A Főiskolai Tanács 2005. június 7-i ülésére Mérnöktanár szak (MSc-szint) létesítésére irányuló kérelem tervezet Budapest, 2005. május 1
Tartalomjegyzék oldal I. Adatlap 3 II. A szaklétesítési kérelem indoklása 4 III. A szak képesítési követelményei 8 IV. Mellékletek 13 2
I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmények neve: okl. mérnöktanár képzés (egyetemi) BME, NYME Felv. Keret: 100 50 mérnöktanár képzés (főiskolai) BME, DE, NYME, PTE, SZE, BMF-BGK, BMF-KVK, KEFO, DF Felv. Keret: 100 30 50 90 70 150 80 60 155 2. A kérelem tárgya Mérnöktanár mesterképzési (Master) szak képzési és kimeneti követelményeinek meghatározása 3. A szak megnevezése Mérnöktanár szak 4. A szakképzettség megjelölése Mérnöktanár ( szakterület szerinti szakirányon) 5. A szak javasolt képzési terület/képzési ág szerinti besorolása Műszaki / Műszaki menedzser, műszaki szakoktató / Mérnöktanár 6. A szak javasolt tudományági besorolása (a 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet melléklete szerint) 2. Műszaki tudományok / 2.11. Multidiszciplináris műszaki tudományok 7. A szak megfeleltetése korábbi végzettség és szakképzettség szerint A szak jelenleg meglévő, elfogadott képesítési követelményeinek rendeletszáma: MÁKK: 157/1996 (X. 22.) mérnöktanári szak, valamint a 111/1997. (VI. 27.) és a 77/2002.(IV. 13.) Korm. rendeletek 8. Az intézmények felelős vezetőinek megnevezése, cégszerű aláírása, vagy az együttesen benyújtó intézmények elfogadó nyilatkozata (mellékletként). 9. Az adatlap mellékletei - A szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata - Az intézményi tanácsoknak a szak létesítését kezdeményező határozata 3
1. A szak létesítésének előzményei II. A szaklétesítési kérelem indoklása Magyarországon a műszaki tanárképzés 1936-ban kezdődött a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az egyetemi szintű mérnökképzéshez kapcsoltan és Európában a legelsők között. 1955-ig a műszaki pedagógusképzés többféle szervezeti formában és intézményben folyt. Új lendületet kapott 1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, melynek rektora önálló tanszéket állított fel (a Pedagógia Tanszéket) azzal a feladattal, hogy tanárokat képezzen a szakképzés akkori középfokú intézményei, a technikumok számára. A BME vezetésének az volt a koncepciója, hogy a magas szinten képzett műszaki pedagógusok rendelkezzenek mérnöki oklevéllel, és emellett részesüljenek műszaki pedagógiai képzésben. Ennek a ma is érvényes felfogásnak több fontos előnye van. Egyrészt a mérnöktanár két nagy munkaterületen, a műszaki élet és a szakképzés területén is rendelkezik kvalifikációval, s így munkát vállalhat mérnökként, valamint tanárként is. Másrészt az egyén és a szakképzés számára egyaránt fontos mobilitást biztosít: a mérnöktanár átmehet a műszaki területről a szakoktatásba, magával hozva műszaki gyakorlati tapasztalatait, és egyéni indíttatásból vagy az iskola szakmai profilváltása következtében a szakképzésből is átmehet a műszaki életbe, ahová magával viszi oktatási és általános pedagógiai tapasztalatait (pl. a munkahelyi képzésekbe és továbbképzésekbe). A technikumi oktatást fokozatosan felváltó szakközépiskolák expanziójával tovább nőtt az igény a műszaki pedagógusképzés iránt. Az okleveles mérnöki képzéshez kapcsolódó egyetemi szintű képzés volumenének bővülése mellett 1972-től az ország több műszaki főiskoláján indult főiskolai szintű műszaki tanárképzés, amelynek gyakorlatias műszaki képzési tartalma a szakközépiskolák gyakorlati irányultságát szolgálta. A gazdasági változások nyomán a főiskolai szakmai képzés tartalma is módosult, és a műszaki tanárképzés főiskolai szintű mérnöktanár-képzéssé alakult. A főiskolai képzés a BMEkoncepciót követve kettős végzettséget nyújtott: mérnökit és tanárit. Jelenleg két szinten folyik mérnöktanár-képzés. Főiskolai szinten a mérnöktanár-képzés a főiskolai szintű mérnökképzéshez kapcsolódik, és a műszaki pedagógiai képzés a kevésbé elméletigényes szaktantárgyak oktatására, valamint az elméletigényes laboratóriumi oktatás vezetésére készít fel. Egyetemi szinten az okleveles mérnöktanár-képzés az egyetemi szintű mérnökképzéshez kötődik, és a műszaki pedagógiai képzés a középfokú szakoktatás, valamint a felsőfokú szakképzés (FSz) elméletigényes műszaki tárgyainak oktatására készít fel. Mindkét szintű (az okl. mérnöktanári és a mérnöktanári) kvalifikáció minősítést jelent egyúttal a munkaerő-piaci, a vállalati és az üzemi műszaki képzések számára is. A műszaki pedagógusképzés mindkét szintjéhez kezdettől fogva szorosan kapcsolódott kutató, fejlesztő munka. Ennek eredményeit számos hazai és külföldi (elsősorban angolnyelvű) publikáció, egyetemi és főiskolai oktatási jegyzet, segédlet, valamint hazai és nemzetközi projektekben elért produktum jelzi, főleg az oktatás-módszertanok, az oktatástechnológia és az elektronikus oktatás-tanulás (e-learning) területén. Az okleveles mérnöktanárok közvetlenül szerezhetnek doktori fokozatot, mégpedig a műszaki tudományokban (mivel okleveles mérnökök) és a neveléstudományban a szakképzés-pedagógia területén (mivel a szakképzés okleveles tanárai). Önálló szakképzéspedagógiai PhD rendszerű doktori képzés 1993 2002 között folyt a Budapesti Műszaki 4
Egyetemen, szakképzés-pedagógiai habilitáció lehetőségével. Jelenleg a neveléstudományi doktori iskolák fogadnak szakképzés-pedagógiai témában doktorjelölteket. A műszaki pedagógusképzés hazai intézményei széleskörű nemzetközi kapcsolatokat ápolnak. Bekapcsolódtak 1980-tól az IGIP (Internationale Gesselschaft für Ingenieurpadagogik) és a SEFI (Société Européenne pour la Formation des Ingénieurs), majd 1991-től az ATEE (Association for Teacher Education in Europe = Európai Tanárképző Társaság) Műszaki Pedagógusképzési Munkacsoportjának (Working Group for Technical and Vocational Teacher Training) munkájába. Számos európai (TEMPUS, LEONARDO, SOCRATES) projekt révén hatékony együttműködést alakítottak ki az európai felsőoktatási térség intézményeivel. 2. A szakképzettség várható hasznosítási területe és a munkaerő-piaci, társadalmi igény bemutatása A műszaki pedagógusok alkalmazási területén az iskolai rendszerű közép- és felsőfokú szakképzések mellett felerősödött az iskolarendszeren kívüli szakképzés iránti szükséglet. A munkaerőpiacon ugyanis a gazdasági szerkezetváltás következtében leértékelődött a szakképzettség nélküli munkaerő, és a képzetlenség okozta munkanélküliség a szociális problémák fokozódásához is vezetett. Ennek következtében megnőtt az igény a szociális indíttatású regionális és különösen a vállalati és munkaerő-piaci képzések iránt. Az elmúlt időszakban több országos fórum is foglalkozott - a munkaerő- piaci szereplők és a szakmai szervezetek bevonásával - a szakképzés- és a felnőttképzés stratégiai fejlesztési programjának megvalósításával, s ennek egyik kulcselemeként a szakmai pedagógusok iránti megújult képzési igényekkel. (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Szakképzési Társaság, Tanárképzők Szövetsége rendezvényei, Munkakultúra Szakképzési Modellek Országos Konferencia, Szakképző Iskolák Igazgatóinak Országos Fóruma, Változások a szakképzésben irányok, fejlesztések, korszerűsítések Országos Konferencia). A munkaerő-piaci és társadalmi igények pontosabb feltárása céljából a BME Műszaki Pedagógia Tanszékének kezdeményezésére a műszaki szakoktatói és mérnöktanári szak képzési és képesítési követelményeit kidolgozó albizottság a Magyar Szakképzési Társasággal közösen 2005 áprilisban fórumot szervezett a munkaerőpiac meghatározó szereplőinek bevonásával. A fórumon az OM Szakképzés-fejlesztési Főosztálya, a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a szakközépiskolák valamint vállalatok képviselői fogalmazták meg a szakképzés fejlesztése és a szakképzett műszaki munkaerő iránti új elvárásokat. Ezek közül a mérnöktanár-képzés fejlesztése számára a következőket jelölte meg (és érvényesítette a tervezet) mint legfontosabbakat a képzés általános színvonalának emelése mellett. Felkészítés - a munkaerő-piaci (elsősorban a regionális munkaerő-fejlesztési központokban, a vállalatoknál, üzemekben folyó) képzések tervezésére, szervezésére és vezetésére, - az elektronikus információ-szerzés és tanulás módszereinek elsajátíttatására, - a szakmai és általános kulcs-kompetenciák fejlesztésére, - az individuális képzési igények lehetőségek szerinti kielégítésére (képzési differenciációra). 5
Az Európai Unió keretében az iparszerkezet átalakulását várhatóan követő kiegyensúlyozott fejlődés, valamint a bővülő termelési és szolgáltatási együttműködés jelentősen fokozza az igényt a szakképzés, különösen is annak domináns szektora, a műszaki szakképzés fejlesztése iránt. Ez egyúttal növekvő elvárásokat támaszt a műszaki pedagógusképzés iránt is, mind a volumen mind a színvonal tekintetében. A tervezett képzés a lehetséges legnagyobb lépést teszi ez irányba. 3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre A műszaki pedagógusképzés hazai intézményei 1995-ben a SATTTI (Strategic Alliance of Technical Teacher Training Institutions) és az ATEE együttműködésében vezető szerepet vállaltak egy nemzetközi összehasonlító tanulmány elkészítésében a műszaki pedagógusképzés területén. Az összehasonlító elemzés feltárta, hogy a tanárképzés tartalmában az európai országok nagy többségében kiemelt szerepet szentelnek az egész életre kiterjedő szakmai oktatás igénye miatt a felnőttoktatásnak, és az iskolai élet és munka jogszabályi környezetének, az iskolajognak valamint az informatika metodikai alkalmazásainak. A műszaki pedagógusképzés szerkezetét illetően néhány európai országban, mint például Németországban és Franciaországban a kifejezetten műszaki képzés aránya kisebb a képzés egészében mint nálunk. Ugyanakkor az uniós országok többségében, esetenként már szinte megegyezően, erőteljes műszaki képzésre épül rá a mérnöktanár-képzés. Az eltérések inkább csak strukturális jellegűek, egyes országokban a műszaki (mérnöki) képzésnek már a 2-3. szemeszterében elkezdődik a tanári (pedagógiai, pszichológiai) képzés mint például Hollandiában és nálunk, másutt ugyanez a magasabb évfolyamokra, esetleg a műszaki képzés végére összpontosul mint például Nagy-Britanniában és Finnországban. Így a struktúra szempontjából is jól beleillik a tervezett képzés az Európai Felsőoktatási Térségbe. Figyelembe véve még a bolognai folyamathoz megvalósított igazodást is, a tervezett hazai képzés mind a tartalom, mind a módszerek és a követelményszint tekintetében is EUkonform. A kredit-transzfer átjárhatóságot biztosít a rendszerek között. 4. A képzési időre vonatkozó javaslat indoklása, a kamarák, a szakmai testületek állásfoglalásainak és ajánlásainak figyelembe vételével Az új képzési tervezet az eddigi, több évtizedes gyakorlat időtálló értékei mellett az alábbi, meghatározó ajánlásokat és elvárásokat veszi figyelembe. A mérnöktanár-képzés bolognai folyamat szerint megvalósított átalakítása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a vállalatok és a szakmai testületek (NszI, MSzT) képviselőinek egyöntetű véleménye szerint azt az előnyt kínálja, hogy az MSc szintű mérnöktanárok a BSc szintű mérnöki végzettségük révén, a továbbra is magas szintű elméleti képzettség mellett rendelkezni fognak a műszaki oktatás szempontjából oly fontos gyakorlati tapasztalatokkal. Új elemként (a korábbi képzési formák erre nem nyújtottak időkeretet) lehetővé válik a műszaki tantárgyak tartalmának alaposabb megismerése, ami előrejelzi az oktatás minőségének javulását a szakoktatásban. 6
Az egymásra épülő képzési szerkezetben megszűnik a műszaki szakoktató-képzés zsákutcás jellege, mivel arra egyenes ágon épülhet az MSc szintű mérnöktanár-képzés. A BSc műszaki szakoktató-képzés pedagógiai moduljából az MSc mérnöktanár-képzésben 30 kredit teljesítettnek tekinthető, s az így felszabaduló időkeretben a műszaki szakoktatók a BSc szintű mérnökképzés további műszaki tantárgyainak felvételével teljesíteni tudják a BSc szintű mérnökképzés követelményeit. A BSc szintű mérnöki végzettséget éppen a műszaki szakoktató-képzési rendszer korábbi rugalmatlanságának feloldása érdekében az MSc szintű mérnöktanár-képzés képesítési követelményei kimeneti (záróvizsgára bocsátási) feltételként rögzítik. A műszaki szakoktató szakos BSc végzettségen kívül a műszaki képzési ág további területeire valamint a mérnökinformatikusi végzettségre is (BSc és MSc képzettségekre egyaránt) épülő 90 kredites mérnöktanári képzés széleskörű és rugalmas horizontális átjárhatóságot biztosít a műszaki felsőoktatás hallgatói számára. Az alapszakokra épülő tanári mesterszakokon a gyakorlati képzés további 30 kreditpontja összefüggő nevelési és oktatási gyakorlat szervezésére, s ezáltal a tanári kompetenciák megszerzésére nyújt biztos alapot. 7
III. A szak képesítési követelményei MÉRNÖKTANÁR SZAK (műszaki mesterdiploma MSc szint) 1. A képzési cél Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli középfokú és felsőfokú szakképzésben az elméletigényes tantárgyak tanítására valamint a műszaki szakoktatás területén a kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra való felkészítés, amely a pedagógiai képzés mellett a szakirányú műszaki tantárgyakra kiterjedően magasabb szintű műszaki képzést is nyújt. Megalapozza a szakképzési irányultságú tudományos minősítés megszerzéséhez szükséges tanulmányokat. 2. A végzettség szintje MSc felsőfokú mesterképzés 3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése okleveles mérnöktanár ( szakterület szerinti szakirányon) 4. A képzés szakirányai anyagmérnöki faipari mérnöki, könnyűipari mérnöki, környezetmérnöki, vegyészmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, közlekedésmérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, villamosmérnöki, gazdálkodási mérnöki, mérnök informatikusi, 5. A képzési idő és a megszerzendő kreditek A képzési idő a 210 kredites alapképzésre építve: legalább 3+1 gyakorlati félév Nappali képzésben a kontaktórák száma: legalább 1080 Levelező képzésben a kontaktórák száma: legalább 240 Távoktatásban a kontaktórák száma: legalább 135 Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: legalább 90+30 8
6. Előzményként elfogadott szakok Korábbi szakok közül Mérnök (főiskolai) Mérnök (egyetemi) Műszaki menedzser (főiskolai) Műszaki menedzser (egyetemi) Műszaki informatikus (főiskolai) Műszaki informatikus (egyetemi) Mérnöktanár (főiskolai) Új szakok közül BSc műszaki szakoktató BSc és MSc mérnök BSc és MSc műszaki menedzser BSc és MSc mérnök informatikus 7. Az elvárt mérnöktanári kompetenciák Szakmai kompetenciák - A képesítésének megfelelő szakmai elméleti képzés tudományos hátterének, technológiai alapjainak, munkaeszközeinek és eljárásainak ismerete - Önálló, ill. közreműködő képesség a szakterületének megfelelő szakmai kutató-fejlesztő munkában - Jártasság technológiai folyamatok, eszközeik tervezésében, megvalósításuk, kivitelezésük irányításában - A szakmai elméleti és gyakorlati technológiai fejlődés követése - A biztonságtechnika mérnöki szintű ismerete, képesség a helyi sajátosságoknak megfelelő fejlesztési tervek, rendszabályok, előírások kidolgozására, a dolgozók betaníttatására, begyakoroltatására, és a felügyeletre - Környezetkímélő technológiák alkalmazásában való jártasság - Tájékozottság az elektronikus információ-szerzés, -tárolás és -közlés ismereteiben, használatában, képesség a szakmai és közismereti képzés helyi igényeinek megfelelő fejlesztésére Pedagógiai, pszichológiai kompetenciák - A korszerű tanulás, információ-szerzés és feldolgozás pedagógiai, pszichológiai alapjainak, módszereinek és eszközeinek ismerete, biztos alkalmazása - A képesítésének megfelelő helyi képzési koncepciók, tantervek, középtávú és távlati fejlesztési programok kidolgozása a képzési hely (a képző intézmény) gazdasági, szociális, kulturális környezetének figyelembe vételével - A képzési hely (képző intézmény), valamint a gazdasági, munkaerő-piaci és társadalmi környezet közötti kapcsolat fejlesztése - Az iskoláskorú és felnőtt tanulók tanulási képességeinek személyre szabott fejlesztése - Hatékony motiválás a munka, a szakma és a képzési hely (képző intézmény) iránt - Szakmailag és nyelvileg fejlett kommunikálás, szóbeli és írásbeli közlés, a tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése - Képesség a képzési hely oktatásszervezési feladatainak ellátására, fejlett konfliktus-tűrés és kezelés, erre való nevelés - Fejlett érzékenység a fiatalkorú és felnőtt tanulók, a munkatársak problémái iránt, képesség adekvát tanácsadásra, segítségnyújtásra, pozitív légkör alakítására - Empátia, tolerancia és együttműködés a képzési hely (képző intézmény) minden munkatársával, a külső partnerekkel, a szülőkkel 9
Szakmai attitűdök és magatartás - Intenzív érdeklődés a szakma elméleti és technológiai fejlődése iránt, céltudatos, tervszerű és állandó önfejlesztés - Belső igény és késztetés a szakmai, informatikai és pedagógiai fejlődés követésére a saját oktató- és nevelő-munkában - Igény az önálló, ill. (és) közreműködő munkára a pedagógiai (elsősorban a képesítésének megfelelő oktatás-módszertani, oktatás-technológiai, felnőtt-pedagógiai) kutatásban, fejlesztésben - A szakmai és szakmai kommunikációs igényesség, ennek sugárzása, erre való nevelés - A mérnöki szellemiségből eredő tárgyilagosság, higgadtság és eredmény-irányultság - Önmaga és mások objektív szakmai és emberi kritériumokon alapuló értékelése 8. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai A MÁKK 4. pontjában és a 77/2002. (IV.13.) valamint a 381/2004. (XII.28.) Korm. rendeletekben foglaltak figyelembe vételével a képzési arányok az alábbiak: Kreditpont Természettudományi alapismeretek 15-27 Gazdasági és humán ismeretek 7-15 Szakmai törzsanyag 16-23 Differenciált szakmai tananyag 21-33 Szabadon választható 6-8 Szakdolgozat 15-20 Mindösszesen 90 Gyakorlati képzés 30 A főbb tárgykörök magukba foglalják a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakat. 10
9. Az elméleti alapozás és a törzsanyag főbb tárgykörei BSc műszaki szakoktatói * BSc és MSc mérnöki, műszaki menedzseri és mérnök informatikusi valamint korábbi főiskolai szintű mérnöktanári ** végzettségre építve Természettudományi alapismeretek Kreditpont Matematika 4-6 Fizika / Kémia 4-6 Informatika / Rendszerelmélet 4-6 Szakképzés-pedagógiai kutatásmódszertan, Mérés és minőség 3-6 Az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományi ismeretek 0-3 Összesen elvárt: 15-27 Gazdasági és humán ismeretek Humán ismeretek (Etika, Iskolajog, Neveléstörténet, stb.) 4-6 Kommunikáció 3-5 Az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő gazdasági ismeretek 0-4 Összesen elvárt: 7-15 Szakmai törzsanyag Kreditpont Műszaki Műszaki tantárgyak a szakirány szerint *** 4-5 Pedagógiai: Pszichológia és személyiségfejlesztés 6-7 Neveléstan, Nevelésszociológia 2-4 Didaktika, Oktatásszervezés 4-5 Az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek 0-2 megfelelő további pedagógiai ismeretek Összesen elvárt: 16-23 Differenciált szakmai tananyag Műszaki Műszaki tantárgyak a szakirány szerint **** 6-10 Pedagógiai Felnőttek szakképzése 3-4 Szakmódszertanok 7-9 Oktatástechnológia, Multimédia, Elektronikus tanulás 5-7 Az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további műszaki és pedagógiai ismeretek 0-3 Összesen elvárt: 21-33 Szakdolgozat 15-20 * a műszaki szakoktató szak pedagógiai képzési anyagából 30 kreditpont elismerhető, helyette a BSc szintű műszaki képzési anyag szakirányú tantárgyai teljesíthetők ** mérnöktanári képzettség esetén a pedagógiai képzési anyagból 40 kreditpont elismerhető *** MSc végzettség esetén a teljesítés elfogadottnak tekinthető **** MSc végzettség esetén a teljesítés elfogadottnak tekinthető 11
Gyakorlati képzés Nevelési és oktatási gyakorlat 30 Összesen elvárt: 30 10. Az elméleti és gyakorlati képzés tantervi arányai 11. A gyakorlati képzés szabályai Előadás 45-60% Tantermi gyakorlat 10-30% Labor- és pedagógiai gyakorlat 30-40% Szakdolgozat 15-20% A nevelési és oktatási gyakorlatokhoz a képzés kreditpontjain felül 30 kreditpont rendelhető. 12. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - félévközi jegyek megszerzéséből, vizsgákból valamint a szakmai gyakorlat elvégzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. 13. A záróvizsgára (mérnöktanári képesítő vizsgára) bocsátás feltételei - A tantervben foglalt követelmények teljesítése - A szakdolgozat elkészítése és bírálattal ellátott értékelése - A szakiránynak megfelelő minimum BSc szintű mérnöki végzettség igazolása 14. A mérnöktanári képesítővizsga részei - A szakdolgozat megvédése - Komplex szóbeli vizsga (15-30 kredit értékű ismeretanyag számonkérése) 15. A mérnöktanári képesítővizsga eredménye - a tanítási gyakorlatot záró érdemjegynek, - a szakdolgozat és védése átlageredményének és - a komplex szóbeli vizsga érdemjegyének egészre kerekített átlaga. 16. Az oklevél kiadásának feltételei Az oklevél kiadásának kritérium feltétele a legalább BSc szintű vagy azzal egyenértékű mérnöki, műszaki menedzseri vagy mérnök-informatikusi oklevél. 17. Nyelvi követelmények Államilag elismert középfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga a szakirányok képzési céljával összhangban. 12
V. Mellékletek 1. A kérelmet benyújtó intézmények elfogadó nyilatkozata 2. A szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata 3. A szakmai vitán részt vett képviselők listája és aláírása 4. Az intézményi tanácsoknak a szak létesítését kezdeményező határozata 13