Tartalomjegyzék Preambulum... 2 Előszó... 4 A nem szakrendszerű órák és a TÁMOP 3.1.4 pályázat kapcsolata... 5 Jogszabályi háttér... 5 A nem szakrendszerű oktatás szabályozása a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola intézményben... 8 A témanapok és a tananyag kiválasztása, kapcsolata... 9 Milyen tantárgyi elemek kerültek végül a nem szakrendszerű oktatásba?... 10 Munkacsoport megalakítása, szervezeti formák, heti értekezlet rendszere... 5 A nem szakrendszerű oktatás minőségbiztosítása - értékelő lapok rendszere... 7 Heti tanulói értékelő lap képességfejlesztés - 6. osztály - Mérleg... 8 A tanulói értékelésről - digitális napló rendje... 19 Az oktatás során alkalmazott dokumentumok (tanulói mappa, felszerelések)... 19 Szélrózsa 6. témalista... 20 Diákakadémia témanap foglalkozástervei... 31 A sokarcú jövő 1.- Én és a családom (30 év múlva) témanap foglalkozásterveihiba! A könyvjelző nem lét Takarékossági világnap a pénz világa témanap foglalkozásterveihiba! A könyvjelző nem létezik. Találmányok témanap foglalkozástervei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Lakberendezés témanap foglalkozástervei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Energiatakarékossági témanap foglalkozástervei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Téli hagyományok témanap foglalkozástervei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Zárszó... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. oldal
A tanulásnál jobb a gyakorlat. (japán közmondás) Preambulum Innováció, megújulás, jobbítás, haladás - a címbeli témára gondolva ma már ezek a fogalmak jutnak eszünkbe. Nem volt mindig így. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése, mintegy két évvel ezelőtt - rövid és homályos törvényi megfogalmazásaival - megrémített bennünket. A szakrendszerű oktatás elleni merényletnek, kalandor, megalapozatlan oktatási kísérletnek éreztük. A tüzetesebb jogszabály-elemzés sem adott konkrét útmutatást, szabad tartalmi és szervezeti formákat sorolt fel és javasolt, világosnak csupán az tűnt számunkra, hogy mindennek célja a sikeres tanuláshoz szükséges készségek, képességek megerősítése valamiféle gyakorlás, ismétlés által. A közoktatásban elterjedt általános gyakorlat szerint - a 2009 nyarán közzétett, oktatási hivatal által végzett felmérés megállapításai alapján - a nem szakrendszerű oktatás a szakrendszerű órák témájához és tananyagához kapcsolódva - mintegy gyakorló óraként, ha tetszik korrepetálásként -, az órarendben tetszőlegesen szórt és elosztott idősávokban valósul meg a nem szakrendszerű oktatás az általános iskolák 83%-ában. Jellemzően ezeknél az intézményeknél frontális munkamódszerrel, esetenként nívócsoportos differenciálással szervezik meg e foglalkozásokat. 2. oldal
Mi úgy gondoltuk, hogy egy-egy téma köré szervezett nem szakrendszerű témanap - a népszerű projekt kifejezés helyett inkább ezt a megnevezést részesítjük előnyben - átgondolt, gyakorlatközpontú feladatokra épülő fejlesztés, nevelői együttműködésen alapuló közös munka, érdekes feladatok és modern tanulásszervezési eljárások meghonosítása jelenthetnek megújulást, tanulói és tanári sikerélményt. A kísérlet mára nevet kapott: innováció, megújulás, jobbítás, haladás. Erről az útról szól dolgozatunk, amely a Szélrózsa nevet viseli, utalva a témák sokoldalú megközelítésre és a felnőttek világában tájékozódásra alkalmas képességek kifejlesztésének nem titkolt szándékára. 3. oldal
Előszó "Projektmódszerrel dolgoznak: egy-egy témában hatféle tantárgyi megközelítéssel folyik a tudás- képesség- és kompetenciafejlesztés. Az iskola gyakorlata figyelemre méltó: valamennyi nem szakrendszerű órát a pénteki napokon tartják, így célszerűbb az ebben dolgozó tanári "team" együttműködése." (Kiemelés az oktatási Hivatal 2009. májusi jelentéséből.) A fenti idézet nem rólunk szól, de magunkra ismerünk. A fentebb hivatkozott anyag a nem szakrendszerű oktatás kötelező megszervezésekor, bevezetésekor még nem állt rendelkezésünkre. Sokkal könnyebb lett volna a dolgunk, ugyanakkor hálásak is lehetünk, mert szakmai sikerélményhez juttatott bennünket az eddigiekben vázolt "előkészítetlenség." Ehhez persze megfelelő elhatározással és szellemi tartalékokkal, szakmai megalapozottsággal rendelkező csapat, újítani kész és elhatározásban támogató tantestület kellett. Úgy gondoltuk, hogy érdemes megpróbálni a témanapos szervezést, mert a modern csoportszervezési eljárások alkalmazása nem volt előzmény nélküli az iskolában. A megújulás sokkal előbb indult, a HEFOP 2. 1. 2 pályázattal, amelyben a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára készült fel az intézmény és a tantestület egésze. A kooperatív tanulási technikák alkalmazása a 2007/2008. tanév során további lökést kapott, amikor az egységes iskola megalakulásával lehetőség nyílott egyik tagiskolánkban - keceli KTKT Általános Iskola és Középiskola, Arany János Általános Iskolájában - az akkori HEFOP pályázat követelményei szerint - nyilvánosság biztosítása címén - nyílt napokat, ill. tanórákat látogatni, tapasztalatot szerezni. A 2008/2009-es tanévben bekapcsolódott iskolánk is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkat célzó felzárkóztató programba, s az egyéni fejlesztéseknél láttuk nagy hasznát. Az igazgató úr félévente meghatározott számú - tantárgytól és oktatott osztályok számától függő - kooperatív módszereken alapuló tanóra beiktatását kérte minden nevelőtől, s ezeket az órákat nagy százalékban látogatta is, s az óraelemzés nagyon sok tanulsággal járt mindannyiunk számára. Segítséget, biztonságot és alapot jelentett ahhoz, hogy belevághassunk a pedagógiai kísérletbe, amelyek folyamatát és eredményét ebben a munkában vázoljuk fel. A TÁMOP pályázat kidolgozási fázisában felmerült az intézményi innováció kérdése, s ekkor rögtön - az akkoriban éppen csak beindított - Szélrózsa jutott eszünkbe, mint "elsőszülöttünk", s a sort azóta a hatodik évfolyamos "testvér", a felmenő rendszer által létrehozott Szélrózsa II. követte. 4. oldal
A nem szakrendszerű órák és a TÁMOP 3.1.4 pályázat kapcsolata A pályázat kapcsán a tervezés időszakában felmerült az innovációk kérdése. A napi munka és a pályázati követelmények mellett úgy éreztük, hogy mindezeken túl arra vállalkozni, hogy ismét merőben újat alkossunk az oktatás területén, enyhén szólva is meghaladja az erőnket. Az időkorlátokról, a TÁMOP pályázat megvalósításának feszes ütemezéséről már nem is szólva. Legyen hát a téma, a témanapunk. Mondhatjuk, hogy projekt, epocha -, amelyekről ma már tudjuk - a kompetencia alapú oktatás emblematikus elemei. Mondhatjuk azt is, hogy a nem szakrendszerű oktatásunk a TÁMOP pályázat előfutára volt - minden elemével együtt (IKT, tantárgytömbösítés..), s ráadásul - önálló kezdeményezésként, saját fejlesztésként jött létre. A pályázat segítségével a helyi oktatás jelentős részén "uralkodik el" az előzőkben vázolt gyakorlat, természetesen ezzel nem állítom azt, hogy mi találtuk fel a spanyolviaszt, legfeljebb a mintáját mi magunk terveztük ennek a vászonnak. Ezért talán kevésbé volt idegen a kompetencia alapú oktatás filozófiája a tantestületnek, s főleg az innovatív, fejlesztő csapatnak. Elsőre az ő személyük (ti. a nem szakrendszerű csapat tagjaié) merült fel a tervezéskor és a választható kompetencia területek "személyükre szabódtak", s szinte természetes volt, hogy ők alkotják a megvalósító pedagógusok csapatát. Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. (3) szerint: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 5. oldal
133. (1) A 2006. évi LXXI. törvény 1. -ával megállapított Kt. 8. (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség. A Kt.-t módosító 2006. évi LXXI. törvény legfontosabb célkitűzése a közoktatás rendszere szakmai hatékonyságának növelése. A törvény rendelkezései minden esetben figyelembe veszik a gyermek mindenek felett álló érdekét, ezért a bevezetésre kerülő változások legfontosabb szempontja az, hogy a közoktatás rendszerében csökkenjenek a különbségek a gyermekek, a tanulók esélyei között amiatt, hogy milyen óvodába, iskolába járnak. A törvény nagyobb hangsúlyt helyez a tanulók képességének, tehetségének kibontakoztatására, s ebből a célból eltolja a rendelkezésre álló, a felhasználható időkereteket az iskolai oktatás korai szakaszában a készségek, képességek fejlesztését szolgáló nem szakrendszerű oktatás irányába. A törvény megemeli azt az időkeretet, amely alapján az általános iskolák ötödik és hatodik évfolyamán nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. Az időalapba bevonja a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét is. Ez a megoldás elősegíti, hogy az iskolák nagyobb időkeretet tudjanak szentelni a tanulói készségek, képességek fejlesztésére. A Kt.-t módosító 2003. évi LXI. törvény írta elő, hogy az ötödik, hatodik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. E rendelkezésnek a bevezetése 2004. szeptember 1-jén indult az első évfolyamon. Így 2009. szeptember 1-jére ér el a hatodik évfolyamra. A nem szakrendszerű oktatás megtartásához szükséges pedagógus szakképzettségeket a 2003. évi törvénymódosítás szabályozta. A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése összhangban áll az európai gyakorlattal. A nemzetközi mérések igazolják, hogy a korai szakaszban a magyar tanulók még az élvonalban helyezkednek el, míg ezt követően teljesítményük romlik. Ezen a helyzeten akkor lehet javítani, ha lehetővé válik olyan oktatásszervezési megoldások - önkéntes - bevezetése, amely biztosítják, hogy a tanulókhoz igazodó, a kulcskompetenciák fejlesztésére épülő felkészítés folyjék. A törvény erre csak akkor 6. oldal
nyújt lehetőséget, ha biztosított az oktatás megszervezése a teljes képzési - első évfolyamtól-a tizenkettedik évfolyamig - szakaszban. Ez a megoldás módot nyújt ahhoz is, hogy a követelmények átadása egységes oktatási folyamatban valósuljon meg, megszüntetve az egyes ismeretek többszöri átadásának kényszerét. Az általános iskola és a középiskolai tanulmányok ily módon történő megszervezése alapján az általános iskolában átadott, elsajátított ismereteket a középiskolában nem kell újra átadni, megtanulni. A felszabaduló időkeret pedig lehetővé teszi az alapkészséget megszilárdítását. Ez az oktatásszervezés lehetőséget biztosít ahhoz is, hogy az iskola a tanulókhoz, a tanulók egyes csoportjához igazodó felkészítést alakítson ki, segítséget nyújtson a bármely oknál fogva hátrányosabb helyzetben lévő, a többiektől lemaradó tanuló felzárkózásához. A törvény lehetővé teszi, hogy a többcélú intézmények - saját döntésük alapján - az elsőhatodik évfolyamon megszervezzék a nem szakrendszerű oktatást. A nem szakrendszerű oktatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásokat az iskola nem tantárgyi bontásban, hanem műveltségi területenként megszervezve adja át. Nem jelent azonban felmentést a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárások alól. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kulcskompetenciák a következők: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-, művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A kiemelt fejlesztési feladatok épülnek a kulcskompetenciákra. A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az első-hatodik évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó kiemelt fejlesztést igényel. Az iskolázás további szakaszain történik a kulcskompetenciák elmélyítése és más további kognitív és affektív kompetenciák fejlesztése. 7. oldal
A nem szakrendszerű oktatás szabályozása a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola intézményben Minden különösebb magyarázat nélkül álljon itt a pedagógiai program vonatkozó része, mely keretet adott a csengődi tagiskola szervezési megoldásához: "Az iskolai oktatás 5-6. osztályos szakaszában 2008-2009. tanévtől lehetővé válik az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Ennek érdekében teret és időt nyer a tanítói tanulásszervezés, amely a tanári tanulásszervezéssel egységet alkot. A 2008/2009-es tanévtől a szakrendszerű és nem szakrendszerű órák megosztása: Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatás mértéke a 2008-2009. tanévtől a kötelező órák 20 %-a. A 2008/2009-es tanévben az 5. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben az 5. és 6. évfolyamon a kötelező órák terhére heti 4,5 órában (figyelembe véve a Kt. átmeneti rendelkezések 128. (19) bekezdését) vezetjük be a nem szakrendszerű oktatást. A nemzetiségi oktatást folytató tagintézmények érintett osztályaiban a nem szakrendszerű oktatás óraszáma: heti 5 óra. A kötelező órakeret nem szakrendszerű oktatással lefedett része: 1 óra magyar nyelv és irodalomból 1 óra matematikából 1 óra idegen nyelvből 1 óra osztályfőnöki órából 0,5 óra tánc és drámából 0,5 óra Egészségtanból 0,5 óra nemzetiségi nyelv (a nemzetiségi osztályoknál) A nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeretet egységben kezelve képességfejlesztés tantárgyként tartjuk nyilván. A szakrendszerű tantervben áthúzással jelöltük azokat az ismeretanyagokat, amelyek a nem szakrendszerű időkeretbe kerültek át. A tagiskolák választják meg az alkalmazott módszereket, s helyben készülnek a témaprogramok, tanmenetek. A tagiskolák az éves munkatervben rögzítik a nem szakrendszerű oktatás módszereit, az oktatásban részt vevő pedagógusokat. E döntésüknél figyelembe veszik az adott osztály év végi mérési eredményeit, valamint a pedagógusok végzettségeit. A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók értékelése év közben szövegesen történik a tagiskola által meghatározott módon és időben. Ezt az éves munkatervben rögzítik. Az év végi értékelés: a részt vett szó beírásával történik. A 2011-12. tanévtől az intézményben a nem szakrendszerű oktatás mértéke 25 %-ra emelkedik. A tagintézményi mellékletek tartalmazzák az fenti órakeret tantárgyi lefedettségét." (Pedagógiai Program 155-156. oldal) 8. oldal
A csengődi tagintézménynél - s az egységes iskola legtöbb iskolájában ez a helyzet - a pedagógusok részvétele ebben az oktatási formában igen szabadon szervezhető, legalábbis a végzettségek vagy inkább az elismert tanúsítványok tekintetében, mert közös - kistérségi képzések keretében - a 120 órás nem szakrendszerű tanfolyamokat szerveztünk, amelyen a jelentkezők szinte számbeli megkötés nélkül részt vehettek. Amennyiben minden nevesített, elismert végzettséget számba veszünk, akkor a 14 "törzstagból" - akik fő munkaviszonyban az intézménynél vannak állományban - mindannyian végezhetik ezt a munkát, vagyis a testület 100%-a képesített... A témanapok szervezése a pénteki tanítási napra esik, amikor az érintett osztályoknak csak nem szakrendszerű - képességfejlesztés elnevezésű - órái vannak, a hagyományos 45 perces időbeosztással szervezve. A 20%-os megvalósítási arány miatt az ötödikeseknek még 1 testnevelés óra is "belefér" a napba, ez vagy a legelső vagy a legutolsó óra az órarend szerint, hogy a témát, projektet ne bontsa meg. Megjegyzem, az sem jelentene véleményem szerint gondot, ha beékelődne ez az óra, hiszen a téma integritását nem törné meg, sőt, az esetleges "homogén gátlás" kialakulását is meggátolná. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az óránként váltakozó megközelítés, váltakozó nevelők ténye is elegendő ahhoz, hogy az említett gátlás ne alakuljon ki, ne legyen észlelhető. Az órarend egyéb megkötöttségei (utazó pedagógusok órabesoztása, óraterhelés-elosztása stb.) azonban ezen túlmutató pedagógiai szempontérvényesítést nem tettek lehetővé a képességfejlesztő nap menetrendjét illetően, de a szerencse is segített, amikor lehetőség nyílt arra, hogy magyar, dráma vagy osztályfőnöki foglalkozással indítsuk a projektnapokat. Fontos ez abból a szempontból, hogy a bevezetés, hangulati megalapozás, motiváció, ráhangolás - nevezzük bárhogy - megtörténhessen, az esetleges fogalommagyarázat, értelmezés megtörténjen. A témanapok és a tananyag kiválasztása, kapcsolata A pedagógiai program rendelkezései szerint történt az ismeretanyagok átcsoportosítása a nem szakrendszerű foglalkozások megtartásához. A válogatást az egységes iskola munkaközösségei végezték, amelyek áttekintették a nem szakrendszerű oktatás számára kijelölt tantárgyak, műveltségi területek idő-és tartalmi kereteit. Kiválogatták, hogy melyek azok az elemek, amelyek a nem szakrendszerű oktatás céljaival - képességfejlesztés - leginkább összeegyeztethetők, ill. a szakrendszerű feldolgozásra kerülő anyagrészek súlyozása történt. Az érintett tantárgyak órakerete, s ezáltal 9. oldal
az elvégezhető anyag mennyisége - de mélysége mindenképpen - csökkent. Egyfajta tananyagcsökkentést kellett végrehajtani úgy, hogy a NAT előírásai ne csökkenjekek, s az átjárhatóság és a tanulói jogok ne sérüljenek egy esetleges iskolaváltás esetén sem. A munkaközösségek több alkalommal vitatták a kérdést, majd az elkészült lista - a nem szakrendszerű oktatás által felölelendő anyagról - a tagintézményekhez került. Az egyes tantárgyak feldolgozása sem volt egységes, mert eltérő egyes ismeretek feldolgozási módja, módszere is. Itt elsősorban az osztályfőnöki és az idegen nyelv témakörös tervezésére gondolok, amelyek egy-egy tartalom köré (utazás, öltözködés, ismerkedés, gyermeki jogok, másság elfogadás stb.) szerveződnek az hagyományos oktatásszervezés szerint is. A helyi témaprogram kidolgozása ezeknek a felhasználásával történt. A részesülő tantárgyak nevelői munkacsoportot alakítottak, s az igazgató részvételével a témákat meghatároztuk, kitaláltuk. Igyekeztünk az életkori sajátosságokat figyelembe véve a 11-12 éves korosztály számára érdekesnek vélt ismeretköröket meghatározni, hogy motiváló és életszerű legyen a program, ugyanakkor alkalmas legyen a szükséges ismertek befogadására, tárgyalására is. A témák megtalálását az egyes ismeretanyagok hozzárendelése jelentette, amely azért volt nehéz, mert tulajdonképpen az egész évben sorra kerülő órát, legalábbis fejben, meg kellett tervezni, hogy az egyes témákhoz milyen ötlettel lehet kötni a kiválasztott és intézményi szinten egységesen kötelező nem szakrendszerű során feldolgozandó tényanyagot. Milyen tantárgyi elemek kerültek végül a nem szakrendszerű oktatásba? Az alábbiakban a képességfejlesztés tantárgyat csak az azonosíthatóság okán - technikai szempontból osztjuk fel hagyományos értelemben vett tantárgyakra, hiszen az átjárás a tárgyak között igen széles, sokszor el sem válik élesen egyes tantárgyak felségterülete a témanapon belül, leginkább a foglalkozást vezető nevelő szakja és érdeklődése nyomja rá a bélyegét fő jellemzőkre, illetve természetesen a tanmenetek meghatározottságai. 10. oldal
magyar nyelv és irodalom? ez még ötödik osztály! Mivel a munkaközösség csupán a szakrendszerű órák csökkentett tananyagáról döntött, a nem szakrendszerű foglalkozások elemeit más forrásból kellett meríteni. A Főnix-Füred Tanácsadó és Szolgáltató Bt. által kiadott módszertani füzet nagy segítséget jelentett ebben. Minden, a kommunikációval kapcsolatos elem a nem szakrendszerű órákhoz került, így a beszédkészség fejlesztése is (a helyes beszédlégzés és artikuláció gyakorlása, az érthető beszéd gyakorlása, a véleményalkotás fejlesztése). Az írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése is leginkább ezeken az órákon lehetséges (mondatalkotás, vázlatírás, leírás, kérdések alkotása). Az egyik leghangsúlyosabb elem az olvasástechnika és a szövegértés fejlesztése (információkeresés az olvasott szövegből megadott szempont szerint, a szöveg céljának, stílusának megfelelő kifejező olvasás fejlesztése). A szókincsbővítés a szövegértés érdekében folyamatos feladat ezeken az órákon. A következő fejlesztési feladat az írásra, helyesírásra, írásképre vonatkozik (szabályos betűalakítás és kapcsolás, rendezett íráskép, a hangok időtartamának jelölése, mondatkezdés, - zárás, a j hang jelölésének gyakorlása, tulajdonnevek helyesírása). Az ún. kiemelt fejlesztési feladatok közé tartoznak az énkép, az önismeret, az emlékezet, a figyelem, a kreativitás és a szociális kompetenciák fejlesztése. A drámaórákon is az utóbb említett fejlesztéseket ajánlott végezni egyszerű páros gyakorlatokkal és néhány konvencióval (pl. napló, állókép, adott témára jelenetek megjelenítése). Kulturált nyelvi magatartás: A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására: A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Szövegértés: A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek 11. oldal
jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére: A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. Szövegalkotás: Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönülése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész-rész, közeltávol, részletező-egybenlátó). Tanulási képesség: Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Források azonosítása (szerző, cím, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: Helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata: Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve, szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, 12. oldal
hála stb. Témakörök, tartalmak? A beszélt nyelv: A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekmény-ismertetés, beszámoló, tömörítés, szöveg-kiegészítés szóban. Az írott nyelv. Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői ( szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás ) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A továbbhaladás feltételei? A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról. személyről, tájról. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. tánc és dráma? TÉMAKÖRÖK Képességfejlesztő gyakorlatok Alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása TARTALMAK Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok, egyszerűbb interakciós játékok, egyensúly- és bizalomgyakorlatok, szituációs játékok. Belső hangok, mímes játék, telefon- és rádióbeszélgetés, interjú Színházi formanyelv tanulmányozása. Különböző technikák a szereplők ábrázolására Énekes-táncos A megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozása. Árnyjátéktechnikák megismerése Figurák megjelenítése verbális, vokális és nonverbális eszközökkel. Gyerekjátékok, leánykarikázók mozgásanyaga 13. oldal
játékok Régi stílusú táncok Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal, tánccal Ugrós táncok. Páros forgatós típusú lépések. Dinamikus improvizációk. Mozgásra épülő csoportos improvizációk és árnyjátéktechnikákkal - Improvizációk a megismert bábtechnikák felhasználásával. A továbbhaladás feltételei? Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos improvizációkban és az alapszintű elemző beszélgetésekben. A rögtönzés szabályainak ismerete, betartása. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, illetve dobogással. Egy régi stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel bábbal végzett improvizációban. 14. oldal
matematika 6. évfolyam Gondolkodási módszerek (Folyamatos, beépül a teljes tananyagba) Fejlesztési feladatok, tevékenységek Kommunikációs készség fejlesztése. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tartalom Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. A továbbhaladás feltételei Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is. Tartalom (Vásárlással, kertépítéssel, lakás berendezésével, időjárással, stb. kapcsolatos számítások) Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel. (pl. bevásárlás, takarékosság, napirend) A továbbhaladás feltételei A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. Tartalom Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben. Példák konkrét sorozatokra. A továbbhaladás feltételei Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Sík és térszemlélet fejlesztése. A szimmetria felismerése a természetben, művészetben. Tartalom Alakzatok síkban, térben. Példák egyszerű transzformációkra. A továbbhaladás feltételei A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. 15. oldal
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése. Mérések, számítások a bővült számkörben. A térszemlélet fejlesztése Tartalom A tengelyes tükrözés. Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. A kör, körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés. Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Sokszögek kerülete. Testek építése. A továbbhaladás feltételei Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tartalom Valószínűségi játékok és kísérletek. A továbbhaladás feltételei Rendszerszemlélet fejlesztése. Adatok gyűjtése környezetünkből. Számolási készség fejlesztése. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram. Átlagszámítás néhány adat esetén. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. 16. oldal
Angol nyelv Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást,- értést és alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A 6. évfolyamra elérendő szint az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre, dolgokra vonatkozóan, és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakciókra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés: Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség: Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal le tudja írni. Olvasásértés: Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás: Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. 17. oldal
Fejlesztendő kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció - szókincs - funkcionális nyelvtan - nyelvi funkciók - szóbeli kapcsolattartás o kommunikációs helyzetek o olvasott, írott szöveg megértése A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: - beszédértés, - beszédkészség, - olvasásértés, - írás. Célok és feladatok Idegen nyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül- oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek- az egyén szükségleteinek megfelelően. Más kultúrák megértése, közvetítése. Hallott szövegértés, beszédkészség, olvasott szövegértés és íráskészség fejlesztése. Témalista- minimum Üdvözlések Országok Bemutatkozás, alapvető személyes információk Az iskolai tantárgyak A családtagok bemutatása Ünnepek (Karácsony, Újév, Húsvét) Napi tevékenységek Szabadidős tevékenységek Állatok: házi és vadállatok Ételek, italok, édességek megnevezése Gyümölcsök és zöldségek megnevezése Témalista- optimum Nemzetiségek Nyaralás Hobbik Dátumok 18. oldal
Anyaggyűjtéshez, IKT órákhoz használható internetes oldalak: http://www.rakoczi-szfv.hu/nyelv_kozmondas ANGOL KÖZMON- DÁSOK http://www.angol.biz/szolasok-angol-kifejezesek.html http://www.howjsay.com/index.php?word=appreciably&submit =Submit http://encarta.msn.com/encnet/features/dictionary/dictionaryho me - ANGOL SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK, KI- FEJEZÉSEK KIEJTÉS SZÓTÁR http://www.gameskidsplay.net/jump_rope_ryhmes/index.htm MONDÓKÁK http://www.britishcouncil.org/kids-games-play-and-learn VERSEK, DALOK, TÖRTÉNETEK, NYELVI JÁTÉKOK http://gyerekangol.lap.hu http://www.mamalisa.com/?t=eh http://www.xmission.com/~emailbox/nursery.htm http://www.zelo.com/family/nursery/index.asp http://www.nurseryrhymesonline.com/ DALOK, VERSEK DALOK, MONDÓKÁK VERSEK VERSEK VERSEK http://www.sparklebox.co.uk VERSEK, MESÉK, STB. http://www.dltk-holidays.com http://www.zeneker.hu/kiadvanyok/fr0303/fr0303szovegek.html GYERMEKDALOK ANGOLUL ÉS MA- GYARUL TANUL- JUNK JÁTSZVA http://www.apples4theteacher.com/holidays/new-yearsday/poems-rhymes/new-year-dialogue.html http://www.woodlandsjunior.kent.sch.uk/customs/festivals/march.htm http://www.holidays.net/amore/index.htm http://www.netangol.hu/test_intro.php http://www.eslflow.com/elementarycrosswordpuzzles.html http://www.primaryresources.co.uk/topic/topic.htm - TÉMÁK TÉMÁK ÜNNEPEK ÜNNEPEK SZINTMÉRŐ- A1-A2 VEGYES VEGYES http://www.estcomp.ro/~cfg/games.html YOUTUBE- DALOK, MONDÓKÁK, MESÉK FELDOLGOZÁSAI 2. oldal
osztályfőnöki 6. évfolyam 37 óra Témakör Téma 1. Kapcsolatok d) Közösségi kapcsolatok 8 óra Óraszám 14 e) Ügyeink intézése 4 óra f) összegzés 2 óra 2. Társadalom a) Gazdaság 5 óra Óraszám 23 b) Társadalmi rétegződés 8 óra c) Kultúra 8 óra d) Összegzés 2 óra Tanmenetjavaslat 6. évfolyam 37 nem szakrendszerű osztályfőnöki órára (fejlesztési feladatokat, módszereket a tanterv tartalmazza) Óra sorszáma Tartalom 1. Az iskola, mint munkahely 2. Szülők, ismerősök munkahelye 3. Ki mit csinál a munkahelyen, milyen munkarendben dolgozik, szereti-e munkahelyét? 4. Így képzelték-e a szülők, ismerősök életüket? 5. Munkanélküliség (okai, helyzetük) egyéni interjúzás alapján 6. Kitörés lehetőségei a munkanélküliségből 7. Lakóhelytörténet (projekt feldolgozás) 8. Lakóhelyünk ma (projekt feldolgozás) 9. Lakcímbejelentő, útlevélkérelem, csekk, ajánlott vény stb. kitöltése 10. Menetrend, térkép értelmezése 11. Telefonos, e-mailes, internetes információkérés/keresés 12. Ügyeletes orvos, mentő, tűzoltók, rendőrség értesítése a tanulók által kitalált dramatikus játékkal 13 Összegző óra 3. oldal
14 Összegző óra 15 Tulajdonformák vállalkozások 16. Pénz bank hitel - tőzsde 17. Piac marketing fogyasztói jogok 18. Gazdasági technikai fejlődés 19. Gazdasági technikai fejlődés és természeti környezet 20. Biológiai különbségek alapján képzett csoportok. Nemek (nők és férfiak) 21. Életkor (fiatalok, középkorúak, idősek) alapján lévő különbségek. 22. A lakóhely, település típus alapján lévő különbségek 23. Vagyoni helyzet alapján lévő különbségek. ( Elit, középréteg, hátrányos helyzetű, szegény) 24. Foglalkozás és az iskolai végzettségből adódó különbségek. 25. Nemzeti, etnikai különbségek 26. A többségtől eltérő értékrendet képviselő kisebb közösségek, szubkultúrák 27. Ön és közveszélyes, úgynevezett deviáns csoportok. 28. Viselkedéskultúra 29. Lakáskultúra 30. Étkezéskultúra 31. Öltözködéskultúra 32. Egészségkultúra 33. Szórakozás, szabadidő kultúra 34. Közlekedés 35. Ünnepeink 36. Összegző óra 37. Összegző óra 4. oldal
Egészségtan Célok és feladatok Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. Munkacsoport megalakítása, szervezeti formák, heti értekezlet rendszere A kezdés pillanatától megalakult az a csoport, team, amely a tervező munkától a folyamatos megvalósításig, a heti tanulói visszacsatolás elkészítéséig együtt dolgozik. Szerencsés módon a tanári team tagjai kis eltéréssel megegyeznek a TÁMOP megvalósító pedagógusok személyével. Az innováció megvalósítása így sokkal gördülékenyebb és egyszerűbb. A témalista elkészítése után a folyamatos oktatást a heti rendszerességgel - keddenként 7.30-7.55 közötti - munkaértekezletekkel készítjük elő. Ezen értekezletek keretében a pénteki témanap óráit beszélik át a kollégák, az esetleges duplikációk és átfedések elkerülésére. Szükséges mindehhez, hogy keddre mindenkinek elkészüljenek a tervezetei 5. oldal
a soron következő témához. Itt történik az IKT órák és támogató rendszer egyeztetése is, mert a számítástechnikai terem kapacitása véges. A nevelői laptopok, valamint a második projektor megvásárlása kicsit javított a helyzeten és kellő körültekintéssel a munka megoldható. 6. oldal
A nem szakrendszerű oktatás minőségbiztosítása - értékelő lapok rendszere Az értékelés, visszajelzés kétirányú és többszempontú. Egyrészt folyamatos, diagnosztikus, másrészt időszakos és szummatív jellegű. A folyamatosságot biztosítja, hogy minden hétfőn az osztályfőnökök egy értékelő lapot osztanak ki a tanulók között, amelyen név nélkül nyilatkoznak az előző péntek foglalkozásairól s projektnap egészéről. A következő oldalon 6. osztályos értékelő lapunkat mutatjuk be. Az értékelő lapok alakja és egy kissé a tartalma is megváltozott. Úgy gondoltuk, hogy egy év elteltével a tanulók vélemény-nyilvánításának konkrétabb formát is engedhetünk, s az egyes fejlesztési területek akár osztályozhatják is. Így gyorsabbá vált az értékelés az eddigi szöveges válaszokkal szemben. 7. oldal
Heti tanulói értékelő lap képességfejlesztés - 6. osztály - Mérleg Mérleg Kérünk, válaszolj névtelenül a következő kérdésekre! (válaszod titkos) Írd fel a témanap nevét!.. Értékeld a témanapot bekarikázással! 1 2 3 4 5 Osztályozd a modulokat a következő szempontok szerint: Új ismeret, tudás mértéke? magyar 1 2 3 4 5 matem. 1 2 3 4 5 angol 1 2 3 4 5 osztf. 1 2 3 4 5 eg.tan 1 2 3 4 5 Itt találkoztam a legérdekesebb feladatokkal: (Húzd alá!) magyar mat. angol of. egt Itt találkoztam a legnehezebb feladatokkal: (Húzd alá!) magyar mat. angol of. egt Javaslataid: Köszönjük válaszaidat! Anett, Erzsike, Éva és Tünde néni A féléves és év végi szöveges értékelő lapok modulonként, képességfejlesztési területenként készültek és a szummatív értékelést szolgálják, kiegészülve a tanulók önértékelésével, amely ugyancsak fontos kompetenciákat fejleszt, önismeretet és önkritikát. (megjegyzés: Az értékelő szempontsor kialakításánál a Főnix bt. nem szakrendszerű oktatáshoz készült segédanyagát - az értékelési területek elnevezése tekintetében - ötletként felhasználtuk.) 8. oldal
KTKT Általános Iskola és Középiskola Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd Béke tér 1.4 Tel.: 0678441021 e-mail: iskola@csengod.sulinet.hu Matematika képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ számfogalmam kiépültsége pontos, biztos kialakult hibázok, tévedek nem tudom számolási készségem az tudom, biztosan ismerem ritkán tévedek hibázom, tévedek nem tudom alapműveletekben műveletvégzésem, műveletek tudom, biztosan ismerem ritkán tévedek hibázom, tévedek nem tudom sorrendje szöveges feladatok értem, kiválóan megoldom értem, de hiányos a segítséggel tudom megoldani segítséggel is hibásan dolgozom megoldását megoldásom 9. oldal
Matematika képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ mértékegységek átváltásait ismerem, biztosan váltom ismerem, kevés hibá-bizonytalanul tudom és váltom val/segítséggelváltom nem ismerem szabályok felismerése, ele-biztomek jó bizonytalan kialakulatlan sorba rendezése, ki- választása munkavégzésem önálló, pontos gondos/kitartó változó/bizonytalan segítségre szorulok 10. oldal
KTKT Általános Iskola és Középiskola Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd Béke tér 1.4 Tel.: 0678441021 e-mail: iskola@csengod.sulinet.hu anyanyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ Olvasáskészségem gyakorlottsága olvasásom folyamatossága folyamatos, kifejező, az folyamatos, folyamatos, több hibával, szóképes, szótagoló, sok írásjeleknek, a szöveg hibátlan vagy kevés kisebb szólamokban hibával tartalmának, hangulatának hibával megfelelően értelmező olvasástechnikai hibáim hibátlan, pontos, szöveghű egy-egy betűcsere, többször előfordul betűcsere, sokszor előfordul betűcsere, mást olvasás, újra-máskezdés előfordul kezdés olvasás, gyakori újra-mást olvasás, gyakori újrakezdés tempóm az élőbeszéd tempójával az élőbeszéd tem-lassúpójához vontatott megegyező közelít akadozó, lassú, nehézkes 11. oldal
anyanyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ válaszadásom teljes, pontos, szabatos hiányos, megfogal-pontatlanmazása ritkán sza-galmazása gyakran szabály- hiányos, megfo-hibás, nincs válasz bálytalan talan Írásminőségem gyakorlottsága betűim kapcsolása szabályos, pontos egy betű esetében két vagy három betű esetében háromnál több betű esetében szabálytalan, ritkán szabálytalan, gyakran pontat-szabálytalanlan rendszerint pontatlan pontatlan írásom külalakja, képe tetszetős, rendezett, igé-általában rendezett gyakran rendetlen, igénytelen rendetlen, igénytelen nyes kérdésekre mondatban legtöbbször igen sokszor ritkán szinte soha válaszolok helyesírásom szó- és pontos, biztos jelölés mondathatáraim jelölése ritkán pontatlan je-többszölölés bizonytalanság, hibafel-zonytalanság, a hibafelismerése, hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, biismerés irányítással, önkor-javítása segítséggel 12. oldal
anyanyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ rekció hangok jelölése időtartam pontos, biztos jelölés ritkán pontatlan je-többszölölés hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, a hibamerés bizonytalanság, hibafelis-felismerés segítséggel, hibás irányítással, önkor-javítárekció tulajdonnevek kezdőbetűinek jelölése pontos, biztos jelölés ritkán hibás jelölés, többször hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, a önálló javítás bizonytalanság, hiba-hibafelismeréfelismerés irányítással, ön-javítás segítséggel, hibás korrekció elválasztás pontos, biztos jelölés ritkán hibás jelölés, többször hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, a önálló javítás bizonytalanság, hiba-hibafelismeréfelismerés irányítással, ön-javítás segítséggel, hibás korrekció 13. oldal
anyanyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ j hang jelölésem pontos, biztos jelölés a ritkán hibás jelölés, többször hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, a gyakran használt szavak önálló javítás bizonytalanság, hiba-hibafelismeréfelismerés irányítással, ön-javítás segítséggel, hibás esetében korrekció részvételem közös szívesen, aktívan, kre-kötelességtudatból, vonakodva, reprodukálva nem veszek részt, akadályozom munkában, szituációs atívan aktívan, kreatívan játékban vers- és prózamondásom pontos, kifejező, helyes pontos, helyes kap-kevécsolat a hiba, törekszem a sok hibám van, ne tanulom meg, (memoriter) kapcsolat a közönséggel a közönség-kontaktus tartására gel a kontaktus hiányzik vélemény-nyilvánításom kezdeményezően, sza-kötelességtudatbólbatosan, érveléssel alátá-szabatosan, szö- bátorítással, segítséggel valamilyen élményről masztva veghez kötődően nincs vagy szándékosan szélsőséges a véleményem 14. oldal
KTKT Általános Iskola és Középiskola Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd Béke tér 1.4 Tel.: 0678441021 e-mail: iskola@csengod.sulinet.hu Idegen nyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ Listening (hallás hiányos szöveg kiegészítése teljes, pontos utáni szövegértés) hallás után hiányos, egy hibás pontatlan, hiányos, több hibás, nincs válasz adatot is tartalmaz hiányos adatot is tartalmaz writing (írás) külalakom, írásképem tetszetős, rendezett, igé-általában rendezett nyes gyakran rendetlen, igény-rendetlen, igénytelen telen önálló szövegalkotáso szókincsem gazdag elég gazdag átlagos szegényes m Szövegalkotás nyomtatott szótár pontos, szabatos használatával ritkán pontatlan, egy- többször pontatlan, szabály-pontatlantalan szabálytalan két hiba 15. oldal
Idegen nyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ Szövegből adatok teljes, pontos hiányos, egy hibás pontatlan, hiányos, több hibás, nincs válasz kigyűjtése - adatot is tartalmaz hiányos adatot is tartalmaz kérdésekre Speaking (beszéd) mondatalkotásom pontos, szabatos ritkán pontatlan, egy- többször két hiba szabálytalan pontatlan, pontatlan, szabálytalan Reading (olvasás) pontos, kifejező pontos, helyes kevés hibával sok hibával Spelling (betűzés) teljes, pontos hiányos, egy hibás pontatlan, hiányos, több hibás, nincs válasz adatot is tartalmaz hiányos adatot is tartalmaz 16. oldal
KTKT Általános Iskola és Középiskola Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd Béke tér 1.4 Tel.: 0678441021 e-mail: iskola@csengod.sulinet.hu közösségi, szociális készségfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG NEM ELFOGADHATÓ ELFOGADHATÓ részvételem közös szívesen, mindig, aktívan munkában, szituációs játékban kötelességtudatból, té-vonakodvmától nem veszek részt, függően aktívan akadályozom általános tájékozottságom sok ismeretem van van ismeret kevés ismeret nincs ismeret a témákban meggondolatlan, indulatos, elhamarkodott vélemény-nyilvánításom árnyalt, nem sértő, megfontolt meggondolt, indulat-időnkénmentes felületes, meggondolatlan, 17. oldal
mondatalkotásom pontos, szabatos ritkán pontatlan, egy- többször pontatlan, sokszor pontatlan, két hiba szabálytalan szabálytalan órai magatartás, visel-fegyelmezett, témára fegyelmezett, témától időnként fegyel-figyelme szétszórt, fegyel- kedés összpontosít néha eltér mezetlen mezetlen 18. oldal
A tanulói értékelésről - digitális napló rendje A tanulók értékelése havi gyakorisággal szöveges minősítéssel történik, amennyiben megfelelő aktivitást és részvételt mutatott a hónap során, "részt vett" bejegyzés kerül az aktuális hónaphoz. A félévi és év végi bizonyítványba is ez a szöveges minősítés írandó. A foglakozásokon tanúsított kiemelkedő munka szakanári dicsérettel és tantárgyi dicsérettel egészülhet ki. A szöveges önértékelés és párhuzamosan tanári megítélés rendszeréről - értékelő lapok - az előző fejezetekben szóltunk, a lapokat mellékeltük. Az oktatás során alkalmazott dokumentumok (tanulói mappa, felszerelések) A nem szakrendszerű órákon a tanulók három, nagyméretű füzetet használnak: egy vonalasat, egy négyzetrácsosat és egy simát. A füzeteket egyforma dossziékban tartják a tantermükben. Felszerelésüket nem viszik haza, hiszen nem kapnak házi feladatot ezeken az órákon. Ezzel a rendszerrel elkerülhető a felszerelés hiánya - mindig kéznél vannak a füzetek. Bármelyik órán bármelyik füzet használható, attól függően, hogy a pedagógus mit kér a tanulóktól. A csoportmunkában készült tablókat kifüggesztik a terem falára - hetekig nyomon követhető az órákon végzett kooperatív munka. Ezekhez a feladatokhoz a saját technika felszerelésüket is igénybe veszik (színes, zsírkréta, olló, ragasztó), illetve az iskola is biztosít számukra eszközt (csomagolópapír, vastag filcek). Mivel a témanapokon az osztály nem vándorol más tanterembe, bármikor hozzáférhet a szükséges eszközhöz, mert azok helye a tantermükben van 19. oldal
Szélrózsa 6. témalista FÉLÉV Szélrózsa Mérföldkő (Felmérés) Diákakadémia (A tanulás tanítása) A sokarcú jövő 1.- Én és a családom (30 év múlva) A sokarcú jövő 2.- Csengőd Falunap- Iskola ünnep- Év tanulója fát ültet A sokarcú jövő 3.- A Föld TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP-A pénz világa Híres találmányok A TELEVÍZIÓ VILÁGNAPJA- Szabadidő, szórakozás A NOBEL-DÍJ ALAPÍTÁSÁNAK VILÁGNAPJA- Híres magyarok A FOGYATÉKKAL ÉLŐ EMBEREK VILÁGNAPJA- Másság Téli ünnepek, hagyományok Karácsony Mérföldkő (Felmérés) Értékelés- önértékelés /Játékos félévzáró Új év, új remény Tél Velencei karnevál- Farsang Foglalkozások, munkahelyek Lakáskultúra (építkezés) Város- falu NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP Tavaszi hadjárat (szabadtéri feladatok) A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA SZÍNHÁZI VILÁGNAP AZ EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA Közlekedés A KÖNYV NAPJA EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK NAPJA TŰZOLTÓK NAPJA A MADARAK ÉS A FÁK NAPJA Állatok- állatvédelem Mérföldkő (felmérés) Értékelés 20. oldal