Családsegítő Szolgáltatás Szakmai Programja érvényes: 2014.01.01-től határozatlan ideig 1
Tartalomjegyzék I. Alapadatok.4 1. Az intézmény megnevezése, címe 2. Az intézmény alapításának időpontja, az alapítók megnevezése 3. Az intézmény jogállása II. Az Intézmény működésére vonatkozó szervezeti kérdések..5 1. Az intézmény működési területe 2. Az intézmény tevékenységi köre 3. Az intézmény dolgozóinak kinevezése 4. Az ellátott jogi képviselő...5. A szolgálat kapcsolatrendszere 6. Az ellátottak általános jogai és a szolgáltatást végzők jogai III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások célja és az intézmény feladatai 7 1. Célok, feladatok leírása 2. A szakmai program megvalósítása várható következményei, eredményessége, az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése IV. A feladatellátás szakmai tartalma,módja,a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége.10 1. Szakmai tartalom 2. Együttműködés módja V. Az ellátás igénybevételének módja, a szolgáltató és az igénybe vevő kapcsolattartásának módja, az ügyfélfogadás rendje...13 1. A lakosság tájékoztatása 2. Az ellátás igénybevételének módja 3. A szolgálat és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja 4. A szolgálat ügyfélfogadási rendje 2
VI. Az ellátottak köre, szociális jellemzői, ellátási szükségletei, demográfiai mutatói:...16 VII. A családsegítő szolgálatra vonatkozó szakmai információk 20 1. Szakmai létszám 2. Szakmai dokumentáció 3. A helyettesítés rendszere VIII. A szolgálat fenntartása, és az intézmény távlati céljai..22 1. A szolgálat fenntartása 2. Az intézmény távlati célja Melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat 3
I. Alapadatok 1. Az intézmény megnevezése, címe: Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény, 9072 Nagyszentjános, Árpád u. 11/A 2. Az intézmény alapításának időpontja, az alapító megnevezése: 2013.01.01. Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény 3. Az intézmény jogállása: Részben önállóan gazdálkodó költségvetésű szerv. 4
II. Az intézmény működésére vonatkozó szervezeti kérdések 1. Az intézmény működési területe: Nagyszentjános, Bőny, Rétalap, Mezőörs, Gönyű, Pér közigazgatási területe. 2. Az intézmény tevékenységi köre: Családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, családi napközi 3. Az intézmény dolgozóinak kinevezése: A dolgozók kinevezése közalkalmazotti jogviszonyban történik. 4. Ellátott jogi képviselő: Pákozdi Ramóna A fogadó órák ideje és elérhetősége az intézményben, minden irodában kifüggesztve. 5. A szolgálat kapcsolatrendszere: Az intézmény kapcsolatot tart fenn az ellátási területen megtalálható Önkormányzatokkal, oktatási-nevelés intézményekkel, egészségügyi szolgáltatókkal. Megyei szinten a Járási Gyámhivatallal, Módszertani Központtal, az igazságügyi szervekkel, a rendőri szervekkel, középiskolákkal, speciális ellátást nyújtó intézményekkel, civil szervezetekkel, Vöröskereszttel, Gyermekvédelmi Központtal, TEGYESZ-szel, Nevelési Tanácsadóval, egyéb gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal. 6. Az ellátottak általános jogai és a szolgáltatást végzők jogai: Az ellátottak jogai: Az ügyfél szociális helyzetére, egészségi állapotára, esetleges krízis helyzetére tekintettel, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján a szolgáltatás igénybevételére jogosult. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, általános és speciális jogokat is biztosítani kell. A szolgáltatás során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, politikai, vagy más véleménye, kora, 5
cselekvőképességének hiánya, vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési, vagy egyéb helyzete miatt. A szociális szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód elvét kell biztosítani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. A Szolgálat által biztosított szolgáltatásokat oly módon végzi, hogy különös figyelemmel legyen az ellátottak, gyermekek élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, testi-lelki egészséghez való jogra. Az ügyfelet személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos információkat titokvédelem illeti meg. Az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személy férhet hozzá. Titoktartási kötelezettség terheli az Intézmény dolgozóit a kliens és hozzátartozói egészségi állapotával, családi, vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól az érintett cselekvőképes kliens felmentést adott, vagy ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A szociális szolgáltatást végzők jogai: A szociális ágazatban foglalkoztatottak vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A munkavállalót megilleti a biztonságos munkavégzéshez való jog. A munkavállaló eredményes munkájának feltétele saját egészsége, ezért kötelező a részvétel az időszakos foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálatokon. Fertőző betegségekben szenvedő munkatárs a szolgálatnál nem tartózkodhat, munkát nem végezhet. III. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások célja és az intézmény feladatai: 1. Célok, feladatok leírása folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit. 6
pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, mediációt és családterápiát szervez, rendezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára, segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. A családsegítés az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. A segítés során pénzbeli ellátás nyújtására azonban nincs lehetőségünk. Az indirekt, közvetett segítés útján a szolgálat különösen a következő feladatokat látja el: Speciális támogató, önsegítő csoportok szervezésének, működtetésének segítése Együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal A nyújtott szolgáltatások, ellátások biztosítása során a családsegítő szolgálat munkatársa a család gondjainak rendezésére, mentális problémáinak megoldására, életének stabilizálására, strukturálására törekszik. Egyének és családok számára nyújtott szolgáltatások: Egyéni esetkezelés családgondozás: Folyamatos kapcsolattartás, amely a kliens (egyén, család) és a családgondozó között létesül valamely probléma, amely lehet mentális, szociális, stb., megoldására, problémás élethelyzet strukturálására, stabilizálására. A kapcsolat a probléma, élethelyzet rendezéséig áll fenn. A segítő kapcsolatban a hangsúly az egyén a problémamegoldó képességének fejlesztésén, önértékelésének javításán, stb. van. Életvezetési és mentális tanácsadás: Ha az egyén, család élete során, adott probléma megoldásához, élete strukturálásához segítségre, tanácsra van szüksége (alternatívák felkínálása egyéni döntéshozatal segítéséhez). Segítségnyújtás eseti szociális ügyintézésben. Konkrét szociális problémában való segítő részvétel; segítés nyomtatvány kitöltésében, kérelem megfogalmazásában, stb. Pszichológiai tanácsadás: Szükség szerint, heti fogadóórában történő 7
tanácsadás a segítségre szoruló egyének számára. Mediáció: Egy hatékony és tartós megoldási lehetőséget kínáló, korszerű konfliktusrendező módszer. Igény szerint biztosítjuk az Intézményben. Családterápia: A család egészében érezhető, a résztvevők által kialakított változás. A családterápiát igény szerint előre egyeztetett időpontban minden településen biztosítjuk. Információ nyújtása: Szociális ellátásokkal kapcsolatban (önkormányzati, országos támogatásokról), jogi ügyekben stb. Szervezési feladatok: Rendezvények előadások szervezése, pályázatok (pld.: rajzpályázat gyerekeknek) kiírása, stb. Használt cikk gyűjtése és osztása: Bárki felajánlhat használtcikkeket, ruhát, cipőt, bútort, stb. amire már nincs szüksége, de ami még használható, ezekből a rászorulók díjtalanul válogathatnak. A Családsegítő Szolgálat további feladatai: A működési területen élő lakosság szociális helyzetének figyelemmel kisérése Az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezésének kezdeményezése Új szociális ellátások bevezetésének kezdeményezése Egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek e törvényben meghatározott, vagy más speciális ellátásának kezdeményezése 2. A megvalósítás várható következményei, eredményessége, ellátó rendszerben betöltött szerepe és hatásának értékelése: A Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény (Bőny, Gönyű, Mezőörs, Nagyszentjános, Pér, Rétalap) közigazgatási területén élőkre terjed ki a feladatellátás. Az ellátási területen élőknek az egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldása az elsődleges cél. A családgondozás a gesztortelepülésről irányított, de a területi irodák működtetésével a településeken marad a szolgáltatás. Az ott dolgozók munkáját közös szakmai megbeszélések segítik. Mivel az intézmény vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri a terület szociális mutatóit, a demográfia alakulását, ezért tud igazodni a feladat ellátáshoz, és újabb, a területhez speciálisan kapcsolódó más szolgáltatást felvenni. 8
Közvetlen hatások A szolgáltatás létrehozásával a 6 településen a szakmai együttműködés új lehetőségei nyílnak meg, új munka-módszerek megismerésére nyílt-nyílik lehetősége a településeken dolgozó szakembereknek. Egységesülnek a szakmai célok, elvek. A szakmai munka irányítása, ellenőrzése, értékelése több szinten valósul meg. A szolgáltató szakmai munkája többrétegűvé válik. A szakmai kapcsolatok köre bővül. Közvetett hatások A települések társulásával bővül a pályázati források igénybevételének lehetősége. A munkaerőpiaci reintegráció, foglalkoztatás érdekében közös projektek készítésére és végrehajtására nyílik lehetőség. A rendelkezésre álló pénzeszközök az intézményfenntartó társulások számára biztosított kiegészítő normatívájával nőnek, amely kiegyensúlyozottabb finanszírozást tesz lehetővé. A szakmai program megvalósítása mintaértékűvé válhat más térségek számára. Az intézmény szolgáltatásai hozzájárulnak a lakosság mindennapi életében előforduló problémák megoldásához. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások a szociális ellátórendszerben adekvát módon reagálnak a településen felmerült szükségletekre. A szolgáltatás rugalmasságával elérjük a folyamatosan változó igények optimális kiszolgálását. Az intézmény a szakmai program megvalósulásáról, az intézmény ellátórendszeren belül betöltött szerepéről, eredményességégéről és hatásairól évente egy alaklommal értékelést készít a fenntartó számára. Az értékelés alapját a szolgáltatást mérő mutatok értékelése, elemzése biztosítja. - Objektív mutatók: az ügyfélforgalom, a nyújtott szolgáltatások fajtái, jellege és gyakorisága, az ügyfelek megoszlása nem, életkor, iskolai végezettség, gazdasági aktivitás szerint. - Szubjektív mutatók: a szolgáltatás ismertsége, az ügyfelek elégedettsége a szolgáltatással. 9
IV. Feladatellátás szakmai tartalma, módja, biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége: Szakmai tartalma: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Biztosítani kell szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, 10
indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. A hátrányos munkaerő piaci helyzetű csoportok rendszeres szociális segélyben részesülők foglalkoztatásban való részvételének elősegítése céljából álláskeresést ösztönző és támogató speciális szolgáltatásokat szervez. Együttműködés módja: A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen az otthonápolási szolgálattal, a pártfogó felügyelői szolgálattal, fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A Polgármesteri Hivatal dolgozói, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmények, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A jelzőrendszeri tagokkal a családsegítő szolgálat megállapodást köt. A jelzést a jelzőrendszeri tagok a családsegítő szolgálat jelzőlapjával tehetik meg. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról, a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, 11
folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit. Az együttműködés kiterjed: a kölcsönös tájékoztatásra, egymás tevékenységének gyakorlati megismerésére, támogatására, a kölcsönös konzultációra és tapasztalatcserére. V. Az ellátás igénybevételének módja, a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja, az ügyfélfogadás rendje: 1. A lakosság tájékoztatása A Szolgálat működéséről a lakosságot minden településen a helyben szokásos módon tájékoztatjuk: plakátokon, szórólapokon, helyi rádióban, honlapon, és a helyi lapokban. A tájékoztató tartalmazza az intézmény nevét, címét, fenntartóját, az ügyfélfogadás rendjét, a családgondozó egyéb elérhetőségét, és a nyújtott szolgáltatásokat. A tájékoztatás különös figyelemmel kiterjed az együttműködő partnereinkre. 2. Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltató tevékenysége elsődlegesen a személyes kapcsolattartásra épül. A szolgáltatást önként igénybevevők esetében az első találkozás a szolgáltatónál történik. A további együttműködés, problémamegoldás a szolgáltatónál, az ügyfél lakásán, a problémától függően egyéb helyen történhet. Az észlelő- és jelzőrendszeren keresztül jövő jelzés esetében a család otthonában, aktuális tartózkodási helyén történik az első találkozás. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes, kivéve az együttműködésre kötelezetteket rendszeres szociális segélyezettek -, akik számára kötelező. Az intézmény által nyújtott valamennyi szolgáltatás térítésmentes. 3. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja A családgondozói tevékenység három színtéren valósul meg: 12
- a szolgáltatónál, - a társintézményekben, szervezetekben, - a területen, a családoknál. A szolgáltatások igénybe vétele az önkéntesség elvén alapul, kivételt képeznek az együttműködési kötelezettséggel rendelkező rendszeres szociális segélyezettek. A kapcsolattartás az ügyféllel elsősorban személyesen találkozással (családlátogatás, ügyfélfogadás) valósul meg, de levélben, telefonon és e-mailben is történhet a kommunikáció. A kapcsolattartás minden formájára kötelező a titoktartás és az adatvédelem szem előtt tartása. 4. Az intézmény ügyfélfogadási rendje: A családgondozók rendszeresen ügyfélfogadást tartanak az általuk ellátott településeken, ezzel biztosítva mindenki számára a szolgáltatás könnyű elérhetőségét. Amennyiben a családgondozó nem tartózkodik az adott településen, sürgős esetben az intézményben kifüggesztett telefonszámon elérhető. Intézményi Központ-Nagyszentjános Ügyfélfogadás: 9072 Nagyszentjános, Árpád u. 11/a Ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 13:00-15.30 Péntek: 8:00-12:00 Gönyű Ügyfélfogadás helye: Gönyű község, Faluház 9071 Gönyű, Kossuth L. u. 71. Ügyfélfogadás rendje: Bőny: Kedd: 08.00-12.00-ig Csütörtök:13.00-15:30-ig Ügyfélfogadás helye: 9073 Bőny, Rákóczi u. 10. 13
Ügyfélfogadás rendje: Mezőörs: Kedd: 13:00-15:30-ig Péntek: 8:00-12:00-ig Ügyfélfogadás helye: Mezőörs község, Polgármesteri Hivatal 9097 Mezőörs, Fő út 105. Ügyfélfogadás rendje: Kedd: 08:00-12:00-ig Rétalap: Ügyfélfogadás helye: 9074 Rétalap, Széchenyi út 68. Ügyfélfogadás rendje: Pér Szerda: 08:00-12:00-ig Ügyfélfogadás: Pér község, Védőnői épület 9199 Pér, Szent Imre út 3. Ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 08:00-12:00-ig Csütörtök: 13:00-15:30-ig VI. Az ellátottak köre, szociális jellemzői, ellátási szükségletei, demográfiai mutatói: A Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény által létrehozott családsegítő szolgáltatás (Nagyszentjános, Gönyű, Bőny, Rétalap, Mezőörs, Pér) közigazgatási 14
területén élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre vonatkozik. A népesedési (halálozás, élveszületés) és népmozgalmi (oda-, illetve elköltözés) folyamatok a 2013-as évre csekély mértékű változást jelentettek a térség egészét nézve: nőtt a térség lakossága. E népesség eloszlása továbbra is erősen aránytalan maradt Győr, mint centrum vonzásában. Nagyszentjános: Nagyszentjános község a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el, Győrtől mintegy 25 km távolságra. A település könnyen megközelíthető közés vasúton is. A megyeszékhely felől mind az M1-es, mind pedig az 1-es főúton el lehet érni Nagyszentjánost, melyet 1985. január elsejével nyilvánítottak községnek. Vasúton a Budapest Hegyeshalom Rajka-vasútvonalon érhető el. Nagyszentjánosnak 1989-ig közös tanácsa volt Gönyűvel, majd 1990-ben alakíthatott önálló önkormányzatot. Az azóta eltelt pár esztendőben jelentős fejlődések mentek végbe a községben. Főleg a település infrastrukturális állapota változott pozitív irányban. Nőtt a burkolt utak aránya, szinte nincs olyan lakás, amely vezetékes ivóvízzel ne lenne ellátva. A csatornahálózat kiépítése jelenleg is zajlik Gönyűvel karöltve. Az elmúlt évtizedben több új utcát nyitottak meg, ahol a helység ifjabb nemzedéke és a közeli megyeszékhelyből kivándoroltak telepedtek le. Az egészségügyi alapellátást a háziorvosi szolgálat biztosítja. Gönyű: Gönyű Győr és Komárom között, Győrtől 20km-re, közvetlenül a Duna partján, a Bakony-ér és a falut délről ölelő 3200 hektáros erdő szomszédságában egy olyan páratlanul jó megközelíthetőséggel rendelkező település, ami méltán híres vízi közlekedéséről. Gönyű község mai gazdasági versenyképességét az ipar és a hozzá kapcsolódó vízi, vasúti és közúti szállítás határozza meg. Gönyűnek 1989-ig közös tanácsa volt Nagyszentjánossal, majd 1990-ben alakíthatott önálló önkormányzatot. Az azóta eltelt pár esztendőben jelentős fejlődések mentek végbe a községben. Főleg a település infrastrukturális állapota változott pozitív irányban. Nőtt a burkolt utak aránya, megépült a falu határában az E.On kombinált ciklusú földgázerőműje. A csatornahálózat kiépítése jelenleg is zajlik Nagyszentjánossal karöltve. 15
Bőny: Bőny 2200 lelkes község Győr-Moson-Sopron megye keleti határának közelében, Győrtől mintegy 15km távolságra. Bőny ma, mint a megyeszékhely közelében fekvő község - egyre inkább vonzó a nagyváros zsúfoltsága elől menekülők számára. A település érintetlen természeti környezete, a közeli Szőlőhegy hétvégi házas területei, jól kiépített közmű- és intézményhálózata, valamint látnivalói kellemes körülményeket nyújtanak mind az itt élők, mind az ide látogatók számára. Rétalap: Győr-Moson-Sopron keleti határánál helyezkedik el, Győrtől 24 km-re. Közúti összeköttetése Mezőörs 5km, Bőnnyel 7km. A község közelében a Cuha patak (Bakony-ér ) folyik. A település határa többnyire jó minőségű szántóföld, amely a múltban és mai is az emberek megélhetésének fő forrása. Mezőörs: A falu népességszáma Mindszentpuszta elválásával 1050 főre csökkent. A fogyás azóta is folytatódik. Fő oka a természetes fogyáson kívül Győr vonzereje, mert a munkalehetőségek zöme ott található meg. A közös mezőgazdasági üzem településenként szétvált. A község az összes vonalas infrastruktúrával rendelkezik. A vezetékes vizet 1991-ben, a csatornahálózatot 2000-ben, a telefonhálózatot 1992-ben fejezték be. A település rendelkezik szervezett szemét és hulladékszállítással. A községben polgármesteri hivatal, posta, óvoda, önkormányzati általános iskola, körzeti orvos, fogorvos, gyógyszertár, könyvtár működik. Pér: Pér település a Kisalföld délkeleti részében a Bakony ér völgyében a Győrt Székesfehérvárral összekötő 81-es számú főközlekedési útvonalon Győrtől 15 km-re, a világörökség részét képező Pannonhalma város lábánál található meg. A település három közigazgatási egységből áll: Pér, Mindszentpuszta és Püspökalap alkotja. Nemzetközi repülőtere és földrajzi adottságai páratlanul vonzóvá teszik települést gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt. 16
2013. évi demográfiai mutató: A térség helyzete statisztikai adatok alapján feladatellátásban résztvevő települések TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁM 18 év alattiak (fő) (fő) Nagyszentjános 1869 326 Gönyű 3233 654 Bőny 2199 417 Rétalap 565 112 Mezőörs 983 175 Pér 2440 428 Összesen 11 289 2112 A társulásban élők szociális helyzete 2013. decemberében (fő) Fő A lakónépesség száma 11 289 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma 78 Rendszeres szociális segélyben részesülők száma 25 Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 163 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény? 231 ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 17 VII. Szakmai információk: 17
1. Szakmai létszám: A szolgálat az előírásoknak megfelelően 4 fő szakképzett főállású, melyből 3 fő határozatlan idejű közalkalmazotti státusszal rendelkezik egy fő határozott státusszal. Egy fő a szakmai egységvezető, egy fő pedig tanácsadó. 2. Szakmai dokumentáció: A családsegítés szolgáltatásait esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. Az esetnapló belső tartalmának elemei: - A probléma definíciója - Cselekvési terv - Intézkedések - Nyilatkozat más alapszolgáltatásban részesülésről - Adatvédelmi nyilatkozat - Megállapodás - Szakmai munka ellenőrzése Az intézmény egyéb dokumentációi: - Dokumentációs rend aktív korúak kötelező együttműködése kapcsán - Az esetelosztás és az esetátadás szabályai és dokumentálása - A jelzőrendszerhez tartózó dokumentációk - Természetbeni juttatások kezelésének szabályzata és dokumentálása - A TEAM működési rendjére vonatkozó szabályzatminta és dokumentálása - Csoportmunka dokumentálása - Pszichológiai tanácsadások dokumentálása - Jelenléti ív - Iktatókönyv-névmutató - Iratkezelési terv - Szabadság terv - Munkaterv 18
- Továbbképzési terv - Házirend A meglévő adminisztrációs feladatok mellett, az állam által fenntartott NRSZH Tevadmin Rendszerben is napi jelentési kötelessége van az intézménynek, az együttműködési megállapodással rendelkező ügyfelekről. 3. Helyettesítés rendszere: A helyettesítés rendszere kidolgozott, a település családgondozója egy adott település családgondozóját helyettesíti. A családgondozók a települések szerinti felosztás alapján végzik a szükséges helyettesítést betegség, szabadság, továbbképzések alkalmával történő távollétek alatt. A helyettesítés rendje elsősorban a helyrajzi adottságokat veszi figyelembe, hogy esetleges krízis helyzetben a lehető leggyorsabb legyen az intézkedés lehetősége. A helyettesítés rendjéről a helyben szokásos módokon tájékoztatja a szolgálat a település lakosságát. Bőny családgondozója - Pér, Mezőörs, Rétalap családgondozóját helyettesíti. Pér, Mezőörs, Rétalap családgondozója Bőny családgondozóját helyettesíti. Gönyű családgondozója Nagyszentjános családgondozóját helyettesíti. VIII. A szolgálat fenntartása, és az intézmény távlati céljai 1. A szolgálat fenntartása A szolgálat-szolgáltatás a Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény fenntartóinak támogatottságát élvezi. Természetesen a továbbiakban is elsődlegesen az ellátottak igényeihez igazodik a szolgálat, bármilyen szervezeti, működési változás ennek megfelelően történhet, valamint a fenntartó jóváhagyásával valósulhat meg. A finanszírozásért a fenntartó illetve a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok. 2. Az intézmény távlati céljai: Anyagi források minél szélesebb körű felkutatása, és hasznosítása. Civil szférával való kapcsolat erősítése. Speciális szolgáltatások kialakítása. Önkéntesek bevonása. Passzív munkanélküli lakosok foglalkoztathatóságának fejlesztése A társadalmi kockázatok kivédését segítő kompetenciák erősítése közösségi és csoportmunka eszközeivel 19
Nagyszentjános, 2014.01.01... Fenntartó. Intézményvezető Melléklet S ZERVEZETI É S MŰKÖDÉ S I SZABÁLYZAT 20
1. Szervezeti Szabályzat... 1.1. Az SZMSZ célja... 1.2. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja... 1.3. Áltlános rendelkezések... 1.3.1. Az intézmény megnevezése, címe... 1.3.2. Az intézmény alapításának időpontja, az alapító határozat száma, az alapítók megnevezése... 1.3.3. Az intézmény jogállása, képviselete... 1.3.4. Az intézmény székhelye, telephelyei... 1.3.5. Az intézmény tevékenységi köre... 1.3.6. Az intézmény felügyeleti szerve... 1.3.7. Az intézmény fenntartása és működtetése... 1.3.8. Az intézmény bélyegzője... 1.3.9. Juttatások... 1.3.10. Az intézmény fóruma... 1. 4. Az intézmény szervezeti felépítése... 1.4.1. A z i n t é z mé n y v e z e t é s e, i r á n yí t á s a... 1.4.2. Az intézmény gazdálkodásának módja... 1.5. Feladatok és Szolgáltatások... 1.5.1. Az intézmény vezetőjének feladatköre és hatásköre... 21
1.5.2. Az intézmény munkatársainak jogállása, feladatköre... 2. Az intézmény működési rendje... 2.1. A működés alapdokumentumai... 2.2. Az intézmény munkarendje... 2.2.1. A családgondozók munkarendjének szabályozása... 2.2.2. Nyitvatartási rend, ügyfélfogadási rend... 2.2.3. Az iktatás rendje... 2.2.4. Az intézményi fórumok működése... 3. Záró rendelkezések... 3.1. Az SZMSZ hatálya... 3.2. Az SZMSZ jóváhagyása, elfogadása, megtekintése... 22
2... Sze rvezeti Szabályzat 1.1. Az SZMSZ célja Az SZMSZ határozza meg a Bakony-ér Gyermekjóléti és Szociális Intézmény szervezeti felépítését, az alkalmazottakra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Biztosítja az intézmény alapfeladatainak elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező. 1.2. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja...a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (MT)...A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt)...A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja)...A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi. XXXI. Tv....Az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet...a 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet...a 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet...a 335/2005. (XII.29)) Kormányrendelet...1993. évi III. Szociális Törvény 1.3. Általános rendelkezések 1.3.1. Az intézmény megnevezése és címe: Bakony-ér Gyermekjóléti és Szociális Intézmény 23
9072 Nagyszentjános, Árpád u. 11/A 1.3.2. Az intézmény alapításának időpontja, az alapító határozat száma, az alapító megnevezése: Az alapítás időpontja: 2012.11.30. Egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat száma 112/2012 (XI.30) számú határozat Alapító okirat kelte: 2012.11.30. Törzskönyvi azonosító száma: 802431 Az alapító szerv megnevezése, címe: Bakony-ér Többcélú Társulás 9072 Nagyszentjános, Vasút út 1. 1.3.3. Az intézmény jogállása, képviselete: Az intézmény önálló jogi személy, önállóan működő, részben önálló gazdálkodású költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Rétalap-Nagyszentjános Községek Körjegyzősége Nagyszentjánosi Kirendeltsége gazdasági osztálya látja el. Az intézmény képviselője az intézmény vezetője. 1.3.4. Az intézmény székhelye, működési területe, telephelyei gyermekjóléti és családsegítő szolgálat tekintetében:...az intézmény székhelye: Nagyszentjános, Árpád u 11/A...Műk ödési területe: Nagyszentjános, Gönyű, Bőny, Rétalap, Mezőörs, Pér, Területi irodái: 9072 Nagyszentjános, Árpád u. 11/A 9071 Gönyű, Kossuth L. u. 71. 9073 Bőny, Rákóczi u. 10. 9074 Rétalap, Széchenyi u. 68. 9097 Mezőörs, Fő u. 105. 9099 Pér, Szent Imre u. 3. 1.3.5. Az intézmény székhelye, működési területe, telephelyei családi napközi tekintetében:...az intézmény székhelye. 9072 Nagyszenjános, József A u. 6. 24
...Műk ödési területe: Bőny, Gönyű, Nagyszentjános, Pér, Rétalap, Mezőörs Telephelye: 9072 Nagyszentjános, József Attila u. 6. név: Fürge Róka Családi napközi (7 fős) Az intézmény tevékenységi köre: Gyermekjóléti Szolgálat: Szakfeladat száma: 8892011 gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti szolgálat) (Egyéb szociális és Szakfeladat száma: 889120 (Családi napközi, nappali felügyelet) Családsegítő Szolgálat: 8899241 1.3.6. Az intézmény felügyeleti szerve, címe: Bakony-ér Társulás 9072 Nagyszenjános, Vasút u. 1. Szakmai felügyeletet ellátja: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 9021 Győr, Türr I. u. 1.3.7. Az intézmény fenntartása és működtetése: Az intézmény fenntartója: Bakony-ér Társulás A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás helyben történő ellátása érdekében a Társulás tagtelepülései képviselőtestülete egy-egy helyiség használatát biztosítják az alapító okiratban megjelölt épületekben. Ezen helyiségek működési-fenntartási kiadásait a társult képviselőtestületek önállóan fedezik. A családi napközi helyben történő ellátása érdekében az adott települések képviselőtestülete biztosítja a jogszabályi előírásoknak megfelelő telephelyet biztosító 25
helyiségeket. Ezen helyiségek működési-fenntartási kiadásait külön megállapodás keretében rendezi a fenntartó és az adott önkormányzat. A dolgozók által használt, de a Társulás vagyonát képező mobil telefonkészülékek előfizetési díját (mellyel biztosítja a családgondozók egymás közötti ingyenes kommunikációját) a Társulás rendezi, az azon felüli összeget a munkavállaló köteles megfizetni. 1.3.8. Az intézmény bélyegzője Hosszú bélyegzője: Bakony-ér Gyermekjóléti és Szociális Intézmény Nagyszentjános, Árpád u 11/A Körbélyegzője: Bakony-ér Gyermekjóléti és Szociális Intézmény egy db szám nélkül és hat darab számozott 1., 2., 3., 4.,5., 6. A lenyomat közepén a Magyar Köztársaság címere látható. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban az alábbi dolgozók jogosultak. Hosszú bélyegző használatára: Intézményvezető, családgondozók Számozatlan körbélyegző használatára: Intézményvezető jogosult. 1-6. számú körbélyegző használatára: családgondozók A számozott körbélyegzők családgondozók közötti kiosztásáról bélyegző-nyilvántartás készül, amely a visszavonásig érvényes. Családi napközi bélyegzője: Bakony-ér Gyermekjóléti és Szociális Intézmény Fürge Róka Családi Napközi 9072 Nagyszentjános, József A. u. 6. Használatára az intézmény vezetője jogosult. 1.3.9. Juttatások - Az intézmény évente az évi költségvetésben 26
meghatározott összegben szabadon választott cafetériát biztosít dolgozói számára. - Munkaruha juttatás: a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat ellátó személy a személyes gondoskodást nyújtó személyek közé tartozik, ezért számára a munkáltató munkaruhát biztosít. A munkaruhára fordítható összeget az intézmény költségvetése határozza meg. A munkaruha kihordási ideje egy év, ezt követően a munkavállaló tulajdonát képezi. 1.3.10. Az intézmény fóruma - Munkaértekezlet - Szakmaközi értekezlet, esetmegbeszélő értekezlet. - Települési tanácskozás 1.4. Az intézmény szervezeti felépítése 1 fő Intézményvezető (szakmai vezető és családgondozó) 2 fő gyermekjóléti családgondozó 2 fő családsegítő családgondozó 1 fő szakmai vezető-családgondozó 1 fő tanácsadó 1 fő családi napközi vezető 1 fő állandó segítő 1.4.1. Az intézmény vezetése, irányítása Az intézmény vezetőjének kinevezési jogát és egyéb munkáltatói jogokat a Bakony-ér Társulás képviseletében eljáró gesztor település polgármestere gyakorolja. A vezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, továbbá az intézmény használatában lévő ingatlanok, valamint tárgyi eszközök, berendezések megóvásáért, megőrzéséért. Az intézmény dolgozói tekintetében az intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói 27
jogokat. Az intézmény vezetője jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja. A helyettese a családsegítő szolgálat szakmai vezetője. A gyermekjóléti és családsegítő családgondozóinak helyettesítésének rendszere: Helyettesítő település Bőny Mezőörs Rétalap Pér Gönyű Nagyszentjános Helyettesített település Mezőörs Rétalap Pér Bőny Nagyszentjános Gönyű A helyettesítés rendszere kidolgozott és azon a gyakorlaton alapszik, hogy a település családgondozója egy adott település családgondozóját helyettesíti. A családgondozók a települések szerinti felosztás alapján végzik a szükséges helyettesítést betegség, szabadság, továbbképzések alkalmával történő távollétek alatt. A helyettesítés rendje elsősorban a helyrajzi adottságokat veszi figyelembe, hogy esetleges krízis helyzetben a lehető leggyorsabb legyen az intézkedés lehetősége. A helyettesítés rendjéről a helyben szokásos módokon tájékoztatja a szolgálat a település lakosságát. A családi napköziben a helyettesítést egy fő családi napközi tanfolyamot végzett helyettesítő személy látja el, szükség esetén. A helyettes megbízási szerződéssel látja el feladatát. 1.4.2. Az intézmény gazdálkodásának módja Az intézmény költségvetési tervét Rétalap-Nagyszentjános Községek Körjegyzősége Nagyszentjánosi Kirendeltsége gazdasági osztálya készíti. Az intézmény által ellátott települések önkormányzatai részt vesznek a költségvetési terv elkészítésében, és saját költségvetésükben kötelezettséget vállalnak, hogy annak elfogadását követően a rájuk eső támogatási összeget a gesztor településen keresztül az intézmény rendelkezésére bocsátják. Intézmény működéséhez szükséges költségek elosztása a naptári év első 28
napján fennálló lakossági létszám arányában történik. Az önkormányzatok a rájuk eső kötelezettségeket havonta utalják át az Intézmény számlájára. Bakony-ér Gyermekjóléti és Szociális Intézmény költségvetése és zárszámadása Rétalap-Nagyszentjános Községek Körjegyzősége Nagyszentjánosi Kirendeltsége éves költségvetési határozatába épül be. Az intézmény vezetője a mindenkor hatályos költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni. A családi napközi tekintetében az intézményi térítési díj megállapítása a fenntartó feladata. Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő Költségvetési kapcsolatának PIR száma és megnevezése:728153 Nagyszentjános Község Önkormányzata Az intézmény adószáma:15802437-1-08 1.5. Feladatok és szolgáltatások Gyermekjóléti Szolgálat: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény alapján ellátja a következőket: nevelésének elősegítése érdekében a legmegfelelőbb intézkedések megtétele A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A már kialakult veszélyhelyzet megszüntetése A családból kiemelt gyermeke visszahelyezésének 1.5.1Az intézmény vezetőjének feladatköre és hatásköre Az intézményvezető a családgondozói és szakmai vezetői feladatai mellett látja el a vezetői feladatokat: szakmai, gazdasági és egyéb tevékenységét. dolgozói felett. Vezeti, irányítja, ellenőrzi és összehangolja az intézmény Felelős az intézmény működéséért, szakmai ellátásáért. Munkáltatói és fegyelmi jogkört gyakorol az intézmény 29
Általános feladatkörében: feladatellátást. Biztosítja a korszerű és magas színvonalú szakmai Kezdeményezheti a tevékenységi kör bővítését, a támogatási, szolgáltatási formák szükségletekhez igazodó átgondolását. Koordinálja a munkakapcsolatok kialakítását, megtartását. Együttműködési megállapodásokat köthet intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel, egyházakkal meghatározott feladatokra, szolgáltatások nyújtására, igénybevételére, egyes tevékenységek közös ellátására. Szakmai feladatkörében Iránymutatást, állásfoglalást ad a munkatársaknak, meghatározza a szakmai programok alapelveit, realizálásának módját és formáját. Az anyagi lehetőségektől függően biztosítja a modern szemléletnek megfelelő, tudományos megalapozottságú szakmai programokhoz szükséges személyi és tárgyi feltétételeket. Folyamatosan gondoskodik a munkatársak képzéséről, továbbképzéséről, a konzultáció és a kontroll lehetőségeinek megteremtéséről. Kapcsolatokat épít ki és tart fenn szakmai szervezetekkel, fórumokkal. Gazdálkodási feladatkörében Gondoskodik a kiadási előirányzatok felhasználásáról az állami költségvetés és az államháztartás viteleinek szabályairól szóló jogszabályi rendelkezések betartásával, a Bakony-ér Társulás által meghatározott kereteken belül. Ellenőrzési feladatkörében Meghatározza a vezetői ellenőrzés szabályait, rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrzi a területi irodák és telephelyek egymás közti működését, a koordinációt. A családi napközi esetében az adott település polgármesterének és jegyzőjének közreműködésével ellenőrzi a telephely működését. Ellenőrzi a belső munkamegosztást, a szervezettséget és munkafegyelmet, az etikai szabályok betartását, a gazdasági vezetőn keresztül a gazdálkodást, a működési feltételek biztosítottságát. betartását. Meghatározza a munkarendet és ellenőrzi annak 30
Társulás feladat és hatáskörébe utal. Tájékoztatja az illetékes hivatalokat. Ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a Bakony-ér 1.5.2. A családgondozók jogállása, feladatköre Gyermekjóléti családgondozók: Jogállásuk: Közvetlenül az intézmény vezetőjének irányításával végzik munkájukat, munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Felelősek a magas színvonalú szakmai feladatellátásért, a működési rend betartásáért. Az intézmény minden dolgozója felelős: - a tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az intézmény és környezete rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért. A gyermekjóléti családgondozó feladatai: A gyermeket és szülőjét tájékoztatja azokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi-, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. A tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek fejlettségétől függően- önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen. A támogatásokhoz való hozzájutás érdekében, kezdeményezi a támogatás megállapítását az illetékes hatóságnál, segíti a szülőt a támogatás célszerű felhasználásában. Meghallgatja a gyermek panaszát, annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges lépéseket. Segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. Kezdeményezi az önkormányzatoknál új ellátások bevezetését. Családtervezési, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, pszichológiai tanácsadást végez, felhívja a szülő figyelmét a szolgáltatások céljaira, segíti ezek igénybevételét más intézményekben is. A szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti, közreműködik mentális, és anyagi problémáinak rendezésében. Tájékoztatja a védőnőt a várandós anya szociális válsághelyzetéről. A születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbe adás lehetőségéről. 31
A gyermekek részére, olyan szabadidős programokat szervez, amelyek a nevelési hiányosságokat célozzák, azok ellensúlyozására alkalmasak. Nyilvántartja a település egyéb szabadidős programjait, azokra felhívja a szülők figyelmét. Hivatalos ügyek esetében segítséget nyújt a hatékony intézéshez, tájékoztatást ad a jogi képviselet lehetőségeiről. A családgondozó a településen olyan észlelő-, és jelző rendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint a gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Figyelemmel kíséri a gyermek életkörülményeit, szociális helyzetét. Felhívja a jelzőrendszer tagjainak figyelmét a jelzési kötelezettségük teljesítésére. Kéthavonta a jelzőrendszer tagjaival szakmaközi értekezletet, illetve esetmegbeszélést tart, amelyet ő hív össze és melyről feljegyzést készít. Évente egyszer tanácskozást tart, amelyen át kell tekinteni a település gyermekvédelmi rendszerének működését, és javaslatot kell tenni annak esetleges javítására. A tanácskozásra meg kell hívni a település gyermekvédelmi rendszerében részt vevő minden tagot. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében, személyes segítő kapcsolat keretében segíti a szülőt a gondozásban, a családban jelentkező működési zavarok elhárításában. Támogatja a gyermeket, a veszélyeztető körülmények elhárításában. A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a család személyes adatait. Gondozási tervet készít, amelyet ismertet a gyermekkel és törvényes képviselőjével. A gondozási tervet, hat hónaponként értékeli. A családgondozó a gyermek összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e, az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van e szükség. Javaslatot tehet a jegyzőnek védelembe vételre, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésre. Védelembe vétel esetén egyéni-gondozási nevelési tervet készít. A tervben meghatározott cél elérésében, segíti a szülőt és a gyermeket. Tájékoztatja a Gyámhivatalt a védelembe vétel eredményeiről. Eredményesség esetén a védelembe vétel megszüntetésére, eredménytelenség esetén fenntartására, vagy más gyermekvédelmi intézkedés megtételére tesz javaslatot. Együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal. A gyermek, nevelésbe vételének felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt. 32
A családjából kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást, a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. A családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Lehetőség szerint szervezi a helyettes szülői hálózatot, arról nyilvántartást vezet. Az örökbefogadási eljárások során a gyámhivatal, illetve a szakszolgálat megkeresésére környezettanulmányt készít, figyelemmel kíséri az örökbefogadásra kihelyezett gyermek ellátását, beilleszkedését, tapasztalatairól véleményt nyilvánít. A családgondozó a település lakosságát, intézményeit, a helyben szokásos módokon tájékoztatja a gyermekjóléti szolgáltatás által nyújtott lehetőségekről, céljairól, elérhetőségeiről, ügyfélfogadásáról. Részt vesz a munkakörét érintő testületi és bizottsági üléseken. Rendszeres és soron kívüli statisztikákat készít. Szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseken, az intézmény programjain, esetmegbeszélésein aktívan részt vesz. Kompetenciahatárokat betartja, munkavégzéséről a vezetőt tájékoztatja A megjelölt település családgondozóját szükség szerint helyettesíti. Munkaidejének felét adminisztrációra, és ügyfélfogadásra, másik felét kötetlen munkaidő beosztás keretében esetfeltárásra, adatgyűjtésre, terepmunkára, családlátogatásra, családgondozásra fordítja. Az intézmény működése során köteles az alábbi elvek betartására: Az önkéntesség és a kliens mindenekfelett álló érdeke védelmének elve: az intézmény a kliensekkel és családjukkal az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Az intézmény hatósági feladatok ellátásával nem bízható meg, működése gondozási szolgáltató illetve szervezési jellegű. Az intézmény munkatársai mindenkor a kliens mindenek felett álló érdekeit képviselve kötelesek tevékenykedni a törvényben megjelölt gyermeki, emberi, és szociális jogok megvalósulása érdekében. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltakat minden körülmények között biztosítani kell. 33
Családi napközi: A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat. Családi napközis gondozók: Jogállásuk: közvetlenül az intézmény vezetőjének irányításával végzik munkájukat munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja felelősek a magas színvonalú szakmai feladatellátásért, a működési rend betartásáért. A családi napközi állandó segítő feladatai: Gondozói feladatkörében a 3 éven aluli (szükség esetén a 3-4 éves) gyermekek gondozása-nevelése, a harmonikus testi és mentális szükségleteinek kielégítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Konstruktív kapcsolat kialakítása a szülőkkel, gondviselőkkel, az egységes nevelési célkitűzések megvalósítása érdekében. Tevékenységüket a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembe vételével végzik. Tudomására jutott adatok és tények nyilvántartására és kezelésére, valamint az általuk adott információk és adatok védelmére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Vezeti az előírt nyilvántartásokat, elkészíti a napi létszámjelentést. Elkészíti az éves és soron kívül kért jelentéseket. Folyamatosan figyelemmel kíséri a biztonságos munkavégzés feltételeit és indokolt esetben intézkedést tesz, illetve kezdeményez. Intézményvezetőnek leadott igénylés útján gondoskodik a gondozási-nevelési munka és a technikai munka feltételeiről. 34
Ellenőrzi és biztosítja a szakmai és a technikai munkafolyamatok szakszerűségét és a higiénés szabályok betartását. Betartja és betartatja a házirendet. Betartja és betartatja a jogszabályok és belsőszabályzatok az intézményre vonatkozó előírásait. Szoros kapcsolatot tart a szülőkkel, értékeli a szakmai munkával kapcsolatos észrevételeket. Intézkedik a panaszok orvoslásáról. Szervezi és levezeti a szülői értekezleteket Beszedi a térítési díjakat. Feladata az Érdekképviseleti Fórum működtetése, tagjainak megválasztása. A település lakosságát, intézményeit, a helyben szokásos módokon tájékoztatja a családi napközi szolgáltatás által nyújtott lehetőségekről, céljairól, elérhetőségéről, ügyfélfogadásáról. Munkája során együttműködik, és folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az alábbi hivatalokkal, intézményekkel, szakmai szervezetekkel: Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, Kunsziget település jegyzője, tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság, védőnői szolgálat, házi gyermekorvos, szociális és családgondozók, gyermekjóléti szolgálat, Pannonhalmi Kistérségi ÁNTSZ munkatársai, karitatív szervezetek, civil szervezetek, alapítványok, önkormányzati képviselők, társintézmények, a Regionális Bölcsődei Módszertani Központ. Az együttműködés keretében biztosítani kell a szükséges információk kölcsönös átadását, a konzultációkat és tapasztalatcserét. Szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseken, az intézmény programjain, esetmegbeszélésein aktívan részt vesz. Rendszeres kapcsolatot tart az intézményvezetővel a beszerzési igények felmérése érdekében. Részt vesz az intézményvezető vagy helyettese által meghatározott egyéb feladatok végrehajtásában, mely a fenti munkakörével összefügg és képzettsége, végzettsége alapján aránytalan teherrel számára nem jár. A leírtakon túlmenően ellátja mindazokat az intézmény vezetője által meghatározott feladatokat, melyek a fenti munkakörével összefüggenek és képzettsége, végzettsége alapján aránytalan teherrel számára nem jár. A munkaidő kezdetétől fogadja az ellátott gyermekeket. Felelős az épület és tárgyai állagmegóvásáért. 35