Diósjenő Község Önkormányzata

4./ Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése Helyi Esélyegyenlőségi Program Diósjenő Község Önkormányzata Diósjenő 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Diósjenő Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. ~ 1 ~

A település bemutatása Diósjenő Nógrád megyei nyugati részében a Börzsöny lábáig felhúzódó szép település, a 2. számú főút Budapest - Balassagyarmat irányában Váctól 25 kilométerre található. A fővárostól 60 km-re, Balassagyarmattól 35 km-re fekszik. Megközelíthető Vác Balassagyarmat vasútvonalon, és Vác valamint Rétság irányából buszjáraton, és személygépjárművekkel. Fő vonzereje maga a táj, hiszen egyik jelentős kiindulópontja a még zárt, így viszonylagos érintetlenség érzetét keltő Duna - Ipoly Nemzeti Parkba vezető kiránduló forgalomnak. A falu utolsó házait elhagyva már a Nemzeti Park területén találja magát a látogató. E terület - épp a nemzetközi szinten is elismert védettségének köszönhetően - a jövőben is a gyalogos turizmus legjelentősebb paradicsoma maradhat. A környező táj szépsége többeket annak megfogalmazására ösztönzött, közülük kettőt említenék: Fényes Elek: "A magyar törzsek szálláshelye, a Jenői paradicsom"ként említi. Bajza József Diósjenő környékét a "Magyar Svájc"-nak nevezi. Diósjenő története a kőkorig nyúlik vissza, ezt az itt talált csiszolt (mintegy 5-6 ezer éves) kőbalták igazolják. A késő bronzkor két sáncvárát ismerjük, a honfoglalás előtti időkben avarok, kvádok, markomannok majd szláv népesség lakta. 173-ban Marcus Aurélius is vívott itt csatát a tó közelében és ennek emlékét őrzi az itt felállított emlékmű. Első írásos említés 1200-as évekből származik. Váráról 1290-ben tesznek először írásos említést, ma Csehvár néven ismerjük helyét, de maga a vár XIV. század elején elpusztult, majd 1456-ban újra, mint álló várat említik, mára csak a hegy neve és igen kevés falmaradvány utal rá. Hozzá közel hasonló korból származó üveghutákra találtak. 1460-ban Diósjenő mezővárosi kiváltságokat kapott, s a vámos hellyel járó előnyöket is élvezhette. Késő barokk templomát 1788 körül építették. A katolikus templom főoltárképét Josef Franciuscus Falconer készítette 1790. körül. A plébánián található egy 1704-ből származó Vidal kép. A jelenleg műemlék jellegű református templom 1791-ben épült, késő barokk stílusban. A templom mellett található az oszlopos, tornácos, műemlék jellegű parókia épület. A község mellett található kápolnadombon áll egy 1993. évben épített kápolna, mely a korábbi Árpádkori elődének romjain épült. A katolikus templom és a temető feljárójánál a falu északi részén a múlt század első évtizedében épült pincesor húzódik. A falu jelenlegi középpontjában állt az Esterházy kastély. A falu szélén ma is áll a község utolsó földesurának, Sváb Sándornénak kastélya, melyben jelenleg Dr. Göllesz Viktor Rechabilitációs Intézet és Ápoló gondozó Otthon ~ 2 ~

működik. Mind külsejében, mind belső elrendezésében megőrizték a rá jellemző formákat. Sajnos a Nyírréten épített gyönyörű várkastélya elpusztult, helyét egy emlékoszlop, illetve falmaradványok mutatják. A falu határában lévő tó igazi viziparadicsom. Partján egy kis üdülőfalu épült, mintegy 250 épülettel, mely ma már nemcsak hétvégeken és nyári időszakban gyarapítja jelentősen a falu lélekszámát, hiszen szép számmal akadnak köztük állandó itt tartózkodásra berendezett lakóházak is. A tó jelenleg a falu lakosai által alapított horgászegyesület tulajdona, napijegy vásárlásával az ide érkezők is élvezhetik a horgászat örömeit. Vizét a falun végig folyó, jegenyefasorral szegélyezett Jenői - patak táplálja. A pihenni, kikapcsolódni vágyókat az 1932-ben épült, 1989-ben átépített strandfürdő, sport és teniszpályák várják. Szomszédságában található egy, a tájba szépen illeszkedő kemping. A községben a falusi turizmus is működőképes, egyéni illetve kis csoportok számára fizető vendéglátással foglalkozó családoknál is szállás igényelhető. A faluba látogatók részére szállás és étkezési lehetőséget biztosít a Kámor fogadó, a kemping, a Play Disco és Pizzéria, a Diósjenői Kamping, a Kámor fogadó étkezési lehetőséget a Mona Liza Pizzériában, a Play Disco és Pizzériában valamint a Községi konyhán találnak. Csoportok számára a község Általános Iskolája is biztosít szállást. A Szentgyörgyi István Általános Iskola korszerűen berendezett, a gyermekek oktatását magas színvonalon ellátó tanárokkal nyújt megfelelő szolgáltatást a községben, nyelvi, informatikai, zenei képzést is biztosít. Galériájában állandóan megújuló kiállításokkal várja az érdeklődőket, szép számmal ad helyet különböző rendezvényeknek. Az általános iskola épülete előtt áll Mikus Sándor Könyvet tartó nő című alkotása. Az Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsőde épülete az egykori csendőrlaktanya átalakításával jött létre. Jelenleg 110 gyermeket fogad. A faluban az egészségügyi ellátás Házi orvosi, Gyermekorvosi, Fogorvosi és Védőnői szinten is biztosított, mindhárom ellátást vállalkozásban végzik a szakorvosok. A községben működik az Integrált Szolgáltatási Tér, mely többek között a nyelvtanulás lehetőségét biztosítja a község lakossága számára. A település központjában játszótér biztosítja a legkisebbek számára a szórakozási lehetőséget, a felnőttek a mellette kialakított park és szabadtéri színpad nyújtotta lehetőségeket használhatják. Diósjenő lakossága 3017 2912 fő mintegy 1/5-e aktív dolgozó csupán. Magas a nyugdíjasok és gyermekek, és bizony az aktív lakosság több mint fele tartósan munkanélküli, akiknek jövedelempótlásáról, közmunkák létesítésével, munkával való ~ 3 ~

ellátásáról az önkormányzat kénytelen gondoskodni. A falu lakosságából a dolgozó réteg jelentős része, ingázni kényszerül. A faluban lévő vállalkozások igen kis létszámmal szerveződő kis vállalkozások csupán. Az önkormányzat intézményei: Aranydió Egységes Óvoda és Bölcsőde Idősek klubja Védőnői szolgálat Polgármesteri hivatal Iskolai Könyvtár Községi Konyha Strandfürdő Tájház Ravatalozó Közfoglalkoztató Szent István park és játszótér Helyi egyházak: Helyi szervezetek: Római Katolikus Egyházközösség Református egyházközösség Diósjenői Sportegyesület melynek csapatai: megyei II. osztályú férfi csapat női csapat ifjúsági csapat Cserhát Lőrincz Judo Klub Önkéntes Tűzoltó Egyesület mely 125 éves múltra tekinthet vissza Karitász Egyesület Kőszirt Néptáncegyüttes Sporthorgász Egyesület Polgárőr Egyesület CivilDió Fiatalok Diósjenőért Egyesület Boróka Egyesület Kulturális élet: 1999. évtől évente megrendezésre kerül július hónapban a Jenő-nap, mely széles kulturális seregszemle. 2006. évtől civil kezdeményezésre és szervezésben október hónapban a Diófesztivál Állami ünnepeink méltó megünneplése. 2008 évtől a Diós települések találkozójának rendszeres résztvevője településünk, mely vándor jelleggel minden évben más diós településen kerül megrendezésre, Diósjenő 2010. évben rendezte meg, melynek során nyitás történt a történelmi Magyarország területén lévő Diós települések felé. Idősek napja. Szüreti felvonulás. ~ 4 ~

Karácsonyi ünnepségek. Községünknek huszonöt éve van helyi lapja, jelenleg Jenői Napló néven, és hat éve működik honlapja. ~ 5 ~

1. számú táblázat - Lakónépesség Fő Változás 2007 2922 2008 2936 100% 2009 2929 100% 2010 2856 98% 2011 2784 97% 2012 2925 105% 2013 2756 106 % 2014 2768 106 % 2015 2016 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2014-es 2012-es adatok alapján Diósjenő lakó népessége 2768 fő. 2012-ben 2.925 fő. 2007-ben 2.922 fő volt. A lakónépesség aránya 2009 évtől 2011 évig csökkenő tendenciát mutatott, majd 2012 évre növekedés tapasztalható. A népességszám csökkenésének fő oka a természetes fogyás. A születések minden évben alul múlta a születések számát. 2008-ban 28,5%-kal 2011-ben már 38,61%-kal volt kevesebb a születések, mint a halálozásoké. ~ 6 ~

2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak 2012 év nő 0-2 évesek 60 0-14 éves 195 218 413 47% 53% 15-17 éves 48 58 106 45% 55% 18-59 éves 905 971 1876 48% 52% 60-64 éves 112 113 225 50% 50% 65 év feletti 256 181 437 59% 41% Összesen 2012 év: 1516 1541 3057 50 % 50 % 2013 év 0-2 évesek 68 0-14 éves 184 206 390 47 % 53 % 15-17 éves 40 47 87 46 % 54 % 18-59 éves 795 927 1722 46 % 54 % 60-64 éves 117 115 232 50 % 50 % 65 év feletti 272 199 471 58 % 42 % Összesen 2013 év: 1408 1494 2902 49 % 51 % 2014 év 0-2 évesek 75 0-14 éves 186 218 404 46 % 54 % 15-17 éves 36 40 76 47 % 53 % 18-59 éves 790 921 1711 46 % 54 % 60-64 éves 117 112 229 51 % 49 % 65 év feletti 290 208 498 58 % 42 % Összesen 2014 év: 1419 1499 2918 49 % 51 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Korcsoportos megoszlásban elmondható, hogy a nemek aránya viszonylag kis 1-2%-os mozgást mutat 0-60 éves korosztályig, majd ezt követően a nők aránya folyamatos növekvő tendenciát mutat. Ez összefüggésben van azzal, hogy a nők születéskor várható életkora kb. 7 évvel haladja meg a férfiakét. (Nógrád megyében a nők esetében 77,71 év, a férfiak esetében 70,47 év a születéskor várható életkor, az átlagéletkor nők esetében 44,8 év, férfiak esetében 40,2 év) Mindkét nem esetében a középkorosztályok vannak többségben. A gyermekkorcsoporton belül növekszik azoknak az aránya, akik fokozott figyelemre és segítségre szorulnak. A létszámcsökkenést bőven ellensúlyoznák azok a megnövekedett feladatok, amelyek a gyermekek elvárhatónak tekinthető esélyeinek biztosításával járnak. ~ 7 ~

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 523 119 439,5% 2008 445 117 380,3% 2009 449 444 101,1% 2010 439 417 105,3% 2011 437 413 105,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index a jelenleg tendenciózussá váló öregedést mutatja az elmúlt évek adatai alapján. ~ 8 ~

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 131 113 18 2009 123 127-4 2010 92 148-56 2011 154 206-52 2012 n.a n.a #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A migráció tekintetében elszomorító tendenciák alakultak ki az elmúlt évek során. Az elvándorlás dominanciája egyre erősebb, vagyis a vándorlási nyereség nem kompenzálja az elvándorlással keletkező veszteséget. Ebből kifolyólag a község népességszámának alakulása az elmúlt három évben negatív számokat mutat. Az elvándorlás fő vonalai a nagyobb városok a megyeszékhely, a főváros és külföld felé irányulnak. Az elvándorlást Diósjenő és a kistérség kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete indukálja. ~ 9 ~

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Diósjenő község Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a kerület lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. ~ 10 ~

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Diósjenő település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden kerületi állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Diósjenő község Önkormányzatának alapvető célja, hogy településünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek: - szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, - biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, ~ 11 ~

- kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, - támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, ezen keresztül feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Diósjenő Önkormányzatának célja a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További cél meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés és a kiigazítás támogató strukturális rendszerét. ~ 12 ~

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország Alaptörvénye XV. Cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) ~ 13 ~

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 4. Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia. ~ 14 ~

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása 2013 évben a Képviselő-testület elfogadta a 2/2013 (II.28.) számú A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései, a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint nyújtandó egyes ellátási formák megállapításának helyi szabályiról Szóló helyi rendeletet, mellyel a 14/2011. (IX. 30.) számú rendeletét módosította. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. 2008 évben a Képviselő-testület elfogadta a 108/2008. (VI. 13.) számú önkormányzati határozatával Diósjenő község településszerkezeti tervét. A település területére a következő szabályozási tervek készültek el: - Külterületi szabályozási terv M=10000 m.a. A terv tartalmazza a központi belterület és a Jenői tó menti üdülőterületeken kívül az egész igazgatási terület szabályozási tervét - A központi belterület szabályozási tervét 1:2000 m.a. alaptérképen készült el, feltüntetve az összes tervezett szabályozási elemet (kötelezőt, irányadót), a különböző terület-felhasználási és övezet besorolással. A belterület szabályozási tervlapon feltüntetve a művi értékvédelem területi és egyedi védelemre jelölt objektumait. Ezzel egy időben a Képviselő-testület elfogadta a 4/2008.(VI.13.) számú rendeletét a Helyi építési szabályzatot Diósjenő község településrendezési tervéhez. A rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni - az épített környezet átalakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv., - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. Sz. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályzatáról szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet előírásai, e rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad. ~ 15 ~

A 6/2011. (IV.01.) számú rendelete az építészeti és a természeti értékek helyi védelmének általános szabályairól. E rendelet célja Diósjenő község szempontjából meghatározó - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett - épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítása. Diósjenő község Önkormányzata Képviselőtestületének 7-1/2011. (IV.29.) rendelete a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról szól. ~ 16 ~

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Egy stratégia célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A település hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: az értékőrzés és a megújulás Diósjenő középtávú stratégiai céljai: Fenntartható település fejlesztés a funkciók harmóniájában, A település, mint az élhető, értékőrző és innovatív települési környezet. Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Stratégiája, minden részterületén pozitív diszkriminációban részesíti a valamilyen okból hátrányos helyzetűeket. A különböző ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes helyi és országos programokból, koncepciókból, valamint a középtávú stratégiából kiindulva Diósjenő a saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. A jogszabályokban meghatározott tervezési feladatokat, programokat, koncepciókat a település önkormányzatának képviselő-testülete napirenden tartja. Az előkészített anyagokat megtárgyalja, elképzeléseivel kiegészíti, a megvalósítás a költségvetés függvénye. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Diósjenő két nagy területen kapcsolódik a térségi programokhoz. Az egyik Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat, a másik a rétsági és balassagyarmati térség, mely 31 településén végzi a feladatát. Diósjenő társulási formában tagjaként vesz részt a Házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás biztosításában. Az önkormányzat által biztosított, ápolást gondozást nyújtó intézményi ellátás az idősek nappali ellátása. A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat a rétsági és balassagyarmati térség 31 településén végzi a feladatát. Diósjenő tagja a jelenleg még működő Rétság Többcélú Kistérségi Társulásnak. Diósjenő oszlopos tagja még az Észak Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak, valamint a Dunamenti Regionális Vízmű Zrt, Nyugat Nógrád Vízmű Kft. nek. A DINÓBER ~ 17 ~

Csatornaberuházó Víziközmű Társulás három települést foglal magában Diósjenő, Nógrád és Berkenye -. Önkormányzatunk a Rétság Kistérség Szociális Szolgáltató Központtal (székhelye: 2651 Rétság, Rákóczi út 20.) is kötött megállapodást. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR). A TEIR adatbázisa nem tartalmaz 2011. év utáni adatokat. A hiányzó adatokat a KSH T-Star, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a megyei Gyámhivatal adatbázisainak segítségével, valamint az Önkormányzat és intézményei rendelkezésére álló nyilvántartásokat használva igyekeztünk pótolni. A 2011. évi népszámlálás első nyilvános településsoros adatai a foglalkoztatási etnikai, képzettségi és lakhatási viszonyok pontosításában segítettek. ~ 18 ~

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom, hanem a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermek, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Településünkben a 2011. évi népszámlálás során 136 fő vallotta magát romának. A Diósjenői Roma Nemzetiségi Önkormányzat szerint számuk 300 fő, valóságban ennél azért jóval több. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermek, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. ~ 19 ~

Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltságbeli problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A KSH adatai alapján. 2012. augusztus októberben a munkanélküliek lét 481 ezer fő (2011. év hasonló időszakának adata: 470 ezer fő) a munkanélküliségi ráta 2012. augusztus októberben 10,5%-os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,6 ) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek 47,5%-a (2011. évben az éves átlag 52,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez egy hónappal kevesebb az egy évvel korábbinál. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Az önkormányzat és intézményei, mint munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb., kivéve, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, illetve amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban-előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. ~ 20 ~

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, a táblázatból jól látható, hogy 2008 óta folyamatosan emelkedett a munkanélküliek. Településünkön a munkanélküliek aránya és az alábbiak szerint alakult: 2012 évben a regisztrált álláskeresők 192 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 9,4 %-a. 2013 évben a regisztrált álláskeresők 196 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 9,8 %-a. Mint látható a munkavállalási korú lakosság arányán belül nő a regisztrált álláskeresők. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek év 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1021 1211 2232 56 5,5% 86 7,1% 142 6,4% 2009 1029 976 2005 78 7,6% 112 11,5% 190 9,5% 2010 1013 1216 2229 82 8,1% 87 7,2% 169 7,6% 2011 1029 1191 2220 88 8,6% 95 8,0% 183 8,2% 2012 n.a n.a n.a n.a ~ 21 ~

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett 2008 2009 2010 2011 2012 fő 142 190 169 182 fő 6 7 10 9 n.a % 4,2% 3,7% 5,9% 4,9% fő 21 24 27 25 n.a % 14,8% 12,6% 16,0% 13,7% fő 19 19 19 22 n.a % 13,4% 10,0% 11,2% 12,1% fő 18 30 19 15 n.a % 12,7% 15,8% 11,2% 8,2% fő 13 20 12 23 n.a % 9,2% 10,5% 7,1% 12,6% fő 13 27 18 16 n.a % 9,2% 14,2% 10,7% 8,8% fő 20 23 17 22 n.a % 14,1% 12,1% 10,1% 12,1% fő 24 27 32 34 n.a % 16,9% 14,2% 18,9% 18,7% fő 8 13 15 16 n.a % 5,6% 6,8% 8,9% 8,8% fő 0 0 0 0 n.a % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az állástalanok %-os aránya legmagasabb a 21-55 év közöttiek körében. A községben a tartós, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek ás aránya magasnak mondható, a nők között több a tartós munkanélküli. 2011-ben volt a legmagasabb a 180 napnál régebben munkát keresők, nők esetében 58 %, míg a férfiak esetében 51,6 %. ~ 22 ~

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 56 86 142 28 42 70 50,0% 48,8% 49,3% 2009 78 112 190 26 51 77 33,3% 45,5% 40,5% 2010 82 87 169 38 44 82 46,3% 50,6% 48,5% 2011 88 95 183 51 49 100 58,0% 51,6% 54,6% Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 468 542 1010 5 1,1% 5 0,9% 10 1,0% 2009 467 536 1003 8 1,7% 8 1,5% 16 1,6% 2010 456 523 979 13 2,9% 9 1,7% 22 2,2% 2011 449 508 957 10 2,2% 9 1,8% 19 2,0% 2012 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15 24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a szakképzettségre és a végzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. Diósjenőn a nyilvántartott pályakezdő álláskereső fiatalok közül a nők magasabb, mint a férfiaké. A rányokhoz képest Diósjenőn nem magas a munkanélküli fiatalok. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. A fiatalok távolmaradását a munkavállalástól, főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. ~ 23 ~

Az elmúlt években az önkormányzat, annak intézményei (szociális, oktatási, nevelési), a Polgármesteri Hivatal, vállalta a tartós munkanélküliek foglalkoztatását. ~ 24 ~

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A regisztrált munkanélküliek megoszlása végzettségük szerint a későbbiekben a település gazdasági, foglalkoztatói szerkezetének elemzésekor lesz fontos a két mutató egymásnak való megfeleltethetősége miatt. Az iskolázottsági megoszlás fontos szempont lesz a helyi képző programok tervezésekor, hiszen látjuk, milyen képzettségű csoportoknak kell e programokat létrehozni. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 142 10 7,0% 63 44,4% 69 48,6% 2009 190 11 5,8% 75 39,5% 104 54,7% 2010 302 9 3,0% 66 21,9% 227 75,2% 2011 183 12 6,6% 70 38,3% 101 55,2% 2012 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar Diósjenő településen a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek aránya 10 % alatti, míg a 8 általános végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya 38 %. A 2008-as évhez viszonyítva emelkedik a 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkezők, így a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 50 % vagy afeletti. c) közfoglalkoztatás A helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának fontos szerepe van. Diósjenő község Önkormányzata a tartósan munkanélküli lakosság foglalkoztatását közmunkaprogram segítségével igyekszik megvalósítani. A Munkaügyi Központ támogatásával megvalósuló foglalkoztatás irányit a központi költségvetés befolyásolja. Sajnos megfigyelhető, hogy az igények és a szükségletek sokkal nagyobb számúak, mint az engedélyezett közmunka keret. Azonban ez a foglalkoztatási forma nem tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket. Az állástalanok számával összevetve megfigyelhető, hogy a helyi program tervezése során az önkormányzat hiába tervezi be, hogy a közmunkaprogram során felhasználja a regisztrált munkanélküliek kapacitását, ezzel is visszavezetve a munka világába, a központi engedélyezett létszámkeret ezt messze alul múlja, így ezen ok miatt a közfoglalkoztatás nem éri el célját sem a regisztrált álláskeresők, sem az önkormányzat szempontjából. Sokkal magasabb létszám foglalkoztatására lenne igény mind az önkormányzat, mind az álláskeresők részéről. ~ 25 ~

2011. évben összesen 74 fő, 2012. évben összesen 51 fő, 2013. év félévig összesen 69 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. 2011. évben összesen 74 fő, 2012. évben összesen 51 fő, 2013. év félévig összesen 69 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. Azonban látványosan nem csökkentette a tartós munkanélküliséget. A közfoglalkoztatottak oktatási, nevelési, szociális intézményekben dolgoztak. Jellemzően a tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört tudtunk biztosítani. Különösen nagy a lemaradás az elhelyezkedésben és a továbbtanulásban az idősek mellett a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiket szinte csak a felnőttképzés keretében lehet megszólítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciái a termelőszövetkezet megszűnésétől kezdve stagnálnak. A munkahelyek igen kevés, az Önkormányzat és intézményei, valamint a Szociális Foglalkoztató Intézet és az Erdőgazdaság veszi fel a legnagyobb munkaerőt. Ezeken felül a meglévő vállalkozások igen korlátozott létszám felvételére nyújtanak lehetőséget, a községben működő élelmiszer és egyéb boltok a munkafelvevő vállalkozások az ezen felül szerveződő vállalkozásokról elmondható, hogy csupán szűk (családi) körnek nyújtanak foglalkoztatási lehetőséget. A helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő lélekszámának alakulásához, és szakképzettségi szerkezetéhez ez a szűk keresztmetszet biztosít felvevő bázist. A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek számának változása nem számottevő, a település helyi gazdasági potenciáljának alakulása évek óta változatlan. Az e területeken mutatkozó munkaerő szakképzettségi igénye, a helyi lakosság képzettségi szerkezetével összevetve megállapítható, hogy a helyben élő regisztrált munkanélküliek zöme nem ezen struktúra mentén képzett, illetőleg a szakképzettek aránya magasabb, mint maga a felvevő szegmens igénye. Az állami szektornak a helyi munkaerő foglalkoztatásában (önkormányzati intézmények, köztisztviselői, közalkalmazotti létszám) fontos szerepe van, azonban a fluktuáció miatt a felvevő lehetőségei igen korlátozottak. A kivetett és befizetett iparűzési adó szintén a település gazdasági helyzetének alakulását tükrözi, a meglévő gazdasági kapacitások nem realizálják ténylegesen a prognosztizált bevételt. A tervezett beruházások (közeli, távolabbi jövő) hatásai a helyi munkaerő potenciálra kedvezően hathatnak. A település munkaerő-piaci helyzetének a közlekedési lehetőségekkel való összefüggéseiben láthatjuk, hogy a lakosság jelentős része ingázással képes munkahelyét megközelíteni. Jellemző irányok: Budapest, Vác, Rétság. Az elérhetőség a könnyű munkába jutás fontos szempont, azonban elmondható, hogy a közlekedés korlátozott. Ugyan a távolságok nem nagyok, de a közlekedési lehetőségek szűkek. A Diósjenő-Romhány vasútvonal bezárása óta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a buszközlekedés nem tudja az űrt betölteni, az elégtelen ~ 26 ~

járatok alapján. A Diósjenő Balassagyarmat vonalon is nehézkes a járatok sűrűsége miatti közlekedés. A megyeszékhelyre történő eljutás nagyon korlátozott lehetőséget kínál. Mindezek miatt alakult ki a Vác Budapest felé történő eltolódás. A járatok megfelelőnek mondható, bár napszakok szerint hiányosságok itt is megállapíthatóak. A munkaerő-piaci sikertelenségben a közlekedésbeli hiányosságoknak jelentős szerepe van. Akadályozza a közeli, vagy távolabbi foglalkoztatási centrumok munkahelyeinek elérését az idő, a különböző közlekedési lehetőségek járatsűrűsége. A közlekedési helyzet javítása érdekében a különböző menetrendi egyeztetéseken az önkormányzat részéről mindig biztosított a részvétel, e fórumokon, valamint írásban folyamatos a járatok sűrítésére történő felkérés. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Diósjenő településen a foglalkoztatást és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet segítő képzések, továbbképzések nincsenek. Ilyen programokban a lakosok csak a Rétsági munkaügyi központ által szervezett képzésekben tudnak részt venni. Diósjenőn csak felnőttek részére szervezett nyelvi tanfolyamok vannak (angol és német). A településen, vagy a vonzásközpontban (közeli város, nagyváros) rendelkezésre álló programokat fel kell térképezni, amelyek megkönnyítik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésüket. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerőpiaciszolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A felnőttképzési és a foglalkoztatási programokon résztvevők a rendelkezésre álló adatainkban nem lelhetők fel. Ebből kifolyólag Diósjenőn nincsen adatbázis a felnőttképzésben részvevőkre vonatkozóan. g) mélyszegénységben élők és romák1 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Nem releváns. 1 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). ~ 27 ~

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál figyelhető meg. A nem foglalkoztatottak csoportja és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el a legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést az eddigi életük során. A település önkormányzata a közfoglalkoztatásban résztvevők között egyaránt foglalkoztat roma és nem roma származású embereket, így a helyi közfoglalkoztatás területén nem érvényesül a hátrányos megkülönböztetés. ~ 28 ~

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Diósjenő község Önkormányzata 2/2013. (II.28.) számú rendelete tartalmazza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezéseit, a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint nyújtandó egyes ellátási formák megállapításának helyi szabályit. A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit Az évről évre növekvő munkanélküliség nehéz feladat elé állítja az önkormányzatokat is, hogy átmeneti segítséget tudjanak nyújtani a rászorulóknak. Diósjenő község Önkormányzata biztosítja a jogszabályokban meghatározott, pénzbeli és természetbeni ellátásokat: átmeneti segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, normatív lakásfenntartási támogatás, aktív korúak ellátása, temetési segély, természetben nyújtott szociális segély, köztemetés engedélyezése, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, étkeztetés, ebédszállítás, alanyi jogú ápolási díj, álláskeresők támogatása, házi segítségnyújtás, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. (2013. január 1-től az alanyi jogon járó közgyógyellátási igazolványra való jogosultság és az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása a járási hivatalokhoz került.) Ezeket a támogatásokat a helyi önkormányzatoknál lehet kérelmezni, az ellátások igénybevételéhez szükséges formanyomtatványok beszerezhetők. A hivatal ügyintézői fokozatosan figyelemmel kíséri a rászorulókat és segítséget nyújtanak az azt igénylőknek. Az önkormányzat (polgármester) által odaítélt segélyekről rendszeres, folyamatos, éves kimutatás készül. Ezt a kimutatást a Pénzügyi Szociális Bizottság ellenőrzi. Itt tételesen fel van jegyezve, hogy ki milyen összegű támogatást kapott, milyen célra és mennyiszer. Ezek a juttatások többségében nem visszatérítendőek, és az Önkormányzat éves költségvetését terhelik. Ezekre külön pénzeket az önkrmányzat nem kap, saját forrásiból finanszírozza, melyek éves szinten nem kevés összeget tesznek ki. Ezzel is segítve a hátrányos helyzetben lévőket. Az álláskeresési segélyezettek a 15-64 éves korosztályt figyelembe véve erősen növekvő tendenciát mutat. Ez 2011.-ben közel 200 főt jelentett. ~ 29 ~

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség részesülők fő részesülők % 2008 2256 40 1,8% 2009 2024 49 2,4% 2010 2256 61 2,7% 2011 2220 177 8,0% 2012 n.a 39 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya 2008-tól folyamatosan emelkedett, majd 2012. - re drasztikusan lecsökkent. Ez azzal indokolható, hogy a jogosultság időtartamát nagymértékben lecsökkentették. Jelenleg az álláskeresési járadék 3 hónapig jár a munkájukat elveszített embereknek. Az álláskeresési ellátás igénybevételéhez jogszabályi változás miatt a szükséges ledolgozott munkanapok 200-ról 365 napra emelkedett. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak álláskeresési nyilvántartott álláskeresők járadékra év jogosultak fő fő % 2008 142 106 74,6% 2009 190 197 103,7% 2010 169 115 68,0% 2011 183 143 78,1% 2012 751 68 9,1% Forrás: TeIR, KSH Tstar Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. A rendszeres szociális segélyben részesülők 2008-hoz képest nagymértékben csökkent (jogszabályi változás miatt), addig a foglalkoztatás helyettesítő támogatást igénylők emelkedő tendenciát mutat. Ez leginkább a 2011. évben érzékelhető. 2011. január 1-jétől bérpótló juttatás (BJP), illetve 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, de a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszonyban. ~ 30 ~