CSÉVHARASZT MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

CSÉVHARASZT 95/2014. (XI.27.) sz. határozattal elfogadott Szerkezeti terv, 1/2015. (II.06.) önk. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Megrendelő: Csévharaszt község Önkormányzata Mocsáry Balázs polgármester 2212 Csévharaszt, Kossuth Lajos utca 43/b Tervező: Völgyzugoly Műhely Kft 2083 Solymár, Bimbó utca 20. Tel/Fax: 06-1-439-04-90 Mobil: 06/20-913-8575, 06/70-938-3221, vzm@vzm.hu Településrendezés: Ferik Tünde - okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT/1 13-1259 Bérczi Szabolcs - okl. településmérnök TT 13-1411 okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Tájrendezés, Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök környezetvédelem: TK 01-5282 Munkatárs: Végh Anna, egyetemi hallgató Henk Bence, egyetemi hallgató 2016. május VZM1274/15 csevharaszt_mod_160503

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 2 BEVEZETŐ TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, A TERV CÉLJA, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE... 4 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK... 6 I. Településszerkezeti terv... 6 II. helyi építési szabályzat... 9... 13 1. A TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA... 13 2. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA... 15 2.1. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok... 15 2.2. Országos övezetek ismertetése... 16 2.3. Megyei övezetek ismertetése... 20 2.4. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok... 23 2.5. Megyei jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok... 24 3. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA... 24 4. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI... 25 4.1. Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció... 25 4.2. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2030)... 25 4.3. Monori kistérség Térségfejlesztési Programja... 26 5. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT... 27 6. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT... 31 7. KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT... 31 8. ÉRTÉKVÉDELEM, ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT... 32 8.1. Természeti-táji értékek... 32 8.2. Épített értékek... 33 9. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT... 33 10. KÖZMŰFEJLESZTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT... 33 Mellékletek... 34

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 3 BEVEZETŐ TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Bérczi Szabolcs okl. településmérnök, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök kijelentjük, hogy Csévharaszt településrendezési eszközök módosítása során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVII. törvényt, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet, és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk. Budapest, 2016. május Ferik Tünde Bérczi Szabolcs Vezető településtervező okl. településmérnök TT 13-1411 okl. környezetgazdálkodási agrármérnök TT/1 13-1259

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA 4 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ELŐZMÉNYEK, A TERV CÉLJA, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE BEVEZETŐ Csévharaszt község Önkormányzatának képviselő-testülete 59/2015. (VI.11.) sz. határozatában döntött az 95/2014. (XI.27.) képviselő-testületi határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terv, valamint Csévharaszt község képviselő-testületének 1/2015.(II.06.) rendeletével jóváhagyott Helyi építési szabályzat módosításáról. A munkával a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka 2015.júliusában kezdődött. A vizsgálatok megkezdése, a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosítása egy időben történt. A munka során a módosítási igény vizsgálatát, és a változtatási koncepció felállítását követően a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosításának javaslatát készítettük el. Az alátámasztó munkarészek a változtatás szakmai indokait és a módosítás szükségességét tartalmazzák, illetve tartalmazza a megalapozó vizsgálat releváns részeit. A módosítás az alábbi területeket érinti: Településszerkezeti tervet és helyi építési szabályzatot egyaránt érintő módosítás 1. Lakó-gazdálkodó terület kijelölése a korábban vegyes területfelhasználású térségbe sorolt 0243/9, 0247/12, 0247/13, 0247/15 hrsz-ú ingatlanok területén (1. sz. módosítás) A belterülettől nyugatra elhelyezkedő lakó-gazdálkodó terület egy része a hatályos településrendezési eszközökben erdőterületként van jelölve. A 0243/9 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa a meglévő épületet bővíteni szeretné, s a területet meglévő funkciójának megfelelően lakó-gazdálkodó célokra kívánja használni, így a terv módosítása szükséges. 2. Gazdasági terület kijelölése a 073/5 hrsz-ú ingatlanokon elterülő különleges terület filmstudió területén. (2. sz. módosítás). A település közigazgatási területének északi részén a Monori út keleti oldalán fekvő 11 hektáros terület a hatályos tervben különleges terület filmstúdió területfelhasználásba került besorolásra. A terület tulajdonosai lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy az ingatlant gazdasági területként tudják hasznosítani és a telek megosztásával gazdasági telephelyek (logisztikai bázisok, összeszerelő üzemek) kialakítására adjanak lehetőséget. Mindezek létrejöttéhez a településrendezési eszközök módosítása szükséges. Kizárólag helyi építési szabályzatot érintő módosítás 3. A 049/5-7, 053/4, 064, 071/1 hrsz-ú ingatlanokon elhelyezkedő gyepterületeken építési lehetőség biztosítása (3. sz. módosítás) A belterülettől északra, a Monori út két oldalán helyezkednek el Csévharaszt helyi természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületei. A terület tulajdonosa a gyepeken a legeltetéses szarvasmarha-tartást szolgáló állattartó, feldolgozó, valamint ehhez kapcsolódó vendéglátó épületeket kíván létesíteni. 4. Lakóterületeken létesíthető rendeltetések számának módosítása A tervezési folyamat A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának szabályairól. A tervezett módosítás a Korm. rendelet 36. szerinti teljes eljárással kerül lefolytatásra. A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi. A településrendezési eszközök módosítását követően zajlik le a véleményezési szakasz. A polgármester az elkészült dokumentációt véleményezteti a partnerekkel, a partnerségi egyeztetésben rögzítettek szerint és az érintett államigazgatási szervekkel. A véleményezési szakaszban a véleményezők a kézhezvételétől számított 30 napon belül adhatnak írásos véleményt. Véleményeltérés esetén egyeztető tárgyalás összehívása szükséges. A véleményezést követően a beérkezett véleményeket eltérő véleményezők egyeztetése esetén a jegyzőkönyvet is - ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A véleményezési szakasz lezárását követően a tervdokumentáció tervezetét végső szakmai véleményezésre az állami főépítésznek kell megküldeni. Az állami főépítész a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított 21 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához, vagy 15 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez az ágazati

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 5 BEVEZETŐ és az érintett területi, települési önkormányzati vélemények még fennmaradt kérdéseinek tisztázására. A településrendezési eszközök módosítása az Állami Főépítész záró szakmai véleményének birtokában hagyható jóvá. Jelen tervdokumentáció a településrendezési eszközök módosításának a 2016. márciusában megküldött egyeztetési anyagra beérkezett államigazgatási vélemények alapján javított tervanyaga, mely a 2016. május 19-én tartandó egyeztető tárgyalás alapját képezi.

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 6 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Határozati javaslat Csévharaszt Község Önkormányzat képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdés alapján az alábbi döntést hozza: 1) Csévharaszt község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 95/2014. (XI.27.) számú képviselőtestületi határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervet módosítja. 2) A Településszerkezeti Terv Leírását az 1. melléklet szerinti TSZT-M1, TSZT-M2 tervlapokon lehatárolt területre vonatkozóan módosítja az alábbiak szerint: a külterület északnyugati részén, a belterület határában, a 0243/9 és a 0247/12-13,15 hrsz.-ú földrészleteken lakó-gazdálkodó lakóterület a külterület északi határában, a Monori út keleti oldalán, a 073/5 hrsz.-ú földrészeten kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kerül kijelölésre. 3) A Településszerkezeti Terv jelen határozat 1. melléklete szerinti TSZT-M1, TSZT-M2 tervlapokkal egészül ki, s egyidejűleg a módosítással érintett területre vonatkozólag hatályát veszti. 4) Jelen módosítás során Csévharaszt területfelhasználási változása a következők szerint alakul: Módosítási feladat Lakó-gazdálkodó lakóterület kijelölése Kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölése Terület mérete (ha) Hatályos terv szerinti területfelhasználás TSZT módosítás Tervezett területfelhasználás 1,99 Eg Kb-lg 11,37 K-Film Gksz 5) A Pest megyei területrendezési terv szerkezeti terve és a településszerkezeti terv módosítás területi mérlege Csévharaszt területfelhasználásait érintően: A PMTrT-ben meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vegyes területfelhasználású térség A PMTrTben meghatározott területnagyságok (ha) 335,55 - PMTrT alapján Hatályos eltérő területfelhasználásba tervben kijelölt településszerkezeti sorolható területfelhasználás terület (ha) (ha) A tervmódosítás során igénybe vett eltérő területfelhasználás (ha) További igénybe vehető terület (ha) 3926,61 588,99 (15%) 3543,26-205,64 336,57 50,49 (15%) 399,18-113,1 314,06 47,11 (15%) 200 ha mezőgazdasági ter. 70 ha erdőterület összesen: 270 ha 1,99 1,06

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 7 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 6) Jelen módosítás során Csévharaszt területi mérlege a következők szerint alakul: TERÜLETI MÉRLEG A TERVEZETT TSZT SZERINT Területfelhasználási kategória ha Közigazgatási területe 4912,79 ha Beépítésre szánt terület 265,78 Falusias lakóterület Lf 177,78 Településközpont vegyes terület Vt 4,02 Kereskedelmiszolgáltató teületek 23,03 Lf Gksz 23,03 70,04 Ipari terület Gip 54,01 Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület K-Mü 2,82 Különleges terület - lovasturisztikai terület K- Ltur 3,48 Különleges terület - K-Sp 2,63 sportpálya Beépítésre nem szánt terület 4647,01 Általános mezőgazdasági terület szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep 352,31 246,87 Zöldterület Z 3,51 Vízgazdálkodási terület V 11,29 Gazdasági erdő Eg 2822,4 Védelmi erdő Ev 568,43 Közjóléti erdő Ek 216,01 Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt terület - temető Különleges beépítésre nem szánt terület kegyeleti park Különleges beépítésre nem szánt terület lakó-gazdálkodó terület Különleges beépítésre nem szánt terület rekreációs terület Különleges beépítésre nem szánt terület honvédelmi terület Tk 50,23 Kb-t 4,17 Mász Mágy Kb- Kgy 0,79 Kb-lg 24,8 Kb- Spr Kb- Hv 109,45 70,04 Közlekedési terület Köu 161,89 50,23 4,17 216,01 109,45 24,8 0,79 568,43 177,78 4,02 161,89 2822,4 54,01 2,82 3,48 2,63 246,87 3,51 11,29 Vt Gksz Gip K Mü K Ltur K Sp Má gy Z V Eg Ev Ek Tk Kb t Kb Kgy Kb lg Kb Spr Kb Hv Köu

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 8 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 7) Jelen határozat az elfogadását követő 30. napon lép hatályba. Csévharaszt, 2016. Mocsáry Balázs polgármester dr. Kosztyi Emma jegyző Kihirdetve: Csévharaszt, 2016. dr. Kosztyi Emma jegyző

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 9 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT II. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Csévharaszt község Önkormányzat képviselőtestületének.../2016. ( ) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 1/2015. (II.06.) önkormányzati rendelet módosításáról Csévharaszt község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. (3) bekezdés, valamint a 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével, a helyi építési szabályzatról szóló 1/2015. (II.06.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el: 1. Jelen rendelet mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási Terv módosítás (SZT-M1, SZT-M2) Módosuló rendelkezések 2. (1) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2015. (II.06.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 2. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények 3. melléklet: Szabályozási Terv módosítás (SZT-M1, SZT-M2) 3. A HÉSZ 13. (4) c) pontban az állattartó épület, hígtrágya gyűjtő szövegrész helyébe a trágyatároló szövegrész lép. 4. A HÉSZ 21. a következő rendelkezéssel egészül ki: (2) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészeken legalább háromszintes növényállomány telepítendő a tájra jellemző őshonos fafajok megválasztásával, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel. 5. A HÉSZ 39. (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (8) Az Lf1, Lf2, Lf3 építési övezetek építési telkein legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység létesíthető az épületek számától függetlenül. 6. (1) A HÉSZ 41. (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK 2 A B C D E F G H Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Épületeinek legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%) 3 Gksz1 SZ 1500 25 40 7,5 30 40 4 Gksz2 SZ 3000 25 40 7,5 30 40 5 Gksz3 SZ 3000 25 50 9,0 25 50 SZ - szabadonálló beépítés

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 10 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (2) A HÉSZ 41. a következő rendelkezéssel egészül ki: (9) Gksz3 építési övezetben földszintes gazdasági épület esetén ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. 7. (1) A HÉSZ 54. (3) d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (3) d) A beépítettség mértéke legfeljebb 3% (2) A HÉSZ 54. (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Má-gy1 övezetben birtokközpont, kiegészítő központ alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 60 ha (600.000 m 2 ) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 50.000 m 2. A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 15%, de legfeljebb 15.000 m 2. A birtokközpont épületegyüttese illetve a trágyatároló körül minimum 10 m széles takarófásítás létesítendő, az épületegyüttes megközelítése céljából szilárd burkolatú út nem alakítható ki. (3) A HÉSZ 54. a következő rendelkezésekkel egészül ki: (9) Má-gy1 övezet telkein épület kizárólag a Szabályozási terven jelölt beépíthető telekrészen helyezhető el. (10) Má-gy1 övezet telkein az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a bézs, világos szürke, homok- és agyagszín illetve természetes építőanyagok és nyers beton esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett barna és zöld szín is alkalmazható. (11) Má-gy1 övezet telkein műanyag hullámlemez tetőhéjalásként nem alkalmazható. A tetősíkon fénnyvissszaverő anyagok napkollektor, napelem kivételével nem helyezhetők el. A tetőanyag színe patinazöld lehet. (12) Má-gy1 övezetben a tájalakítás illetve a növényfajok megválasztása során a helyi természetvédelmi rendelet előírásait figyelembe kell venni. (13) A beépíthető telekrészt megközelítő út a tájba illeszkedő nyomvonalú, növényzettel kísért, murvaköves burkolatú lehet. 8. (1) A HÉSZ 62. következő rendelkezésekkel egészül ki: (7) Kb-Lg övezet telkein amennyiben a Szabályozási terven ábrázolásra került - épület kizárólag a Szabályozási terven jelölt beépíthető telekrészen helyezhető el. (8) Az övezet telkeinek Natura2000 területtel érintett részein a meglévő növényzet megőrzendő, építmény illetve burkolt felület nem helyezhető el. 9. (1) A HÉSZ 2. melléklet 2.1. pont a következőkkel egészül ki: 2.1. Beültetési kötelezettség Gksz2 építési övezetben 15 m széles sávban a 069/26-35 hrsz-ú ingatlanokon Má-gy1 övezetben 10 m széles sávban a 049/7, 053/4, 064 hrsz-ú ingatlanokon a beépíthető telekrész határa mentén Hatályon kívül helyező rendelkezések 10. A HÉSZ 20. (4) bekezdés és a HÉSZ 46. hatályát veszti. Záró rendelkezések 11. (1) Jelen rendelet mellékleteiben jelölt módosítás területi hatálya alá tartozó területekre vonatkozóan a HÉSZ normatartalma hatályát veszti és helyébe jelen rendelet normatartalma lép. (2) Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Mocsáry Balázs polgármester dr. Kosztyi Emma jegyző Kihirdetve: Csévharaszt, 2016. dr. Kosztyi Emma jegyző

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 11 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1. melléklet a.../2016. (...) önkormányzati rendelethez, mely a 1/2015. (II.06.) önkormányzati rendelet 3. melléklete Szabályozási terv módosítása

CSEVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA 13 1. A TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA A módosítással érintett területek Csévharaszt közigazgatási területének délnyugati, illetve északi részén, a belterület szomszédságában helyezkednek el. Az 1. számú terület a falu délnyugati végében elhelyezkedő vegyes területfelhasználású telkeket foglalja magába, a Petőfi Sándor utca végén elhelyezkedő ingatlanokon. A terület a szomszédos tőle északra elhelyezkedő - lakó-gazdálkodó területhez hasonló telekstruktúrájú, a 4 db 3500-6000 m2 területű ingatlan között egy 3 ha-os erdőterület helyezkedik el. A 4 ingatlan közül kettőn épület is található, ezen ingatlanok vonatkozó alrészletei kivett tanya, illetve kivett lakóház, udvar nyilvántartásúak. A 2. számú terület Csévharaszt közigazgatási területének északi részén, a Monori út keleti oldalán (073/5 hrsz) helyezkedik el. A különleges terület filmstudió területfelhasználásba sorolt 11 ha nagyságú ingatlan tulajdonosai a hatályos településrendezési eszközökkel ellentétben lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a telket gazdasági területként alakítsák ki és azt megosztva gazdasági telephelyek (logisztikai bázis, összeszerelő üzem, stb.) letelepedésére adjanak lehetőséget. A 3. számú terület a település északi részén lévő gyepterületet érinti, a Monori út két oldalán. A mintegy 100 ha nagyságú, többségében helyi természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület 5 telekből áll, ezek közül a legkisebb alig több mint 6 ha, míg a legnagyobb meghaladja a 40 ha-os méretet. A területet délről a 2. sz. főcsatorna határolja, míg észak felől az OTrT-ben jelölt, tervezett nagysebességű vasútvonal halad el. Légifotó a tervezési területről

14 A módosítással érintett területek bemutatása a hatályos településszerkezeti terven

15 2. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, melynek során a törvény jelentősen módosult. Pest megye Területrendezési Tervének OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit is kell alkalmazni. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastuktúra hálózatok Csévharasztra vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve. 2.1. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok Az OTrT 31/B. b) bekezdése kimondja, hogy a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT 6. (2) bekezdésében foglaltak szerint kell a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokat alkalmazni. Pest megye Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következők: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség, d) hagyományosan vidéki települési térség. (Az OTrT felülvizsgálata során a városias és a hagyományosan vidéki települési térség helyett egységesen települési térség került meghatározásra, ennek megfelelően az arra vonatkozó előírások vonatkoznak Csévharaszt területére). Pest megye Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervlapján az 1. sz. módosítandó terület vegyes területfelhasználású térségként,a 2. és a 3. sz. módosítandó terület pedig mezőgazdasági térségként van ábrázolva. A térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT 6. (2) bekezdése rendelkezik a települési területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályokról, amely alapján:

16 Vegyes területfelhasználású térség A vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; A terv a módosítandó területek közül az 1. számú módosítási területet sorolja ebbe a térségbe. A módosítás során a településszerkezeti terv gazdasági erdő helyett különleges beépítésre nem szánt lakó-gazdálkodó területfelhasználást jelöl. Mezőgazdasági térség A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. A terv a módosítandó területek közül a 2. számú módosítási területet sorolja ebbe a térségbe. A módosítás során a területfelhasználás nem változott, a terület továbbra is általános mezőgazdasági területként szabályozott. 2.2. Országos övezetek ismertetése Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az OTrT kilenc térségi övezetet határoz meg: - Országos ökológiai hálózat övezete - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete - Országos vízminőség-védelmi terület övezete - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe övezete - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Ezek közül Csévharaszt közigazgatási területét három övezet érinti (Országos ökológiai hálózat övezete, Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, Országos vízminőségvédelmi terület övezete). A módosítással érintett területeket ezen övezetek közül mindhárom érinti. 1. sz. módosítás 2. sz. módosítás 3. sz. módosítás Országos ökológiai hálózat övezete - + + Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - - - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - - - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete + - - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete + + + Világörökség és világörökségi várományos terület övezete - - - Országos vízminőség-védelmi terület övezete + + + Nagyvízi meder ls a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe - - - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete + + +

17 Az OTrT 12/A. (1) bekezdés alapján A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. Tekintettel arra, hogy a hatályos, 2015- ben jóváhagyott településrendezési eszközök készítése során az országos illetve megyei övezetek lehatárolásra kerültek, a módosítás során ezek újbóli lehatárolására nincs szükség, hiszen a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rend.) 16. (5)-(6) bekezdések alapján a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot csak az időközben bekövetkező változásokra tekintettel aktualizáljuk. Ennek megfelelően az országos és megyei övezetek elemzésénél a hatályos településszerkezeti leírásban szereplő, pontosított övezeti lehatárolást vettük kiindulási pontnak. Országos ökológiai hálózat övezete OTrT 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetet érinti a 2. és 3. számú terület. Az övezeti lehatárolást a megyei terület-rendezési terv, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján a hatályos településrendezési eszközök pontosítják, így az övezeti előírásoknak történő megfelelést a megyei övezeteknél részletezzük. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete OTrT 14/A. 37 (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai Pontosított terület a hatályos településszerkezeti terv 1. melléklete alapján

infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Az övezetbe az 1., 2. és 3. számú terület egyaránt beletartozik. A hatályos HÉSZ-ben lehatárolásra került a tájképvédelmi terület, mely az 1. és 3. sz. területet érinti. A hatályos HÉSZ 12. látványterv készítését írja elő tájkép-védelmi területen, emellett a HÉSZ módosítás a tájképvédelmi szempontból érzékenyebb 3. sz. területre további előírásokat fogalmaz meg. Má-gy1 övezetben a HÉSZ szigorú előírásokat határoz meg az épületek megjelenésére (anyaghasználatra, színezésre) vonatkozóan, továbbá a tájkép védelme érdekében rendelkezik a tájalakításról, a növényfajok megválasztásáról és a beépíthető telekrészt megközelítő út tájba illesztéséről. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. 18 Az övezetbe a megyei tervlap alapján az 1. számú terület tartozik bele, azonban a hatályos településrendezési eszközökben pontosított tervlapon jól látható, hogy az övezetet a módosítással érintett területek nem érintik, azt a településrendezési eszközök továbbra is erdőterületbe sorolják. Pontosított terület a hatályos településszerkezeti terv 1. melléklete alapján

Országos vízminőség-védelmi terület övezete 19 OTrT 15. (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a HÉSZ-ben az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetbe az 1. a 2. és a 3. számú terület egyaránt beletartozik, a HÉSZ-ben az országos vízminőségvédelmi terület lehatárolásra került. Az előzetes tájékoztatás alapján a módosítások vízbázist nem érintenek. Pontosított terület a hatályos településszerkezeti terv 1. melléklete alapján Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete OTrT 16/C. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az övezetbe a megyei tervlap alapján az az 1., 2. és 3. számú terület egyaránt beletartozik, azonban a hatályos településrendezési eszközökben pontosított tervlapon jól látható, hogy az övezetet a módosítással érintett területek nem érintik.

20 Pontosított terület a hatályos településszerkezeti terv 1. melléklete alapján 2.3. Megyei övezetek ismertetése A megyei területrendezési tervekben megállapított övezetek közül Csévharaszt közigazgatási területét kilenc övezet érinti: 1. sz. módosítás 2. sz. módosítás 3. sz. módosítás Magterület + - - Ökológiai folyosó - + + Pufferterület - - - Erdőtelepítésre javasolt terület övezete - - + Ásványi nyersanyagvagyon terület - - - Rendszeresen belvízjárta terület - - - Földtani veszélyforrás területe - - - Honvédelmi terület - - - Ezen övezetek közül az 1. számú területet a Magterület övezete, a 2. számú területet az Ökológiai folyosó övezete, míg a 3. számú területet az Ökológiai folyosó övezete és az Erdőtelepítésre javasolt terület övezete érinti. (A Pest megyei területrendezési terv övezetei közül a Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, a Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezetét és a Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezetét és a Széleróziónak kitett terület övezetét az OTrT módosítása során megszüntették, így az OTrT átmeneti rendelkezései alapján az övezeti előírások figyelmen kívül hagyhatók.)

21 Magterület övezete OTrT 17. (1) Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosítotte a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Az övezetbe az 1. számú terület tartozik bele. Az övezet előírásai a településrendezési eszközök módosítása során betartásra kerültek. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, csupán a meglévő tanyák telke került különleges beépítésre nem szánt lakó-gazdálkodó területbe. Pontosított terület a hatályos településszerkezeti terv 1. melléklete alapján Ökológiai folyosó övezete OTrT 18. (1) Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosítotte az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű

22 bányatelek nem bővíthető. Az övezetbe a 2. és 3. számú terület tartozik bele. Az övezet előírásai a településrendezési eszközök módosítása során betartásra kerültek. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, a terv a meglévő gyepterületeken (Má-gy1 övezet) biztosít építési lehetőséget. Pontosított terület a hatályos településszerkezeti terv 1. melléklete alapján Erdőtelepítésre javasolt terület övezete OTrT 19/A. A településrendezési eszközök-ben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Az övezetbe a 2. számú terület tartozik bele. Az övezet előírásai a település-rendezési eszközök módosítása során betartásra kerültek. Pontosított terület a hatályos településszerkezeti terv 1. melléklete alapján

23 2.4. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Csévharaszt közigazgatási területét érintő meglévő és tervezett műszaki infrastruktúraelemek a következők: Meglévő elemek - Országos főúthálózati elem nem érinti Csévharaszt közigazgatási területét - Országos kerékpáros törzshálózat eleme nem érinti Csévharaszt területét. - Országos jelentőségű energetikai hálózatok közül az Algyő Ópusztaszer Kiskunfélegyháza Városföld Kecskemét Lajosmizse Vecsés országos szénhidrogén-szállító vezeték - Országos jelentőségű vízi létesítmények közül a Duna-völgyi főcsatorna érinti A módosítások az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokra nincsenek hatással. Tervezett Az OTrT szerint Csévharaszt északi területén keresztül halad a Budapest-Cegléd-Szolnok(-Záhony) tervezett nagysebességű vasútvonal, új nyomvonalon, mely a 3. számú területet érinti.

24 2.5. Megyei jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Csévharaszt közigazgatási területét érintő meglévő és tervezett közlekedésfejlesztési elemek a következők: Meglévő elemek - Térségi jelentőségű főúthálózati elem nem érinti Csévharaszt közigazgatási területét - A 3. számú területet délről határolja a Gyál-Újlengyel-Nagykőrös(-Tisza) főcsatorna. - Térségi jelentőségű energetikai hálózat nem érinti Csévharaszt területét. - Térségi jelentőségű csatorna nem érinti Csévharaszt területét. A módosítások a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokra nincsenek hatással. 3. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA Csévharaszt hatályos településfejlesztési koncepcióját a 73/2011. (XI.23.) sz. határozattal fogadta el az önkormányzat képviselő-testülete. A koncepció nagy hangsúlyt fektet a település hagyományos értékeinek megőrzésére, az erre alapuló gazdasági tevékenységekre. Ahogy a koncepció jövőképében is meghatározzák, Csévharaszt legyen egy dinamikusan fejlődő, de emellett a hagyományos települési értékeket megtartó, a települési közösséget, s a települési kapcsolatokat tudatosan erősítő és ápoló község, mely környezettudatosságával és a fejlesztési hangsúlyok tudatos elhelyezésével olyan egyedi arculatot alakít ki, ami megkülönbözteti és kiemeli a szomszédos települések közül. A koncepció 1. tematikus célja a Gazdaság élénkítése, melyen belül az 1.4.2. Intézkedés az Állattenyésztés visszahozása. Ezen intézkedés nevesíti a legeltető állattartás szükségességét a gyepterületekhez kapcsolódóan. Fenti célhoz tehát jelen módosítás szervesen kapcsolódik, a településrendezési eszközök módosítása a településfejlesztési koncepció célkitűzéseivel összhangban van.

25 4. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI 4.1. Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. A koncepció átfogó céljai: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés A koncepció szakpolitikában érvényesítendő specifikus céljai között szerepel a versenyképes, innovatív gazdaság, melynek beavatkozási területei többek között: a települések gazdasági csomóponti szerepének és fejlesztői kapacitásának erősítése, a kis- és középvállalkozások és a helyi gazdaság szerepének megerősítése, kiépítése, kis- és középvállalkozás-barát gazdasági környezet kialakítása Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme A koncepció szakpolitikában érvényesítendő specifikus céljai között szerepel a stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme, melynek beavatkozási területei többek között: természeti erőforrásaink fenntartható és stratégiai szemléletű védelme, és takarékos használata, az élővilág, a termőföld, a talajok és a vízbázisok védelme, az ivóvízminőség javítása, illetve a tájgazdálkodási keretekbe illeszkedő vízgazdálkodás, az energiahordozókkal, építőipari alapanyagokkal való fenntartható gazdálkodás és az ásványkincsek védelme, a biológiai- és táji sokszínűség, valamint a hazai erdők védelme, megőrzése Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet 4.2. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2030) A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőkép a következő: Európai térben versenyképes, minőségi életfeltételeket biztosító Pest megye Átfogó célok Társadalmi megújulás (Testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek); Gazdaság dinamizálása (Az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve); Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása (A lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet); A koncepció 7 prioritást fogalmaz meg: 1. Pest megye több lábon álló gazdaságának dinamizálása Vállalkozások versenyképességének javítása Pest megye gazdaságában meghatározó súlyú ágazatok fejlesztése 2. Pest megye fejlődésben lemaradó térségeinek komplex fejlesztése 3. Közlekedésfejlesztés Pest megye nemzetközi, regionális és térségi kapcsolatainak javítása érdekében 4. Települési infrastruktúrafejlesztés az élhetőbb, fenntarthatóbb lakókörnyezetért a. Környezetvédelem, természeti területek és értékek megóvása, élhetőbb települési környezet kialakítása

26 5. Fenntartható hatékonyan működő, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó épített és természeti környezet kialakítása 6. Társadalmi innováció-, megújulás-, a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 7. Testben és lélekben egészséges Pest megye Pest megye új területfejlesztési programja Csévharasztot név szerint nem említi. 4.3. Monori kistérség Térségfejlesztési Programja A kistérség szándéka az, hogy az eddig befektetett megyei, regionális és helyi pénzeszközöket - programok, koncepciók, tervek, stb. finanszírozására - a megpályázott Belügyminisztériumi támogatással együtt hasznosítása egy aktuális, egységes kistérségi területfejlesztési koncepció és program keretében, megteremtve a korábbi programokból átvehető szinergia hatásokat és addicionális finanszírozási lehetőségeket, kapcsolódva regionális és nemzeti tervezés eredményeihez, céljaihoz. Monori Kistérségi Prioritások: A prioritások a stratégiai tervben nem sorrendiséget, illetve rangsort, hanem beavatkozási területeket jelentenek. A kistérség fejlesztési prioritásai a következők: a vállalkozások versenyképességének javítása a települések felzárkóztatása a környezetvédelem szempontjainak előtérbe helyezése humán erőforrás-fejlesztés, társadalomépítés 1. számú prioritás: A vállalkozások versenyképességének javítása Átfogó cél: A térség gazdasági erejének fokozása Specifikus célok: Kiegyensúlyozott, integrált gazdaság megteremtése A térség tőkevonzó és megtartó erejének növelése A helyi kis- és középvállalkozások megerősítése 2. számú prioritás - A települések felzárkóztatása Átfogó cél: Az életminőséget meghatározó települési funkciók fejlesztése Specifikus célok: Az intézmények közötti együttműködések fejlesztése A közintézmények korszerűsítése, kapacitásuk bővítése 3. számú prioritás - Infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem kiteljesítése Átfogó cél: a környezeti terhelések csökkentése Specifikus célok: Az infrastrukturális ellátottság színvonalának emelése Az infrastruktúra karbantartása, kapacitásának bővítése A közlekedési terhelések csökkentése A környezeti tudatosság erősítése 4. számú prioritás - Humán erőforrás-fejlesztés, társadalomépítés Átfogó cél: A térség humán erőforrásainak és társadalmi integrációjának fejlesztése Specifikus célok: A lakosság képzettségi szintjének emelése Az élethosszig tartó tanulás feltételrendszerének megteremtése a települések közötti együttműködések elmélyítése A felsőfokú végzettségűek térségben tartása A társadalmi kohézió erősítése A civil szervezetek megerősítése, működési lehetőségeinek bővítése

27 5. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 1. Lakó-gazdálkodó terület kijelölése HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JAVASOLT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERV JAVASOLT SZABÁLYOZÁSI TERV A belterülettől nyugatra, a Petőfi Sándor utcától délre elhelyezkedő telektömbökben hagyományosan lakó-gazdálkodó épületek találhatók, ennek megfelelően a hatályos településrendezési eszközök különleges beépítésre nem szánt terület lakó-gazdálkodó területként jelölik. A területtől délre jellemzően erdőterületek helyezkednek el, azonban e területeken is több lakóépülettel rendelkező, jellegében a lakó-gazdálkodó területhez hasonlóan hasznosított telek található. Tekintettel arra, hogy a 0243/9 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa a meglévő épületet bővíteni szeretné, s a területet meglévő funkciójának megfelelően lakó-gazdálkodó célokra kívánja használni, az önkormányzat a településrendezési eszközök módosítása mellett határozott. A többi telek hasonló jellege miatt másik 3 ingatlan területfelhasználási és övezeti besorolása is módosul. (A jelenleg erdőként hasznosított területek a továbbiakban is erdő besorolásúak maradnak.) A módosítás során a tervezési területen elhelyezkedő négy ingatlan különleges beépítésre nem szánt terület lakó-gazdálkodó terület besorolást kapott (Kb-lg övezet), a szomszédos területeknek megfelelő beépítési paraméterekkel: a beépítés módja szabadon álló, a beépítettség mértéke 5%, a legnagyobb megengedett épületmagasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épület esetén 6,5 m. Az övezetbe tartozó telkek legalább 85%-át zöldfelületként kell fenntartani. (A HÉSZ övezetre vonatkozó előírásait a módosítás nem érinti.) Tekintettel arra, hogy a 0243 hrsz-ú ingatlan déli része Natura2000 terület, így ezen ingatlan északi részén ( b és c alrészletek) beépíthető telekrész került kijelölésre.

2. Gazdasági terület kijelölése HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 28 JAVASOLT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERV JAVASOLT SZABÁLYOZÁSI TERV A belterülettől északra, a Monori út keleti oldalán helyezkedik el egy 11 hektáros földterület. A jelenleg gyepként hasznosított földrészlet a földhivatali nyilvántartás szerint beruházási terület, melyet délről helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt gyepterületek, nyugatról erdőterületek, észak és kelet felől pedig szántók határolnak. (A területtől északra elhelyezkedő szántóktól egy keskeny erdősáv választja el a területet.) A hatályos helyi építési szabályzat a területet K-Film építési övezetbe (különleges terület filmgyár) sorolta, melyben elsősorban a filmkészítéshez kapcsolódó és azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. A terület tulajdonosa a helyi építési szabályzatban szereplő építési lehetőségek bővítését, gazdasági területbe történő átsorolását szeretné, tekintettel arra, hogy a területen gazdasági vállalkozások (logisztikai bázisok, összeszerelő üzemek) megtelepedését kívánja elősegíteni. Ehhez a településrendezési eszközök módosítását kezdeményezte, melyet az önkormányzat képviselő-testülete támogatott. A módosítás során a helyi építési szabályzat a területet Gksz3 építési övezetbe sorolta. Az övezetben a beépítés módja szabadon álló, a legkisebb kialakítható telekméret 3000 m 2, a beépítettség mértéke 50%, a legnagyobb megengedett épületmagasság 9,0 m - mely földszintes gazdasági épület (csarnok) esetén további 3,0 m-rel növelhető. A paraméterek a terület megosztását, s gazdasági területként történő kialakítását, vállalkozások megtelepedését segítik elő, mely Csévharaszt településfejlesztési koncepciójában foglalt tematikus célt ( Gazdaság élénkítése ) szolgálja.

29 3. Gyepterületek építési lehetőségének biztosítása HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERV JAVASOLT SZABÁLYOZÁSI TERV A belterülettől északra, a Monori út két oldalán helyezkednek el Csévharaszt helyi természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületei. A terület tulajdonosa a gyepeken a legeltetéses szarvasmarha-tartást szolgáló állattartó, feldolgozó, valamint ehhez kapcsolódó vendéglátó épületeket kíván létesíteni. (A vágóhíd illetve a feldolgozóépületek a gyepterülethez kapcsolódóan, ám Vasad közigazgatási területén kerülnek elhelyezésre.) A hatályos helyi építési szabályzat a Monori úttól nyugatra Má-gy2 övezetet jelöl, melyben épület nem helyezhető el, éppen ezért a terület tulajdonosa a helyi építési szabályzat módosítását kezdeményezte. A terület természet- illetve tájvédelmi érintettsége miatt (Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó, helyi természetvédelmi terület, tájképvédelmi terület) a módosítást megelőzően a település főépítésze és a beruházó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: Nemzeti Park Igazgatóság) munkatársaival bejárta a területet, annak megállapítására, hogy a tervezett beruházás sérti-e a természetvédelmi érdekeket. A Nemzeti Park Igazgatósága ezt követően levélben értesítette az önkormányzatot, hogy a beruházás természetvédelmi érdekeket nem sért, amennyiben az érintett területen az épületek a déli területsávban kerülnek elhelyezésre, valamint, ha a helyi építési szabályzat további előírásokkal egészül ki a tájkép védelme érdekében az anyaghasználatra, színezésre, tetőhéjalásra, növénytakarásra vonatkozóan. (lásd 2. sz. melléklet) Fentiek alapján az önkormányzat képviselő-testülete a kezdeményezést támogatta, s a helyi építési szabályzat módosítása mellett döntött. A módosítás során a helyi építési szabályzat a gyepterületeket Má-gy1 övezetbe sorolta. Az övezetben a kialakítható és beépíthető telkek minimális mérete egyaránt 5 ha-ban került meghatározásra, a telkek legfeljebb 3%-ban építhetők be, 6,0 m épületmagasság mellett. (Földszintes gazdasági épület és állattartó épület esetén a legnagyobb megengedhető

30 épületmagasság 10,5 m, tekintettel arra, hogy bizonyos technológiák illetve funkciók pl. bálatároló nagyobb magasságot igényelnek.) Tekintettel arra, hogy a marhatartáshoz kapcsolódóan a beruházó állatsimogatót, turisztikai épületet és vendéglátó épületet is el kíván helyezni, így a helyi építési szabályzat az övezetben lehetőséget ad birtokközpont kialakítására. A birtokközpont csak legalább 60 ha-os birtoktest megléte esetén alakítható ki, amennyiben a birtokközpont telke legalább 5 ha nagyságú. A Nemzeti Park Igazgatósága úgy nyilatkozott, hogy a mintegy 120 ha-os területen 1 ha-nál kisebb mértékű beépítés tervezett, ezt természetvédelmi kezelőként elfogadhatónak tartjuk, éppen ezért a birtokközpont telke legfeljebb 15%-ban építhető be- de legfeljebb 15000 m 2 -ig. Így a Nemzeti Park által meghatározott paramétereket a beruházó semmiképpen sem lépheti túl. (A gyepterületen tervezett beruházás összes alapterülete mintegy 8500-9000 m 2 ld. 3. melléklet.) A Nemzeti Park Igazgatóság kérése alapján a Monori úttól nyugatra elhelyezkedő területen - a gyepterületek védelme érdekében - beépíthető telekrész került kijelölésre, épület csak a kijelölt részen helyezhető el. (A beépíthető telekrész a csatorna partjától számított 200 m széles területsáv úgy, hogy a csatorna melletti 20 m széles területsávon épület nem helyezhető el.) Ehhez hasonlóan a Monori úttól keletre elhelyezkedő területen tájképvédelmi okok miatt szintén csak a terület déli sávjában lehet épületet elhelyezni. A kijelöléseket követően a Csévharaszt közigazgatási területére eső mintegy 100 ha-os területen belül 22 ha-nyi terület került kijelölésre beépíthető telekrészként. A Nemzeti Park Igazgatóság kérésére továbbá az Má-gy1 övezet az épületek anyaghasználatára és színezésére, valamint az épületek növénytakarására vonatkozó előírásokkal egészült ki. 4. Lakóterületek rendeltetésszámának változása Az önkormányzat 59/2015. (VI.11.) sz. határozatában döntött arról, hogy Csévharaszt lakóterületi övezeteinek túlnyomó többségében (Lf1, Lf2, Lf3 építési övezetekben) a telken létesíthető önálló rendeltetési egységesk számát kettőben maximálja. Mivel Lf1, Lf2, Lf3 építési övezetekben két épület helyezhető el, a hatályos HÉSZ előírásai alapján telkenként akár 4 lakás is elhelyezhető. Az önkormányzat szándéka szerint a módosítást követően telkenként legfeljebb 2 lakás vagy 1 lakás és 1 egyéb önálló rendeltetési egység helyezhető el. (Az önkormányzat nem kívánta azt korlátozni, hogy a 2 önálló rendeltetési egység egy illetve két épületben kerül elhelyezésre, így a 39. (8) bekezdést ennek megfelelően módosította.