Terv feladata: a hatályos terv jogsértéseinek vizsgálata, értékelése új településfejlesztési koncepció készítése az új településfejlesztési koncepció elhatározásainak a tervbe való beillesztése; az új jogszabályok szerinti Településszerkezeti terv, Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat kidolgozása; a Településrendezési terv és a magasabb szint tervek összhangjának biztosítása. 1.2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT A vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begy jtött adatok értékelése, a jogsértések vizsgálata, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A vizsgálat a hatályos jogszabályok szerint nem kötelez munkarész, azonban a további tervfázisok elkészítéséhez nélkülözhetetlen. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjed önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jöv beni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció els sorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-m vi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van dönt szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejl dését: az életszínvonal növekedését, az életmin ség javulását, a faluközösség gyarapodását a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 5 A Településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus m ködtetéséhez szolgál útmutatóul, s segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböz szakágak közötti érdekek koordinálásához. A következ tervfázis a Településszerkezeti terv. A település alakításának, védelmének lehet ségeit, a fejlesztés irányait meghatározó terv. Meghatározza a település egyes területrészeinek felhasználási módját, a m szaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását, az egyes országos, térségi és más módon érdekelt települési érdekek, jogok és rendezési tervek figyelembevételével, a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Jelen tervkészítés során a Szerkezeti tervet, a Szabályozási terv megkezdése el tt el zetesen a képvisel testület megvitatja, egyeztetésre azonban csak a Szabályozási tervvel és a Helyi építési szabályzattal együtt kell megküldeni. Jóváhagyni csak a véleményezési eljárás befejeztével, a Szabályozási tervvel együtt lehet. A Szerkezeti tervet - mely szöveges és rajzi munkarészekb l áll - határozattal kell jóváhagyni. A következ tervfázis a Szabályozási terv (SZT) és a Helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek célja a település környezetének, a fejl dés térbeli kereteinek alakítása és az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település igazgatási területének használatával és beépítésével, valamint a természeti, táji és épített értékek védelmével összefügg és az egyes tömbök telkeihez f z d sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapítani. A SZT és HÉSZ a település teljes igazgatási területére, illetve egy részére készül terv és szabályzat, melyet a képvisel testület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelességeket ró az egyes telektulajdonosokra. Alapja a Szerkezeti terv. A Szerkezeti és a Szabályozási tervhez közös alátámasztó munkarészek készülnek. 1.3. EL KÉSZÍT MUNKARÉSZEK FÖLDHIVATALI HITELESÍTETT NYILVÁNTARTÁSI ALAPTÉRKÉP A településrendezési terv készítéséhez szükséges digitális födhivatali alaptérkép, valamint a szintvonalakat ábrázoló digitális állomány 2010-ben szerezte be a község önkormányzata. A földhivatali alaptérkép és a helyszíni vizsgálatok alapján történ kiegészítések után áll el az a tervezési alaptérkép, amely alkalmas a vizsgálatok bemutatására, a Szerkezeti Terv és a Szabályozási Terv kidolgozására. ORTOFOTÓ A tervkészítés folyamatában jelent s segítséget nyújt a Google által készített m holdas fotó. A légifelvétel nagy magasságból készített, méretarányos kép, így egy viszonylag aktuális térképként is felfogható, s a digitális térképállomány alá vetíthet. A légifelvételen pontosan követhet k az alaptérképen (még) nem ábrázolt beépítések, vagy területhasználatok. A légifotó segítségével természetesen könnyebben átlátható a település szerkezete, kapcsolatai is. FOTÓDOKUMENTÁCIÓ A vizsgálatok elvégzéséhez, bemutatásához további segítséget nyújtanak a településr l készített fotók. A vizsgálatok során a települési környezetet, a belterületi utcaképeket, a jellemz épületeket, a település nevezetességeit, a külterületen az egységes tájkaraktert tükröz felvételek készültek, melyek egy része dokumentálásra kerül.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 6 2. TERVI EL ZMÉNYEK 2.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK 2.1.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVR L (OTrT) A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a m szaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejl désre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek meg rzésére, illetve er források védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböz szint (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTrT egymásra épül területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekr l szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTrT lehet vé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szint területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTrT 1-4.) A törvény szellemének megfelel en a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTrT 5..) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTrT 6..): Országos területfelhasználási kategóriák a következ k: a) legalább 1000 ha terület térségek: erd gazdálkodási térség, mez gazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség, települési térség. Az OTrT Szerkezeti terve Áporka közigazgatási területén három területfelhasználási kategóriát határoz meg: Mez gazdasági térség: Az OTrT 6.. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mez gazdasági térséget legalább 75%-ban mez gazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkez települések kivételével - városias települési térség nem jelölhet ki. Települési térség: Az OTrT 6.. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni. Vízgazdálkodási térség: Az OTrT 6.. (1) bekezdésének e) pontja alapján a vízgazdálkodási térséget legalább 90%- ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhet ki;

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 7 Az Országos Területrendezési terv mellékletei tartalmazzák az országos jelent ség közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelent ség építmények elhelyezkedését, az er m vek elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. Az országos m szaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. A település területén halad át az 51.sz. f út, valamint itt halad át az OTrT által új f úti kapcsolatként említett Szabadegyháza (62.sz. f út) Adony Ráckeve Dabas Újhartyán (M5) útvonal. A település közigazgatási határán kívül halad el. ám közelsége miatt hatással van a településre a Budapest-Kelebia (Szerbia) transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként m köd országos törzshálózati vasútvonal, valamint a település területére tervezett, Budapestet délr l kerül tervezett vasútvonal. A település nyugati határán, a Duna partján halad el a tervezett - országos kerékpárút törzshálózatához tartozó - Alsó-Duna menti kerékpárút. Áporka északi részén halad át egy nyugat-kelet irányban húzódó 400 kv-os távvezeték. Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.. (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.. 16..): - Országos ökológiai hálózat övezete; - Kiváló term helyi adottságú szántóterület övezete; - Kiváló term helyi adottságú erd terület övezete; - Országos komplex tájrehabilitációt igényl terület övezete; - Országos jelent ség tájképvédelmi terület övezete; - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelend terület övezete; - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ség-védelmi terület övezete; - Felszíni vizek vízmin ség-védelmi vízgy jt területének övezete; - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete; - Együtt tervezhet térségek övezete; - Kiemelt fontosságú meglév honvédelmi terület övezete.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 8 Áporka közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi övezetek találhatóak: Országos ökológiai hálózat övezete: Az övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhet ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli él helyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó el írások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló term helyi adottságú szántóterület övezete: Kiváló term helyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehet ség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhet ki. Kiváló term helyi adottságú erd terület övezete: Kiváló term helyi adottságú erd terület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehet ség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhet ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Felszíni vizek vízmin ség-védelmi vízgy jt területének övezete: Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgy jt területén keletkez, illetve a vízgy jt n kívül keletkezett szennyvizek vízgy jt területre történ be- vagy kivezetésér l a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 9 2.1.2. PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE (2006.) Tervez : Pestterv Kft. A Pest Megyei Önkormányzat Közgy lésének 21./2006. (IX.8.) rendelete Pest Megye Területrendezési Tervér l. A rendelet célja a megye területén az érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelel en a területrendezés alapvet feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a m szaki infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejl désre, valamint a területi, táji, természeti és kulturális adottságok meg rzésére és védelmére. Az országos térségi területfelhasználási kategóriáknak megfelel en hozták létre a megyei területfelhasználási kategóriákat, amelyek a következ, legalább 50 ha terület térségek: a) erd gazdálkodási térség, b) belterjes mez gazdasági térség, c) külterjes hasznosítású mez gazdasági térség, d) vízgazdálkodási térség, e) városias települési térség, f) hagyományosan vidéki települési térség, g) építmények által igénybe vett térség. A Megyei Területrendezési terv szerkezeti terve erd gazdálkodási térségbe sorolja a falu belterületét l nyugatra es észak-dél irányban húzódó, valamint a település délnyugati részén elhelyezked területeket. A terv a mez gazdasági térségen belül megkülönböztet belterjes és külterjes hasznosítású mez gazdasági térséget. Áporka területeinek többsége belterjes mez gazdasági térség. Külterjes mez gazdasági térség a Duna mellett illetve a belterülett l keletre fekv területek, továbbá kisebb területfoltok. A belterjes mez gazdasági térséget legalább 85%, a külterjes mez gazdasági térséget legalább 75%-ban mez gazdasági terület kategóriába kell sorolni. A terv vízgazdálkodási térségként jelöli a település nyugati szélén végighúzódó Ráckevei-Duna-ágat. A vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhet ki. A település belterülete hagyományosan vidéki települési térség, emellett hagyományosan vidéki települési térség a Duna-parti üdül terület és a belterülett l keletre illetve nyugatra fekv, meglév vagy tervezett ipari- és majorsági területek.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 10 A terv meger síti a települést észak-dél irányban átszel 51.sz. f utat, továbbá az üdül területet Majosházával és a belterületet Kiskunlacházával összeköt utakat. Áporka északi részén nyugat kelet irányban áthalad egy 400 kv-os, keleti részén pedig észak-dél irányban egy 120 kv-os elektromos távvezeték. A települést kettészszeli az északról (Majosháza fel l) érkez földgázvezeték, mely keleti, majd déli irányba fordulva éri el a belterület, majd hagyja el a települést Kiskunlacháza irányába. A megyei terv ábrázolja az országos övezeteket is, melyek közül a felszíni vizek vízmin ség-védelmi vízgy jt terület övezete, valamint a kiváló term helyi adottságú szántóterület övezete érintik a települést. Mivel a megyei terv 2005-ben készült, az azóta eltelt id szakban pedig módosult az OTRT, így az övezetek el írásai is változtak, melyeket fentebb, az OTRT övezeteinek bemutatásánál vázoltunk. Áporka közigazgatási területén a Megyei Terv által meghatározott térségi övezetek közül az alábbi övezetek találhatók: Országos Ökológiai Hálózat részét képez övezetek Az országos ökológiai hálózat részét képez övezetek: a) Védett természeti terület övezete b) Ökológiai (zöld) folyosó övezete A közm vezetékeket és a járulékos közm építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba ill ek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültség vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó el írások alkalmazásával lehet. Ökológiai (zöld) folyosó övezete Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem min síthet beépítésre szánt területté. Térségi tájrehabilitációt igényl terület övezete Az övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Tájképvédelmi terület övezete A tájképvédelmi terület övezetben az építmények tájba illesztése érdekében a tájképet jelent sen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 11 Rendszeresen belvízjárta terület övezete A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhet ki. Hullámtér és nyílt ártér övezete A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhet ki. Széleróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell el írni a települések helyi településrendezési eszközeiben, amely a szélerózió mértékét csökkenti. Az övezet erd területeit a talajvédelmi hatóságnak els dlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erd m velési ágban nyilvántartott földterületek m velési ága nem változtatható meg. Az övezetben a sz l -, gyümölcs-, rét- és legel m velési ágban nyilvántartott földrészletek m velési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 12 2.2. A TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ HATÁLYOS RENDEZÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE Áporka Településrendezési terv Tervez : Pestterv Kft. Felel s tervez : Pekár Zoltán Jóváhagyás: 2004 A községre 2004-ben készült új, OTÉK alapú településrendezési terv, mely szerkezeti tervb l, övezeti tervb l bizonyos részterületekre készült szablyozási tervb l és helyi építési szabályzatból áll. Mind a szerkezeti, mind az övezeti terv esetében a bel- és a külterületet külön tervlapokon ábrázolták. Az újonnan belterületbe vonni kívánt fejlesztési területek közül csak néhányra készült szabályozási terv, a többire pedig szabályozási terv készítési kötelezettséget írtak el. A terv nagyméret lakó- és gazdasági területi fejlesztéseket céloz meg. Az el z rendezési terv készítésnek idején a település belterülete kb. 100 ha, a terv emellett további 75 ha lakó-, mintegy 35 ha gazdasági- és 25 ha különleges területet jelöl ki a belterület környékén. Ez a több ütemben zajló, összesen 135 ha-os fejlesztés az akkori belterületet 135 %-kal növeli.(!) A lakóterületi fejlesztések két részre oszlanak. A falu déli (Tavasz utca, sz utca) és keleti (Kertész utca, buszforduló környezete) részeinél kisebb (1-5 ha) területeket javasoltak belterületbe vonni falusias lakóterület kijelölése céljából. A falu nyugati határánál ellenben két 23 ha-os területen lakópark kialakítása céljából jelöltek ki kertvárosias lakóterületeket. Ezen új területeket a terv külön településrészként kezeli, így egy-egy tömbben településközpont vegyes területet is kijelölt. A terv a Duna-parti üdül területeknél, a Horgászsor és Szigetsor túloldalán az út teljes hosszában egy teleksornyi új kertvárosias lakóterületet jelöl ki. A lakóterületeket megszakítva több helyen van településközpont vegyes- és zöldterület kijelölve. A terv új gazdasági területeket jelöl ki az 51-es f út két oldalán. (35 ha) A terv Áporka területén az alábbi beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Hétvégiházas üdül terület Különleges terület (temet ) Különleges terület (sportterület) Különleges terület (sport rekreációs terület) Különleges terület (id sek otthona) A település meglév lakóterületein oldalhatáron álló beépítést engedélyez 5,0 m-es építménymagassággal. A telkek nagyságát 700 illetve 1400 m 2 -ben határozta meg. Az újonnan kijelölt kertvárosias lakóterületeken oldalhatáron, szabadon álló és zártsorú beépítés is el írásra került a különböz övezetekben. Az építménymagasság egyaránt 5,0 m-ben van meghatározva, a minimális teleknagyság oldalhatáron álló és zártsorú beépítésnél 650-700 m 2, szabadon álló beépítés esetén pedig 900 m 2. A település központi funkciókkal rendelkez területeit településközpont vegyes területként jelölték ki. (A szabályozási tervvel is rendelkez területek beépítési el írási és a beépítés paraméterei a helyi építési szabályzat egy-egy mellékletében vannak meghatározva.) A Duna-parti üdül soron található területek hétvégiházas üdül terület besorolást kaptak. A terv szabadon álló beépítést engedélyez ezen a területen, 5,0 m-es építménymagassággal, minimum 550 m 2 -es teleknagysággal. További beépítésre szánt területekként jelöli a terv a gazdasági és különleges területeket. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen szabadon álló, 8,0 m-es építménymagasságú épület építhet legalább 1000 m 2 -es telken. Ipari gazdasági területeken 5000 m 2 nagyságú telken, szabadonálló épület helyezhet el. Az ipari területek többségén (Bio-Fungi Kft. üzeme, majorok) az építménymagasságot 11,0 m-ben maximálták, a belterületen található Nabla Kft. üzemének területén azonban legfeljebb 8,0 m-es építménymagasság biztosított.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 13 A terven jelölt különleges területek többsége (sport, sport rekreációs és bányaterület) 10-os beépítettséggel szabadon álló módon 5,0 m-es építménymagassággal építhet be. (Ezen övezetek legkisebb teleknagysága 10000-30000 m 2, vagy a kialakult teleknagyság.) Eltér ett l az id sek otthona számára kijelölt különleges terület, melyen 35%-os beépítettséggel szabadon álló módon 8,0 m-es építménymagasság mellett helyezhet el épület. A tervben meghatározott beépítésre nem szánt övezetek: Zöldterület Erd terület Általános mez gazdasági terület Vízgazdálkodási terület A beépítésre nem szánt területek közül a zöldterület a pihenés, rekreáció célját szolgálja. A tervben meglév zöldterület csak egy kis foltban, a polgármesteri hivatal mögött található, s tervezett zöldterületnek is csak kevés terület van kijelölve (a Duna-parton). A zöldfelületek kialakítását csak kertépítészeti tervek alapján engedélyezi. A terv az erd területeket véd - és egészségügyi, szociális-turisztikai erd területekbe tagolja tovább, míg a mez gazdasági területeket beépíthet ség alapján különbözteti meg (korlátozottan beépíthet és be nem építhet mez gazdasági területek). A be nem építhet mez gazdasági területek többsége a településszerkezeti terven más területfelhasználási egységként kijelölt fejlesztési célú területekhez tartozik, s így mez gazdasági célú hasznosítása átmenetinek tekinthet. E területekre szabályozási terv készítését írja el a településszerkezeti terv. A terv külön foglalkozik a települési értékvédelemmel, m vi, és régészeti értékek vonatkozásában egyaránt. Az országosan védett m emlék templom mellett a terv helyi védelem alá vonhatónak nevezi az 1/1 hrsz-ú telek épületét (református parókia, falumúzeum), azonban a védelem fajtáját külön értékvédelmi vizsgálatban javasolja meghatározni. (A 20/2008. (XII.15.) önkormányzati rendelet a helyi értékek védelmér l helyi egyedi védelem alá vonja a nevezett épületet.)

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 14 3. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TÉRSÉGI SZEREPKÖR Áporka a Közép-magyarországi régióban, Pest megye déli részén elhelyezked település. A ráckevei kistérségbe tartozó község térségi elhelyezkedése jónak mondható, hiszen a f város közelsége, valamint a Csepel-sziget térségének er södése egyaránt a falu és közvetlen környezete növekv lehet ségeit jelenti. A település a f várostól 42 km-re található, ám a kistérségi központ, Ráckeve illetve a középfokú intézményi funkciókat betölt Szigethalom, Szigetszentmiklós egyaránt 10-15 km-re helyezkedik el. Áporka szomszédos települései: Kiskunlacháza, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Majosháza. Emellett meg kell még említeni Délegyháza közelségét is, ám a közigazgatási határok alakulása miatt a két település közvetlenül nem érintkezik egymással. A község térszerkezeti kapcsolatai a Duna-mentén húzódó települések irányába mutatnak. A falu a Budapesti agglomeráció déli részéhez tartozik, félúton található a Szigethalom-Szigetszentmiklós illetve a Ráckeve-Kiskunlacháza térségi központok vonzáskörzetéhez. Ennek megfelel en a magasabb szint ellátást is ezek a települések biztosítják, de közelsége miatt fontosabb szerep jut a f városnak is. Áporka térségi helyzete ennek megfelel en kedvez, hiszen a Budapestt l délre található, 51-es f út mentén húzódó, dinamikusan fejl d térség tagja. A települést l északra jelent s ipari területek, raktárak, logisztikai központok találhatók, melyek a térség pozicióját er sítik, s számos munkahelyet nyújtanak a környék dolgozóinak. Áporka térségi helyzetét nem csupán önmagában, hanem a környez településekkel együtt érdemes kezelni. A természeti (Dunai él világ) és az infrastrukturális adottságok (51-es f út, megnövekedett ipari területek) a gazdasági, turisztikai lehet ségek mellett komoly terhelést is jelenthetnek a környezetre, így a települések a természetközeli területek meg rzése érdekében egységesen kell fellépni. A település közlekedési viszonyait alapvet en az 51.sz. f út határozza meg, mely kelet fel l érinti a települést. A f út Budapestr l indul, s a Duna mentén halad tovább Kalocsa-Baja irányába. A f út jelent ségét növeli, hogy ez az egyetlen - a falu területére érkez autóval járható f út. (A Dunaparti üdül területeket Majosházával összeköt út bár le van aszfaltozva, azonban sem szélessége, sem min sége folytán nem tekinthet jelent s forgalmat lebonyolító útnak, kizárólag helyi jelent séggel bír.) Szintén meghatározó szerepet tölt be a Budapest-Kiskunhalas-Kelebia vasútvonal, mely ugyan nem halad át a település közigazgatási területén, ám elérhet közelségben található. A település jöv beni térségi szerepét tovább er sítheti, hogy várhatóan itt halad át az Országos Területrendezési Tervben kijelölt, az M5 és M6 autópályákat összeköt f út, valamint a Budapestet délr l elkerül vasúti szárnyvonal. Áporka 19 másik településsel együtt a Ráckevei kistérséghez tartozik (s ezen településekkel együtt tagja a Kis-Duna-menti LEADER+ Akciócsoportnak). A települések a Csepeli önkormányzattal (Budapest XXI. kerület) szoros együttm ködésben alkotják a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulást, melynek munkaszervezete Szigetszentmiklóson található. Emellett Áporka tagja az RSD (Ráckevei-Soroksári-Duna) Partisáv Önkormányzati Társulásnak, mely a Ráckevei-Duna ágat érint települési önkormányzatokat öleli fel Soroksártól Tassig. A Társulásnak 13 települési önkormányzat, valamint a Soroksári önkormányzat (Budapest XXIII. kerület) a tagja. A település az alapfokú oktatási intézmények m ködnek. A település óvodája és iskolája egyaránt a Kiskunlacháza székhely társulás tagintézményeként m ködik, melyekbe Majosházáról és Kiskunlacházáról is érkeznek gyerekek. Áporka korábban Kiskunlacházával tartott fenn körjegyz séget, ám 2009. január 1.-t l önálló jegyz séget m ködtet.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 15 ÁPORKA TÉRSÉGI ELHELYEZKEDÉSE

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 16 4. HELYZETELEMZÉS, HELYI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 4.1. KÖZSÉGI ALAPADATOK Áporka község területének nagyságára, lakosságára és lakásállományára vonatkozó alapadatokat az 1. táblázat rögzíti. Terület (ha) - Bel - Kül - Volt zártkert Lakosság (f ) - munkaképes korúak száma - regisztrált munkanélküliek száma 1. Táblázat - Települési alapadatok 1. 1746 158 1514 74 1154 f 682 30 Lakásállomány (db) 445 Üdül állomány (db) 196 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2010. július Áporka infrastrukturális, kulturális, szociális és egészségügyi ellátottságára vonatkozó adatokat a 2. sz. táblázat tartalmazza. 2. Táblázat - Települési alapadatok 2. 2010. Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások szám, aránya 100% Közüzemi csatornahálózatba kapcsolt lakások szám, aránya 0% Közüzemi gázhálózatba kapcsolt lakások szám, aránya 54% M köd háziorvos 1 M köd gyógyszertár 1 M köd iskola 1 M köd óvoda 1 Id sek klubja /nappali ellátás/ - M vel dési otthon 1 Könyvtár 1 Mozi - Postahivatal 1 Bankfiók (Takarék szövetkezet) - Ment állomás - Rend r rs - Teleház 1 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2010. július

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 17 4.2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 1 4.2.1. DOMBORZAT, FÖLDTANI ADOTTSÁGOK Áporka a jórészt ártéri szint, hordalékkúp-síkság területén helyezkedik el. A kistáj teraszokkal tagolt hordalékkúp-felszíne enyhén dél felé, iletve a Duna felé lejt. A terület nyugati része dönt en folyó vízi eróziós és akkumulációs hatásokra alakult ki. A felszínt az elhagyott meanderek s r hálózata borítja, amelyeket gyakran parti d nék foltszer halmaza kísér. Az alacsony ártéren több rossz lefolyású, elgátolt mélyedés is található. A keleti peremen futóhomokos felszínek emelkednek ki az ártérb l. A pannóniai üledékekre dunai eredet durvaszemcséj folyami üledéksor települt. Jól megfigyelhhet a teraszok lealacsonyodása és normális rétegz dési sorrendben történ átalakulása. Az általában 10-20 méter vastag kavicsos rétegsor felszín közeli helyzet, jó víztározó és jelent s hasznosítható kavicskészletet tartalmaz. A felszin nagy részét holocén képz dmények fedik. A Duna igen hatékony hordalékáttelepít tevékenysége következtében gyakran az ó- és újholocén képz dmények egymás szomszédságában, azonos szinteken akkumulálódnak. A kistáj keleti részén, illetve a Csepel szigeten kisebb, futóhomokkal fedett pleisztocén magaslatok is találhatók. 4.2.2. TALAJOK A táj talajtani képe igen változatos, 13-féle talajtípus fordul el. A kistáj talajainak mozaikosságát az is mutatja, hogy egy talajtípus összterülete sem éri el önmagában a táj összeterületének 20%-át. A réti öntés és lápos réti talajok f képp a terület vízfolyásai mentén és nem szikes, felszínközeli talajvízeknél találhatóak. Mindkét típus zömmel homokos vályog. A réti öntéseket f leg szántóként hasznosítják. A lápos réti talajok nagyrésze pedig rét. A mez gazdaságilag legértékesebb talajok a Duna bal partját kísér réti csernozjomok, ezek is többnyire szántóként hasznosítottak. A Ráckevei Duna mentét réti, réti öntés, és nyers öntés talajú sáv kíséri, melyek nagyobb része rét legel és szántó, a maradék terület pedig ártéri ligeterd, kert és sz l. Összességében löszös és homokos üledékeken kialakult hidromorf talajképz dmények nagy változatossága és a Na-sók megjelenésével speciális szikes karaktere a jellemz. 4.2.3. ÉGHAJLAT A vidékre jellemz a mérsékelten meleg, száraz éghajlat. Az évi napfénytartam 2000-2050 óra körüli. Az évi középh mérséklet 10,2-10,3 C. A legmelegebb nyári napok maxim h mérsékletének sokévi átlaga 34-34,5 C, a leghidegebb téli napok minimum h mérsékletének átlaga -16 C. Évente mintegy 192-194 napon át az évi középh mérséklet meghaladja a 10 C -ot. A fagymentes napok száma évente 204-208. Az évi csapadékösszeg 530-580 mm. A vegetációs id szak csapadékösszege 300-320mm. A téli félévben 30 hótakarós nap valószín, az átlagos maximális vastagsága 20 cm. Az uralkodó szélirány északnyugati, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s. F leg szárazságt r kúltúrák számára megfelel az éghajlat. 4.2.4. VÍZRAJZ Áporka a Ráckevei-Soroksári Dunaág közelében helyezkedik el. A kistájat az er s vízhiány jellemzi. A vízháztartási viszonyokból következ leg csak a Duna vízhozama tekinthet állandó jelleg nek. Ahogy a Soroksári-ág, a többi csatorna vízjárása is mesterségesen befolyásolt. A zsilipek átereszt képességét l függ en meghatározott a Soroksári-ág hajóforgalma. A vízmin ség II. osztályú, mert a f város és agglomerációjának szennyvizei jórészt tisztítatlanul folynak a folyóba. Ugyanígy a mellékvízfolyásoknak a települések alatti szakasza fokozottan szennyezettek, ami vizük felhasználását némely tekintetben korlátozza. A Duna itteni szakaszának - tekintettel vízhozamára és esésére - jelent s energiakészlete van. A kistájnak 36 különböz tava van, melyek között holtágak, halastavak, tározók, bányatavak is szerepelnek. Árvízvédelmi szempontból az egész kistáj mentesített ártérnek tekinthet. A Duna partjait mindkét oldalon védgátak kísérik, a belvizeket két szivattyútelep emeli át. A talajvíz átlagos mélysége 2-4 m 1 A 4.2. Természeti adottságok cím munkarész Magyarország kistájainak katasztere alapján készült.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 18 között van. Kémiailag f leg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg, de jelent s területen a nátriumot is megtaláljuk. A Duna menti részek Budapest vízbázisához tartroznak ezért vízmin ségének védelme fokozott figyelmet kíván. A rétegvizek nem különülnek el élesen a talajvizekt l. Az artézi kutak száma nagy, átlagos mélységük 100 m alatt van. 4.2.5. ÉL VILÁG Növényföldrajzi tértagolás tekintetében a Duna-Tisza közi flórajárásba (Praematricum) sorolódó kistáj jellegzetesebb potenciális erd társulásai között a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario- Quercetum roboris danubiale), a borókás nyárasok (Junipereto-Populetum albae), valamint az alföldi gyertyános tölgyesek (Querco-robori-Carpinetum hungaricum) és tölgy-k ris-szil ligeterd k (Querco-Ulmetum hungaricum) az elterjedtebbek. Jelent s felületeket nyílt társulások borítanak (Brometum tectorum, Festucetum vaginatae-danubiale, Festuco vaginatae-corynephoretum danubiale, Festucetum sulcatae stb.). Elterjedt lágyszárúak a homokviola (Syrenia cana), a tarlós szegf (Dianthus serotinus), a homoki kikerics (Colchicum arenarium) stb. Az erd gazdasági területeken jelentéktelen kiterjedés fiatalkorú lágy-ill. keménylombos erd k találhatók. Jelent sebb mez gazdasági f növény a kukorica, a silókukorica és lucerna.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 19 4.3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, DEMOGRÁFIAI JELLEMZ K 2010. évi önkormányzati adatszolgáltatás alapján a településen 1154-en élnek. A település néps r sége 2001-es KSH adatok szerint 65,4 f /km 2, ami a megyei átlagnál (169,5 f /km 2 ), és a kistérségi átlagnál (188,1 f /km 2 ) is jóval alacsonyabb. A nemzetiségi összetételt tekintve a 2001. évi népszámlálás idején 1 f (0,087%) cigánynak, 2 f (0,17%) lengyelnek, 4 f (0,35%) németnek, 1 f románnak (0,087%) és 15 f pedig szlováknak (1,31%) vallotta magát. 4.3.1. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA 3. táblázat: Jelenlév összes népesség 1870-1970 Év 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 F 889 863 862 917 975 988 1051 1119 1150 1084 1128 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye 4. táblázat: Állandó népesség 1970-2001 Év 1970 1980 1990 2001 F 1108 1104 995 1140 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye 5. táblázat: Lakónépesség 1970-2001 Év 1970 1980 1990 2001 F 1114 1104 1006 1143 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye 1. ábra: Áporka népességszámának alakulása 1870-t l 2001-ig Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye A népességszám alakulása 1940-2010 között 1940 és 1950 között +2,7 % 1950 és 1960 között -5,7 % 1960 és 1970 között +4,0 % 1970 és 1980 között 0,8 % 1980 és 1990 között -8,8 % 1990 és 2001 között +13,6 % 2001 és 2010 között +1,0 % Áporka az 1780-as években még kevesebb, mint 500 f t számláló település volt. A következ ötven évben ez a szám már 750-re emelkedett és azután is tovább n tt. Az 1870-80-as években a lakosság száma enyhén csökkent, azonban a következ években ismét egyenletes növekedés figyelhet meg. A település 1949-ben érte el maximumát, ekkor 1150 f t számlált. A második világháború után

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 20 bekövetkez lakosságcsökkenés hamar növekedésbe váltott, majd az 1980-as években ismét er sen lecsökkent. A rendszerváltást követ en, az utóbbi húsz évben ismét er s növekedés figyelhet meg a falu lakosságának számában, mely mára lelassult, azonban még most is tart. 4.3.2. A NÉPESSÉG KÖRÖSSZETÉTELE A település korszerkezete az országos, a megyei és kistérségi tendenciáknál kedvez tlenebbül alakul. A település lakosságának korstruktúrája öregedést mutat, a 60 év feletti lakosság száma másfélszerese a 14 év alatti lakosságénak. 6. táblázat: A népesség korösszetétele Áporka Kistérségi Megyei átlag átlag 0-14 év (f / %) 168/ 14,7% 17,5% 17,8% 15-59 év (f / %) 731/ 63,9% 64,5% 64,2% 60- felett (f / %) 244/21,3% 17,9% 18,0% Öregedési index (60/15) 1,45 1,02 1,01 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye 2. ábra: Áporka község korösszetétele százalékosan Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye 4.3.3. TÉNYLEGES SZAPORULAT Év 7. táblázat: Természetes szaporulat illetve fogyás Kistérségi 1970-1980- 1990- átlag 79 89 2001 (1990-2001) Megyei átlag (1990-2001) Élve születés: 183 118 121 679,5 662,7 Halálozás: 145 160 156 775,4 786,7 Összesen: +38-42 -35-95,9-124 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye 8. táblázat: Vándorlási különbözet Kistérségi Megyei Év 1970-1980- 1990- átlag átlag 79 89 2001 (1990- (1990-2001) 2001) Összesen: -48-56 +172 +920,5 +840,7 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 21 Év 9. táblázat: Tényleges szaporulat 1970-79 1980-89 1990-2001 Kistérségi átlag (1990-2001) Megyei átlag (1990-2001) Természetes szaporulat +38-42 -35-95,9-124 Vándorlási különbözet: -48-56 +172 +920,5 +840,7 Tényleges szaporulat -10-98 +137 824,6 +716,7 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye Áporka lakosságának száma a XVIII. század végét l szinte folyamatos növekedést mutat, melyben csak két nagyobb visszaesés látható az 1950-es és 1980-as években. Az 1970-es években az élve születések száma még meghaladta a halálozások számát, ez azonban az 1980-as évekt l megfordult és megmaradt az ezredfordulón is. Az 1970-80-as években elvándorlás jellemezte a falut, azonban ez a tendencia az ezredfordulóra teljesen megfordult, er teljes bevándorlás figyelhet meg. A természetes szaporulat az 1980-as évekt l negatív képet mutat, ennek ellenére a kistérségi átlaghoz képest jobb a tendencia. 4.3.4. LAKÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA (1960-2000) Jelenlegi lakások száma összesen: 445 db. (önkormányzati adatszolgáltatás 2010.) 451 db. (KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye) 10. táblázat: Épített lakások számának id rendi alakulása Id szak -1919 1920-1944 1945-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001 Száma 43 35 47 85 77 85 79 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye 3. ábra: Épített lakások számának id rendi alakulása Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 22 A falu lakásállománya az adatok szerint folyamatosan újul. A '60-as évekt l kezd d en folyamatosan, nagy számban épültek új házak, így az épített lakások száma a XX. század elején mért adatokhoz képest az ezredfordulóra megduplázódott. Az építkezések folyamatosan zajlottak az elmúlt ötven évben, ennek következtében változatos településkép alakult ki az id k folyamán. 11. táblázat: Épített lakások komfortossága Jellege Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort Szükség-, és Összesen nélküli egyéb lakás Száma 192(42,6%) 156(34,6%) 22(4,9%) 63(13,9%) 18(3,9%) 451 Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye A lakások komfortossága vegyes képet mutat. Azonban az állomány nagy részét az összkomfortos és komfortos lakások száma adja. A komfortnélküliek és egyéb lakások csak kis számban fordulnak el. 4. ábra: A lakások komfortosságának százalékos megoszlása Forrás: KSH 2001 es népszámlálás, Pest megye 4.3.5. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, OKTATÁS, CIVIL SZERVEZETEK, TÁRSADALOM Áporkán az alapfokú egészségügyi ellátás magas szinten üzemel. A háziorvos naponta rendel, munkáját 2 asszistens segíti. (Az általános háziorvosi teend k mellett a rendel ben fizikoterápiás kezelés is igénybe vehet.) A háziorvosi ellátást Majosházáról, Délegyházól és Kiskunlacházáról is igénybe veszik. A faluban fiókgyógyszertár és (nem önkormányzati fenntartásban) heti egyszer fogorvosi rendel is m ködik. Szakorvosi rendel Szigetszentmiklóson és Ráckevén egyaránt található, az elmúlt években a lakosok Szigetszentmiklósra jártak szakrendelésre. Súlyosabb betegeknek szükség esetén a f városba kell menni kórházi kezelésre. A településen az alapfokú oktatás a helyi óvoda és iskola révén biztosított. Az óvoda a Kiskunlacházi óvodatársulás tagintézménye, 4 csoportjába 40-50 gyereket járatnak. Az általános iskola mely a Kiskunlacházi iskolatársulás tagja 8 osztályába körülbelül 120 gyerek van beiratva, osztályonként 10-20 f s létszámmal folynak a tanórák. Az általános iskolába az áporkai gyerekek mellett Majosházáról és Kiskunlacházáról is járnak be gyerekek. Az iskolás gyerekek jellemz en Kiskunlacházára járnak középiskolába. A faluban közösségi ház és könyvtár üzemel, s ez az épület ad helyet a Pajta Színháznak is, melyben különböz színi el adásokat tekinthetnek meg a falu lakosai. A település szociális ellátása kielégít nek mondható. Kiskunlacházi központtal m ködik a faluban családsegít, gyermekjóléti szolgálat. A faluban több önkéntes szervez dés is van. A faluban Polgár rség m ködik, továbbá civil szervezetként van bejegyezve a Közalapítvány Áporka községért, az Áporkáért Egymásért Másokért Alapítvány, a Faluszépít és Természetbarát Egyesület, valamint az szid Nyugdíjas Klub

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 23 Egyesület. Mellettük további civil csoportok m ködnek Áporkán, a faluban 2 tánccsoport, ifjúsági klub, valamint diáksportkör is m ködik. A falu közösségi életének színtere a Közösségi ház és Könyvtár (itt található e-pont és játszótér is), valamint a település szélén elhelyezked sportpálya. A faluban zajló rendezvényekben való aktív társadalmi részvételt, a közösségi kezdeményezéseket az ünnepek, felvonulások jelzik. A faluban lassan 20 éve rendezik meg a 3 napon át tartó Áporka Napokat, melyen a falu lakossága és civil csoportosulásai aktív részvételt vállalnak. Szintén sok embert megmozgató esemény a harmadik éve megrendezésre kerül Bogrács Fesztivál, a Zenés Nyári Esték, valamint a szüreti bál. Ezek mellett évente megtartják a gyermeknapi programokat és a mikulás ünnepséget. Civil kezdeményezésb l alakult az évente ismétl d szemétszedés is, ebben az iskolások vállalnak komoly szerepet.

ÁPORKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 24 4.4. GAZDASÁG, IDEGENFORGALOM, TURIZMUS Áporkán ma 1154 f lakos él. A munkaképes korú lakosság 682 f, melyb l 30 f a regisztrált munkanálküliek száma. A munkanélküliségi ráta így 2,56%, mely jónak mondható, hiszen a megyei átlagnak megfelel, s jobb, mint a kistérségi átlag. E számadat a térségben zajló gazdasági lehet ségeket tükrözi, hiszen a térségben számos munkalehet ség van. A településr l f leg Budapestre illetve a környékbeli településekre ingáznak. A folyamat kétirányú, hiszen a környék (Kiskunlacháza, Ráckeve, Szigetszentmárton, Szigethalom) lakosainak egy része Áporkára jár dolgozni. Nemzetgazdasági ágazatokat tekintve nincs adat, hogy a dolgozók hány százaléka dolgozik a mez gazdaságban, az iparban, s a szolgáltatás jelleg ágazatokban. Becsült adat szerint a mez gazdaságban dolgozók aránya a legmagasabb, az önkormányzat szerint a dolgozók mintegy 30%-a dolgozik az agrárszektorban. 4.4.1. MEZ GAZDASÁG A település az Alföld északi részén helyezkedik el, így a mez gazdaságnak hagyámosan nagy szerepe van. Áporka term földjei nagyon jó min ség ek, sok helyen elérik a 36-38 AK értéket is. Ennek függvényében tehát nem meglep, hogy a területek nagy részén évszázadok óta szántóföldi növénytermesztés folyik. A területen magas a napsütéses órák száma, így a szántókon többnyire kalászosokat, kukoricát és napraforgót termesztenek. A területi adottságokból fakadóan a szántóföldi növénytermesztésnek Áporkán évszázados hagyománya van, a falu lakosainak nagy része korábban is a mez gazdaságból élt. A XX. században ez a tendencia folytatódott, a szocializmusban létrejött termel szövetkezetek még mindig sok embernek adtak munkát. A rendszerváltást követ en a termel szövetkezetek felbomlottak, a földek magánkézbe kerültek, s a korábbiakhoz képest a mez gazdaságban dolgozók aránya jelent sen csökkent. Ennek ellenére a mez gazdaságban dolgozók aránya a mai napig megközelíti a falu lakosságának 30%-át. A kisebb magánbirtokok mellett Áporkán ma több jelent sebb mez gazdasági telephely található: benn a faluban (Pet fi S. u.), valamint a falu külterületén (a falu belterületét l délre, az 51-es út kikötésénél) egyaránt. A Dunai út mellett elhelyezked korábbi sertéstelep ma romos, használaton kívüli. Meg kell említeni még a Kiskunlacházán, az áporkai határ mellett található egykori Tsztelepet. A ma szarvasmarha-telepként m köd major bérli a település déli részén fekv legel ket állatai számára. 4.4.2. IPAR, BÁNYÁSZAT Áporkán található jelent sebb iparterület a Bio-Fungi Kft., mely gombatermesztéssel és komposztgyártással foglalkozik, s mely az elmúlt évtizedekben Közép-Európában ismert céggé n tte ki magát. A komposztgyártás során jelent s b z keletkezik, mely kedvez tlen szélirány esetén a falu déli részét elárasztja, így az üzem többször került konfliktusba a falu lakosságával. További ipari üzem a belterület középs részén elhelyezked Tenzor '93 Bt, mely fémtömegcikkgyártással, ipari szolgáltatással, a Nabla Kft., mely szivattyújavítással, valamint Polisystem Kft, mely a m anyagfeldolgozással foglalkozik. Áporkától északra, az 51-es f út melletti településeken (a budapesti agglomeráció déli részén) nagyszámú ipari telep, raktár és logisztikai központ található, a térség jó elhelyezkedésének és közlekedési viszonyainak köszönhet en (Budapest közelsége, M0, 51-es f út). A település belterületét l északra mintegy 10,5 ha-on folyik jelenleg is kavicsbányászat, melyet egy helyi vállalkozó üzemeltet. 4.4.3. SZOLGÁLTATÁS A településen a vállalkozások száma magas, 44 db található, ezek között található többek között 2 bolt, egy fatelep (mely épít ipari raktár és barkácsbolt is egyben), egy könyvel iroda, egy sírk készít és egy gumis. E vállalkozások zömében családi vállalkozások. A vendéglátóhelyek száma 3, ezek között 2 presszó, valamint a T zoltó utca és az 51-es f út keresztez désénél lev Rózsakert vendégl található. (Meg kell említeni továbbá az épül félben lev Duna-parti "kisbüfét".)