2002. évben kezdtük el sorozatunkat, amelyben a szabványokkal illetve a szabványosítással kapcsolatos olyan tudnivalókat ismertettük, amelyek ismerete a mindennapi munkavégzés során is előnyös, illetve szükséges. Beszámoltunk arról, hogy milyen változások történtek e téren az elmúlt években. Tapasztalatok szerint olvasóink előtt nem minden esetben világos a különböző nemzetközi, európai és magyar szabványosító szervezetek betűjeleinek, illetve az általuk kibocsátott szabványok jeleinek jelentése. A következőkben ezekről adunk áttekintést. 1. Nemzetközi és európai szabványosító szervezetek és szabványok Az 1. táblázat feltünteti a legmagasabb szintű két nemzetközi és az ezeknek megfelelő három európai szabványosító szervezet jelét, angol és magyar nevét, valamint, hogy milyen területű szabványokkal foglalkoznak, a 2. táblázat pedig e szervezetek által kibocsátott különböző jellegű szabványok jeleit tünteti fel. Látható, hogy nemzetközi szinten a szabványosító szervezet és az általuk kibocsátott legfontosabb szabványok jele azonos (ISO, illetve IEC), míg az európai szabványosító szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) által kibocsátott legfontosabb szabványok jelzete ezektől eltérő (EN, HD, ETS). Mit kell tudni e szervezetekről és szabványokról? Az általános tárgyú ISO, illetve elektrotechnikai tárgyú IEC nemzetközi szabványokat a világ minden iparilag fejlett államában irányadónak tekintik, de hazai szabványként való átvételük nem kötelező. Más a helyzet a CEN által kibocsátott általános tárgyú, illetve CENELEC által kibocsátott elektrotechnikai tárgyú európai szabványokkal! Ezek túlnyomó többségét az Európai Unió államainak kötelező átvenni, azaz honosítani és hazai nemzeti szabványként kiadni. (A szabványok kötelező honosítása nem jelenti azonban azok kötelező alkalmazását, amint ezt a [1] irodalom részletesen ismerteti.) Megjegyzendő, hogy CENELEC nagyon sok esetben - változtatás nélkül vagy kisebb változtatásokkal - átveszi az IEC által kiadott szabványokat, de saját forrású szabványokat is kibocsát. Ez a körülmény a szabványok jele alapján állapítható meg: az EN jelzés utáni hatvanezres szám azt jelenti, hogy a szabvány az IEC átvételén alapult, az ötvenezres szám pedig azt, hogy a szabvány saját forrású. Ezek után röviden a 2. táblázaton feltüntetett egyéb szabványokról és szabvány jellegű dokumentumokról! Az ENV jelű előszabványok nemzeti bevezetése nem kötelező, kétéves átmeneti időszakra bocsátják ki azokat, majd a tapasztalatok alapján döntenek azok véglegesítéséről vagy megszüntetéséről. A HD jelzetű harmonizációs dokumentumok az EN-hez hasonló szabványszerű dokumentumok, amelyek azonban nem jelentenek európai szabványt, mivel abban az egyes nemzetek sajátosságainak megfelelő alternatív lehetőségek is vannak. (Vigyázat! Az említett harmonizációs dokumentumok nem tévesztendők össze az un. harmonizált szabványokkal, 1 / 5
amelyek olyan különleges szabványok, amelyek kidolgozására az Európai Unió Bizottsága ad megbízást az európai szabványosító szervezeteknek és amelyek a direktívák, azaz az EU összehangolt jogszabályok alapdokumentumainak egy részét képezik és amelyek az Európai Unió tagállamaira kötelező egyezményeket jelentenek!) A 2. táblázaton láthatók még a pr betűjellel kezdődő tervezetek, amelyek belső használatra készült, nyilvánosan nem publikált, tárgyalási anyagként közzétett, de szélesebb körben is ismertté válható dokumentumok. Ezek nemzeti szabványként csak akkor jelentethetők meg, ha azokat a CENELEC végleges formában, tehát pr jelzés nélkül jelenteti meg. Az említett mellékletben - a teljesség érdekében - még további dokumentumok is szerepelnek, amelyek azonban nem igényelnek bővebb ismertetést. 2. A Magyar Szabványügyi Testület és a magyar nemzeti szabványok 1995-ben alakult meg a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), amely a megszűnt Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH) feladatait látja el, de teljesen más szerepkörben. Az MSZT a Magyar Köztársaság nemzeti szabványosítási szerve és feladatait köztestületként látja el. Az MSZT által kibocsátott szabványok általában kétfélék: idegen forrásúak, azaz nemzetközi vagy európai szabványból honosítottak vagy saját forrásúak, azaz nincsen nemzetközi vagy európai hátterük. A magyar nemzeti szabványok kibocsátói jeleit a 3. táblázatban foglaltuk össze. Látható a táblázatból, hogy az idegen forrású szabványok hazai honosítása esetén a nemzetközi vagy európai szabványok 2. táblázatban felsorolt jelei elé MSZ előtagot helyeznek el. Az MSZ EN, MSZ IEC, MSZ ISO, MSZ ETS szabványok az eredeti szabványok szöveghű fordításai, tehát szerkezetükben és műszaki tartalmukban teljesen azonosak az eredetivel. A többi szabvány (például az MSZ HD) esetében a hazai sajátosságoknak megfelelően eltérések lehetségesek, tehát a magyar nemzeti szabvány nem minden esetben tartalmazza az eredeti HD összes részeit és főfejezeteit. A honosított idegen forrású szabványok egy (kisebb) része magyar fordításban jelenik meg, egy másik (nagyobb) része pedig eredeti angol nyelven. E kérdésről [2] irodalomban számoltunk be. A saját forrású szabványokkal kapcsolatban a következő megjegyzéseket tesszük. A saját forrású magyar nemzeti szabványok jele általában MSZ. Még a Magyar Szabványügyi Hivatal idejében számos szakmai vagy ágazati szabványt bocsátottak ki, amelyeket az MSZ kibocsátási jelhez kötőjellel kapcsolt számmal jelöltek, mint például: MSZ 09-00.0352:1988 Transzformátorok szigetelési állapotának üzemi ellenőrzése. E szabványok fokozatos hatályon kívül helyezését tervbe vették (lásd a [3] és [4] irodalmat). Meg kell emlékezni még egy újabb kezdeményezésről, az MSZ E magyar előszabványról! Amióta az MSZT a CEN és a CENELEC teljes jogú tagja, saját forrású szabványt (vagy szabványmódosítást) csak az említett szabványügyi szervezeteknek történő előzetes bejelentés alapján alkothat. E szervezetek döntenek arról, hogy e tervezett szabványok európai jellegűek legyenek-e? 2 / 5
Ez a szabványalkotási folyamat igen hosszadalmas és bonyolult, ezért az MSZT ezzel az új rendelkezéssel lehetővé tette, hogy - átmeneti jelleggel - kizárólag hazai alkalmazásra un. előszabványt készítsenek. (Ilyen előszabványok készíthetők például a régi, formai szempontokból elavult, de műszaki tartalmukban még megfelelő szabványok "megmentése" céljából.) Végezetül ismertetjük az idegen és a saját forrású magyar nemzeti szabványok arányainak fejlődését. 1991-ben a magyar szabványoknak még 99%-a saját forrású volt, 1995-ben, az MSZT megalakulásakor a saját forrású szabványok a teljes szabványállománynak még mindig 85 %-át képezték, 9 %-uk nemzetközi, 6 %-uk pedig európai szabvány volt. Azóta a helyzet alaposan megváltozott! 2003. évben az arány a következő volt: 24,2 % hazai, 69,7 % európai és 6,1 % nemzetközi forrású. Megemlítendő, hogy az említett 69,7 %-os európai alapú szabvány közül 26,1 % nemzetközi szabványon alapult és 43,6 % európai alapú volt. Az első 24 db európai szabványt 1991-ben vezették be Magyarországon, a legtöbb európai szabványt pedig 2000-ben honosították, szám szerint 3742 darabot! Irodalom [1] Luspay Ö.: Be kell-e tartani a szabványok előírásait? Villanyszerelők Lapja I. évf. (2002.) 3. sz. 27. old. [2] Luspay Ö.: Az idegen nyelvű szabványok. Villanyszerelők Lapja III. évf. (2004.) 4. sz. 37. old. [3] Luspay Ö.: Visszavonásra javasolt szabványok. Villanyszerelők Lapja II. évf. (2003.) 11. sz. 24. old. [4] Luspay Ö.: Visszavonásra javasolt szabványok II. Villanyszerelők Lapja II. évf. (2003.) 12. sz. 29. old. Luspay Ödön 3 / 5
1. táblázat A nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek 2. táblázat A nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek által kibocsátott szabványok kibocsátói jelei 3. táblázat A magyar nemzeti szabványok kibocsátói jelei 4 / 5
1. Idegen forrású szabványok MSZ EN - EN európai szabványt bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ ENV - ENV európai előszabványt bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ HD - CEN és CENELEC által kibocsátott harmonizációs dokumentumot bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ ETS - ETS európai távközlési szabványt bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ I-ETS - I-ETS európai távközlési előszabványt szabványt bevezető magyar előszabvány MSZ EN IEC - EN európai és IEC nemzetközi közös szabványt bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ EN ISO - EN európai és ISO nemzetközi közös szabványt bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ IEC - IEC nemzetközi szabványt bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ ISO - ISO nemzetközi szabványt bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ ISO/IEC - ISO és IEC közös nemzetközi szabványt bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ CR - A CEN által kibocsátott CR műszaki jelentést bevezető magyar nemzeti szabvány MSZ CR ISO - A CEN és az ISO által kibocsátott CR műszaki jelentést bevezető magyar nemzeti szabvány 2. Saját forrású szabványok MSZ - Magyar nemzeti szabvány [A szabványok egy részénél az MSZ kibocsátói jelhez kötőjellel kapcsolt szám (pl. MSZ-01) a korábbi szakmai (ágazati) tagozódásra utal] MSZ K - Magyar katonai szabvány MSZ E - Magyar előszabvány 5 / 5