Kísérleti tankönyv 7 Földrajz munkafüzet MEGOLDÁS
I. A kőzetbolygó titkai 1. Utazás a Föld középpontja felé 1. 1) óceáni kéreg 2) szárazföldi kéreg 3) felső (szilárd) köpeny 4) alsó köpeny 5) külső mag 6) belső mag 2. kőzetburok b) a felső szilárd köpeny és a kéreg 3. 1) Atlanti-hátság 2) Himalája, Indonéz-szigetek 3) Andok b) 1) Észak-amerikai- és Eurázsiai-lemez 2) Afrikai- és Arab-lemez 3) Észak-amerikai- és Karibi-lemez 4) Csendes-óceáni- és Nazca-lemez 5) Csendes-óceáni- és Észak-amerikai-lemez c) 1) Afrikai-lemez 2) Nazca-lemez 3) Csendes-óceáni-lemez 4) Eurázsiai-lemez 5) Antarktiszi-lemez 1
4. Eurázsiai-lemez és Afrikai-lemez b) Eurázsiai-lemez és Csendes-óceáni-lemez c) Indiai-ausztráliai-lemez és Eurázsiai-lemez d) Észak-amerikai-lemez és Eurázsiai-lemez e) Csendes-óceáni-lemez és Észak-amerikai-lemez f) Karibi-lemez és Dél-amerikai-lemez 2. Születő és pusztuló kőzetlemezek 1. b) Afrikai-lemez 2. délkeleti b) hogy szükség esetén ki tudják menekíteni a lakosságot c) kb. 25,5 km-t d) pl. betonfalakkal, a lávának ásott árkokkal 3. A. távolodó B. távolodó C. egymás mellett elcsúszó D. közeledő E. közeledő b) kb. 75 millió éve c) óceánközépi hátság, magma, szétfeszíti, óceáni, szárazföldi, mélytengeri árok, üledékes/vulkáni, üledékes/vulkáni, szigetívet, felgyűrődése 2
4. A, b) B, c) B, d) A, e) A és B 5. 456 Szombathely 6,1 1810 Mór 5,4 1985 Berhida 4,9 2006 Gyömrő 4,1 2011 Oroszlány 4,7 2013 Erdőtelek 4,7 3. A felszínformáló külső erők 1. napsugárzás, tenger, jég, hőingadozás, szél, folyó b) A külső erők látszólag gyengék, ám hosszú ideig folyamatosan működnek, így mégis jelentősen átalakítják a felszínt. 2. aprózódás: 1, 2, 5, 6, 8 mállás: 3, 4, 7, 9 3. Pusztító munka következménye Építő munka következménye Folyóvíz Tenger Jég Szél Ember 4. 8. 6., 7., 11. 6. 2., 12. 1., 9. 3. 10. 13. 2., 5., 14. 4. szántóföld Kéménd közelében, ember munkája b) Moher-sziklák, tenger pusztító munkája c) völgy a Grossglockner közelében, jég pusztító munkája d) tó Finnországban (Pieninen), jég pusztító munkája e) Margit-sziget, folyó építő munkája f) Grand Canyon, folyó pusztító munkája 3
4-5. Földünk története 1. b) 2. 3. B A vetődések miatt előfordulhat, hogy a fiatalabb kőzetek mélyebben találhatóak, mint az idősebb kőzetek. 4
b) c) 2,4 milliárd évvel ezelőtt 1/8 része 4. ősidő, újidő, középidő, középidő, újidő, óidő 5. H, b) I, c) I, d) H, e) I, f) I 6. kb. 4 C-kal alacsonyabb b) négyet c) 70 000 100 000 év d) kb. 12.000 éve e) négyet f) 2-4 C-kal magasabb 6. Ásványok és kőzetek 1. Vizsgálati szempontok Gránit Bazalt Bazalttufa Szín világosszürke vagy sötétszürke, fekete szürke rózsaszín Szemcseméret nagy kicsi kicsi Szerkezet tömör tömör laza Felhasználás épületek, díszítőelemek, szobrok, sírkövek, járdaszegély utak (macskakő és kockakő), vasúti zúzalék, kőzetgyapot építőkő 2. vizsgálat 3. ásvány: 6, 12, magmás: 2, 3, 7, 20 üledékes: 1, 4, 5, 8, 9, 10, 11, 13, 15 átalakult: 14, 17 5
érc: 1, 16, 18, 20 energiahordozó: 5, 10, 11 metszet: 19 4. 1. zsírkő 2. kősó 3. kalcit 4. fluorit 5. apatit 6. ortoklász 7. kvarc 8. topáz 9. korund 10. gyémánt 5. 5. gyémántok összegyűjtése 1. talajréteg eltávolítása 6. gyémánt vizsgálata és osztályozása 2. a gravel kitermelése 4. gyémánt elkülönítése a zsírpadon 3. az iszap eltávolítása (mosás) b) gátat kell építeni, hogy a meder területén is lehessen bányászni c) Oroszország, Ausztrália, Zaire 6. Megfejtés: gyémánt 6
7. A talaj 1. 2. A törmeléken és málladékon megjelennek a növények és a talajlakó állatok. 1. A kőzetek aprózódnak és mállanak. 4. Kialakul a humusz. 5. A kőzetek törmeléke és málladéka termőfölddé, talajjá alakul. 3. Az élőlények elhalt részeit lebontják a baktériumok és a gombák. b) A talaj legfontosabb tulajdonságait az alapkőzet határozza meg. A természetes növényzettől függ a talaj humusztartalma. Az éghajlat és a felszíni vizek pedig a talaj többi tulajdonságát (pl. nedvességtartalom) határozzák meg. 2. talajnedvesség b) talajlevegő c) talajszemcsék d) humusz 3. b) szín c) Minél több fekete színű humuszt tartalmaz a talaj, annál termékenyebb. 4. kiszáradás erdőirtás erdőirtás a lejtőn talajszennyezés 7
5. föld, gomba, humusz, kőzet, levegő, mállás, szelvény, vakond 8
II. A trópustól a jégvilágig 1. Mérési napló időjárási megfigyelések 1. A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre nagyobbaknak kell lenniük. Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, annál több NAPSUGÁRZÁS jut a felszín ugyanakkora területére. 2. A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre kisebbeknek kell lenniük. Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, a felszín annál erősebben MELEGSZIK FEL. 3. A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén magasabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött edényben. A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén alacsonyabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött edényben. A vízzel teli edényben mért maximális hőmérséklet A vízzel teli edényben mért hőmérséklet a vizsgálat legvégén < A talajjal teli edényben mért maximális hőmérséklet > A talajjal teli edényben mért hőmérséklet a vizsgálat legvégén A víz hőingadozása kisebb, mint a szárazföldé. 4. A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb. A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb, mint a fekete színű pohárban. 5. A felszín színe, a felszín anyaga, a napsugarak beesési szöge. 6. az évi középhőmérséklet: R <B a leghidegebb hónap havi középhőmérséklete: R > B a legmelegebb hónap havi középhőmérséklete: R < B az évi közepes hőingadozás: R < B az évi csapadékmennyiség: R > B a csapadék mennyisége a legcsapadékosabb hónapban: R > B a csapadék mennyisége a legkevésbé csapadékos hónapban: R > B Rotterdam Budapest Melyik a leghidegebb hónap? január január Melyik a legmelegebb hónap? július július Milyen a csapadék éves eloszlása? viszonylag egyenletes/egyenletesebb egyenetlen/egyenetlenebb Melyik a legcsapadékosabb hónap? október június Melyik a legkevésbé csapadékos hónap? április február 9
2. A forró övezet földrajza 1. 2. d) térítői öv, egyenlítői öv, átmeneti öv e) térítői átmeneti öv egyenlítői öv 10
3. 1. számú diagram 2. számú diagram Évi középhőméséklet 25,8 o C 28,1 o C Az évi közepes hőingadozás 3 o C 8 o C Évi csapadékmennyiség 3854 mm 525 mm A legnagyobb havi csapadékmennyiség 750 mm 200 mm A legkisebb havi csapadékmennyiség 15 mm 0 mm Hány olyan hónap van az évben, amikor a havi csapadék mennyisiége meghaladja a 100 mm-t? 9 2 b) 1. számú diagram 2. számú diagram éghajlat egyenlítői szavanna öv egyenlítői átmeneti c) átmeneti öv (Á) (E) (E) (E) (Á) (Á) (Á) (E) egyenlítői öv 4. leszálló légáramlat felhőoszlató hatás szárazság kismértékű üvegházhatás időszakos vízfolyások nagy napi hőingadozás apórózódás szél sivatagok 11
5. A jellemző talajtípus(ok) megnevezése Térítői öv Átmeneti öv Egyenlítői öv sivatagi váztalaj fekete trópusi talaj vörös színű laterit talaj Az állítás sorszáma 3. 2. 1. 6. 1. átmeneti öv 2. egyenlítői öv 3. térítői öv b) 1. fénykép 2. fénykép 3. fénykép Milyen a település természeti környezete? szavanna ártér sivatag Milyen anyagból épülhettek a lakóépületek? fa, fű fa agyag, kő Milyen az épületekben a falak vastagasága? vékony vékony vastag Hasonlítsd össze az ablakok méretét! kicsi nagy kicsi c) 12
3-4. A mérsékelt övezet földrajza 1. B I mediterrán C F 1 D 2 E 3 G A H 2. 1. B 2. B 3. B 4. I 5. A 6. I 7. I 8. A 9. A 10. I 11. B 3. nem b) igen c) igen d) nem e) 1. diagram 4. A sorba nem illik a banán, mert ez a/az egyenlítői övre jellemző termesztett növény, míg a többi a/az meleg mérséklet övben tipikus. citrusfélék b) A sorba nem illik a rizs, mert ez a meleg mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a többi a valódi mérsékelt övben tipikus. gabonafélék 13
c) A sorba nem illik a/az alma, mert ez a valódi mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a többi a meleg mérsékelt övben tipikus. olajfa e) A sorba nem illik a/az búza, mert ez a/az (nedves) kontinentális éghajlaton jellemző termesztett növény, míg a többi a/az óceáni éghajlaton tipikus. szarvasmarha 5. Éghajlat tajga éghajlat mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat mediterrán éghajlat óceáni éghajlat nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat Jellemző talaj Természetes növényzet erdőtalaj (podzol) tajga (fenyőerdő) váztalaj nincs fahéjszínű vagy vörös talaj keménylombú erdő barna erdőtalaj lombhullató erdő feketeföld füves puszta 6. C évi csapadékmennyiség D évi középhőmérséklet B évi közepes hőingadozás 7. Az éghajlat neve A jellemző állítások betűjele óceáni éghajlat mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat A, C, F, G B, D, E, H 8. A éghajlat B éghajlat A leghidegebb hónap középhőmérséklete -2 o C -16 o C A legmelegebb hónap középhőmérséklete 21 o C 22 o C Évi közepes hőingadozás 23 o C 38 o C Évi csapadékmennyiség 540-550 mm kb. 400 mm b) A) nedves kontinentális éghajlat B) tajga éghajlat c) nyáron több csapadék esik, mint télen d) a nedves kontinentális éghajlatra e) Mindkét éghajlaton hasonlóan meleg a nyár, és ekkor több a havi csapadékmennyiség, mint a többi évszakban. 14
f) A nedves kontinentális éghajlat az Egyenlítőhöz közelebb fekvő területeken jellemző, ezért a tél kevésbé hideg. A tajga éghajlat hatalmas kiterjedésű szárazföldeken alakult ki, amelyek télen jobban lehűlnek, és a közelben nem található az éghajlatot enyhítő óceán. g) Az északi félgömbön, mert a déli félgömbön nincs tajga éghajlat, illetve mert a július a legmelegebb, amikor a napsugarak az északi félgömböt érik nagyobb szögben 5. A hideg övezet földrajza 1. június (hónap) 21. (nap) b) α = 66,5 o c) Az Északi sarkkört g) Az Északi sarkkörtől északra fekvő területet i) A Déli sarkkör mentén. j) Hideg övezetnek nevezzük a Földön azokat a területeket, amelyek a sarkkörökön túl helyezkednek el. Itt az év legalább egy napján nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap. 2. Északi-sarkpont b) Déli sarkkör c) Északi sarkkör d) Északi sarkkör e) szeptember 22. március 20. között f) június 21-én g) szeptember 21. március 20. között h) június 21-én 15
3. Hasonlóságok: Különbségek: a csapadék eloszlása egyenlőtlen, nyáron több a csapadék, mint télen a legcsapadékosabb hónap az augusztus az 1. diagramon több az évi csapadékmennyiség az 1. diagramon nagyobb az évi közepes hőingadozás a 2. diagramon hidegebb a tél az 1. diagramon fagymentes a nyár b) 1. diagram: tundra éghajlat 2. diagram: állandóan fagyos éghajlat 4. A napsugarak kis hajlásszögben érik a felszínt. Télen a megvilágítás időtartama nagyon rövid. A hóval borított fehér felszín színe visszaveri a napsugárzás jelentős részét. 5. öv, talaj, természetes növényzet, éghajlat, övezet, népcsoport b) Szempont természetes állatvilág felszínformáló erő tél őslakók jellemző gazdálkodás nyár talaj természetes növényzet Jellemző emlősállatok (pl. rénszarvas), madarak fagy okozta aprózódás hosszú, rendkívül hideg, száraz inuitok, lappok nomád állattenyésztés, halászat, vadászat rövid, hűvös, viszonylag csapadékos tápanyagban szegény, csak nyáron olvad fel tundra: cserjék, mohák, zuzmók 6. sarkvidéki öv b) Egész évben fagypont alatt van a hőmérséklet. b) Antarktisz c) Mivel az év közepén (július, augusztus) van a leghidegebb, ezért a déli félgömbön van a földrész. d) Az Antarktiszon növekedni fog az átlaghőmérséklet. e) Az üvegházhatás fokozódásának következményeként globális felmelegedés. 7. Növényzeti öv Éghajlat(ok) Éghajlati öv tundra tundra éghajlat sarkköri öv tajga tajga éghajlat hideg mérsékelt öv lombhullató erdő nincs összefüggő növényzet nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat állandóan fagyos valódi mérsékelt öv sarkköri öv 16
6. Függőleges övezetesség 1. csapadék hőmérséklet hőingadozás légnyomás oxigénmennyiség 2. La Paz b) 3000-5000 m c) égési hőmérséklet, oxigén, éghető anyag d) oxigén e) Az oxigénhiány miatt nehezen keletkezik tűz a városban. 17
3. A növényzeti kép változása a hegységekben erdőhatár fahatár hóhatár 4. Kilimandzsáró Himalája Alpok jellemző éghajlat szavanna éghajlat forró övezeti monszun nedves kontinentális éghajlat természetes növényzet szavanna monszunerdő lombhullató erdő jellemző talaj trópusi feketeföld vörösföld barna erdőtalaj 18
5. A hóhatár helyzete b) növekszik c) a napsugárzás; a napsugarak hajlásszöge a déli oldalon nagyobb d) az Alpokban 6. Atlasz 19
b) Mennyi az évi csapadék mennyisége? A hegységtől északra A hegységtől délre 1000-1500 mm 0-200 mm Milyen az uralkodó éghajlat? mediterrán éghajlat forró övezeti sivatagi éghajlat Mely nagytáj ill. tenger található? 7. Földközi-tenger Szahara 8. élelmiszeripar, idegenforgalom, idegenforgalom, energiagazdaság, közlekedés, fa- és papíripar 9. édesség-csokoládé, pl. Milka, Ritter Sport, Nestlé, Toblerone, Lindt, Nescafé 10. bélelt esőkabát hosszúnadrág kényelmes pamut zokni kesztyű könnyű szandál kötött sál meleg, puha alsóruha napszemüveg nyári sapka pulóver rövid ujjú póló szőrmesapka téli kabát vastag gyapjú zokni vékony kendő vékony rövidnadrág vízálló cipő zipzáras pulóver 20
III. Gazdasági alapismeretek 1. A gazdaság 1. első: 4, 6, 7, második: 1, 5, 11 harmadik: 2, 3, 8, 9, 10, 12 2. Svájc olcsó nyersanyagokat importál és magas feldolgozottságú és magas árú késztermékeket exportál, míg Venezuelánál fordított a helyzet. 3. F, E, K, E, F, K b) K, F, E c) E, F, K d) K, F, E, K, E, F 4. közepes 5. Pl. Időpont Időtartam Tevékenység Igénybe vett szolgáltatás 7:00 5 perc mosakodás, fogmosás vízszolgáltatás 7:05 10 perc rádióhallgatás reggeli közben műsorszolgáltatás 7:30 15 perc utazás az iskolába tömegközelkedés 9:30 5 perc tízórai vásárlása a büfében kereskedelem stb. 2. Pénzügyi alapismeretek 1. csökkenni fog, b) nőni fog, c) nőni fog 2. 250 000 Ft b) 50 000 Ft c) nem 3. kerecsensólyom: 50 Ft nagy kócsag: 5 Ft Lánchíd: 200 Ft 21
magyar nőszirom: 20 Ft magyar címer: 10 Ft vagy 100 Ft b) Széchenyi István és a nagycenki kastély: 5 000 Ft Bethlen Gábor fejedelem és tudósai: 2 000 Ft Deák Ferenc és a magyar képviselőház épülete: 20 000 Ft II. Rákóczi Ferenc és a sárospataki vár: 500 Ft Mátyás király és a visegrádi Hercules-kút: 1 000 Ft Szent István király és Esztergom látképe: 10 000 Ft 4. Nem, mert akkor összesen 84 000 Ft-ot kell fizetnie. 5. GBP - angol font CHF - svájci frank JPY - japán jen CNY - kínai jüan RUB - orosz rubel CZK - cseh korona HRK - horvát kuna UAH - ukrán hrivnya RON - román lej RSD - szerb dínár 6. 32,26 eurót b) 10 323 Ft 7. Pl. Kiadás Bevétel Időpont típusa összege típusa összege 08.01. zsebpénz 5000 08.02. fagyizás 570 08.02. mozijegy 1490 3. Együttműködés az országok között 1. A kutatás-fejlesztés magas költségei megoszthatóak az országok között. b) Több ország nagyobb felvevőpiacot jelentene a terméknek, így többet gyárthatnának, ami gazdaságosabb lenne. c) Együttműködhetnek környezetbarát technológia használatáról. d) Közös árvízvédelmi tervet dolgozhatnak ki. e) A szükséges nyersanyagokat vám nélkül szállíthatják. 2. WWF, b) WHO, c) EU, d) UNESCO, e) WWF, f) UNESCO, g) ENSZ, h) WHO 22
3. 1, b) 3, c) 2, d) 1, e) 3, f) 1 4. Szegény gyermekek támogatása: 8, 10 Beteg gyermekek, felnőttek gyógyítása: 1, 2, 3, 4, 5, 7 Állatok gyógyítása, mentése: 6, 9 b) Pl. Igen, a Gyermekrák Alapítványnak ajánlották fel. c) Pl. a Rex Kutyaotthonnak. d) Pl. madarak mentése 23
IV. Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza 1. Földtörténeti kalandozások Afrikában 1. 2. Kanári-szk., Zöld-foki szk., Jóreménység-foka, Mombasa, KAlikut Atlanti-óceán, Indiai-óceán Guineai-öböl Földközi-tenger, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Arab-tenger 3. A keleti kontinensrészé. legmagasabb: Kibo 5895 m, legalacsonyabb: Asal-tó, -153 m 24
4. 1. Etióp-magasföld 2. Guineai-öböl partvidéke 3. Szahara b) Egyenlítő: Guineai-öböl partvidéke, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld Baktérítő: Namib-sivatag, Kalahári-medence greenwich-i hosszúsági kör: Atlasz. Szahara, Szudán, Guineai-öböl partvidéke k. h. 20 : Szahara, Szudán, Kongó-medence, Kalahári-medence, Dél-afrikai-magasföld c) Dél-afrikai-magasföld, Kalahári-medence, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld, Etiópmagasföld, Szudán, Szahara 5. Éjszaka nagyon lehűl, nappal nagyon felmelegszik a terület. b) Jellegzetes termékeikről kapták nevüket: Elefántcsontpart, Rabszolga-part, Borspart, Aranypart 7. 25
2. Afrika éghajlata és vízrajza 1. b) 3 C egyenlőtlen május július január, március, április, május, november, december novembertől májusig. szavanna éghajlat 2. b) 1 szavanna éghajlat 2 egyenlítői éghajlat 3 mediterrán éghajlat 4 szavanna éghajlat 5 trópusi sivatagi éghajlat c) esőfelhő: 2. számú táj d) nap: 5. és 3. számú táj e) magas fák: 2. számú táj f) hőmérő: 5. számú táj 3. Nílus b) Niger c) Zambézi d) Kongó 26
4. Nílus delta Földközi-tenger Zambézi delta Indiai-óceán Niger delta Guineai-óból Kongó tölcsér Guineai-óból 5. Csád-tó, Viktória-tó, Tanganyika-tó 3. Afrika népessége 1. arab, berber, busman, hottentotta, pigmeus, szudáni 2. Ország Terület (km 2 ) Népesség (fő, 2014) Népsűrűség (fő/km 2 ) Dél-afrikai Köztársaság 1 200 000 53 000 000 44 Líbia 1 770 000 6 200 000 3,5 Egyiptom 1 000 000 87 000 000 87 Kenya 581 000 45 300 000 78 b) Angola 193 fő/km 2 Mauritánia 75 fő/km 2 Nigéria 17 fő/km 2 Marokkó 3 fő/km 2 27
3. 2000-es évtized b) 1970-es évtized c) 1990-es évtized d) kb. három és félszerese e) kb. 25 évre 4. Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság 5. Szudánnal történt megállapodás alapján b) A Nílus vizének felhasználása miatt. c) nem oldható meg d) kőolaj e) aláhúzva: 2. és 5. 6. Kimaradt a szókészlet: elvándorlás lakáshiány nem tudják eltartani a lakosságot képzetlen munkaerő érkezése munkanélküliség túlzsúfoltság és a jobb oldali szövegdobozból: Nyomornegyedek kialakulása 7. I b) I c) H d) H e) H f) I g) H h) I 28
4. Afrika mezőgazdasága 1. ezer tonna 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 b) a Guineai-öböl partvidékén c) egyenlítői éghajlat d) aláhúzva: árutermelő mezőgazdaság 2. A hagyományos gazdálkodás során ültetvényeken folyik a termelés. A termőföld egy-egy közösség, pl. falu vagy törzs tulajdonában van, a földeken egyszerre egy-kétféle növényt termesztenek. A megtermelt áru nagy részét belföldön vagy külföldön eladják. A termelés kezdetleges színvonalon folyik, pl. régi traktorokat, elavult növényvédő szereket használnak. b) árutermelő mezőgazdaság 29
c) közösségi vagy törzsi tulajdonban lévő földeken vállalatok, tulajdonába n lévő földeken a termelők fogyasztják el hagyományos gazdálkodás kicsi belföldön vagy külföldön eladják modern gazdálkodás nagy kezdetleges alacsony fejlett, modern magas 3. Atlasz-hegység: nyáron a magasabban fekvő hűvösebb területekre, télen az alacsonyabban lévő, melegebb völgyekbe költöznek állataikkal. Kalahári-medence: A lakosok gyűjtögető-vadászó életmódok folytatnak. Kongó-medence: A talaj gyorsan kimerül. szavanna: A csapadék eloszlása változik az év során (száraz és esős évszak). Szahara: A pásztorok az állataikkal mindig új legelőket keresnek. b) Atlasz-hegység: B Kalahári-medence: D Kongó-medence: E szavanna: C Szahara: A 4. kávé b) kakaó c) kukorica d) kókusz e) köles f) gyapot g) manióka h) földimogyoró i) datolyapálma j) édesburgonya 30
5. 6. 0 (-2) %-kal csökkent b) 0 (-2) %-kal csökkent c) Pl. Mali, Nigéria, Kamerun, Etiópia, Tanzánia d) A népességszám gyors növekedése miatt egyre több mezőgazdasági területre van szükség; egyre szárazabb az éghajlat e) Mérsékelni a népesség számának növekedését, erdőirtás helyett a mezőgazdaság színvonalát növelni 5. Egyiptom 1. Az ország területének legnagyobb része sivatag, így nagyon kevés a művelhető terület, a lakosság száma/népsűrűség pedig magas. b) A termőterületek nagyságát már nem lehet növelni, de a lakosság száma gyorsan nő. c) A termésátlagok a technológia fejlesztése (gépesítés, növényvédő szerek és műtrágya használat miatt növekednek. 2. Indulási hely Érkezési hely Távolság Afrika megkerülésével (km) Távolság a Szuezicsatornán (km) Megtakarított távolság (km) Megtakarított távolság az eredeti út %- ában Rász-Tannúra Rotterdam 20 685 11 919 8 766 42 Rász-Tannúra New York 21 842 15 336 6 506 30 Tokió Rotterdam 26 867 20 727 6 140 23 3. a kairói bazár b) a gizai piramisok c) az asszuáni Nagy-gát 31
d) Hurghada üdülőváros e) a Királyok völgye f) Abu Szimbel temploma 4. Mert attól tartanak, hogy kevesebb víz jut az országba. b) A Nílus vízhozamának nagy részét a Kék-Nílus biztosítja. c) aláhúzva: 1. d) Ezek szabályozták a Nílus vízmennyiségének elosztását a többi folyó menti ország és Egyiptom között. 5. nyáron termesztik: 2, 4, 6 ősszel termesztik: 1, 5, 7, 9 külföldről hozzák be: 3, 8 6. Hiányoznak a kérdések 6. Ausztrália földrajza 1. térkép bal oldala: Indiai-óceán, térkép jobb oldala: Csendes-óceán Nagy-korallzátony b) Az A betű alatti sziget: Tasmánia c) Baktérítő d) 1 Nyugat-ausztráliai-ősföld, 2 Nagy-Artézi-medence, 3 Nagy-Vízválasztó-hegység, 4 Nagykorallzátony, 5 Murray e) A Melbourne, B Sydney, C Canberra, D Perth 2. 32
b) 3. 1. Nagy-Viktória-sivatag vagy Fátlan-síkság 2. Nagy-Vízválasztó-hegység 3. Ausztrál-alföld 4. Hawaii-szigetek 5. Új-Zéland 6. Új-Guinea Tasmánia b) ausztralid c) Terra Australis d) Nagy-korallzátony 4. A ciklonok B töviskoronás tengericsillagok C korall fehéredés b) A víz savasodik, így a korallok nehezebben építik fel a vázukat. c) Az ásványkincseket szállító hajók zavarják az életteret, rombolják a telepeket. d) törlendő 5. 1. B 2. A 3. C 4. C 5. C 6. B 7. A 6. aranyérc: 3. bauxit: 1. ezüstérc: 5. mangánérc: 3. platina: 10. rézérc: 5. uránium: 3. vasérc: 2. 7. 1. szarvasmarha 2. juh 3. juh 4. szarvasmarha 5. szarvasmarha 6. juh 33
7. A sarkvidékek 1. a, c g, h c, d b, d, f, i 2. Oroszország jég Grönland jég Beaufort-tenger jég Barents-tenger víz Jeges-óceán (Jeges-tenger) jég 3. A munkafüzetből hiányzik felülről az 5. sor. Z G Ó É G K P L Z Y R J T S O N F N A K A N K T E A G O Z E N I V N Y G Z O E V D E M E Ó N T B I J K T É R A U Így a megoldás: jégtakaró kontinens 34
4. I, b) I, c) H, d) H, e) I, f) H, g) I,h) I 5. pingvin, jegesmedve, rozmár, rénszarvas, fóka b) bal oldali térkép: pingvin, fóka jobb oldali térkép: jegesmedve, rénszarvas, fóka 6. Időpont Kiterjedés (km 2 ) 1990-es évek 22,5 millió Változás az előzőhöz képest (km 2 ) - 2000. szeptember 2013. szeptember-október 29,9 millió 21 millió +7,4 millió -8,9 millió b) c) Tavasszal már van napfény, ám a levegő nagyon hideg. Ilyenkor gyorsabban bomlik le az ózon. d) A CFC-gázok kibocsátásának korlátozásával e) Csökkent az ózonban ritka térség kiterjedése. 8. A világtenger földrajza 1. Vörös-tenger beltenger Azovi-tenger beltenger Dél-kínai-tenger peremtenger Karib-tenger peremtenger b) Norvégia tagolt Ausztrália tagolatlan Namíbia tagolatlan Chile tagolt 35
2. b) 1. Földközi-tenger 2. Fekete-tenger 3. Azovi-tenger 4. Balti-tenger 5. Vörös-tenger 6. Perzsa (Arab)-öböl 7. Hudson-öböl 1. Mexikói-öböl 2. Északi-tenger 3. Arab-tenger 4. Japán-tenger 5. Dél-kínai-tenger 6. Barents-tenger 7. Jávai-tenger 3. Nyersanyag- és energiaforrás konyhasó kőolaj földgáz árapály energiája Élelmiszerforrás halászat bálnavadászat Közlekedés színtere hajózás Turisztikai célpont szabadidő eltöltése gyógyturizmus b) Növekvő környezetterhelés, víz és partok szennyezése, a tengeri élőlények pusztulása 4. 1 Polinézia 2 Melanézia 3 Mikronézia 4 Új-Zéland 5 Új-Guinea 6 Hawaii-szigetek b) vulkáni sziget, lepusztuló vulkáni kúp, atoll 5. Csendes-óceán 36
6. 37
V. Amerika földrajza 1. Az amerikai kontinens 1. 38
2. Koordináta Hegység Hegycsúcs Magassága d. sz. 32 ; ny. h. 70 Andok Aconcagua 6961 m é. sz. 63 ; ny. h. 151 Alaszkai-hg. é. sz. 35 ; ny. h. 82 Appalache Mt. McKinley (Depali) Mt. Mitchell 6194 m 2037 m é. sz. 5 ; ny. h. 61 Guyanai-hegyvidék Roraima 2772 m 3. Sziklás-hg., Préri-tábla, Mississippi-alföld, Appalache b) Kanadai-pajzs, Guyanai-hegyvidék, Amazonas-medence, Brazil-felföld, Paraná-alföld c) Kanada d) kb. 750 km. e) kb. 1100 km f) Chimborazo g) kb. 1600 km-re délnyugatra h) Martinique 4. Grönland, Mexikói-fennsík, Appalache, Sziklás-hegység, Andok, Kordillerák, Kanadai-ősföld 5. Andok Grönland Amazonas Appalache Antillák Kordillerák Préri-fennsík Brazil-felföld Kanadai-ősföld Paraná-alföld Mexikói-fennsík Guyanai-hegyvidék 39
2. Amerika éghajlata 1. b) 1. 9 C 2. erősen ingadozó: nyár száraz, tél csapadékos 3. február 4. július 5. május, június, július, augusztus, szeptember 6. októbertől áprilisig 7. mediterrán 2. 40
3. Szöveg sorszáma 7. október 22. 4. október 24. 5. október 25. 2. október 26. 9. október 27. 3. Dátum október 28., dél 6. október 29., hajnal 1. október 29. délután 8. október 29. este Helyszín Karib-tenger DNY-i térsége Jamaica Kuba partjai, Bahama-szigetek Bahama-szigetek észak-amerikai partok közelében Maximális szélsebesség (km/ór Minimális légnyomás (mbar)?? 130 972 130? 100-120? 110 969 Hatteras-fok 120 951 New York-tól délkeletre New York-tól délkeletre New Jersey 140 946 150 940 130? b) 4. Levélíró Táj Éghajlat Béla Alaszka tajga Péter Préri-tábla száraz kontinentális Tomi Kalifornia mediterrán Luke Kanadai-ősföld tundra Mira Amazonas-medence egyenlítői Feri Brazil-felföld szavanna Bence Atacama-sivatag trópusi sivatagi 41
b) Pl. Nedves kontinentális éghajlat: Kedves Bence! Már hat hónapja vagyok itt az Erie partján és mondhatom, nagyon otthonosan érzem magam. Sokfelé jártam és a tájak eléggé hasonlítanak a hazai vidékekre. Eddig az időjárás sem lepett meg, az évszakok olyanok mint otthon. Persze mindenki azt mondja, hogy a tél majd jó hideg lesz. Alig várom! Üdvözlettel: Robi Óceáni éghajlat: Kedves Panni! emlékszem milyen sokat beszéltem arról, hogy szeretnék Írországba utazni? Hát most már máshogy gondolom. Itt Seattle-ben ugyanis állítólag hasonló az éghajlat az ottanihoz. Ez pedig azt jelenti, hogy vagy esik vagy esni fog. De legalább egész télen nem kellett melegen öltözni, persze hó sem volt. Várom a nyarat, hátha kicsit több napsütés lesz. Üdvözöl: Luca 3. Amerika vízrajza (munkanapló) 1. 1. Kordillerák, Andok, Appalache Csendes-óceáni és Atlanti-óceáni Atlanti-óceáni 2. keleti A fő vízválasztók a nyugati partvidéken húzódnak. Egyenlítő 2. 1. Kordillerák, Andok rövidek nagy esésűek nagy vízerőművek építésével 2. Grand Canyon 3. A szélsőségesen száraz területen sok víz elpárolog, utánpótlása pedig alig van. 3. 1. Mackenzie 2. Nyáron a fagyott altalaj nem tudja a vizet elnyelni. 3. Mert az év nagy részében jég borítja. 4. Mert ez a legolcsóbb megoldás. 5. tölcsér La Plata Buenos Aires és Montevideo 6. A hegyvidéki folyóknak nagy az esésük, így vizüket nem kell felduzzasztani. 4. 1. jég 42
2. Tó neve Területe (km 2 ) Kb. akkora mint Nagy-Medve 31 328 Belgium Nagy-Rabszolga 28 568 Örményország Winnipeg 24 387 Macedónia Athabasca 7 935 Bács-Kiskun megye Rénszarvas 6 650 Pest megye 5. 1. Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó 2. Felső-tó, Felső-tó 3. Erie és Ontario 4. Szt. Lőrinc, tölcsér, hajózás 5. A széles Szt. Lőrinc folyón akár tengerjáró hajók is közlekedhetnek. 6. az Egyesült királyság 7. Eltérő a térkép méretaránya. 6. 1. 3812 m 2. 281 m 3. Peru és Bolívia 4. Amerika társadalomföldrajza 1. Argentína, Chile b) Haiti c) Bolívia d) Mexikó e) Brazília f) Peru 15% 40% kreol mesztic 45% indián 43
g) Kolumbia mesztic kreol indián egyéb 2. Népességnövekedés Guatemala 1,86 Bolívia 1,6 Venezuela 1,42 Mexikó 1,21 Kolumbia 1,07 Peru 0,99 Argentína 0,95 Brazília 0,8 USA 0,77 Kanada 0,76 Egy főre jutó GDP USA 52800 Kanada 43100 Argentína 18600 Mexikó 15600 Venezuela 13600 Brazília 12100 Kolumbia 11100 Peru 11100 Bolívia 5500 Guatemala 5300 b) M M K K A A 44
c) népességnövekedés alacsony (1% alatt) közepes (1-1,5%) magas (1,5% felett) alacsony (10 000 USD alatt) Bolívia, Guatemala egy főre jutó GDP közepes (10 000-20 000 USD) Argentína, Brazília, Peru, Kolumbia, Mexikó, Venezuela magas (20 000 USD felett) Kanada, USA d) A magas egy főre jutó GDP értékkel rendelkező országok népességnövekedési üteme alacsonyabb, a kevésbé fejlett országok népessége pedig gyorsan nő. e) A fejlett országokban már nincs demográfiai robbanás. 3. angol, francia, portugál, spanyol b) 2, 3, 1, 4 c) C, B, D, A 4. Amerika nagyvárosai Latin-Amerika Észak-Amerika vidéki lakosság beáramlása túlzsúfolt városmag óriásvárosok létrejötte kiköltözés a város környékére nyomornegyedek kialakulása agglomerációk kialakulása 45
5. 5. Az Amerikai Egyesült Államok 1. millió fő 350 300 250 200 150 100 50 0 1790 1840 1890 1940 1990 2015 1. több mint négyszeresére 2. 46 millió fővel 3. 270,5% 4. 1940 1990, 1990 2015 5. 2,84 millió fővel 46
2. 3. Nevada Colorado Alaszka Idaho Montana Missouri Alabama Kansas 4. 5. sokféle ásványkincs nagy szabad földterületek magas fokú gépesítettség szabadkereskedelem szakképzett munkaerő vonzása 47
6. Apple Coca Cola Google Microsoft Wal-Mart Facebook Amazon.com 6. Az Egyesült Államok gazdasága 1. szolgáltatások: a lakosság 80%-a ebben a szektorban dolgozik pénzügy: legfontosabb valuta, legnagyobb tőzsde ipar: ma nem a természeti erőforrásokra, hanem a tudásra épül termelékenység: magas fokú kutatóközpontok: technológiai parkok, pl. Szilícium-völgy csúcstechnológia: pl. informatika, biotechnológia, űrkutatás technológiai övezetek: pl. Szilícium-völgy nyersanyagimport: kőolaj és földgáz behozatala energiahiány: sok energiát fogyaszt, saját energiahordozóit tartalékolja 2. Megfejtés: szilícium b) Jelentős, mert ezen alapul az informatika fejlődése. 3. 1. kukorica 2. szőlő, narancs, sertés, tyúk 3. búza 4. dohány, szarvasmarha 5. burgonya 6. citrom 7. 8. 9. cukornád 10. b) Nagyon magas fokú a gépesítettség, így kevés ember is sokat tud termelni. c) Nagy mennyiségben termelik ezeket és magas tápanyag- vagy energiatartalmuk miatt az áruk is magas. 48
4. 1. Washington 2. New York 3. Niagara 4. Detroit 5. Chicago 6. Salt Lake City 7. Yellowstone 8. San Francisco 9. Los Angeles 10. Hollywood 11. Las Vegas 12. Grand Canyon 13. Dallas 14. Houston 15. New Orleans 16. Atlanta 17. Miami 5. Szabadság szobor b) Niagara-vízesés c) Disneyland d) Golden Gate e) Las Vegas kaszinói f) Yellowstone Nemzeti Park 49
7. Latin-Amerika gazdasága 1. Dominikai Köztársaság b) Santo Domingo c) Venezuela d) 1-5 millió e) délnyugatra, kb. 1000 km f) Quito g) Egyenlítő h) az ország neve (Ecuador) 2. magasabb az átlagnál b) Argentína, Uruguay, Venezuela c) 70-79,9% d) Kolumbia és Chile e) Guyana f) alacsonyabb g) 3. Ásványkincs Ország Helyezés aranyérc Peru 5. Mexikó 8. Brazília 3. bauxit Guinea 6. Jamaica 7. Suriname 10. Mexikó 1. ezüstérc Peru 3. Bolívia 6. Chile 7. mangánérc Brazília 4. 50
Mexikó 10. platinaérc Kolumbia 7. rézérc Chile 1. Peru 3. Mexikó 10. vasérc Brazília 3. 5. A mezőgazdasági termékek kedvező exportlehetőségei: 8, 9 Az ásványkincsek kedvező exportlehetőségei: 3, Fejlett feldolgozóipar: 2, 5 Kedvező kereskedelmi kapcsolatok: 4, 6, 10 A belső piac erősödése: 1, 7 6. világbajnoki győzelem b) labdarúgó világbajnokság, labdarúgó világbajnokság, olimpia c) Forma-1 autóverseny, labdarúgás, Forma-1 autóverseny, tenisz, labdarúgás, autóverseny, labdarúgás 51
VI. ÁZSIA FÖLDRAJZA 1. Ázsia fekvése és tájai 1. c) északi és keleti d) mérsékelt övezetbe e) Jeges-óceán, b) Csendes-óceán, c) Indiai-óceán f) A) Kamcsatka-félsziget B) Japán-szigetek C) Koreai-félsziget D) Fülöp-szigetek E) Hindusztáni-félsziget F) Arab-félsziget g) Az óidőben létrejött, főként észak-déli irányú vonulatokból álló Urál hegységtől nyugtra már a Keleteurópai síkság terül el. A Fekete- és a Kaszpi-tenger között nyugat-keleti irányban húzódó Kaukázus az Eurázsiai-hegységrendszer része, újidei gyűrthegység. 52
2. 1 2 3 4 Az ősföld neve A földrajzi táj neve Állítások Arab-ősföld Arab-félsziget vetődéssel rögökre darabolódott, változatos felszínű táj Indiai-ősföld Dekkán-fennsík tengeri üledékekből álló táblás vidék, felszínét folyók teszik változatossá Angara-ősföld Közép-szibériai-ősföld a kontinens legnagyobb összefüggő trópusi sivatagja alakult ki rajta Kínai-ősföld Dél-kínai-hegyvidék hatalmas kiterjedésű vulkáni fennsík található a területén 5) Urál 6) Tien-san 7) Himalája 8) Pamír 9) Pacifikus-hegységrendszer 53
c) táj folyó 10) Nyugat-szibériai-alföld Tigris 11) Kínai-alföld Gangesz 12) Hindusztáni-alföld Sárga-folyó 13) Mezopotámia Eufrátesz Ob 3. A) A Föld legmagasabb hegysége. B) A kontinens határvidékén húzódik. C) Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. D) Északról a Föld legnagyobb fennsíkja határolja. E) Jellemzőek a vulkáni képződmények. F) Képződése nagyrészt az újidőben történt. G) Kialakulását az Indiai-ősföldet magán hordozó és az Eurázsiai-kőzetlemez ütközése eredményezte. H) Lekopott, közepes magasságú hegység. I) Óidei eredetű hegység. J) Üledékek felgyűrődésével keletkezett. Himalája Urál hegység A, C, D, G, J H, I F B E hegység a Japán-szigeteken 54
4. magashegység Belső-Ázsiában található havas hegycsúcsok éles hegygerincek meredek hegyoldalak középhegység lankás völgyoldalak gleccserek hóhatár legömbölyített hegyhátak harmadidőszakban kiemelkedett óidőben keletkezett 5. 3 Pamír 4 Kínai-alföld 2 Urál 1 Dél-kínai-hegyvidék 4 Nyugat-szibériai-alföld 2 Tien-san 1 Közép-szibériai-fennsík 3 Himalája 6. c) szárazföldi kőzetlemezek ütközés tengeri üledék felgyűrődés Himalája folyók hordalék feltöltődés Hindusztáni-alföld 55
2. Ázsia éghajlata 1. Ázsia A) legcsapadékosabb pontja az évi csapadékmennyiség alapján. B) legszárazabb pontja az évi csapadékmennyiség alapján. C) legmelegebb pontja: itt mérték eddig legmagasabb hőmérsékletet. D) leghidegebb pontja: itt mérték eddig a leghidegebbet. E) legnagyobb hőingadozású pontja. Éghajlati szélsőség A szélsőséges éghajlati jellemző értéke Mértékegysége Földrajzi koordináta Táj megnevezése C 53 o C é. sz. 21 k. h. 39 Arab-félsziget D -71 o C E 113 o C é. sz. 63 k. h. 143 Szibéria B 180 mm é. sz. 42 k. h. 103 Góbi A 10902 mm é. sz. 25 k. h. 92 Himalája 2. C tenger, E hideg levegő mozgása, nincs betű tél, E nyári monszunszél, B száraz időjárás, nincs betű nyár, A meleg levegő mozgása, D csapadékos időjárás, F szárazföld, A téli monszunszél 56
3. A. éghajlat B. éghajlat Indoklás: Mert mindkét területen alacsony a csapadék évi mennyisége, kevesebb, mint 250 mm. b) A. éghajlat Indoklás: Mert az évi középhőmérséklet több, mint 20 o C, és/vagy az évi közepes hőingadozás mértéke kicsi, nem haladja meg a 20 o C-ot. c) Az évi közepes hőingadozás mértéke, és az évi középhőmérséklet. d) A) forró övezeti sivatagi éghajlat B) mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat 4. Éghajlat Övezet Természetes növényzet A) hideg tundra B) mérsékelt füves puszta C) mérsékelt lombhullató erdő D) mérsékelt a tengerszint feletti magassággal változó E) forró nincs összefüggő növényzet F) forró esőerdő 57
3. Ázsia vízrajza 1. belső lefolyású terület b) párolgás > csapadék c) sótartalom: magas alacsony vízmélység: állandó változó d) e) A belső lefolyású, kis víztömegű állóvizekben a szennyeződések nagy mennyiségben felhalmozódnak, mert nem szállítja el ezeket vízfolyás. f) Bajkál-tó g) vetődéssel 2. Ázsia folyói Urál-folyó Csendes-óceán Amur, Jangce, Sárga-folyó Indiai-óceán Brahmaputra, Eufrátesz, Gangesz, Indus, Mekong, Tigris Jeges-óceán Jenyiszej, Léna, Ob 58
A kakukktojás a/az Urál-folyó, mert az a Kaszpi-tengerbe torkollik. b) Tigris, Eufrátesz c) 3. Ázsia tavai Felszínének tengerszint feletti magassága: Legnagyobb mélysége: Számold ki a legnagyobb mélységének tengerszint feletti magasságát! Aral-tó Bajkál-tó Holt-tenger Kaszpi-tenger 37 m 455 m -405 m -28 m 67 m 1620 m 330 méter 1025 m -30 m -1165 m -735 m 1053 m 59
e) Aral-tó Holt-tenger Javítandó! Melyik tó feneke fekszik a legmagasabban? kérdés helyett: Melyik tó feneke fekszik a legalacsonyabban? Bajkál-tó Bajkál-tó f) A tó neve Bajkál-tó Holt-tenger Kaszpi-tenger A rekord megnevezése A legmélyebb tó A szárazföld legmélyebb pontján fekvő tó A legnagyobb felületű (sós vizű) tó 4. vízhozam: nagy b) vízjárás: egyenletes c) domborzat: hegyvidék d) népsűrűség: nagy 60
5. 4. Ázsia népessége és települései 1. terület (millió km 2 ) népesség (millió fő) népsűrűség (fő/km 2 ) Afrika Amerika Ausztrália és Óceánia Ázsia Európa 30 42 9 44 11 1050 950 37 4400 750 35 22,6 4,11 100 68,2 b) piros: népességszám kék: terület 61
c) zöld - Ázsia kék - Európa piros - Afrika sárga - Amerika szürke Ausztrália és Óceánia d) Ázsia a legnagyobb legnépesebb és egyben legsűrűbben lakott kontinens. Területe kicsivel nagyobb, mint Amerikáé, de népessége és így népsűrűsége jóval meghaladja a hozzá hasonló méretű Amerikáét. Népessége négyszer nagyobb, mint Afrikáé. A világ teljes népességének kb. 60 %-a Ázsiában él. 2. Állítások a legmodernebb technikával felépülő, luxus lakhatási körülményeket biztosító sivatagi metropolisz nyomornegyedek és modern üzleti negyedek mozaikjaiból összeálló óriásvárosok az belső üzleti negyedeken a gombamód szaporodó felhőkarcolók jellemzők, ugyanakkor a város nehezen küzd meg a gyors ütemben fejlődő ipar, és közlekedés okozta környezetszennyezéssel a milliós agglomerációk összeolvadásából kialakuló óriásváros tagjai ókori történelmi gyökerű, hagyományos arculatú, de külvárosaiban modernizálódó milliós nagyvárosok Városok Dubai Kalkutta (Kolkat Mumbai Újdelhi Kanton Peking Sanghaj Osaka Tokió Bagdad Teherán 3. Betű Földrajzi térség megnevezése Kialakító tényezők felsorolása A Indus-alföld B Hindusztáni-alföld éghajlat termékeny alföld C Kínai löszvidék történelmi hagyományok D Kínai-alföld öntözéses mezőgazdaság E Jáva F Koreai-félsziget ipari fejlődés kereskedelem G Japán-szigetek városodás H Délkelet-Kína tengerpart 62
5. Ázsia kultúrái és vallásai 1. 4 buddhizmus 3 hinduizmus 2 iszlám 1 keresztény 5 zsidó b) 4 buddhizmus 3 iszlám 2 keresztény 1 zsidó 2. Vallás Hívőinek száma A) hinduizmus 900 millió B) iszlám 1400 millió C) buddhizmus 400 millió D) keresztény 2100 millió E) zsidó vallás 15 millió 3. keresztény iszlám hinduizmus buddhizmus zsidó b) 1. Kína 2. Japán c) Délkelet-Ázsia d) Délnyugat-Ázsia e) A Fülöp-szigeteken Az országban a gyarmatosító spanyolok terjesztették a katolicizmust. 4. kereszténység 1. hinduizmus 2. buddhizmus zsidó vallás 3 milliárd Afrika és Ázsia muzulmán lakosainak száma úgy aránylik egymáshoz, mint 2: 5-höz. 5. zsidó iszlám keresztény Tóra Korán Biblia 63
6. buddhizmus iszlám kereszténység hinduizmus zsidó 7. muszlim buddhista hindu zsidó keresztény 8. buddhizmus hinduizmus iszlám zsidó 7, 10, 14, 17 2, 3, 12, 3, 16 4, 6, 8, 9, 11, 15 2, 5 9. egyistenhívő vallások szent városuk Jeruzsálem a Közel-Keletről jelentek meg és innen indultak el világhódító útjukra közös gyökerekkel rendelkeznek, nagy hatással voltak egymásra 64
10. 65
7. Japán 1. c) szerkezet: vulkanikust szerkezeti egység neve: Pacifikus-hegységrendszer d) földrajzi név: Fuji, tengerszint feletti magasság: 3776 m f) mélység: 10 595 m 66
g) Tankönyv 168. oldal, 1.7 ábra alapján 2. Japán éghajlata c) Sajátos vonás: a Japán-szigeteken a monszun éghajlat ellenére a téli évszak is viszonylag csapadékos Oka: a téli monszunszél, ami a szárazföld felől érkezik, átkel a Japán-tengeren, és párával dúsul, a szigetek hegységei felett pedig felemelkedik, lehűl, és így csapadék képződik, ami lehull 3. é.sz. 36 fok b) Válasz: nem Európa szárazföldi partvonalának déli határa ennél valamivel északabbra húzódik. c) A) kb. k. h. 20 o B) k. h. 140 o 120 o 67
Számolás: 120 : 15 = 8 Eredmény: 8 óra 16 óra 4. Tokió Budapest 2187 km 2 13,4 millió fő 525 km 2 1,7 millió fő népsűrűség: 6127 fő/km 2 népsűrűség: 3238 fő/km 2 7000fő/km 2 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Budapest Tokió 5. Japán városok b) A Honshu fősziget délkeleti, Csendes-óceán felőli partvidékén. 68
c) kikötők, kereskedelem, feldolgozóipar, munkalehetőség, kedvező éghajlat, Tokió környékén síkság, termékeny alföld, mezőgazdaság, lakóterület 6. Energiahordozók feketekőszén kőolaj Érc vasérc Fa Ausztrália Kanada USA Közel-Kelet Indonézia Honnan? Ausztrália India Brazília Honnan? Indonézia Kanada Honnan? 7. szigetország, kedvező közlekedésföldrajzi fekvés, külkereskedelem, nyersanyaghiány-import, exportált gépipari termékek b) Suzuki, SONY, Fujifilm c) gépjármű, elektronikai berendezések: TV, (mobil)telefon, informatikai eszközök (PC, laptop, tablet, nyomtató, stb.), fényképezőgép, óra, számológép 8. Japán USA Az ország területe (ezer km 2 ) 400 9000 A megművelt terület nagysága (ezer km 2 ) 50 6000 A megművelt területek aránya az ország területéhez képest 1/8 2/3 69
Japán: kék a megművelt terület aránya USA: kék a megművelt terület aránya 9. A termőföldek kis aránya, hiánya miatt minden mezőgazdaságra alkalmas helyen növénytermesztés folyik. A takarmánytermelésre, állattartásra már nem marad hely, ezért az állati fehérjéket (szigetország lévén) a tengeri halászatból származó halból fedezi a lakosság. 70
7. A világgazdaság ázsiai szereplői 1. B Dél-Korea C Indonézia C Malajzia C Thaiföld C Fülöp-szigetek A Japán E Szaúd-Arábia F - Törökország B Hongkong D Kína B Szingapúr D India E Kuvait B Tajvan b) c) Afganisztán A Himalája vonulatai közt fekvő fejletlen gazdaságú ország. Banglades Nemcsak Ázsia, de a világ egyik legszegényebb, Délnyugat-Ázsiával határos országa. Kambodzsa Gazdaságának bevételei textilipari cikkek és néhány mezőgazdasági termény (olajos magvak, rizs) exportjából származnak. Nepál Az egyik legszegényebb délkelet-ázsiai ország. Pakisztán A Brahmaputra deltájában elterülő, főként textilipari termékeiről híres állam. 2. H.. Dél-Korea népessége kb. 100 ezer fő. H.. Tajvan népessége kb. feleakkora, mint hazánké. I.. Dél-Korea és hazánk területe nagyságrendileg megegyező. H.. Dél-Koreában közel tízszer annyian élnek, mint hazánkban. H.. Tajvanon kétszer annyian élnek, mint Dél-Koreában. 71
I.. Tajvannak nagyobb a népsűrűsége, mint Dél-Koreának. I.. Magyarország ritkábban lakott, mint Dél-Korea. H.. Hazánk népsűrűsége kb. 4,5 fő/km 2. I.. Dél-Korea népsűrűsége kb. 5-ször nagyobb, mint hazánké. b) 0 200 400 600 800 1000 1200 Szingapúr Szingapúr Hongkong Hongkong 0 2 4 6 8 népesség (millió fő) terület (km2) Szinagpúr Hongkong terület 700 km 2 1100 km 2 népesség 5 millió fő 7 millió fő népsűrűség 7143 fő/km 2 6364 fő/km 2 c) Terület 2 Tajvan 3 Hongkong 4 Szingapúr 1 Dél-Korea Népesség 2 Tajvan 3 Hongkong 4 Szingapúr 1 Dél-Kore 3. kistigrisek B, C, E, J, K, L, M A, D, G F, H, I nagytigrisek 72
4. kevés ásványkincs olcsó munkaerő nyersanyagot és szakképzettséget nem igénylő iparágak magas színvonalú oktatás pl. textilipar játékgyártás szakképzettséget Igénylő iparágak japán tőke kedvező földrajzi fekvés pl. személygépkocsigyártás csúcstechnológia forgalmas kikötők külkereskedelem EXPORT 5. Ország Szaúd-Arábia Irak Irán Egyesült Arab Emírségek Kuvait Népesség 25 millió 30 millió 72 millió 4,7 millió 2,5 millió Kőolajtermelés/év 492 millió t 98,4 millió t 212 millió t 106 millió 11 millió Egy főre jutó kőolajtermelés 19,68 3,28 2,94 22,55 4,4 GDP/fő 15 500 USD 3 000 USD 3 500 USD 35 000 USD 3 8400 USD A kis népességű, de nagy kőolajtermeléssel rendelkező országokban magas az egy főre jutó GDP. 73
8. Kína 1. Tájak A. Tien-san (hegység) B. Kínai--alföld C. Dél-kínai-hegyvidék D. Tibet (fennsík) E. Takla-Makán (sivatag) F. Góbi-sivatag G. Tajvan (sziget) Vízrajz a. Sárga-folyó b. Jangce (folyó) Ország I. Oroszország II. India III. Dél-Korea c) Csomolungma Mount Everest 8850 méter d) B. nedves kontinentális C. mérsékelt övezeti monszun F. mérsékelt övezeti sivatagi e) Nyáron, mert a monszunszelek nyáron az óceán felől nedves légtömegeket, csapadékos időjárást hoznak. f) Csendes-óceán 2. 2 az ország a selyemúton keresztül tart kapcsolatot Európával 6 a külföldi tőke beáramlásának, a piacgazdaság kialakulásának kezdete 3 az ország keleti területeinek gyarmatosítása 7 az ország lendületes gazdasági fejlődése 4 a független szocialista Kína megalakulása 1 az öntözéses gazdálkodás megjelenése 5 a gazdaság államosítása következtében kialakuló súlyos következmények (pl. éhínség) 74
3. elektromos áram termelés, a vízhozam ingadozásának kiegyenlítése, árvízvédelem, hajózás biztosítása, halászat, öntözés, ivóvíz b) földcsuszamlások, nem tud természetes módon tisztulni a folyó c) pusztító munka, völgymélyítés d) építő munka, feltöltés e) A szövegben szereplő adat Mértékegység 1,4 millió embert költöztettek ki 185 méter mély vízoszlop a duzzasztóban Mire utal az adat a szövegben? 1500 méter magas sziklafalak szegélyezik a folyóvölgyet 500 méter széles a Jangce az említett szakaszon 2,4 szeres mennyiségű elektromos áramot termel az erőmű a Magyarország éves áramfogyasztásához képest 100-150 méter szélesre szűkül a Jangce a Három-szorosnál 4. Mert területe majdnem akkora, mint Európáé. b) 345,3 fő/km 2 c) 1 300 000 fővel d) Túl sok gyereket kell eltartani az államnak, ami sok kiadással jár. Pl. nem lesz elegendő bölcsőde, óvoda, iskola, az egészségügy nem tudja kellő színvonalon ellátni a lakosságot. Nem lesz elég lakóhely, és az élelmiszerellátás is nehézséget okozhat ennyi ember esetén. Fokozódik az emberi tevékenység környezetszennyezése (pl. légkör, természetes vizek), nem lesz elegendő ivóvíz. Energia ellátási gondok is adódhatnak. e) Az egy gyermekes családokat támogatja az állam, a több gyerekes családoknak több adót kell fizetni, illetve nem részesülnek ingyenes állami juttatásokból. 75
5. 6. 1. teraszos művelés 2. öntözés 3. trágyázás 4. gépesítés 5. évente többszöri aratás 7. Az ország területnek csak 10%-át művelik. A világ legnépesebb országa a lakosságát el tudja látni élelmiszerrel, és ezen felül exportra is jut. 8. 2008 GDP GDP/fő Kína 8000 milliárd USD 5000 USD Japán 4500 milliárd USD 35000 USD b) 2001-ben c) Kína 9. 10. Nyugat-Kína 76 Kelet-Kína 5, 9, 11, 12 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 10, 13 nlcepáor porcelán íprap papír őrlop lőpor tyűrání iránytű
tasávomkötynny könyvnyomtatás 9. India 1. Hindusztáni- félsziget b) X Boszporusz X Perzsa-öböl c Brahmaputra X Csendes-óceán 1 Dekkán-fennsík 3 Himalája. 5 Kunlun b Gangesz d Mekong 2 Hindusztáni-alföld X Pamír a Indus 4 Tibet c) Szerkezet Térképi betűjel ősföld 1 óidei röghegység 5 az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó gyűrthegység 3 a Pacifikus-hegységrendszerhez tartozó gyűrt és vulkáni vonulat újidei feltöltött síkság 2 d) Rajzold be a térképvázlatba az Egyenlítőt és a Baktérítőt (a Baktérítő javítandó Ráktérítőre)! forró f) trópusi monszun éghajlat 2. urbanizáció: magában foglalja a városi lakosság arányának növekedését és a városi életmód terjedését is analfabéta: írni és olvasni nem tudó ember 77
népességrobbanás: a lakosság számának hirtelen, ugrásszerű növekedése, ami ma főként a fejlődő országok népességére jellemző a magas születések száma miatt. 3. A helyes válaszok Kérdések Válaszok betűi G Melyik ország gyarmatbirodalmához tartozott Dél-Ázsia? A) nők B) Hollandia J Mely vallás követői vannak a legtöbben Indiában? 3. C H E F D A Dél-Ázsia vallási alapon történő felosztásakor mely vallás követői kerültek India nyugati és keleti országszomszédjába? Mikor nyerte el India a függetlenségét Mikor kezdődött India gyarmatosítása? Hány ember él ma Indiában? Kb. hány írástudatlan ember él ma Indiában? Melyik nem képviselői körében alacsonyabb fokú az iskolázottság Indiában? C) Iszlám D) 325 millió E) a 16. században F) 1300 millió G) Nagy-Britannia H) a 20. század közepén I) 1 milliárd J) Hinduizmus K) férfiak 4. India mezőgazdasága Hagyományos mezőgazdaság Modern mezőgazdaság Birtokméret kicsi nagy A műveléshez használt eszközök állati és emberi erő, kapa, ásó mezőgazdasági gépek, öntöző berendezések A termelés célja önellátás árutermelés, export Talajerő-utánpótlás nem jellemző jellemző (jellemző/nem jellemző) A termőföld minősége silány jó A gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzem neve Mezőgazdasági termények rizs, köles, búza ültetvény bors, tea, cukornád, juta, gyapot, dohány, szegfűszeg c) A gyarmatosítók az ültetvényeken ezeket a jól eladható, a saját, és nem a lakosság érdekeit szolgáló, értékes haszonnövényeket honosították meg. d) Az exportra szánt, jó áron eladható mezőgazdasági termékek értékesebbek, így a termőhelyeik kiszorítják az önellátásra termelő gazdaságok termőföldjeiről a hagyományos gazdaságok önellátásra szánt terményeit. e) A lakosságnak a saját ellátáshoz nem jut elég termőföld, ami éhínséghez vezethet. 78