Környezetvédelem. 7. Vízvédelem. 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi adjunktus buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

Hasonló dokumentumok
A Duna tápanyagterhelésének korlátozása a Fekete-tenger eutrofizálódása miatt, veszélyes anyag szennyezések

5. melléklet. A Duna Dunaföldvár-Hercegszántó közötti szakasza vízminőségének törzshálózati mérési adatai

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (11, 13)

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Hidroforkezelő Vízműkezelő 2/42

A NAPENERGIA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON. Készítette: Pap Mónika Környezettan BSc Témavezető: Pieczka Ildikó

ADATSZOLGÁLTATÁS PONTSZERŐ SZENNYEZİFORRÁSOK / SZENNYEZETT TERÜLETEK ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTELE TÉNYFELTÁRÁS UTÁNI ADATOK ADATLAPJA BORÍTÓLAP

Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell

ADATSZOLGÁLTATÁS PONTSZERŐ SZENNYEZİFORRÁSOK / SZENNYEZETT TERÜLETEK ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTELE MŐSZAKI BEAVATKOZÁS UTÁNI ADATOK ADATLAPJA BORÍTÓLAP

Felszín alatti vizek

DGP. Hátrahúzott vortex járókerék. Általános jellemzők

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Rába (1-3 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Szigetköz (1-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

zvédelem 2009/2010 II. félévf Fehér r Katalin feher.katoke@gmail.com Kiss Klaudia kissklau7@gmail.com

Péliné Németh Csilla 1 Bartholy Judit 2 Pongrácz Rita 2 Radics Kornélia 3

A Víz Keretirányelv szerinti monitoring

Leier árokburkoló elem

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Földrajzi övezetek. Meleg mérsékelt öv

Szűkített (8 paraméteres) talajvizsgálat: ph KCl, K A, vízben oldható összes só, humusz, mész tartalom, P 2O 5, K 2O, nkcl oldható: (NO 3+NO 2)- N

Mőszaki menedzserek részére 1. témakör

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A közraktározási piac évi adatai

Támogatási lehetőségek a borágazatban Magyarország Nemzeti Borítékja. Bor és Piac Szőlészet Borászat Konferencia 2011

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Különleges villámvédelmi problémák. környezetben. Kusnyár Tibor

S z e n n y v í z. Becsvölgye Elfolyó szennyvíz

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok Településhálózat, népességföldrajz Területhasználat Gazdaságföldrajz...

Napenergia hasznosítási lehetőségek összehasonlító elemzése. Mayer Martin János Dr. Dán András

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

SZÉNHIDROGÉNEK KÉPZŐDÉSE, VÁNDORLÁSA ÉS CSAPDÁZÓDÁSA. Készítette : Micsinai Daniella Környezettan B.Sc Témavezető: Dr. Pogácsás György 2011.

Watt Drive Antriebstechnik GmbH - AUSTRIA

A KÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA

Terresztris ökológia Simon Edina szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai

A termálvíz hasznosítást érintı vízvédelmi jogszabályok. Benkó Gabriella. Szentes,

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

Dr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Dévaványa Város Önkormányzata

Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4.

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

Koronikáné Pécsinger Judit

BIZTONSÁGI ADATLAP- KOMPOSZT-TEA. BIZTONSÁGI ADATLAP a 44/2000. (XII 27.) EüM rendelet szerint

Kebele árvíztározó. Első árvízi üzem: február

Záróvizsga kérdések a környezetmérnök BSc hallgatók számára

Budapest, április A beutazó turizmus jellemzői és alakulása 2015-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

Esti 11. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése.

NEMZETI TECHNOLÓGIA PROGRAM. A4 Alprogram:

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről

Hőszivattyú. Zöldparázs Kft

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Tájhasználati változások közösségi értékelése az ökoszisztéma szolgáltatások tükrében

Gazdasági biztonság és a kis országok

Energiagazdálkodás: a fenntarthatóság egyik kulcsterülete

Természeti viszonyok

8. Energia és környezet

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

5. témakör. Megújuló energiaforrások

f e l l e b b e z é s t

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Gyır, Árpád u

RÁKOS-PATAK KÖRNYEZETRENDEZÉSE - BUDAPEST, ANGYALFÖLD

Az építőipar számokban

Kicsapódása a csapadék.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés Kártevőirtás modul. 1. vizsgafeladat december 10.

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A kutatás időtartama: január június A reprezentatív minta: 4125 kitöltött kérdőív. 8 vajdasági magyarlakta településén

Megújuló helyzetkép, Magyarországon 2004/5

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA ROMÁNIA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, május 30.

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

Növelhető-e a hazai szélerőmű kapacitás energiatárolás alkalmazása esetén?

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Innováció és gazdaságfejlesztés

Lasselsberger-Knauf Kft. 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet alapján A kiállítás kelte: /1.

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

Környezetvédelem (KM002_1)

SZLOVÁKIA A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 7. szám április

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

Iparjogvédelmi statisztikai adatok ( ) SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, február 17.

118. Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás

higanytartalom kadmium ólom

Közreműködők: Comics Uniting Nations: A változás hősei

Települési Környezetvédelmi Koncepció. Kazincbarcika Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály

VÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció május TH

Korrigendum - Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona - földgáz energia beszerzése

Antropogén tevékenységek hatásainak megjelenése a Dráva és főbb hazai mellékvízfolyásainak vízminőségében

EU biztonsági. Módosítás dátuma: 19 December 2005 Nyomtatás dátuma: 10 Október 2007 EU SDB20990A Oldal: 1 3 SHERASONIC

Átírás:

Környezetvédelem 7. Vízvédelem 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi adjunktus buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1

Víz Enélkül nem létezhet élet Élővilág életjelenségei Élettelen környezet Gazdasági folyamatok 2

Víz Élet kialakulása, fontos szabályozó funkció Csapadék Erózió Folyók vízszállítása Szennyezőanyagok közvetítése Éghajlat kialakítása Az élettelen természet folyamatok Ásvány- és kőzetképződést Felszínen zajló anyagforgalom és éghajlati folyamatok 3

A víz fizikai állapotai Természetes körülmények között mindhárom halmazállapotban Vízmolekulák közötti kölcsönhatás eredménye Hidrogénkötés Kinetikus energia Felületi feszültség 4

A Föld vízkészlete Földfelszín 71 %: tengerek 2 %: felszíni vizek (~2700 m vastag vízburok) Föld vízkészlete: ~1,6 milliárd km 3 82 %: óceánokban 15,5 %: kötött víz 5

A Föld vízkészlete Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben % litoszféra (kötött víz) 253 900 15,5 litoszféra (szabad víz a felszín alatt) 8 060 0,5 világóceán 1 348 000 82,3 sarkvidéki és magashegységi jég 27 820 1,69 édesvizű tavak 125 0,01 sós tavak 100 0,01 légkör 12,3 0,0008 vízfolyások 1,25 0,00006 élőlények 1,13 0,00006 Összesen (a Föld vize) ~1 638 020 ~ 100 6

7

Tavak Forrás tó forrásból, talajvízből táplálkozik (pl.: Hévízi-tó) Átfolyásos tó folyóvíz táplálja, és vizét folyóvíz viszi tovább (pl.: Genfi-tó, Bóden-tó) Végtó lefolyástalan tó (pl.: Aral-tó, Csád-tó) 8

A kontinensek vízkészlete Kis- és édesvizű tavak: >1 millió Világ legidősebb és legmélyebb tava: Bajkál-tó a Föld folyékony édesvízkészletének kb. 20 %-a Kaszpi-tenger: területileg és térfogatilag a világ legnagyobb tava 9

10

A víz körforgása Természetes körforgás Motorja: napsugárzás és gravitáció Összetett folyamat 11

A víz körforgása Párolgás (desztilláció) Kicsapódás (kondenzáció) Csapadékképződés Három fő körforgási út Óceán légkör óceán Óceán légkör szárazföld óceán Szárazföld légkör szárazföld 12

A víz természetes körforgása Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás 13

14

A víz társadalmi-gazdasági körforgása Talajból kitermelt víz: használat tisztítás felszíni vizek fokozatos szennyeződés csökken a megfelelő minőségű felszíni víz 15

16

A természetes vizek előfordulási típusai, osztályozása Légköri vizek Csapadék Párolgás Felszíni vizek Vízfolyások Állóvizek Óceánok, tengerek Felszín alatti vizek Parti szűrésű vizek Talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei, karsztos kőzetek hasadékvizei: karsztvíz 17

A természetes vizek előfordulási típusai, osztályozása Csapadékvíz Levegő páratartalma és fizikai tényezők megváltozása Felszíni vízkészletek Keletkezése pillanatában gázokat old ki a levegőből Útjai: beszivárgás, elpárolgás, felszín vízfolyás 18

Folyóvíz A természetes vizek előfordulási típusai, osztályozása Vízfolyások minden előforduló formája Közvetlenül a csapadék, közvetve a talajból feltörő források táplálják Jellemzői Kialakult mederben folyik A víz a magasabb pontról az alacsonyabb felé áramlik A vízhozam kisebb-nagyobb ingadozása Zárja a víz körforgalmát Oldott és lebegő szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz Fehér szén 19

A természetes vizek előfordulási típusai, osztályozása Állóvíz Szárazföldi mélyedésekben elhelyezkedő, oldalról zárt, álló víztömeg Jellemzői A víz tartózkodási ideje hosszabb, mint a folyókban Időszakos 20

A természetes vizek előfordulási típusai, osztályozása Állóvíz Tó olyan állóvíz, amelyben a nyílt vízfelület dominál Fertő a part menti növénytársulások szélesek Mocsár Láp nyílt víz csak foltokban van jelen csak kis tocsogókban van jelen a víz Tengervíz tengerekből vagy óceánokból származó víz; magas sótartalom; a felszín közeli réteg O2-ben túltelített 21

Fertő Mocsár Láp 22

Világtengerek - Korallzátonyok Felszíni vízhőmérséklet emelkedése változások az élővilágban Esőerdők után a 2., világtengerekben a leggazdagabb ökológiai rendszer Nagyon érzékenyek (2 C hőmérsékletváltozás) >28 C a korallzátony kifehéredik Légkör CO 2 -tartalma vizek hőmérséklete Halászat Halászterületek kimerülés 23

24

Édesvizek Összes vízkészlet 2,5 %-a Sokáig nem tartották számottevő erőforrásnak Gyors népességnövekedés + környezetszennyezés óriási minőségromlás vízfelhasználás iránti gyorsan növekvő igények stratégiai jelentőségű nyersanyag ENSZ: 1980-as évek az ivóvíz és a csatornázás évtizede 25

Édesvizek Mennyiségi korlátozás Minőségi korlátozás Föld 50 legnagyobb folyójának fele nagyon szennyezett, kiszáradás fenyegeti Sárga-folyó, Colorado, Nílus, Ganges 1989-99: ~25 millió környezeti menekült 2002. Johannesburgi Konferencia csökkenteni kell azok számát, akik nem jutnak ivóvízhez 2003. ENSZ tiszta víz éve 26

Az emberi vízbiztonság fenyegetettsége 27 Tiszta, egészséges víz biztosítása a termelési ponttól a megcsapolási pontig

Vízszegénység Fizikai vízszegénység ha a folyók és a talajvíz legalább 75 százalékát mezőgazdasági célokra használják fel alakul ki a régióban vízhiány (pl. India és Kína bizonyos régiói) Gazdasági vízszegénység amikor a folyók vize, valamint a talajban található víz a környezetben élők vízszükségletét alapvetően ki tudná elégíteni, ám gazdasági elmaradottságánál fogva az ország vagy a régió nem tud olyan technológiákba beruházni, amellyel kinyerhető lenne a megélhetéshez szükségez víz mennyisége (pl. a Szaharától délre található összes afrikai ország) 28

A világ vízszegény területeinek térképe 29

A világ vízfelhasználásának szerkezete Vízfogyasztás a 20. század folyamán: Mezőgazdasági 5x Ipari 25x Városi 19x Európa Afrika Mezőgazdaság 33 % 88 % Ipar 54 % 5 % Kommunális 13 % 7 % 30

A vízfelhasználás szerkezete Mezőgazdaság a használt vizet elhasználja Ipar és kommunális szektor a használt vizet visszaszolgáltatja Vízigény: 1 kg rizs: 1-3 m 3, 1 kg búza: 1 m 3 300 kg gabona / fő / év min. 300 m 3 víz / fő / év évente 90 millióval szaporodó emberiség 27 milliárd m 3 új vízigény (856 m 3 /sec folyó vízhozama) 31

Felhasználás országonkénti szerkezete Mezőgazdaság Ipar Kommunális India 93 4 3 Mexikó 88 7 5 Ausztrália 78 6 16 FÁK országai 63 31 6 Japán 50 33 17 USA 41 49 10 Kanada 11 71 18 Nagy-Britannia 1 78 21 Németország <1 88 12 Éghajlati adottságok + gazdasági szerkezet + fejlettség hatalmas különbségek 32

33

34

35

36

37

Vízhasználatok környezetvédelmi Mezőgazdasági vízhasználat szikesedés, mocsarasodás a felszín alatti vízkészlet nem megújuló lecsökken a folyók vízhozama Ipari vízhasználat problémái mennyiségben nem okoz jelentős problémát, de minőségben igen Kommunális vízhasználat fejlett és fejlődő országok közti különbségek angol WC elterjedése tisztálkodási kultúra megváltozása WC-öblítés, autómosás, kertöntözés valós vízárak alkalmazása 38

A vízfelhasználás összetétele a háztartásokban 39

40

41

42

Magyarország felszíni vizeinek állapota Magyarország vízben szegény ország < 1000 m 3 /fő/év csapadék tranzit-ország teljes vízgyűjtő hazánkban: Zala, Kapos, Zagyva Duna települési szennyvíz, cukor-, papír- és cellulózipar szén- és olajtüzelésű erőművek Budapest erőteljes hatása besorolás oxigén- és tápanyagháztartás, mikroszennyezők: III. o. bakterológiai szempont: Bp. alatt IV., o., Bp. felett III. o. 43

Tisza Magyarország felszíni vizeinek állapota külföldről érkező mellékfolyások mellékvízfolyások: széles tartományban ingadozik a vízminőség 44

Balaton Magyarország felszíni vizeinek állapota mikrobiológiai szempontból nem szennyezett (I. osztályú) 1970-es évek: eutróffá vált (P- és N-terhelés) vízgyűjtőkre kiterjedő szennyvíztisztítási program tisztított szennyvizek más gyűjtőbe történő elvezetése Kis-Balaton védőmű szakaszos üzembe helyezése műtrágya-felhasználás csökkentése hígtrágya-telepek bezárása szűrőrendszerek építése a vízfolyások torkollatásba 45

Velencei-tó vízháztartása a 90-es évek elejére deficitessé vált pótlás: karsztvízzel eutrofizáció: előrehaladott állapotban Hazánkban az egy főre jutó vízfogyasztás 600 m 3 /év (OECD: 580 m 3 /fő/év) 70 %: ipar + energetika (kohászat, élelmiszeripar, vegyipar) 18 %: mezőgazdaság 12 %: ivóvíz Magyarország felszíni vizeinek állapota 46

Kommunális vízhasználat 47

A vízszennyezők csoportosítása Szennyezés jellege Fizikai Érzékszervi hatás Kémiai Biológiai A szennyezőanyag jellemző káros hatása Szín, zavarosság, magas hőmérséklet, Lebegő anyag, hab, radioaktivitás Íz, szag Szerves és szervetlen vegyületek Patogén baktériumok, vírusok, egyéb mikroorganizmusok (állatok, növények) 48

Vízszennyezések Minden olyan, rendszerint mesterséges külső hatás, amely a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne végbemenő természetes folyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik Időben rendszeres ipari üzemek, szennyvíztisztítók, mezőgazdaság rendkívüli természetes és rendkívüli ipari katasztrófák, szabotázs akciók 49

Anyaga szerint Vízszennyezések klasszikus komponensek (sók, oldott oxigén, szerves anyagok, N-, P-vegyületek) mikroszennyezők (szervetlen, szerves) hőszennyezés a víz hőmérsékletének mesterséges megváltoztatásával okozott kár radioaktív anyagok érzékszerveinkkel nem érzékelhető, biológiailag irreverzibilis változások fertőzést okozó mikroorganizmusok (patogén baktériumok, vírusok) 50

Eredete szerint pontszerű Vízszennyezések diffúz Megjelenési forma szerint felszínen úszó vízben lebegő és oldott Ágazatok szerint települési ipari mezőgazdasági közlekedési szennyvíz 51

Vízszennyezés a légkörből Szmogjelenség Savas esők Vizek hőszennyezése Nagyon veszélyes felszíni vízszennyezés megzavarja a vízben végbemenő életfolyamatokat A hőhatás nem szennyeződés, hanem hatásaiban válik azzá O 2 oldhatósága a víz hőmérsékletével fordítottan arányos Legkritikusabb vízszennyező hatás 52

Egy folyó hőszennyezése 53

Mikroszennyezők Abban a formában, ahogy az ember a környezetbe juttatja, még nem szennyező, de átalakul, helyet változtat és szennyezővé válik Szerves (kőolaj és származékai, PAH-vegyületek, PCB-származékok) Szervetlen (arzén, cianidok, nehézfémek: higany, kadmium, ólom, króm, nikkel, réz, cink) Mikrobiológiai szennyezők 54

Vízminőségromlás oxigénhiány Nyáron túlzott mértékben elburjánzott vízi növényzet nagyfokú bomlási/rothadási folyamatok Télen jégréteg akadályozza az oxigén víztérbe jutását jégrétegre hullott hó árnyékoló hatása Egyéb okok szerves és szervetlen szennyező anyagok vízbe jutása kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet növényzet hirtelen rothadása 55

Vízminőségromlás eutrofizáció A vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció a felszíni vizek elnövényesedése A tavi elöregedés jellemzője természetes és mesterséges hatásokra következik be erózióval, deflációval a felszíni vizekbe jutó tápanyagok és szennyvizek 56

Eutrofizáció 57

Szennyvíztisztítás Aktív védelem Emissziót csökkenti Újrafelhasználás Passzív módszerek Immissziót csökkenti A szennyvizek szétszórása, a befogadóktól való távoltartása és hígítás a A kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét nem csökkentik, csak a befogadók viszonylagos tehermentesítését szolgálják Háztartások lehetőségei Takarékoskodás Folyamatosan emelkedő víz- és szennyvízdíjak 58

Kommunális szennyvíztisztítás Célja Mechanikai Célja: a durva szennyezések eltávolítása Biológiai Célja: a szervesanyag-eltávolítás Csoportosítás: teljes és részleges tisztítás Kémiai A befogadó előírásaihoz igazodó speciális tisztítás 59

A szennyvíztisztítás lehetőségei Biokémiai oxigénigény (BOI) A vízben lévő szerves anyagoknak baktériumok általi lebontásához szükséges oxigénmennyiség adott idő és hőmérséklet alatt Kémiai oxigénigény (KOI) A vízben lévő szerves anyagok kémiai lebontásához, oxidálásához szükséges O 2 mennyiségét jelenti (a víz szennyezettségének mérőszáma) Lakosegyenérték (LEÉ) A szennyvízkezelő berendezések méretezésére használatos egység, melyet egy lakos által egy nap termelt szennyvíz szervesanyag-tartalmából eredeztetnek, illetve ennek lebontásához szükséges 5 napos biokémiai oxigénigényből BOI 5 = 60 g / nap x lakos 60

Biológiai szennyvíztisztítás 61

62

Köszönöm a figyelmet! 63