Baleset-megelőzés, elsősegély-nyújtás. Modellprogram baleset-megelőzésre és elsősegély-nyújtásra iskolákban

TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Baleset-megelőzés, elsősegély-nyújtás Modellprogram baleset-megelőzésre és elsősegély-nyújtásra iskolákban Készült a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából, a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 számú, Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása című projekt keretén belül

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 1.1 Az egészségfejlesztés fogalma és alapelvei... 4 1.2 Az iskolai egészségfejlesztés fogalma és alapelvei... 6 1.2.1 Az iskolai egészségfejlesztő programok hatékonysága... 9 1.2.2 Az iskolai egészségfejlesztés hazai megvalósítása... 10 1.2.3 A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő hazai jogszabályok... 11 1.2.4 Az iskolázottság összefüggése a demokráciával és a gazdasági fejlődéssel... 11 1.3 A gyermekkori balesetek jelentősége... 14 1.4 A gyermekkori balesetek megelőzésére irányuló alapdokumentumok, irányelvek... 23 1.5 Jó gyakorlatok és módszertanok a gyermekkori balesetek megelőzésére és az elsősegélynyújtási ismeretek oktatására... 24 2 Útmutatás, javaslat...27 2.1 Helyi tervezés és adaptáció... 27 2.2. A helyi szükségletfelmérés módja és eszközei... 27 2.3. A helyi szervezeti környezet felmérése, a mintaprogram adaptálása... 28 2.4. A helyi esélyegyenlőségi szempontok mérlegelése... 29 3 A célok és a célcsoportok meghatározása...30 3.1. A modellprogram célcsoportjai... 30 3.2. A lehetséges célok (SMART-rendszerben), a célok elérésének dokumentálásához szükséges mérőszámok... 31 4 A modellprogram megvalósítása...35 4.1 A megvalósítás egyes konkrét lépései (tevékenységei/feladatai) és azok szakmai, technikai feltételei... 35 4.1.1 A pedagógusok, iskola dolgozói számára tervezett tevékenységek... 36 4.1.2 Az általános iskola valamennyi tanulója számára tervezett tevékenységek... 36 4.1.3 A szülők számára tervezett tevékenységek... 36 4.1.4 Az általános iskola harmadik osztályos tanulói számára tervezett tevékenységek... 37 4.1.5 Az általános iskola ötödik osztályos tanulói számára tervezett tevékenységek... 37 4.1.6 Az általános iskola 7. osztályos tanulói számára tervezett tevékenységek... 38 4.2 A módszertani elemek részletes bemutatása, a mögöttes szakmai megfontolásokkal és segédeszközökkel, technikákkal... 38 4.2.1 A pedagógusok, iskola dolgozói számára tervezett tevékenységek módszertani elemei.... 38 4.2.2 Az általános iskola valamennyi tanulója számára tervezett tevékenységek... 38 4.2.3 A szülők számára tervezett tevékenységek módszertana... 39 2

4.2.4 A harmadik osztályos tanulók számára tervezett tevékenységek módszertana... 41 4.2.5 Az ötödik osztályos tanulók számára tervezett tevékenységek módszertana... 53 4.2.6 A hetedik osztályos tanulók számára tervezett tevékenységek módszertana... 83 4.3 A program belső monitorozási terve indikátorokkal; a program értékelési terve a hozzárendelhető mérőeszközökkel... 84 5 A megvalósításhoz szükséges erőforrások...85 5.1 A program humán erőforrás-szükséglete, beleértve a programot közvetlenül megvalósítókat és az intézményi együttműködőket is... 85 5.2 A program időtartama, ütemezése... 86 5.3 Pénzügyi forrásigény és költségvetés-tervezet... 87 5.4 Infrastrukturális szükségletek... 87 6 Kommunikációs terv...87 7 Irodalomjegyzék...89 8. Függelék...92 8.1.Ábrajegyzék... 92 8.2. Táblázatok jegyzéke... 93 8.3. Mellékletek jegyzéke... 93 3

1 Bevezetés 1.1 Az egészségfejlesztés fogalma és alapelvei Az egészségfejlesztés mozgalma a 20. század második felében bontakozott ki. Kialakulásában számos tényező szerepet játszott, így az idült (krónikus) nem-fertőző betegségek által okozott halálozásnak a 2. világháború után megfigyelt jelentős mértékű növekedése; azok a tudományos kutatási eredmények, amelyek azt bizonyították, hogy a leggyakoribb idült nem-fertőző betegségek és az életmód (elsősorban a dohányzás, a táplálkozás és a testmozgás), valamint a tágabb társadalmi közeg (társas kapcsolatok, gazdaság, politikai viszonyok) közt oki összefüggés van; valamint azok az adatok, amelyek arra utaltak, hogy az orvostudomány és a betegellátás szédületes fejlődése ellenére sem képes csökkenteni az idült (krónikus) megbetegedések kialakulását (1). 1. ábra Az idült nem fertőző (kék), külső okokból bekövetkező (zöld), és fertőző, valamint gyermekszületéssel kapcsolatos (halványpiros) betegségek okozta betegségteher megoszlása Magyarországon 1990-ben (bal panel) és 2010-ben (jobb panel) (2) Amint az 1. ábrán is látható, ha az összes betegséget három nagy csoportra osztjuk, akkor a fekete kerettel körbevett idült nem fertőző betegségek (2. csoport) okozta betegségteher aránya a zöld színnel jelzett külső sérülések, balesetek, öngyilkosság miatti megbetegedések által okozott betegségteherhez (3. csoport) és a halványpirossal jelölt 1. csoportba tartozó betegségek okozta betegségteherhez (fertőző, táplálkozással, valamint gyermekszületéssel kapcsolatos betegségek) képest is növekedett 1990-ről 2010-re hazánkban (az összes betegséget 100%-nak véve). Ez a tendencia már a 2. világháború előtt elkezdődött.(1) 4

Fontos adalék volt annak felismerése is, hogy az egészséggel és betegséggel kapcsolatos információk puszta átadása korai nevén az egészségügyi felvilágosítás, később egészségnevelés önmagában általában nem változtatja meg az emberi magatartást. Az egészségnevelés tehát nem tud gátat vetni a leggyakoribb, az emberi viselkedéssel szorosan összefüggő betegségek kifejlődésének. Ezen fejlemények hatására elindult a szakmai közgondolkodás arról, hogyan lehetne a leggyakoribb idült betegségek előfordulását csökkenteni. Erre kínált megoldást az egészségfejlesztés, amelynek alapelveit 1986-ban rögzítették egy, Kanadában tartott nemzetközi konferencián (3). Az egészség-fejlesztés eszerint olyan folyamat, amelynek célja az emberi egészség megőrzése és javítása olyan átfogó, egymásra épülő és egymást kiegészítő módszerekkel, amelyek az emberi viselkedést befolyásoló tényezők (2. ábra) tág körére hatnak, a társadalom széles rétegeit bevonva. 2. ábra Az emberi egészségre ható tényezők és azok hierarchiája Az egészségfejlesztés alapelvei szerint többszörös módon, politikai, jogi, oktatási, közösségekre irányuló módszerekkel együttesen kell alakítani az emberek tudatát, ismereteit, készségeit, és mindennapi fizikai, épített és társas környezetüket annak érdekében, hogy az egészséget szolgáló választások és döntések minél könnyebbek legyenek a népesség minden tagja számára. 5

1.2 Az iskolai egészségfejlesztés fogalma és alapelvei Az 1986-os első egészségfejlesztési konferencia után számos projekt indult az alapelvek gyakorlati megvalósítására. Az oktatási intézmények az elsők közt szerepeltek, mint olyan színterek (helyszínek), ahol egészségfejlesztési projekteket lehet és kell megvalósítani, nemcsak a gyerekeket, hanem a tanárokat is bevonva, az iskola egész működését átgondolva. Ezek a kezdeti próbálkozások nagyon sokszínűek voltak, de akkoriban elsősorban az iskolákban folyó nevelési munka bővítését, az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatását célozták. 1990-ben három nemzetközi szervezet (Európai Bizottság, Európa Tanács, EVSZ Európai Régiós Irodája) közös konferencián állapodott meg arról, hogy együtt elindítják az Egészségfejlesztő Iskolák Európai Hálózatát (European Network of Health Promoting Schools). A hálózat 1991-ben kezdett működni, akkor még csak 7 ország részvételével (4). Az iskolai egészségfejlesztést koordináló hálózat jelenleg Schools for Health in Europe (SHE vagy Iskolai Egészség Európában) néven működik (5). Az iskolai egészségfejlesztés európai hálózatának értelmezésében az egészségfejlesztő iskola olyan iskola, amely szervezett és szisztematikus tervet valósít meg az iskola minden tanulójának és oktató, valamint nem oktató dolgozójának egészsége és jólléte javítására. Ennek lényege a teljeskörű iskolai megközelítés (a hazai szóhasználatban a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés elnevezés honosodott meg), melynek öt fő területe van, amelyeket a 3. ábra mutat. A teljeskörű megközelítés a különféle cselekvési területeken megvalósított beavatkozásokon túl azt is jelenti, hogy az iskola az egészséggel kapcsolatos döntéseit az érintettek minél szélesebb körű bevonásával, résztvevő-cselekvő módon hozza; az iskola gondot fordít a tanárok képzettségének növelésére és attitűdjeinek javítására, tekintettel arra is, hogy a tanárok szerepmodellként jelennek meg a tanulók számára. Az iskolai egészségfejlesztés lényegi szempontja, hogy az egészség és jóllét javítására irányuló cselekvések minden tekintetben kapcsolódjanak az iskola alapfeladataihoz, és azok ne csak a tanulókat, hanem az iskola dolgozóit is célozzák. 6

3. ábra A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés cselekvési területei I. Egészséget támogató politikai irányelvek: Az iskola a pedagógiai programjában rögzíti alapelveit és döntéseit a tanulók és a dolgozók egészségének és jóllétének támogatására; például az iskola döntést hoz arról, hogy milyen típusú élelmiszerek vásárolhatók meg az iskolában, vagy hogyan kezelik az iskolai erőszakot. II. Egészséget támogató környezet: Az iskola olyan fizikai és társas környezetet alakít ki, amely segíti az egészséget megőrző egyéni és közösségi magatartást. Például az iskola fizikai környezete, beleértve az épületet és a külső tereket, esztétikus és segíti a személyi higiéné megőrzését, például a tanulói mosdók (is) megfelelően ellátottak a tisztálkodáshoz használatos szerekkel; a környezet segíti az egészséget megőrző magatartást, a testmozgást és a szabadidő pihentető eltöltését. Az iskolai társas környezet elősegíti a diákok egymás közti, valamint a dolgozókhoz fűződő kapcsolatát, az emberi kapcsolatok ápolását; például beszélgetésre alkalmas alkalom és helyszín biztosításával. III. Egyéni kompetenciák fejlesztése: Az iskola pedagógiai programja és tanterve segíti a diákok tudásának, készségeinek és cselekvési kompetenciáinak növelését nemcsak az oktatás tantárgyait képező ismeretekben, hanem az egészséggel kapcsolatban is. IV. Közösségi cselekvések erősítése: Az iskola biztosítja erős közösségi kapcsolatok kialakulását iskolán belül a diákok, valamint diákok és iskolai dolgozók közt; illetve elősegíti a kapcsolatépítést a diákok, iskolai dolgozók, a diákok szülei, és azon település lakossága közt, ahol az iskola található. 7

V. Egészségügyi ellátás áthangolása: Az iskolában közvetlenül elérhetők egészségügyi szolgáltatások illetve azokat nyújtó szakemberek a diákok számára (pl. védőnő, iskolaorvos, pszichológus, gyógytornász) beleértve a megváltozott képességű és speciális nevelési igényű tanulókat is (5). A tanulók egyéni kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban (ld. III. cselekvési terület) kiemelendőek az egészséggel közvetlenül kapcsolatos készségek és cselekvési kompetenciák javításának fő témái (4. ábra). A. Egészségismeretek B. Érett személyiség C. Egészséges táplálkozás D. Mindennapos testnevelés 4. ábra A diákok fejlesztendő egyéni kompetenciái a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés keretében A. A kompetenciák javításához szükség van az egészséggel kapcsolatos ismeretek és az egészség-műveltség javítására a legkülönfélébb témákban (pl. személyi higiéné, baleset-megelőzés, életmódbeli tényezők, párkapcsolatok, szexualitás, családi élet, stb.). Ez azonban csak alapja, egyik feltétele az egészséggel kapcsolatos kompetenciák kialakításának. B. Az egészségfejlesztő iskola feladata a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése, ezen belül is elsősorban a kognitív teljesítmény és a társas kapcsolatok javítása, amelyben a személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek hatékony alkalmazása (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok, kézművesség, stb.) segíti a pedagógusokat. A személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása érdekében folyamatos továbbképzéssel kell segíteni a pedagógusokat. 8

C. Az egészséges táplálkozás megvalósulását az iskola számos módon tudja segíteni. Például, a korszerű táplálkozási alapelvek megismertetésén túl az iskolában nyújtott szervezett étkeztetés étlapjának tervezésekor figyelembe veszik a korszerű táplálkozási elveket; előnyben részesítik a helyi termelőktől való alapanyagbeszerzést; az iskola lehetőséget nyújt korszerű ételek (pl. saláták) elkészítésére iskolai foglalkozás keretében; az iskolai büfében egészséges élelmiszereket kínálnak. D. A mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása minden tanulónak (6) egyrészt a fiatalok testmozgás-igényének kiszolgálását, másrészt mozgáskultúrájának javítását, harmadrészt a napi szintű testmozgás iránti igény kialakítását szolgálja. 1.2.1 Az iskolai egészségfejlesztő programok hatékonysága Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) által felkért szakértői bizottság kutatási adatokra támaszkodva már 1995-ben arra a következtetésre jutott, hogy az iskolai egészségprogramok egyszerre csökkentik a leggyakoribb egészségproblémákat, növelik a tanulás eredményességét, javítják az oktatási rendszer hatékonyságát, valamint segítik a nemzetek oktatási, társadalmi és gazdasági helyzetét. Az egészség és iskolázottság egyidejű javítása érdekében a Bizottság két átfogó cselekvést javasolt az országok számára: 1) az iskolázottság javításába való befektetések növelését; 2) a lányok iskolázottságának növelését (7). Az EVSZ még abban az évben meghirdette Globális Iskolai Egészségkezdeményezés (Global School Health Initiative) című programját (8), amely az iskolák tanulóinak, dolgozóinak, azok családjainak, valamint a tágabb közösség tagjainak egészségi állapotát kívánta javítani helyi, országos és világméretű akciók révén. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztésről 10 évvel később, 2006-ban készült újabb tanulmány a nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai alapján. Eszerint az iskolai egészségfejlesztési programok közül különösen hatékonyak a lelki egészség javítására, az erőszak és agresszió csökkentésére irányuló beavatkozások. E programok javítják a kortárskapcsolatokat, az önismeretet és az önbizalmat, valamint az alkalmazkodó készséget, a stressz kezelési és probléma megoldási készségeket. A táplálkozás és testmozgás pozitív változását a többszörös célzású, komplex, az iskolai környezetet is változtató programok segítik elsősorban, s az életmód befolyásolásával járulnak hozzá a leggyakoribb idült nem fertőző népbetegségek (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek, cukorbetegség) megelőzéséhez is. A dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás megelőzésére irányuló előadások vagy tematikus programok 9

egyáltalán nem, vagy nagyon kevéssé hatékonyak. A nemzetközi tapasztalatok alapján azok az átfogó és integrált, az iskolák egészét bevonó programok a leghatékonyabbak, amelyek több témakört, köztük a lelki egészséget, az egészséges táplálkozást, a testmozgást, a pszichoaktív szerek használatának csökkentését is érintik. E programok hatása annál nagyobb, minél intenzívebbek (minél gyakoribbak a foglalkozások), és minél hosszabb időtartamúak. A bizonyítékok tehát egyértelműen a teljeskörű iskolai megközelítések alkalmazása mellett szólnak (9). 1.2.2 Az iskolai egészségfejlesztés hazai megvalósítása Jelenleg a Schools for Health in Europe (SHE) hálózat tömöríti azon 43 európai ország nemzeti koordinátorait, amely országokban egészségfejlesztő iskolák léteznek (10). (A hazai koordinátor az Egészségügyi Világszervezet magyarországi irodájának vezetője.) Magyarország az elsők egyikeként csatlakozott a hálózathoz 1991-ben. Az iskolák toborzását és hálózattá szervezését 1992-től az az évben megalakult Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete végezte. Az Egyesület az akkori Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) támogatásával 1994 és 2000 közt az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment Program keretében korszerű szemléletű tananyagot fejlesztett ki akkreditált pedagógus-továbbképzéssel együtt általános iskolák számára (11). A tananyag 1997-ben bevezetésre került az Egészségesebb Iskolákért Hálózat hazai tagiskoláiban. A pozitív tapasztalatok eredményeként a 28/2000. OM rendelet országos hatókörrel elrendelte az egészséges életre nevelést és egészségvédelmet szolgáló tananyag beépítését a kerettantervbe. A 2003. évi LXIX. törvény a közoktatásról 48. (3) bekezdése pedig arról határozott, hogy az iskolákban egészségnevelési és környezeti nevelési programot kell létrehozni, amelynek összhangban kell lennie az egészségfejlesztés alapelveivel. A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében 2003-ban megszületett az iskolai egészségfejlesztési normatíva terve, mely a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) tevékenységeit tartalmazta, és azokhoz (elsősorban a mindennapos testmozgáshoz) finanszírozást is tervezett biztosítani. Az Oktatási Minisztérium 2004-ben útmutató kiadványt is kiadott az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programok elkészítéséhez (12). A teljeskörű iskolai egészségfejlesztési tevékenységek bevezetését és elterjedését 2009-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében finanszírozott Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásain alapuló különféle pályázati kiírások segítették elő. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés terve bekerült a 2011-től megújuló köznevelési szabályzókba (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról), és számos egyéb új vagy módosított jogszabály is támogatást nyújtott hozzá (13). 10

1.2.3 A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő hazai jogszabályok 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés). 2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza a mindennapos (heti 5) testnevelést /27..(11)/ minden évfolyam részére, melynek felmenő rendszerű megvalósítása 2012. szeptemberben kezdődött meg az 1., 5. és 9. évfolyamon, és a 2015. szeptemberben kezdődő tanévben válik teljessé /97..(6)/. 3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 128-131. paragrafusa a köznevelési intézmények teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatairól szól. 4. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014 (IV.30) EMMI rendelet megjelenése és hatályba lépése nagyban segíti az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak teljesülését, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti. 5. A nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. évi XLII. törvény 2011-ben történt szigorítása jelentősen támogatja az iskolai egészségfejlesztés megvalósulását. 6. Az Egészséges Magyarország 2014-2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia tartalmazza a stratégiai célok eléréséhez szükséges 5 fő népegészségügyi prioritást, melyek megvalósításában a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés nélkülözhetetlen. 1.2.4 Az iskolázottság összefüggése a demokráciával és a gazdasági fejlődéssel Röviden érdemes megvizsgálni az iskolázottság és az egészség, valamint a gazdaság és a demokratikus működés összefüggéseit, alátámasztva az EVSZ bizottságának állításait. 11

5. ábra A 30 éves férfiak körében várható további élettartam iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1986-2004 (14) A magasabb iskolázottságú népességcsoportoknak lényegesen jobb az egészségi állapota, mint az alacsonyabb iskolázottságúaknak. Ezt tudományos kutatások több évtizede zajló, számos vizsgálata bizonyította, s manapság ez már annyira egyértelmű, hogy az iskolázottság mint az egészségi állapot egyik meghatározó tényezője tankönyvekben szereplő alapvetés (15). A magasabb szintű iskolázottság pozitív hatása az egészségi állapotra és a várható élettartamra hazánkban is bizonyított, amint azt az 5. ábra mutatja. A Központi Statisztikai Hivatal két munkatársa által végzett elemzés szerint az alapfokú végzettséggel nem rendelkező (vagyis kevesebb mint 8 osztályt végzett), és a felsőfokú végzettségű magyar férfiak között már az 1980-as évek második felében is több mint 5 év különbség volt a legmagasabban képzettek javára. Ez a 2000-es évek elejére 16 (!) évre nőtt, vagyis ennyivel több megélt életévre számíthatott egy főiskolát, egyetemet végzett 30 éves magyar férfi elemi végzettséggel nem rendelkező, azonos korú társához képest az ezredfordulón. Az iskolázottság és a gazdasági fejlődés közti összefüggést, meglepő módon, kevesebb tudományos kutatási bizonyíték támasztja alá, és ennek oka éppen mostanában körvonalazódik. Az iskolázottsági szintnél (végzettség vagy befejezett osztályok száma) ugyanis nagyobb jelentősége van az iskolában elsajátított kompetenciáknak, amelyet a nemzetközi vizsgálatok a szövegértés különféle mutatóival mérnek (16-18). 12

6. ábra Az olvasási készségek használata a munkában (vízszintes tengely) és az egy munkaóra alatt előállított GDP (USA dollárban, függőleges tengely) (19) Amint a 6. ábrán látható, minél magasabb szintű olvasási készségeket kell használni munkavégzés során (vagyis minél összetettebb és igényesebb feladatokat kell a munkahelyen elvégezni), annál magasabb az egy munkaóra alatt előállított bruttó hazai termék összege. Az ábrán a ferde vonal a pontokkal jelölt országokra legjobban illeszkedő regressziós egyenest mutatja. A legfejlettebb országokat tömörítő nemzetközi gazdasági szervezet (OECD) rendszeresen végeztet szövegértési vizsgálatokat tagállamai felnőtt populációiban, amely több dimenzióra (prózai szöveg-értés, dokumentumszöveg-értés, számolási készség, problémamegoldó készség) terjed ki. Magyarország 1998-ban és 2008-ban vett részt ilyen vizsgálatban (1998: International Adult Literacy Survey, 2006-2008: Adult Literacy and Life Skills Survey). A 2006-2008 közt végzett vizsgálat eredményei szerint a hazai felnőtt lakosság fele (!) sem dokumentumszöveg-, sem prózai szöveg-értés, sem számolási készségek tekintetében nem éri el azt a szintet, amely egy modern társadalomban való boldoguláshoz szükséges (20), ezen indikátorok tekintetében a vizsgált országok közt hazánk az utolsó előtti helyen állt. Az érettségivel nem rendelkező hazai 25-34 évesek 30%-a munkanélküli, szemben az OECD országok 21%-os átlagával, a felsőfokú végzettséggel rendelkező hasonló korúaknak viszont mindössze 5%-a nem talál munkát, szemben az OECD 7,7%-os átlagával (21). A legújabb közgazdasági vizsgálatok ahhoz is adalékot szolgáltatnak, hogy a közoktatás jelentős mértékben meghatározza az országok politikai intézményeinek minőségét. A fordított összefüggés (tehát hogy a demokratikus politikai intézményrendszer lenne a determinánsa a közoktatásnak) nem bizonyítható (22). 13

1.3 A gyermekkori balesetek jelentősége Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) Európai Régiójában évente a 0-19 éves gyermekek körében a véletlen balesetek miatt közel 40 000 haláleset történik. A 100 000 ilyen életkorú gyermekre jutó standardizált halálozási arányszám a fejlődő és a közepesen fejlett országokban háromszor magasabb, mint a fejlett országokban (23). A balesetek és a sérülések egyre növekvő jelentősége miatt a nemzetközi és a nemzeti szervezetek egyre fontosabbnak tartják a megelőzésre irányuló nemzeti politika és stratégia megfogalmazását. Az EVSZ Európai Regionális Irodája 2008-ban készült átfogó tanulmánya kiemelten kezeli a gyermekkori balesetek jelentőségét és a megelőzés fontosságát (23). Az EVSZ Európai Regionális Bizottsága a 2008-ban Tallinnban megtartott 58. ülésén elfogadta a gyermekkori balesetek megelőzése cselekvési tervre vonatkozó ajánlásokat (24): a gyermekek és a serdülők egészségfejlesztése területén kapjon kiemelt figyelmet a gyermekbalesetek megelőzése a gyermekbalesetek megelőzésére készüljön multidiszciplináris politika és cselekvési terv a gyermekbalesetek megelőzésére kidolgozott cselekvési terv bizonyítékokra épüljön fejleszteni kell a traumatológiai egészségügyi ellátórendszert szorgalmazni kell a jó gyakorlatok elterjesztését javítani kell a gyermekbalesetek nyomonkövetési rendszerét a prioritások meghatározása érdekében támogatni kell a gyermekbalesetek okaival, következményeivel, költségeivel és megelőzésével foglalkozó kutatásokat tudatosítani kell, hogy a megelőzés a legjobb befektetés azonosítani kell a gyermekbalesetek esélyegyenlőtlenségeit. Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően több olyan balesetmegelőzési programban vett részt, amelyet az EU más tagállamai koordináltak. 2007-ben az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága ajánlásban fogalmazta meg az elvárásait a tagországok ez irányú tevékenységére vonatkozóan (25). Hazánkban az Országos Gyermekegészségügyi Intézet koordinálásával készült el a Nemzeti gyermek- és ifjúságbiztonsági akcióterv, amely a 0-24 éves korosztály véletlen baleseteinek megelőzését szolgálja (26). A program 2010-2019 között a baleseti halálozás 30%-os csökkentését tűzte ki célul, melynek megvalósulása esetén elérhető lenne a kedvezőbb helyzetben lévő országok jelenlegi halálozási szintje. 14

Hazánkban, a csökkenő tendencia ellenére magasabb a 0-14 évesek körében a külső okok és mérgezések standardizált halálozási arányszáma az EU-15 országaihoz, vagy a legkedvezőbb helyzetben lévő Hollandiához viszonyítva (7. sz. ábra). Ezen életkorban évente 70 haláleset történik Magyarországon. 20 15 10 Hungary Netherlands EU EU members before May 2004 5 0 1980 1990 2000 2010 7. sz. ábra: A külső okok és mérgezés miatt bekövetkezett halálozás alakulása a 0-14 évesek körében (Standardizált Halálozási Arányszám/100 000 fő) Forrás: WHO HFA MDB A 0-14 évesek külső okok miatti halálozás relatív kockázata Hollandiához viszonyítva 1,9; az Európai Unióhoz 1,2; míg az EU-15-höz 1,6. A külső okok és mérgezések miatti halálozáson belül jelentős arányt képviselnek a balesetek, ezen belül a közlekedési balesetek és a véletlen esések. A balesetek miatti halandóságot vizsgálva megállapítható, hogy hazánkban a 0-14 évesek halálozása magasabb, mint az Európai Unió országainak átlaga. Magyarországon ezen korcsoportban a balesetek miatt évente 60 halálesettel lehet számolni. 15

20 15 10 Hungary Netherlands EU EU members before May 2004 5 0 1980 1990 2000 2010 8. sz. ábra: A véletlen balesetek miatt bekövetkezett halálozás alakulása a 0-14 évesek körében (Standardizált Halálozási Arányszám/100 000 fő) Forrás:WHO HFA MDB A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv elemzései alapján megállapítható, hogy a fiúk baleseti kockázata valamennyi életkorban magasabb a lányokhoz viszonyítva (26). Ez a kockázat egyes életkori csoportokban eltérő, azonban a fiúk esetében 1,5-4-szer magasabb a baleseti kockázat. (9.sz. ábra) 16

9.sz. ábra A halálos kimenetelű balesetek száma Magyarországon korcsoportonként, nemenként (2005-2007) Forrás: Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv A véletlen balesetek miatt a 100 000 megfelelő korcsoportra jutó halálozások száma 5 37 fő. A legalacsonyabb a halálozás a kisiskolás korban, majd ezt követően emelkedő tendencia figyelhető meg az egyes korcsoportokban. (10. sz. ábra) 10.sz. ábra A véletlen balesetek miatti halálozás Magyarországon korcsoportonként (2005-2007) Forrás: Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv 17

1. sz. táblázat Haláloki sorrend korcsoportonként a halálozások éves átlagos száma alapján (2005-2007) Forrás: Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv Megállapítható, hogy a vezető halálok valamennyi korcsoportban a közlekedési balesetek, míg az utolsó helyet elfoglaló égés elsősorban a kisdedeknél fordul elő. 2. sz táblázat: A balesetek sorrendje a kórházi felvételek éves átlagos száma alapján (2005-2007) Forrás: Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv A kórházi felvételek száma alapján kiemelkedik az esések igen jelentős száma valamennyi korcsoportban. A tapasztalatok szerin ezek között jelentős az iskolai, szabadidős és az otthoni véletlen balesetek aránya. 2009. május 6-án, Strasbourgban, a Gyermekbiztonsági Cselekvési Terv (Child Safety Action Plan/CSAP) kezdeményezés keretében 24 országra vonatkozóan Gyermekbiztonsági 18

Jelentéseket (Child Safety Report Cards) hoztak nyilvánosságra, és az ország-jelentésekhez kapcsolódóan megjelentettek egy Európai Összegzést (European Summary Report Card) is (27). A dokumentumok a szerint osztályozzák/pontozzák a vizsgált országokat, hogy a bizonyítottan hatásos, a gyermekek életét védő, a gyermekek sérülését megakadályozó prevenciós stratégiákat, jó gyakorlatokat milyen szinten adaptálták, ill. alkalmazzák. A vizsgálat a következő sérülésfajták megelőzését célzó, országos szintű intézkedésekre/politikákra terjedt ki: közúti közlekedési balesetek (a gépjármű utasainak/vezetőinek biztonsága, a mopedet/robogót használók biztonsága, a biciklizők biztonsága, a gyalogosok védelme), vízbefúlás és más fulladásos halál, magasból lezuhanás, mérgezések, égések. A felmérés kiterjedt a gyermeksérülések megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges szakemberek létszámára, adat-infrastruktúrára és egyéb releváns kérdésekre is. Az egyes sérülésfajták szerint megállapított kategóriák mindegyikében maximálisan 5 pont volt adható. A legjobban és a legrosszabbul teljesítő országok között jelentős különbség van, a sérülés okozta halálozási arányt tekintve, akár négyszeres lehet az eltérés. A véletlen sérülés okozta gyermek-halálozás aránya Lettországban, Litvániában és Észtországban bizonyult a legmagasabbnak és Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Írországban és Svédországban a legalacsonyabbnak. A gyermekbiztonsági intézkedések bevezetése alapján adott pontokat tekintve Izland, Hollandia és Svédország áll az élen, és Görögország, ill. Portugália szerezte a legkevesebb pontot. A jelentések néhány fontosabb megállapítása: A mopedek/robogók a serdülők körében különösen Dél-Európában igen népszerűek, de használatuk egész Európában terjed. A különféle sérülés-fajták megelőzését szolgáló politikák közül az e járművekre vonatkozó közúti biztonsági előírások/intézkedések (pl. a robogó használatának korhatárhoz és engedélyhez kötése, sisak viselésének előírása, a gyermekutasok számának vagy életkorának meghatározása, speciális nemzeti prevenciós stratégia, információs média kampány stb.) mondhatók a leginkább elterjedtnek, elfogadottnak és végrehajtottnak a vizsgált országokban. A biztonságosságra adott pontszám és a járművekkel elszenvedett halálos balesetek gyakorisága nem minden országban felel meg egymásnak, amit többek között a balesetek nyilvántartásában és a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések magyarázhatnak. - A 24 ország átlagos pontszáma 4,5, Magyarország pontszáma 4,5. Az európai autótulajdonos családok számának fokozatos növekedésével a gyermekek és a serdülők egyre több időt töltenek el a gépjárművekben. A gépjárművek utasaként vagy vezetőjeként elszenvedett sérülések/halálozás megelőzésére szolgáló előírások (gyermekek biztonsági ülése, biztonsági öve, az ülés elhelyezése, újdonsült vezetőkre, ill. a traktorokra vonatkozó korlátozások, média kampány stb.) nagy része érvényben van a vizsgált országok többségében. A biztonsági pontszám és a gépjármű balesetekből eredő 19

halálozás azonban nem minden országban felel meg egymásnak, amit többek között a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések magyarázhatnak. - A 24 ország átlagos pontszáma 3,5, Magyarország pontszáma 3,5. Európa-szerte népszerűsítik a gyaloglást, mint hatékony eszközt az elhízás elleni küzdelemben, ugyanakkor a motorizáció előretörésével a környezet egyre kevésbé gyalogos-barát. A gyalogos gyermekek biztonságát fokozó előírások (a gépjárművek sebességkorlátozása, a lökhárítók megfelelő tervezése, a felelősség elbírálása stb.) nagy része érvényben van a vizsgált országok többségében. A biztonsági pontszám és a gyalogos gyermekeket érő halálos balesetek száma azonban nem minden országban felel meg egymásnak, amit többek között a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések magyaráznak, ill. az a tény, hogy jelen felmérés során csupán a nemzeti szintű rendelkezéseket vették figyelembe, a regionális/helyi előírások meglétét nem. - A 24 ország átlagos pontszáma 3,5, Magyarország pontszáma 4,0. A biciklizést szintén Európa-szerte népszerűsítik, mint hatékony eszközt az elhízás elleni küzdelemben, ugyanakkor kevés ország számolhat be olyan infrastrukturális beruházásokról, melyek a környezetet a biciklisták érdekében alakították át. Sok ország rendelkezik közúti biztonsági tervekkel, melyek tartalmaznak a biciklistákra vonatkozó speciális célokat is, és sok helyen folytattak baleset-megelőzési oktatási és médiakampányokat. A biztonsági pontszám és a biciklistákat érő halálos balesetek száma azonban nem minden országban felel meg egymásnak, amit többek között a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések, ill. a biciklivel közlekedők számában megfigyelhető nagy különbségek magyarázhatnak. Figyelemre méltó, hogy a bizonyítottan hatékony sisakviselés előírását, ill. betartatását illetően viszonylag kevés ország hozott intézkedéseket. - A 24 ország átlagos pontszáma 3,0, Magyarország pontszáma 3,0. A vízbefúlás a második helyen áll a gyermekek és a serdülők véletlen halálozásának okai között az EU-ban. A vizsgált országok többségében még nem fogadtak el a vízi biztonságot érintő, bizonyítékokon alapuló, nemzeti szintű politikákat (pl. nyilvános és magán úszómedencék elkerítése, strandőrök létszáma, képesítése, mentőmellény használata stb). Számos országban regionális szinten hoztak olyan intézkedéseket, melyek fokozzák a vízi biztonságot, megelőzik a vízbefúlást. - A 24 ország átlagos pontszáma 2,0, Magyarország pontszáma 1,5. A magasból lezuhanás a harmadik helyen áll a gyermekek és a serdülők véletlen halálokai között az EU-ban. A vizsgált országok többségében még nem fogadtak el lezuhanás elleni védelmet fokozó nemzeti szintű politikákat (pl. játszóterek felszerelése, felszínének kiképzése, ablakok, erkélyek és lépcsők védelmi felszerelése, mobil járókák kereskedelmének betiltása stb). A lezuhanás megelőzésére vonatkozó biztonsági pontszámok és a lezuhanás miatti halálesetek aránya között nagyobb a korreláció, mint a többi baleset esetében. - A 24 ország átlagos pontszáma 2,0, Magyarország pontszáma 1,5. 20

A mérgezéseknek elsősorban a legkisebb gyermekek vannak kitéve, kíváncsiságuk és azon természetes hajlamuk miatt, hogy mindent a szájukba vesznek. Az ajánlott, bizonyítékokon alapuló, országos szintű biztonsági intézkedések (pl. gyógyszerek, tisztítószerek gyermek biztos csomagolása, információs média kampányok, országos, ill. regionális mérgezési központok stb.) elfogadását tekintve a vizsgált országok legtöbbjének teljesítménye nem túl jó. A mérgezések megelőzésére vonatkozó biztonsági pontszámok és a mérgezések miatti halálesetek aránya között meglehetősen jó a korreláció, bár vannak kivételek. - A 24 ország átlagos pontszáma 3,0, Magyarország pontszáma 3,5. Az égések és forrázások a negyedik helyen állnak a gyermekek és serdülők véletlen halálokai között az EU-ban. Figyelemre méltó, hogy sok esetben a nem halálos égési baleseteknek is egész életre kiható következményei lehetnek (maradandó rokkantság, torzulás). A vizsgált országok többségében még nem fogadtak el az égések és forrázások elleni védelmet fokozó nemzeti szintű politikákat (pl. a csapvíz maximális hőmérsékletének korlátozása, füst-érzékelők felszerelése, gyermek biztos öngyújtók stb.). A biztonsági pontszámok és a halálesetek aránya nem feltétlenül felel meg egymásnak, amit többek között a biztonsági előírások betartásában észlelhető eltérések magyarázhatnak, ill. az a tény, hogy az egyes (pl. különböző éghajlatú) országokban nem azonos az égési/forrázási expozíció szintje. - A 24 ország átlagos pontszáma 2,5, Magyarország pontszáma 1,5. A légutak elzáródásával, leszorításával járó balesetek igen gyakran halállal végződnek. A vizsgált országok többségében még nem fogadtak el az ilyen jellegű gyermekbalesetek elleni védelmet fokozó nemzeti szintű politikákat (pl. nem biztonságos árucikkek, gyermekápolási és gyermekruházati cikkek betiltása, informatív figyelmeztető feliratok elhelyezése pl. játékokon stb.). - A 24 ország átlagos pontszáma 2,5, Magyarország pontszáma 2,0. A felsorolt sérülésfajták megelőzését célzó intézkedések, nemzeti politikák mellett a felmérés az alábbiak vizsgálatára is kiterjedt: - a gyermeksérülések prevenciójával kapcsolatos vezetés/irányítás kérdése (pl. a gyermekbiztonsági tevékenységek országos koordinációja, fókuszpont létrehozása, a kérdés nemzeti prioritásként való kezelése, balesetmegelőzési nemzeti stratégia létrehozása, pénzügyi támogatás stb.). - A 24 ország átlagos pontszáma 2,5, Magyarország pontszáma 2,0. - a gyermekbiztonságot támogató adat infrastruktúra (pl. a baleseti adatok koordinálásával, a tevékenységeket támogató jelentések készítésével megbízott szervezet működése; baleseti, halálozási adatok országos szintű hozzáférésének biztosítása; rendszeres jelentések összeállítása évente, kétévente; tanulmányok, elemzések készítése; kockázati tényezők, a társadalmi-gazdasági helyzettel való összefüggések vizsgálata stb.) - A 24 ország átlagos pontszáma 3,0, Magyarország pontszáma 4,5. 21

- a gyermekek biztonságával kapcsolatos tevékenységekhez, azok támogatásához szükséges kapacitás (pl. a gyermekek és serdülők baleseteinek/sérüléseinek megelőzéséhez szükséges szakemberek, kutatók; kapacitást növelő kezdeményezések; a leendő szülők, ill. a 0-4 éves gyermekek szüleinek oktatását ellátó hálózat/struktúra; a bizonyítékokon alapuló jó gyakorlatok terjesztését szolgáló szervezetek stb.) - A 24 ország átlagos pontszáma 4,0, Magyarország pontszáma 5,0. A 2012-ben kiadott, 31 országra vonatkozó Gyermekbiztonsági Jelentések (Child Safety Report Cards) alapján Magyarország minősítése alapvetően nem változott, azonban egyes vizsgált baleseteket tekintve valamivel alacsonyabb pontszámot kapott hazánk. A dokumentum megállapítja, hogy a 0-19 erőszakos okok miatti halálozás a vizsgált 31 ország halálozási sorrendjében a fiúknál a 14., leányoknál a 19. hazánk. A potenciálisan elveszített életévek száma 2009-ben az erőszakos halálokok miatt 12 397 év, a véletlenszerű balesetek miatt 8364 év ezen korcsoportban. Hazánkban a 2010-ben végzett HBSC (Iskoláskorúak egészségmagatartása) nemzetközi felmérés elsősorban a megkérdezést megelőző évben az egészségügyi ellátást igénylő balesetek előfordulási gyakoriságát és azok körülményeit vizsgálta. (28) Megállapítást nyert, hogy egy naptéri év alatt a tanulók (5., 7., 9., 11. évfolyam) egyharmada szenvedett el balesetet. Különösen az 5. (fiúk: 38,6%; lányok: 35,3 %) és a 7. (fiúk: 41,3%; lányok:31,2%) évfolyam tanulói körében igen magas az érintettség. A balesetek mintegy fele mind a fiúk, mind a lányok körében az elesés, leesés volt. Ezen baleseti ok esetén a főbb rizikótényezők csökkentése alapvető célként fogalmazódik meg. A rendszeres testmozgás, a sportolás előtti bemelegítés, a játszóterek megfelelő kialakítása, a sportolást végző tanulók tanári felügyelete, a gyermekek biztonságos magatartási attitűdjének kialakítása igen fontos az oktatási intézményekben. A lányok otthon szenvednek gyakrabban balesetet, míg a fiúk elsősorban a sportlétesítményekben. A közlekedési balesetek vonatkozásában az ötödikesek körében vezető helyet foglal el a kerékpáros baleset, amely az élettani sajátosságok mellet arra utal, hogy a biztonságos közlekedés szabályait nem ismerik, ill. nem tartják be, valamint az alapvető védőfelszereléseket nem használják. Jellemző az iskoláskorúak baleseteire, hogy közel minden 5. baleset kórházi ellátást igényel, és minden 20. balesetnél maradandó károsodás alakul ki. Ez a tény felhívja a figyelmet a laikus elsősegély-nyújtási ismeretek hiányosságaira is. A gyermekkori balesetek adatai, valamint a gyermekbiztonsággal foglalkozó nemzetközi dokumentumok alapján hazánkban igen fontos, hogy egészségpolitikai hangsúlyt kapjon ezen probléma. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés négy alaptevékenysége között is szerepel a baleset-megelőzés átfogó programja (13). 22

1.4 A gyermekkori balesetek megelőzésére irányuló alapdokumentumok, irányelvek Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk a gyermekkori balesetek megelőzését célzó legfontosabb nemzetközi és hazai szervezeteket és kezdeményezéseket, melyek iránymutatást és módszertani ajánlásokat adnak a helyi színtérprogramok tervezéséhez. A legfontosabb szervezet az Egészségügyi Világszervezet, amely az egészségfejlesztés terén az interszektoriális megközelítést hangsúlyozza. Egyik legfontosabb célkitűzése: Az egészségügyi és szociális egyenlőtlenségeknek a csökkentése. Támogatja a gyermekek biztonságos élethez való jogát, a minden tagállam által aláírt Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményben foglaltak szerint (29). A közösségi közegészségügyi program keretében szervezett Európai Gyermekbiztonsági Szövetség (European Child Safety Alliance) elnevezésű program a tagállamok nagy részében elősegítette a nemzeti gyermekbiztonsági cselekvési tervek kidolgozását. A legfőbb célkitűzése a bizonyítottan hatásos, a gyermekek életét védő, a gyermekek sérülését megakadályozó prevenciós stratégiák bemutatása, alkalmazásuk elősegítése. Ehhez kapcsolódóan a Gyermekbiztonsági Cselekvési Terv (Child Safety Action Plan/CSAP) kezdeményezés keretében a résztvevő tagállamokra vonatkozóan Gyermekbiztonsági Jelentéseket (Child Safety Report Cards) hoztak nyilvánosságra (30). A dokumentumok a szerint osztályozzák/pontozzák a vizsgált országokat, hogy a bizonyítottan hatásos, a gyermekek életét védő, a gyermekek sérülését megakadályozó prevenciós stratégiákat, jó gyakorlatokat milyen szinten adaptálták, ill. alkalmazzák. Magyarország a gyermekbiztonság tekintetében az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el. Az ország a gyermekbiztonsági helyzetére 2012-ben közepes minősítést kapott (27). Bár a CSAP program már lezárult, a Szövetség továbbra is segíti a partnerországok gyermekbiztonsági cselekvési tervének végrehajtását. A legújabb, ún. TACTICS programot (Tools to Address Childhood Trauma, Injury and Children s Safety, Gyermekkori traumák, sérülések megelőzését és a gyermekbiztonságot szolgáló eszközök) az Európai Bizottság finanszírozta Egészségügyi Programja keretében, 30 ország részvételével zajlott 2010 és 2014 között. A TACTICS program célja a jobb információszolgáltatás, valamint a gyermekek és fiatalok körében bekövetkező balesetek megelőzését szolgáló, bizonyítékokon alapuló gyakorlatok átvételéhez és megvalósításához szükséges eszközök és anyagok biztosítása Európában (31). Magyarországon a 2005-ben elfogadott Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemőés Gyermekegészségügyi Program (32) feladatként nevesíti (XI. célkitűzés 1. feladat) a gyermekbalesetek megelőzését. A program keretében az Egészségügyi Minisztérium megbízásából az Országos Gyermekegészségügyi Intézet koordinációjával készült el 2009-23

ben, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (26), amely 2010 és 2019 között a 0-24 éves korcsoport baleseti halálozásának 30%-os csökkentését tűzte ki célul. A program a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket kívánja eredményesebben megelőzni úgy, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki, szociális és pszichés fejlődését ne akadályozza. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség partnerintézményeként részt vett a fent említett TACTICS nevű, átfogó gyermekbiztonsági projektben. A 2001-es Fehér Könyv és az Európai Unió 3. Cselekvési Terve a tagállamokat arra ösztönözte, hogy a közúti közlekedésbiztonság fejlesztésére vonatkozó nemzeti terveket állítsanak össze (33). Ez a célkitűzés adja Magyarország közúti közlekedésbiztonsági programjának kiinduló feltételét is és határozza meg alapvető feladatait. Így született meg a Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 című stratégiai dokumentum, melynek egyik célja a közlekedésbiztonság javítása. A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram az ország közlekedésbiztonságának fejlesztésére irányuló szükséges intézkedéseket, javaslatokat, pénzügyi forrásokat foglalja össze három évet felölelő időszakra. A jelenlegi program a 2014-2016 év közötti időszakot érinti. Az akcióprogram fő célja, hogy biztonságosabbá váljon Magyarország úthálózata és minél kevesebb embert érjen közúti baleset. Fő küldetése a szabálykövetés ösztönzése és az úthasználók felelősségtudatának és magatartásának fejlesztése. A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2014-2016 egy évtizedes vállalás (2011-2020) teljesítését segíti elő. Magyarország saját szándékából és uniós tagállamként arra törekszik, hogy a 2011-es szinthez képest 2020-ig felére csökkentse a közúti balesetek halálos áldozatainak számát (34). 1.5 Jó gyakorlatok és módszertanok a gyermekkori balesetek megelőzésére és az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatására BALESET MEGELŐZÉS Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Az Országos Egészségfejlesztési Intézet honlapja (www.oefi.hu) a népegészségügyi szakembereknek, kutatóknak, egészségfejlesztőknek, civil szervezeteknek, intézményeknek nyújt hasznos módszertani iránymutatást az egészségfejlesztési programok tervezéséhez, kivitelezéséhez. A lakosság tájékoztatásához számos módszertani segédanyag (infografikák, videotár, stb) található az Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által működtetett Egészségkommunikációs Központ: (http://egeszseg.hu/) oldalán is. A balesetek megelőzésével a sebtapasz menüpont alatt olvashatunk hasznos információkat. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet módszertani ajánlásai 24

Mint ahogyan a bevezetőben említettük, Magyarországon az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) partnerintézményként koordinálja az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség programjait. A gyermekek biztonságával és a balesetmegelőzéssel kapcsolatban a bizonyítottan hatásos egészségfejlesztési programok magyarországi adaptációjához nagy segítséget nyújt az OGYEI honlapján működtetetett baleset megelőzési oldal (elérhető: http://balesetmegelozes.ogyei.hu/index.php) Az oldal tíz témakört (baleset-megelőzés, közlekedési balesetek, égés, fulladás, esés, mérgezés, félrenyelés, sport, játék, otthonbiztonság) ölel fel, melyeket a szakembereknek, szülőknek, fiataloknak, gyerekeknek szóló tartalmakkal jelenít meg. Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram módszertani anyagai: Közlekedésbiztonsággal kapcsolatban számos kiváló szakmai módszertani anyag, ajánlás, az akcióterv aktuális rendezvényei (pl. Közlekedik a család Közlekedésbiztonsági vetélkedő) aktivitásai (pl. Élet Úton program, vagy az Iskola rendőre program) elérhetőek a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram honlapján: http://www.kozlekedes-biztonsag.hu/). A szakemberek munkáját számos hasznos letölthető szakmai anyag is segíti. Az Akcióterv rendezvényeihez csatlakozhatnak iskolák, családok, egyéni érdeklődők egyaránt. Hasznos a rendezvények figyelemmel kísérése, és ajánlása a célcsoport számára. NAPO Módszertani eszköztár baleset-megelőzés oktatásához: Az Európai Munkavédelmi Ügynökség projektjének célja, hogy nagyobb fokú tudatosságra nevelje az általános iskolás diákokat az egészség és a biztonság terén. A NAPO program 23 európai ország 18 nyelvén érhető el. Hat különböző óraterv tölthető le ingyenesen a NAPO weboldalról. A leckék segítik a diákokat abban, hogy elsajátítsák, hogyan óvhatják meg bőrüket és hátukat a sérülésektől, hogyan érthetik meg és vehetik figyelembe a biztonsági jelzéseket, és hogyan ismerjék fel és előzzék meg a veszélyes helyzeteket. (http://www.napofilm.net/hu/napo-for-teachers) Az Országos Rendőr Főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság honlapja: http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=893 TRAFF: Óvodáskorúaknak és kisiskolásoknak segíti a közlekedés szabályainak az elsajátítását a TRAFF internetes játékprogram, számos izgalmas játékkal, mesével. Az oldal elnyerte a Legjobb Európai Gyermekbarát Tartalom 1. díját Magyarországon, 2014-ben. http://www.traff.hu/ Domonkos az okostelefon: Közlekedésbiztonsági sorozat gyerekeknek, az M2 műsora, mely elérhető online a Nemzeti Audiovizuális Archívumból http://nava.hu/id/1853976/ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS OKTATÁS Az Országos Mentőszolgálat kiemelkedő szerepet vállal a hazai elsősegélynyújtás oktatásában. Az Országos Mentőszolgálat munkatársai biztosítják a magas színvonalú, 25

korszerű, és hiteles szakmai hátteret a különböző elsősegély-nyújtással kapcsolatos képzések során. A Magyar Vöröskereszt 1881-es megalakulása óta vesz részt az önkéntes elsősegélynyújtók szervezésében és képzésében. A Magyar Vöröskereszt törvényben (35) foglalt feladata a társadalmi elsősegélynyújtás népszerűsítése, amelyet már évtizedek óta megszakítás nélkül végez. A Magyar Vöröskereszt Stratégia 2020 dokumentum célul tűzte ki, hogy a Magyar Vöröskereszt meghatározó tényezője legyen a lakosság egészséges életmódját és biztonságos életfeltételeit segítő tevékenységeknek, beleértve a tudatformáló, nevelő tevékenységeket is (36). A Magyar Vöröskereszt 2013-ban létrehozta a Társadalmi Elsősegélynyújtási Alaprészt azzal a szándékkal, hogy a Magyar Vöröskereszt egyik legfontosabb alaptevékenységére a társadalmi elsősegélynyújtás oktatására, laikus segítők kiképzésére, elsősegélynyújtó szolgáltatok biztosítására és fejlesztésére pályázati úton forrást biztosítson a Magyar Vöröskereszt szervezetei számára. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt missziója képviselni a magyar ifjúság céljait és érdekeit hazai és nemzetközi szinten, elősegíteni a fiatalok életének és egészségének védelmét, biztosítani a jövő mozgalmát. Feladatuk az ifjúsági tevékenységek koordinálása, irányítása, szakmai segítségnyújtás, az információáramlás biztosítása. Programjaik között szerepel többek között az Országos Elsősegélynyújtó Verseny szervezése. Elsősegélynyújtás Blog: Elsősegélynyújtásról, annak oktatásáról találhatunk színvonalas, korszerű naprakész gyűjteményt az elsősegélynyújtók részére blogon. (http://elsosegely.blog.hu/) Ezen a blogon találtunk egy bejegyzést, amelyben a British Red Cross általános iskola alsó tagozatosainak készített oldalait mutatják be. A bejegyzés magyar nyelvű fordítással segíti elő a módszer adaptálását az elsősegélynyújtást alsó tagozatban oktató szakemberek számára. Nagyon jól használható baleset-megelőzési, elsősegély-nyújtási ismeretek interaktív oktatásához. (http://elsosegely.blog.hu/2012/11/08/altalanos_iskolai_elsosegelyoktatas). Elsősegély.hu Szintén elsősegélynyújtással, annak oktatásával kapcsolatos az elsősegély.hu oldal, amelynek alapítói többek között jelentős szerepet vállaltak az elsősegélynyújtás Nemzeti Alaptantervbe történő beépítésében, megalapították az elsősegély oktató pedagógusok képzési rendszerét. (http://elsosegely.hu/fooldal) Elsősegély mobil alkalmazás: Széleskörű elsősegély alkalmazás, amely 2012-ben a Mobil marketing kategóriában különdíjas lett. Az elsosegely.hu és a webbeteg.hu közös fejlesztése. IOS és android.( http://elsosegely.webbeteg.hu/page/mobil_alkalmazas) 26