A TATABÁNYAI ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

A TATABÁNYAI ÓVÁROSI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Székhelyintézmény: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Tagintézmény: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 2011. 1

TARTALOMJEGYZÉK: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere... 4 1.1. Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok... 4 1.2. A törvényes működés alapdokumentumai... 5 1.3. A szabályzat hatálya... 6 2. Az iskola legfontosabb jellemzői... 7 2.1. Az iskola alapadatai... 7 2.2. Az iskola bélyegzői:... 11 3. Az iskola közösségei... 12 3.1. Az iskola vezetői... 12 3.2. Gazdasági szervezet... 18 3.2.1. Szakalkalmazottak közössége:... 22 3.3. A nevelőtestület... 22 3.3.1. Az osztályközösség és osztályfőnök... 24 3.3.2. Diákönkormányzat... 24 3.3.3. Szülői közösség... 26 4. Az intézmény szervezeti felépítése... 28 4.2. Az intézményen belüli kapcsolattartás formái... 29 4.2.1. Vezetők közötti kapcsolattartás... 29 4.2.2. A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás... 29 4.2.3. Munkaközösségi értekezlet... 30 4.2.4. Nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás:... 30 4.2.5. A tanulók tájékoztatásának formái:... 31 4.3. A dolgozók munkarendje... 31 4.3.1. A vezetők munkarendje:... 31 4.3.2. A pedagógusok munkarendje... 31 4.3.3. A pedagógus ügyelet rendszere... 32 4.3.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje... 33 4.3.5. A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei... 33 4.3.6. Intézményi juttatások a dolgozóknak... 35 4.3.7. Szabadság kiadásának elvei... 35 4.4. Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás... 36 4.5. A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai... 37 5. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése... 38 5.1. A belső ellenőrzés célja, ütemezése... 38 5.2. Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak... 38 5.3. A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján... 39 6. A működés rendje... 39 6.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése... 39 6.2. A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje... 40 6.3. Iskolai munkacsoportok... 41 6.3.1. Szakmai munkaközösségek... 41 6.3.2. Minőségfejlesztési munkacsoport... 43 6.3.3. Célfeladatra alakuló csoportok... 43 6.3.4. Gyermek- és ifjúságvédelem... 43 7. A tanév rendje... 45 8. Az iskola munkarendje... 45 8.1. Az intézményben tartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban állók részére... 45 8.1.1. Az iskola dolgozóinak helyiség használati rendje... 47 8.1.2. Az iskola tanulóinak helyiség használati rendje... 48 8.1.3. Kártérítési felelősség... 48 8.1.4. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére... 49 2

8.1.5. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 50 8.1.6. A tanórán kívüli foglalkozások rendje... 51 8.2. A tankönyv-ellátás szabályai... 52 8.2.1. A tankönyvrendelés menete:... 52 8.2.2 A diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok... 52 8.4. Az iskolai könyvtár használatának rendje... 52 8.5. Ünnepélyek, megemlékezése rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 54 8.5.1. Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvények... 54 8.5.2. A székhelyintézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei... 56 8.5.3. A tagintézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei... 57 8.6. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 58 8.6.1. A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok.. 58 8.6.2. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok 58 8.6.3. Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai... 59 9. Tanulói jogok és kötelezettségek... 59 9.1. A fegyelmező intézkedések rendje... 59 9.2. A tanulók jutalmazásának elvei... 62 9.3. Tanulói hiányzás igazolása... 62 10. Díjfizetések és szociális juttatások rendje... 63 10.1. A tanulók díjazásának szabályai a tanítás keretében elkészített dolgok vagyoni jogának másra való átruházása esetére... 64 11. A felnőttoktatás... 65 12. Intézményi védő, óvó előírások... 66 13. Az iskola külső kapcsolatai... 68 14. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai:... 69 3

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere 1.1. Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok Az iskolai élet kereteit alapvetően a következő jogi dokumentumok határozzák meg: Törvények Törvény az Alkotmányról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2000. évi C. törvény a számvitelről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1999. évi XLII. törvény. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról A Magyar Köztársaság aktuális évre vonatkozó költségvetéséről szóló törvény 1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1999. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Rendeletek 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 4

48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 6/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet. az iskolai sporttevékenységről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet. az iskola-egészségügyi ellátásról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet. a diákigazolványról 37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 193/2003. (XI. 25.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről A fenti dokumentumokban lefektetett előírásokat az SZMSZ nem sorolja fel. 1.2. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: jelen szervezeti és működési szabályzat pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program házirend A felsorolt intézményi dokumentumok nyilvánosak, azok papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók. Mindezek megtalálhatók: az intézmény könyvtárában az intézmény honlapján: www.mikes-tbanya.sulinet.hu,www.kola.sulinet.hu 5

Az intézmény további dokumentumai: alapító okirat, intézményi esélyegyenlőségi program, éves munkaterv, további, intézményi működést meghatározó belső szabályzatok és a jelen SZMSZ mellékletei. 1.3. A szabályzat hatálya A tatabányai Óvárosi Középiskola és Szakiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény igazgatójának előterjesztése után a nevelőtestület 2011. augusztus 29-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség. Az SZMSZ-t a fenntartó 2011. év. hó..napján hagyta jóvá. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik a székhelyintézmény és a tagintézmény előző SZMSZ-e. 6

2. Az iskola legfontosabb jellemzői 2.1. Az iskola alapadatai Az iskola neve: Óvárosi Középiskola és Szakiskola Székhelye: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2800 Tatabánya Béke u. 8. Telephelyei: 1. 2800 Tatabánya Posta u.6. 2. Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 2800 Tatabánya Cseri u. 35. 3. 2800 Tatabánya Semmelweis u. 4. Székhelyintézménye: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2800 Tatabánya Béke u. 8. Tagintézménye: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 2800 Tatabánya Cseri u. 35. Törzsszáma: 387084 OM azonosító: 031944 Elérhetőségek: Telefon: székhely: 34/512-340 tagintézmény: 34/309-545 Fax: székhely:34/512-346 tagintézmény: 34/309-549 E-mail: székhely:suli504 @ mikes-tbanya.sulinet.hu tagintézmény: kossuth@is-kola.hu Honlap: www.kola.sulinet.hu, kossuth.is-kola.hu www.mikes-tbanya.sulinet.hu 7

Bankszámlaszám: OTP 1170009-15387082 Adószám: 15387082-2-11 KSH azonosító: 15387082-8532-322-11 Az intézmény önálló jogi személy. Gazdálkodási szempontból az iskola önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, mely ellátja a Bárdos László Gimnázium (2800 Tatabánya, Gál István ltp. 701.) gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat is. Alapfeladatait, helyi feladatait és az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatait a Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének költségvetési rendeletben biztosított előirányzatából látja el. Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: alanyi adómentes. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Alapító okirat kelte és száma: 40.16/2011. (III.24.) kgy. számú határozat Az iskola működési területe: Tatabánya város, városkörnyék és egyéb települések Az iskola közfeladata, alaptevékenységei: I. Nappali rendszerű szakiskolai és szakközépiskolai oktatás a) nappali rendszerű, 2+(1-3) évfolyamos szakiskolai oktatás b) nappali rendszerű, 4+(1-2), illetve 5+(1-2) évfolyamos gazdasági szakközépiskolai oktatás c) nappali rendszerű, 4+(2-3) évfolyamos humán szakközépiskolai oktatás d) nappali rendszerű, 5+(1-3) évfolyamos humán szakközépiskolai oktatás e) nappali rendszerű érettségire épülő szakképzés II. Iskolarendszerű felnőttoktatás a) nappali oktatás munkarendje szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi felnőttoktatás b) esti munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás c) levelező munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás d) esti és levelező munkarend szerinti érettségire épülő szakképzés Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 8

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt-szakképzés 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 9

910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az alaptevékenység ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok: 562917 Munkahelyi étkeztetés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855941 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 856092 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások A megszerezhető végzettségeket az Alapító okirat tartalmazza: 1. számú melléklet. Alapítás éve: 1964. október 13. Az intézmény alapító szerve: Komárom Megyei Tanács VB. Intézményi jogosultságok: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a Bárdos László Gimnázium gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat is. Fenntartó és felügyeleti szerv: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Címe: 2800 Tatabánya Fő tér 6. Az intézmény típusa: Többcélú, összetett iskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola). Az engedélyezett osztályok száma: Nappali tagozaton: a szakiskolai oktatásban 8-9 osztály gimnáziumi felnőttoktatásban 5-6 osztály (összesen: 14 osztály) az érettségire felkészítő szakaszban a gazdasági szakközépiskolai oktatásban: 11 osztály 10

a nyelvi előkészítő évfolyammal működő gazdasági osztály felfutásától további 2 osztály a nyelvi előkészítő évfolyammal működő humán osztály kifutásáig további 5 osztály szakközépiskolában a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakban 8 osztály Esti és levelező tagozaton a felnőttoktatásban 26 osztály Az iskolai épületegyüttesben egyidejűleg 41 osztály helyezhető el. (A székhelyintézmény és a Posta u. 6. sz. alatti telephely épületében egyidejűleg 16 osztály, a tagintézmény épületeiben egyidejűleg 25 osztály. ) Felvehető maximális tanulólétszám: A székhelyen és a Posta u. 6. sz. alatti telephelyen: a nappali tagozaton, valamint a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőtt gimnáziumi oktatásban: 480 fő az esti és levelező tagozaton: 800 fő A tagintézményben és a Semmelweis u. 4. sz. alatti telephelyen: a nappali tagozaton 820 fő az esti és levelező tagozaton 200 fő. 2.2. Az iskola bélyegzői: Hosszú bélyegző: Felirata: Óvárosi Középiskola és Szakiskola székhelyintézménye: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2800 Tatabánya I., Béke u. 8. Tel.:34/512-340 Fax:34/512-346 Lenyomata: Körbélyegző: 11

Felirata: Óvárosi Középiskola és Szakiskola Tatabánya Lenyomata: Az intézmény további bélyegzőit és azok használatát külön szabályzat tartalmazza. 3. Az iskola közösségei 3.1. Az iskola vezetői Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét a tagintézmény-vezető, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető helyettesek, a tagozatvezető, a gyakorlati oktatásvezetők és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A 2007. évi CLII. törvény alapján, ezen személyek vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek az iskola Vagyonnyilatkozat-tételi Szabályzatában foglaltaknak megfelelően. 3.1.1. Tanácsadó testület Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény tanácsadó testületének tagjai. Az intézmény tanácsadó testületének tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek a tagozatvezető a tagintézmény-vezető a tagintézmény-vezető helyettesek gyakorlati oktatásvezetők a gazdasági vezető 12

Az intézmény tanácsadó testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Heti rendszerességgel rendes, szükség esetén rendkívüli megbeszélést tart, melyről írásos emlékeztető feljegyzés készül. A tanácsadó testület tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak, melyet a minőségirányítási program tartalmaz. Az iskola tanácsadó testülete együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösséggel, az iskolaszék képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakmai munkaközösségekkel. A tanácsadó testület jogkörei: Döntési Saját munkaprogramja. A székhely és a tagintézmény feladatainak összehangolása. A Pedagógiai Programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről. Véleményezési Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyekben. Az intézményi fejlesztési, beruházási, felújítási, karbantartási tervek. Az intézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete. A kibocsájtásra kerülő intézményi szabályzatok, az intézmény éves beszámolója. Állásfoglalási Szakmai, pedagógiai kérdésekben. Az intézmény egészének működését befolyásoló pénzügyi, költségvetési, személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról. Minden olyan kérdésben, amelyről az intézmény igazgatója állásfoglalást kér Javaslattételi: minden az intézmény működését érintő témakörben. Az igazgató illetve tagintézmény-vezető a székhely- illetve a tagintézmény vezetésének szükség szerint vezetői értekezletet tart. Vezetője: az igazgató, illetve tagintézmény-vezető. Tagjai: a székhely-, illetve tagintézmény vezető beosztású dolgozói. 13

3.1.2. A vezetők közötti feladatmegosztás A nevelési-oktatási intézmény igazgatójának feladatköre, felelőssége (a KT.54..-a alapján) Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, ésszerű, takarékos gazdálkodásáért. Felelős a fenntartó felé szolgáltatott adatok valódiságáért. Az intézmény gazdasági vezetője rajta keresztül irányítja intézményünk pénzügyigazdasági tevékenységét. A Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott létszámkereten belül gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe veszi az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszűntetésével kapcsolatos döntés, ügyintézés. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az intézmény képviselete. A nevelőtestület vezetése. A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Felel az információ- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, a pedagógiai munkáért, az intézmény mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, 14

a tárgyi eszközök és berendezések karbantartásáért, felújításáért, a vagyonkezelésért, a székhely, és tagintézmény összehangolt működéséért. A közalkalmazotti tanáccsal, a diákmozgalom, illetve a szülők képviselőivel, a fenntartóval a jogszabályban rögzítettek szerint való együttműködés. működteti az iskola külső kapcsolatait a nevelő-oktató munka, a szakképzés pozíciójának, feltételrendszerének biztosítása érdekében A beiskolázás belső feltételeinek és a munkaerő-piaci megfelelés összehangolásának biztosítása NSZFI vel, RFKB-val,a Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulással és a fenntartó önkormányzattal együttműködve. A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. A tagintézmény-vezető feladatköre, felelőssége Megbízása a tagintézményi dolgozók véleményének kikérésével történik. A megbízást az igazgató a jogszabályban meghatározott időre adja. Az intézmény cél- és feladatrendszerének figyelembevételével szervezi a tagintézmény mindennapi életét. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az tagintézményben folyó pedagógiai és szakmai munkát. Felelős intézménye törvényes működéséért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért és vagyonvédelemért. Az intézmény cél- és feladatrendszerének figyelembevételével elkészíti a tagintézményi pedagógus-továbbképzési tervet. A tagintézményi humánerőforrás biztosítása érdekében közreműködik a munkáltatói intézkedések előkészítésében, valamint a döntéshozatalban. Feladata a tagintézmény nevelőtestületének jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Az intézmény keretmunkaterve alapján gondoskodik a tagintézmény éves munkatervének összeállításáról, végrehajtásáról. Közreműködik a szakképzés helyi feltételrendszerének kialakításában, a zavartalan működés technikai feltételeinek biztosításában. Együttműködik a tagintézményi szülői szervezettel és diákönkormányzattal. 15

Az igazgatóval közösen megszervezi a tagintézmény egészségügyi tevékenységét, gondoskodik a tanulók szociális ellátásáról. A tanügyi nyilvántartás, tanügyi dokumentumok vezetését biztosítja, azok tartalmi és formai helyességéért felelős. Kialakítja és biztosítja intézménye ügyeleti rendjét. Intézményében az érettségi és szakmai vizsgákat szervezi, ellenőrzi, értékeli. Kapcsolatot tart tagintézménye képzési helyeivel, elemzi a munkaerő-piaci elvárásokat, kezdeményezi a képzési szerkezet változtatását. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában, a minőségi elvárások, a partneri elégedettség folyamatos biztosításában. Közreműködik a tagintézményi ellenőrzési, értékelési terv készítésében. DSK tagintézményen belüli felügyelete. A tagintézmény technikai alkalmazottainak feladat-meghatározása. A tagintézményében a tanév szakmai, pedagógiai értékelése. A DÖK segítő és az ifjúságvédelmi felelős tanár ellenőrzése. A tanulói balesetek kivizsgálásának, nyilvántartásának irányítása. Az adminisztrációs tevékenység ellenőrzése. Kapcsolattartás a székhelyintézménnyel. Az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető helyettesek, a tagozatvezető, a gyakorlati oktatásvezetők feladatai Az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető helyettesek, a tagozatvezető, a gyakorlati oktatásvezetők megbízását - a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával - az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az igazgató és a tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk szerint, valamint az igazgató és a tagintézmény-vezető közvetlen irányításával végzik, nekik tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Részletes feladataikat munkaköri leírásaik tartalmazzák. Egy-egy részterületen önállóan és felelősen intézik az ügyeket. Az igazgató feladata ebben a vonatkozásban az összhang megteremtése és az információcsere biztosítása, valamint a helyettesei közötti arányos munkaelosztás. 16

Tájékozottnak kell lenniük az intézmény minden lényeges ügyében. A munkát az igazgató mellett szervezik, irányítják és ellenőrzik. Felelnek a tantestületi döntések végrehajtásáért és az elfogadott pedagógiai program, valamint az éves munkaterv megvalósításáért. Munkájuk elvégzéséről és tapasztalataikról rendszeresen beszámolnak az igazgatónak és a tantestületnek. Vezetői ügyeletet tartanak munkanapokon a munkaterv mellékletében szereplő, az adott tanévre vonatkozó beosztás alapján. Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. 3.1.3.Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény igazgatóját helyettesítheti: Távollétében minden ügyben - a munkáltatói és fegyelmi jogkör kivételével - teljes joggal az l.sz. igazgatóhelyettes teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett. Tartós távolléte esetén az l. sz. igazgatóhelyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az 1. sz. igazgatóhelyettes távolléte esetén a 2. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgatót teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett. Mindegyikük távolléte esetén az igazgató a nevelőtestület egy tapasztalt tagját bízza meg a helyettesítéssel. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. A tagintézmény vezetőjét helyettesítheti: A vezetőt akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - az 1. számú tagintézmény-vezető helyettes, mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítést a 2. számú helyettes látja el. 17

Mindegyikük távolléte esetén az igazgató a nevelőtestület egy tapasztalt tagját bízza meg a helyettesítéssel. A vezető tartós távolléte esetén az általa kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. 3.2. Gazdasági szervezet Az iskola önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, mely az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint ellátja a Bárdos László Gimnázium, mint önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodási feladatait is. Az iskola bankszámlája felett az alábbi vezetők rendelkeznek: az igazgató, tagintézmény-vezető, az aláírási joggal rendelkező igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető. A rendelkezéshez két személy (egyikőjük a gazdasági vezető vagy az igazgató) együttes aláírása szükséges. Az önállóan működő intézmény nem rendelkezik önálló bankszámlával. Az önállóan gazdálkodó és az önállóan működő iskola közötti feladatmegosztás Az önállóan működő és gazdálkodó iskola feladatai: a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok elkészítése, karbantartása, megismertetése az önállóan működő intézmény vezetőjével. Ezek a következők: o Ügyrend, o Számlarend, o Számviteli politika, o Eszközök és források értékelési szabályzata, o Pénzkezelési szabályzat, o Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés szabályzata, o Bizonylati szabályzat és album. mindkét iskola költségvetésének elkészítése, összevont költségvetés készítése, bevételi és kiadási előirányzatok módosításának elkészítése, 18

a főkönyvi könyvelés, melynek során gondoskodni kell arról, hogy a számvitelben kellően elkülönüljenek egymástól az intézmények gazdasági eseményei, nyilvántartás vezetése a bérfelhasználás havi ütemezéséről és felhasználásáról, az önállóan működő költségvetési szerv által megküldött bérfelhasználás rögzítése, könyvelése, nem rendszeres bér és személyi jellegű kifizetések utalása, o az önállóan működő iskola által megküldött számlák kiegyenlítése, a bizonylatok feldolgozása, o az iskolák vagyoni és pénzügyi helyzetével kapcsolatos könyvvezetési, valamint költségvetési beszámolóra vonatkozó kötelezettség, a költségvetési jelentés és a negyedéves mérlegjelentés, továbbá a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, o beruházási, felújítási tevékenység engedélyezése. Az önállóan működő iskola feladatai: adatszolgáltatás az elemi költségvetés tervezéséhez, adatszolgáltatás a bevételi és kiadási előirányzatok módosításának elkészítéséhez, a kötelezettség-vállalás nyilvántartása, mely mutatja a folyamatban lévő kötelezettség-vállalásokat, illetve ezek hó végi állományát, a havi zárást követően minden hónapban, bér- és létszámnyilvántartás vezetése, a Magyar Államkincstár által e-adatról letöltött havi bérfelhasználási és finanszírozási összesítő megküldése a gazdasági egységnek, bérfelhasználás kontírozása szakfeladatonként a főkönyvi számlákra, ezek megküldése a gazdasági egység felé, nem rendszeres bér és személyi jellegű kifizetések előkészítése, rögzítése az KIR3 programban, ellenjegyzésre, utalásra megküldése a gazdasági egységnek, KIR3 program kezelése (kinevezés, átsorolás, munkaviszony megszűnése, túlmunka elszámolások, munkából való távolmaradás jelentése, üres álláshelyek jelentése), bérjegyzék kezelése, a közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos ügyintézés, az aláírt okiratok megküldése a Magyar Államkincstár, valamint a gazdasági egység részére ellenjegyzésre, 19

a működéshez szükséges tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos gazdálkodási feladatok elvégzése, irodaszerek, nyomtatványok, takarító- és tisztítószerek, egyéb kis értékű eszközök beszerzése (árajánlat kérése, megrendelés, nyilvántartás), ingatlanok, gépek, berendezések, eszközök javításának, karbantartásának megrendelése, kisebb javítás esetén készpénzes kifizetése, egyéb esetben a teljesítés igazolása, számla továbbítása a gazdasági egység részére, egyéb szolgáltatások (rovarirtás, továbbképzések, stb.) megrendelése, kisebb összegű számlák készpénzes kiegyenlítése, a teljesítés igazolása, számlák továbbítása a gazdasági egységhez, működési bevételek (intézményi ellátási díjak, intézményi infrastruktúra magáncélú igénybevétele, felesleges eszközök értékesítése, stb.) beszedése, számlázás, nyugtaadás, a bevétel befizetése a pénzkezelési szabályzat szerint, ellátottak pénzbeli juttatásainak jogszabály szerinti kifizetése, átadása, nyilvántartása, a működési célt szolgáló nyertes pályázatok továbbítása a gazdasági egység felé, beruházási, felújítási tevékenység engedélyeztetése a gazdasági egység vezetőjével, a szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása, a (kis és nagy értékű) tárgyi eszközök és készletek analitikus nyilvántartása, az intézményi ellátási díjakhoz, az alkalmazottak térítéséhez szükséges analitikus nyilvántartás vezetése, a normatívákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetése, a gazdálkodással kapcsolatos nyomtatványok nyilvántartása, az étkezési utalványok, üdülési csekkek megrendelése és nyilvántartása, a rehabilitációs hozzájárulás bevallásához szükséges nyilvántartás vezetése, vevők nyilvántartása, az átfutó, függő, kiegyenlítő kiadások, bevételek, illetményelőlegek, tanfolyamok, átvett pénzeszközök analitikus nyilvántartása, a munkajogi és statisztikai létszám nyilvántartása. A távollévő ügyintézők helyettesítéséről az intézményvezetők gondoskodnak. A kiadások és a bevételek utalványozása az önállóan működő intézményvezető hatáskörébe tartozik. Folyamatosan gyakorolja utalványozási jogkörét annak érdekében, hogy a kifizetések határidőben megtörténjenek. Az utalványozott számlát átadó-átvevő 20

könyvvel kell a gazdasági egységhez eljuttatni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a számla a kifizetésig mikor, melyik intézménynél volt. Az utalványra rá kell vezetni a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi számát is. A számlát a gazdasági vezető ellenjegyzi, és egyúttal intézkedik a kifizetésekről. Az utalványozott, felszerelt számlát a gazdasági egység időrendi sorrendben tárolja. A kötelezettség-vállalás és utalványozás ellenjegyzésére a gazdasági vezető jogosult. E jogkörét az önállóan működő szerv 50.000 Ft alatti, készpénzes kifizetései esetén átruházza az ott dolgozó, általa kijelölt gazdasági ügyintézőre. Távolléte esetén ellenjegyzési jogkörét a helyettesére ruházza át. Az ellenjegyzési jogkör gyakorlójának meg kell győződnie arról, hogy a szükséges fedezet (amit megjelölt az önállóan működő intézmény) rendelkezésre áll, és nincs más akadálya sem a kötelezettség-vállalásnak. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, megtagadja az ellenjegyzést, és ennek tényét valamint indokait írásban közli az önállóan működő intézmény vezetőjével. Az utalványozás ellenjegyzése a kötelezettség-vállalás ellenjegyzésével azonos módon történik. Az intézményi folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés a FEUVE szabályzatban rögzítettek szerint történik iskolánkban és az önállóan gazdálkodó intézménynél egyaránt. A gazdasági szervezet vezetőjét iskolánk igazgatója nevezi ki. A gazdasági vezető felelős a gazdasági feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a pénzügyi előírások betartásáért. Az önállóan működő költségvetési intézmény tekintetében is önálló ellenőrzési, ellenjegyzési joggal bír a gazdálkodási tevékenység során, a pénzügyi-gazdasági tevékenység irányítását az önállóan működő intézmény vezetőjén keresztül érvényesíti. Feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági ügyintézők munkáját, akiknek feladatait részletes munkaköri leírásuk tartalmazza. Az önállóan működő intézményben dolgozó gazdasági ügyintézők feladatait az iskolák közötti munkamegosztásnak megfelelően az adott intézmény igazgatója határozza meg. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat a FEUVE szabályzat, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárását és dokumentumainak tartalmát a Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét rögzítő szabályzat tartalmazza részletesen. Az alkalmazotti közösség 21

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló szakalkalmazottakból áll. 3.2.1. Szakalkalmazottak közössége: A szakalkalmazottak közösségének tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, rendszergazda, oktatás technikus, takarítók, karbantartó, gondnok. Közvetlen feladatuk az iskola működésének biztosítása. A szakalkalmazottak az igazgató, a tagintézmény-vezető és a gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt állnak. Feladataikat részletesen munkaköri leírásaik tartalmazzák. Részt vesznek az intézmény minden dolgozóját érintő megbeszéléseken, értekezleteken. 3.3. A nevelőtestület A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. -a alapján iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja: a székhely- és a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. Az iskola nevelőtestülete a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület dönt a közoktatási törvény 57.. (1) bekezdése a) d) valamint i) pontjaiban meghatározott kérdésekben. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a közoktatási törvény 57. -ának (2) bekezdésében, valamint a 11/1994. MKM rendelet 30. -ának (3) bekezdésében foglaltak szerint. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet. 22

Szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, (a székhely vagy tagintézmény nevelőtestülete), illetve az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A székhelyintézmény és a tagintézmény nevelőtestületének értekezletei A székhelyintézmény és a tagintézmény nevelőtestületei a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmények működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvény 57.. (1) bekezdése e) h) és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek. A tanév során a székhelyintézmény és a tagintézmény nevelőtestületei a feladatoktól függően tartanak értekezletet: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet, félévi osztályozó értekezlet, tanév végi osztályozó értekezlet, szükség szerint rendkívüli értekezlet. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Az osztályközösségek problémáinak megvitatása osztályértekezleti formában is lehetséges. Az osztályértekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Az osztályértekezletek időpontjait az osztályfőnökök határozzák meg, bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megbeszélésére. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha az iskola főállású pedagógusainak legalább 80%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató, ill. a tagintézmény-vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok fegyelmi felelősséggel - a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. 23

A nevelőtestület többségének, illetve személyi ügyekben az érintett személynek a kérésére a nevelőtestület döntését titkos szavazással hozza meg. Ilyen esetben szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestület átruházott feladatai, a beszámolás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A székhelyintézmény és a tagintézmény nevelőtestületei (feladatkörük részleges átadásával) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoznak létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására. 3.3.1. Az osztályközösség és osztályfőnök Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnök megbízásáról az igazgató, illetve a tagintézményben az igazgató és a tagintézmény-vezető együttesen dönt. A megbízást határozott időre az igazgató adja. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatait munkaköri leírása, a javasolt osztályfőnöki témákat pedig az osztályfőnöki munkacsoport által elkészített helyi tanterv tartalmazza. 3.3.2. Diákönkormányzat A közoktatási törvény 62-64. - ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A törvény alapján, az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a Házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. 24

Ifjúsági- politikai szervezetek iskolán kívül szerveződhetnek. Mind a székhelyintézményben, mind a tagintézményben működik diákönkormányzat, munkájukat egy közös testület fogja össze. A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola vezetése a költségvetés előkészítésekor gondoskodik. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: o jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; o a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 25

Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés összehívása, lebonyolítása a 11/1994. MKM rendelet 31. alapján történik. Diákönkormányzat működését részletesen szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A DÖK tevékenységét, az iskolai diákönkormányzatot a tanulók által választott, az igazgató által megbízott segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK a segítő tanár közreműködésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. 3.3.3. Szülői közösség Mind a székhelyintézményben, mind a tagintézményben működik szülői munkaközösség, munkájukat egy közös testület fogja össze. A szülői munkaközösség saját SZMSZ-e és munkaterve szerint folytathatja munkáját. A szülői munkaközösség vezetőjével az iskola igazgatója, illetve a tagintézmény vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek jogszabály vagy jelen SZMSZ véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az intézmény szülői munkaközösségének részére az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. 26

A szülői munkaközösség azon üléseiről, melyen az iskola képviselője részt vesz, a képviselő tájékoztatja a tantestületet. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Ennek fő formája a szülői értekezlet. Az osztályok szülői közösségének kérésére az egész közösséget, vagy annak túlnyomó részét érintő problémák megvitatására, megoldására rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni. A Közoktatási törvényben biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére az alábbi jogokat biztosítja: Egyetértési jogot a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Véleményezési jogot a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, az iskola működésével kapcsolatban bármilyen ügyben. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A közoktatási törvény 13. és 14. -ának megfelelően az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében, nyomtatott naplókivonatban, elektronikus ellenőrzőben). A szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. Iskolai szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározott időpontban tart szülői fogadóórát, melyről a szülőknek a tanév első szülői értekezletén szóban, majd az időpont előtt legalább 7 nappal írásban az osztályfőnök ad tájékoztatást. 27

Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni. Az érdemjegyekről és hiányzásokról szóló tájékoztatást a szülő kérésére az osztályfőnök a lezárt hónapot követő hó 10-ig a szülőnek megküldi. 4. Az intézmény szervezeti felépítése 28

4.2. Az intézményen belüli kapcsolattartás formái 4.2.1. Vezetők közötti kapcsolattartás Igazgatói értekezlet (tanácsadó testület) Tagjai: az intézmény igazgatója, a tagintézmény-vezető, az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető helyettesek, a gyakorlati oktatásvezetők, a tagozatvezető, a gazdasági vezető. Az intézmény operatív döntés-előkészítő, javaslattevő szerve. Előkészíti az érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. Az igazgatói értekezlet saját munkaprogramja szerint ülésezik, a témától függően meghívhat más tagokat is. Működését és jogköreit részletesen a 3.1.8. tartalmazza. 4.2.2. A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás Alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt a 11/1994. MKM rendelet 13. (5) alapján. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Döntési jogkör: - Az intézményi Minőségirányítási Program elfogadása. - Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása. Véleményezési jogkör: - Az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával kapcsolatban. A nevelőtestületi értekezlet Tagjai: a vezetők, valamint az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak a székhely és a tagintézményben. 29

Értekezletet tartanak külön-külön a székhely- és a tagintézmény pedagógusai, valamint közös, intézményi szinten is. A nevelőtestület értekezleteit részletesen a 3.3.2. pont tartalmazza. 4.2.3. Munkaközösségi értekezlet Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok Jogai: Döntési jogkör - A munkaközösség éves munkatervéről. - A munkaközösség szakmai munkájáról. - A módszertani és szaktárgyi értekezletekről. - A bemutató foglalkozásokról. - A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról. - Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről. Véleményezési jogkör - Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról. Javaslattételi, állásfoglalási jogkör - A költségvetésben az előirányzatok felhasználására. - Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése. - A pedagógusok továbbképzésére. - A tagintézményi pályázatokban való részvételről. Az alkalmazotti közösség tájékoztatása A tájékoztatás formái: Tájékoztatás írásban (az igazgató, ill. a tagintézmény-vezető aláírással igazolják az értesítést). Tájékoztatás a tanári szobákban lévő hirdetőtábla útján. Tájékoztatás szóban munkaértekezleteken (jegyzőkönyv rögzíti). Tájékoztatás elektronikus információs csatornákon (pl. email, web). 4.2.4. Nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás: Az iskolaorvossal, az iskola védőnőjével és az iskola pszichológusával az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető helyettes tartja a kapcsolatot. 30