KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. an6 Agrárvállalkozói ismeretek című képzéshez

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an6 Agrárvállalkozói ismeretek című képzéshez A képzési program kódszáma: an6 A képzési program megnevezése: Agrárvállalkozói ismeretek című képzés A képzés során megszerezhető kompetencia: - A vállalkozás (kisvállalat) stratégiai tervezése - A vállalkozás működtetése - Üzleti terv készítése - Adózási ismeretek - Társadalombiztosítás - Az agrárszakigazgatás rendszere A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 v. 10 osztály - szakképesítés, végzettség A képzés óraszáma: - elmélet: 22 óra - gyakorlat: - A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő) A képzés tematikája és óraterve: Témakör elméleti óraszám 1. - A vállalkozás (kisvállalat) stratégiai tervezése 20-2. - A vállalkozás működtetése - 3. - Üzleti terv készítése - 4. - Adózási ismeretek 5. - Társadalombiztosítás 6. - Az agrárszakigazgatás rendszere 2 Sorszám gyakorlati óraszám

A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén) 1. téma: A vállalkozás (kisvállalat) stratégiai tervezése (szerző: Bank Csaba) A stratégia kialakításának folyamata A stratégia (görög eredetű szó): korábban csak katonai területen volt használatos - hadászatot, hadműveletek előkészítését, irányítását, a hadjáratok vezetésének tudományát jelentette -, amit a sztratégoszok alkalmaztak és ami abból állt, hogy meghatározták a hadban álló országok jelenlegi és jövendő helyzetét, céljait, a célok eléréshez szükséges hadi eszközök és katonák összességét. Ez a vállalkozásokra adaptálva nem más, mint a hosszú távra kitűzött célok, és e célok eléréshez szükséges eszközök és módszerek meghatározása. A stratégia végső soron a vállalkozás piaci pozícióinak javítására, a termelési erőforrások hatékonyabb elosztására irányul, a végcél pedig a vállalkozás gazdaságosságának, jövedelmezőségének fokozása. A stratégia irányt mutat a vállalkozás számára, a piaci lehetőségek között hogyan válasszon a folyamatos működés során. A megalapozottan kidolgozott stratégia a vállalkozásnál az üzleti kockázat csökkentésének és a veszélyek elhárításának is fontos eszköze. A stratégiai tervezés Alapvetően a tervezés általános sémájára épül, hiszen ez is egy tervezési feladat. A stratégiai tervezés olyan menedzseri lépések sorozata, melynek során életképes kapcsolatot alakítanak ki és tartanak fenn a szervezet célkitűzései és erőforrásai, valamint a változó piaci lehetőségek között. Célja a vállalkozás üzleti tevékenységének és termékeinek formálása és újraformálása a nyereség és annak növelése érdekében. A stratégiai tervezés folyamata A stratégiai tervezés meghatározott és kötött lépések sorozatából áll. Ezek általában a következők: - a vállalat főbb célkitűzései, - elemzés (külső és belső tényezőké), - marketing célok meghatározása, - stratégia kialakítása, - a program megtervezése, - a program megvalósítása, - visszacsatolás és ellenőrzés. A vállalkozás legfőbb céljai a következők lehetnek: - a megmaradás elve - tudatos alkalmazkodás a környezethez a fennmaradásért, - a fejlődés elve - a dinamikus fejlődésre való törekvés, - a likviditás elve - rövidebb, hosszabb távon az önállóságra törekvés, - a kockázatvállalás elve - az ésszerű kockázatvállalás a fejlődés érdekében, - a humánum elve - a dolgozókkal, a cég környezetében élő emberek sorsával való törődés, stb. Külső és belső tényezők elemzése során sok tényezőt kell figyelembe venni, amelyek befolyásolhatják az alapvető célkitűzések megvalósítását. Ilyen lehet a konkurencia, demográfiai tényezők, a munkaerő szakképzettsége, a vállalat gyenge illetve erős pontjai

(SWOT/GYELV analízissel definiálhatók), stb. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy a vállalat környezetéből (külső), vagy a cégen belüli (belső) tényezőkből erednek. Külső tényezőket a vállalat nem, vagy csak kis mértékben képes befolyásolni, azonban hatásukkal feltétlenül számolnia kell (makro- és mikrokörnyezeti tényezők, természeti erőforrások, jogszabályok, támogatási rendszer, piaci közvetítők, stb.). Belső tényezők a vállalaton belül közvetlenül ható, többnyire befolyásolható elemek csoportja (munkaerő szakképzettség, műszaki színvonal, erőforrás szétosztás, stb.). A marketing cél esetében a vállalat célkitűzéseiben azt próbálja meghatározni, hogy a tervidőszakban mit akar elérni. Ezek általában a termékekre, illetve a piaci kapcsolatokra vonatkoznak. A célok meghatározásával kapcsolatban az alábbi követelményeknek kell teljesülniük: - hierarchikusak legyenek (a magasabb rendű célok levezethetők legyenek az alacsonyabb rendűekből), - számszerűsítettek legyenek (meghatározható %-os növekedés az előző évihez képest), - reálisak legyenek (az irreális célok nem serkentik jobb teljesítményre az alkalmazottakat), - ellentmondásmentesek legyenek - a célokat logikusan, mindenki számára jól érthetően kell megfogalmazni. Ügyelni kell arra, hogy egymásból következőek, ne pedig egymásnak ellentmondóak legyenek. Az ellentmondásos célok teljesíthetetlenek. A stratégia kialakítása kulcspontja a stratégiai tervezésnek. A cél az, amit el akarunk érni, míg a stratégia az a mód, ahogyan a célt el akarjuk érni. A kitűzött célokhoz el kell készíteni a stratégiai tervet, amely fontos alapelveket és döntéseket foglal magában. Meg kell határozni a célok megvalósítását szolgáló eljárásokat és eszközöket (pl. döntéseket kell hozni a termékre vonatkozóan - milyen szolgáltatások kapcsolódjanak hozzájuk, árképzés, milyen értékesítési módot alkalmazunk, hogyan reklámozzuk, stb.). A program megtervezése során lépésről lépésre ki kell dolgozni a stratégiai elképzelésekhez leginkább illeszkedő programot, amely célok és stratégiák rendszere. A célokat részcélokra bontjuk, és konkrét előírásokra törekszünk. A program megvalósítása során ügyelni kell a program végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására. A cég minden dolgozójának tisztában kell lennie a célkitűzésekkel és a rájuk háruló feladatokkal. Visszacsatolás és ellenőrzés keretében a terv megvalósítását bizonyos időközönként ellenőrizni kell (az elért eredményt a célkitűzésekkel kell összevetni). Ha problémák adódnak a vállalkozás működése során, erre az esetre alternatív tervekkel is rendelkezni kell. Ilyenkor szükség lehet a célkitűzések és a stratégia módosítására. A stratégiai tervezés írott dokumentuma a stratégiai terv. Kidolgozható stratégiák típusai A stratégiák csoportosítása többnyire a tartalmi jellemzők alapján történik, a módszerek, eljárások másodlagos szerepet játszanak. Ennek megfelelően a következő stratégiatípusok jöhetnek számításba. A működési kör alakításának jellemzői szerint A vállalkozás fejlődési pályájának alakulásából indul ki és fogalmazza meg a lehetőségek alapján az alábbi stratégiákat: - koncentrációs - egy termékre vagy tevékenységre koncentrál, - vertikális integrációs - amely előre vagy hátrafelé mozdulva a vertikum egy-egy

tevékenységére irányul, - visszavonuló - az egyes területekről kivonuló, bizonyos tevékenységekkel felhagyó magatartás. A működési kör változtatásának dinamikája szerint Csökkentő stratégia - amely három változatban fordulhat elő: - A bedolgozó stratégia, amikor a vállalat a funkcionális döntéseket átengedi vevőjének, fokozatosan leépíti központi apparátusát, miközben a vevő garantálja termékei átvételét. - A megnyirbáló stratégia a létszámcsökkentéssel, költségcsökkentéssel, a fejlesztések elhalasztásával növeli hatékonyságát. - A felszámolási stratégia, amikor az üzlet eladásával a vállalkozás más befektetési lehetőségeket céloz meg. Stabilizációs stratégiáról akkor beszélünk, amikor a korábbi gyakorlatot viszi tovább a cég és csak kisebb módosításokat hajt végre. Növekedési stratégia alatt valamilyen mérhető érték szerinti bővülést értünk. A növekedés egyik formája belülről fakad (termék-, gyártó cég-, piacfejlesztés), a másik pedig kívülről (fúzió, felvásárlás). A kombinációs stratégia a fentiek különböző elemeit foglalja magába. Stratégiatípusok orientáció szerint Fogyasztóorientált stratégiák a fogyasztók minél tökéletesebb kiszolgálására épülnek, az ezt ösztönző eszköztárat preferálják (pl. vásárlásösztönzés). Vállalatorientált stratégiák a vállalat erősségeire alapoznak és a tartós versenyelőnyt használják ki (előny a fejlesztés területén, kiterjedt értékesítési hálózat). Versenytárs orientált stratégiák a versenytársakkal szembeni előnyökre, különbözőségekre helyezi a hangsúlyt (ár, vevőszolgálat, minőség, garancia, stb.). Egyéb stratégiatípusok Támadó stratégia - új piacrészek megszerzésére irányul. Az eredmény kimenetele attól függ, milyen rugalmas az ellenfél. Oldaltámadó stratégia - szabad piaci szegmenseket igyekszik megszerezni. Piacteremtő stratégia olyan értékváltozást próbálnak elindítani, amely tartósan eladhatóvá teszi a vállalkozás termékeit, szolgáltatásait. Gerilla stratégia - megtalálva a saját eltartó képességét biztosító piaci szegmenst, nem akar tovább növekedni. Védekező stratégia - meddig tud a piacon maradni. A stratégia felülvizsgálata A vállalkozás környezete, a piaci helyzet gyorsan változik, ezért a vállalkozás stratégiáját folyamatosan, és időszakonként teljes egészében felül kell vizsgálni, miszerint megfelel-e annak a feltételezésnek, hogy tartósan, az átlagosnál jobb eredményt hoz, és a versenytársakkal szemben nehezen behozható előnyt biztosít. Az időszakos ellenőrzés során: - felül kell vizsgálni, hogy - az esetlegesen megváltozott feltételek mellett - mennyire helytálló a helyzetelemzés, amelyre a stratégia eredetileg épült, - össze kell hasonlítani a stratégiában kitűzött célokat a tényekkel, - elemezni kell az eltérések okait, kidolgozni mérséklésük lehetőségeit. Ezt követően a következtetések levonása után: - módosítani kell az eredeti stratégiai koncepciót, - új vagy más erőforrások bevonásával, hatékonyságjavító intézkedésekkel gyorsítani kell a

stratégia végrehajtását. 1.2. A cég tőkeköltségvetése Adott vállalkozásban a pénzügyi menedzsment feladata, hogy a befektetett tőke jövedelemtermelő képességét felhasználva növelje a vállalkozás értékét. Eközben két alapvető feladatot kell ellátni: - gondoskodni kell az eredményes működéshez szükséges forrásokról, - a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan kell elosztani konkrét stratégia realizálását biztosító befektetési alternatívák között. Ebből adódóan a pénzügyi vezetés stratégiai feladatai a következők lehetnek: - a vállalkozás egészének, egyes részeinek, ill. a különböző eszközökre és forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elvek és módszerek meghatározása, - a befektetési stratégia, a tőkeköltségvetés meghatározása, - a finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása. Ezek a feladatkörök nem függetlenek egymástól. A tőkeköltségvetés elkészítése az egyes befektetési alternatívák azonosítását, elemzését és a köztük lévő választást foglalja magában. A tőkeköltségvetés tartalmát tekintve az alábbi folyamatot jelenti: - a vállalat stratégiai célkitűzéseivel összhangban lévő befektetési alternatívák kimunkálása, - a befektetési alternatívák hozzájárulásának elemzése a vállalat teljes pénzáramához, - az alternatívák közötti választás a vállalatérték növelése, mint döntési kritérium alapján, - a befektetési alternatívák menet közbeni újraértékelése, a befejezett projektek értékelése. A tőkeköltségvetés információigénye A tőke-beruházási döntés hosszú távra szól, ezért a döntés előkészítéshez a cég irányításának különböző területeiről (számvitel, a termelés, irányítás, a beszerzés, értékesítés stb.) származó információk integrálására van szükség. A költségek felmérése a vállalkozás pénzügyi vezetésének feladata, az indokolt hitel megszerzése pedig leginkább az első számú vezető, illetve helyettesei feladata. 1.3. Beruházási változatok értékelése, beruházási döntés Beruházásnak minősül minden olyan gazdasági tevékenység, amely növeli a cég tartósan (egy évnél hosszabb ideig) működő úgynevezett tárgyi eszközállományát. A beruházás történhet eszközök vételével, létesítésével, meglévő eszköz bővítésével, átalakításával, felújításával. A beruházások csoportosítása több szempont szerint lehetséges. A legfontosabb talán a beruházás jellege szerinti csoportosítás, amely szerint megkülönböztetünk: - alapberuházást - amely közvetlenül szolgálja a beruházási célt (pl. tejtermelő tehenészetben a tehénistálló), - járulékos beruházást - amely közvetlenül kapcsolódik az alapberuházáshoz, annak működési feltételeit biztosítja. Az alapberuházás nélküle működésképtelen (pl. víz-, villany-, úthálózat stb.). - kapcsolódó beruházást - amelynek működése kapcsolatban van az alapberuházással, azt kiegészíti, de nélküle is képes funkcionálni (pl. tejház, borjúnevelő). A vállalkozás bővítéséhez gyakran jóval nagyobb tőkére van szükség, mint amekkorával a vállalkozó rendelkezik. Ekkor vagy hitelt vesz fel az eszközök megvásárlására, vagy bérli, illetve lízingeli azokat. Az utóbbiak esetében valamilyen formában többletkiadása van. A legnagyobb jövedelem elérése céljából a vállalkozónak kalkulálnia kell, hogy a fenti lehetőségek közül melyiket válassza.

A beruházási lehetőségek rangsorolásához az alábbi módszerek figyelembe vétele a célszerű: Megtérülési idő Megtérülési idő alatt azt az időtartamot értjük, ami alatt a kumulált (felhalmozott) bevételi pénzáramlás (pénzeszközök növekménye) éppen egyenlővé válik az eredeti tőkekiadással (beruházott összeggel). A kumulált bevételi pénzáramlás egyenlő az évek tiszta, halmozott nyereségével. A megtérülési idő azoknak az éveknek a számát mutatja, amelyek a kezdeti tőkekiadás visszafizetéséhez szükségesek (megtérül a beruházás). A módszer előnye, hogy könnyű a kiszámítása, jól használható a kockázat figyelembevételénél (rövidebb megtérülési idő kisebb kockázattal jár), de a likviditás számára szintén mértékül szolgál (ha rövidebb a megtérülési idő, a cég gyorsabban nyeri vissza befektetett tőkéjét). E módszer hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a pénz időértékét, az egyes évek nyereségét nem diszkontálja a kezdő évre. Jövedelmezőségi index módszere Ez már figyelembe veszi a pénz időértékét. Számítása során a pénzáram jelenlegi értékét viszonyítják a kezdeti beruházási költségekhez. Ez alapján elfogadhatók mindazok a projektek, melyek jövedelmezőségi indexe nagyobb 1- nél. Nettó jelenlegi érték módszere E módszer lényege, hogy meghatározzuk a beruházás tervezett nettó pénzáramának jelenlegi értékét a tőkeköltséget (kamatráta) használva diszkont tényezőnek, és ebből levonjuk a projekt kezdeti kiadását. Ha a nettó jelenérték pozitív, a beruházási változat elfogadható. Beruházási döntések Az egyes beruházási döntés típusok elsődlegesen a költséghaszon elemzésen alapulnak: - Pótlás az üzlet fenntartása érdekében: dönteni kell a beruházás szükségességéről, bevételeiről, valamint az alternatívák között. - Meglévő kapacitás növelése: meglévő termékek kibocsátásának növelését, piaci elhelyezését, az elosztás már működő eszközeinek fejlesztését célozzák. - Diverzifikációs döntés: új termékek bevezetését és új piacokra történő behatolást jelent. A kockázat és megtérülés mérlegelésénél figyelembe kell venni a piaci tapasztalatokat. A befektetési döntésekkel együtt a kutatási, fejlesztési, környezetvédelmi kérdések, munkáltatói-munkavállalói megegyezések betartása is döntéseket igényelnek. Az üzlet fenntartását szolgáló pótlási döntéseket viszonylag egyszerű meghozni. Több információra és az előbbinél is részletesebb költségvetési számításokra van szükség a kapacitásnövelő döntések meghozatalánál. A legnehezebb a legtöbb információt, legrészletesebb számításokat a diverzifikációs döntés igényli. A beruházási döntés folyamatát a következő ábra szemlélteti (forrás: Deliné dr. Pálinkó Éva):

1.4 A kisvállalkozás életére ható kockázati tényezők, kockázatmenedzselés A kisvállalkozás életére ható kockázati tényezők Minden cégnek naponta szembe kell néznie számos kockázati tényezővel, ezek a kis vállalkozásoknál általában hatványozottabban jelentkeznek. A kockázatot a tönkremenetel, a káresemény, a veszteség esélyeként határozzuk meg. A kockázatból eredő költségek nagyvállalatoknál messze meghaladhatják a kisebb cégeknél felmerülő összeget, ez utóbbiak életében viszont sokkal nagyobb szerepe van a kockázatnak. Ugyanis egy kisvállalat jellegénél fogva sokkal kevésbé képes elviselni a kockázatból eredő veszteséget. Fontos, hogy minden kisvállalkozó megértse, hogy milyen kockázati tényezőknek van kitéve, és fel lehet készülni a probléma kezelésére, a veszteségek minimalizálására. A felelősségteljesen gondolkodó kisvállalkozó komoly figyelmet szentel az üzlet beindításakor arra, hogy felmérje a vállalt kockázatot. A kisvállalkozás életére ható kockázati tényezők Vagyonkár: a legtöbb kiscég vagyonát a raktárkészlete, és ha a sajátja, akkor az ingatlanai jelentik. Bekövetkezhet a kár, tűz, lopás, árvíz és szándékos rongálás és egyéb baleset miatt. Felelősség az alkalmazottakért: minden munkaadó felel alkalmazottai egészségéért és biztonságáért a dolgozó munkában töltött idejére vonatkozólag.

A lakossággal szembeni kötelezettségek: az üzlet tulajdonosa felel a vásárlókat az üzlet területén ért kárért. Ez a kockázat nem csak a testi sérülésre vonatkozik, hanem a mások vagyonában bekövetkező kárra is. A cég az általa eladott áru minőségéért is felel. A kulcspozícióban lévő dolgozók halála: a kiemelkedően jó dolgozók hirtelen halálukkal kár érné a vállalatot, az ilyen jellegű veszteségre már biztosítást lehet kötni. A behajthatatlan követelésekből eredő jelentős veszteségek: ha a cég nem képes a számlaköveteléseit behajtani, komoly veszteségek érhetik. Az ilyen veszteségek elleni védelem sokba kerülhet. Üzleti lopások: egyre több gondot okoz a cégek vezetőinek, mert egy üzlet sem mentes az alkalmi lopásoktól. A törvényes eljárás drága és nehéz nyomon követni. Pénzügyi nehézségek: ezeket a nehézségeket a kisvállalkozások nehezebbe tudják megoldani, ezért gyakran a vállalkozás megszűnéséhez vezethet. Piaci kockázat: pl. ha az árukészlet értéke hirtelen csökken a piaci árak (kereslet) esése miatt. Mezőgazdasági termelés kockázatai és forrásai A menedzsernek napjaink gyorsan változó világában, hogy sikeresen vezessen egy mezőgazdasági vállalkozást, szembe kell néznie a jövő kockázatával és bizonytalanságával. Az agrárium környezetének állandóan változó feltételei nagy kihívást jelentenek a gazdálkodók számára, akinek minden döntéshozatalnál figyelembe kell vennie a változásokkal járó kockázatot. Ez a bizonytalanság többek között megnehezíti a hitelfelvételt is, hiszen a kölcsönadás is kockázatos, ezért a bankok hozzáállása ma is: - csökkentik az adható kölcsön összegét, - magasabb kamatot kérnek, - növelik a hitel fedezetét, - rövidebb a fizetési határidőt határoznak meg. Kockázat forrásai: - termelési kockázat (pl. aszály, fertőző állatbetegségek, fagy, stb.), - piaci kockázat (pl. az árak ingadozása, értékesítés bizonytalansága), - pénzügyi kockázat (pl. finanszírozás problémái, a pénzáramlás bizonytalansága), - elavulási kockázat (pl. új technológiákat túl korán, vagy későn alkalmazza a gazdálkodó), - jogi kockázat (pl. állami célkitűzések változása, jogszabályi változások), - emberi kockázati tényezők (pl. üzlettársak becstelensége, kulcsemberek eltávozása). A kockázat kezelésének módszerei: Az ok megszűntetése: ha pl. a veszteséget a veszélyes berendezéseket kezelő dolgozók, sérülése okozza, akkor szereltessen fel védőszerkezetet a gépre, a hibás berendezést cserélje ki. Önbiztosítási alapok létrehozása: egy biztosítási terv alapján tegyen félre egy adott összeget egy elkülönített alapba minden évben a felmerülő veszteségek fedezésére. A tulajdonos a pénzt ebben az alapban őrzi. Külső biztosítás megkötése: a biztosítási törvény lényege, hogy a kockázatot áthárítsa a biztosítótársaságra. Az önálló biztosítóknál nagyon sok féle kockázatra lehet biztosítást kötni. Szakértő, szaktanácsadó igénybevétele: a piaci környezet állandóan változik, amelyet a gazdálkodó képtelen nyomon követni. A szakértők és a szaktanácsadók állandóan tájékoztatják a gazdálkodókat a termelést befolyásoló fontosabb eseményekről (pl. ármozgások alakulásáról, jogszabályi változásokról, támogatási lehetőségekről).

1.5 Humánerőforrás - A szakmai tudás, szakképzetség jelentősége a vállalkozás működtetésében és eredményességében A termelési folyamat és tényezői A termelés mindazon folyamatok összessége, mely során termelési tényezők felhasználásával javak és szolgáltatások előállítása történik. A termelés célja a szükséglet kielégítés, a fogyasztás. Ahhoz viszont, hogy a fogyasztás, a szükséglet kielégítés végbemehessen, először a termelési eszközöket és a munkaerőt el kell osztani a különböző ágazatok, tevékenységi területek között, majd a megtermelt fogyasztási cikkeket kell elosztani a társadalom tagjai között. Ez az elosztás minden társadalomban cserekapcsolatok közvetítésével megy végbe. Eszerint négy gazdasági szférát különböztetünk meg: - a termelést, - az elosztást, - a cserét (forgalom), - a fogyasztást. A termelés szüntelen ismétlődése, körforgása az újratermelés. A termelés tehát nem egyszeri állapot, hanem folyamatosan megismétlődő folyamat, hiszen a fogyasztás és az ehhez kapcsolódó szükséglet kielégítés is az. Újratermelés Termelés termék, szolgáltatás Fogyasztás pénz Elosztás áru, szolgáltatás Forgalmazá s termék, szolgáltatás A termelés elosztás csere fogyasztás összefüggései Fogyasztási cikkeknek nevezzük azokat a termékeket és szolgáltatásokat, melyek közvetlenül szolgálják a személyes szükségletek kielégítését. Termelési eszközöknek nevezzük azokat a javakat, melyek más javak és szolgáltatások előállítására szolgálnak (pl. épületek, gépek, utak). A termelési tényezők azok az erőforrások, melyeket a javak és szolgáltatások előállításához használunk. A négy alapvető termelési tényező: - a munka: céltudatos emberi tevékenység, mely során az ember a természet javait megszerzi és átalakítja fogyasztás céljából,

- természeti tényezők: a földterület, erdők, természeti kincsek, melyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra, - a tőkejavak: mindazok a termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, alkatrészek, anyagok, felszerelések, stb., melyeket a termelőfolyamatban használunk fel, - a vállalkozók: feladata az összes termelési tényezőt egységbe szervezni, működtetni, irányítani. Az emberi erőforrás sajátos termelési tényező, hiszen önálló, szabad akarata van, ami megkülönbözteti a többi erőforrástól. Tudását és ismereteit képességeinek megfelelően felhasználja a termelés érdekében. A munkavállaló általában önként kerül egy vállalkozáshoz azért, hogy bérjövedelmet szerezzen. A bérjövedelem megszerzésének feltétele a munkavégzés, amiért a munkavállaló fizetést vár el. Itt jelentkezik egy nehezen feloldható ellentét a munkáltató és a munkavállaló között. A munkavállaló lehetőleg magasabb bért szeretne, a munkáltató pedig a költségek megtakarítása érdekében a bért minél lejjebb igyekszik vinni. Ezt a kibékíthetetlen ellentétet csillapíthatja a humánpolitika, amely az emberekkel kapcsolatos - az adott vállalkozás feladatait és céljait szolgáló - eszközöket, módszereket és taktikát öleli fel. Ezen belül a munkaerő-gazdálkodás: - az emberi erőforrásokkal való gazdálkodást, - a munkaszervezését, - a munkakapcsolatok kezelését és - a bérgazdálkodás kérdéseit foglalja magában. A munkaerő-gazdálkodás célja a munkaerő-szükséglet és a rendelkezésre álló munkaerőfedezet összehangolása, valamint a munkaerő hatékony felhasználása. A munkaerő-gazdálkodás nagy körültekintést kíván, hiszen az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy munkateljesítményét szabályozza, és a munkateljesítményt a motiváció mozgatja. A munkaerő-szükséglet a céloknak, feladatoknak megfelelő, azok elérését biztosító munkaerőigény. A munkaerő-fedezet az erőforrások feltárásával és a követelmények kielégítésével biztosítható munkaerő. A vállalkozások és a képzés kapcsolata Mindenhol a gazdasági fejlődés biztosítékai a különböző vállalkozások. Ezek állítják elő a társadalom számára szükséges termékeket és szolgáltatásokat. Fontos szerepet töltenek be az egyik legfontosabb termelési tényező, a munkaerő foglalkoztatásában. A vállalkozás sikerét azonban jelentősen befolyásolja, hogy birtokában van-e a vállalkozó azoknak a képességeknek, készségeknek és tulajdonságoknak, amelyek az eredményesség feltételei. A képzési rendszerünket vizsgálva azt látjuk, hogy a rendszerváltás leértékelte a specifikus szakmai képességek, készségek szerepét, s helyette az általános képzésben megszerezhető, a különböző szakmákban egyaránt felhasználható tudás vált jelentőssé. Azonban manapság a vállalkozásoknak - különösen igaz ez az agrárjellegű vállalkozásoknál - elsősorban az a jobb, hogyha a munkaerő az azonnali munkavégzésre alkalmas szakmai felkészültséggel rendelkezik. Ennek megfelelően szorgalmazzák a szakmai tantárgyakra fordított idő növelését, valamint a szakképzés korábbi elkezdését. Ugyanakkor azt sem lehet elfelejteni, hogy az alapkészségek fejlesztése az egész életen át tartó tanulást alapozza meg, vagyis az általánosan képző elemek súlyát sem lehet lebecsülni. Ha kifejezetten az agrárágazat területén működő különböző vállalkozási formákat nézzük, akkor mindenképpen elmondható, hogy más ismereteket kell szereznie az őstermelőként,

családi gazdálkodóként, egyéni vállalkozóként boldogulni akaró, vagy gazdasági társaságot működtető gazdának, és más ismereteket kell szerezni az alkalmazottként dolgozó szakembernek. Az Európai Unió tagjaként elmondható, hogy a jelenlegi adottságainkat és lehetőségeinket figyelembe véve (tőkeellátottság, hitellehetőségek, technikai színvonal) a magyar gazda csak akkor tud versenyképes lenni a termékeivel, ha a szakmai felkészültsége meghaladja az európai átlagot. Ez a versenyelőny azonban csak akkor maradhat meg, ha a megszerzett tudást az agráriumban dolgozók folyamatosan fejlesztik és frissítik, amely fontos eszköze a felnőttképzés. Az utóbbi időben különösen nagy problémát jelentő, a foglalkoztatásban jelentkező feszültségek felértékelik az agráriumhoz kapcsolódó képzések szerepét. A vidéki lakosságot nézve egyre nő a munkanélküliek aránya, sokan az egyedüli kereseti lehetőséget a mezőgazdasági jellegű tevékenységben, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységekben és szolgáltatásokban látják (pl. mezőgazdasági termékek feldolgozása, kézműves kismesterségek, falusi turizmus és vendéglátás). A közelmúlt folyamatait nézve elmondható, hogy sajnos sokan kényszerből, sok esetben szakmai felkészülés nélkül kezdik a mezőgazdasági termelést, hiszen a vidéki, falusi környezet másra nem ad lehetőséget. A megfelelő szakmai tudás hiánya gyakran sikertelenséghez és az ebből adódó munkanélküliséghez vezet, aminek az elkerüléséhez szükséges a szakmai képzés lehetőségének biztosítása. A megfelelő minőségű szakmai képzés hozzájárul a munkavállalói, munkahelyteremtői alkalmasság kialakításához, amely a mentális és gyakorlati képességek fejlesztése mellett olyan képességek kibontakoztatását is elősegíti, mint az egészséges életmódra való törekvés, az önálló életvezetésre való alkalmasság és a minőségi munka iránti igény, amely végül is az ember-munka-tulajdon értékrendszer elfogadásában valósulhat meg. A fenti képességek és készségek kialakításához szükség van: a lineáris képzési rendszerbe illeszkedő képzési formák kialakítására, az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerének a kialakítására, a nyitott tanulási formák meghonosítására, felnőttképzési lehetőségek biztosítására, a részleges kompetenciák (például a továbbképzési kurzusokon elsajátított vagy autodidakta módon szerzett tudás) elismertetésére. A szaktudás megszerzésének formális és informális lehetőségei - támogatási lehetőségek Az okszerű tanulási tevékenység három alapkategóriája: Formális tanulás: oktatási és képzési intézményekben valósul meg, és oklevéllel, szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvánnyal ismerik el. Nem formális tanulás: a rendes oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik, és általában nem ismerik el hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok (pl. ifjúsági szervezetek, szakszervezet, politikai pártok) tevékenysége keretében is. Informális tanulás: a mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nem formális tanulási formákkal ellentétben, az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és készségeik bővülését. Ma még inkább az a jellemző nálunk, hogy az emberek tanulásról alkotott képzetét a formális tanulás uralja, azaz az emberek legnagyobb része a tanulást csak az iskola világában tudja elképzelni. Az egész életen át tartó tanulás koncepciójának (Európai Unió által is szorgalmazott) terjedése által egyre terjed a nem formális és az informális tanulás is. A nem formális tanulás természetéből adódóan kívül esik a szakképző iskolákon, főiskolákon, képzési központokon vagy egyetemeken. Rendszerint nem

tekintik igazi tanulásnak, és nincs nagy forgalmi értéke a munkaerőpiacon. A nem formális tanulást ennélfogva általában alulértékelik. Az informális tanulás megítélése még ennél is rosszabb, habár ez a tanulás legősibb formája és a gyermekkori tanulás legfőbb alapköve. Az informális tanulás fontosságát aláhúzza az a tény, hogy pl. számítástechnika és az ehhez kapcsolódó tudás hamarabb tért hódított az otthonokban, mint az iskolákban. Az informális közeg hatalmas tanulási tartalékot jelent, és az oktatási és tanulási módszerek fontos innovációs forrása lehet. Az egész életen át tartó tanulás kifejezés az időtényezőre utal: az életünk során folyamatosan megvalósuló vagy időszakosan ismétlődő tanulásra. Egy új kifejezés az élet teljes körére kiterjedő tanulás életünk egy adott szakaszában, az életünk teljes körét átfogó tanulás kiterjedésére hívja fel a figyelmet. Az élet teljes körére kiterjedő dimenzió erőteljesebben hangsúlyozza a formális, nem formális és informális tanulási formák egymást kiegészítő jellegét. Arra emlékeztet bennünket, hogy hasznos és élvezetes tanulás valósulhat meg a családban, szabadidőben, közösségi tevékenységek vagy a napi munka során is. Az élet teljes körére kiterjedő tanulás ráébreszt bennünket arra, hogy az oktatás és tanulás olyan szerep és tevékenység, ami időtől és helytől függően változhat és felcserélődhet. Az oktatási és képzési rendszernek egyrészt segítenie kell az egész életen át tartó tanulás érvényesülését a különböző társadalmi rétegek körében, másrészt biztosítania kell a munkavállalók szakmai tudásának folyamatos megújítását, az ún. folyamatos (szakmai) képzést. Az élethosszig tartó tanulás iránt Magyarországon is egyre nagyobb igény van, amelynek egyik oka, hogy az iskoláztatás erősödése mellett folyamatosan jelen van a halmozódó végzettségi/képzettségi hiány is (amit a Magyarországon megtelepedett külföldi cégek már évek óta jeleznek), másrészt világosan látszik az iskolázatlanabb és a képzetlenebb munkaerő leértékelődése, illetve gyengébb foglalkoztatási biztonsága. A felnőttképzés A felnőttképzés fogalma komplex, a felnőttképzési törvény alapján beleértjük az általános, a nyelvi és szakmai képzést. A felnőttképzés területei: 1. az iskolarendszerű felnőttképzés, amely általános, középfokú, vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul, ennek törvényi szabályozását a közoktatási törvény és a felsőoktatási törvény tartalmazza; 2. az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, amelynek legnagyobb területe a munkaerő-piaci képzés. Az iskolarendszeren kívüli képzések törvényi szabályozását alapvetően a felnőttképzési törvény, a szakképzés alapvető jogszabályait a szakképzési törvény és rendeletei, a foglalkoztatást segítő, támogatott képzések jogi hátterét a foglalkoztatási törvény tartalmazza; 3. a munkaerő-piaci képzés célja az egyén munkába állásának (helyezésének), illetve munkahelye megtartásának az elősegítése; ezt a célt általában az állam által elismert vagy állam által nem elismert szakképesítések megszerzésével lehet elérni; 4. a felnőttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a nyelvi képzés, amelyet a közművelődés területén folyó kiterjedt tevékenységen kívül a 2001-ben megalkotott felnőttképzési törvény definiál, mint külön felnőttképzési területet; az általános és a nyelvi képzés jelentőségét egyrészt a szakképzést megalapozó, illetve azt lehetővé tevő funkciója adja, másrészt a felnőtt dolgozó munkavállalói pozíciójának erősítése. A felnőttképzés igen fontos funkciója lehet az első iskolai végzettség és/vagy az egyén életpályája szempontjából szükséges szakképzettség megszerzésének a segítése. Ezen kívül igen fontos szerepe lehet abban, hogy az ún. kiegészítő képzésekkel segítse a szakképzés

eredményességét, a munkavállalás-munkahelykeresés sikerét, vagy a betöltött állásban való eredményesebb munkát. Ilyen kiegészítő képzés lehet: - a szükséges pályaorientációs (pályaválasztási) ismeretek megszerzése; - a szakképzés megkezdéséhez szükséges az előírt iskolai végzettségen belüli közismeretek előírt szintű elsajátítása; - az elhelyezkedési, álláskeresési ismeretek és/vagy készségek megszerzése; - a munkakör színvonalasabb ellátásához szükséges, nem szakképesítést nyújtó ismeretek megszerzése (pl. idegen nyelv tudás, számítógép-kezeléssel kapcsolatos ismeretek) Az államilag elismert szakképesítések A korábban leírtakból is kiderült, hogy a felnőttek szakmai képzése alapvetően kétféle célra irányul: vagy szakképesítés megszerzésére, vagy csupán egy konkrét munkakör (munkafeladat) ellátásához szükséges tudás elsajátítására. A szakképzettség megléte alapvetően növeli a munkaerő értékét és mobilitását, főleg ha a szakképesítés országos érvényű, azaz az államilag elismert (OKJ-s, akkreditált). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy adott munkakörre érvényes szakismeret megszerzése alsóbbrendű. Az Országos Képzési Jegyzék Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 1993-ban került először kiadásra, mint miniszteri rendelet, azóta viszont többször átdolgozták a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően. Egy szakképesítés OKJ-ba történő felvételének feltétele a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott szakmai és vizsgakövetelmények megléte. Iskolarendszerű szakképzés esetén ez a feltétel kibővül a szakmai tantárgyak központi programjaival (ez alapján készülhetnek el a helyi tantervek). 2006-ban jelentős változtatás történt az OKJ-val kapcsolatban. Az új, modulrendszerű és kompetenciaalapú képzési rendszer újdonságot jelentett a képzők többségének, amihez alkalmazkodniuk kellett. Az új rendszer a vizsgáztatási rendszer megváltoztatását is magába foglalta. A felnőttképzéshez kapcsolódó támogatások: Tekintve, hogy a felnőttképzés is alapvetően társadalmi érdek, ezért az állami kötelezettség kiterjed a felnőttképzés finanszírozásának a szabályozására, illetve az anyagi források jelentős részének a biztosítására. A felnőttképzés anyagi támogatásának rendszerét a felnőttképzési törvény (2001. évi CI. törvény) keretjelleggel szabályozza, amely azt jelenti, hogy szerepelteti, de nem ismétli meg a más jogszabályokban foglalt finanszírozási szabályokat. A támogatási/finanszírozási rendszer jogszabályai - 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről, - 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, - 2011. évi CLV. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, - 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról. A támogatási/finanszírozási rendszer típusai - az állami támogatási rendszer, mely kiterjed az iskolai rendszerű és az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzésre,

- a munkáltatók saját dolgozóik tanulását/képzését támogató rendszer, - az egyén saját finanszírozása vagy hozzájárulása a képzéshez. A támogatás/finanszírozás alanyai - az állampolgári jogon tanuló felnőtt, - a munkanélküli, vagy a munkanélküliséggel veszélyeztetett felnőtt, - a fogyatékossággal élő felnőtt, - az állam (kormányzat) által aktuálisan meghatározott, a támogatási rendszerbe bevont felnőtt célcsoport, - azok a munkavállalók, akiknek képzésére a közfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében van szükség (közmunkaprogram). Az agrárszakképzésben kiemelendő terület az egyén életpályája szempontjából szükséges folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés megszerzésének segítése. A fejlett piacgazdaságokban ez a fejlesztő képzés általában a munkaadói igények alapján, a munkaadó szervezésével és támogatásával történik. Nálunk egyelőre az állam a szakképzési hozzájárulás bevétele terhére támogatást nyújt a befizetőknek saját dolgozóik képzésére. Ugyanakkor a másik fontos terület ún. foglalkoztatást segítő képzésen keresztül történő segítség nyújtása a munkanélküliség időtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelőzően, még a munkaviszony keretein belül, preventív módon a munkavállaló felnőtt piacképes szakmai tudásának és/vagy szakképzettségének a megszerzéséhez. Ebben a körben alapvető jogszabály a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, amelynek 14. -a rögzíti, hogy mely esetekben és milyen feltételekkel megengedett az álláskereső felnőttek képzésének támogatása a Munkaerő-piaci Alap terhére. A foglalkoztatást segítő képzés irányulhat át- vagy továbbképzésre, illetőleg első szakképzettség megszerzésére is, a képzés eredményeként pedig államilag elismert szakképesítés, vagy munkaköri szakképzettség szerezhető. A képzésekben való részvételt az egyén számára a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (munkaügyi központ) mérlegelési jogkörben támogatja. Az agrárjellegű képzések támogatása korábban a nemzeti agrártámogatások kereteibe került beépítésre. A támogatások fontos agrárpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódtak, szakmai tartalmuk szempontjából a következőkre terjedtek ki: - Gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása; - Farmgyakornoki programok, külföldi szakmai tapasztalatszerzés támogatása; - Mezőgazdasági termelőknek nyújtott szaktanácsadás díjának támogatása. A fenti támogatási rendszerek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen belátták, megfelelő tudás és szakképesítés nélkül nem tudnak hatékonyan boldogulni az agráriumban. Ez a szemléletváltás számokban is megmutatkozott, hiszen az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben résztvevők száma a kilencvenes évek közepén tapasztaltakhoz képest többszörösére emelkedett. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program által támogatott képzések A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszakban nagy lehetőséget jelent a VM hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére a 2009-től indult program. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 139/2008. (X. 22.) FVM rendelete, valamint az azt módosító 90/2011 (X.3.) VM rendelet alapján a vállalkozók az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) részeként képzési támogatást vehetnek igénybe. A támogatás igénybevételére a mezőgazdasági termelők és erdészeti hatóság külön jogszabálya

alapján nyilvántartásba vett erdőgazdálkodók jogosultak. A kötelező képzések esetén pedig támogatható az ügyfél, amennyiben támogatási kérelmet jóváhagyó vagy részben jóváhagyó határozattal rendelkezik. A képzés célterületei: A fent említett jogszabályok alapján a támogatott képzések szervezése a VM által előírt képzési programoknak megfelelően - az alábbi célterületeken történik: 1. célterület (szabadon választható képzések): célja, a gazdálkodás fenntarthatóságát, eredményességét és a versenyképességet szolgáló ismeretek átadása mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére. Ennek keretében: o szakképesítést nem adó képzésekre, o OKJ-s tanfolyamokra, valamint o hatósági képzésekre jelentkezhetnek a vállalkozók. 2. célterület (kötelező képzések): azoknál van jelentőségük, akik pályázati forrásból támogatáshoz jutottak. Annak a vállalkozónak, akinek az ÚMVP intézkedések keretében benyújtott támogatási kérelme van és a kérelmét jóváhagyták, vagy részben jóváhagyó támogatási határozattal rendelkezik, a VM által előírt tanfolyamokat is el kell végeznie. Támogatás igénybevételének feltételei: Kötelező képzések esetén: Támogatási kérelmet jóváhagyó vagy részben jóváhagyó támogatási határozattal rendelkező ügyfél. Általános feltételek: - MVH-s regisztrációs szám megléte saját maga vagy munkáltatója révén; - a képzési díjat az ÚMVP Képző Szervezet részére kifizette (saját számla alapján); - képzés keretében tartott elméleti óráknak és gyakorlati óráknak külön-külön legalább 80%-án igazoltan részt vett; - a képzési programban meghatározott beszámolási, vagy vizsgakötelezettségének eleget tett; - saját maga, vagy nem természetes személy ügyfél esetén az általa képzésre kijelölt alkalmazottja, vezető tisztségviselője, vagy tagja révén képzési szerződés megkötése (egy képzési szerződés csak egy képzésre vonatkozhat). A támogatás mértéke: - egy naptári évben, egy ügyfél számára a választható képzés vonatkozásában maximum 275.000 Ft és maximum évi 4 képzés elszámolása lehetséges (kötelező képzésnél nincs ilyen korlátozás); - a támogatás mértéke a gazdálkodó számára az elszámolható kiadás, a tanfolyami díj 100%-a; - képzési programok előfinanszírozással valósulnak meg, a képzés költségét a jelentkezőnek be kell fizetni az ÚMVP Képző Szervezet számlájára. A Munkáltatók a szakképesítést nyújtó (OKJ-s képzések) esetén SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS terhére is fizethetik dolgozóik képzését. A munkakörök, támogatási jogcímek szakképzettségi feltételei az agrárágazatban A pályázati úton elnyerhető támogatások képesítéshez kötése (pl. fiatal gazdálkodók

támogatása), valamint bizonyos munkakörök betöltésének képesítéshez kötése azt eredményezte, hogy az utóbbi évtizedben többszörösére nőtt a megfelelő szakképzettséggel rendelkező, az agráriumhoz valamilyen formában kötődő munkavállalók száma. A munkakör betöltéséhez szükséges képzettségeket előíró fontosabb jogszabályok: 1) a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet - a gépkezelői jogosítvány igénylésének és kiadásának feltételeiről - a munkavédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra, így hatálya az Mvt (1993 évi XCIII. törvény) 87. 9. pontja szerint a szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységekre, illetve az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végző munkavállalókra terjed ki. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetésvégrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. Ez alapján a jogszabály 1. mellékletében felsorolt mezőgazdasági és erdészeti gépek kezeléséhez gépkezelői jogosítvány szükséges! a) Mezőgazdasági gépek Sz. A gép megnevezése VTSZ szám A jogosítvány megszerzéséhez előírt szakképesítés* megnevezése, OKJ száma A gép kezelésének minősül Szakmai végzettség(ek), amely alapján a jogosítványt kérelemre ki kell adni* a b c d e f 1. 37 kw teljesítményhatár feletti traktor 8701.90.2501 8701.90.3101 8701.90.3501 8701.90.3901 8432.10 8432.21 8432.29 8432.30 Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) 31 6280 10 Gépcsoport (erő- és munkagép) üzemeltetése, technológiai műveletet végzése, gépek karbantartása Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, Mezőgazdasági gépészmérnök, Okleveles mezőgazdasági mérnök, Mezőgazdasági mérnök, Mezőgazdasági technikus, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Növénytermesztő és növényvédelmi technikus, Parképítő és fenntartó technikus, Okleveles kertészmérnök, Kertészmérnök, Kertész- és növényvédelmi technikus, Vadgazdálkodási technikus,

2. Lánctalpas traktor 8432.40 8432.80 8701.30.9001 Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) 31 6280 10 Gépcsoport (erő- és munkagép) üzemeltetése, technológiai műveletet végzése, gépek karbantartása Mezőgazdasági gépész, Növénytermesztő gépész, Mezőgazdasági gépszerelő, gépüzemeltető, Mezőgazdasági gépjavító és karbantartó, Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus, Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus, Állattartó-telepi gépész, Kertészeti gépész, Kertépítő és fenntartó, Kertész, Dísznövénykertész, Dísznövénytermesztő szaktechnikus, Meliorációs és parképítő gépkezelő, Vadász, vadtenyésztő, Gazda I, Gazda II. Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, Mezőgazdasági gépészmérnök, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Mezőgazdasági gépszerelő, gépüzemeltető, Mezőgazdasági gépjavító és karbantartó, Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus, Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus, Mezőgazdasági gépész, Növénytermesztő gépész, Állattartó-telepi gépész, Kertészeti gépész, Gazda I, Gazda II. 3. Önjáró mezőgazdasági betakarítógép 8433.11 8433.19 8433.20 8433.30 8433.40 8433.51 8433.52 8433.53 8433.59 Mezőgazdasági gépkezelő (Önjáró betakarítógép) 31 6280 10 Betakarítógépek beállítása, üzemeltetése, karbantartása Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, Mezőgazdasági gépészmérnök, Mezőgazdasági technikus, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Mezőgazdasági gépész, Növénytermesztő gépész, Kertészeti gépész, Mezőgazdasági gépszerelő, gépüzemeltető, Mezőgazdasági gépjavító és karbantartó, Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus, Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus, Gazda I, Gazda II. 4. Meliorációs és földmunkagép Mezőgazdasági gépkezelő (Meliorációs és parképítő földmunkagép) 31 6280 10 Meliorációs gépek, parképítésnél használatos munkagépek kezelése, üzemeltetése, gépek karbantartása Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, Mezőgazdasági gépészmérnök, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Parképítő és fenntartó technikus, Tájépítő szaktechnikus, Meliorációs és parképítő gépkezelő, Mezőgazdasági gépész. 5. Fejő- és tejfeldolgozó gép 8434.10 8434.20 Állattenyésztési gépkezelő (Fejőgépkezelő) 21 6280 04 Fejő- és/vagy tejfeldolgozó-gép (gépcsoport) üzemeltetése (indítás, működtetés, leállítás stb.), karbantartása** Állattenyésztő (Szarvasmarha-tenyésztő), Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus, Általános állattenyésztő, Állattartó-telepi gépész, Gazda I, Gazda II, Mezőgazdasági gazdaasszony I, Mezőgazdasági gazdaasszony II, Szarvasmarhatenyésztő szaktechnikus, Mezőgazdasági gépész, Mezőgazdasági technikus, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Okleveles agrármérnök, Agrármérnök, Mezőgazdasági gépészmérnök, Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök. 6. Keltetőgép 8436.21 Állattenyésztési gépkezelő Keltetőgép (gépcsoport) (Keltetőgép-kezelő) üzemeltetése (indítás, 21 6280 04 működtetés, leállítás stb.), karban-tartása** Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus, Állattenyésztő szakmunkás, Állattenyésztő (baromfi- és kisállattenyésztő). 7. Elektromos halászgép 8543 Elektromos halászgépkezelő 32 6280 01 Halász, Halász szaktechnikus. 8. Mezőgazdasági rakodógép 8428.90.71 Mezőgazdasági gépkezelő (Mezőés erdőgazdasági rakodógép) 31 6280 10 Rakodási tevékenység (fel- vagy leterhelés), gépek karbantartása Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, Mezőgazdasági gépészmérnök, Okleveles erdőmérnök, Erdőmérnök, Mezőgazdasági technikus, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus, Mezőgazdasági gépész, Erdészeti gépész, Növénytermesztő gépész, Állattartó-telepi gépész.

b) Erdészeti gépek Sz. A gép megnevezése VTSZ szám A jogosítvány megszerzéséhez előírt szakképesítés* megnevezése, OKJ száma A gép kezelésének minősül Szakmai végzettség(ek), amely alapján a jogosítványt kérelemre ki kell adni* a b c d e f 1. Motorfűrész Motorfűrész-kezelő 21 6280 02 Okleveles erdőmérnök, Erdőmérnök, Erdésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti gépész, Erdészeti szakmunkás, Fakitermelő. 2. Csörlős és markolós közelítőgép 3. Utánfutós közelítőgép Közelítőgép-kezelő 31 6280 03 Közelítőgép-kezelő 31 6280 03 Erdésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti gépész. Erdésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti gépész. 4. Gyűrűs kérgező gép 5. Erdészeti rakodógép Fakitermelési gépkezelő 31 6280 02 Mezőgazdasági gépkezelő (Mezőés erdőgazdasági rakodógép) 31 6280 10 6. Aprítógépek Fakitermelési gépkezelő 31 6280 02 Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti gépész. Okleveles erdőmérnök, Erdőmérnök, Erdésztechnikus, Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti gépész, Közelítőgép-kezelő Erdészeti gépésztechnikus, Erdészeti szakmunkás, Erdészeti gépész. 7. Döntő-rakásoló gép 8. Gallyazódaraboló gép 9. Sodronykötélpálya Közelítőgép-kezelő 31 6280 03 Közelítőgép-kezelő 31 6280 03 Erdészeti kötélpálya-kezelő 31 6280 01 Erdészeti gépésztechnikus. Erdészeti gépésztechnikus. Erdészeti gépésztechnikus. * A gépkezelői jogosítványt korábban megszerzett egyenértékű szakképesítés alapján is ki kell adni.

2) 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről A következő területek fontosak az agrárium szempontjából: A) Tevékenység Élelmiszer értékesítés a zöldség és gyümölcs kivételével* KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) B) Választható szakképesítések az Országos Képzési Jegyzék szerint Kereskedő Élelmiszer és vegyi áru eladó Élelmiszer és vegyi áru kereskedő C) E rendelet hatálybalépését megelőzően az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet mellékletében előírt szakképesítés Élelmiszer és vegyi áru kereskedő Hús-és hentesáru, hal értékesítés* Étrend kiegészítők, gyógynövények értékesítése* Kereskedő Élelmiszer és vegyi áru eladó Élelmiszer és vegyi áru kereskedő Baromfifeldolgozó Élelmiszer és vegyi áru kereskedő Halfeldolgozó Bolti hentes Húsipari termékgyártó Kereskedő Élelmiszer és vegyi áru eladó Élelmiszer és vegyi áru kereskedő Gyógynövénykereskedő Drogériakereskedő Kertészeti cikk, növényvédőszer Agrokémiai és növényvédelmi értékesítés* kereskedő Kertészeti gazdabolti eladó Kedvtelésből tartott állatok, és állateledel értékesítése* Hobbiállat-tenyésztő és forgalmazó Kereskedő-boltvezető Hulladék kereskedelem* Hulladék felvásárló Hulladékgyűjtő Meleg és hideg ételek, italok készítése (kivétel: palacsinta, lángos, hamburger, hot-dog, melegszendvics, hurka, kolbász, pecsenye sütése, illetve készítése, valamint gyorséttermi és ételeladás keretében való ételkészítés)* Szakács Diétás szakács Vendéglős Étkezdés Mixer Cukrász Szakács, pincér

Meleg és hideg ételek, cukrászati készítmények, italok kiszolgálása (kivétel: Vendéglős palacsinta, lángos, hamburger, Étkezdés hot-dog, melegszendvics, Vendéglátó-eladó Szakács, pincér hurka, kolbász, pecsenye Gyorséttermi és ételeladó sütése, illetve készítése, Pincér valamint gyorséttermi- és Mixer ételeladás keretében való ételkészítés)* Cukrász Édesipari termékgyártó Cukorkagyártó Cukrászati készítmények, Csokoládétermék-gyártó Cukrász sütemények, fagylalt készítése* Kávé- és pótkávégyártó Keksz- és ostyagyártó Pék-cukrász Mézeskalács-készítő Vendéglős Vendéglátó eladó Gyorséttermi, büfé Étkezdés Gyorséttermi- és ételeladó szolgáltatás* Gyorséttermi eladó Pincér Élelmezésvezető Munkahelyi, intézményi Szakács főzőkonyhás, konyhai Szakács, pincér Diétás szakács szolgáltatás* Pincér Vendéglős Vendéglátó eladó Étkezdés Gyorséttermi és ételeladó Munkahelyi, intézményi büfé* Szakács Szakács Kereskedő Élelmiszer és vegyi áru eladó Élelmiszer és vegyi áru kereskedő