8. Ävfolyam 19. szåm 2001. måjus 18.

8. Ävfolyam 19. szåm 2001. måjus 18. Ebola-lÅz UgandÅban InvazÇv Meningococcus betegsäg TÅjÄkoztatÅs szakmai programrél TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen) Impresszum

NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ AZ EDDIGI LEGNAGYOBB EBOLA HAEMORRHAGIÅS LÅZ JÅRVÅNY UGANDÅBAN, 2000. AUGUSZTUS 2001. JANUÅR 2000. oktéber 8-Ån szokatlanul sölyos megbetegedäsek halmozédåsåt jelentettäk az Uganda Äszaki räszän elterülő, SzudÅnnal hatåros Gulu tartomånybél. A låzas megbetegedäsek sorån gastroenteritist, fejfåjåst, conjunctivitist Äs esetenkänt värzäses tüneteket Äszleltek, a halålozåsi aråny igen jelentős volt. A haemorrhagiås låz gyanöjåt oktéber 15-Än igazoltåk, amikor egy, a jårvåny Åltal Ärintett kérhåz tanulé nővärei kázátt halmozédé megbetegedäsek etiolégiåjånak tisztåzåsa sorån a johannesburgi (DÄl-Afrikai KáztÅrsasÅg) Nemzeti VirolÉgiai IntÄzetben az Ebola-vÑrus kéroki szerepät igazoltåk. A megbetegedäsek diagnézisånak laboratériumi megerősçtäsät a vçrusantigänt Äs a specifikus ellenanyagot egyarånt kimutaté ELISA, valamint RT-PCR vizsgålattal vägeztäk. A jårvåny kérokozéjakänt azonosçtott Ebola-vÑrus szudöni variönsönak genetikai ÅllomÅnya kismärtäkben külánbázátt a koråbbi szudåni variånsokätél. A megbetegedäsek 31 000 km 2 területen, hårom tartomånyban 1,8 millié lakost veszälyeztettek. A jårvåny megfäkezäsäre az ugandai egäszsägügyi minisztärium nemzetkázi segçtsäget kärt, a WHO Åltal ir ÅnyÇtott szakärtői csoport kázreműkádátt a hatäkony jårvånyügyi intäzkedäsek tervezäsäben, szervezäsäben Äs vägrehajtåsåban, a betegek ellåtåsåban, a lakossågi tåjäkoztatåsban valamint a munkåhoz szüksäges anyagi erőforråsok biztosçtåsåban. A jårvåny kiterjedäsänek, intenzitåsånak, a legfontosabb terjedäsi médoknak a meghatårozåsa, valamint az esetek korai regisztrålåsa Äs elkülánçtäse cäljåbél aktñv surveillance teväkenysäget vezettek be az Ebola-fertőzÄsre gyanös esetek felderçtäsäre. SzorgalmaztÅk a betegek kérhåzi kivizsgålåsåt, Çgy is fäkezve a jårvåny tovåbbi terjedäsät a lakossåg káräben. A jörvöny megfükezüse cüljöbál tett legfontosabb intüzkedüsek a kávetkezők voltak: a betegekkel kapcsolatba kerül szemälyek 21 napos megfigyeläse (maximålis inkubåciés idő); egy kikäpzett, a temetäst vägző csoport lätrehozåsa, amely a valészçnű ill. Ebola-vÇrusfertőzÄsre gyanös halottak temetäsät vägezte; a lakossåg tåjäkoztatåsa/oktatåsa; a hagyomånyos gyégymédok Äs a helyi szokåsok szerint zajlé temetäs betiltåsa; a sok låtogatét vonzé, nyilvånos ásszejávetelek felfüggesztäse Äs a kérhåzhigiänäs rendszabålyok ÄrvÄnyesÇtÄse. Az oktéber 5 - november 27. kázátt a kérhåzba felvett 62, laboratériumilag is megerősçtetten Ebola-vÇrussal fertőzátt beteg esetäben Äszlelt tünetek gyakorisåga a kávetkező volt: hasmenäs 66%, gyengesäg 64%, ÄtvÅgytalansÅg 61%, fejfåjås 63%, hånyinger-hånyås 60%, hasi (55%), ill. mellkasi fåjdalom 48%. VÄrzÄses tüneteket a betegeknek csak kb. 20%-ÅnÅl lehetett megfigyelni, főkänt a gyomor-bältraktusbél kiinduléan. A vçrussal fertőzátt terheseknäl spontån abortus kávetkezett be. A fatålis esetekben a

halål gyors lefolyåsö sokk, fokozédé väralvadåsi zavar Äs eszmäletvesztäs kçsäretäben Ållt be. Uganda hårom tartomånyåban 2000. augusztus 30. Äs 2001. januår 23. kázátt 425 szemäly Ebola haemorrhagiås låz megbetegedäsät regisztråltåk: Gulu tartomånyban 393 esetet (93%), Masindi, ill. Mbarara tartomånyban 27 ill. át megbetegedäst (6 ill. 1%). A betegek Åtlag Äletkora 27 Äv; a legfiatalabb beteg håromnapos, a legidősebb 72 Äves volt. A betegek 20%-a a 13 Även aluli korcsoportba tartozott. BÅr a jårvånyt azt kávetően jelentettäk, hogy az egäszsägügyi dolgozék kázátt esethalmozédåst Äszleltek, a retrospektçv vizsgålattal megållapçtottåk, hogy a kérhåzban Äs a lakossåg káräben koråbban is előfordultak hasonlé esetek (a betegek kázátt ásszesen 29 volt az egäszsägügyi dolgozé). A 425 megbetegedäsből 224 vägződátt halållal (letalitås 53%), de a hospitalizålt 15 Även aluli gyermekek korspecifikus letalitåsa a 80%-ot is meghaladta. Az ásszes eset 51%-Åban laboratériumi vizsgålattal is megerősçtettäk a diagnézist. A jårvåny eredetät nem sikerült kiderçteni. Gulu volt az elsődleges gécterület, a vçrus a tåvoli Masindi, ill. Mbarara tartomånyba kontakt szemälyek rävän került. HÖrom fő tünyező szerepelt a jörvöny terjedüsüben: a halottak temetäsänäl szokåsos rituålis kontaktusok; a szåmos szemäly Åltal vägzett csalådi betegåpolås; valamint az eg ÄszsÄgÜgyi dolgozék Åltal okozott nosocomialis fertőzäsek. SzerkesztősÅgi megjegyzås: A Filoviridae csalädhoz tartozå Ebola-vÇrus genusnak jelenleg nçgy tagja ismert, kézñlñk härom okozhat Ebola haemorrhagiäs läzat. A vörus Ällati rezervoärja mçg ismeretlen. Az Ebola järvänyok leggyakrabban egyetlen fertőzétt szemçlyen keresztñl a lakossäg kérçbe bejutott kårokozå emberről emberre terjedçse rçvçn jénnek lçtre, gyakran az egçszsçgñgyi intçzmçnyekben. A fent leört järväny volt eddig a legkiterjedtebb, Ås napjainkig a harmadik, melyet az Ebola-vÇrus szudéni variénsa okozott. Az első järväny 1976-ban DÇl-SzudÄnban alakult ki, a mäsodik 1979-ben SzudÄnnak ugyenezen terñletçn zajlott. A letalitäs mindhärom järvänyban 50% kérñl alakult. A fertőzçs terjedçsçt fçkezte a järväny időbeni felismerçse, a betegek felkutatäsa Çs elkñlénötett ÄpolÄst biztosötå kårhäzi osztälyokon tértçnő elhelyezçse. A kårokozå terjedçsçnek megakadälyozäsa ÇrdekÇben kiemelt figyelmet fordötottak a lakossägnak a betegsçg tñneteiről, terjedçsi mådjärål, a betegekkel ill. halottakkal valå kontaktus veszçlyeiről tértçnő oktatäsära/täjçkoztatäsära, valamint az egçszsçgñgyi szemçlyzet kçpzçsçre, a betegsçg veszçlyçnek tudatosötäsära. Az Ebola haemorrhagiés léz jérvényok megfåkezåsåre/felszémoléséra a szigorñ körhézi elkülánçtås az egyedüli igazén hatésos eszkáz, mely lassötja a vörus lakossägi terjedçsçt Çs csékkenti a kézéssçgben maradottak veszçlyeztetettsçgçt. A betegeket ÄpolÅ egçszsçgñgyi dolgozåknak a biztonsägi rendszabälyokat (läsd Epinfo 1995; 2: 421 425) szigoràan be kell tartaniuk. ForrÄs: Wkly Epidemiol Rec: 2001; 76: 41-46.

HAZAI INFORMÅCIÇ MENINGOCOCCUS MEGBETEGEDâSEK, 2001. MÅRCIUS-ÅPRILIS MÅrcius hénapban hårom, Åprilisban nyolc megerősçtett vagy valészçnűleg N.meningitidis okozta megbetegedäst jelentettek az OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont JÅrvÅnyÜgyi osztålyånak. Egy csecsemő a B szerocsoportö meningococcus kávetkeztäben meghalt. Az Äv eleje Éta 30 megbetegedäs került a nyilvåntartåsba, szemben a 2000. Äv januår-åprilis kázátt regisztrålt 51 esettel. A mårcius-åprilisi tizenegy megbetegedäsből kilenc esetäben a kérokozé szerotipizålåsa is sikerrel jårt, egy esetben A, nägy-nägy esetben pedig B ill. C szerocsoportä N.meningitidis kéroki szerepät igazoltåk. A kät hénap alatt hårom csecsemő, egy 1,5 Äves, kettő 3-5 Äves korcsoportba Äs kettő 6-14 Äves korcsoportba tartozé gyermek, tovåbbå egy 19 Äves fiatal Äs kät 40-60 Äv kázátti felnőtt betegedett meg. A megbetegedäsek nyolc területen fordultak elő [BÅcs-Kiskun, Borsod-AbaÖj- ZemplÄn (3), Győr-Moson-Sopron, JÅsz-Nagykun-Szolnok, Pest (2), Somogy, Szabolcs-SzatmÅr-Bereg Äs Vas megyäben]. Egy Borsod-AbaÖj-ZemplÄn megyei, 4 800 lakosö kázsägben a 2000/2001. epidemiolégiai Ävben hårom gennyes meningitis megbetegedäs fordult el ő. 2000 novemberäben gyors lefolyåsö kérforma kávetkeztäben egy kätäves gyermek meghalt, akinäl a kérismät a boncolås sorån ÅllÇtottÅk fel, Çgy a kérokozé azonosçtåsa mår nem volt lehetsäges. 2001 februårjåban egy 14 hénapos gyermek C szerocsoportä N.meningitidis okozta sepsisben halt meg. âprilisban egy nyolcäves gyermek betegedett meg szintän C szerocsoportö meningococcus okozta gennyes meningitisben. MindhÅrom gyermek a cigåny etnikumhoz tartozott, ketten kázülük a telepszerűen elkülánült faluräszen, rossz higiänäs Äs szociålis kárülmänyek kázátt, zsöfolt lakåsokban Ältek. Az OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont JÅrvÅnyÜgyi osztålyåval tártänt konzultåciét kávetően az ântsz Miskolc VÅrosi IntÄzete elrendelte a kázsäg cigåny lakossågånak (kb. 850 felnőtt) valamint a faluban laké tizenát ÄvesnÄl fiatalabb gyermekek (kb.1 100 fő) oltåsåt. Az OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont a kät ÄvesnÄl fiatalabb gyermekek szåmåra konjugålt, a tábbi oltandé räszäre poliszacharida tçpusö oltéanyagot biztosçtott tärçtäsmentesen.

TÅJâKOZTATÅS SZAKMAI PROGRAMRÇL EPIDEMIOLÇGUSOK ORSZÅGOS TOVÅBBKâPZŐ ârtekezlete A rendezvüny helye: BalatonboglÖr, KodÖly Z. u. 9-15. MÅV RT, Vasutas ådçlő A rendezvüny id őpontja: 2001. möjus 30 jänius 1. MÖjus 30. (szerda) 14 00 17 00 Szakmai program MEGNYITÇ dr. Melles MÖrta mb. főigazgatá főorvos, OEK KÄSZ ÄNTâS Sás ZoltÖn, BalatonboglÖr polgörmestere 1. JÖrvÖnyçgyçnk ezer Üves tértünete prof. dr. Kertai PÅl, DOTE 2. Az Eg ÜszsÜges NemzetÜrt NÜpegÜszsÜgçgyi Program 2001-2010 epidemiolágiai vonatkozösai dr. PintÄr AlÅn mb. orszågos tisztifőorvos, OTH KÜrdÜsek, hozzösz álösok 3. MagyarorszÖg 2000. Üvi jörvönyçgyi helyzete Üs a jörvönyçgyi tevükenysüg főbb jellemzői dr. CsohÅn âgnes osztålyvezető főorvos, OEK 4. A nosocomialis surveillance helyzete MagyarorszÖgon dr. Bárácz Karolina osztålyvezető főorvos, OEK 5. OltÖsi reakciák 2000-ben ajönlösok a kivizsgölösra dr. Karacs IldikÉ mb. osztålyvezető főorvos, OEK MÖjus 31. (csçtérték) 9 30 12 00 KÜrdÜsek, hozzösz álösok 1. Poliomyelitis eradiköciá: eredmünyek, feladatok, hatöridők prof. dr. Dámák IstvÅn Az AFP surveillance hazai eredmünyei dr. CsohÅn âgnes osztålyvezető főorvos, OEK 2. Zoonázisok a XXI. sz Özad EurápÖjÖban dr. Nagy Attila miniszteri biztos, EgÄszsÄgÜgyi MinisztÄrium 3. A höziorvosi rendelőkben vügzett higiünüs küzfertőtlenñtüs vizsgölatönak orszögos ÜrtÜkelÜse az ÅNTSZ 2000. Üvi felmürüse alapjön dr. Milassin MÅrta főtanåcsos, OEK KÜrdÜsek, hozzösz álösok Szçnet

4. Az enterölis fertőző betegsügekkel kapcsolatos gyakorlati jörvönyçgyi tevükenysüg dr. Krisztalovics Katalin főtanåcsos, OEK 5. âtelfertőzüsek, ÜtelmÜrgezÜsek alakulösa, kévetkeztetüsek dr. FehÄr âgnes osztålyvezető főorvos, OKK-OãTI 6. Az ÅNTSZ feladatai a fertőzüses eredetű Ülelmiszer-Örtalmak megelőzüsüre dr. BÄnyi MÅria helyettes orszågos tiszfifőorvos, OTH 14 30 17 00 KÜrdÜsek, hozzösz álösok EbÜdszçnet 7. A jörvönyçgy Üs a müdia Kerekasztal megbeszülüs ModerÖtor: dr. Vass âdåm főosztålyvezető, OTH RÜsztvevők: dr. Eke KÅroly sajtéfőnák, EgÄszsÄgÜgyi MinisztÄrium dr. HalÅk LÅszlÉ MåOSZ Etikai BizottsÅg elnáke NÉgrÅdi TÉth ErzsÄbet MåOSZ EgÄszsÄgÜgyi SzakosztÅly elnáke dr. Hegedűs Gy árgy jogtanåcsos, OEK Az ÅNTSZ megyei intüzetei rüszüről: dr. Fekete Zsuzsa osztålyvezető főorvos dr. LencsÄs Katalin osztålyvezető főorvos dr. SzÄles KlÅra osztålyvezető főorvos 8. Ki ÖllÑták révid bemutatkozösa, ismertetője DÜlutÖn - este konzultöciá a fertőzőbeteg jelentüsi rendszer sz ÖmÑtágÜpes programjörál Jänius 1. (püntek) 9 00 12 30 Nem fertőző betegsügek epidemiolágiöja 1. TÖjÜkoztatá a NÜpegÜszsÜgçgyi program keretüben tervezett cülzott lakossögi onkolágiai sz űrővizsgölatokrál dr. KovÅcs Attila helyettes orszågos tisztifőorvos, OTH 2. A halottvizsgölati bizonyñtvönyok VI. püldönya feldolgozösönak szempontjai dr. PÅldy Anna osztålyvezető főorvos, OKK-OKI 3. A halölozösi adatok feldolgozösönak mádszere, elmületi alapok, gyakorlati bemutatös, sz ÖmÑtágÜpes demonströciá dr. PÅldy Anna osztålyvezető főorvos, ZsÅmbokinÄ Bakacs MÅrta, OKK-OKI KÜrdÜsek, hozzösz álösok 4. MunkaÜrtekezlet zörösa dr. Melles MÅrta mb. főigazgaté főorvos, OEK EbÄd

TÅJâKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVâNYRŐL A "Johan BÜla" OrszÖgos Epidemiolágiai Kézpont 2001. jänius 5-Ün (kedd) 14 árakor tudomönyos çlüst tart. Helye: "A" ÄpÜlet nagytanterem ålüselnék: Dr. MinÅrovits JÅnos főorvos MikrobiolÉgiai kutatécsoport vezetője Salamon DÖniel, TakÅcs MÅria, Hans Helmut Niler, Hans Wolf, Berencsi Gyárgy, Sanna Myáhanen, åjvåri Dorina, Járg Uhlig, MinÅrovits JÅnos: Nukleoprotein komplexek Üs DNS metilöciá vizsgölata Epstein-Barr vñrus lötens genomjaiban.

A HAZAI JÅRVÅNYÇGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÉSE A 2001. måjus 7 13. kézétti időszakban csaknem valamennyi fertőző betegsögből tübb esetet regiszträltak, mint az előző, mindüssze härom munkanapbál Ällá höten, ennek küvetkeztöben nem cölszerű a 18 19. heti adatok ÜsszevetÖse. A järvänyägyi helyzet jellemzöse elsősorban az 1-19. heti adatok alapjän az aläbbiakban foglalhatá Üssze: Az enterålis Ñton terjedő fertőző betegsägek järvänyägyi helyzete az Öv eleje áta Üsszegzett bejelentöseket tekintve igen kedvezően alakult: Az 1998 előtt is jelentendő betegsögek esetszäma csak fele-harmada volt az 1995-99. Övek 1-19. hetöt jellemző küzöpörtöknek, az 1998 áta jelentendővö vält megbetegedösek előforduläsa a yersiniosist kivöve - alatta maradt az előző Öv azonos időszakäban regiszträltnak. Az Öv eleje áta regisztrält hepatitis infectiosa bejelentösek szäma a 40%-Ät sem Örte el az 1995-99. Övek szummäciás mediännak. Ezen a höten csak höt teräleten Öszleltek megbetegedöst. A lägñti terjedäsű fertőző betegsägek csoportjäban a scarlatina epidemiolágiai helyzete kedvezőbb, a varicella Ös mononucleosis infectiosa helyzete kedvezőtlenebb volt, mint az előző Öv 1-19. hetöben. A vödőoltässal megelőzhető, cseppfertőzössel terjedő betegsögek küzäl morbillit Ös rubeolåt az Öv eleje áta hasonlá szämban regiszträltak, mint az előző Övben, a mumpsz bejelentösek szäma viszont csak a 70%-Ät tette ki az előző Övinek. Az idegrendszeri fertőző betegsägek küzäl az 1-19. hetet tekintve a gennyes meningitis bejelentösek szäma az előző Öv hasonlá időszakäban nyilväntartottnak a häromnegyedöt sem Örte el. A vãrusok okozta idegrendszeri fertőző megbetegsögek szäma meghaladta az 1995-99. Övek mediänjät. Az egyäb zoonázisok küröben a Lyme-kár Ös a leptospirosis kiemelendők, ugyanis az Öv eleje áta nyilväntartäsba vett esetek szäma jával meghaladta az előző Öv azonos időszakäban regiszträltat.

Az EpidemiolÖgiai InformÉciÖs Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÖgiai Kázpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő kázlemänyek szakmai egyeztetäst kávetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ásszeållçtåsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÉgos KázegÅszsÅgÜgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai KÉzÉs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosötott egyñttműkédçs rçvçn fejlesztettçk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerül poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kázläsi szåndäkkal szçveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: Johan BÜla OrszÖgos Epidemiolágiai Kézpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 215-8027, 476-1383, 476-1224 Telefax: 476-1223 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråskänt valé hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÖgos Tisztifőorvos Dr. PintÜr Al Ön ISSN 1419-757X