3/1.7.1 Munkavédelmi oktatás és képzés Mikor kell munkavédelmi oktatást biztosítani Oktatási szabadság törvényi korlátozással A munkavédelmi törvény a munkáltató feladatainak meghatározása során úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, 1 munkavégzési hely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. [Mvt. 55. (1) bek.] Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni. Rendes munkaidő alatt a munkavállalóra irányadó munkavégzési időt kell figyelembe venni. Pl.: teljes (napi 8 órai) vagy rész (napi 4, 5, 6 stb.) órai munkaidőt. Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A munkavédelmi törvény alapelvi szinten rögzíti a munkáltató felelősségét azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven megismerje az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Ez az előírás amint más fejezetekben már jeleztük a munkáltató költségét terheli. A munkavédelmi törvény a munkavédelmi oktatásra nem ír elő kötelező módszert, annak tartalmi és formai meghatározását a munkáltató hatáskörébe utalja. Fontos kiemelni azonban a törvény azon rendelkezéseit, amelyek behatárolják a munkáltató mozgásterét. A törvény tételes rendelkezéseiből következik a követelmény, hogy a munkavédelmi oktatatást a munkavégzés megkezdése előtt kell megtartani, a munkavédelmi oktatatás agyagát elméleti és gyakorlati ismeretekből kell összeállítani, a munkavédelmi oktatás anyagának elsajátításáról a munkáltatónak meg kell győződnie, a munkavédelmi oktatást időközönként meg kell ismételni ahhoz, hogy a munkavállaló a foglalkoztatás egész tartama alatt rendelkezzen a szükséges munkavédelmi ismeretekkel, az oktatást a munkavállaló munkaidejében kell megtartani, mégpedig olyan időtartamban, hogy a munkavállaló képes legyen elsajátítani és a gyakorlatban alkalmazni az oktatott munkavédelmi ismereteket, és ha a munkavállaló az oktatás során nem sajátította el az oktatott anyagot, az oktatást meg kell ismételni. 2 A munkavédelmi oktatást elő kell készíteni. Az előkészület egyik legfontosabb mozzanata az oktatandó anyag megtervezése, az oktatási tematika összeállítása és az oktatással megbízott személyek megfelelő felkészítése. Oktatási tematikai részletező anyagokat az aktualizálásban tervezünk megjelentetni. 1 Munkába állás nem azonos a munkaviszony létesítés Mt.-ben rögzített időpontjával. Fennálló munkaviszony alapján sem végezhet még munkát az, akinek az adott munkahely vonatkozásában előírt munkavédelmi oktatása nem történt meg. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a próbaidő (Mt. 81. ) sem mentesíti a munkáltatót az adott személy munkavédelmi oktatása alól. 2 A munkavédelmi oktatás sikeres vagy sikertelen eredménye összefügghet a Mt. 89. (3) bek. írott munkavállaló képességére történő hivatkozással gyakorolható munkáltatói rendes felmondásra. 1
A munkavédelem gyakorlatában a korábban hatályos jogszabályok rendelkezései alapján kialakult és nyugodtan állíthatjuk, hogy bevált oktatási formák az előzetes, az ismétlődő és a rendkívüli munkavédelmi oktatás. Az oktatás elméleti és gyakorlati célja 3/1.7.2 Előzetes munkavédelmi oktatás Az előzetes munkavédelmi oktatás tulajdonképpen ismerkedés a munkavédelmi követelmények rendszerével, a munkahelyen fellépő lehetséges veszélyekkel és veszélyhelyzetekkel, a védekezési módozatokkal, az alapvető munkavédelmi előírásokkal és magatartási szabályokkal. Ezeket az ismereteket nem elég a munkavállalónak megismerni, hanem el kell azokat sajátítania, mégpedig úgy, hogy a gyakorlatban alkalmazni is tudja azokat. Veszélyhelyzetben megfelelően tudjon viselkedni és megfelelően tudjon védekezni. A törvény szigorú követelményét csak akkor lehet teljesíteni, ha a munkavállalóval megismertetik a munkája során érvényesítendő munkavédelmi előírásokat, azok alkalmazási módozatait és be is gyakoroltatják a lehetséges cselekvési, magatartási szabályokat. Célszerű az előzetes munkavédelmi oktatás anyagát két részre osztani és az oktatást ennek megfelelően két részben megtartani. Az első részben az elméleti, a második részben a gyakorlati ismeretekre kell a hangsúlyt helyezni. Az előzetes elméleti oktatás tematikájának összeállításánál két szempontra kell ügyelni. Az egyik az, hogy az oktatandó ismeretanyag fogja át a munkavédelemmel kapcsolatos általános, minden munkahelyen szükséges ismereteket, a másik szempont, hogy részletesen és kellő mélységben tartalmazza azokat a foglalkozási szabályokat, műszaki előírásokat, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy a munkavállaló biztonságosan végezhesse munkáját. Ezt az ismeretanyagot nem szabad a munkavállaló kizárólagos munkavégzésére korlátozni, az ismeretanyagnak át kell fognia mindazokat a területeket amelyekkel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet (pl. raktár helyiségek, előkészítő helyiségek, közlekedési útvonalak stb.) Melyek a munkavállalók kötelességei? Az előzetes elméleti oktatás során szükséges kitérni a munkavállaló kötelességeire. Meg kell ismertetni a munkavállalót a munkavédelmi törvény reá vonatkozó rendelkezéseivel. Először is tudatosítani kell a munkavállalóval, hogy a munkavédelmi oktatáson való részvétele és az oktatott anyag elsajátítása és alkalmazása számára kötelező, annak hiányában nem végezhet semmiféle munkát. Tudnia kell, hogy munkahelyén csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelenhet meg és végezhet munkát, és hogy mit jelent a munkavégzésre alkalmas állapot (egészséges és kipihent, alkoholtól, mindenféle kábító hatású szertől- és gyógyszertől mentes állapotot) csak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát (természetesen ismertetni kell ezeket a szabályokat), köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni (ismertetni kell azt is, hogy mi a munkáltató elvárása a munkaeszköz ellenőrzésére, karbantartására vonatkozóan, és hogy mi minősül rendeltetésszerű használatnak) köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni (ki biztosítja a védőeszközt, hogyan kell azt használni, milyen módon kell tisztítani és tárolni, ha a védelemre alkalmatlanná vált a munkáltató köteles leselejtezni), 2
köteles a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni (el kell mondani, hogy milyen legyen az a ruházat, pl. testhez simuló), köteles munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, köteles a részére előírt orvosi meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni. Kapcsoljuk össze az oktatási folyamatot gyakorlati példák bemutatásával. Kiemelt oktatási tárgykörök Különös hangsúllyal és teljes részletességgel kell oktatni a munkavállalót arra, hogy önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket, 1 ha veszélyt jelentő rendellenességet vagy üzemzavart tapasztal, köteles azt a tőle elvárható módon megszüntetni, vagy ha erre nem képes, akkor erre intézkedést kérni a felettesétől, a balesetét, sérülését vagy rosszullétét azonnal jelenteni köteles felettesének. (Ez a kötelezettség más személy balesete, rosszulléte, sérülése esetén is érvényesülő kötelezettség.) Az elméleti oktatás kiterjed a munkavállaló jogaira. Arra, hogy jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, az előírt védőintézkedések megvalósítását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását és a betanuláshoz szükséges lehetőség biztosítását, a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállalóknak tudatában kell lenniük azzal, hogy nem érheti őket hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépésért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentésért. Tisztában kell lenniük azzal, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére munkavédelmi képviselőt jogosultak választani maguk közül. Tudniuk kell, hogy mikor jogosultak és mikor kötelesek a munkavégzést megtagadni. A munkáltató belső szabályainak megismertetése a munkavállalóval Az előzetes elméleti oktatás során szükséges megismertetni a munkavállalókat a munkáltató munkavédelmet érintő utasításaival, belső szabályaival. Ennek megfelelően oktatni kell a munkavédelmi szabályzat rendelkezéseit (ha készült munkavédelmi szabályzat), a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokban foglalt rendelkezéseket (ha készültek ilyen utasítások), az egyéni védőeszköz juttatásának rendjét, az alkalmassági orvosi vizsgálatok rendjét, a munkavállaló ezzel kapcsolatos kötelezettségét, a mentési tervet, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre kiható utasításokat (tűzvédelmi, környezetvédelmi stb.) az elsősegélynyújtásra vonatkozó munkáltatói rendelkezést. 1 A munkavállaló teljesítménykövetelményeit úgy kell meghatározni, hogy a munkavédelmi eszközök, szabályok megtartásával munkaszerződésében írottak szerint megállapított munkabérét keresetét el tudja érni. 3
A munkáltató kárfelelősségének bemutatása Ki bízható meg szakmai felügyelettel? Előzetes elméleti oktatás során kell ismertetni a munka- és üzemi balesetekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségeiket, hogy a saját balesetüket kinek és mennyi időn belül, illetőleg ha balesetet észlelnek azt kinek és hogyan kell jelenteni. 1 Az oktató ismertesse a munkavédelmi előírások megszegésével járó munkajogi. polgári jogi felelősséget. Az előzetes gyakorlati oktatás célja, hogy felkészítse a munkavállalókat azoknak az ismereteknek a gyakorlati alkalmazására, amelyeket az elméleti oktatás során elsajátított. A gyakorlati oktatás keretében meg kell mutatni a munkavállalónak a munkahely és az elvégzendő munkafolyamat veszélyeit. Ezt még akkor is el kell végezni, ha a munkavállaló korábbi munkahelyén azonos feladatot, munkakört látott el. Ismertetni kell vele, hogy ezek a veszélyek hogyan keletkeztek, miben áll a veszélyeztető hatásuk. Tájékoztatni kell őket a veszélyeztetés állandó és folyamatos vagy időszakos, előre kiszámítható vagy váratlanul fellépő lehetőségére. Ugyancsak ismertetni kell a veszély elhárításának módját. Meg kell mutatni a munkavállalónak a kollektív védelmi rendszereket, a védőberendezéseket és azok működését. Gyakoroltatni szükséges azok különböző szituációkban történő alkalmazását. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a védőberendezés kiiktatása milyen veszélyhelyzetet idézhet elő, magyarázzuk el, hogy a kiiktatással saját maguk vagy munkatársaik testi épségét esetleg életét is közvetlen veszélynek teszik ki és az milyen felelősséggel jár. Emlékeztessük a munkavállalókat arra, hogy védőberendezések kiiktatása mindig szándékos cselekvés a felelősség szempontjából. Megmutatást igényelnek azok az egyéni védőeszközök, amelyeket a munkavállaló munkavégzése során köteles használni. Ismertetendő e védőeszközök használatának módja. Természetesen gyakoroltatni kell azok lehetséges használatát. Meg kell mutatni azokat a fontosabb szakmai fogásokat, amelyek segítik a munkavállalót abban, hogy a munkáját biztonságosan végezze. A gyakorlati oktatás keretében az elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető követelmény E tárgykörnél speciális szakképesítésű személyek igénybevétele tanácsolható. A munkavédelmi törvény rendelkezéséből következik, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást a munka megkezdése előtt kell megtartani. A bonyolult, nagyobb felkészültséget igénylő munkakörökben a gyakorlati oktatás hosszabb folyamat is lehet, ilyenkor nagyon fontos betartani a munkavédelmi törvény azon rendelkezését, hogy a munkavállaló felügyelet nélkül nem végezhet munkát. A felügyelettel csak olyan személyt szabad megbízni, aki szakmailag megfelelően képzett, rendelkezik a szükséges munkavédelmi ismeretekkel, a munkavédelmi előírásokat betartja és egyébként is pozitív a hozzáállása a munkavédelmi kérdésekhez, fegyelmezettsége alapján valószínűsíthető, hogy pozitív példája a munkavállalót a munkavédelmi szabályok betartására fogja ösztönözni, szakmai tudásánál és emberi erényeinél fogva megfelelő tekintéllyel rendelkezik a munkavállalók körében. A munkavédelmi oktatással szemben támasztott törvényi kötelezettségnek, miszerint a munkavállalónak a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkeznie kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, hogy ismernie kell a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat, csak úgy lehet eleget tenni, ha a 1 Visszautalunk a szóbeliségre, írásbeliségre vonatkozó fejezetünkre. A modern hírközlési eszközök mobil telefon, SMS stb.) bemutatására is indokolt kitérni. 4
Mikor jó az ismétlődő munkavédelmi oktatás tematikája? munkavédelmi oktatás ismeretanyagát meghatározott időszakonként a munkavállalók felfrissítik. A munkavédelmi törvény arra kötelezi a munkáltatót, hogy a munkavédelmi oktatást szükség esetén időszakonként ismételje meg. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a munkavédelmi oktatást milyen időközönként szükséges megismételni. Ennek meghatározását a munkáltató hatáskörébe utalja. [Mvt. 55. (1) bek.] E követelmények érvényesülnek speciális módszerek alkalmazásával a szakmunkás tanulók gyakorlati képzésekor, illetve testi, esetleg szellemi fogyatékosságban szenvedő munkavállalók esetében is. Halláscsökkent vagy világtalan személyek munkába állítását is előzetes, időszakos, soron kívüli munkavédelmi oktatásnak kell megelőznie. Itt hívjuk fel a figyelmet azokra a munkavállalókra, akik valamely ok következtében többszörösen hátrányos élethelyzetben élve, az írásos kommunikációt ami a munkavédelmi oktatás egyik módszere nem, vagy csak alacsony szinten sajátították el. Sajátos problémákkal találkozhatunk a kirendelések, kiküldetések és a munkaerőkölcsönzések körében. Az eredeti és a foglalkoztató munkáltatót munkavédelmi oktatás egyaránt terheli. Az előbbit a munkáltatói jogállás következtében, az utóbbit a konkrét munkavégzési körülmények vonatkozásában. E kérdések bonyolultak, ha tartós a más munkáltatónál foglalkoztatás (munkaerő-kölcsönzés). Meg kell a két munkáltatónak állapodnia a munkavédelmi oktatások kérdésében és az oktatás költségeiben, dokumentálásában. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakoriságát a munkakör és a munkahely veszélyességére, a védekezés bonyolultságára, az érintett munkavállalók előképzettségére és képességére, illetőleg a munkavédelmi ismeretek nehézségi fokára figyelemmel célszerű meghatározni. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás tematikája akkor felel meg a törvényi előírásoknak, ha az oktatás alkalmas az előző oktatás során megszerzett elméleti és gyakorlati munkavédelmi ismeretek felelevenítésére, a munkáltatónál vagy a szakmában bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések tanulságainak levonására, a munkavédelmi követelményrendszerben bekövetkezett változások megismertetésére, a védőberendezésekben és az egyéni védőeszközökben bekövetkezett változások megismertetésére. Rendkívüli munkavédelmi oktatás akkor indokolt, ha olyan váratlan esemény történt a munkáltatónál (esetleg a szakmában), amely tanulsággal szolgál a munkavállalók számára. E körbe tartoznak az azonnali bejelentésre kötelezett súlyos munkabalesetek, a tömeges balesetek, illetőleg azok az események, amikor személyi sérülés ugyan nem történt, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a súlyos baleset bekövetkezése csak a körülmények szerencsés alakulása miatt maradt el. A rendkívüli oktatás célja egyrészt felkészíteni a munkavállalót a veszélyhelyzetekre, másrészt bekövetkezett események, baleset okainak elemzésével a hasonló balesetek megelőzését segíteni. (Prevenciós-elv) A munkavédelmi törvény nem határozza meg az oktatási időt. Annyi időt szükséges az oktatásra fordítani, hogy a munkavállaló képes legyen az oktatott anyag elsajátítására úgy, hogy a megszerzett ismeretet a gyakorlatban alkalmazni is tudja. Az oktatási idő függ az oktatandó anyag nehézségi fokától, oktatásban résztvevő munkavállalók előképzettségétől és a korábban 5
Munkavédelmi képzésekből felkészítés megszerzett munkavédelmi ismereteiktől, gyakorlati alkalmazási készségétől. Természetesen függ az oktató felkészültségétől és a rendelkezésre álló technikai eszközöktől. E helyütt utalunk a személyügyi nyilvántartás rendszerére. Az Mt. 98. -a felsorolja a munkaviszonyok megszüntetésekor kötelezően kiállítandó iratokat. Vajon a megelőző munkáltató(k)nál megszerzett munkavédelmi oktatás tanúsítványait csatolni kell-e a munkavállalónak átadásra kerülő iratokhoz? Olyan munkakörben végzett tevékenység, amely netán foglalkozási körben bekövetkezett megbetegedést eredményezhet, az oktatási dokumentumokat mindkét fél számára alapiratokká minősíti. A megelőző munkáltatónál teljesített munkavédelmi oktatás ezt ne feledjük el csak akkor fogadható el, ha hitelt érdemlően bizonyított. De még ilyenkor is problémát jelenthet az időmúlás, a nem ismert oktatási színvonal stb. Célszerű ezekről a dokumentumokról a munkavállaló hozzájárulásával tájékozódni. Nagyon fontos feladata a munkáltatónak, hogy gondoskodjon a munkavédelmet oktatók megfelelő felkészítéséről és továbbképzéséről. Csak olyan személy tarthat munkavédelmi oktatást, aki ismeri azt a munkakört és munkahelyet, ahol a munkavállaló a munkáját végezni fogja, és az általános munkavédelmi ismereteken túl ismeri az alkalmazott technológiára és munkaeszközökre vonatkozó munkavédelmi előírásokat. Ezért el kell látni a munkavédelmet oktató személyeket a szükséges szakirodalommal és oktatási eszközökkel. A munkavédelmi oktatók képzése, továbbképzése a munkáltató kötelezettsége, ha az oktató maga is a munkaszervezet munkajogi állományába tartozik. Több munkáltató közösen is megszervezheti a munkavédelmi oktatók képzését, illetve szakosodott oktatói közösségek tagjait veheti igénybe. Lényeges azonban a konkrét munkáltató hely, technológia stb. ismeretek biztosítása. A munkavédelmi oktatás befejezését követően meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló elsajátította-e és alkalmazni tudja-e az oktatott ismeretanyagot. [Mvt. 54. (3) bek.] Az elméleti oktatást követően vissza kell kérdezni a munkavállalót. A kérdéseket úgy kell föltenni, hogy abból teljes bizonyossággal megállapítható legyen, a munkavállaló felkészültsége, munkavédelmi ismerete. Az oktatott munkavédelmi ismeretanyag alapján lehet a szó és/vagy írásbeli kontroll kérdésében dönteni. Felhívjuk a figyelmet az ún. teszt-jellegű tudásellenőrzés kétes értékére. A tesztelés lehet ugyan hatékony, de lehet szerencse-jellegű eredmény is, ezért az oktatott személy tényleges ismereteiről nem minden esetben szerezhetünk helyes információkat. Kétségkívül a teszt-típusú kérdés a leginkább dokumentálható oktatási vizsgamódszer. Ne feledjük: maguk a tesztek is lehetnek tévesek, félreértelmezhetők stb. A kontroll megválasztásakor e mögöttes problémákat mindig célszerű a munkáltatónak kalkulálnia. A gyakorlati oktatást követően a munkavállalóval el kell végeztetni azokat a gyakorlati műveleteket, amelyek során munkavállaló az oktatás keretében elsajátított ismeretek alkalmazási készségét igazolja vissza. Akkor foglalkoztatható csak önállóan a munkavállaló, ha ismeri és alkalmazni tudja a munkavédelmi előírásokat. Munkavédelmi vizsgáztatás az oktatás kontrolljának szigorúbb formája. Ott javasolható, ahol a munkatevékenység veszélyforrása leginkább a munkát végző személyektől függő körülmény. [Mvt. 54. (3) bek. b) pont] A munkavédelmi oktatásban résztvevők és a munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét a munkáltatónál meg kell határozni. Célszerű, ha a vizsgabizottság 3 főből áll. 6
A munkavédelmi oktatást rendes munkaidőben, de a munkavégzés megkezdése előtt kell megtartani. Ez az új munkavállalók előzetes munkavédelmi oktatására is érvényes, azaz a munkába lépés napját munkavédelmi oktatással kell kezdeni. A munkavédelmi oktatásról nyilvántartást kell vezetni, mert csak azzal tudja a munkáltató kétséget kizáróan igazolni, hogy a munkavállalót mire és mikor oktatta. A nyilvántartásra nem ír elő a törvény alaki kényszert, azt a munkáltató szabadon meghatározhatja. A nyilvántartásnak azonban tartalmaznia kell legalább az oktatás helyét és időpontját, az oktatáson résztvevő munkavállaló nevét, munkakörét és aláírását, az oktatást végző nevét, munkakörét és aláírását, az oktatás jellegét (előzetes, ismétlődő, rendkívüli), az oktatás tárgyát, az oktatott anyag felsorolását, a visszakérdezés tényét és eredményét. Fontos tudni, hogy az oktatásban való részvétel, annak megtörténte, a munkavállaló ilyen irányú jognyilatkozatával válik teljessé. Munkavállalói nyilatkozat hiányában a munkáltatói nyilvántartásnak nincs magánjogi hitelessége. Ez csak annyit jelent, hogy a munkáltató nem állíthatja munkavégzésbe dolgozóját, vagy azt fel kell függesztenie. A munkavállaló nyilatkozata a tényleges és általa is ellenőrizhető oktatás megtörténtére vonatkozhat. Ez következik abból az Mvt. 61. b) pontjában írott rendelkezésből, hogy a dolgozó jogosult a szükséges ismeretek munkáltatója általi biztosítására. Álláspontunk szerint a munkavédelmi oktatás dokumentumai a munkavállaló személyiségi jogai körébe tartozó információk. Nem taglalja a Mvt., hogy a sikertelen munkavédelmi oktatást követően hogyan kell eljárni. Ha a munkavállaló munkába állítása az adott munkakörben nem lehetséges, akkor próbaidő tartama alatt az azonnali felmondásnak lehet helye. A munkavédelmi oktatás megismételhető, de jogszabályi kötelezettség erre nincs. Van viszont kialakult gyakorlat, amely az objektív okok miatt elmaradt oktatást, vizsgát mindkét fél számára méltányolható időn belül lehetővé szokta tenni. Munkavállalóra a munkavédelmi ismételt oktatás költségei nem teljesíthetők. Általános tehát az, hogy legalább egy esetben a munkavédelmi oktatás, vizsgáztatás ismételhető. Ha a munkavállaló a munkavédelmi oktatás, beszámolás, vizsgáztatás vonatkozásában neki súlyosan felróható okból nem jelenik meg, nem vesz részt, az megkaphatja az Mt. 85. (13) bek. írott képességek hiányára hivatkozással történő rendes felmondást. Kirívó, súlyos esetekben az Mt. 96. -ban írott rendkívüli felmondás is alkalmazható lehet. 7