A környezeti hatásvizsgálat

A környezeti hatásvizsgálat HATÓTÉNYEZŐK HATÁSFOLYAMATOK Az állapotváltozások becslése a hatásterületen HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása HATÁSTERÜLET környezeti állapotának felmérése Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre és rendszerekre, és a környezet egészére nézve

A környezeti hatásvizsgálat HATÓTÉNYEZŐ A vizsgált objektum olyan önállóan kezelhető része, mely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozását okozza. Pl. Közlekedés esetében: 1. Zaj 2. NO x,co,so 2 emisszió 3. Lefolyó víz nehézfém, NaCl tartalma 4. Ökológiai folyosó elvágása 5. A tájkép átalakulása 6. Nagyobb átmenő forgalom.

A környezeti hatásvizsgálat HATÁSFOLYAMATOK A hatótényezők által elindított folyamat, mely egy vagy több környezeti elem vagy a rendszer állapotváltozását okozza. Pl. Közlekedés esetében: 1. Halláskárosodás, idegi problémák 2. Erdőpusztulás, talajsavanyodás 3. Talajszennyezés, csökkent értékű termék 4. Populáció csökkenés, összeomlás 5. Idegenforgalom, lakosok átalakulása 6. Ismeretlenek megjelenése, bűnözés

A környezeti hatásvizsgálat HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása Olyan lehatárolható terület becslése, melyre a hatásfolyamat kiterjed Pl. Közlekedés esetében: 1. Meddig változik az eredeti zajszint 2. Milyen távolságba jutnak el a gázok 3. Milyen távolságba mozdulnak el 4. Milyen méretű élőhelyet érint 5. Milyen távolságban hat a turizmusra 6. Melyik környező településekre hat

A környezeti hatásvizsgálat HATÁSTERÜLET környezeti állapotának felmérése A hatásterület jelenlegi állapotának rögzítése, a változások becslésének érdekében Pl. Közlekedés esetében: 1. A jelenlegi zajszint 2. A légszennyezés, szélviszonyok 3. Talaj kémiai vizsgálata 4. Populáció vizsgálatok 5. A jelenlegi tájkép rögzítése 6. Forgalomszámlálás

A környezeti hatásvizsgálat Az állapotváltozások becslése a hatásterületen A bekövetkező új állapot becslése a jelenlegi állapot és az ismert hatások figyelembevételével. Pl. Közlekedés esetében: 1. A zajnövekedés mértéke 2. A vegetáció érzékenysége, szellőzés 3. A talaj pufferképessége, mezőgazdaság 4. A populáció tűrőképessége 5. Az új táj jellemzése 6. A forgalomváltozás mértéke

A környezeti hatásvizsgálat Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre és rendszerekre, és a környezet egészére nézve A változás hatására bekövetkező megbecsült hatások összevetése a jelenlegi állapottal. A jelentős változások kiválasztása. Pl. Közlekedés esetében: 1. A zajnövekedés kritikus-e? 2. A vegetáció túléli-e, szellőzés mértéke 3. A talajváltozás kritikus-e 4. A populáció várható változásai 5. Az új tájkép használhatósága 6. A forgalomváltozás hatásainak becslése

Leopold féle hatásmátrix A tevékenység szakaszai Hatásviselõk Környezeti elem Környezeti rendszer Föld Víz Levegõ Élõvilág Épített kö rn ye zet Ökosziszté ma Települési körn yezet Táj Ember Telepítés Területfoglalás Építés A étesítmény megjelené se Megvalósítás Felhagyás Kapcsolódó tevékenys égek Balesetek Üzemelés, mûködés Kapcsolódó tevékenys égek Balesetek, meghibáso dások

Leopold féle hatásmátrix A hatásmátrix oszlopai általában nem változhatnak, hiszen a hatásviselők általános felosztását jelenítik meg. A sorok a vizsgálandó tevékenység sajátosságainak felsorolására szolgálnak, ami tevékenységként, illetve az alkalmazott technológiától függően változik.

Leopold féle hatásmátrix A sorok meghatározásának szempontjai: a vizsgált tevékenység lényeges technológiai fázisai jól elkülöníthetők legyenek és ezeken keresztül a tevékenység nyomon követhető legyen; különüljenek el azok a résztevékenységek, amelyek a meghatározó környezeti hatásokat okozzák. Ezeket akkor is figyelembe kell venni, ha a tevékenységi fázis a technológia egésze szempontjából nem nagy jelentőségű, vagy a bontás homogenitását zavarja. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiválasztott rész egy nagyobb tevékenységcsoport része és nincs egy szinten a bontásban szereplő többi technológiai lépéssel.) lényeges az is, hogy a bontás során az áttekinthetőség megmaradjon. Ezért és a közérthetőség végett a tevékenységeket nem célszerű 20-30 elemnél tovább bontani.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról A háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról azt a célt szolgálja, hogy a hatásvizsgálók megismerkedjenek a beruházó elképzeléseivel a javasolt tevékenységgel kapcsolatban.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése a hatásvizsgálati munka céljainak 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése meghatározását, tervének felvázolását, a csoport vezetőjének kijelölését, a teendők névre szólóan történő elosztását (beleértve a belső munkatársak és a külső szakértők feladatait), a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának meghatározását, a munkamegbeszélések menetrendjének és az egyes feladatok elvégzési határidejének meghatározását stb. foglalja magában. Az illetékes környezetvédelmi hatósággal való konzultáció elősegítheti, hogy az előkészítés is a lényeges problémák feltárására irányuljon.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A beruházási változatok csak a tevékenység céljának a beruházó általi pontos meghatározása alapján ismerhetők fel. A változatok telepítési és technológiai változatok lehetnek. Szakmai szempontból elvárható az 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel ésszerű változatok minél szélesebb körű felismerése. A beruházási változatok leírása kiterjed az egyes technológiai változatok jelentős anyag- és energiakibocsátásaira, valamint a környezeti elemek és erőforrások jelentős igénybevételére (terület, nyersanyag, víz stb.) a tevékenység egyes fázisaira lebontva (építés/telepítés, üzemeltetés/fenntartás, felhagyás). Ekkor még jelentős bizonytalansági tényezők állhatnak fenn, ezeket célszerű megjelölni.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése jelenti a hatásvizsgálat kereteit. E határok a beruházás által érintett hatás-viselőnként mások és mások lehetnek. Az időbeli határok a hatás-előrejelzések időbeli távlatait jelentik. Vitatottabb beruházásoknál, illetve kérdéseknél célszerű az illetékes (környezetvédelmi, természetvédelmi, egészségügyi stb.) hatóságokkal és az 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése érintett lakossággal (civil szervezetekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal) előzetes tájékoztatás után konzultálni. E határok a vizsgálat során az egyre pontosabb ismeretek alapján valószínűleg módosításra szorulnak.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele a következő teendő. A természeti hatásviselők vonatkozásában egyes illetékes hatóságok hasznos szakmai, az esetleges helyi lakossági érdekcsoportok pedig hasznos helyi ismeretekkel szolgálhatnak. A társadalmi hatásviselőknél célszerű az ésszerűen elkülöníthető demográfiai, szociális, illetve érdekcsoportok megkülönböztetése. 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata (folyamat) és hatása (eredmény) létének felismerése a hatótényezők és a hatásviselők kölcsönhatásainak átfogó, módszeres elemzésén alapul.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Ezt követően az összes lehetséges hatás közül ki kell 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása választani a várhatóan jelentőseket az ekkor már rendelkezésre álló korlátozott információk alapján. Egy környezeti hatás jelentősége megállapításának alapját egyrészt a hatás várható nagysága és a hatásviselők érzékenysége, másrészt a létesítmény megvalósításának lehetőségeit korlátozó érvényes környezetvédelmi, természetvédelmi irányelvek, előírások, jogszabályok és környezet-egészségügyi határértékek adják, harmadrészt pedig attól is függ, hogy mit minősít az érintett lakosság jelentős kérdésnek.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A környezet alapállapota definíció szerint a környezet dinamikusan változó állapota a hatásvizsgálat végzésének idejében és a jövőben a javasolt tevékenység, illetve létesítmény nélkül. A környezet 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére azért van szükség a hatásvizsgálatnak ebben a fázisában, mert bizonyos adatok nélkül nem lehet a telepítési hely változatok előzetes szűrését elvégezni (ami az előzetes vizsgálat egyik fő feladata), másrészt pedig bizonyos adatok gyűjtése hosszadalmas (pl. élővilág), így célszerű időt nyerni, ha a részletes hatásvizsgálat elvégzése valószínűsíthető.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása alapján határozható meg a változatok előzetes sorrendje. A sorrend meghatározásánál figyelembe kell venni az előzetes környezeti hatásvizsgálat során szerzett adatokat, ismereteket és ezeket össze kell vetni a beruházás 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása műszaki szempontjaival. A legtöbb esetben kompromisszumokat kell kötni, ehhez a beruházói és a környezeti szempontok között.

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása alapozza majd meg a részletes környezeti hatásvizsgálat munkaprogramját az illetékes környezetvédelmi hatóság követelményeivel együtt 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról 6.A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata és hatásának felismerése 2. Hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése 7. A várhatóan jelentős hatások kiválasztása 3.Beruházási változatok leírása, bizonytalansági tényezőkkel 4. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése 8. A környezet alapállapot vizsgálatának (adatgyűjtés) megkezdésére 9. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása a változatok előzetes sorrendjének meghatározása 5. A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló számbavétele 10. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható kérdések felsorolása 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A kész előzetes környezeti tanulmányt (EKT) az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli, szakhatóságok bevonásával. A lakosság tájékoztatását és véleményének kikérését a telepítési hely és a szomszédos települések önkormányzata végzi. A hatóságok és a lakosság véleményezése alapján szükség lehet az EKT módosítására. 11. Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése, benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, a lakosság tájékoztatása

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából. 8. Az RKHT-t az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli. Részvétel közmeghallgatáson.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására A részletes környezet hatásvizsgálatban adatgyűjtést- és rendszerezést kell végezni a természeti és társadalmi hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására. Ehhez adatokat biztosíthatnak az illetékes hatóságok. A gyűjtött adatok, a rendszer változásának felismert mozgató-rugóira támaszkodva, olykor pedig előrejelzési módszerek segítségével történik a hatásviselők jövőbeli állapotának meghatározása a javasolt tevékenység nélküli esetben. Ez az előrejelzés nem pedig a gyakran helytelenül figyelembe vett, a vizsgálat idején fennálló állapot szolgál majd alapul a hatások nagyságának becsléséhez

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából. 8. Az RKHT-t az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli. Részvétel közmeghallgatáson.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Az előrejelzési módszerek kiválasztása a szakértők tapasztalata és a szakirodalom alapján történik. Egyes módszereket (modelleket) elő kell készíteni az 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra adott körülmények közötti használatra (kalibrálás). A módszerek kiválasztásánál és előkészítésénél nagymértékben kell támaszkodni már elkészült beruházások és környezeti ártalmak tapasztalataira. Törekedni kell a probléma tudományos megközelítésére.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából. 8. Az RKHT-t az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli. Részvétel közmeghallgatáson.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A környezeti állapotváltozások és az azok következtében fellépő környezet-egészségügyi, gazdasági és társadalmi változások előrejelzése a részletes hatásvizsgálat központi eleme. Vizsgálni kell a létesítmény (a tevékenység) egyes fázisainak az egyes környezeti elemekre és rendszerekre hatásait a hatásterületek pontos behatárolásával. Az előrejelzési eredményeknek meg kell felelniük a velük 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával szemben támasztott statisztikai vagy az adott esetben ésszerűen elvárható bizonyossági szinteknek. Elvárható több változat hatásbecsléseinek kidolgozása, hogy azokat össze lehessen hasonlítani, és az alapján közülük választani lehessen

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából. 8. Az RKHT-t az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli. Részvétel közmeghallgatáson.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT A hatás-előrejelzések nyers formájukban az információk tömege és esetleges szakmai mélységei miatt nem mindig alkalmasak a hatástanulmányban történő közvetlen írásbeli megjelenítésre. Az előrejelzési eredményeket előbb értékelni kell megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából, majd pedig összesíteni (a bemutatandó hatáscsoporton belül súlyozni majd összevonni) a döntéshozatali szempontok szerint. A jelentőség meghatározásának alapjai ugyanazok, mint az előkészítő szakaszban. 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából. 8. Az RKHT-t az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli. Részvétel közmeghallgatáson.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre A várható hatások jelentőségének ismeretében lehet ezután javaslatokat tenni kiegészítő (a létesítmény technológiájából önmagában nem következő) hatásmérséklő intézkedésekre. Adott esetben még a vizsgálat befejezése előtt is kérhető a hatóságtól és a lakosságtól javaslat. Minden javaslatot figyelemben kell venni, azonban a hatásvizsgálatot végző csoport feladat, hogy ezeket szakmailag ellenőrizze, és a megvalósíthatatlanokat vagy károsakat kiszűrje

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából. 8. Az RKHT-t az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli. Részvétel közmeghallgatáson.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Amennyiben több változatot vizsgálnak meg, azok hatásait egymással összehasonlítva kell bemutatni 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára a döntéshozók számára. A változatok előkészítésében célszerű minden érdekelt véleményét figyelembe venni, azonban a továbbiakban kellő kompromisszumokkal ésszerű határok közé kell szűkíteni a változatok számát. A hatástanulmány csak áttekinthetően kis számú változatot tartalmazhat

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából. 8. Az RKHT-t az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli. Részvétel közmeghallgatáson.

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Ha az előrejelzés bizonytalanságából fakadó kockázat nem elfogadható, javaslatokat kell tenni a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésének, megfigyelésének és elemzésének módjára (utóvizsgálat). Tulajdonképpen minden esetben meg kell tennünk ezeket a javaslatokat, hiszen sajnos a 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére környezettudomány jelenlegi állásánál csak kisebb nagyobb valószínűséggel állíthatunk valamit, ezért feltétlenül szükséges a kontroll

RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 1. Adatgyűjtés és rendszerezés a hatásviselők vizsgálat idején fennálló állapotának meghatározására 5. Javaslattétel kiegészítő, a technológiából nem következő hatásmérséklő intézkedésekre 2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása. Egyes módszereket előkészítése a használatra 6. Az egymással összehasonlított változatok, és azok hatásainak bemutatása a döntéshozók számára 3. A környezeti állapotváltozások és az azok hatásainak előrejelzése a hatásterületek behatárolásával 7. Javaslattétel a létesítmény megvalósulása esetén a tényleges környezeti hatások mérésére 4. Az előrejelzési eredmények értékelése megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából. 8. Az RKHT-t az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli. Részvétel közmeghallgatáson.