NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 10/2005.(I.26.) számú. h a t á r o z a t a

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 10/2005.(I.26.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Nyírpazony Község Önkormányzata között kötendő intézményfenntartói társulási megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés 1. Az előterjesztést megtárgyalta és az abban foglaltakkal egyetért. 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Nyírpazony Község Önkormányzata között kötendő megállapodást jóváhagyja. 3. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a megállapodás megkötésére. Határidő: január 28. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1. / A Közgyűlés tagjai 2. / A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3. / Nyírpazony Község Polgármestere

2 Melléklet a 10/2005.(I.26.) számú határozathoz Társulási megállapodás Egyes szociális és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények közös fenntartásáról és a feladatok közös megvalósításáról Bevezető rendelkezések A helyi önkormányzatok társulásairól szóló évi CXXXV. törvény 9. -ban foglaltak alapján Nyírpazony Község Önkormányzata Nyírpazony, Arany J. u. 14. és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 1./ Önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben foglalt támogató szolgáltatás és ápolást-gondozást nyújtó idősek otthona, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján gyermekjóléti szolgáltatás közös ellátására egybehangzó minősített többséggel elfogadott határozataikkal- megállapodnak a következő intézmények közös fenntartásában: Mentálhigiénés Központ Nyíregyháza, Sarkantyú u Szivárvány Idősek Otthona Nyíregyháza, Tölgyes u.11. Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Báthory u / Továbbá megállapodnak, hogy közösen ellátási szerződést kötnek az évi III. törvényben foglalt családsegítés feladatai ellátására a Szocio East Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központtal Nyíregyháza, Tűzoltó u.1., a közösségi ellátások biztosítására a Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal Nyíregyháza, Báthory u /4. Jelen megállapodás aláírásával a társuló önkormányzatok, mint Felek (a továbbiakban: Felek) kinyilvánítják, hogy településükön a gyermekjóléti szolgáltatás és egyes szociális alapszolgáltatások és szakellátások biztosítása, a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szükségessé vált a fent megjelölt intézmények közös fenntartása és közös ellátási szerződések megkötése. A Felek közös érdeke ezen intézmények és az ellátási szerződések alapján biztosított feladatok hatékony és eredményes működtetése illetve ellátása.

3 A társulás célja A társulás létrehozásának célja, hogy a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szerinti családsegítés (64. ), közösségi ellátások (65/A. ), támogató szolgálat (65/C. ), és az ápolást-gondozást nyújtó idősek otthona (68. ) működtetésére, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szerinti gyermekjóléti szolgáltatás ( ) önkormányzati feladatainak megoldására a társult önkormányzatok együttműködjenek egy hatékony szervezet fenntartásában. Ennek alapján a társulás fő célja a társult tagok közigazgatási területén a szociális és gyermekjóléti igazgatási feladatok megvalósításával kapcsolatos együttműködés az alábbi területeken. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell: - a szociális és életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást; -a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését; -veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben; -a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését; -a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását; -a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei a gyermekjóléti

4 szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Közösségi ellátások A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A közösségi ellátások keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és kezelő orvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgálat feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: -az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése); -az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása; -információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása; -a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása; -segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz; -egyes szociális alapellátási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan; -segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása; -a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. Ápolást gondozást nyújtó idősek otthona Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával

5 való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: időskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: -a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése; -a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése; -a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése; -a szabadidős programok szervezése; -a hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: -a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben; -a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése; -a jogszabályban meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: -a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása;

6 -a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében; -az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése; -javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: -a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához; -utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. Az együttműködés feladatai Az együttműködés az e pontban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának céljából a következő területekre terjed ki: Közös intézmények fenntartása, közös ellátási szerződések megkötése, finanszírozása a VI. pontban meghatározott költségvetési hozzájárulások megfizetésével A közös intézmények vezetőinek a jelenlegi intézményvezetők megbízási idejének lejártát követően - megbízási, kinevezési és felmentési jogának közös gyakorlása a Társulási Tanácson keresztül. A Társulási Tanács a feladatok végrehajtásának szakmai és operatív irányítását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Irodájának útján látja el. A társulás adatai 1./ A társulás neve: Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása 2./ A társulás székhelye: Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 3./ A társulás telephelye: Nyírpazony, Arany J. u / A társulás tagjai: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nyírpazony Község Önkormányzata 5./ A társulás közös döntéshozó szerve: a Társulási Tanács. Tagjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere és Nyírpazony Község Polgármestere 6./ A társulás határozatlan időre jön létre. VA társulás irányítása, ellenőrzése, a feladat és hatáskörök gyakorlása A társult önkormányzatok a közösen fenntartott intézmények működtetésével, az intézmények vezetői feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlásával, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladat és hatásköröket a Társulási Tanácsra ruházzák.

7 A Társulási Tanács határozatait egyhangú szavazással hozza. A Társulási Tanács határozatképes, ha tagjai jelen vannak. A döntéseit ülésén határozattal hozza. Az ülést össze kell hívni szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, a társulás bármely tagjának indítványára, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének kezdeményezésére. A Társulási Tanács tagjai a társult önkormányzatok képviselő-testületeit évente egy alkalommal beszámoló keretében tájékoztatja a társulás tevékenységéről. A társuláshoz való csatlakozás, a társulás megszűnése, a társulási megállapodás felmondásának szabályai 1./ A társuláshoz való csatlakozás A társuláshoz csatlakozni bármikor lehetőség van, melyhez - a társult képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott határozata alapján - a társulási megállapodás módosítása szükséges. Az új tag csatlakozásával kötelezettséget vállal a társulási megállapodásban foglaltak betartására, valamint külön megállapodás alapján a hozzájárulás arányos részének megfizetésére. 2./ A társulás megszűnése A társulás megszűnéséhez a társulásban résztvevő képviselő- testületek mindegyikének minősített többséggel hozott határozatára van szükség. A megszűnéskor rendelkezésre álló pénzeszközök felosztásának a hozzájárulás arányában van helye. 3./ A társulási megállapodás felmondásának szabályai A társulási megállapodás év közben történő felmondására nincs lehetőség. A társulási megállapodást az év utolsó napjával lehet felmondani, a felmondásról szóló döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni. Felmondáskor a korábban a társulás rendelkezésére bocsátott működési költségek visszafizetésének nincs helye. A társulás költségvetése A társulás éves költségvetést köteles készíteni. A társulás költségvetése a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben - a társulás keretein belül vállalt feladatok címén - biztosított normatív támogatásból, valamint a társult tagok hozzájárulásaiból áll. A társulás gazdálkodásának ellenőrzését a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal belső ellenőrei végzik.

8 Vegyes rendelkezések Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. évi törvény, valamit a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésükről szóló évi CXXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Nyíregyháza, január Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere.... Vass Miklós Nyírpazony Község Polgármestere