FIZIKA 12.a osztály. Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.



Hasonló dokumentumok
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A Tömegspektrométer elve AZ ATOMMAG FIZIKÁJA. Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve. Az atommag komponensei:

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei

FIZIKA 11. osztály. Írásban, 45 perc

A vizsgafeladat ismertetése: Szakharcászat, páncéltörő rakétatechnikai eszköz üzembentartás, páncéltörő rakétatechnikai ismeret.

A gyorsulás. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás

Mágneses szuszceptibilitás vizsgálata

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet, igazgató: Szöllősi János, egyetemi tanár

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010/

Fizika helyi tanterv A változat

NT Fizika 11. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

Az elektron felfedezése

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

Javítóvizsga témakörei matematika tantárgyból

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI

AZ ATOM. Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron. Elemi részecskék

Ennek felosztása: Évfolyam Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi FIZIKA 0,5 19 1,5 55 1, FIZIKA 6-8.

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

Optika kérdéssor 2011/12 tanév

Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek ZH. Távadók. Érdemjegy

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI Témakörök

Elektromágneses rezgések, elektromágneses hullámok, fény

2. AZ ATOM Az elektron felfedezése

Az atomreaktor. 4. fejezet. 4. előadás

Fa- és Acélszerkezetek I. 5. Előadás Stabilitás I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

FIZIKA évfolyam. Célok és feladatok

A középszintű fizika érettségi témakörei:

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

Geometriai (sugár) optika (visszaverődés, törés, teljes visszaverődés, tükrök, lencsék, optikai eszközök)

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek

A jelenség magyarázata. Fényszórás mérése. A dipólus keletkezése. Oszcilláló dipólusok. A megfigyelhető jelenségek. A fény elektromágneses hullám.

Kémiai alapok. Általános kémia

Transzformátor vizsgálata

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából évfolyam 2015/2016. tanév

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI

Tantárgyi követelmény Szakközépiskola 11/D évfolyam

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+ Rövidlátás myopia, Asztigmatizmus cilinderes lencse

AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE

Halmazok és függvények

Természettudomány témakör: Atomok, atommodellek Anyagok, gázok

paradoxonok a modern fizikában Dr. Héjjas István

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA évfolyam évfolyam valamint a évfolyam emelt szintű csoport

TÉMAKÖRÖK JAVÍTÓ VIZSGÁRA FIZIKA 10.ÉVFOLAM

Egyszerű áramkörök vizsgálata

5. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek.

VASÚTI PÁLYA DINAMIKÁJA

Vezetőtárs értékelő kérdőív

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK FIZIKATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

Biofizika tesztkérdések

HEGESZTÉSI SZAKISMERET

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika

Középszintű érettségi témakörök fizikából 2015/2016-os tanév

A es május-júniusi érettségi témakörök és elvégzendő kísérletek fizikából:

Kísérlet: A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a vízszinteshez képest kb. -os szögben megdöntött Mikola-csőben!

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Az elektromágneses anyagvizsgálat alapjai

Az anyagi világ felépítése. Általános és szervetlen kémia 2. hét Az elızı órán elsajátítottuk, hogy. Mai témakörök. Az anyagi világ felépítése

Házi dolgozat. Minta a házi dolgozat formai és tartalmi követelményeihez. Készítette: (név+osztály) Iskola: (az iskola teljes neve)

Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád

A nyugalomban levő levegő fizikai jellemzői. Dr. Lakotár Katalin

Lendület, lendületmegmaradás

A mérés célkitűzései: Kaloriméter segítségével az étolaj fajhőjének kísérleti meghatározása a Joule-féle hő segítségével.

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. Általános és szervetlen kémia 2. hét Az atomok szerkezete

FIZIKA. EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA április 12. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc. Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30

FIZIKA SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINT 2014/2015. TANÉV MÁJUS

Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály 2. félév

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Rutherford-féle atommodell

Az anyagszerkezet alapjai

B1: a tej pufferkapacitását B2: a tej fehérjéinek enzimatikus lebontását B3: a tej kalciumtartalmának meghatározását. B.Q1.A a víz ph-ja = [0,25 pont]

higanytartalom kadmium ólom

Reológia 2. Bányai István DE Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék

Fizika tételek. 11. osztály

Esti 11. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése.

Ph Mozgás mágneses térben

Pozitron-emissziós tomográf (PET) mire való és hogyan működik?

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Általános gazdasági szakismeretek alkalmazása

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

Előzmény : 1897-ben J.J. Thomson felfedezte az elektronokat. Az atom modellje egy mazsolás puding volt.

Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek, mutatós műszerek működésének alapja

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Átírás:

FIZIKA 12.a osztály I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2. A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3. Az áram mágneses mezeje Egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag 3.3.4. Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Lorentz-erő 3.4. Az időben változó mágneses mező Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket. Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. 3.4.1. Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Lenz törvénye ( 1.4) Önindukció Tekercs mágneses energiája 3.4.2. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Transzformátor 3.5. Elektromágneses hullámok Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját. Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.

3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak ( 2.9) Párhuzamos rezgőkör Antenna, szabad elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény Prizma Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek ( 4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia Fénypolarizáció, polárszűrő 3.6.3. A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4. A szem és a látás Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.

Rövidlátás, távollátás Szemüveg 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete ( 2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám ( 2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag 4.2.1. A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép ( 3.6, 5.2) Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2. Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia ( 1.5) Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadroszámot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét. Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát. Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.

Az elektron hullámtermészete 4.2.3. Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet. 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1. Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány ( 1.5) Kötési energia 4.3.2. Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok 4.3.3. Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát,

Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia ( 2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4. Magfúzió A Nap energiája ( 5.2) Hidrogénbomba 4.4. Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Keplertörvényei ( 6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben ( 1.5) Kozmikus sebességek 5.2. Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök ( 4.2) Naprendszer Nap ( 4.4) Hold Üstökösök, meteoritok megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. ( 1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket. Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.

A csillagok ( 4.4) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.