INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI VERZIÓ 2008. ÁPRILIS 21.

I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS... 6 I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 6 I.1.1. Nemzetközi környezet... 6 I.1.1.1. Európai uniós környezet... 6 I.1.1.2. Pécs az EKF-klubban... 8 I.1.1.3. Az országhatáron túli, potenciálisan érintett települések... 9 I.1.1.4. Pécs város külkapcsolati rendszere... 13 I.1.2. Pécs, a Balkán kapuja... 15 I.1.2.1. Magyarország és Dél-Európa Pécs szerepe... 15 I.1.2.2. A CADSES-Dél a South East European Space... 18 I.1.2.3. Magyar-horvát együttműködési lehetőségek... 19 I.1.3. Pécs az országos településhálózatban... 21 I.1.3.1. A tervezési dokumentumok és Pécs... 21 I.1.3.2. Pécs a Megyei Jogú Városok körében... 26 I.1.3.3. A régió és Pécs... 28 I.1.3.4. Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre... 32 I.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE... 34 I.2.1. Gazdaság... 34 I.2.1.2. Regionális és megyei összehasonlítás... 35 I.2.1.3. Pécs város agglomerációja... 40 I.2.1.4. Pécs város gazdaságának elemzése... 41 I.2.1.5. Ágazati elemzések... 50 I.2.1.6. A város gazdaságának térbeli elhelyezkedése... 68 I.2.2. Társadalom... 71 I.2.2.1. A népesség számának alakulása Pécsett... 71 I.2.2.2. Korstruktúra... 79 I.2.2.3. Születések... 85 I.2.2.4. Halálozások... 89 I.2.2.5. A migráció hatása Pécs társadalomszerkezetére... 98 I.2.2.6. Foglalkoztatottság és munkanélküliség... 104 I.2.2.7. Iskolázottság és oktatás... 107 I.2.2.8. Életminőség... 110 I.2.2.9. Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok... 112 I.2.2.10. Pécs a multikulturális város... 115 I.2.2.11. Az iskolázottság jellemző mutatói Pécsett... 119 I.2.2.12. Kultúrafogyasztási szokások... 122 I.2.2.13. A környezeti nevelés és környezettudatosság kérdései... 125 I.2.2.14. Civil szervezetek Pécsett... 128 I.2.3. Környezet...129 I.2.3.1. Vízminőség, vízgazdálkodás... 130

I.2.3.2. Levegőminőség... 134 I.2.3.3. Zaj- és rezgésterhelés... 139 I.2.3.4. Élővilág... 141 I.2.3.5. Pécs közterületei és parkjai... 144 I.2.3.6. Épített környezet... 146 I.2.4. Közszolgáltatások...148 I.2.4.1. Oktatási intézményrendszer... 148 I.2.4.2. Kulturális intézmények... 154 I.2.4.3. Egészségügy... 160 I.2.4.4. Szociális ellátás... 165 I.2.4.5. Közigazgatás... 168 I.2.4.6. Közlekedés, közösségi közlekedés... 172 I.2.4.7. Hulladékgazdálkodás... 180 I.2.4.8. Közművek... 182 I.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan...186 I.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE... 192 I.3.1. Városrészek azonosítása...192 I.3.2. Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés...197 I.3.2.1. Belső városrészek... 197 I.3.2.2. Mecsekoldal... 217 I.3.2.3. Meszes-Pécsbánya... 237 I.3.2.4. Délkelet-Pécs... 249 I.3.2.5. Dél-Pécs... 261 I.3.2.6. Somogy, Vasas, Hird... 277 I.3.2.7. Uránváros... 286 I.3.2.8. Nyugati ipari-kereskedelmi terület... 295 I.3.3. Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról...298 II. FORRÁSTÉRKÉP... 303 II.1.1. Az EKF kulcsprojektek finanszírozása...303 II.1.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai...303 II.1.2.1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program... 303 II.1.2.2. Környezet és Energia Operatív Program... 303 II.1.2.3. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program... 304 II.1.2.4. Társadalmi Megújulás Operatív Program... 304 II.1.2.5. Dél-dunántúli Operatív Program... 304 II.1.2.6. Közlekedés Operatív Program... 306 II.1.3. Európai területi együttműködés célkitűzés forrásai...306 3

II.1.4. Közösségi programok...307 II.1.4.1. Európa a Polgárokért program... 307 II.1.4.2. Kultúra program... 307 II.1.4.3. Cselekvő Ifjúság program... 307 II.1.5. Egyéb nemzetközi források...307 II.1.5.1. EGT-támogatások... 307 II.1.5.2. Visegrádi Alap... 308 II.1.6. Hazai források...308 II.1.6.1. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatai... 308 II.1.7. Nem vissza nem térítendő támogatást alkalmazó finanszírozási formák...308 II.1.8. Intézkedési terv...309 III. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE... 311 III.1.1.1. A projektszintű kockázatok integrált elemzése... 312 III.1.1.2. A 2010-es EKF program eredményességét fenyegető kockázatok... 314 III.1.1.3. Az EKF hosszú távú, pozitív hatásait fenyegető kockázatok... 315 4

Jelen dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési Kézikönyve 1 alapján, Pécs városára készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) melléklete, mely részletes helyzetelemzést, forrástérképet és kockázatelemzés fejezetet tartalmaz. A melléklet tartalmának túlnyomó többségét a részletes helyzetelemzés teszi ki, mely az EKF kulcsprojektek előkészítése során készített Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány, valamint Pécs Megyei Jogú Városa által 2007. novemberében elfogadott Hosszú- és Középtávú Stratégia helyzetelemzéseinek egyesítésével keletkezett. Az egyesített helyzetelemzés mélysége, tartalma, terjedelme lényegesen meghaladja a Városfejlesztési Kézikönyv által elvárt tartalmat. Ennek oka az is, hogy a helyzetfeltárás munkálatai még a Városfejlesztési Kézikönyv megjelenése előtt befejeződtek az alább közölt tartalommal. Az IVS törzsanyagában szereplő helyzetelemző fejezetek tehát tartalmazzák mindazokat az elemzési szempontokat és adatokat, amelyet az előírások megkövetelnek. A részletesebb tájékozódáshoz, a pontosabb képbe kerüléshez azonban jó segítséget nyújthat terjedelmi okok miatt végül mellékletbe került teljes, részletes helyzetfeltárás. A forrástérkép, illetve a kockázatelemzés szintén a Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány részét képezték. Előbbi az EKF-fejlesztésekhez kapcsolódó további városi fejlesztések lehetséges forrásait veszi számba, míg a kockázatelemzés integráltan vizsgálja az EKFfejlesztések valószínűsíthető kockázatait. 1 Városrehabilitáció 2007-13-ban, Kézikönyv a városok számára. ÖTM, 2007 5

I. RÉSZLETES HELYZETELEMZÉS I.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I.1.1. Nemzetközi környezet I.1.1.1. Európai uniós környezet Pécs városa uniós összehasonlításban nem tartozik a vezető európai települések közé. Ugyanakkor hazánk ötödik legnépesebb városaként, fejlett regionális központként az Európai Unió területfejlesztési és kapcsolódó dokumentumai és projektjei (ld.: ESPON, Urban Audit, stb.) számolnak vele. Önmagában ez a tény is azt jelzi, hogy a város szerepel a brüsszeli döntéshozók és szakértők térképén. Az európai területi folyamatokat kutató ESPON (European Spatial Planning Observation Network) terminológiája szerint Pécs városa és vonzáskörzete egyike az 1595 ún. funkcionális városi körzetnek (Functional Urban Area, azaz FUA), mely azokat az európai városokat jelöli, ahol a lakosság 15 ezer főnél nagyobb és a vonzáskörzet lakossága 50 ezer főnél több. (ESPON, 2005) (www.espon.eu). Pécs a FUA-k lakosságszám szerinti osztályozásában az ötből a negyedik csoportba került (50-250 ezer fő). A FUA települések osztályozásakor Pécs városa funkcióit tekintve, mint egyetemi város került meghatározásra és, mint a hibajegyzékből kiderül (ESPON, 2006), tévesen csak nemzeti fontosságú településként került a térképre, holott jelentősége nemzetközi/interregionális. Az egyébként is monocentrikus magyar településstruktúrában Pécs és vonzáskörzete (PUSH area az a terület ahonnan autóval Pécs 45 percen belül elérhető) az ESPON vizsgálatok szerint szintén monocentrikus felépítésű, ahol Pécs dominanciája megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor a monocentrikusság az új területi gondolkodásban kedvezőtlen tényező, sokkal kívánatosabb a több település szoros és kölcsönös hálózatos együttműködésén alapuló policentrikus fejlődés (nem csak az uniós dokumentumok, hanem pl. az OTK is ezt favorizálja). Az ún. Urban Audit vizsgálatok alapján (mely az EU Bizottsága kezdeményezésre az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közreműködésével zajlik) Pécs városa a különböző kiválasztott mutatók alapján (több mint 250 különböző mutató az alábbi témakörökben: 6

demográfia, társadalmi helyzet, gazdasági állapot, civil társadalom szerepe, oktatás-képzés, környezet állapota, közlekedés, információs társadalom, kultúra és pihenés részletesen lásd: www.urbanaudit.org) a vizsgálatban szereplő 258 város közül a középmezőny alsó felébe pozícionálható. Sokat árnyalja azonban a néhány alábbi szubjektíven kiemelt adat (mind 2001-ből) a város átlagos teljesítményét. Pécs városában a lakosok várható élettartama nem egészen 74 év, szemben a vizsgált települések 75,5 éves átlagával, mely az általános egészségi állapot kedvezőtlen alakulását mutatja. Ugyanakkor az 1000 főre jutó kórházi ágyak tekintetében a város a 36. helyen áll, az átlagot közel 30%-kal meghaladva. Sajnálatos, de nem meglepő eredmény az egy főre jutó GDP alacsony értéke, mely a településcsoport átlagának alig ötödét éri el, ezzel 173. a listán. A vizsgálatunk szempontjából sarkalatos kultúra területén Pécs nagyon jól szerepel. Az 1000 lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma közel 150 (ezzel Pécs 34.), míg az átlag nem éri el a százat, ezzel Pécs olyan egyetemvárosokat utasít maga mögé, mint Párizs, Montpellier, Grenoble, Milano, München, Lipcse, Orleans stb. Az egy lakosra jutó színházi székek száma alapján szintén a településcsoport felső harmadába tartozik Pécs (59.), míg az egy lakosra jutó múzeumlátogatók száma évente 2,4 (átlag: 1,8), mellyel Pécs a 38., olyan egykori EKF városokat megelőzve, mint Krakkó, Prága, Rotterdam, Porto, Genova, Bologna. Az a tény, hogy az uniós dokumentumok és vizsgálatok számolnak vele, továbbá egyértelmű profillal (egyetemváros) ruházzák fel, kedvezően értékelhető. A Nyugat-Balkán irányába, Közép-Európa felől az utolsó jelentős egyetemi város, ezáltal kultúra-, és innováció-közvetítő szerepe potenciálisan fontossá válhat. Ezt a potenciált erősíti, hogy a Nyugat-Balkánt az uniós vérkeringésbe bekapcsolni tervezett TEN korridor (V/C) utolsó jelentős közösségen belüli állomása lesz, belátható időn belüli elkészülte esetén. (1. ábra) Megítélésünk szerint az uniós összehasonlításban két olyan elemmel rendelkezik Pécs városa, mely döntő hatással lehet hosszú távú fejlődésére, nemzetközi, interregionális funkcióinak kiépítésére. Az egyik az egyetem (melyet az EU-s dokumentumok, adatbázisok a város jellegadó funkciójának tekintenek), a másik pedig a földrajzi helyzet, miszerint a Nyugat- Balkánra tartó V/C korridor kiépülése esetén utolsó jelentős Unión belüli települése. A Nyugat-Balkán integrálásával mind a potenciális közlekedési szerep, mind a legközelebbi 7

uniós egyetem jelleg megszűnik, Pécs relatív fontossága csökken. Az addig kialakítandó együttműködések és hálózatok, melyeknek Pécs lehet a mozgatója, azonban továbbélhetnek. Jelmagyarázat: 1 szárazföldi korridorok, 2 kiemelkedő fontosságú transzbalkáni, 3 dunai vízi út, 4 nem korridor autópályák, 5 M9, mint az új selyemút része 1. ábra: Délkelet-európai kommunikációs korridorok Forrás: Erdősi, 2007. I.1.1.2. Pécs az EKF-klubban Pécs városa a 2010-es eseménnyel egy új, közösségi hálózat részévé válik. Ez a csoport az Európa Kulturális Fővárosait tömörítő klub. A valaha EKF-címet nyert települések köre meglehetősen heterogén, viszont alapot szolgáltathat egy újabb összehasonlítási dimenzióhoz. A korábbi EKF-települések kiválasztásakor jól megfigyelhető tendenciák érvényesültek, melyekben időnként változások is észlelhetők. Soha eddig nem töltötte be ezt a címet olyan város, melynek ne lett volna egyeteme. Pécs esetében egyetemváros mivoltára, mind az EKF-kapcsán, mind a város hosszútávú stratégiája 8

kidolgozása esetén lehet építeni. A város arculatát, imázsát, funkcióinak alakulását nagymértékben befolyásolja egyeteme. A nemzetközi partnerkapcsolatokban ez az egyik biztos közös pont, amelyre az EKF-városok hálózatában építeni lehet. 1985 és 2000 között évente egy település töltötte be a fővárosi címet, melyek közül tíz főváros, a többi pedig Weimar kivételével hazája egyik legnagyobb, legjelentősebb városa (Glasgow, Szaloniki, Antwerpen stb.). A 2000-es évtől (amikor is vegyesen kilenc főváros és közepes méretű város töltötte be az EKF címet) napjainkig, már egy kivételtől eltekintve (Luxembourg), nem fővárosok kerültek kiválasztásra. Általános tendencia szerint régió, illetve megyeszékhelyek töltik be Európa Kulturális Fővárosa tisztet, lakosságuk 75 és 600 ezer között szóródik. Pécs a 2000 utáni győztesek sorát tekintve semmiben nem lóg ki sem pozitív, sem negatív értelemben. Mind lakosságszáma, mind a közigazgatási hierarchiában betöltött szerepe alapján a többi kulturális fővároshoz nagyságrendjeiben hasonló méretű, funkciójú város (ld. a külön dokumentumot alkotó Komplex megvalósíthatósági tanulmány mellékletben). I.1.1.3. Az országhatáron túli, potenciálisan érintett települések Pécs EKF szerepe nem csak belföldön, hanem a határon túl is érezteti hatását. Ezek elsősorban a kárpát-medencei magyar lakossággal is rendelkező városok köre, másrészt a Pécshez közel eső stájer, észak-olasz, szlovén, horvát, bosnyák, vajdasági városok, harmadrészt a várossal, megyéjével és régiójával hagyományosan szoros kulturális és gazdasági kapcsolatban álló dél-német, osztrák, összefoglalóan Duna-menti területek városai. Az EKF program a hazai, valamint a korábbi EKF városokkal kialakítandó kapcsolatrendszeren túl a fent említett területek városait tudja megszólítani. Ebben a megközelítésben érdemes megvizsgálni, hogy melyek ezek a városok, és milyen jellegű kapcsolat jöhet létre köztük és Pécs között. Az alábbiakban a város és a régió adottságaiból és hagyományaiból adódó együttműködési dimenziók szerint határozunk meg kooperációs területeket. 9

I.1.1.3.1 A rómaiak Magyarországon dimenzió A régió és Pécs egyik büszkesége az ókeresztény sírkamrákhoz kapcsolódó Világörökség helyszín. Imázsalakító jelentősége nagy, (tömeg)vonzása csekély. A potenciális együttműködő településkör Magyarországon túl a horvát, észak-olasz, osztrák terület lehet, melyek esetében a közös kulturális örökség és a hasonló (katolikus) gyökerek, korábbi kapcsolatok okán a kooperáció alapjai biztosítottak. A térség nagy átfedést mutat az ún. déli kulturális övezet koncepció, térségi- települési körével. I.1.1.3.2 A dunai dimenzió A dunai dimenzió ebben az esetben azt jelenti, hogy Pécs és térsége évszázadok óta kapcsolódik a Duna-mente közlekedési, kulturális és innovációs folyosójához. Sajátos körülmény, hogy az EKF-ben egy német város, Essen a társfőváros. A dunai németek (ld. Drang nach Osten, Donauschwaben, Schwäbische Türkei) meghatározó szerepet töltöttek be a térség polgárosodásában, városiasodásában, a gazdaság fejlesztésében és az európai struktúrákba való beilleszkedésében, összekötő szerepet betöltve a Balkán, Közép-Európa és az európai centrumtérség között. Ennek ma is kézzelfogható eredményei érzékelhetőek például a német vegyes vállalatok jelenlétében. A kulturális ipari exportnak (mint kulturális turisták, vásárlók, partnerek) a dél-német és osztrák területek lehetnek az elsődleges Kárpátmedencén kívüli célterületei. I.1.1.3.3 A nyugat-balkáni dimenzió A Duna mentén nem csupán német telepesek migráltak, üzleteltek és hoztak létre maradandó kulturális értékeket, hanem délről északra is megjelentek telepesek az oszmánok elől, a háborús fenyegetettség miatt menekülve, vagy éppen velük együtt. Ez adja a balkáni dimenzióhoz való kapcsolódást. Kulturális-társadalmi tartalmai többféleképpen (pl. kisebbségek) jelen vannak Magyarországon. Erre épülve, mint határmenti együttműködés, eurorégiós szerveződés, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatrendszer, a dimenzió jelen van ma is. A horvát, bosnyák, montenegrói, bolgár, görög stb. kapcsolatok jelenleg is élnek, fejlesztésükben jelentős tartalékok vannak. A város kulturális gazdaságának, mint célpiac, partneri környezet és mint tartalom/téma jelenthet vonatkozási pontot. 10

I.1.1.3.4 Török-iszlám dimenzió Az EKF projektben az EU-n kívüli társfőváros Isztambul. A város mérete (9 millió lakos, agglomerációval együtt 19 millió fő), gazdasági és kulturális potenciálja Magyarországét is felülmúlja. A török csatlakozási folyamat, a kelet-balkáni csatlakozás (Románia, Bulgária), és a nyugat-balkáni térség (főleg muszlim csoportokhoz kapcsolódó) biztonsági problematikája az Európai Unióban a figyelmet a török-iszlám dimenzióra irányítja. A régiónk a hódoltsági időkből török/iszlám anyagi kulturális (főleg építészeti) örökséggel bír. Ez lehetőséget kínál ezen dimenzió megjelenítésére a város kulturális gazdaságában is. A csatlakozni kívánó, vagy a csatlakozási folyamat különböző stádiumában lévő országok egy alacsonyabb integrációs lépcsőfokról néznek egyelőre ránk. Egyes oktatási, kulturális szolgáltatások esetében a városnak kedvező lehetőségei vannak a Nyugat-Balkánnal való kooperáció terén. I.1.1.3.5 A protestáns dimenzió A Dél-dunántúli régió sajátsága, hogy leszakadó térségei, belső perifériái közül több is református hagyományú, az anyagi-szellemi kulturális öröksége a protestantizmushoz kötődik. Az Ormánság, a Zselic, a Sárköz protestáns közösségei ma is léteznek. A Pécsre beköltözéssel ma már a városban is jelentős protestáns közösség alakult ki. A népi építészet, a népi kultúra pregnánsan református jellegű a Dél-Dunántúlon, a régió imázsában, kulturális arculatában ez az örökség messze felülmúlja a reformátusság jelenlegi számarányát. A protestáns dimenzió úgy tud megjelenni, hogy a régió kulturális iparának piacán megjelennek a Kárpát-medence főleg határon túli magyar lakossága (különösen fontos számunkra, hogy a hozzánk legközelebbi szlavóniai, vajdasági magyarság református hagyományú), illetve a keleti országrész szintén református hagyományú, kötődésű lakossága. Őket meg lehet szólítani ezzel a tartalommal. Másodsorban a kulturális kapcsolat, azonosulás lehetőségét kínálja a svájci, németalföldi és az északi protestáns közösségek számára, akik hagyományosan érdeklődést mutatnak Magyarország iránt és ezzel a kulturális ipar számára egy fizetőképes, fontos piaci szegmenst képeznek. A régió számára az ebben a körben megnövekedett ismertség más piaci kapcsolatokat, befektetéseket is indukálhat. 11

I.1.1.3.6 A bor dimenziója Európa három nagy déli félszigete közül az Ibériai- és az Appennin-félsziget a szőlő-bor termelésének fellegvárai. A klimatikus, illetve egyéb termelési adottságok, valamint a szakmai-kulturális örökség biztosítja a gazdaság e területének a virágzását. A Balkán-félsziget potenciálisan ugyanilyen jó adottságokkal bír. Ugyanakkor számos tekintetben elmarad az előbb említett területektől. A város és a régió egyik jellegadó terméke a bor és a hozzá kapcsolódó, kulturális tartalmú szolgáltatások. Felvetődik tehát az ebben a dimenzióban, a hasonló adottságú városokkal, térségekkel kialakítandó kapcsolat kérdése. I.1.1.3.7 További kapcsolatrendszerek A fenti dimenziókon túl egyes földrajzilag jól körülhatárolható területek városai, városcsoportjai számára is nagy fontossággal rendelkezik és rendelkezhet a jövőben is Pécs. Ezt a jelentőséget a 2010-es programsorozat tovább növelheti. A Kárpát-medencei magyar lakossággal is rendelkező városok elsősorban a kulturális turizmus kapcsán jöhetnek szóba. Lévén a kultúra jelentős része nemzetspecifikus, a 2010-es évben Pécs szerepe a magyar kultúrát is őrző városok körében felértékelődik. (Kolozsvár, Marosvásárhely, Komárom, Nagyvárad, Szabadka stb.) A Dél-Dunántúl és benne Pécs hagyományos kapcsolatrendszere révén (Észak-Itália, délnémet területek) az ezekről a területekről érkező nemzetközi turizmus volumene is emelkedni fog. Itt elsősorban a Duna-menti térség (Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Bajorország, Baden-Württemberg), valamint az észak-adriai térség (Szlovénia, Friuli-Venezia-Giulia, Veneto, Trentino-Alto-Adige, Emilia-Romagna) városaira kell gondolnunk. Harmadik nagy csoportunk a nemzetközi hatásokat tekintve a város földrajzilag és funkcionálisan is legközelebbi szomszédai, a horvát, szlavón, nyugat-vajdasági és északboszniai városok, összefoglalóan a Nyugat-Balkán északi fele. Ezen területeket tekintve Pécs város EKF címe a turisztikai kapcsolatok mellett sokkal többet jelent. Egy hátrányos helyzetű, megkésett fejlettségű, a közelmúltban súlyos konfliktusok miatt a figyelem középpontjába került, azóta azonban jórészt elfeledett térség számára nyújt lehetőséget a nemzetközi közvélemény előtt való megjelenésre. A szlavón, bosnyák és vajdasági városoknak úgy kell a nemzetközi imázsjavítás, mint egy falat kenyér. 2010-ben a pécsi programok holdudvarába 12

kerülve erre lehetőségük nyílhat. Pécs városa számára ez hosszútávú előnyöket biztosíthat. Ha a déli kulturális övezet 2010-re a fenti közös érdekek alapján intézményesülni tud, a város számára olyan 2010-en túlmutató nemzetközi interregionális funkciót biztosíthat, mely évtizedekre meghatározhatja fejlődését. I.1.1.4. Pécs város külkapcsolati rendszere A nemzetközi kapcsolatok széles körében vizsgáltuk Pécs városa intézményi kapcsolati hálóját. A kapcsolatokat három intézményi dimenzióban vizsgáltuk (MJV, Pécs-Baranya központja, a Dél-Dunántúli Régió központja). Az első körben Pécs MJV partneri kapcsolatait tekintettük át. Ezekről szintén a külön melléklet ad képet. Fontos megemlíteni, hogy a város nemzetközi kapcsolati rendszere kétszintű. A testvérvárosi kapcsolat mellett (melyet a táblázat tartalmaz) létezik a kevésbé szoros, ún. partnervárosi kapcsolat is. A régió külkapcsolati stratégiájával kapcsolatos gyűjtőmunka keretében a régióban található megyei, városi, kamarai, stb. intézményeket a regionális ügynökség munkatársai felkérték, hogy egy ötfokozatú skálán értékeljék kapcsolataik fontosságát, jelentőségét. A felmérés szerint 24 kapcsolatot adtak meg, illetve értékeltek a szakreferensek. Hat kapcsolatot, jellemzően a nagy földrajzi távolságra fekvőket értékelték gyengébben, mint fontosat, ezek francia, észak-amerikai, izraeli és török városok. A többi 18-at, mint nagyon fontosat ítélték, ezek közül nyolc ún. EKF város. A városok mérete és funkcionális megoszlása változatos, különösebb stratégiát nem tükröz. A legnagyobb város közel 10 milliós, és két főváros is található köztük, a többi változatos skálán mozog. Kérdéses a partnerkapcsolatok egy részének jövőbeli tartóssága ilyen méretbeli és funkcionális differenciák esetében. Földrajzi eloszlásban a legnagyobb csoportot a délkelet-európai térség adja (összesen 10 partneri kapcsolattal). Közép-Európához öt kapcsolat fűződik. Egy város jelzi még Észak- Európa (finn kapcsolat), míg három Nyugat-Európa (az angol, a holland, a francia kapcsolat) jelentőségét. Egy város van még Dél-Európából (olasz kapcsolat), míg a többi Európán kívüli 13

(kettő a Közel-Keletről, kettő pedig Észak-Amerikából). A személyes beszélgetések alapján is a délkelet-európai térség településeivel létrejött városváros kapcsolatok kerültek első helyen említésre: a 30 éves testvérvárosi kapcsolattal bíró Eszék, a szintén napi kapcsolatokkal rendelkező Tuzla, valamint Szarajevó, Zágráb és Újvidék került kiemelésre. Pulával, mint Horvátország leendő kulturális fővárosával is éledezőben vannak a kétoldalú kapcsolatok, és szintén formálódó kapcsolatok vannak a bulgáriai Szlivennel is. A partnervárosi kapcsolatok közül a leggyümölcsözőbbnek az Araddal kötött, ötéves kapcsolat bizonyult, melyet az aradi színház, zeneiskola vendégszereplése is bizonyít. A nyugati kapcsolatok közül Fellbach városa emelhető ki, amellyel az 1986-ban megkötött kapcsolat az első nyugatnémet-magyar testvérvárosi kapcsolat volt. A 40 ezer fős kisvárossal azóta is intenzív a kapcsolat. A korábbi EKF-városok közül Graz-cal van még testvérvárosi kapcsolat, az EKF-pályázati szakasz idején aktív volt az együttműködés a két város között. A francia városok közül a Lyonnal lévő tetszhalotti testvérvárosi állapotot az utóbbi időben némi fellendülés követte, de vannak kapcsalatok Lille-lel (az EKF-ük révén), illetve Dijonnal is. A fenti listát (és a külön mellékletben levő összefoglaló táblázatot végigtekintve) láthatólag érvényesül a térhatékonyság elve a partnerkapcsolatok földrajzi eloszlásában. A távolsággal fordítottan arányos a kapcsolatok fontosságának megítélése, illetve a távolsággal arányosan változik a kapcsolatok száma. A partnerkapcsolatok szövete Délkelet-Európában a legsűrűbb. A városhoz (mint Pécs-Baranya természetes központjához) szorosan kapcsolódnak a megye nemzetközi kapcsolatai, ha ezek intézményesen nem is a MJV-hoz kötődnek. Jelentősége a város számára elmarad az előbb felsorolt körtől. Szintén a külön dokumentumot alkotó mellékletben található 3. melléklet Baranya megye pécsi intézményi központjához kötődő partneri kapcsolatokat veszi számba, szám szerint 19- et. Az ötfokozatú skálán minden fokozatban szerepelnek partnerek. A térhatékonyság elve itt is érvényesül, tehát a távolsággal arányosan csökken a partnerek száma. A földrajzi eloszlás elemzésével kiderül, hogy feltűnően hiányoznak a stratégiai jelentőségű délkelet-európai kapcsolatok, illetve a kisszámú említések fontossági megítélése is igen alacsony. Kitüntetett 14

figyelmet a fejlett, közép-és nyugat-európai térségek kaptak. A Dél-dunántúli régió esetében is releváns a régióközpont szerep. Az intézményrendszer kiforratlansága és relatíve rövid múltja miatt csak nagy óvatossággal lehet kezelni a sokágú kapcsolatokat, melyek alapvetően a regionális fejlesztési ügynökséghez (DDRFÜ) kötődnek. A kapcsolatok érzékelhetően nem összemérhetőek az előző két intézményi partneri körrel. A listán 44 partneri kapcsolat található, de a szereplők státusa, a kapcsolatok jellege rendkívül heterogén. A potenciálisan nagy horderejű kapcsolatok mellett számos, egyelőre jelentéktelennek tűnő, nem is intézményesült kapcsolat szerepel a felsorolásban. Egészében a térhatékonyság elvének érvényesülése ebben az esetben is látható. A kapcsolatok az EU-s pályázati források prioritásainak megfelelően döntően közép- és nyugat-európai partnerekkel alakultak ki. I.1.2. Pécs, a Balkán kapuja I.1.2.1. Magyarország és Dél-Európa Pécs szerepe Egy olyan erőteljesen a fővárosi agglomerációra koncentrálódott országban, mint Magyarország, egy vidéki város külkapcsolati rendszerének az elemzése során nem lehet megkerülni az állami szintű és volumenű külkapcsolatok, külgazdasági kapcsolatok áttekintését. Esetünkben, mivel földrajzi helyzete, hagyományos kapcsolati rendszere és a különböző regionális tervezési dokumentumok az ún. délnyugati stratégiai irány tekintetében határoznak meg érdekeltséget és feladatokat a város számára, ezért a dél-európai térség államaival kapcsolatos magyar reál- és intézményi kapcsolatokat értékeljük. Ez a térség 17 állami egységet érint a Boszporusztól az Európa legnyugatibb pontjának számító Roca-fokig (az EKF társfőváros Isztambultól a Pécs számára kiemelt jelentőségű V. számú (TEN) korridor végpontjának számító Lisszabonig). Magyarország számára Dél-Európa napjainkban nem képez külpolitikai, vagy külgazdasági prioritást. Ezzel szemben a egyes vizsgálatok 2 arra mutatnak, hogy ezzel az országcsoporttal a 2 OTKA T 49291 számú kutatás 15

reálkapcsolatok minden területén fejlődnek, így a térség, nem utolsósorban a közös EU és NATO tagság kötelékei miatt, felértékelődőben van Magyarország számára. Magyarországot biztonságpolitikai megfontolások is a területhez kötik. Szervezetileg egyértelműen ide tartozik, a magyar haderő a NATO déli szárnyának nápolyi főparancsnoksága alá. A térségbeli államokkal kapcsolatban évről-évre jelentős kereskedelmi aktívum képződik, a kapcsolatos kereskedelem volumene pedig nő. A magyar működőtőke-kihelyezésben a térség, különösen pedig a Balkán-félsziget országai kitüntetett figyelmet élveznek. Néhány magyar vállalkozás (MOL, OTP, TriGránit, Betonút, Magyar Telekom, stb.) jelentős szerepet játszik a nyugat-balkáni privatizációs folyamatokban. Az Adria partjai mentén (Horvátországban és Montenegróban) magyar vállalkozások sora szerzett pozíciókat a távközlés, energiaipar, pénzügyi szolgáltatások és a turizmusvendéglátás területén. A Magyarországra irányuló FDI terén az olaszok, a spanyolok és a törökök aktívak, de még a térségen belül listavezető olaszok is csupán a 8-9. helyet foglalják el egész Magyarország viszonylatában. A turizmus területén is érzékelhető a növekedés. A magyarok térségbeli érdeklődése jellemzően Horvátországhoz, Olaszországhoz, Bulgáriához és Görögországhoz kötődik. A többi országban is nő a magyar látogatók száma, de arányaiban elmarad az előbbiekben felsoroltakhoz képest. A nagyon különböző méretű és jellegű csoportból néhány olyan állam is azonosítható, amelyek esetében a kapcsolatok volumene és intenzitása számottevő, és a jövőben egyre inkább meghatározó lehet a számunkra. Magyarország összes dél-európai kapcsolatainak a meghatározó hányada Olaszországhoz kötődik. A történelmi jóviszony, a fejlett intézményrendszer, a relatíve nagyszámú, nyelvet beszélő közvetítő, a térség legjelentősebb gazdasági potenciálja kiemelt partnerré teszi számunkra Itáliát. Nagyok a fejlődés lehetőségei, különösen az olasz Dél területén, ami számos feladatot állít Magyarország elé. Az aszimmetriákból adódóan a kapcsolatok fejlődésében a magyar érdekeltség az erősebb. Hosszabb távon az olasz kapcsolatok, bár várhatóan megőrzik elsőségüket, arányukban csökkenni fognak, és a spanyol, török, bolgár politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok erősödhetnek meg. A magyar-spanyol kapcsolatokban is van fejlődési lehetőség. A világ 8. gazdaságát 16

létrehozó és a spanyol nyelvű világ felé Európának kaput nyitó, növekvő politikai súlyú országgal erősen aszimmetrikusak a magyar társadalom kapcsolatai. Az állami szinté a formálison (alapvetőn) túl, csak a turizmushoz kapcsolódóan jelenik meg. A spanyol intézményi jelenlét Magyarországon arányaiban túlmutat a kapcsolatok jelenlegi szintjén. A gazdaságban egy intenzív növekedés tapasztalható, mind az FDI, mind a kereskedelem és turizmus terén. A társadalmi, civil, önkormányzati kapcsolatok terén érződik leginkább a jövőbeli fejlődést korlátozó szűk keresztmetszet. A horvát-magyar reláció - bár a fejlődés korlátai (már csak a méretek okán is) láthatóak - nagyon fejlett az országcsoporton belül. A problémamentes politikai kapcsolatok, a széleskörű kereskedelmi, befektetési és turisztikai kapcsolatok fontos, stabil és állandó partnerré teszik az országcsoporton belül Horvátországot. A várható horvát EU és NATO tagság révén az intézményi kapcsolatok még tovább erősödhetnek. A török viszonylatban, a jövőt illetően sok ugyan a kérdőjel (EU tagság), de a törökmagyar kapcsolatok jól megalapozottak, és minden területen dinamikusan fejlődnek. A törökök számára a magyar kapcsolat geopolitikai és történelmi okok miatt is fontos. Az eurázsiai ország hatalmas demográfiai és gazdasági potenciállal rendelkezik, egy olyan térség határán, mely jelentős demográfiai erózión, strukturális átalakuláson megy keresztül az elkövetkező évtizedekben. Az együttműködés dimenziói közül jelentősek a földrajziak és a kulturálisak is. A földrajzilag erősen tagolt mediterrán térségben a távolság kérdése több aspektusból is jelentőséggel bír. Nem csupán a földfelszíni távolsággal kell számolnunk, hanem mentálissal és finanszírozásival is. A nagy közlekedési rendszerek még nem képeznek összefüggő egészet, jelentősek a fehér foltok, a belső perifériák. A tenger szerepe az országok életében meghatározó, nagymértékben fordulnak felé társadalmaik. A nyelvi-kulturális faktor szerepe is jelentős. Ilyen a magyar kisebbség szerepe Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában, a közvetítő szerepet játszó horvát, szerb, görög, bolgár kisebbségé. A magyarság iránt egyfajta történelmi barátságot éreznek a törökök, bolgárok, és részben az olaszok is. Az oktatási rendszerünk (földrajz, történelem, nyelvek) felelőssége kiemelkedő szerepet játszik a kapcsolatok jövőbeli alakulásában. A globalizációs folyamatokhoz alkalmazkodás a dél-európai térség egésze számára 17

feladatokat ad, részben ahhoz hasonlókat, mint amilyeneket Magyarország elé is állít. Az egész vizsgált térség periférikus helyzetű és jellegű, a modernizáció és a biztonság kihívásai sok tekintetben megegyeznek a Magyarországéival. A nagytérségi kapcsolatrendszerekhez való alkalmazkodás terén Pécsnek vannak bizonyos lehetőségei. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok irányító központja Budapesten van, de a kulturális-társadalmi kapcsolatok alakításában elfoglalhat bizonyos helyet. A magyar külpolitika és külgazdaság irányítása nem kezeli a helyén a dél-nyugati stratégiai irány kapcsolatrendszerét, de a reálkapcsolatok alakulása miatt ez minden bizonnyal változni fog. Kérdés, hogy Pécs ebben a növekvő intenzitású kapcsolatban milyen szerepet tud betölteni. Látszanak bizonyos hiányosságok, űrök, melyeknek betöltésében a város bizonyos szerepet betölthet. Ilyen a jelentős államok körében a spanyol és a görög dimenzió, a kisebb államok köréből pedig Montenegró, Macedónia és Málta dimenzióinak megerősítése a magyar kapcsolatokban. I.1.2.2. A CADSES-Dél a South East European Space A 2007-13-as tervezési időszakban az INTERREG programok területi lefedettsége megváltozott. Hazánk számára a legfontosabb változás a korábbi CADSES térség felosztása, melynek következtében Magyarország abba a kedvező helyzetbe került, hogy az újonnan létrejövő programozási térségek (South East Europe, Central Europe) közül mindkettőnek részévé vált. A Délkelet-Európa elnevezésű tervezési területnek ráadásul Budapest a programozási központja, így Magyarországra a délkelet-európai területfejlesztési nagytérség interregionális szervezése kapcsán igen fontos szerep hárul. Budapestnek a regionális politikában felértékelődő szerepéből tudatos lobbi-tevékenység segítségével, illetve a város, régió vezetőinek elkötelezettségével Pécs is profitálhat, amennyiben sikerül kihasználnia helyzeti előnyét és a térség egyik fontos (potenciális?) regionális szervező városává válhat. A SEES (South East European Space) programozási régió 17 országot érint, ahol 269 millió fő él, általános célkitűzései a kiegyensúlyozott területi fejlődés, a területi harmónia elérése és a lisszaboni és göteborgi folyamatoknak megfelelően az innováció, a környezet, az elérhetőség és a fenntartható városfejlődés jelentik a kooperáció sarokköveit. 18

A fejlesztési prioritásokon belül megtalálható beavatkozási területek között megtalálható a mind a pólus programnak, mind az EKF-nek, mind pedig Pécs potenciális fejlődési pályájának megfelelő irány. A kulturális értékek és erőforrások fejlődés szolgálatába állítását célozza ez a terület. Olyan hálózatok kialakítását, kulturális kínálat bővítését, kisebbségi csoportok támogatását, együttműködések létrehozását, tanulmányok készítését és képzési programok lebonyolítását támogathatja a program, melyek a kultúrát, mint fejlesztési erőforrást vonják be a terület- és településfejlesztés eszköztárába. Ez a prioritás összhangban áll Pécs törekvéseivel, a Pólus programmal, az EKF programmal, és mindazokkal a megállapításokkal, amelyeket a fentiekben tettünk. A SEES kereteiben finanszírozható, annak szervezeti keretet adó nemzetközi interregionális együttműködés, a kultúra, kultúraszervezés, oktatás/képzés, kulturális szolgáltatások, kulturális turizmus területén, az ehhez kapcsolódó tapasztalatok és know-how-k piacosítása jelenthetnek középtávú fejlődési lehetőséget Pécs számára. Nem látszik életszerűnek, hogy a közel 270 milliós térségben, ahol olyan városokkal kell versengeni, illetve együttműködni, mint Bécs, Milánó, Athén, Isztambul, Pozsony, Belgrád, Szófia stb., Pécs majd a gazdaság valamely ágában játszik vezető szerepet. Sokkal valószínűbb, hogy a rendkívül sokoldalú, színes kulturális, nyelvi, vallási hagyományokkal rendelkező térség hozzávetőleges közepén elhelyezkedő város a térség (egyik) kulturális, szellemi, oktatási központjává válhat. I.1.2.3. Magyar-horvát együttműködési lehetőségek A magyar-horvát relációban, intézményesült formában Pécs a Duna-Dráva-Száva eurorégió (5. ábra 3 ) egyik vezető településeként fontos szerepet játszhat. A dél-dunántúli funkcionális régió területe magában foglalja Szlavónia jelentős részét csakúgy, mint Eszék városát. Hosszú távon (a Nyugat-Balkán integrálódása következtében) ennek a déli kapcsolatrendszernek fontos szerepe lehet Pécs fejlődésében. A város számára ez a dél-nyugati kapcsolati rendszerben részvétel az egyik potenciális és legvalószínűbbnek tűnő nemzetközi interregionális feladat/szerep, ami nélkül regionális és közösségi fontossága korlátozott 3 Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara http://www.pbkik.hu/download.php?id=1512 19

marad. Sajnálatos tény azonban, hogy a jelenlegi intézményi és szervezeti rendszerben a DDSZ eurorégió kevéssé látszik hatékonynak lenni. (Ezt jól példázza szubjektíven kiragadva például a honlapjuk is (www.ddseuro.org - 2007-08-24), ahol az utolsó hír 2003-as eseményről tudósít. Ha nem történt azóta semmi, vagy, ha történt is, de senkit nem tájékoztatnak róla, mindkét lehetőség a működés problémáiról tanúskodik.) Ez azonban nem kizárólag a jelenlegi struktúrákból fakadó hiányosság, hanem annak is következménye, hogy az eurorégió döntően hátrányos helyzetű térségekből 2. ábra: A Duna-Dráva-Száva eurorégió tevődik össze. Sem a Dél- Dunántúl, sem pedig Kelet-Szlavónia nem tartozik hazája dinamikusan fejlődő térségei közé, és bár Tuzla kanton boszniai összehasonlításban nem nevezhető elmaradottnak, az ország általános fejlettsége, politikai, stabilitási, nemzetközi jogi és természetesen gazdasági problémái miatt az együttműködés nem tudott eddig érzékelhetően hatékonnyá fejlődni. Az eurorégió talán legfőbb problémája azonban a gazdasági együttműködés hiánya, mely egyszerre következménye a térség gazdasági lemaradásának és a közös gazdasági érdekek hiányának. Mindazonáltal vitathatatlan tény, hogy ha Pécsnek lehet nemzetközi interregionális szerepe, akkor az ebben a térségben képzelhető el. Ugyanakkor el kell gondolkodni azon, hogy ez a szerep a kemény gazdasági szférára koncentráljon-e, avagy sokkal inkább olyan puha területekre, mint a kultúra, (regionális) kisebbségpolitika, 20