Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat P E D A GÓGIAI PROGRAM Készült: 2013. március 31.
TARTALOMJEGYZÉK A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE... 6 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 9 1. N E V E L É S I P R O G R A M... 15 1.1. Pedagógiai alapelveink... 15 1.1.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 15 1.1.1.1. Alapelveink az általános iskolai nevelés-oktatás folyamatában... 15 1.1.1.2. Alapelveink a közoktatási típusú sportiskolai oktatásban:... 16 1.1.1.3. Alapelveink a művészetoktatásban:... 16 1.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 17 1.2.1. Céljaink... 17 1.2.1.1. Az általános iskola alapvető céljai:... 17 1.2.1.2. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata... 17 1.2.1.3. A közoktatási típusú sportiskola alapvető céljai:... 18 1.2.1.4. A művészeti iskola alapvető céljai:... 18 1.2.2. Feladataink... 19 1.2.2.1. Az általános iskola feladatai:... 19 1.2.2.2. A közoktatási típusú sportiskola feladatai:... 19 1.2.2.3. A művészeti iskola feladatai:... 20 1.2.3. Eszközök, eljárások:... 20 1.2.3.1. Eszközök, eljárások az általános iskolában:... 20 1.2.3.2. Eszközök, eljárások a művészeti iskolában:... 21 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 22 1.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 24 1.4.1. A közösségi nevelés területei:... 24 1.4.2. Az intézményben folyó közösségfejlesztés színterei:... 24 1.4.2.1. Tanórák: a tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színterei... 24 1.4.2.2. Tanórákon kívüli, iskolai (intézményi) foglalkozások:... 25 1.4.2.3. Szabadidős tevékenységek... 27 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 29 1.5.1. A pedagógusok alapvető feladatai... 29 1.5.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás... 29 1.5.3. A tehetséges tanulók gondozása... 30 1.5.4..A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése... 30 1.5.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása... 30 1.5.6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel... 30 1.5.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony... 30 1.5.8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében... 31 1.5.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés... 31 1.5.10. A pedagógiai munka feltételeinek javítása... 31 1.5.11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában... 31 1.5.12. Aktív részvétel a tantestület életében... 32 1.5.13. Az iskola képviselete... 32 1.5.14. A vezetői feladatok ellátása... 32 1.5.15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal... 32 1.6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 33 1.6.1. Az osztályfőnök feladatai... 33 1.6.2. Az osztályfőnöki munka tervezése... 35 1.6.2.1. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése... 35 1.6.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról... 35 1.6.3.1. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról... 35 1.6.3.2. Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról... 36 2
1.6.3.3. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén... 37 1.6.3.4. Az osztályfőnöki órák témái... 38 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendszere... 39 1.7.1. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése... 39 1.7.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése... 40 1.7.2.1. A fejlesztő munka meghatározó elemei:... 41 1.7.2.2. A pedagógus feladatai:... 42 1.7.2.3. A fejlesztő munka speciális területe az intézményben:... 42 1.7.2.4. A folyamatos fejlesztő munkát végző személyek:... 43 1.7.3. Tanulási kudarccal küzdő tanulók felzárkóztatása... 43 1.7.3.1. A tanulási zavarban szenvedő gyermekek jellemzői:... 43 1.7.3.2. A tanulási nehézség területei:... 44 1.7.3.3. A komplex ráhatás fő területei:... 44 1.7.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 44 1.7.4.1. A program megvalósításának legfőbb módjai:... 44 1.7.4.2. A program szerkezeti keretei:... 45 1.7.4.3. A tehetséggondozás színterei:... 45 1.7.4.4. Alkalmazott módszerek:... 45 1.7.4.5. A tehetséggondozás során alkalmazott munkaformák:... 46 1.7.5. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztése... 46 1.7.5.1. Az IPR elemei, az alkalmazás feltételei... 47 1.7.5.2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei... 47 1.8. Az iskola szereplőinek együttműködése- a szülő, a tanuló, a pedagógus, az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái... 49 1.8.1. Az iskola közösségeinek együttműködése... 49 1.8.1.1. Az iskola vezetése és a nevelőtestület együttműködése... 49 1.8.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése... 49 1.8.1.3. A közalkalmazotti tanács és az iskola közösségeinek együttműködése... 50 1.8.1.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése... 50 1.8.1.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése... 52 1.8.1.6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel... 53 1.9. Egészségnevelési program... 55 1.9.1. Az egészségnevelés céljai:... 55 1.9.2. Az egészséges életmód kialakításának feladatai... 55 1.9.3. Az iskolai egészségnevelés tevékenységformái... 56 1.9.4. Egészségneveléssel kapcsolatos erőforrások:... 56 1.9.5. Állapotfelmérés:... 57 1.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 59 1.10.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja... 59 1.10.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok... 59 1.10.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának tevékenységformái... 60 1.10.3.1. Tanórai tevékenységformák... 60 1.10.3.2. Tanórán kívüli tevékenységformák... 60 1.11. Iskolai környezeti nevelési program... 61 1.11.1. A környezeti nevelés kiemelt céljai... 61 1.11.1.1. A környezeti nevelés hosszú távú céljai:... 61 1.11.1.2. A környezeti nevelés középtávú céljai:... 61 1.11.2. A környezeti nevelés kiemelt feladatai... 61 1.11.3. Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák... 62 1.11.3.1. Tanórai tevékenységformák... 62 1.11.3.2. Tanórán kívüli tevékenységformák... 62 1.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 63 2. H E L Y I T A N T E R V... 65 2.1. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámai (óraterv)... 65 2.1.1. Az egyes tantárgyak évfolyamokra lebontott óraszámai... 65 2.1.1.1. A választott kerettanterv feletti óraszám... 65 3
2.2. Két tanítási nyelvű oktatás... 79 2.3. A sportiskolai oktatás... 82 2.4. Alapfokú művészetoktatás... 83 2.4.1. A zeneművészeti ág... 83 2.4.2. A táncművészeti ág:... 90 2.4.3. A színművészeti ágazat... 92 2.4.4. A képző- és iparművészeti ágazat... 94 2.5. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve... 96 2.5.1. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam... 96 2.5.2. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5 8. évfolyam... 97 2.5.3. Enyhe értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve a 9. évfolyamon, Speciális szakiskola előkészítő évfolyam... 99 2.5.4. Enyhe értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve a 9-10. évfolyamon... 102 2.5.4.1. A helyi tanterv felépítésére vonatkozó alapelv... 102 2.5.5. Önálló életkezdésre, életvezetésre felkészítő speciális program (11-12. évfolyam)... 103 2.5.5.1. A program jogi alapjai... 103 2.5.5.2. A tanulásban akadályozott tanulók oktatási rendszerének struktúrája... 104 2.5.5.3. Sajátosságai... 105 2.5.5.4. Modulok rendszere (11-12. évfolyam)... 105 2.5.5.5. Az ajánlás formái... 107 2.6. Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve... 109 2.6.1. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1 8. évfolyam... 109 2.7. Rehabilitációs pedagógiai program... 111 2.7.1. Törvényi háttér... 111 2.7.2. A súlyosan és halmozottan fogyatékosság meghatározása... 111 2.7.2.1. A súlyosan és halmozottan fogyatékosság jellemzői... 111 2.7.2.2. Fejlesztő iskola tanulói... 112 2.7.3. A fejlesztő iskolai oktatás alapdokumentumai... 112 2.7.4. Fejlesztő iskola célja... 113 2.7.5. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének oktatásának alapelvei... 114 2.7.6. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének célja... 114 2.7.7. Fejlesztési területek és feladatok... 115 2.7.8. Tanulói jogviszony... 119 2.7.9. A szülői kapcsolattartás módjai... 120 2.7.10. Együttműködés a partnerekkel... 120 2.8. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 121 2.8.1. Az 1 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 121 2.8.2. A 3 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 121 2.8.3. Az 5 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 121 2.8.4. A 7 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 121 2.9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai... 123 2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 124 2.11. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése... 125 2.11.1. Az általános iskolai tagintézményekben... 125 2.11.2. Az alapfokú művészeti oktatásban... 128 2.11.3. Tanulásban akadályozott tanulók értékelésének specialitásai:... 132 2.12. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítése... 133 2.12.1. Az általános iskolai intézményegységben... 133 2.13. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei... 138 2.13.1. Sportiskolába való bekerülés és a továbbhaladás feltételei, átjárhatóság, értékelés... 139 2.13.2. Az alapfokú művészeti oktatásban... 139 2.14. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 140 2.15. A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 142 2.15.1. Az általános iskolai oktatásban... 142 2.15.2. Az alapfokú művészeti oktatásban... 142 2.15.3. Tanulásban akadályozott tanulóknál... 143 2.16. Évfolyamon belüli másik osztályba való átlépés feltétele... 144 2.17. A tanulói jogviszony megszűnése... 144 2.18. Az otthoni (napközi, iskolaotthonos, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 145 4
2.19. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 146 2.20. A tanulók fizikai állapotának mérése... 147 2.21. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések... 156 2.22. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok... 158 5
A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017 ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 6
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 7
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Intézmény neve: Rövid név: Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat Püspökladányi Többcélú Nevelési, Oktatási és Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Címe: 4150 Püspökladány, Petőfi u. 9. E-mail: tobbcelu.igazgato@gmail.com Alapító neve és címe: Püspökladány Város Önkormányzata 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Az intézmény fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerület 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. OM azonosító: 200983 Intézményegységek: I. Általános iskolák: 1. Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény (Bajcsy Zs. u.3-5. Tel: 06-54-451-194) Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tagozata és speciális szakiskola (Bajcsy Zs. u. 7.) 2. Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény (Kálvin tér 8. Tel: 06-54-451-162) 3. Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény (Karcagi u. 26-28. Tel: 06-54-451-338) II. Alapfokú Művészeti Iskola: Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskola (Petőfi u. 40. Tel: 06-54-514-010, 451-134) III. Pedagógiai Szakszolgálat (Petőfi u. 9. Tel: 451-014) 8
KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat... (Szent-Györgyi Albert) Elsődleges célunk a gyerekek tanulásának minőségi fejlesztése, a hatékony és sikeres feladatvégzésre való nevelés. Legfőbb szakmai, emberi törekvésünk tanulóinknak biztonságot, szeretetet és tudást adni. Ma csak a sokoldalú, az új befogadására fogékony ember képes arra, hogy megállja helyét a világban. Hangsúlyozzuk tehát a komplex személyiségfejlesztés felvállalását. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az egész életen át tartó tanulásra. Ezt követeli a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az információáradat. Az intézményben minden egyénnek lehetőséget adunk arra, hogy tehetségének megfelelően a legtöbbet hozza ki magából. Biztosítjuk az oktatás hatékonyságához szükséges anyagi forrásokat, a tanuláshoz elengedhetetlen szakmai feltételeket. Hagyományaink és új törekvéseink alapján egyre nagyobb nyitottságot, elfogadóbb magatartást, toleranciát, bizalmat hirdetünk tanulóinknak és szüleiknek. Célunk megtanítani, keresni a szépet, a jót, a hasznosat, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig. Mindent megteszünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki. Jó példát adva az élet minden területén folyamatos fejlődésre ösztönözzük diákjainkat. 9
AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI 2007. július 1-je óta működik városunkban a Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat. Az új intézmény jogutódja lett az előzőleg megszűnt 3 általános iskolának és a művészeti iskolának. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységet a megyétől vettük át kistérségi feladatellátásként. A tagintézmények, intézményegységek telephelyekkel működnek. Az intézmény épületei az 1920-as évektől kezdődően 1982-vel bezárólag épültek. A tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása mellett művészeti képzést és az enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatását is ellátja. Bár az intézmény nemrég alakult, az épületek falai és a bennük munkálkodó pedagógusok biztosítékai annak, hogy emberséggel és tudással rendelkező polgárokká neveljék a gyermekeket. 2010. június 16-a óta az intézmény neve: Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat. 1-12 évfolyamos képzést valósít meg. A 2012/2013-as tanévben a leendő 1. és 5. évfolyamosok számára felmenő rendszerben sportiskolai képzést indítunk. 2013. január 1-je óta az intézmény fenntartója a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerület, a működtetői feladatokat továbbra is Püspökladány Város Önkormányzata látja el. Az általános iskolai tagintézmények bemutatása: Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény Az iskola központi épületét dr. Petri Pál országgyűlési képviselő közbenjárására kezdték el építeni 1926-ban egy nádas, mocsaras területen. A tanítás 1929-ben kezdődött meg a Magyar Királyi Dr. Petri Pál Polgári Fiú- és Leányiskolában. Az 1948-as államosítást követően általános iskolaként működött és működik napjainkban is. Az átszervezések előtti nagy múltú Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola a város legnagyobb általános iskolája volt. Mint többcélú, közös igazgatású oktatási intézmény a 6-14 éves korosztály alapfokú nevelését, oktatását és az enyhén értelmi fogyatékosok oktatását is ellátta. Az előkészítő szakiskolai képzéssel lehetőséget biztosított az eltérő tagozaton tanuló gyermekek számára, hogy ismereteiket megszilárdítsák, és képessé váljanak szakmatanulásra. 10
Hagyományainak megfelelően alaptevékenysége ellátása során ma is a nevelés elsődlegességét hangsúlyozza. Az alapkészségek fejlesztését tartja legfőbb feladatának a tanulás megszerettetésével, a gyermeki kíváncsiság felkeltésével. Program szintjén deklarálta az anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi képzést, a testnevelés emelt óraszámú tanítását, a mindennapos testedzésről való gondoskodást. Kiemelt feladatként kezeli a tehetséges tanulókkal és a hátrányos helyzetűekkel való differenciált bánásmód kérdését. A HEFOP bevezetésével, új módszerek megismerésével, jó gyakorlatok elterjesztésével tanítási gyakorlatában alkalmazza a kompetencia alapú tanítást. A tanulókat felkészíti a továbbtanulásra. A tagintézmény specialitása, hogy alsó tagozaton (1-4) innovációként bevezetésre került az angol két tannyelvű oktatás. A tantestület gyermekszerető, szakmailag magasan képzett, nyitott az új módszerekre, (innovatív) humanisztikus szemléletű. Többen szakvizsgával rendelkeznek. Alsó és felső tagozaton fejlesztőpedagógusok segítik nevelő-oktató munkát. A Bajcsy utca 3-5. alatti épület 1982-ben épült. Ebben a modern iskolaépületben tanulnak az alsó tagozatos tanulók. Ez a tagintézmény székhelye. A Petőfi utca 9. sz. alatti épületben felső tagozatos tanulók kaptak elhelyezést. A kétemeletes épület szép, gondozott kertben áll. Jelenleg 30 osztály 635 tanulója számára biztosítják az oktatás feltételeit. Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tagozata, speciális szakiskola Az átalakítások előtt a tagintézmény a Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola eltérő tagozataként működött. Az átszervezések utáni tagintézmény az előző többcélú intézményben kialakított pedagógiai gyakorlatot viszi tovább. A tagintézmény specialitása, hogy a tanulók gyógypedagógusok segítségével kis csoportokban, egyéni tempóban sajátítják el az ismereteket. A 9-10. osztályban szakmára való előkészítés történik. A tanítás során kiemelt szerepet kap az önálló ismeretszerzési képesség kialakítása azzal a céllal, hogy a tanulók képessé váljanak a 10. évfolyam befejezése után valamely szakma elsajátítására. A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok gyermekszeretőek, szakmailag magasan képzettek, humanisztikus szemléletűek. Munkájukat pedagógiai asszisztens segíti. Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény Az iskolát a Püspökladányi Református Egyházközség Egyháztanácsa alapította. Legelőször, 1901-ben a Nagylányiskola 5 tantermes főépülete készült el az Iskolaköz 1. szám 11
alatt. Itt kezdődött meg a tanítás 1902-ben csak lányoknak. Amikor 1948-ban államosították, 1964-ben pedig koedukálttá tették, a Zója Általános Iskola nevet kapta. A Kálvin Téri Általános Iskola nevet 1991-ben vette fel. A nyolc tantermes új iskola 1975-ben épült, az ebédlő pedig 1986-ban. Az átszervezés utáni tagintézmény tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít jó hírének megtartására és növelésére. Törekvése, hogy megalapozza az általános műveltséget, tanulóit a továbbtanulásra magas szinten készítse fel. Legfontosabb célja, hogy az iskola minden tanulója szerezze meg a műveltségbeli alapokat, tegyen szert stabil, alapvető és bővíthető képességekre, jártasságokra. Minden tanuló váljon harmonikus személyiséggé, rendelkezzen kellő önbizalommal és felelősségtudattal, ismerje, becsülje, óvja szűkebb és tágabb környezetének értékeit. A sajátos nevelési igényű és tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók is jussanak el képességeik maximumára. A tagintézmény a tanulók mindenekfelett álló érdekét kívánja érvényesíteni a szolgáltatások magas színvonalon való biztosításával. Minden segítséget megad a gyermekek személyiségének fejlődéséhez, képességeik, tehetségük kibontakoztatásához, ismereteik folyamatos bővítéséhez. A tanulók érdeklődésének, képességének figyelembevételével emelt óraszámban nyújt többletismeretet idegen nyelvből, matematikából, mely tárgyakat képesség szerinti csoportbontásban tanítják. Megvalósítja a mindennapos testmozgást. Felkészíti a tanulókat képességüknek, tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra. Az intézmény 2011 óta regisztrált tehetségpontként működik. Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény A Református Egyházközség alapította (Református Népiskola, Református Általános Iskola). A szervezés pontos idejéről nem maradt feljegyzés. Az átszervezések előtti Petritelepi Általános Iskola Püspökladány legkisebb létszámú általános iskolája volt. Az átszervezések utáni tagintézmény a belvárostól mintegy 3 km-re egy kertvárosi részben található. A családias hangulatú, 8 évfolyamos iskola jellemzője, hogy az általános iskolai képzés hagyományos módon folyik. A matematika és a magyar tantárgy oktatását részben képesség szerinti csoportbontásban végzik. A diákok számára lehetőséget biztosítanak a hátrányok leküzdésére, tehetségük kibontakoztatására. Többféle lehetőséget kínálnak a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, a személyiség sokoldalú fejlesztésére: szakkör, sportkör, zenei tevékenység, tánc, hittan, kézműves szakkör, színház, birkózás. A beilleszkedési, magatartási zavarral és különböző részképesség zavarral küzdő tanulók eredményes tanulását és fejlesztését fejlesztőpedagógusok tevékenysége segíti. A tagintézmény a HEFOP bevezetésével, új módszerek megismerésével, 12
elterjesztésével a tanítási gyakorlatában alkalmazza a kompetencia alapú oktatást. A tantestület gyermekszerető, szakmailag magasan képzett, nyitott az új módszerekre, humanisztikus szemléletű. Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézmény (CSIMI) bemutatása Püspökladányban 1959 szeptemberétől van zeneoktatás. A Hajdúböszörményi Zeneiskola fiókintézményeként hozta létre, szinte a semmiből Lavotta Kamilla, aki 36 évig volt az iskola igazgatója. 1963-tól működött önálló állami intézményként. (Állami Zeneiskola Püspökladány). 1992-től - a zeneművészeti ág mellett - néptánc és moderntánc oktatással bővült az intézmény tevékenységi köre. 2002-ben bevezetésre került a képző- és iparművészeti ágon belüli festészet és grafikatanszak, 2004 szeptemberétől pedig a kerámia. A 2006-os tanévtől a színjáték tanszak. 1999-ben, az iskola fennállásának 40 éves jubileumán felvette a város híres szülötte ifj. Csenki Imre karnagy, zeneszerző nevét. A tagintézmény alaptevékenysége: az alapfokú zenei és művészeti nevelés - oktatás biztosítása 6-22 éves korú növendékek számára: előképző (2), alapfokú (6) és továbbképző (4) osztályokban, 12 évfolyamon. Minden művészeti ágban megalapozza a művészi kifejezőkészséget, a kiemelt képességű növendékeket emelt szintű oktatásban részesíti, illetve előkészíti a szakirányú továbbtanulást közép-, és felsőfokon. Pedagógiájának alapvető célja: a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializálódott növendékeket a majdani beilleszkedésre nevelni. Törekszik arra, hogy növendékei képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére minél több művészeti ágban. A komplex művészetoktatás megvalósítása jegyében a tagintézmény igyekszik széles kínálatot nyújtani Püspökladány gyermekeinek. A CSIMI tagintézmény specialitása a tehetséggondozás. Ennek következtében tanulói rendszeresen és sikerrel szerepelnek megyei és országos rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon. Az iskola növendékei és tanárai együtt is számtalan rendezvényen működnek közre, aktív résztvevőként kapcsolódnak be a város kulturális életébe. Pedagógiai Szakszolgálat bemutatása 1975-ben jelent meg a 111/1975 (MK 7.) OM számú miniszteri utasítás, melynek hatására megyénként megalakultak a szakszolgálatok. Ekkor jött létre a Hajdú-Bihar Megyei Szakszolgálat, melynek hamarosan megalakult a Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Intézményegysége. A közoktatásról szóló 1993. évi (VI. 24.) törvény szabályozta a szakszolgáltatás és pedagógiai-szakmai szolgáltatás teljes rendszerét, kialakult az országos hálózat. 13
A gyógypedagógusokból, logopédusokból, fejlesztőpedagógusokból szerveződött püspökladányi csoport megyei irányítású volt. Az átszervezések utáni tagintézmény szakmai önállóságát megtartva segítséget nyújt a többcélú intézmény általános iskoláinak, hogy minden tanuló a képességének megfelelő, személyre szabott oktatásban részesüljön. Ugyanakkor nyitott marad a környék iskolái felé is, segítve a sárréti települések oktató munkáját. A tagintézmény specialitásai: a fejlesztés és a rehabilitáció. A pontos állapotfelmérés, az egyénre szabott készségfejlesztés, az egyéni bánásmód jellemzi a mindennapi tevékenységet. A több telephelyen tevékenykedő szakemberek magas szintű, kiváló feladatellátással biztosítják ezen szakterület igényeinek kielégítését. 14
1. NEVELÉSI PROGRAM Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva, barátságban élnek Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban... (Doroti Lorts) 1.1. Pedagógiai alapelveink 1.1.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 1.1.1.1. Alapelveink az általános iskolai nevelés-oktatás folyamatában Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket valljuk: Törvény adta jogokat és kötelezettségeket betartó Igazgatótanácsot (továbbiakban IT), nevelőtestületet, diákönkormányzatot működtetünk. Alapkészségeket fejlesztünk. Felkészítjük a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, önművelődésre, az egész életen át tartó tanulásra. Az egyenlő bánásmód elve alapján minden tanuló számára betartjuk a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Valljuk, tanulóink kapjanak esélyt a szociokulturális hátrányok leküzdésére, nevelőoktató munkánk során a tanulói képességek kibontakoztatására. Az ismeretek, a vallási és világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítésére törekszünk. Személyes példamutatással a toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, kreativitásra, társadalmi beilleszkedésre neveljük gyermekeinket. Tanulóink érdeklődésének, képességeinek figyelembe vételével harmonikus személyiségfejlesztésre, tehetséggondozásra törekszünk. A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerését, megóvását alapvető értéknek tekintjük. 15
1.1.1.2. Alapelveink a közoktatási típusú sportiskolai oktatásban: élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése, a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése, a versenysport utánpótlás-neveléséhez széles tömegbázis megteremtése, tudatos sportolóvá, sportemberré nevelés a sportkarrier és a közoktatás követelményeinek összehangolásával, a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez való alkalmazkodás, a fiatalokat segítése a tudatos élsportolóvá válás folyamatában 1.1.1.3. Alapelveink a művészetoktatásban: művészeti iskolánk mindenki számára nyitott, mindegyik művészeti ágazat felkészít szakirányú továbbképzésre, az intézmény minden szintjén érvényesül a demokrácia, az esélyegyenlőség megvalósul, a közösség formálása az egyén személyiségének tiszteletben tartásával, alakításával történik, értékközvetítés, értékmegőrzés biztosított, tehetséggondozás, kreatív képességek kialakítása, fejlesztése, motiválása történik, egészséges életmódra nevelés valósul meg 16
1.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2.1. Céljaink Pedagógiai munkánk célja mindazoknak az ember-erkölcsi értékeknek a kialakítása, melyeknek birtokában tanulóink megteremthetik egyéni boldogságukat, boldogulásukat szűkebb és tágabb környezetük javára. 1.2.1.1. Az általános iskola alapvető céljai: Célunk az, hogy minden tanulóban meglássuk, megláttassuk saját személyiségének értékeit. Célunk az, hogy minden tevékenységünket (nevelés-oktatás területén) a gyermek okos szeretete hassa át. Célunk az, hogy a szilárd tárgyi tudás mellett minden tanuló szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. Célunk az, hogy a képességek kibontakoztatása érdekében kialakuljon az önbizalom, a megmérettetés igénye a segítőkészség és együttműködés igényével együtt. Célunk az, hogy minden tanulónk a 8. osztály elvégzése után középiskolában folytassa tanulmányait. Célunk a partnerközpontú kapcsolatrendszer továbbfejlesztése. Célunk az, hogy olyan színvonalon biztosítsuk a személyi és tárgyi feltételeket, hogy gyermek, szülő, pedagógus egyaránt jól érezze magát intézményünkben. Célunk a sajátos nevelési igényű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók felkészítése a továbbtanulásra, munkavégzésre. Célunk a tanulók érdeklődésének figyelembe vételével többletismeret nyújtása idegen nyelvből, matematikából és testnevelésből. 1.2.1.2. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata Az emberi erőforrások minisztere 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 2. (1) A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja: 17
a) az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése, b) a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása, c) a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése, d) a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása, e) a két tanítási nyelvű középiskolai oktatás befejezését követően a tanulók legyenek képesek arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák, továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű nyelvtudással műveljék. (2) A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás vállalja a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá. (3) A két tanítási nyelvű oktatás során az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre. (4) A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket. 1.2.1.3. A közoktatási típusú sportiskola alapvető céljai: az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sport specifikus tudáselemek közvetítése a sportoló tanuló személyiségének kiemelt fejlesztése: önismeret és önértékelés, önálló tanulási képességek, akarat-és jellemfejlesztés a kritikai gondolkodásmód fejlesztése, hogy a tanuló képes legyen érvekkel alátámasztott felelős döntések meghozatalára 1.2.1.4. A művészeti iskola alapvető céljai: a művészetoktatás legyen kiegészítője a közoktatásnak, fejlessze - az alapműveltségre építve- az egyén képességeit, tehetségét, és teljesedjen ki a közösségi formákon belül. tanulóink legyenek képesek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra. 18
a képesség-, készségfejlesztés, valamint személyiségformálás a művészetoktatás eszközeivel; az önkifejezés lehetőségének biztosítása; az önértékelés, - elfogadás fejlesztése; a problémák iránti érzékenység kialakítása, fejlesztése; az oktatás tartalmi és módszertani közelítése a mindennapi élethez; a művészetek befogadására, a különböző kultúrák értékei iránti nyitottságra nevelés; esztétikai nevelés, ízlésformálás. 1.2.2. Feladataink 1.2.2.1. Az általános iskola feladatai: Tanulóink önismeretének fejlesztése. Az egységes követelményrendszer és az egyéni bánásmód megvalósítása. Kommunikációs gyakorlatok beépítése a mindennapi munkánkba. Tanulóink képességeinek, érdeklődésének megfelelő programok, tevékenységi formák biztosítása. A pályaorientáció tudatos alkalmazása. A humánumra, az egyén és a közösség tiszteletének betartására való törekvés. A nemzeti kultúra, a hagyományok ápolása, a szülőföld iránti tisztelet elmélyítése. A sajátos nevelési igényű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók egyéni illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkoztatása. 2012. szeptembertől feladatunk a fejlesztő felkészítés, melyet utazó gyógypedagógusok látnak el egyéni fejlesztési terv alapján. 1.2.2.2. A közoktatási típusú sportiskola feladatai: a sport megszerettetése, sokoldalú képességfejlesztés alsó tagozaton az általános mozgáskultúra fejlesztése sportágtól függően a felső tagozaton a minőségi képzés, tehetséggondozás olyan tudásrendszer közvetítése, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségének figyelembe vétele és az ehhez való alkalmazkodás az edzésidő feltételeinek megteremtése 19
a közismereti tantárgyak esetében az átjárhatóság biztosítása 1.2.2.3. A művészeti iskola feladatai: A zenei műveltség megalapozásával felkészíteni a tanulókat a zene öntevékeny művelésére, illetve a szakirányú pályaválasztásra. Az esztétikai műveltség, a jó zenei ízlés, a művészetek területén jelentkező alkotások megértésének, az ítélőképesség kialakításának elősegítése. Az egyéni képességekhez igazodó oktatás biztosítása; A tanuló érdeklődésére, a tanár és a pedagógus közös tevékenységére, együttműködésére épülő oktatás megszervezése; Problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönzés; A művészetek élményszerű megismertetése; A tanuló verbális és nem verbális kifejező készletének gazdagítása; Alkotásra ösztönzés; A tehetségek felismerése, tehetséggondozás; 1.2.3. Eszközök, eljárások: Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 1.2.3.1. Eszközök, eljárások az általános iskolában: az óvoda-iskola átmenet elősegítése (gólyatábor, közös iskolai rendezvények) a tanórai tevékenységek hatékonyságának segítése, differenciálás, helyes tanulási technikák elsajátíttatása, a szabadidő megszervezése (séta, kirándulás, játék, iskolai rendezvények stb.) sportiskolások számára saját szervezésű edzőtáborok, jól működő szülő iskola kapcsolat (nyílt napok, fogadóórák) kialakítása, képesség-kibontakoztató és integrációt elősegítő foglalkozások szervezése, világos, jól működő ellenőrzési- értékelési rendszer kiépítése, működtetése, magatartási modellek bemutatása, közvetítése nevelői részvétellel a tanulói közösség tevékenységében, 20
a meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszereinek alkalmazása a nevelésoktatás folyamatában 1.2.3.2. Eszközök, eljárások a művészeti iskolában: a mindennapi élethez kötődő témák feldolgozása; problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönző feladatokra épülő tananyag-feldolgozás; a céloknak és feladatoknak megfelelő kidolgozott pedagógiai módszerek alkalmazása, illetve új módszerek kifejlesztése; hatékony tanulási módok alkalmazása (kooperatív tanulás, játékos tanulás, cselekvő tanulás stb.); gazdagítás, mélyítés, gyorsítás; versenyeztetés; alkotótáborok szervezése; kiállítás-, hangverseny- és színházlátogatások szervezése, a látottak megbeszélése; 21
1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermek világra nyitott lény. A simogatásra simogatással, A jókedvre jó kedvvel, A tevékenységre tevékenységgel felel. (Mérei Ferenc) Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 22
7. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók művészeti nevelése Feladata: A személyiség önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek saját lehetőségeik és korlátaik felismerésére. A tanulók érzésvilágának formálása, a minőségre való igényesség kialakítása, a tanulókat érő ingerözönben való eligazodás segítése. 23
1.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A közösség olyan emberi együttélés, melyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze. /Hankiss Elemér/ Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. 1.4.1. A közösségi nevelés területei: család iskola (intézmény) iskolán kívüli közösségek társadalom A gyerekek szempontjából meghatározó a család és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie szükséges (digitális kompetencia). 1.4.2. Az intézményben folyó közösségfejlesztés színterei: 1.4.2.1. Tanórák: a tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színterei Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 24
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. 1.4.2.2. Tanórákon kívüli, iskolai (intézményi) foglalkozások: Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk: 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján, a költészet napján, a magyar kultúra napján. Megrendezzük a Zenei 25
Világnap és a karácsonyi koncerttel összefüggő programokat. Hangversenyt tartunk Farshang címmel. Minden évben, a tanév végén búcsúznak a 8. osztályos diákok, a ballagás a tagintézmények egyéni arculata alapján zajlik. Valamennyi általános iskolai tagintézmény ápolja névadójának emlékét iskolai rendezvények formájában. Az intézmény egykori pedagógusaira a tagintézmények tanárai, diákjai közös tiszteletadással emlékeznek, felkeresik sírjukat, adóznak emléküknek. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a tanulóink részére felzárkóztató, illetve képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. c) Integrációs felkészítés A tagintézmények a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából integrációs felkészítést szerveznek. Az integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. d) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 26
e) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain az iskola minden tanulója részt vehet. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus vagy pedagógusok segítik. g) Művészeti iskola rendezvényei A művészetoktatás során szerveződő tanulói közösségekben végzett közös muzsikálás, táncolás, színjáték, a közös kiállítás, az alkotás öröme, mind-mind fokozza a közösségi érzést, a közösségért való munkálkodást. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. h) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül fakultatív hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 1.4.2.3. Szabadidős tevékenységek Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára szabadidős tevékenységeket szerveznek. Ezek a tevékenységi formák a nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül, amelyek megvalósítását, szervezését intézményünk pedagógusai vállalják magukra, illetve partnerintézményeinkkel együttműködve jönnek létre. Formái: osztálykirándulás klubdélután tanulmányi kirándulás erdei iskola 27
táborok versenyek, vetélkedők, bemutatók projekthetek, projektnapok múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás 28
1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai "A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa." /Karácsony Sándor/ 1.5.1. A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A jogszabályokban meghatározott határidőkre az előírt minősítések megszerzése. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. 1.5.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. A helyi tanterv követelményeinek elsajáttítatása. 29
1.5.3. A tehetséges tanulók gondozása Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre. 1.5.4..A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése. A gyermekvédelmi feladatok ellátása. A tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése. 1.5.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül: színház-, múzeumlátogatás, kirándulás Szabadidős programok szervezése iskolán belül: klubdélután, karácsonyi ünnepség Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő közös programok. 1.5.6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 1.5.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. 30