Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Farkas Alexandra: A kárfelszámolásban résztvevők feladatai, különös tekintettel a speciális mentőkre The damage liquidation tasks of the participants, especially the special rescue organizations Budapest, 2011. november 10. 1537

Így vagy úgy - egy embernek önmagában semmi esélye sincs. Ernest Hemingway 1538

BEVEZETŐ Az emberi élet törékeny, sebezhető, mégis hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni, sőt kizárni a gondolati világunkból. Ily módon, ha az ember találkozik bármilyen extrém, valamilyen halálközeli helyzettel, azt külső segítség nélkül képtelen lenne megoldani. Az ilyen katasztrófa-helyzetekben segítenek a katasztrófavédelem különböző szervei. Hazánk biztonsági kockázatait tekintve nem tartozik a legveszélyeztetettebb országok közé, de teljes biztonságban sosem érezhetjük magunkat. Napjainkban megszaporodtak az állampolgárok biztonságát fenyegető helyzetek. Az ismert természeti katasztrófák (földrengés, árvizek, természeti tüzek stb.) mellett számos új veszélyeztető tényező is megjelent, mint például a veszélyes anyagok gyártása, tárolása, szállítása, a nukleáris erőművek üzemeltetése közben bekövetkező balesetek, a repülőszerencsétlenségek, vagy a szélsőséges időjárási jelenségek. Manapság a növekvő népsűrűség és a civilizációs katasztrófák megjelenése, azt eredményezi, hogy egyre több ember kerül közvetve vagy közvetlenül a katasztrófák hatása alá. A veszélyek itt élnek velünk, elkerülésükre kevés az esélyünk. Fel vagyunk-e készülve a rendkívüli helyzetekre és azok megoldására? Kik és hogyan tudnak segítenek ezekben az esetekben? A témaválasztás során fontos szempont volt számomra, hogy a katasztrófavédelem egy, az átlagostól eltérő területét bővebben tanulmányozhassam. Így a döntésem a különleges mentőszervezetekre esett, azon belül is különös tekintettel a légi-, hegyi-, és barlangi mentőkre. Az aktualitást az adja, hogy napjainkban a védelmi szakemberek is egyetértenek abban, hogy a lakosság és az anyagi javak hatékony védelme csak úgy valósítható meg, ha a hivatásos mentőszervezetek mellett a feladatok végrehajtásában részt vesznek az érintett területek állampolgárai, a különböző civil- és humanitárius szervek, szervezetek, valamint a speciális mentők. További aktualitás, hogy az elmúlt időszak katasztrófáiban 1 a mentés folyamán több mentőszervezet is részt vett, és hozzájárult a hivatásos mentők sikereihez. Személyes okom a témaválasztásra, hogy a családomban önkéntesként többen részt vesznek mentési feladatokban. 1 2010. január 3. Magas-Tátra, Kopki hegygerinc, Magyar hegymászókat sodort el a lavina 2011. április 1. svájci Alpok, Lavina a svájci Alpokban, hárman életüket vesztették 2009. december 27. Dolomitok, Gyilkos lavina Észak-Olaszországban 1539

A kutatás célkitűzései Célul tűztem ki, hogy: vizsgálom a katasztrófákat és a különböző kárterületek jellemzőit, bemutatom a magyarországi védelmi rendszert és a különleges mentőerők helyét ebben a rendszerben, bemutatom a védelmi rendszerben működő mentőerőket, különös tekintettel a különleges mentőszervezetekre, vizsgálom a civil szervezetek szerepét és feladatait a kárfelszámolásban, vizsgálom, hogy mi a különleges mentőszervezet, milyen módon működnek, hogyan segítenek, Vizsgálom a barlangi-, hegyi-, és légi mentők szervezetét, tevékenységeiket, és feladatukat a katasztrófák során. Kutatási módszerek: Kutatásaim során alapvető szempontnak tekintettem a tudományos megalapozottságot, a tények, számadatok alátámasztását. A fenti célok elérése érdekében ezért a következő módszerekkel dolgoztam: Tanulmányoztam a témával kapcsolatos hazai valamint külföldi írott és elektronikus szakirodalmat. 2011 szeptemberében részt vettem a nemzetközi katasztrófa-elhárítási gyakorlaton, Szegeden, ahol megismerhettem néhány speciális mentési technikát. Rendszereztem az összegyűjtött anyagokat, tematizáltam, majd rendszerszerűen felépítettem a dolgozatom. Konzultáltam a magyar védelmi szakemberekkel. Tanulmányoztam a ZMNE könyvtárának a témával kapcsolatos irodalmát, Részt vettem a témavezetőm felkészítésén, és az ott elhangzottakat beépítettem az anyagba. A kutatómunka eredményeként a dolgozat anyagát az alábbi fejezetekbe terveztem: 1. fejezetben bemutatom a lehetséges katasztrófákat és azok kárterületeit. Bemutatom a különböző katasztrófa típusokat, itt szeretnék részletesebben is kitérni és bemutatni a lehetséges csoportosításokat is (természeti, civilizációs stb.). Ez követően vizsgálom a 1540

kárterületet, hiszen egy katasztrófa esetén, ennek ismerete elengedhetetlen a mentés feladatainak meghatározásához, és annak eldöntéséhez, hogy milyen mentőerőket kell a területre hívni. Majd, az ezt követő alfejezetben kitérek a kárelhárítási feladatokra. Ismertetem a kárterületen végrehajtandó alapvető kárelhárítási feladatokat és azok helyes sorrendjét. 2. fejezetben kitérek a védelem rendszerében működő mentőerőkre, és egy átfogó képet szeretnék adni a komplex védelmi rendszerről, bővebben pedig megvizsgálom a katasztrófavédelem szervezeti elemeit, intézmény-alrendszerét, mely magába foglalja a katasztrófa-elhárításban résztvevő végrehajtói és irányítói szervezetek összességét. Ezen belül is a katasztrófák felszámolásáért felelős szerveket, szervezeteket mutatom be, kitérve az állampolgárok civil szerveződéseinek helyére ebben a rendszerben. 3. fejezetben Az első két fejezet felvezetése alapján, a harmadikban már csak a különleges mentőszervezetekkel szeretnék foglalkozni. Ezt a részt több alfejezetre lebontva szeretném vizsgálni. Elsőként a különleges mentőszervezetekre térek ki, kik ők, hogyan működnek, hogyan és mikor segítenek. A második alfejezetben a civil szervezetek és a civil mentőszervezetek működésének kereteit vizsgálom, az egyesülési törvény alapján és egy ábra segítségével szemléltetem helyüket a katasztrófavédelem irányítási rendszerében. Az általános rész ismertetése után részletesen kitérek 3 választott mentőszervezetre, melyek a következők: barlangi-, légi-, és hegyi mentők. Az utolsó három alfejezetet ezen mentőszervezetek alaposabb bemutatására szánom. A kutatás során nehezítette a munkámat, hogy a különlegesmentők hazai rendszere most van kialakulóban, így az irodalom kevés hozzá. A környező országok mentőrendszerét vizsgálva tapasztaltam, hogy sok területen teljesen eltérnek a hazaitól, nehéz párhuzamokat találni, ugyanakkor a közös területeken azért nehéz az összehasonlítás, mert más fogalmaink vannak az önkéntességről. Ezúton mondok köszönetet Dr. Hornyacsek Júliának a segítő munkáért, hogy jó tanácsaival és építő kritikájával emelte dolgozatom színvonalát, valamint azoknak a védelmi szakembereknek, akik tapasztalataikat megosztották velem kutatásaim során. 1541

1. Katasztrófák és azok kárterületei A katasztrófák felszámolása során alapvető kategória a katasztrófa-kárterület, amelyen a védekezési feladatokat meg kell valósítani. Ennek ismerete nagyon fontos a mentés feladatainak meghatározásához, és annak eldöntéséhez, hogy milyen mentőerőket kell a területre hívni. Ezért ebben az alfejezetben ismertetem azokat a kárterületjellemzőket, amelyek ismerete nélkül nem lehet hatékony a mentés. A katasztrófa-kárterület az a térben körülhatárolható helyszín, ahol pusztító fizikai, vegyi, radiológiai, biológiai stb. hatások érvényesülnek. Minden katasztrófánál más képet mutatnak, de rendszerint rombolódnak az utak, hidak, közművek, károsodnak az épületek, az informatikai- és távközlő rendszerek és a környezet. A rombolódás akadályozza a mindennapi feladatok ellátását, a kieső termelés miatt tehát további károk is keletkezhetnek. A kárterületen a mentési munkák végrehatását alapvetően befolyásolja az utak és a közművek műszaki állapota, használhatósága, valamint az épületek romosodása is. Egy kárterület létesítményeinek romosodása jól jellemezhető az objektum pusztulásának mértékével. A pusztulás mértéke az épület szerkezetétől, helyétől, a káresemény kiváltó okának helyétől, távolságától (pl.: robbanástól, földrengés epicentrumától) és erejétől függ. A kárterületen a különböző létesítmények pusztulásának fajtáit és jellemzőit vizsgálva nem csak az épületek rombolódását kell figyelembe venni, hanem meg kell vizsgálni a létfontosságú közművek sérüléseinek és pusztulásának mértékét is. A mentési munkák megkezdése előtt, a felderítési adatok alapján a katasztrófák kárterületét körül kell zárni, és mentőerők fő erőkifejtése érdekében ki kell jelölni az elsődleges kárhelyeket, ezen belül a munkahelyeket, valamint a mentőerők kárterületre történő beléptetés helyét és a kárhelyre történő felvonulás útvonalát. Meg kell határozni továbbá a mentésben együttműködők feladatmegosztását, a végrehajtás nyomon követésének módját, az egymás közötti információáramlás rendjét. Mindezeket a feladatokat a helyszínre megérkező hivatásos mentőerőknek és emellett civil szervezeteknek, különleges mentőszervezeteknek kell végrehajtaniuk. Ezek típusa attól függ, milyen jellegű a katasztrófa. Elemezzük ezeket! 1542

1.1 Katasztrófa típusok Mint minden meghatározás, jelenség, úgy a katasztrófák is csoportosíthatóak, osztályozhatóak, jellegük, eredetük és területi kiterjedésük szerint is. Ez azért fontos, mert minden katasztrófa-csoport más és más kezelést igényel. Eredetük vagy jellegük szerint a katasztrófák lehetnek természeti eredetűek, illetve civilizációs eredetűek. A természeti katasztrófákkal szemben az ember kiszolgáltatott, bekövetkezésüket az ember nem, vagy csak ritkán tudja befolyásolni, megakadályozni. A természeti katasztrófák kialakulása ritkán vezethető vissza emberi tevékenysége, de a mai kutatások úgy vélik, hogy például az időjárási extremitások gyakoriságát akár a mi civilizációnk is előidézheti. Kialakulásuk, bekövetkezésük azonban részben előre is jelezhető. A civilizációs katasztrófák alapvető jellemzője, hogy az emberi tevékenységgel függnek össze, amelyek helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, szándékosság, tudatlanság vagy technikai hibák hatására következnek be. Közös jellemzőjük, hogy rendszerint hirtelen, nagy intenzitású jelenségek, amelyek nehezen jelezhetőek előre. A katasztrófák kiterjedésük szerint lehetnek: Helyi katasztrófák: általában egy településen, üzemben, vállalatnál következnek be, a következmények felszámolásához elegendőek a helyi erők és eszközök. Térségi katasztrófák: általában több településen következnek be vagy hatásuk több települést érint. A következmények felszámolását a helyi erők összehangolt irányítással kezdik meg, azonban ha a kárelhárítás a helyi erők lehetőségeit meghaladja, akkor megyei szintű beavatkozásra kerül sor. Országos szintű katasztrófa: általában több megyére kiterjedően következnek be, illetve az ország nagyobb részén. A következmények felszámolásához a helyi erők meglétén túl központi erőforrás szükséges. Nemzetközi (több országra kiterjedő) katasztrófák: egy országban, tengeren bekövetkezett katasztrófák, amelyek nagyságrendjüknél fogva több országra vagy tengeri térségre terjednek ki, túlterjedve a bekövetkezés környezetén. Ebből következően nagy erőkre, nemzetközi összefogásra lesz szükség. 1543

A katasztrófák csoportosítása intenzitásuk szerint: Relatív: kis területet érintő, de nagy károkat okozó esemény. Ilyen például egy robbanás egy üzemben. Közepes: nagyobb területet érintő és nagy intenzitású katasztrófa. Ide sorolhatjuk a 2010. évi kolontári/devecseri vörösiszap-ömlést. Küszöb-katasztrófa: nagy területet érintő, de alacsony intenzitású esemény. Abszolút katasztrófa: igen súlyos csapás, amikor az ország anyagi és erkölcsi helyzete megrendül. Szerencsés módon hazánkat ilyen típusú katasztrófa még nem érintette. Példaképpen ilyen lehet egy erőteljes földrengés vagy akár egy atomháború. A katasztrófák gyors lefolyásúak (robbanás, földrengés), közepes lefolyásúak (árvíz, mérgezés), vagy lassú lefolyásúak (aszály, környezetszennyezés). Mindezek hatással vannak arra, hogy milyen kárterület alakul ki 1.2 Kárterület fogalma, jellemzői A különleges mentők munkájának megértéséhez szükség van arra, hogy bemutassam a katasztrófák kárterületét, valamint az ott végzendő feladatokat. A kárterületnek a katasztrófa típusától függően speciális jellemzői vannak. A kárterületek jellemzőit vizsgálva, olyan közös, általános tulajdonságok (jellemzők) állapíthatóak meg, amelyek, - ha eltérő mértékben is - valamennyi kárterületre jellemzőek. A döntéshozóknak, ezen jellemzők ismeretében kell a mentési feladatokat priorizálni, a kárelhárítási- és kárfelszámolási feladatok végrehajtásának sorrendjét megtervezni és megszervezni. A kárterület-jellemzők közül a legfontosabbak az alábbiak: a kárterület vagy kárterületek kiterjedésének mérete, nagysága; a kárterületen kialakult helyzet bonyolultsága (több veszélyforrás együttes veszélye, várható-e dominóhatás stb.); az élőerők veszteségének nagysága, illetve veszélyeztetettségének formája, mértéke; az anyagi javak vesztesége, illetve fellépő károsodás mértéke (a kárterületen található közművek állapota és a keletkezett pusztítás mértéke stb.); 1544

a beavatkozó erők (mentésben résztvevők) által végrehajtandó feladatok fajtái, összetettsége és bonyolultsága, a végrehajtás időbeli sorrendje valamint egymáshoz való viszonya, kapcsolódása. 2 A kárterületek jellemzőiről szakmai felderítéssel lehet pontos információkat és adatokat szerezni. A védelmi szakemberek csak ezek ismeretében tudnak védelmi terveket kidolgozni, a védekezés feladatainak végrehajtásához reális erő-, eszköz-, valamint anyagi - technikai számvetéseket készíteni. A kárterületen kell mindazon feladatokat elvégezni, amelyek a lakosság és az anyagi javak mentését célozzák. Ahhoz, hogy bemutassuk, hogy kik végzik, vagy kiknek kell végezni e teendőket, vizsgáljuk meg ezeket! 1.3 Kárelhárítási feladatok A településeken bekövetkezett káresemények konkrét mentési feladatait is sokféle szempont szerint lehet csoportosítani, melyek közül kettőt emelek ki. Az első csoportosítási szempont a végrehajtás prioritása, mely szerint megkülönböztetünk elsődlegesen és másodlagosan végrehajtandó feladatokat. Elsődlegesen végrehajtandó feladatok közé soroljuk mindazokat, amelyek a tűzoltást, az életmentést, a mentőerők személyi állományának biztonságát, a további veszély kialakulásának megszűntetését, valamint a mentési feladatok sikeres végrehajtását szolgálják. Másodlagosan végrehajtandó feladatoknak nevezzük, mindazokat, melyeket a nem létfontosságú anyagi javak mentése, a károk csökkentése, a környezeti károk mérséklése, valamint a végleges helyreállítás alapjainak megteremtése stb. érdekében hajtanak végre. A második csoportosítási szempontot az adja, hogy milyen kiemelt célja van a mentésnek. A kutatási eredményeim alapján, kiemelt cél szerint három alapvető csoportba sorolom a feladatokat. Ezek a következők: 2 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófavédelmi kihívások tükrében 1545

Az első csoportba tartoznak a tűzoltással, az életmentéssel összefüggő azonnal végrehajtandó feladatok, amelyek célja a tűzgócok felszámolása, az emberek, az állatállomány életének megóvása, a kárterületről történő kimentése. A második csoportba sorolom azokat az alapvetően műszaki és logisztikai feladatokat, amelyek célja, a károk csökkentése, a további veszélyek megszüntetése, a mentési feladatok végrehajtásának segítése, az azonnali és ideiglenes kárfelszámolási feladatok végrehajtása, a teljes kárfelszámolás végrehajtásához szükséges alapvető feltételek megteremtése, valamint a feladatok végrehajtásához szükséges logisztikai támogatás biztosítása. A harmadik csoportba sorolom mindazokat, amelyek a kimentett lakosság ellátásával, elhelyezésével, egészségügyi biztosításával, valamint az alapvető életfeltételek kialakításával kapcsolatosak. A kárterületen végrehajtandó alapvető kárelhárítási feladatok közül a legelső és legfontosabb a kárterület lezárása, és a terület biztosítása. Ezt követi a kárterület általános felderítési feladatainak végrehajtása, melynek célja a kialakult helyzet tisztázása, a kapott adatok alapján a tűzoltással és az életmentéssel kapcsolatos legfontosabb feladatok meghatározása, megszervezése, a végrehajtás megkezdése. Ezek között kiemelten fontos feladat a területen lévők életének védelme érdekében a lakosság kimenekítése vagy elzárkóztatása. A mentés irányításáért felelős vezető, a felderítési adatok alapján az életmentés végrehajtásával egy időben, meghatározza a kárelhárítási feladatok végrehajtásának prioritásait, a szükséges erők eszközök összetételét és mennyiségét, meghozza az azok alkalmazásával kapcsolatos döntéseket. Az azonnali életmentés és tűzoltási feladatok után, a mentést irányító vezető döntésének megfelelően, meg kell kezdeni a kárelhárítási, azonnali és ideiglenes kárfelszámolási feladatok végrehajtását, melyek célja a károk csökkentése, a további veszélyek megszűntetése, a mentési feladatok végrehajtásának segítése, a teljes kárfelszámolás végrehajtásához szükséges alapvető feltételek megteremtése, valamint az ehhez szükséges logisztikai háttér biztosítása.(lásd. 1. sz. ábra) A fentiekben bemutattam a különböző katasztrófa típusokat, a katasztrófák lehetséges csoportosításait és kitértem a katasztrófák kárterületeinek ismertetésére. A katasztrófák csoportosítására azért van szükség, mert minden katasztrófa-csoport más és más kezelést 1546

igényel. A kárterület ismertetése pedig azért lényeges, mert ez az a tényező, amely meghatározza a mentés során végzendő feladatokat, kárelhárítási- és kárfelszámolási feladatok végrehajtásának sorrendjét. Bemutattam a természeti és civilizációs katasztrófákat, majd ismertettem a kiterjedés és intenzitás szerinti csoportosítást. R E N D Az adott esemény jellege, intenzitása határozza meg. A KÁRELHÁRÍTÁS FELADATAI a kárterületen katasztrófák során A kárterület általános és szakfelderítése, A kárhelyek és a munkahelyek kijelölése, Tűzoltás: tűzgócok felderítése, tüzek eloltása, továbbterjedésének és a robbanásoknak a megakadályozása, A kárterületen lévők életvédelme, ellátása, az anyagi javak védelme, az intézmények átmeneti működésének másutt való megszervezése, A mentőerők mozgásának biztosítása, A romosodott épületekből való mentés megszervezése, A veszélyes szerkezetek rögzítése, elbontása, A szennyezett területek mentesítési feladatainak végrehajtása, A közművek és energia-rendszerek helyreállítása, A mentési munkák logisztikai feltételének biztosítása A kárterületen az életfeltételek megteremtése és biztosítása. cél M Ű K Ö D Ő K É P E S S É G 1. sz. ábra: A települések alapvető kárelhárítási feladatai Készítette: Dr. Hornyacsek Júlia Forrás: 3 A katasztrófák milyensége hatással van arra, hogy milyen kárterület alakul ki a katasztrófát követően. Mielőtt kitértem volna a mentőerőkre, ismertettem a kárelhárítási feladatokat, hiszen a feladatok típusa befolyásolja, hogy milyen mentőszervezetekre lesz szükség a kárfelszámolás során, így fontosnak tartottam ezek részletesebb bemutatását is. Ezeket további csoportokra bontva vizsgáltam a végrehajtandó feladatokat, majd fontossági sorrendben mutattam be az alapvető kárelhárítási feladatokat. Megállapítható, hogy a katasztrófákat követően a károk felszámolásához elengedhetetlen a katasztrófa típusának és kárterületének pontos ismerete, ugyanis ez határozza meg, hogy milyen mentőerőkre lesz szükség, hogyan történjen a helyreállítás. A fentiekben leírtak ismerete nélkül nem lehet hatékony a mentés, ezért a mentés és a kárfelszámolás előtt ezeket mindenképp ismertetni kell a mentőerőkkel. 3 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófavédelmi kihívások tükrében 1547

2. Mentőerők Ebben a részben bemutatom a védelem rendszerében működő mentőerőket, ezen belül is a katasztrófák felszámolásáért felelős szerveket, szervezeteket, és az állampolgárok civil szerveződéseinek helyét ebben a rendszerben. A fent elemzett feladatok végrehajtását a komplex védelmi rendszerben működő védelmi szervezetek végzik. (Lásd 2. sz. ábra) 4 2. sz. ábra: A katasztrófavédelem szervezeti elemei Készítette: dr. Hornyacsek Júlia 5 A komplex védem rendszerében kiemelt szereppel bír a katasztrófavédelem, mely maga is rendszer, több alrendszere is van. (lásd. 3. sz. ábra) A katasztrófavédelem rendszerelméletű vizsgálatából kiindulva megállapítható, hogy a katasztrófavédelem rendszere 3 alrendszerre bontható, ezek a következők: 6 szervezet- és intézmény-alrendszer erőforrás alrendszer feladat-alrendszer 4 Az ábrán lévő önkormányzati tűzoltóságok államivá válnak, így a hivatásos katasztrófavédelem sávja növekszik majd. 5 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE, Budapest, 2009 6 Dr. Tóth Rudolf-Horváth Zoltán: A logisztikai támogatás helye, szerepe a hazai katasztrófavédelem rendszerében, Polgári Védelmi Szemle 2009. 1. szám; 146-163 oldal 1548

3. sz. Ábra: A katasztrófavédelmi rendszer felépítése, alrendszerei Készítette: Dr. Hornyacsek Júlia Forrás 7 : A 3 alrendszer közül a szervezeti- és intézmény alrendszert mutatom be, mivel csak ennek ismeretében elemezhető a civil szervezetek szerepe a védelemben. (lásd. 4. sz. ábra) 4. sz. ábra: A katasztrófavédelem szervezeti-és intézmény alrendszere. Készítette: Dr. Hornyacsek Júlia Forrás 8 : 7 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE, Budapest, 2009. 8 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE, Budapest, 2009. 1549

Az ábrából látható, hogy a katasztrófavédelmi rendszer szervezeti alrendszere magába foglalja a katasztrófa-elhárításban résztvevő végrehajtói és irányítói szervezetek összességét, melyek öt alapvető csoportba sorolhatók: Hivatásos katasztrófavédelmi és mentő szervek, szervezetek, pl.: tűzoltók, mentőszolgálat, rendőrség Állami és önkormányzati szervek és szervezetek Polgári védelmi szervezetek (a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott szervezetek) Gazdálkodó szervek és szervezetek Civil és karitatív szervek, szervezetek, beleértve az önkéntes állampolgárokat A hivatásos katasztrófavédelmi és mentő szervek, szervezetek csoportjába sorolhatóak mindazon mentő, vagy védelmi szerveztek, amelyek a katasztrófa elhárításban közreműködőként vesznek részt, vagy alaprendeltetésük szerint hajtják végre a katasztrófavédelmi feladatokat. (Pl.: a honvédség, az önkormányzati tűzoltóság, a hívatásos katasztrófavédelmi szervezet, stb.) Ide sorolhatók továbbá azok a civil (polgári) mentő szervezetek, amelyek speciális területeken, a mentési feladatokat hivatásszerűen végzik, mint pl. a barlangi mentőszolgálat, a kutyás mentő-felderítő szolgálat stb. Az ábrából az is látható, hogy a hivatásos mentőerők mellett a civil szervezetek is részt vesznek. Ilyenek például a következők: a Magyarországi Mentőcsoportok Szövetsége (MMSZ), a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet (FKRMSZ), a Pannon Mentőkutyás Alapítvány, a Zalaegerszegi Különleges Mentők Kiemelten Közhasznú Egyesület, és a Neptun Búvár Klub Kiemelten Közhasznú Egyesület stb. Rendszerint a településen működő helyi szervezetekről van szó, akiket a polgármester adott esetben riaszt, de lehetnek területi vagy országos szervezetek is, akik a katasztrófa során a helyszínre éreznek, és a helyiekkkel együttműködve tevékenykednek. Olyan is előfordul, hogy speciális szervezetek bevetésére van szükség, mert a katasztrófa típusa, a kialakult helyzet így kívánja. 1550

E dolgozat kereti nem teszik lehetővé, hogy minden szervezetre kitérjek, ezért a különleges mentőszervezeteket, ezen belül is néhány fontosabbat mutatok be, majd szeretnék bővebben írni a hegyi-, barlangi- és légi mentőkről. A fentiekben elemeztem a védelem rendszerében működő mentőerőket, ezen belül is a katasztrófák felszámolásáért felelős szerveket, szervezeteket, és az állampolgárok civil szerveződéseinek helyét ebben a rendszerben. Szerettem volna átfogó képet adni a védelmi rendszerről, ezen belül pedig ismertetni a katasztrófavédelem szervezeti elemeit és alrendszerét. A civil szervezetek szerepe a védelemben, csak a szervezeti- és intézmény alrendszer ismeretében elemezhető, ezért ezt egy ábrával is illusztráltam. Ismertettem a katasztrófa-elhárításban résztvevő végrehajtói és irányítói szervezetek összességét, ezt követően pedig a dolgozatom szempontjából érdekes, a hivatásos katasztrófavédelmi és mentő szervek, szervezetek csoportját emeltem ki és részletesebben is írtam róluk. Megállapítható, hogy hazánk a katasztrófák és egyéb veszélyek kezelésére komplex védelmi rendszert működtet, a védelmi rendszer megfelelő működéséhez több szervezet összehangolt munkája szükséges. Katasztrófák esetén a szervezeti elemek csak együtt képesek a károk helyreállítására. Ebben a rendszerben jelentős szerep jut, és a jövőben többet kell vállalniuk a civil, ezen belül is a speciális mentőszervezeteknek 3. A különleges mentőszerveztek Ebben a részben vizsgálom, hogy mi a különleges mentőszervezet, milyen módon működnek, hogyan segítenek. A különleges mentőszervezetek olyan, az állampolgárok által létrehozott civil szerveződések, amelyek a hivatásos mentőszervektől állami feladatokat vállalnak át. Speciális tudásukkal, felszerelésükkel, kötelékeikkel az adott katasztrófa során képesek a mentés legszakszerűbb és legeredményesebb formáját végezni. Barlangokban, nehezen megközelíthető helyen bajba jutott, megsérült, életveszélyes helyzetbe kerülő embereket kutatnak fel, mentenek ki. További feladatuk az eltűntek felkutatása, kimentése elsősegélyben részesítése és biztonságos helyre történő szállítása, esetleg romok alatt rekedtek felkutatása felderítő-kereső kutyákkal. Vízi balesetek esetén szakfelderítés, a mentés technikai biztosítása, búvárfeladatok ellátása. Veszélyessé vált épületek, műtárgyak robbantással történő eltávolítása, jégzajlás elhárítása robbantási 1551

technikával. Nehezen megközelíthető épületekről, hegyes, sziklás területekről mentés alpin technikával. A civil, különleges mentőszervezetek tevékenységének nagy hazai és nemzetközi hagyománya van, de az ország társadalmi, gazdasági fejlődésével számuk és szakosodásuk nagymértékben megszaporodott. Feladataikat alapszabályukban meghatározottak szerint látják el. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétű, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. Igénybevételük helyi szinten, együttműködési megállapodások alapján a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ügyeletén, illetve országosan és nemzetközi szinten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon keresztül történik, a már kialakult eljárási rend és kiképzettség alapján. A legtöbb civil mentőszervezet, alaprendeltetésből adódóan önként vállalja, hogy felajánlott erőikkel és eszközeikkel értesítés (riasztás) esetén a helyszínre vonul és közreműködik a mentésben. A kárterületen készek mentési kapacitásaikat megosztani. Hazai és külföldi bevetéseken önként vesznek részt. Nemzetközi alkalmazás esetén saját teljesítőképességeiket (Mentési, Kutatási, Vezetési, Egészségügyi, Logisztikai) az ENSZ INSARAG (Nemzetközi Kutató Mentő Tanácsadó Csoport) Irányelvekben megfogalmazott összetevők alapján alakítják ki. Alkalmazhatóságukat a teljes önellátás elvét figyelembe véve legalább 10 napos műveleti időszakra alakítják ki. Eszközeiket, felszereléseiket bevetésre alkalmas állapotban tartják úgy, hogy az megfeleljen a hazai jogszabályi, műszaki követelményeknek és egyéb előírásoknak. 9 3.1 A civil szervezetek és a civil mentőszervezetek működésének keretei Magyarországon az Alkotmány az alapvető szabadságjogok között garantálja az egyesülési szabadságot is. Az egyesülési jogról szóló - módosított - 1989. évi II. törvény részletesen szabályozza a társadalmi szervezet fogalmát és jogállását. Minden állampolgárnak joga van, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre. Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. 10 A civilszervezet a kormánytól független, civilekből álló szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező 9 http://www.pkkm.org/jackovics_doc.pdf 10 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 2. (1)3 1552

szervezet. Alakulásának célját az alapszabályzatban meg kell határozni, ezen cél eléréséhez szervezi tagjai tevékenységét. Mentőszervezetek A civil szervezetek között vannak mentési céllal alapított típusok. Az önkéntes (különleges) civil mentőszervezet az a különleges kiképzésű speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés, amely közhasznú minősítéssel rendelkezik A mentőcsapat, az a speciális eszközökkel felszerelt, komplex alakulat, amely a katasztrófa-elhárítási feladat végrehajtására, több önkéntes mentőszervezetből, vagy szervezetekből került összeállításra. Ilyen nemzetközi elvárás ma a földrengés sújtott területen bevethető (komplex mentésre alkalmas) városi kutató-mentő csapatok létrehozása és alkalmazása vagy az árvízi csoportok kialakítása. A hazai civil mentőszervezetek tevékenységi köre széles skálán mozog, a főbbek az alábbiakban foglalhatóak össze: Kutyás személykeresés, romkutatás, Búvár és vízi/árvízi mentés, Barlangi mentés, Műszaki-, magasból-mélyből mentés, alpintechnika, Légi mentés, Egészségügyi/orvosi ellátás biztosítása, Komplex mentési műveletek. A mentőszervezetek a katasztrófa helyszínére speciális szabályok szerint érkezhetnek, és ott tevékenységüket a hivatásos védelmi szervek irányításával, azokkal együttműködve végzik. A hazai mentőszervezetek és a katasztrófavédelem közötti hatékony együttműködés érdekében 2003. március 4-étől kezdődően, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatosan nyilvántartja a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok által együttműködő civil mentőszervezeteket. A civil mentőszervezetek rendeltetése tehát, hogy a lakosság mentésében részt vegyenek. A mentés szabályait, rendjét a mentés irányításáért felelős szervek határozzák meg. Országos szinten a Kormány, megyei szinten a Megyei Védelmi Bizottságok, helyi 1553

szinten pedig a Helyi védelmi Bizottságok, települési polgármesterek. (lásd: 5. sz. ábra) Döntéseiket a területen működő hivatásos védelmi szervek vezetői közreműködésével hozzák meg. Mellettük működnek a civil szervezetek. 5. sz. Ábra: A katasztrófavédelem irányítási rendszere Készítette: Duruc József Forrás 11 A fentiekben rámutattam, a civil mentőszervezetek fontosságára és szükségességére, hiszen ők azok, akik önként vállalják, hogy felajánlott erőikkel és eszközeikkel a helyszínre vonulnak és közreműködnek a mentésben. Speciális felkészültségük és felszerelésük nélkül sokszor megoldhatatlan feladatok elé állítana az élet, ezekben az esetekben csak ők tudnak segíteni a bajba jutottakon. Ebben a fejezetben vizsgáltam még, hogy mi is a különleges mentőszervezet, milyen módon működnek, hogyan segítenek. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján vizsgáltam a civil szerveztek és civil mentőszervezetek működésének kereteit. Ismertettem a hazai mentőszerveztek főbb tevékenységi köreit és helyét a katasztrófavédelem irányítási rendszerében. 11 http://www.irm.gov.hu/i/irm.gov.hu/files//kozerdeku/szakvizsgak/rendeszeti/tansegedletek/katasztrofaved elmi_igazgatas_valtozasok_2009.nov.pdf 1554

3.2. Különleges mentőszervezetek a hazai és a nemzetközi gyakorlatban Az alábbiakban külföldi és hazánk civil szervezetei közül olyanokat mutatok be, amelyek az elmúlt időszakban sikeresen vettek részt az állampolgárok mentésében. Bővebben szeretnék foglalkozni a barlangi mentőkkel, a hegyi mentőkkel és a légi mentőkkel. Vizsgálom a hazánkban működő barlangi és légi mentők szervezetét, és tevékenységeiket, feladatokat a katasztrófák során. A hegyi mentők szerepe hazánkban nem jelentős, ezért itt a környező országok szervezeteit vizsgálom. 3.2.1 Barlangi mentők A barlangi túra során bekövetkező olyan rendkívüli eseményeket nevezzük barlangi balesetnek, melynek következtében a túrázó csoport egy vagy több tagja, további önálló haladásra, vagy a barlangból való visszatérésre képtelen. A barlangi balesetek nem feltétlenül járnak személyi sérüléssel. Pontosabb és helyesebb az a megfogalmazás, miszerint minden olyan esetet barlangi balesetnek tekintünk, amikor mentésre van szükség. Baleset lehet személyi sérüléses, valamilyen továbbhaladási akadállyal kapcsolatos, technikai akadályok és hiányosságok, eltévedések. Továbbhaladási akadály például a kőomlás, olyan szűkület, melyen nem tud valaki visszamászni. Technikai akadály, amely sokkal gyakoribb, például, tönkremegy mindenkinek a világítása, vagy a csapat nem tud a kötélpályán továbbhaladni hiányos kötéltechnikai felszereltsége és/vagy tudása miatt. A sérüléses balesetek legtöbbje, a balesetek elemzései alapján, lezuhanások miatt következtek be. Barlangi környezetben a kimerülés és a kihűlés fordul elő a leggyakrabban. Ezekben az esetekben leghatékonyabban a barlangi mentők tudnak segítséget nyújtani a bajba jutottaknak. (lásd: 6. sz. ábra) Hazai mentőszolgálatok Magyar Barlangi Mentőszolgálat Dél-Magyarországi területi egység Gömör-Tornai területi egység Barlangi Mentők Észak magyarországi Egyesülete Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat Magyar Barlangi Búvár Mentőszolgálat 1555

6. sz. ábra: A barlangi mentők munka közben Készítette: szerző nincs megnevezve, forrás 12 (letöltve: 2011-10-20) Magyar Barlangi Mentőszolgálat A BMSZ elsődleges feladata: barlangokban vagy egyéb nehezen megközelíthető helyen bajba jutott, megsérült személyek számára segítség nyújtása, és biztonságos helyre szállításuk. Az egyesület a barlangi mentésen kívül azonban számos más esetben is kész és képes segítséget nyújtani a rászorultaknak. A speciális képzettségből eredően a Magyarországon előforduló extrém baleseti helyek megközelítésére, vagy a szélsőséges időjárási viszonyok leküzdésére is képesek a szolgálat tagjai. Feladatából eredően a tagság barlangászokból áll, akik különböző barlangász egyesületek tagjai. Ezen egyesületek keretében folytatják barlangász tevékenységüket, és ezen felül tagjai a BMSZ-nek. A tagok felvételük előtt expedíciókon, barlangász ügyességi versenyeken bizonyították képességeiket, és barlangász tanfolyamokon minimum technikai vizsgát tettek, valamint legalább egy éves próbaidő alatt egyéb képességeiket is megmutathatják. Őket egészítik ki azok az orvosok, akik barlangász gyakorlatuk révén képesek a bajba jutott személyekhez eljutni. 12 http://2.bp.blogspot.com/_1sxfr9hxiwk/tmaauc1jeii/aaaaaaaaara/acpxk51snmw/s0- R/aggbem_7.jpg 1556