Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány AZ INTERNET JELENTŐSÉGE, FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI A KERESKEDELEMBEN Készítette: Kelemen Zoltán Budapest, 2002
2
Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszám 1. Bevezető 6. 2. Az internet jelentősége, létrejött 7. 2.1. A digitális technika szerepe az internet kialakulásásban 8. 2.2. Az internet kialakulása 10. 3. Az internet alapvető szolgáltatásai 12. 3.1. A legelterjedtebb felhasználási lehetőségek 12. 3.1.1. World Wide Web 12. 3.1.2. FTP (File Transfer Protocol) 13. 3.1.3. Telnet 13. 3.1.4. E-mail (elektronikus levelezés) 13. 3.1.5. Newsgroup 14. 3.1.6. IRC (Internet Relay Chat) 14. 3.2. Kvázi szabvánnyá vált felhasználási formák 14. 3.2.1. Streaming (áramlásos) technológiák 14. 3.2.2. Internet-telefon 15. 4. Az internet fejlődése 15. 5. Elektronikus kereskedelem 16. 5.1. Elektronikus kereskedelem vállalat szintű bevezetése 17. 5.1.1. Dinamikus üzleti kapcsolatok előnyei 19. 5.1.2. A dinamikus működés követelményei 19. 5.2. Mobil internet és az e-commerce 20. 3
5.3. Az elektronikus kereskedelem legfontosabb jogi kérdései 21. 5.3.1. A szerződéskötés folyamata 22. 6. Az internet előnyei és hátrányai 23. 6.1. A siker feltétele a helyes stratégia és a jó weboldal kialakítása 23. 6.1.1. Jellemző használhatósági hibák 24. 6.1.2. Jellemző szolgáltatásbeli hibák 26. 6.1.3. Jellemző stratégiai hibák 27. 7. Hazai viszonyok 28. 7.1. Tartalomszolgáltatás 28. 7.2. Hagyományos szolgáltató vállalatok az interneten 29. 7.3. Brand oldalak, egyéb vállalati oldalak 30. 7.4. A kutatások módszere 30. 8. Elektronikus fizetési rendszerek 32. 8.1. Fizetési módszerek 33. 8.2. Elektronikus fizetés és protokollok 33. 8.3. Az elektronikus Hitelkártya használat folyamata a SET rendszer 34. 8.4. Elektronikus átutalás 35. 8.5. Az E-pénz 35. 8.4.1. Az e-pénz tulajdonságai 36. 8.4.2. Az e-pénz működése 37. 8.5. Szolgáltatók 38. 8.6. Internetes fizetési rendszerek jövőképe 38. 8.7. Gyakorlati szempontok, trendek 38. 4
9. Az elektronikus aláírás és magyarországi helyzete 39. 9.1. A digitális aláírás fontossága 39. 9.2. A digitális aláírás szerepe a mindennapi életben 40. 9.3. Minősítés és felügyelet 40. 9.4. Az elektronikus aláírással hitelesített üzleti tevékenység szereplői 41. 9.5.Az elektronikus aláírás használata más országokban 42. 9.6. A magyar törvényről általában 42. 10. Az internet esetleges alternatív alkalmazási módjai 43. 11. Az internet helyzete Magyarországon 45. 12. Az elektronikus kereskedelem Magyarországon 46. 12.1. A magyar cégek és az Internet 47. 12.2. Elektronikus piacterek, B2B megoldások Magyarországon 48. 12.3. Az elektronikus kiskereskedelem jellemzői 50. 12.4. Internethasználók Magyarországon 52. 12.5. A hagyományos kiskereskedelem Magyarországon 56. 12.6. Problémák az elektronikus kereskedelemben 57. 12.7.1. Az elektronikus kereskedelem előnyei az eladók számára 58. 12.7.2. Lehetséges hátrányok 59. 12.8. A B2C Magyarországon 60. 13. Összefoglalás 61. 14. Irodalomjegyzék 63. 15. Melléklet 65. 5
Elektronikus kereskedelem Az egyének számára az Internet kaland, játék és szórakozás, a vállalatok számára viszont olyan üzleti környezet, amellyel a következő évezredbeli sikereiket alapozhatják meg ma. Gaal Ilona (Hullámtörés, Figyelő, XLIII.évfolyam, (1999.) 47. sz. p.58.) 1. Bevezető Több, mint 10 évvel ezelõtt a személyi számítógép - új játszóeszközként - rohamos hódításba kezdett a legkülönbözőbb korcsoportok körében és ültetett egyre több embert a képernyők elé. Sokan váltak a gépek megszállottjaivá, töltöttek órákat vagy akár napokat egy-egy játékkal vagy készítettek programokat kisebb-nagyobb feladatok megoldására. Többek között ennek a jelenségnek köszönhető a nemzetközi szinten is sikeres hazai programozó generáció megszületése. A 90-es évek közepére a számítógép, a napjainkban is tartó, fokozott ütemű technológiai fejlesztésnek köszönhetően, ha a háztartásoknak nem is, de a legtöbb munkahelyi irodának elengedhetetlen eszközévé vált. Bár még mindig sokan ódzkodnak a számítástechnikában jártasak elvont világától, egyre több ember kerül kapcsolatba a személyi számítógépekkel főként munkája során. A játékok továbbra is népszerűek, de megjelent egy új dolog, ami ismét képes odaszegezni az embereket a képernyõk elé, sokszor még olyanokat is, akik korábban hallani sem akartak róla. Ez az új dolog az internet, ami egész egyszerűen fogalmazva összeköti a korábban külön-külön működő számítógépeket, és lehetővé teszi közöttük az információk továbbítását. Ha egy új Internet felhasználót leültetünk a számítógép képernyője elé, és elindítunk egy rövid keresést kedvenc témájának kulcsszavait megadva, - bármi legyen is az - az Interneten található információ mennyisége lenyűgöző. Sokakat már ez magával ragad, de emellett ott van a világméretû kommunikáció lehetősége is, a szinte azonnal küldhető és fogadható levelezésben vagy akár az internetes telefonbeszélgetésben. Ma az internet Magyarországon is népszerû téma, és bár még mindig nagyon sokan nem férnek hozzá, alkalmazási lehetőségeinek feltérképezését már nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel az internet már egyre nagyobb tömegek számára elérhető. Ezáltal a 6
world wide web a world wide business egyre fontosabb színterévé válik. Fokozatosan megjelentek a reklámok, a hirdetések, mind nagyobb teret nyert az elektronikus pénzforgalom is. Fokozatosan megszülettek azok az irányelvek, ajánlások, amelyek lehetővé teszik a biztonságos adatátvitelt az interneten keresztül is (és szerte Európában a most készülő e-kereskedelmi törvények alapjaivá váltak). Így nincs szükség külön kereskedelmi hálózatok kiépítésére, hanem a meglévő infrastruktúra alkalmazható nagy megbízhatóságú adatátvitelre. Dolgozatomban az elektronikus kereskedelem magyarországi helyzetét szeretném megvizsgálni. 2. Az internet jelentősége, létrejötte A XX. század végén és napjainkban olyan fejlődésnek vagyunk szemtanúi, amely döntően átformálja a mindennapi és az üzlet életet, és amely olyan új utakra irányítja az egyes embereket és a vállalatokat egyaránt, amelyről senki sem térhet le, ha versenyben akar maradni a XXI. század hátralévő részében. Senki, aki az üzleti életben jelen van, legyen bár állást kereső titkárnő vagy vezérigazgató, nem hagyhatja figyelmen kívül az elmúlt század egyik legnagyobb vívmányát, az internetet. Ez az a kommunikációs csatorna, melyre az az új gazdaság épül, amelyben az információ a legnagyobb kincs, és az kerül versenyelőnybe, aki hamarabb jut hozzá a minőségi információhoz. Emellett olyan új lehetőségeket nyújt a költséghatékonyság emelésére, a vállalatokon belüli és közötti, valamint a fogyasztókkal való kommunikációra, amilyet semmilyen más médium nem nyújtott még. Aki nem látja be, hogy a világ megváltozott körülöttünk, nem hajlandó nyitni az új lehetőségek felé, menthetetlenül lemarad. Persze nem minden cég alkalmazhatja maradéktalanul az új megoldásokat, de - legalább egy honlap erejéig mindenkinek ki kell használnia az interneten való megjelenésben rejlő lehetőségeket. Az internet megjelenésének és elterjedésének azonban nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is vannak. Az elektronikus üzletvitel indulásakor úgy tűnt, hogy egy internetes modellre építő cég alapítása elég a sikerhez. Mára kiderült, hogy ez hosszú távon nem elég a sikerhez. A pusztán elektronikus kereskedelemre építő cégek nagy része az elmúlt évben tönkrement, csak a legnagyobbak - amelyek mögött komoly tőke áll, pl. az 7
amazon.com, yahoo.com - élték túl a részvényárak zuhanását. Ez azt bizonyítja, hogy a sokak által jósolt és várt e-forradalom elmarad. Bebizonyosodott, hogy az internet nem győzi le a többi üzletágat, de jelentősége ennek ellenére óriási, hiszen új útra vezette a gazdaságot. Az Új Gazdaság tehát nem pusztán az új technológiára épül, csak megváltozott környezetben zajlik, de ebbe a környezetbe kell mindenkinek beillesztenie a saját modelljét. Nemcsak az óriáscégeknek kellett újragondolniuk piaci magatartásukat és üzleti modelljüket miután bebizonyosodott, hogy az internet térhódítása nem lesz olyan robbanásszerű, hogy felrúgja a közgazdasági racionalitást. A detonáció elmaradt, sokak szerint ebben nem volt semmi váratlan, hiszen elegendő példával szolgáltak az előző technológiai váltások: a televízió sem szorította ki a rádiót, ahogyan a rádió sem a nyomtatott sajtót. Abban mindenki egyetért, hogy az internethasználat elterjedése a jövőben talán kevesebb kilengéssel, de feltartóztathatatlanul halad tovább. Mielőtt még egy rövid történeti áttekintésbe kezdenék az Internet fejlődéséről, fontos megnézni, miért is képes technológiailag sokkal többre, mint az eddigi adatátviteli rendszerek. Ennek oka a digitális technika. Ez a fogalom nagyon gyakran felbukkan az internet kapcsán, és részben magyarázatot ad annak robbanásszerű elterjedésére, így szükségesnek látszik a bővebb tárgyalása. 2.1. A digitális technika szerepe az internet kialakulásában A digitális tárolás nem csak egy a sokféle adattárolási módszer közül. Minden, előtte kialakult ilyen eljárásnak ugyanis - legyen az fizikai (könyvnyomtatás), elektromágneses (magnószalag) vagy bármely más - megvolt az az alapvető hátránya, hogy a jelek másolásakor nem lehetett tökéletes másolatokat létrehozni - vagy csak nagyon jó közelítést, aránytalanul magas költségekkel. Ez abból adódik, hogy mindegyik ilyen, ún. "analóg" technológia nagyon érzékeny a környezetből érkező zavarokra, amelyek szinte kiküszöbölhetetlenek, emellett maga a hordozóanyag és a jeleket kialakító íróeszköz is olyan zavaró tényezőket tartalmazhatnak, amelyek ugyan nem akadályozzák meg teljesen az adat rögzítését, de befolyásolják azt, ezáltal torzítják a rögzítésre kerülő adatokat. A digitális technika nagy újítása ezzel ellentétben az, hogy a nullák és egyesek sorozatával az eredetivel tökéletesen megegyező minőségű, az eredetitől nem csak 8
gyakorlatilag, de elméletileg is megkülönböztethetetlen másolat készíthető anélkül, hogy az eredetiben ez bármiféle károsodást vagy változást okozott volna. Mindehhez társul, hogy a digitális jelek elolvasásához, értelmezéséhez és létrehozásához szükséges különböző eszközök költségei folyamatosan csökkennek, így ma már nem lehet gond akár nagy adatmennyiségeket is házilag, tökéletes minőségben lemásolni. A lényegi kérdés az adatok átvitele. És ezen a ponton mutatkozik meg a digitalizálás nagy előnye és egyelőre nagy hátránya. Az előny egyértelmű: digitálisan tárolt adatokból tökéletes másolat készíthető, bármilyen olyan adattovábbítási módszer segítségével, amely képes két jel között különbséget tenni. Ilyen lehet akár egy távíró is, amely annak idején gyakorlatilag egy egyszerű digitális kóddal továbbított üzeneteket nagy távolságokra, megfelelő kiépítettség esetén az adatok elvesztése vagy eltorzítása nélkül. Hosszas okfejtések nélkül is könnyen belátható, hogy milyen előnyökkel bír, ha bármilyen információ gyakorlatilag időveszteség nélkül, azonnal eljuttatható a Föld egyik pontjáról a másikra, tökéletes minőségben. Az analóg jelek továbbításánál sokszor elegendőek gyenge minőségű továbbítást biztosító módszerek ahhoz, hogy közepes minőségű adattovábbítást érjünk el Ezzel szemben a digitális adattovábbításhoz jó minőségű adattovábbító rendszerek szükségesek, amelyen viszont tökéletes átvitelt lehet megvalósítani. A DAB (Digital Audio Broadcasting) elnevezésű, digitális rádiósugárzást megvalósító technika olyan vételt tesz lehetővé, amit akár azonnal tovább lehetne tetszőleges alkalommal sugározni. Ez a digitális technika nagy előnye. A nagy hátrány egyelőre az, hogy az analóg továbbításhoz képest sokkal magasabb az egységnyi adatra eső költség. Ennek illusztrálására egy példa: a mai technikával egy percnyi zene átvitele hagyományos telefonvonalon analóg jelként - természetesen - egy percig tart, míg ugyanezen a telefonvonalon, digitális jelként 12 perc 27 másodperc. Ezt a hátrányát azonban folyamatosan dolgozza le, az elmúlt tíz évben két nagyságrendet növekedett a sebesség és csökkent a költség, így várhatóan rövid időn belül még ezen a téren is versenyképesebb lesz, mint az analóg jeltovábbítás. A digitalizálásnak tehát mindent összefoglalva három fontos előnye van az analóg technológiákkal szemben. A digitális formában tárolt művek: 9
1. Tetszőleges alkalommal, a minőség bárminemű romlása nélkül másolhatóak. 2. Azonos hordozón tárolhatóak, függetlenül a tárolt mű jellegétől. 3. Bármilyen, a digitális átvitelt támogató kommunikációs eszközön keresztül továbbíthatóak. Ezen a ponton kapcsolódik be a gondolatmenetbe az internet. 2.2. Az internet kialakulása Mint annyi más találmánynak, az Internet alapját is a katonai kutatások teremtették meg. Az 1960-as évek elején az amerikai RAND CORPORATION dolgozói azon kezdtek gondolkodni, hogy a tudósok és egyéb vezető személyiségek hogyan fogják a kapcsolatot egymással tartani egy esetleges nukleáris háború után, ha az infrastruktúra nagy része elpusztul. Egy kommunikációs hálózat központjai nyilvánvalóan vonzó célpontjai az ellenségnek, ezért olyan rendszert találtak ki, ahol gyakorlatilag nincsenek sebezhető, a rendszer működésének szempontjából kritikus centrumok, csak csomópontok (vagyis bizonyos szempontból minden rész centrumnak tekinthető) és ennek megfelelően nem számít, melyik csomópont működik és melyik nem. Természetesen a hálózat működéséhez bizonyos mennyiségű funkcionáló csomópontra azért szükség van. A csomópont: egy olyan számítógépekből és hálózati vezérlőeszközökből álló komplex rendszer, amely a több információs vezetékről érkező adatot osztályozza, csoportosítja, és több információs vezetéken keresztül továbbítja. A csomópontban lévő berendezések a továbbítandó információt kódolják és egységes csomagokra darabolják. A csomagokat, hasonlóan, mint egy telefon-központban, a különböző információs vezetékeken keresztül a célállomásra továbbítják. Minden csomag egységesen tartalmazza a küldő számítógép és a célszámítógép címét. Az internet lényege, hogy a hálózat az elküldött információt eljuttatja a célállomásra a csomópontok segítségével, de nem mindegyiket azonos útvonalon, hanem több, alternatív útvonalon keresztül. Maga az útvonal és a csomópont, amelyen keresztül az adatok eljutnak A pontból B-be, teljesen lényegtelen, csak az a fontos, hogy az adatok célbajussanak. 10
A RAND CORPORATION 1964-ben hozta nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos elképzeléseit. A National Physical Laboratory 1968-ban, Angliában tesztelt először ilyen elképzelésen alapuló hálózatot, az amerikai hadügy-minisztérium, a Pentagon pedig nem sokkal később, 1969-ben, az Advanced Research Projects Agency (ARPA) révén állította fel nagy sebességű szuper-számítógépekből létrehozva az ARPANET nevezetű hálózatot, amikor a Los Angeles-i Egyetem Network Measurement Center részlegének számítógépét összekötötték a Stanford Research Institute számítógépével. Az ARPANET-nek 1969 végére négy, 1971-ben tizenöt, 1972-ben harminchét csomópontja volt. Ez a néhány csomópont már elegendő volt ahhoz, hogy a tudósok tanulmányozni tudják az ilyesfajta hálózatokat. Ez nem maga az összeköttetés ténye miatt számított újdonságnak, hiszen már akkor is viszonylag régóta alkalmaztak hálózatba kötött számítógépeket mind kormányzati, mint tudományos, mind kereskedelmi téren bár messze nem olyan mennyiségben, mint ma. A lényeges kérdés az így létrehozott hálózat jellemzőiben volt. A hálózati adatátvitelre a korábbi években kifejlesztett csomagkapcsolt technológiát alkalmazták. Így aztán kialakult a mai Internet alapja, amelynek finanszírozása kezdetben az Egyesült Államokat terhelte, majd fokozatosan átvették a kereskedelmi szolgáltatók. Az 1980-as évek elejére az ARPA-nak jobb hálózati protokollra (szabálygyűjteményre) volt szüksége, mivel egyre többféle hálózaton, például műholdas és rádiós kapcsolaton keresztül kellett a csomagokat továbbítania. Így aztán a szoftverfejlesztők 1983. január 1-én létrehozták azt a protokolt amit ma is használnak, a TCP/IP vagy Transport Control Protocol/Internet Protocol-t, (Átvitel-vezérlőprotokoll/Internetprotokollt). A TCP/IP lehetővé tette, hogy a hálózatok egységesen kezeljék a különböző típusú vezetékekről érkező különféle csomagokat. A vezetékek nemcsak a hagyományos telefonvonalakat jelentik, hanem az üvegszálas kábeleket, a rádiós- és műholdas csatornákat. A kezelőprogramok az információt kisebb, jobban kezelhető egységekre, a fent említett csomagokra bontják, és minden csomaghoz hozzárendelik a küldő és a célszámítógép címét, megjelölik, hogy hányadik az állományon belül, majd a hálózatra helyezik a csomagot. A hálózat feladata, hogy a csomagok rendeltetési helyét megtalálja, és célhoz juttassa őket. A hálózat forgalmától függően (ahol egyéb csomagok szintén a 11
rendeltetési helyük felé haladnak) az információs egységeket képező csomagok lehet, hogy eltérő útvonalakon érik el a célként megjelölt számítógépet. Az Internet maga nem jelenik meg a felhasználónak olyan egyértelmű szolgáltatási formában, mint a telefon vagy a rádió. Éppen azért, mert mindenféle digitális jelet képes átvinni, többféle felhasználási lehetőség alakult ki, ezek közül néhány tényleges, több másik kvázi szabványként szerepel. 3. Az internet alapvető szolgáltatásai Mára már mindenki számára ismerős szó, mégis nehéz a meghatározása. Alapvetően a "hálózatok hálózata" vagy "A Hálózat" lenne a legmegfelelőbb, de ezek nem érzékeltetik megfelelően, hogy miben is több az internet például - az egyelőre jóval elterjedtebb - telefonhálózatnál. Sokan úgy jellemzik, mint a Földet körülölelő elektronikus kéreg, melyben minden másodpercben információk, adatok tömkelege száguld a rendeltetési helye felé. Az alapvető felhasználási lehetőségek az adatcseréhez kapcsolhatók. 3.1. A legelterjedtebb felhasználási lehetőségek 3.1.1. World Wide Web Az internet, mint fogalom alatt általában ezt érti a felhasználók nagy többsége. Eredetileg szöveges információ megjelenítésére hozták létre, alapja a HTML (HyperText Markup Language) nyelv. Az Interneten lévõ programok adatcseréjéhez protokolloknak nevezett, meghatározott szabálygyûjteményt kell követni. A Web-címeknek a http betűkkel kell kezdődniük, mert a Web-szoftvere a HTTP (Hipertext Átviteli Protokoll azaz Hypertext Transport Protocoll) protokollt követi. Röviden a HTTP írja le azokat a szabályokat, amelyeket a programok a Weben történõ információcseréhez követnek. A Web elnevezése onnan ered, hogy az egymásra hivatkozó dokumentumok egy információhálót (magyarul web szövedéket, pókhálót jelent) alakítanak ki. A HTML nyelv lehetővé teszi, hogy a szöveg egy pontján elhelyezzünk egy, a szöveg másik pontjára vagy akár teljesen más dokumentumra mutató hivatkozást. A WWW, vagyis világháló tehát nem más, mint sok olyan dokumentum, amely egymásra mutató hivatkozásokat tartalmaz. A HTML továbbfejlesztett változatai már nem csak 12
szöveg, hanem kép, hang és egyéb információ továbbítására is alkalmassá tették a világhálót, mindössze a megfelelő programra van szükség az információk fogadására. Ez a program a böngésző (angol nevén browser). A böngésző értelmezi és jeleníti meg a kiszolgálótól HTML nyelven megkapott információt - ezáltal kulcsszerepe van a WWW használatában. A legismertebb böngészők a közis-mert Microsoft cég Internet Explorere, és a Netscape cég által létrehozott Netscape Navigator. 3.1.2. FTP (File Transfer Protokoll) Az eredetileg szöveges információ megosztására tervezett Interneten lehetővé teszi az egyéb, számítógépes fájlok átvitelét is. Képes bármilyen, fájl-formában tárolt adat átvitelére, nem tesz különbséget a program, kép, hang vagy egyéb adat között. Jelentőségre kezdetben különösen a programok átvitele terén tett szert, mivel segítségével kialakulhatott egy alternatív, a bolti kereskedelemtől független szoftver-terjesztési struktúra - a shareware. (Lényege, hogy a programot bizonyos ideig ingyen, próbaképp lehet használni, majd ezután eldönthetjük, hogy fizetünk-e érte, vagy sem.) Manapság az FTP sokszor kerül szerzői jogsértésekkel, különösen az ún. MP3 formátummal kapcsolatban kerül szóba. 3.1.3. Telnet Az Internet és általában a nagy számítógépek legkorábbi felhasználási módja. Lényege, hogy a kliens gép gyakorlatilag a kiszolgáló monitora és billentyűzete lesz, a megadott parancsokat a kiszolgáló hajtja végre. Ma egyre ritkábban használják, mivel a mai kliensek teljesítménye már sokszorosan meghaladja az akkori kiszolgálók teljesítményét, így maguk is képesek a legtöbb feladat végrehajtására. 3.1.4. E-mail (elektronikus levelezés) Ma a WWW mellett a másik, legtöbbet használt lehetőség. Amint azt a neve is mutatja, az interneten keresztül történő levelezésre alkalmas. Ezek a levelek tartalmazhatnak szöveget, képet, hangot, bármilyen olyan adatot, amit a levelezéshez használt program értelmezni tud. A leveleket általában nem a felhasználó számítógépe küldi el, ill. fogadja, hanem az Internetre állandó jelleggel csatlakoztatott e-mail 13
kiszolgáló, amelyen felhasználók ezreinek lehet postafiókja, amelyből aztán lehívhatják leveleiket a saját számítógépükre. 3.1.5. Newsgroup Hírcsoportnak vagy levelezési csoportnak fordítható. Lényege, hogy egy-egy téma iránt érdeklődők a megfelelő csoportban elolvashatják a mások által küldött hozzászólásokat és maguk is írhatnak olyan levelet, ami mindenki által hozzáférhető, elolvasható lesz. Ma több tízezer ilyen levelezési csoport van, amelyet a világszerte kiszolgálók sokasága tart nyilván és szinkronizál egymással. 3.1.6. IRC (Internet Relay Chat) Az newsgroupokhoz hasonlóan csoportokba rendezett beszélgetési lehetőség, de itt az egyes résztvevők nem elektronikus levelekkel kommunikálnak, hanem állandó résztvevői egy beszélgetésnek, amiben akár több száz másik ember is részt vesz. Olyan internetes party-vonal, a témák pedig szabadon választottak. Lényeges ezzel kapcsolatban még megemlíteni, hogy a beszélgetés során a részt vevők egymásnak célzottan tudnak fájlokat küldeni. 3.2. Kvázi szabvánnyá vált felhasználási formák Ezek olyan programok vagy technológiák, amelyek ugyan nem hivatalos szabványok, de széles elterjedtségük miatt nem lehet őket az Internet vizsgálatakor figyelmen kívül hagyni. 3.2.1. Streaming (áramlásos) technológiák Bár az Internet képes bármilyen digitális információ, közte hang és mozgókép átvitelére is, de ez hosszú ideig alig került kihasználásra, mert ahhoz, hogy a felhasználó számítógépe ezt le tudja játszani, az egész adatfájlt le kellett tölteni, ez pedig a telefonvonalon keresztül létrejövő kapcsolat esetében még a legjobb tömörítési eljárásokkal is majdnem ugyanannyi idő, mint amilyen hosszú a hang vagy film. Ennek áthidalására alakult ki először a RealAudio és RealVideo, majd ezek egyesítésével a RealPlayer technológia, amely már aközben le tudja játszani a megfelelő formátumú 14
fájlokat, hogy azok érkeznek a számítógépre. Így elég az, ha az Internetről egy másodperc alatt megérkezik egy másodpercnyi filmanyag, a felhasználó számára érdektelen, hogy a gépe háttértárolójáról vagy az Internetről folyik-e a lejátszás. A technológia fontossága abban rejlik, hogy segítségével megvalósítható az Interneten keresztüli rádió és tv-adás messze az adók hagyományos hatósugarán kívül, gyakorlatilag az egész világon. 3.2.2. Internet-telefon A hálózaton keresztüli hangátvitel másik felhasználási lehetősége. A felhasználó számítógépe, amennyiben megfelelő felszereltséggel rendelkezik; képes a hangot digitalizálni, tömöríteni és elküldeni a "felhívott" számítógépre. Ez szintén a megfelelő felszereltséggel visszaalakítja az adatot hanggá és a folyamat kezdődhet elölről század másodpercenként. Ez gyakorlatilag helyettesíteni lesz képes a telefont sok helyen különösen a távolsági beszélgetések piacán feltéve, hogy fejlődik az internet átviteli sebessége. 4. Az Internet fejlődése Ahogy az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején egyre többen használták az Internetet, az gyorsan az információk millióinak tárházává vált. 1992-re az Internet növekedésére vonatkozó becslések szerint az információmennyiség naponta mintegy 75 000 dokumentummal bővült. Sajnos számos dokumentum a legtöbb felhasználó számára elérhetetlen maradt, egyszerűen azért, mert nem tudták, hogy ezek a dokumentumok léteznek, és hogyan lehet elérni őket. Az átlagos felhasználó számára a 90-es évek elejének Internet nehezen elérhetõ információs sztráda lett, kevés felhajtási lehetőséggel. Ebben az állapotában az információ, mint szigetek ágyazódtak az internet hálójába. A különbözõ szolgáltatók számítógépeinek tárolóin lehetett fellelni a keresett információt és csak a bennfenteseknek volt joguk és ismeretük a hollétérõl. Szerencsére a World Wide Web létrehozásával mindez megváltozott. A World Wide Web vagy világháló tehát, mint azt fentebb kifejtettem, egymásra hivatkozó dokumentumok összessége, amely az interneten helyezkedik el. Az egymáshoz kapcsolódó dokumentumok csatolásával a Web nagyon egyszerűvé teszi az 15
információkeresést és -kereskedést. Szerte a Weben milliónyi dokumentum létezik. Minden dokumentumnak egyedi neve van, amelyet URL-nek (egységes erőforrás kereső nek) neveznek. A Web elnevezése onnan ered, hogy az egymásra hivatkozó dokumentumok egy információhálót alakítanak ki. Ahhoz, hogy az Internet elindulhasson azon az úton, amely a mai állapot eléréséhez vezetett, szükség volt a Netscape cég által létrehozott, ún. browser -re, vagy magyarul: böngészőre. Ez valósította meg az interneten keresztül folyó adatcserét, mivel képes volt a weblapokat lekérni a szolgáltatótól, és megjeleníteni a felhasználó személyi számítógépén. Kialakult egy egységes dokumentumtárolási, -keresési, -lekérdezési és megjelenítési rendszer. A dokumentumokat bármilyen számítógépen tárolhatják (személyi számítógéptől egészen a több szobányi szerverekig) és a berendezést az internetre kapcsolva a dokumentumot a világ bármely pontján található érdeklődő számára a böngészője segítségével elérhetővé teszik. Ebben a rendszerben közömbös a tároló berendezés fajtája, helye, nagysága, a kérdező helye és berendezésének típusa. A rendszer kialakulásakor csak tudományos kutatási szöveges dokumentumok voltak elérhetõ a világhálón, de a robbanásszerû fejlődés következtében a dokumentumokban megjelentek a képek, a hangok, a mozgó filmek. A szolgáltatók és gyártók versenye egy új média kialakulását eredményezte, ahol a szigorúan vett tudományos anyagok mellett a leghétköznapibb információig minden megtalálható. Még kezdetben csak kevés embernek volt meg a lehetősége, hogy gondolatait közkincsé tegye, mára bárki havi pár ezer forintért helyet bérelhet a világhálón, és a számára fontos gondolatait közölheti az érdeklődő olvasóval. 5. Elektronikus kereskedelem Az intenetben rejlő lehetőségeket természetesen a gazdasági szektor is felismerte. A kezdeti idegenkedés után, az úttörőket követve az elmúlt években egyre többen akartak beszállni az óriási haszonnal kecsegtető új, stratégiájukat kizárólag az internetre építő vállalkozásokba. Úgy tűnt, hogy megtalálták azt az eszközt, amivel életet lehelhetnek a világgazdaságba, a befektetők öntötték a pénzt a dotcom cégekbe. Mindenki azt hitte, hogy egy weboldal indítása, az árucikkek és a szolgáltatások interneten keresztül történő árusítása elegendő a sikerhez. Az első baljós jelek 2001. áprilisában jelentkeztek, (ekkor 16
kezdtek esni a netes cégek részvényeinek árfolyamai esni kezdtek az amerikai tőzsdén, ám szeptemberig még mindenki bizakodott). Ezután indult meg a látványos csődök és felvásárlások hulláma. Kiderült, hogy a piac nem bír el ennyi szereplőt, a közgazdaságtan keresleti-kínálati törvényei az interneten is érvényesek. Körülbelül egy évtized alatt az internet nagy utat tett meg: a kezdeti, csak szűk körben használatos technológiát kétkedve fogadták, majd egyre gyorsabban hódította meg a mindennapi és a az üzleti életet is, míg mindennapjaink részévé vált, és mára talán megtalálta a helyét, többé nem valami üdvözítő eszköznek tekintik, hanem egy új kommunikációs csatornának, amely átalakította, megrengette, de nem váltotta meg a világot. Az interneten keresztül zajló gazdasági folyamatok összefoglaló neve: Electronic commerce vagy e-commerce, magyarul elektronikus kereskedelem. Az elektronikus kereskedelem nem szinonimája az elektronikus üzletvitelnek, az e- business-nek. Az e-business több mint az elektronikus kereskedelem, mert magába foglalja a vállalat belső folyamatainak (termelés, készlet-gazdálkodás, kockázatmenedzsment, humánerőforrás-menedzsment, stb.) elektronikus úton való szervezését. Az elektronikus kereskedelem alatt nem csak az értékesítést, hanem a beszerzést, a beszállítókkal és a vevőkkel való kapcsolattartást kell elsősorban érteni. De az internet a kereskedelem számára nem csupán egy gyorsabb kommunikációt lehetővé tevő eszköz, mert magában hordozza a személyre szabott marketing megvalósításának lehetőségét. A legtöbb vezető főként marketing-eszközt lát a hálózatban. A következő három alfejezetben az e-kereskedelemhez kapcsolódóan az internet gyakorlati vállalati alkalmazását, az internet egyik legdinamikusabban fejlődő ágát a mobil internetet illetve az általánosan felmerülő jogi kérdéseket fejtem ki. 5.1. Elektronikus kereskedelem vállalat szintű bevezetése A bevezetés előtt a vállalati modellnek alkalmasnak kell lennie az elektronikus kereskedelemre! Amikor egy cég az elektronikus kereskedelem bevezetése mellett dönt, szem előtt kell tartania az alkotórészek kiválasztásánál, hogy milyen módon tudja azokat meglevő, kritikus üzleti alkalmazásaihoz kapcsolni. 17
Szempontok: Rugalmas: megfelelő kapcsolatokkal bír a partnerek kritikus alkalmazásaihoz, informatikai rendszereihez. Szabványok, protokollok. Skálázható: a növekvő volumenű üzleti tranzakciók feldolgozása iránti igény jelentkezésekor folyamatosan bővíthető. Robusztus: komplex tranzakciók is nagy megbízhatósággal dolgozhatók fel rajta. Kiterjeszthető: az előre nem látható igények és követelmények jelentkezésekor azokhoz gond nélkül igazítható. Globális: fel van készítve multidevizás tranzakciókra, földrajzilag kötetlen és több nyelven elérhető. Biztonságos oly módon, hogy a biztonsági szabványok integráltan vannak benne. Az e-commerce hatékony alkalmazása a cég üzleti tevékenységének gyökeres átalakítását is jelenti. Magában foglalja az információk egyedi elosztását, a külső folyamatok támogatását, az üzleti tranzakciók könnyebbé tételét. Része az erőforrás-kihelyezés és a kommunikáció a cég leányvállalatai, ügynökei és más tevékenységet támogató szervezetei között. 1. számú ábra: Vállalati hálózat Vállalat Raktár Egyéb Folyamatirányítás LAN Pénzügy Potenciális vevő INTERNET Bank Beszerzés Hálózati kiszolgáló Beszállító Leányvállalat Forrás: Adamcsik János: Irodaautomatizálás p.128 Az e-business kínálta egyik legnagyobb lehetőség a külső partnerek integrálása a meglevő üzleti folyamatokba. Ehhez az alapot a belső folyamatok támogatása és 18
hatékony szervezése adja, melyekhez a külső kapcsolatok (beszállítók, disztribútorok, szolgáltatók) úgynevezett interfészeken keresztül kapcsolódhatnak. A 1. számú ábrán a kapcsolat interneten keresztül valósul meg. Az üzleti folyamatok távoli partnerek és alkalmazottak közötti megosztást a vállalat hálózati kiszolgálójával (WEB szerver, EDI szerver, Payment szerver) karöltve a workflow manager és integrátor végzi. A jogosult felhasználó számára, az annak megfelelő vállalati arcot mutatja, elzárva a többi adattól. Erőforrás-kihelyezés és automatizált műveletek esetén az infrastruktúra kiegészül az üzenetsor-kezelő rendszerrel. A vállalat ilyesfajta megjelenése az interneten hatalmas kockázattal jár, ezért biztonsági technológiák beépítése elengedhetetlen az infrastruktúrába. A jelenlegi statikus üzleti kapcsolatok az EU-ban dinamikusakká alakultak, melyeket más-más cégek, illetve osztályok vezetnek a különböző ügyfélhelyzetekben, különböző módon. 5.1.1. Dinamikus üzleti kapcsolatok előnyei Kicsi, dinamikus egységek hozhatók létre. A szervezeti struktúra egyszerűsíthető. Lehetőség van a gyors változtatásra az ügyfelek követelményeinek változásakor, a gazdasági folyamatok és tendenciák módosulásakor. Kis cégek hálózatával rugalmasan fedhetők le nagy projektek és üzleti lehetőségek. A "hiánypiacok" is könnyen lefedhetőek a rugalmasságnak és a költségstruktúrának köszönhetően. 5.1.2. A dinamikus működés követelményei Fel kell ismerni a szellemi termékek jelentőségét. Szükséges az információk és tranzakciók hatékony kezelése. A meglevő szabványokat hatékonyan kell felhasználni. Nyitottságra van szükség más cégek, illetve emberek integrálásának irányába, a szellemi termékek biztos hátterével. 19
A számítástechnika hatékony használata, többek között osztott tervező és fejlesztő eszközök által. Új vállalati struktúrák (tanuló szervezetek) kialakítását sem lehet elkerülni. Az e-businessben rejlő lehetőségek a cég üzleti hatékonyságát is jelentősen fokozhatják. Ehhez a változtatásokat ki kell terjeszteni a belső információk áramoltatására, a belső folyamatok támogatására, a munkafolyamatok vezérlésére is. Segítségével optimalizálható a dokumentumok kezelése, a szellemi termékek kezelése, a vezetői információk gyűjtése és kezelése is. Ezen lehetőségek hatékony használatával a cégek folyamatosan tanuló és megújuló szervezetté válhatnak. Adamcsik János(1998) 5.2. Mobil internet és az e-commerce A GartnerGroup elemzői szerint, a mobiltelefonok felül írják az elektronikus kereskedelem szabályait. Azt mondják, hogy amíg az USA-beli vállalkozások a fogyasztók felé történő e-commerce eszközeként elsődlegesen a PC-re és a tévére összpontosítanak, addig az USA-n kívül ugyanerre a célra a mobiltelefon a felkapottabb. Ez a trend különösen tisztán látszik Európában, ahol a mobiltelefon és az Internet adaptációjának aránya 4:1, és a GartnerGroup szerint az elektronikus kereskedelem e területén Európa nemcsak utoléri, hanem hamarosan felül is múlja Amerikát. A mobiltelefon-használat lélegzetelállító sebességgel nő Európában, az elemzők szerint 2004-re meghaladja a 60 százalékot. Mellette olyan vezeték nélküli technológiák is megjelennek, mint a Bluetooth vagy a WAP (Wireless Application Protocol), s az ezekkel kombinált mobiltelefonok és a közös mobileszköz-operációsrendszerek (Windows CE, Epoc (Motorola, Nokia, Ericsson és Psion által alapított Symbian konzorcium fejlesztése)) jelentős szerepet játszanak majd a következő három évben mind a weben keresztüli, mind a közvetlenül a vevőket megcélzó üzleti modellekben megvalósuló mobil e-commerce-ben. Egy újabb jóslat szerint 2004-ben a felhasználókkal történő e-commerce tranzakciók legalább 40 százaléka az USA-n kívül bonyolódik majd, és hordozható, celluláris egységekről kezdeményezik azokat. Az ebben az évben piacra dobott telefonok 95%-ában lesz WAP-lehetőség, azaz mikroböngészőként működhetnek, és a web tartalmát kicsiny képernyőjükhöz igazíthatják. 20