RÉGIÓS WORKSHOP DÉL-DUNÁNTÚL, PÉCS ÖSSZEFOGLALÓ BUDAPEST, 2009. DECEMBER 1.

RÉGIÓS WORKSHOP DÉL-DUNÁNTÚL, PÉCS ÖSSZEFOGLALÓ BUDAPEST, 2009. DECEMBER 1.

Dél-dunántúli Régió, Pécs, 2009. december 1. 10:00-15:00 Laterum Hotel, Pécs Résztvevők: 25 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; DDRMK Pécs, -Komló, -Szekszárd, -Mohács A rendezvényt az FSZH (TÁMOP 2.2.2.) és a DDRMK közösen szervezte meg. A TÁMOP 2.2.2. programmenedzsment célja, hogy a 7 régió mindegyikében sor kerüljön szakmai találkozókra a gyakorló pályatanácsadókkal, pályainformációs tanácsadókkal. A találkozókat azzal a céllal kezdeményezzük, hogy a szakmai közvélemény megismerje a program és az életpálya-tanácsadás (LLG) cél- és feladatrendszerét. Cél, hogy szakmai diskurzus indulhasson a szakma egyes szereplői, ágazatai és intézményei között a fejlesztések további irányairól és azok ütemezéséről. A találkozó célja a régióban dolgozó gyakorló pályatanácsadók (munkaügy, oktatás, szociális szféra együttesen) alkalmazott és kiszerződött kollégák együttes megbeszélése az életpálya-tanácsadás (LLG) szakmai koncepciójának tesztelése. PROGRAM PÉCS, 2009. 12. 01. 1. Klanczer Tamás köszöntője, előadása - 2006-ban stratégiai célok a pályaorientációval kapcsolatos feladatokra vonatkozóan - DDRMK: 2007-ben olyan projekt indítása, ami részben felvállalja a pályaorientációs feladatokat (Patrónus-program) kifejezetten iskolásokra - A pályaorientációt folyamatosan kell végezni. - - Mindenki számára biztosítani kell a LLL és a LLG lehetőségét. Új módszerek kidolgozására is szükség van. - Fontos lenne az intézmények hálózatba szervezése, az intézmények közötti együttműködés támogatása. 2. Borbély-Pecze Tibor Bors köszöntője, előadása Borbély-Pecze Tibor Bors programvezető bemutatta a TÁMOP 2.2.2. program (az életpályatanácsadás) pályainformációs tanácsadóknak, pályatanácsadóknak szóló szakmai fejlesztéseit (eszközök, protokoll ) és kérdésként fogalmazta meg a pályatanácsadás - pályainformációs tanácsadás egyes illetékességi és kompetencia szintjeinek magyarországi kialakításának kollektív szakmai szükségességét. A fejlesztés két fő szakmai célja: 1. Életút támogató pályaorientációs rendszer szakmai hátterének kialakítása (LLG- életpálya-tanácsadás) 2. Intézményeken és ágazatokon átívelő szakmai csapatmunka kialakítása a tanácskérőért. A program fő szemléleti pontjai: - életpálya-építési kompetenciák fejlesztése (1) - hozzáférés biztosítása/szélesítése a szolgáltatás legyen elérhető minden állampolgár számára (2) - életpálya-tanácsadási szolgáltatások hatékonyságának biztosítása, minőségbiztosítás (3) A program célja: - életút-támogató pályaorientációs rendszer szakmai hátterének kialakítása - intézményeken és ágazatokon átívelő szakmai csapatmunka kialakítása a tanácskérőért (regionális szakmai hálózatépítés) - módszertani fejlesztések A workshop célja: - közös szakmai feladatok mérlegelése - miben sajátos az életpálya-tanácsadók kompetencia-mátrixa? - milyen további eszközök fejlesztésére van szükség?

Kérdések, felvetések: - Hogyan lehet civil szervezetként tevékenyen bekapcsolódni a hálózatba? -> a TVK ad erre lehetőséget 3. Kovács Tibor eszközfejlesztések Kovács Tibor a TÁMOP 2.2.2. portálfejlesztési felelőse mutatta be az önértékelő eljárások (kérdéssorok és kérdőívek) fejlesztésének koncepcióját és tartalmát. Az eszközfejlesztés központi gondolata a tanácskérői énhatékonyság. A tervezett portálon (NPP Nemzeti Pályaorientációs Portál www.eletpalya.afsz.hu) Super (1980) életpálya szivárványa alapján az egyes karrierhez kötött döntési pontok mentén történik meg a tanácsadói eszközfejlesztés. A munkacsoport vezetője Kukla Mára. 40 db villám kérdéssor és 8 db hosszú kérdőív kerül kialakításra ez utóbbiak összeépülnek a képzési és munkaerő-piaci adatbázisokkal. Az eszközök papír-ceruza módon is elérhetővé válnak, bevizsgálva és célcsoportokra bontva. A tanácsadók számára külön módszertani útmutató készül. Cél az NPP keretébe a kérdőívek adatainak országos és anonimizált gyűjtése az eszközök folyamatos felülvizsgálata céljából. 2009. október 30-ra készült el a végleges koncepció. A fejlesztett eszközök idén év végégtől már átadásra kerülnek. Feldolgozott döntési pontok 2010 szeptemberéig: Képzés világa: Középiskolai továbbtanulásra történő jelentkezés Első szakképesítés megszerzése Felsőfokú továbbtanulásra történő jelentkezés Felnőttkori tanulás Középiskolai tanulmányok során hozott döntések Felsőfokú tanulmányok során hozott döntések Munka világa: Első munkavállalás Pályaelhagyás (pályaváltás) Vállalkozóvá válás Munkahely elvesztése Munkába való visszatérés Külföldi munkavállalás Munkaképesség megváltozása Kidolgozandó eljárások - 1 A 2010 szeptemberéig tartó szakaszban a következő döntési pontok kerülnek kialakításra: Álláskeresési és -megtartási Viselkedési Skála Átvihető Készségek Kérdőív Beilleszkedési és Mobilitási Kérdőív Értékorientációs és Motivációs Kérdőív Foglalkoztathatósági Skála Képességek, Készségek Kérdőív Kompetencia-leltár Mobilitás Kérdőív Munkamód Kérdőív Munkamotivációs és Értékpreferencia Kérdőív Munkanélküli Krízis Kérdőív - a szolgáltatási modell alapján kidolgozásra kerülő eszközök bemutatása - mindenki számára elérhető eszközök on-line - kérdőívek életkori csoportokhoz kapcsolás (Super életpálya-szivárványa mentén folyamatosan) - széles palettán differenciált kérdőívsorozat kidolgozása specifikus problémához specifikus eszközöket - cél a TÁMOP 2.2.2-es tanácsadók bevonása az eszközök validálási folyamatába - standardizálni is cél az eszközöket

DÉLUTÁNI BESZÉLGETÉS KERETÉBEN KÉT KÉRDÉSRE KERESTÜK A VÁLASZOKAT: 1.) Milyen kompetenciái vannak az életpálya-tanácsadónak? 2.) Milyen eszközöket fejlesszünk még az Életpálya-tanácsadáshoz? Problémafelvetés: A pályatanácsadásban érintett kollégák mit gondolnak az intézményi együttműködésről, hol van a tanácsadók szerepe? Ahhoz, hogy hatékony életpálya-tanácsadóvá válhassunk, milyen (további) eszközök fejlesztésére van szükség? A szakemberképzések során ki a célcsoport? Új emberek bevonása, vagy az ÁFSZ-ben dolgozó kollégák is? Elsősorban nem az 50 tanácsadó, vagy a végzett szakemberek képzése a cél. Nem pályatanácsadónak, hanem a pályaorientációban érintett szakembereknek szól a képzési lehetőség. Azoknak, akik a pályatanácsadás rendszerében elsődleges jelzőrendszerként működnek. Nyitott a rendszer, de alapvetően munkában álló érdeklődőkre számítunk. A FIT-RIC-ekből lassan elfogynak a szakemberek, a képzéssel kapcsolatban ambivalens érzések vannak. A TÁMOP 2.2.2. szolgáltatása addicionális, plusz erőforrásként vehető igénybe a rendszeren belül. Az a tendencia, hogy elfogynak az emberek, és az eszközfejlesztésre is szükség lenne. A munkaügyi központok nagyfokú támogatása mellett kezdődhetett el a TÁMOP 2.2.2. működése. Nem feltétlenül jellemző, hogy a rendszer beszippantja a TÁMOP 2.2.2-es tanácsadókat, és egyébként is a rendszer többi tagjával együttműködve lehet hatékony a pályaorientációs tanácsadás. A PVK kiválóan alkalmas a kapcsolatok ápolására. Szeptembertől aktivizálódnak a felelős szakemberek, intenzív az együttműködés a PVK végéig, majd ellaposodnak ezek a kapcsolatok. Kellenének megyei szintű szakmai teamek, szakmai munkák, ahol régiós szinten lehet beszélgetni a pályaorientációs lehetőségekről, fejlesztésekről. Mostanában nagyon sok program működik egymástól függetlenül, és ezek nem tudnak egymásról. Az internet kiszélesítette a kommunikációs teret, mégsem elég hatékony, az információk nem jutnak el a megfelelő személyekhez. Az emberek közötti kommunikáció ellaposodását kellene kezelni. Kevés a tanácsadásra kapacitálható erőforrás. Papíron megvan a tanácsadói létszám, de az érdemi munkára nincs lehetőség. Elindult egy havi tanácsadói kollégium. Kellene olyan lehetőség, ahol a tanácsadók rendszeres találkozására lehetőség nyílik. Vannak még emberek, de az érdemi munka színvonala a mennyiség miatt csökken. Kellene egy olyan felsőbb szakember, aki proaktívan menedzseli a pályaorientáció rendszerét. A TÁMOP 2.2.2. egy újabb hullám lehet a rendszerszintű összefogás kezdeményezésére majd biztosítására. Sok képzés és kezdeményezés volt korábban, nem itt kellene most tartanunk Szlovákia jó példa lehet, ott most kísérleteznek a tanácsadóközpontok létrehozásával, és tervezik a tanácsadó-képzési rendszer fejlesztését. A TÁMOP 2.2.2. egy fejlesztő program, ami most van, nem célja, hogy minden eddigi hiányt, ami a rendszerben van, pótoljon. Az RSZH a hálózatépítést hivatott lebonyolítani, hosszútávú hatása csak akkor lesz, ha a szakemberek is összefognak. Nem elegendők a felülről jövő kezdeményezések. Másik kérdés, hogy hol vannak a tanácskérők? Mikor fogunk végre egy nyelvet beszélni a szakmán belül? Hogy lehet a vásárolt szolgáltatásokat beépíteni a már működő rendszerbe? Mi van azokkal a jól kiépített és bejáratott gyakorlatokkal, amelyek már működnek, de a nem kompetens szakemberek térnyerése miatt háttérbe szorulnak? Mit értünk pályaorientáció alatt? Az új szakemberek mit nyújtanak e címszó alatt? Ki védi meg ezt a szakmát, és hogy lehet, hogy mindenki teszi, amit gondol ugyanazon név alatt? Ennek hátterében nem feltétlenül az alulképzettség áll, gyakran a tapasztalatlanság a fő probléma. Külön probléma, hogy minden tanácskérőt csak regisztráció után lehet ellátni, ami óriási adminisztrációs teher. Dilemma, hogy a tanácsadóknak nincs szíve elküldeni a tanácskérőket. Megoldás lehet plusz emberek

felvétele. Ha erre van lehetőség a TÁMOP 2.2.2. égisze alatt, ezt meg kellene tenni. Tapasztalt, képzett szakértőkre lenne szükség: jó szakértőkre helyi szinten kirendeltségen belül. Így az új emberek is szerezhetnének tapasztalatot, ami fontos lenne. Nehéz összehangolni a tanácsadói feladatokat az egyéb delegált munkákkal. A kötelezettségek miatt gyakran a tanácsadás szorul háttérbe. Ebből kifolyólag ellátatlan tanácskérők keringenek a munkaerőpiacon. A szakmaiság egyébként is háttérbe szorul, nem az az első a prioritási sorban. A rendszerszintű együttműködésre emiatt is szükség van. Önmagában kevés, ha a tanácsadó motivált és elkötelezett, szükség van egy értő környezetre is. A tanácskérő akkor juthat csak el a tanácsadóhoz, ha van egy olyan értő környezet, amely segíti a tanácskérőket eljutni a tanácsadókhoz. A TÁMOP 2.2.2-es programban kifejlesztett eszközök on-line elérésre minden szakembernek lehetősége lesz, A TVK-tagok számára ezek biztosan rendelkezésre állnak majd. Ezen felül off-line verzió is lesz majd, de ezt a program nem fogja tudni biztosítani a TVK-tagoknak sem. A közös nyelv az, ami összehoz és összetart egy szakmát, emellett fontos a folyamatos önfejlesztés. Szükség lenne rendszeres szakmai kollégiumokra, hogy tanulhassunk egymás tapasztalatából, és segíthessük egymást. Az eszme- és tapasztalatcsere az, ami igazán előremutat. Az RSZH és a készülőben lévő TVK ezt a fajta kommunikációt is hivatott szolgálni, ez az, ami lehetőséget biztosít a kollégák elérésére, a kollégák együttműködésére. Pécs, 2009. december 1.