BAROKK Készítették: Eckert Szonja Kőrösi Eszter Szilágyi Dóra 10.B 1
A barokk szó jelentése A "barokk" kifejezés eredete máig vitatott; valószínűleg a portugál barrucával (szabálytalan formájú gyöngy) és az olasz baroccóval (szabálytalan, nyakatekert következtetés) áll összefüggésben. Már a XVI. században ismerték, majd a 'XVII-XVIII. században melléknévként meglehetősen széles körben használták. Jelentéséhez mindig a "szabálytalan", "szokatlan", "érthetetlen", "bizarr", "értelmetlen" fogalmak tapadtak, s így került be a korabeli enciklopédiákba, szótárakba, kritikákba is. A "barokk" szó eredetének, egykori értelmének kutatása azonban nem visz közelebb a stíluskorszak lényegének megismeréséhez - azt csak a műalkotások és az elméleti írások világíthatják meg. A stílusmegjelölések rendszerint gúnyos vagy rosszalló mellékértelmet tartalmaznak, mert egy-egy kor túlhaladott elveire, elavultnak ható művészetére utalva születtek meg. Az utókor értetlenül vagy ellenségesen tekintett az elődök "tudatlanságára", "szeszélyességére",műalkotásaik "kezdetlegességére", barbárságára".a "barokk" megjelölést is így alkalmazták a XVIII. század végén a XVII-XVIII. század stílusára: a klasszicizmus szemszögéből nézve Borromini és Guarini korát "a különlegesség" felső fokának, a "nevetségesség" csúcspontjának látta a korabeli kritikus. Történeti áttekintés A XVII-XVIII. század a feudalizmus restaurációjának (=egy alkotás eredeti formába való visszaállítása) ellentmondásos korszaka. Az addig lendületesen kibontakozó polgári fejlődés üteme lelassult. A reformáció ellen harcba lépő katolikus egyház s vele szövetségben az abszolutisztikus államok nagybirtokos vezető rétege átmenetileg visszaszerezte régi befolyását. Az idejétmúlt feudális rend erőszakos fenntartása azonban nemcsak akadályozta, hanem egyúttal siettette is a fejlődést. Az uralomból kiszorított, ám ugyanakkor a gazdasági életben mindjelentősebb szerepet játszó polgárság egyre inkább szembe került a hatalommal. A halmozódó elégedetlenség feszítőerővé vált. Az ellentétek ütközése forradalmakban robbant ki. Angliában ez - évtizedes küzdelem után - 1649-ben a polgárság győzelmével zárult. Hatására Európa szerte nagy horderejű társadalmi megmozdulások zajlottak, amelyeknek sorozata végül 1789-ben a francia forradalomba torkollott. A feudális és a polgári rend ütközésének ez a világtörténelmi változást hozó, ellentmondásokkal telített két évszázada a művészetekben a barokk korszaka. A barokkot szokás időben szakaszolni - beszélnek korai, érett és késő-barokkról, ám ennél fontosabb az, hogy jellegét, tartalmát tekintve két nagy csoportot különítenek el: a főúri, katolikus barokk - meghatározó áramlata a katolikus ellenreformáció: a tridenti zsinat határozatainak érvényesítése (pl. tiltott könyvek jegyzéke, jezsuiták, inkvizíció). Ezt támogatja (illetve saját céljaira használja fel) a feudális abszolutizmus sajátos hatalmi formája: az önkényuralom (szövetség Rómával). Ez az irányzat archaikusabb, hagyománytisztelőbb, ugyanakkor hajlékony és rugalmas annyira és ahhoz, hogy minden réteg bizalmát és támogatását megnyerje. A másik nagy csoport: a polgári, protestáns barokk - jellemzője lesz a különböző protestáns felekezetek vallási elmélyülései, szekták jelentkezése (érdekes az egyeztetési kísérlet elvetése: mindenki támadja a jansenizmust = azaz világ tagadás, művészetellenesség és az ember bűnösségének vallása). Ez a vallási-kulturális felfogás úgy és azzal erősíti a helyi abszolutista igényeket, hogy hitbeli érvekkel támogatja a katolikus abszolutizmus által fenyegetett országokat (a vallás átpolitizálódása). A polgári barokk újítást hirdet, ugyanakkor merevebb (védekezik). 2
A barokk kialakulása Itáliában a félsziget déli részét uralmuk alatt tartó spanyolok és a franciák vetélkedtek egymással a terület fölötti teljes ellenőrzés megszerzéséért. Az idegen érdekeknek kiszolgáltatott kis városállamok elvesztették a függetlenségüket. Az általános politikai és gazdasági hanyatlás viszonyai között csak három állam tudta a korlátozott önállóságot megtartani: az Egyházi állam, melynek hatalmát a katolikus országokból beáramló vagyon biztosította; Észak-Itália nyugati részén Savoya (Piemonte), amelynek uralkodói ügyesen aknázták ki a spanyol-francia érdekellentétet; és a törököktől elszenvedett vereségek ellenére is még mindig tekintélyes Velence. Franciaország a XVII. században - XIII. és XIV. Lajos uralkodásának idején - szilárd abszolút monarchia. Felvirágzását olyan kiemelkedő képességű államférfiak jó gazdaságpolitikájának köszönheti, mint Richelieu, Mazarin és Colbert. A király személyében összpontosuló korlátlan központi hatalom a polgárságnak juttatott kedvezményekkel, az ipar és a kereskedelem támogatásával kompenzálta a nagybirtokos nemesség politikai törekvéseit. A XVIII. században ez a labilis egyensúly felborult. A gazdaságban egyre nagyobb teret hódító polgársággal szemben a monarchia arra kényszerült, hogy saját érdekei védelmében a feudális réteget pártolja. Az elkerülhetetlen ütközés 1789-ben a társadalom rendjét alapjaiban megváltoztató forradalomban robbant ki. Angliában a polgárság az árutermelő nemességgel szövetségre lépve 1649-ben megdöntötte a monarchiát s kikiáltotta a köztársaságot. A súlyos gazdasági helyzet s a vele összefüggő politikai válság azonban rövid idő után a parlamentáris rendszer korlátozásához, majd később, 1660-ban - az alkotmányos kormányzati forma fenntartása mellett - a királyság visszaállításához vezetett. Ausztria a soknemzetiségű Habsburg monarchia központi tartománya. A XVII. század végén, a törökök fölött aratott győzelem után számottevő nagyhatalom. Már addig is jelentős területei (Csehország, Magyarország, Szilézia, Horvátország) mellé a XVIII. század elején megszerzi Lombardiát, sőt egy időre Nápolyt és Szardíniát is. Csehország a Habsburg birodalom része. Társadalmi fejlődését a gazdasági alárendeltség és a kíméletlen németesítési politika korlátozza. Németország politikailag erősen széttagolt. Az egész Európát megrázó, de legsúlyosabban Németországot érintő harmincéves háború következményei bénítják. A háborút lezáró westfáliai béke (1648) a feudális viszonyokat rögzítette. A német területen megközelítően 300 kisebb-nagyobb fejedelemség osztozott. A gazdasági és politikai egység hiánya, a kereskedelmet gátló vámhatárok sokasága hátráltatta a fejlődését. 3
Oroszország a XVII. század végétől néhány évtized alatt behozta az elmaradását, s kezdett felzárkózni a fejlettebb nyugati országokhoz. Nagy Péter cár a bojárok ellenállásának leverésével, az ipart és a kereskedelmet fellendítő reformokkal, s nem utolsó sorban sikeres külső hadjárataival megszilárdította a központi hatalmat. Uralkodásának három és fél évtizede alatt Oroszország európai nagyhatalommá vált. Magyarország a XVII. század végétől - Buda visszafoglalása és a törökök kiszorítása után - a Habsburg birodalom alárendelt tartománya. A polgári fejlődés kibontakozását, amelyet a Mátyás-kori kezdetek után a török hódoltság megakasztott, most a gazdasági elnyomás gátolta. A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformációs egyház erőszakos térítő munkája a XVIII. század elején a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi felkeléshez vezetett. Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt. Művészet Irodalom A barokk korszakban, a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. A kor ízlése szerint a legmagasabb rangú műfaj az eposz és a tragédia; s a közirodalomban ezek a meghatározó műfajok. Eposz Torquato Tasso: John Milton: Zrínyi Miklós: Megszabadított Jeruzsálem Elveszett Paradicsom Szigeti veszedelem 1. Tasso művének 1. kiadása 2. Lucifer-illusztráció a műhöz 3. Az Adriai tengernek Syrenája Tragédia (dráma): Lope de Vega: A kertész kutyája Calderón: Az élet álom (A barokk a spanyol irodalom fénykora) Megjelenik a regény is. Meghatározó szerepre azonban csak a XVIII. század közepétől tesz szert. Cervantes: Don Quijote 4
4. Don Quijote és Sancho Panza 5. Don Quijote a szélmalomra támad Célja az irodalomban: a meghökkentés Eszközei: virtuóz rímtechnika, újszerű költői képek, hasonlatok, pátosz, érzelmi telítettség, körmondatok Pl.: Azért tegyünk törvényt magunkra, vétkesítsük magunkat, sirassuk most bűneinket, hogy akkor ne sírjunk, mikor a világ előtt bűneink kitudódnak, mikor az utolsó sentencia kiadatik: hanem az igazakkal örüljünk és vigadjunk örökkön-örökké. Pázmány Péter: Az utolsó ítéletnek rettenetességérűl Na de miről is van szó? A vallási világkép túlsúlya nem jelentett esztétikai megújulást. Ez azt jelenti, hogy a reneszánsz idején kialakuló esztétikai-poétikai rendszert a barokk is elfogadja - azzal a megszorítással, hogy mindazt kiiktatja belőle, ami a vallásos világképpel ellenkezik. Tehát a horatiusi közvetítésű arisztotelészi elmélet irányítja a szerzőket és a kritikusokat - az utóbbiak kezdetben azzal bajlódnak, hogy a reneszánszban elvilágiasodott rendszert hogyan hajlítsák a teológiához, később pedig azzal küszködnek, hogy mit kezdjenek a megerősödő és mindenre kiterjedő természettudományos világképpel. Az antik elemek beépülnek a formanyelvbe, de elvesztik humanista tartalmukat. Marad a didaktikusság és a tekintélyelvűség. Enciklopédikus ismeretek rögzítésére törekednek - ezek immár nem a tudósok szűk köréhez szólnak, de még mindig elit- műveltség ez: az isteni világrend megismerése jegyében. A barokk irodalom már azért is könnyebb volt megállapítani, mert elsősorban írásos irodalomról van szó. Az iskoláztatás fejlődése és a nyomdai kapacitás növekedése lehetővé tette a nagyságrendi növekedést. A 15., 16. és 17. századbeli Bécs városa Európa leghatalmasabb uralkodó családjának, a Habsburgoknak székhelye volt, akik német-római császárok s egyben magyar királyok is voltak. Az ő uralkodásuk alatt jött létre az a szoros kapcsolat az osztrák kultúrával, amely hazai nyomdászatunkra is nagy hatással volt. A barokk új műfajokat teremtett, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletből, epizódból felépülő, poklot, földet, mennyet 5
egybeölelő monumentális szerkezetet, s ez főképp a barokk eposzban érvényesült. A szerkezeti harmónia megszűnik, a kompozíció is, a mondatszerkezet is fellazul, részekre szakad, hullámzóvá válik. A szerteágazó kompozícióban sok a mellékepizód, a betét és a példa. A logikusság helyébe az illogikusság, a szimmetria helyére az aszimmetria, a racionális kiszámíthatóság helyébe az irracionális illúzióra törekvés lép. Képalkotása merész, de lehúzza, hogy a díszítésre szánták. Jellemzi a csodálkoztatás, a meghökkentési szándék, a lendületesség és a feszültség - hiányzik belőle a moralizáló vég, viszont átüt rajta a vallásosság új hevülete: misztikus, borzongás, rettenet, heroizmus. Tasso szerint a barokk író "válassza a szép dolgokból a legszebbet, a nagyobból a legnagyobbat, a csodálatosakból a legcsodálatosabbat, s igyekezzék e lehető legcsodálatosabbat még újdonsággal és méltósággal párosítani." Az irodalmi szövegekben a gyakran öncélú, bravúroskodó technikáról árulkodó díszítőelemek bősége lepi meg az olvasót: érzéki hatású és keresett metaforák, pompázó jelzők, bizarr akusztikájú verselési formák. Halmozódó mondatrészeket a csattanók és a retorikából eltanult hatáskeltő kérdések, felkiáltások, késleltetések, megtorpanások tették még hatásosabbá. A barokk alkotásban szétválaszthatatlanul keveredik a természetesség esetenként erotikával érintkező követelménye a misztikus, sejtelmes látomások szimbolikus világának ábrázolási kényszerével. Általánossá válik a halmozásos szerkezetre épülő körmondat, az embléma és az allegória; mindent meghatároz a pátosz és a vallásos szemlélet uralma. Pázmánynál a barokk írói magatartás, Zrínyinél az alkotói módszer tapasztalható; az első igazi barokk mester Gyöngyösi István. A barokk irodalom először hozza közel egymáshoz a művelt körök és a nép nyelvét. A magyar barokk jellemző műfajai: eposz, imakönyv, vitairat, hitvitázó dialógus és emlékirat. Ami a barokkot követte Ahogy már korábban említésre került, a barokk név az olasz eredetű Barocco-ból származik, ami nem jelent mást, mint nyakatekert okoskodás. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus. A barokk stílusjegyeit azért is volt könnyebb megjegyezni, mert itt elsősorban írásos irodalomról van szó. A barokk kor és stílus a reneszánszot, illetve a későreneszánsz manierizmust váltotta fel; a 16. század utolsó harmadától a 18. sz. közepéig, második harmadának végéig terjed az európai irodalomban. Ezek a számok természetesen országoktól függően eltérhet, de nem jelentősen. A barokk stílus Itáliából indult a reneszánsznak pont az ellentettje volt. A reneszánszra a harmónia. A kiegyensúlyozottság volt a jellemző, amíg a barokk ettől próbált eltávolodni. 19-ik században H. Wölfflin szembeállította a két egymást követő korstílust. Wölfflin értelmezésében elsősorban a képzőművészetre, az építészetre és a zenére támaszkodott. A barokk főbb stílusjegyei voltak a monumentalitás, dinamizmus, pompa, meghökkentés, virtuóz rímtechnika, mozgalmasság, irreális témák, túldíszítettség, kreativitás, titokzatosság, bonyolultság és 6
látványosság. A barokk a részletek kidolgozására nagyon ügyelt. A szó eredete a súlyosságból és túltelítettségből jön. Építészet: A barokk kor építészetében egyértelműen a templomok játszottak fontos szerepet. Ezek mind monumentális építmények voltak, túldíszítettek, aranyozottak, márványdíszesek. Ezekkel a jelzőkkel próbálták érzékeltetni a katolikus Anyaszentegyház fontosságát és hatalmát. A barokk művészet alap motívuma a csigavonal volt, ami elsősorban Rómában jelent meg. Egyre inkább a hajlított formák, alakzatok jelennek meg mind a homlokzaton, épületbelsőkben. A kor gyakran élt az illúziókeltés művészetével. Ez abban mutatkozott meg, hogy belső terekbe falfestményeket, freskókat és különböző díszítményeket helyeztek el a falon, ezzel tudták megnövelni a teret, de csak látszólagosan. További jellemző volt az épületekben a kupolabelsők megfestése. A palotáknál és kastélyoknál a tengely mentén egymást követő terek kapcsolata. Jellemző megoldás az enfilade. Enfilade: a francia barokk palota és kastély térsorolási módszere. Díszes ajtóit azonos tengelyre fűzték, így összenyitásukkor hatásos távlat jött létre. A barokk palota térsorának egyik legfontosabb eleme a belépőt fogadó tágas előcsarnok, amelyből ünnepélyes hatású lépcső vezet fel az épület középtengelyében elhelyezett első emeleti díszterembe. Ehhez két oldalról csatlakoznak enfiladék a szalonok. Ez a hangsúlyos szint az úgynevezett piano nobile (nemes emelet). A paloták és kastélyok dísztereinek jellegzetesen barokk típusa a francia építészetben kifejlődő, folyosószerűen elnyújtott galéria. Az áthidalások boltozottak. A hagyományos ívformák (félkör, szegmens), mellett igen gyakori a kosárív. A barokk stílusjegyei Európában: Összefoglalva a barokk építészet legfőbb stílusjegyei Európában: legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, kastélyok és polgári lakóházak városépítészet (Szentpétervár, Róma) hatalmas parkok létesítése, ágyások, nyírt bokrok, szobrok, szökőkutak dinamikus hatású terek, pl. tükörtermek különböző rendeltetésű terek rangsorolása folyosószerű elnyúló galéria egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög hullámvonal, csigavonal, kagyló-, és csigamotívum erőteljes fény-árnyék hatások pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás térlefedésre fiókos dongaboltozat templomoknál "látszatkupola", "égbe nyíló" freskók Pl. jobb kép - a kupola valódi magassága mindössze kb. 40 cm (trinitárius templom, Pozsony) sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok díszes, monumentális lépcsősorok kovácsoltvas kapuk, kerítések, rácsok 7
6. Róma: San'tAgnese 7. Batthyány-kastély, Körmend 8
8. Esterházy-kastély, Kismarton 9. Wesselényi-kastély, Zsibó Szobrászat Szobrászat bármely háromdimenziós művészi kifejezés. A szobrászat elsődlegesen a térrel áll összefüggésben: kitölti, viszonyul hozzá és hatással van az érzékelésére. 9
A fogalom egyúttal művészi alaptevékenységet is jelöl: egy tárgy fizikai vagy jelentésbeli jellemzőjének megváltoztatását, úgy mint hely, forma, méret, tömeg, szín, szerkezet, hőmérséklet, illat, környezeti viszony, összetétel, összefüggés. Sok kortárs szobor az elrendezéssel, határvonalakkal vagy egyszerűen az elnevezésével közvetíti jelentését. Egy szoborként definiált tárgy létrejöhet emberi kéz hatására vagy természetes úton. Hagyományos anyagok: kő homokkő mészkő márvány bazalt gránit alabástrom jade csont elefántcsont fa élő növények agyag porcelán terrakotta pirogránit fém vas réz bronz ezüst arany A barokk szobrok, akár oltárokról, akár díszítőelemekről van szó, szerves egységet képeznek az épület részeivel. A kor alkotásaira a reneszánsz plasztikáival szemben nem a mértéktartás, a kiegyensúlyozottság és a nyugalom a jellemző, hanem a lendület, a fennköltség és a méltóság. Fontos technikai újításként meg kell említeni, hogy úgy a márványból faragott, mint a bronzból öntött szobrokat addig soha nem tapasztalt anyagszerűség jellemzi. A bőr, a ruhák szövete, a csipkék, a hajfürtök anyaga közti különbség érzékeltetése komoly feladat elé állította a kor szobrászait. A domborművek fontosabb alakjai gyakran a síkból kiemelkedve szoborként hatnak. A barokk szobrokat a művészek nem csupán egyetlen nézetből mutatták be, hanem a szemlélő nyugodtan körüljárhatja őket, és bárhonnan szemügyre veheti. Összefoglalva: a hangsúly a világi ábrázolásra került át szenvedélyes mozgás az alakok színpadias beállítása jellemző mélyen árnyékolt ruharedők pillanat varázsának megragadása ötletgazdagság 10
portré szobrászat Bernini nagyszerű adottságokkal indult pályáján. Már fiatalon híres szobrász, a Szent Péterszékesegyház vezető építésze, elismert festő volt. Színdarabokat írt, díszleteket, világhírűvé vált színpadi gépezeteket tervezett, és maga szerezte színjátékaihoz a kísérőzenét is. Nem pusztán a művészképzés évszázados hagyományait követve sajátította el mindazt, ami a mesterség alapjaihoz tartozott, hanem szinte előtanulmányok nélkül, magától értetődő könnyedséggel, virtuozitással alkotott a művészet minden területén. Legjelentősebb műve az Apolló és Daphné. A mitológiai témájú kompozíciót Bernini roppant fiatalon, alig 25 éves korában faragta. A három Grácia, a báj és kellem antik istennőit ábrázoló klasszikus szépségű szobor szobrásza - a talapzatba vésett monogram szerint - a kora barokk német szobrászat kiemelkedő mestere, a sváb Leonhard Kern. Festészet A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedvelte. Megmozgatta a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázta ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A korabeli festők a legjelentősebb megbízásokat főúri (nem egyszer királyi) megrendelőktől és a megújuló katolikus egyháztól kapták. Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit. A festők (a többi művészeti ág alkotóihoz hasonlóan) gyakran folyamodtak az illuzionisztikus megformálás eszközeihez. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek. Jellemzői gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása mozgásban való ábrázolás, dinamizmus perspektíva-játékok kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása A barokk festészet elsősorban Itáliában (Caravaggio), Spanyolországban (Velázquez, El Greco, Murillo), a Németalföldön és Flandriában (Vermeer, Rubens, Rembrandt) ért el nagy jelentőséget, bár egész Európában éreztette hatását. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója. 11
Festészet művészek : Caravaggio Anthony Van Dyck Frans Hals Mányoki Ádám Bartolomé Esteban Murillo Rembrandt Guido Reni Peter Paul Rubens Diego Velázquez Jan Vermeer van Delft Franz Anton Maulbertsch 12
Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/a_barokk_kor_magyar_irodalma http://www.verslista.hu/muveszetek/3stilus/6barok.htm https://hu.wikipedia.org/wiki/barokk http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/barokk/barokk1.htm http://www.banchieri.hu/soma/webhely3/festmeny%20bar.htm 13