H Í R L E V É L 2009. NOVEMBER - DECEMBER A tartalomból I. MÉDIA... 2 1. Egyesülhet a Ringier és az Euromédia... 2 2. Rádiófrekvencia... 2 3. Kibeszélőshow-k... 3 II. JOGSZABÁLYOK... 3 1. Új Polgári törvénykönyv... 3 2. Környezetvédelmi termékdíj... 4 3. Transzferár-dokumentáció... 5 III. FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE, TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT... 5 1. Vásárlói közösségek... 5 2. DIGI TV... 6 3. Korlátlan mobilinternet előfizetés korlátokkal... 7 4. Igazolatlan gyógyhatás... 8 1
I. MÉDIA 1. Egyesülhet a Ringier és az Euromédia A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a Ringier-csoport megszerezhesse az Europress Kft. és az Euromédia Bt. feletti irányítást. A Ringier AG 2009 júniusában megvásárolta a Heinrich Bauer Verlag Beteilungs-tól (HBV) az Europress Lapkiadó Kft üzletrészeinek 50 százalékát, valamint annak az Euromédia Lapkiadó Bt-ben meglévő 49,98 százalékos részesedését. A Versenytörvény értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon. A versenyhatóság álláspontja szerint az újságolvasói piacon a verseny mérséklődésével nem kell számolni, mert a Ringier-csoport által kiadott napilapok és időszakos sportlapok nem helyettesítői az Euromédia által kiadott időszakos női-, gasztronómiai-, ifjúsági- és bulvár lapoknak, így a két vállalkozáscsoport olvasói szempontból nincs jelen azonos piacon. Szintén nem azonosíthatók káros versenyhatások a hirdetői piacon sem, mivel a nyomtatott sajtóban az érintett vállalkozáscsoportok együttes részesedése nem éri el azt a 20 százalékos mértéket, amely felett felmerülhetnek versenyaggályokra alapot adó horizontális hatások. A versenyhatóság szerint nyomdaipari szolgáltatás tekintetében szintén nem kell káros versenyhatással számolni, mert a Ringier-csoport nyomdája nem alkalmas az Euromédia által kiadott lapok és azok versenytársainak nyomtatására. A lapterjesztés tekintetében elvileg számolni lehetne versenyhatással. A GVH álláspontja szerint azonban a MédiaLog Zrt-nek (amely felett a Ringier-csoport közvetett irányítással rendelkezik) csak 30 százalékos részesedése van az időszakos lapok terjesztése tekintetében, ráadásul a versenyhatóság korábban kötelezettségként előírta a MédiaLog Zrt. részére, hogy szolgáltatását diszkriminációmentesen nyújtsa minden piaci szereplőnek. Mivel mindezek miatt a lapterjesztési piacon sem kell a fúzió miatt a verseny mérséklődésére számítani, a GVH az összefonódást engedélyezte. 2. Rádiófrekvencia Megpályáztatja az utolsó szabad fővárosi rádiófrekvenciát az Országos Rádió és Televízió Testület. A már működő, de vételi lehetőségeiket javítani kívánó adók is versenybe szállhatnak, így többek között a Magyar Katolikus Rádió is, a 92,9 MHz-es hullámsávért. A frekvenciát korábban, műsorszolgáltatási jogosultságának lejártáig, a Rádió Deejay használta. Tavalyelőtt nyáron tizenegyen pályáztak erre a sávra, de hármójuk anyagát szeptemberben érvénytelennek minősítette a médiahatóság. Az utolsó körbe jutott két pályázó közül tavaly februárban nem tudott választani az ORTT, amely így eredménytelennek nyilvánította a versenyt. Ezután a digitális átállásról szóló törvény módosítása miatt 2008-ra frekvenciamoratóriumot rendelt el. 2
Egyes információk szerint erre a frekvenciára számítva maradt mégis Magyarországon az Emmis, a Sláger Rádió tulajdonosa, miután a Danubius Rádióval együtt alul maradt az általuk használt frekvenciákra kiírt pályázatok elbírálása során az Advenio Zrt.-vel, illetve az FM1 Zrt.-vel szemben. Mint ismeretes, a pályázat eredményének kihirdetését követően Majtényi László, az ORTT elnöke lemondott tisztségéről, mivel úgy ítélte meg, hogy a pályázatok elbírálása során súlyos jogsértés történt, tekintettel arra, hogy az Advenio Zrt. nem nyújtott be az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló nyilatkozatot, annak ellenére, hogy ez a pályázati anyag kötelező része kellett volna, hogy legyen, továbbá megítélése szerint az üzleti terv hasonlóan megalapozatlan volt, mint a Zene Rádió Zrt. ajánlata, amelyet erre hivatkozással ki is zártak a pályázatból, míg az Advenio Zrt.-t nem. A nyertesekkel az ORTT egy másik tagja írta alá a 7 évre szóló frekvenciahasználati szerződést. 3. Kibeszélőshow-k A médiahatóság egy hete ítélte elégtelennek az RTL Klub és a TV2 által - egy-egy súlyosabb döntés után együttesen - vállalt önkorlátozást. A dokumentum szerint "a jövőbeni önszabályozás lehetséges csírájaként üdvözli a két országos kereskedelmi televízió által aláírt etikai kódex létrejöttét" az ORTT, de álláspontja szerint az csak "kis részben tartalmaz olyan egyértelmű elemeket, amelyeket a médiahatóság a jogalkalmazás során figyelembe vehet", így a dokumentum "nem értékelhető a társszabályozás lehetséges alapjaként". Kifogásolják egyebek mellett, hogy a kódex "túl általános elveket fogalmaz meg, tág teret ad az értelmezési lehetőség számára, szemléletmódjában pedig az ORTT-határozatokban és - vizsgálatokban felvetett problémákra vetítve szűk metszetben reagál". A médiahatóság a nyáron szabott ki 12-12 órás képernyő-elsötétítést a két országos kereskedelmi csatornára a kibeszélőshow-k miatt. A televíziók nem sokkal később bejelentették, hogy önszabályozás keretében igyekeznek kezelni a helyzetet. Az egyik ORTT-tag november végi közleményéből az derült ki: az azóta elkövetett kihágások miatt az RTL Klubra a műsorszolgáltatási jog 54 órás felfüggesztését, a TV2-re pedig 105 millió forint kiszabását javasolta a médiahatóság irodája. Azonban a testület legutóbbi ülésén szavazási patthelyzet alakult ki, és elegendő voks híján nem büntették meg ismét a délutáni kibeszélőshow-k miatt a két országos kereskedelmi televíziót. II. JOGSZABÁLYOK 1. Új Polgári törvénykönyv Az Országgyűlés november 9-én ismét megszavazta Sólyom László köztárasági elnök által korábban megfontolásra visszaküldött új Polgári törvénykönyvet. A Parlament az államfő több kifogását figyelembe vette. A törvénykönyv 2010. május 1-jére tervezett hatálybalépése azonban várhatóan 2011. január 1-jére tolódik, ugyanis a kódex végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtottak be a Parlamentben, amely szerint az új Ptk. Első és Második Könyve (A 3
személyekre vonatkozó, illetőleg a családjogi rész) az eredeti elképzelések szerint jövő év májusában lép hatályba, ám a Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik és Hetedik 2011. január 1-jén. A későbbi hatályba lépés hosszabb felkészülési időt biztosítania mind a jogalkalmazók, mind pedig a jogalkotó részére, figyelemmel arra a gyakorlati problémára is, hogy a kódex egyes rendelkezéseinek a technikai végrehajtásáról szóló külön jogszabályok még csak tervezet szintjén sem léteznek. 2. Környezetvédelmi termékdíj Az Országgyűlés 2009. november 9-i ülésnapján elfogadta a termékdíj 2010. évi módosításáról szóló egységes javaslatot. A módosítás lényeges elemei: - az import során is bevallással kell a termékdíjat megfizetni; - Megszűnt az italtermékek kereskedelmi csomagolása első továbbforgalmazó vevőjének önálló kötelezettsége: csakis az első belföldi forgalomba hozó (csomagolást végző), vagy behozó (csomagolt terméket) lesz termékdíj-fizetésre kötelezett (reklámhordozó papír esetében továbbra is az első belföldi forgalomba hozó első vevője köteles a termékdíj megfizetésére); - Megszűnt a láncügylet fogalma és az e jogcímen történő szerződéses átvállalás lehetősége, - Egységesen negyedéves bevallási időszak vonatkozik minden kötelezettre (függetlenül az egyéb adók bevallási határidejétől), az újrahasználható csomagolások kivételével, ahol továbbra is az éves bevallási időszak maradt; - A kis kötelezettek mentesülhetnek a bevallási kötelezettség alól, a hasznosítást koordináló szervezet átvállalásával (a koordináló szervezet felé azonban beszámolókat kell készíteni, és hasznosítási díjat kell fizetni negyedévente); - Az egyutas kereskedelmi csomagolások esetében a koordináló szervezethez csatlakozott kötelezett a termékdíj 70 %-a alól mentességet élvez, továbbá a fennmaradó 30 % valamennyi (esetleg teljes) hányadára a koordináló szervezet további mentességet tud biztosítani. Az esetlegesen fennmaradó X %- os arány után pedig termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik a VPOP felé; - 100%-ban levonható az újrahasználható kereskedelmi csomagolások termékdíja visszavételi rendszer keretében vagy a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolások hulladékának anyagában történő hasznosítása esetén; - Tömegalapú és egy díjtételből álló termékdíjak a kereskedelmi csomagolások esetében is; - Lehetőség van a termékdíj-köteles termékek beszerzése (készletre vétel napja) utáni kötelezettség teljesítésére. Aki ezzel a lehetőséggel akar élni annak 2009. december 20-ig erről nyilatkoznia kell a VPOP felé. Nem ajánlott azoknak a kötelezetteknek, akik a csomagolóanyagot nem csak csomagolásként használják fel, hanem termékként is tovább 4
értékesítik azt, illetve, akik nem csak belföldre, hanem külföldre is forgalomba hoznak csomagolást. Aki a beszerzés utáni termékdíj-fizetési kötelezettséget választja, annak 2009. december 31- gyel bezárólag leltárt kell készítenie az általa csomagolásra használt csomagoló anyagokról, és az így megállapított mennyiségekre előreláthatólag 2010. január 20-ig meg kell fizetnie a termékdíjat. - 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton nyújtható be termékdíjas bevallás. 3. Transzferár-dokumentáció A Pénzügyminisztérium 2009. október 16-án a transzferár dokumentációs kötelezettségének részletszabályait megállapító rendeletet fogadott el (22/2009. (X. 16.) PM rendelet), amely 2010. január 1-én lép hatályba, alkalmazhatósága a 2010. adóévi kötelezettségekre terjed ki, ám szűk körben már alkalmazható lesz a 2009. év végén kötött ügyletekre is. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár, vagyis a transzferár magyarországi szabályozását konszolidáló PM rendelet jelentős újítása a vállalkozások között létrehozandó közös nyilvántartás. A PM rendelet által előírt, 2010. január 1-jétől hatályba lépő változások értelmében a magyarországi transzferár-dokumentáció három formája válik elérhetővé: az önálló nyilvántartás, a közös nyilvántartás, valamint az egyszerűsített nyilvántartás. Az önálló nyilvántartás a transzferár-dokumentációval kapcsolatos korábbi rendeletek alapján főszabályként volt követendő, a közös nyilvántartás fogalma viszont új jogintézményt jelent a transzferár-dokumentáció keretei között. Ennek egyik része a fődokumentum amit csak egyszer szükséges elkészíteni, viszont kiegészíthető, így jelentős költségmegtakarítással és kisebb kockázati tényezővel jár, és amin keresztül a cégcsoport összes jellemzője nyilvánosságra kerül, s a jogi aktusban érdekelt minden ország adóhatósága számára hozzáférhető lesz. A közös nyilvántartás másik része az ún. országszintű nyilvántartás, ami az adózó és a kapcsolt vállalkozások szerződéseit teszi elérhetővé. A kisvállalkozások továbbra is mentesülnek a dokumentációs kötelezettség alól, mivel a korábbi, transzferár-dokumentációt szabályozó rendelet legtöbb elemét többek között a kisvállalkozásokkal kapcsolatos részeket az október 16-án elfogadott rendelet összeállításánál megtartották. A fődokumentáció hiánya esetén az APEH mulasztási bírságot szabhat ki, amely minden egyes mulasztás esetében 2 millió forint fix büntetési tételt jelent. III. FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE, TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT 1. Vásárlói közösségek A sajtóban az elmúlt napokban széles nyilvánosságot kapott, hogy különböző hatóságok vizsgálatot folytatnak vagy folytattak (a VPOP nagymértékű adóhiányt okozó adócsalás gyanúja miatt a PSZÁF kezdeményezésére indított eljárást) a ScienNet nevű vásárlói 5
közösséget szervező vállalkozások ellen. Az ilyen profilú cégek ellentmondásos tevékenysége a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is feltűnt. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megszegése miatt így már egy hónapja folyik az eljárás a Sciennet valamint a Lyoness rendszerek működtetetésében részt vevő vállalkozások ellen. A GVH vizsgálatával szeretné tisztázni, hogy a ScienNet International LLC által üzemeltetett és népszerűsített ScienNet rendszerrel kapcsolatos kommunikáció egyes elemei jogszerűek-e. A versenyhatóság az alábbi kérdésekre keresi a választ: Megalapozottak-e a "Gazdagodjon meg költekezéseiből", "Függetlenítheti magát anyagilag", "azonnali" jóváírás szlogenek? A tájékoztató anyagokban megfelelő módon feltüntetésre került-e, hogy 1-1,5 százalékos kezelési költség került felszámításra? A vállalkozások informálták-e a fogyasztókat arról, hogy tízezer forint alatti jóváírás az árengedményszámlán csak évente egyszer kerül kifizetésre? Nem megtévesztő-e, hogy bár nemzetközi törzsvásárlói közösségként népszerűsítik a rendszert, de a rendelkezésre álló adatok alapján csak Magyarországon tevékenykedik? Valószínűleg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát sérti az is, hogy a ScienNet rendszer keretei között a fogyasztók juttatást kaphatnak ugyan, de az ígért nagymértékű juttatások elérésének alapfeltétele más fogyasztók ScienNet rendszerbe történő aktív beléptetésében való közreműködés. A GVH korábban, még ez év október közepén, hasonló okok miatt indított eljárást két másik, ugyancsak vásárlói közösség szervezésében érdekelt vállalkozás, a Lyoness Hungary Kft. és a Lyoness Holding AG ellen. Velük kapcsolatban is az a gyanú merült fel, hogy tisztességtelen módon befolyásolták a fogyasztói döntéseket és feltételezhetően megsértették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A vizsgálat az alábbi kérdéseket igyekszik tisztázni: A fogyasztók valóban egységesen, minden vásárlás után 1 százalékos visszatérítést kapnak, azonnal és ingyenesen? A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis nem minden esetben kerül sor 1 százalékos visszatérítésre, illetve nem azonnal jut a fogyasztó a visszatérített összeghez. A szervezők a törzsvásárlóknak elmulasztották-e megadni azt az információt, hogy milyen euró/forint árfolyamot alkalmaznak? A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. 2. DIGI TV A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 10 millió forintra bírságolta a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft-t, mert a társaság Miskolcon úgy hirdette szélessávúinternet-csomagjait, hogy a fogyasztókat nem tájékoztatta a garantált le- és feltöltési sebességről, csak a legmagasabb elméleti maximum értékeket szerepeltette. 6
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről szóló kormányrendelet szerint 2008. december közepe óta az internetszolgáltatóknak a kínált sávszélesség mellett az általános szerződési feltételeikben (ÁSzF) és hirdetéseikben is fel kell tüntetniük a garantált le- és feltöltési sebességet is. A garantált sebesség az az érték, amelyet a szolgáltatónak az előfizető számára mindenképpen biztosítania kell, illetve ezt az értéket külön minőségbiztosítási eljárás keretében valamennyi előfizetőre, a teljes hálózatra vonatkozóan folyamatosan ellenőriznie is kell. A bírság kiszabása mellett az NHH kötelezte a szolgáltatót, hogy minden hirdetésében az adott díjcsomagnál a sávszélesség megadása mellett tüntesse fel az előfizetői hozzáférési pontokon, hálózaton belül garantált le- és feltöltési sebesség értékét is. 3. Korlátlan mobilinternet előfizetés korlátokkal Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott két távközlési szolgáltató, a Pannon GSM Zrt. és a Vodafone Zrt. - állapította meg a GVH. A két társaság mobilinternetes szolgáltatásait népszerűsítő reklámjaiban intenzív internetezésre bíztatta a fogyasztót, majd a felhívásnak megfelelő magatartást tanúsítókat az adatforgalom lassításával szankcionálta. Emiatt a Pannon 15 millió, a Vodafone pedig 10 millió forint bírságot kapott. A GVH vizsgálata szerint a Pannon Internet Éjjel-nappal és a Pannon Internet Éjszakahétvége tarifacsomagok tárgyában a távközlési vállalkozás és a fogyasztók között létrejött megállapodás rögzítette: a Pannon jogosult az adott forgalom idején a sávszélességet csökkenteni olyan fájlcserélő, fájlmegosztó egyéb nagy mennyiségű adattovábbítására szolgáló alkalmazás használata során, amely révén az adatcsere közvetlenül a felhasználók között, a szervertől függetlenül zajlik. A Pannon ténylegesen követett gyakorlata során azonban a sebesség korlátozására nemcsak valamiféle extrém, a fogyasztói értelmezés szerint is normálnak nem minősülő használat esetén kerülhetett sor. Annál is inkább, mert az általa működtetett rendszer minden esetben nem is volt alkalmas az extrém felhasználást mutató előfizetők azonosítására. A Pannon bármely előfizető hozzáférési sebességét korlátozhatja, függetlenül attól, hogy a korlátozás alapjául szolgáló körülmény felróható-e az előfizetőnek vagy sem, illetve a korlátozás alapjául szolgáló körülmény egyáltalán összefüggésben van-e az előfizető magatartásával vagy sem. Ez azt is eredményezheti, hogy ha a fogyasztó pontosan ugyanazon felhasználói magatartást tanúsít, akkor az egyik időszakban nem kerül vele szemben alkalmazásra a sebesség korlátozása, míg a másik időszakban nem a saját magatartására visszavezethető okból a szolgáltató korlátozza a hozzáférési sebességet. Még akkor is, ha a rendszer állítólagos túlterheltsége nem ezen, hanem a többi fogyasztó magatartására vezethető vissza. A 15 millió forintos bírság megállapítása során súlyosbító körülménynek bizonyult, hogy a vállalkozást jelentős költségű, intenzív reklámtevékenységgel valósította meg a jogsértést, így a megtévesztő információk hosszú időn át elérhetőek voltak és jelentős fogyasztói körhöz juthattak el. Ráadásul a Pannont korábban már többször elmarasztalta a GVH a fogyasztók megtévesztése miatt. 7
A fentihez hasonló ügyben indult GVH vizsgálat a Vodafone Zrt. ellen is. Ezen kívül a GVH egy másik Vodafone hirdetést szintén megtévesztőnek talált. A számlás előfizetők részére elérhető Connect Roaming szolgáltatás lényeges tulajdonsága, hogy bruttó 3.000 Ft napi díjért 50 MB adatforgalmat tesz lehetővé, azzal, hogy az 50 MB túllépését követően az előfizetőnek 1 MB forgalomért lényegesen magasabb, a forgalom alapú GPRS roaming díjak alapján kiszámlázott árat kell fizetnie. Ezzel szemben a Vodafone néhány hirdetésében ezt a körülményt nem tüntette fel. Ugyancsak megtévesztőek voltak a Vodafone azon hirdetései, amelyekben arról adott tájékoztatást, hogy a fogyasztó az előfizetés mellé díjmentesen nyújtott Vodafone Mobile Connect szoftver segítségével bármikor lekérdezheti adatforgalmát. A GVH vizsgálata feltárta, hogy az eljárás alá vont által kínált modem ugyan alkalmas az adatforgalom valamiféle mérésére, azonban a modem által mért és a valós, számlázott adatforgalom között jelentős eltérés lehet. A GVH a telekommunikációs szolgáltatásokról közzétett reklámok kapcsán kiemeli: nem mondható ki, hogy valamennyi fogyasztó tudatosan informálódik, megfelelő telekommunikációs ismeretekkel rendelkezik. Márpedig ha a kampány országos volt, nemcsak az internetet jól ismerő fogyasztókhoz, hanem olyan személyekhez is, akikben adott esetben akkor vetődött fel az internet hozzáférés iránti igény. Mindezek miatt a reklámba foglalt tájékoztatást úgy kell meghatározni, hogy az átlagfogyasztó számára követhető, értelmezhető legyen. Nem abból kell kiindulni, hogy a hírközlési piacon tájékozott, racionális és tudatos fogyasztó döntésének meghozatalakor a szolgáltatók gyakorlatát ismeri, így csak minimális információ közlésére van szükség. Kétségtelenül a fogyasztótól is elvárható, hogy mindig a számára a lehető legkedvezőbb megoldást válassza, és hogy ennek érdekében ésszerű mértékű információkeresést folytasson. Ugyanakkor ez nem jelentheti a tájékozódás kötelezettségének parttalan áthárítását a fogyasztóra. A GVH szerint az sem várható el a fogyasztótól, hogy egy intenzív, akár több hónapig tartó reklámkampány során részletekben közölt információ-mozaikokat fejben összerakja, maga kutasson azután, hogy esetlegesen milyen csatornán keresztül juttathat el hozzá még reklámüzenetet a reklámozó. Még kevésbé várható el az ésszerűen eljáró fogyasztótól, hogy a reklámok szavahihetőségét kétségbe vonja, vagyis eleve számoljon azzal, hogy a reklámban úgy sem mondanak igazat, és nyomozni kezdjen a valós tények után. 4. Igazolatlan gyógyhatás a) Tahiti Noni Juice, Forevere 365 Aloe Vera Valótlanul gyógyhatást tulajdonított egyes termékeinek az Üstöki Kft., amelyeket ráadásul nem valóságos kedvezménnyel, éveken át akciós áron kínált. Emiatt a Gazdasági Versenyhivatal GVH 13 millió forint bírságot szabott ki és helyreigazító nyilatkozat közzétételére is kötelezte a társaságot. A GVH észlelte, hogy az Üstöki Kereskedelmi, Szolgáltató és Ügynöki Kft. az általa forgalmazott Tahiti Noni Juice és a Forever 365 Aloe Vera termékek hirdetése során a 8
társaság olyan tájékoztatást jelentetett meg, amely szerint a termékek alkalmasak betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására. A bírói gyakorlat szerint a fogyasztókhoz eljuttatott információk valóságtartalmát minden esetben a közreadójának kell igazolnia. A GVH eljárása során az Üstöki Kft. nem nyújtott be olyan iratot, amely az élelmiszer kategóriájába tartozó Tahiti Noni Juice és a Forever 365 Aloe Vera termékekről közzétett betegségmegelőző, gyógyító, regeneráló tulajdonságokra vonatkozó állításait tudományos igénnyel alátámasztaná. Azáltal, hogy a tájékoztató anyagok kiemelik, miszerint orvosok, tudósok vizsgálják a termékek alapanyagát, a televíziós reklámban természetgyógyász fül-orr-gégész beszél az egyik termékről, a Noni-t áttételesen gyógyszernek aposztrofálja (-szedhető más gyógyszerkészítményekkel-), tovább erősítik az említett termékek esetleges gyógyhatására vonatkozó meggyőződés kialakulását. Ezen felül az Üstöki Kft. által alkalmazott kommunikációs eszközökben foglaltak több mint három éven keresztül azt a látszatot kelthették a fogyasztókban, hogy a Tahiti Noni Juice, a Forever 365 Aloe Vera termékek és egyes Prolong termékek alkalmi áron, 50, 36, 38 százalékkal olcsóbban történő megvételére nyílik lehetőség. Az Üstöki Kft. olyan tájékoztatást adott, mintha egyszeri, akciós értékesítésre kerülne sor, miközben az állítólagos -akciós- ár folyamatosan érvényesült. A GVH gyakorlata alapján jogsértőnek minősül, ha a vállalkozás feltüntet egy magasabb és egy kedvezményes árat, s a magasabb árat ugyan alkalmazta korábban, de azt a kedvezményes ár alkalmazását közvetlenül megelőzően nem, illetve korábban is csak kivételesen gyakorolta. Az GVH szerint jogsértő, hogy az Üstöki Kft. egyes hirdetéseiben a -most-, a -soha vissza nem térő alkalom- és -a készlet erejéig- kifejezéseket használata. Ezzel ugyanis valótlanul állította, hogy a hirdetett termékek a kedvezményes áron csak nagyon korlátozott ideig állnak rendelkezésre. A reklám üzenetének ellentmond az a tény, hogy a készlet nem fogyott el. Mivel fenti magatartásával 2006 és 2008 között megtévesztette a fogyasztókat, a GVH az általa maximálisan kiszabható, a vállalkozás előző évi nettó árbevételének legfeljebb 10 százalékát kitevő maximumhoz közeli bírságot szabott ki az Üstöki Kft-re. A GVH a bírságon felül helyreigazító nyilatkozat közzétételére is kötelezte a vállalkozást. Ebben a GVH határozatának egy részét kell megismételnie változtatások nélkül, a Bors című lapban két alkalommal, korábbi reklámjaival azonos méretben. b) R47-Protumol Összesen 1,7 millió forint bírságot szabott ki a GVH a Propharmatech Kft-re, ugyanis a vállalkozás az általa forgalmazott R47-Protumol ápoló krémről azt állította, hogy az alkalmas különböző eredetű daganatos megbetegedések megelőzésére, kezelésére. Állításait azonban a cég nem tudta bebizonyítani. A versenyhatóság észlelte, hogy a Propharmatech Kft. által kifejlesztett és forgalmazott, valamint a NewCell Kft. által forgalmazott R47-Protumol ápoló krémet különböző eredetű 9
daganatos megbetegedések megelőzésére, kezelésére, az orvosi kezelések (pl. kemoterápia) mellékhatásainak enyhítésére, valamint megszüntetésére javasolják. A GVH feladata az, hogy elemezze: a fogyasztóknak szóló tájékoztatásokban megfogalmazott állítások megtévesztő módon utalnak-e gyógyhatásra, illetve kedvező élettani hatásra. Adott esetben ez nem teszi szükségessé, hogy a GVH a különböző (engedélyező) hatóságok által lefolytatott vizsgálatokat megismételve vagy azok helyett szakértői bizonyítást folytasson le az áru emberi egészségre gyakorolt - gyógy- vagy kedvező élettani - hatását, mint a termék lényeges tulajdonságát illetően. Amennyiben a tájékoztatások egészségre vonatkozó vagy betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítást, gyógyhatást, illetve kedvező élettani hatást fogalmaznak meg, miközben a tájékoztatásban érintett termék az előírt engedélyezési, illetve bejelentési eljáráson nem esett át, ám a tájékoztatás ezt a körülményt elhallgatja, akkor a vállalkozás a versenyjogi jogsértése önmagában - az adott termék tényleges hatásának vizsgálata nélkül is - megállapítható. A jelen eljárásban vizsgált termék nem tekinthető gyógyszernek vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménynek, mert nem történt meg a megfelelő hatósági eljárásban való törzskönyvezése, illetve engedélyezése. Gyógyító, illetve betegséget kockázatának csökkentésével kapcsolatos hatás ezért a forgalomba hozatallal kapcsolatos jogszabályok alapján jogszerűen a terméknek nem tulajdonítható. Ahhoz, hogy egy adott termék betegségeket megelőző, kezelő, gyógyító hatását valóban tudományos ismeretek támasszák alá, mélyreható vizsgálatokra van szükség. Az eljárás alá vontak a termék gyógyhatását orvosi ajánlással, valamint hatásvadász módon közzétett felhasználói véleményekkel - nem kontrollálható esetleírásokkal - próbálták bizonyítani, ezek azonban a GVH álláspontja szerint nem tekinthetők tudományos bizonyítéknak. A gyógyhatás-állításokat alátámasztó tudományos igazoló kísérletet vagy tanulmányt az eljárás alá vontak nem nyújtottak be. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a gyula.panszky@kkplaw.hu e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2009. december 14. Pánszky Ügyvédi Iroda 10