A BAROKK KÉSZÍTETTE: PÁLI DOROTTYA, HEGEDÜS ESZTER KONZULENS: JUHÁSZ ORSOLYA NOVEMBER 18.

Átírás

1 A BAROKK KÉSZÍTETTE: PÁLI DOROTTYA, HEGEDÜS ESZTER KONZULENS: JUHÁSZ ORSOLYA NOVEMBER 18.

2 Tartalom: - Művészet - Tudomány - Filozófia - Divat - Irodalom - Zene - Ütemterv 1

3 A barokk-kor művészete Festészet: A festmények az adott időben megtörténő eseményt, történést mutatja be, akkor is, ha csak egyetlen alakot látunk a képen. A képek dinamikusak, a festők szívesen használtak éles színeket és azoknak ellentétes árnyait. Témái: bibliai és mitológiai jelenetek főúri portrék - gazdagság érzékeltetése ruhákkal, ékszerekkel csendéletek tájképek mindennapi élet jelenetei Jellemzői: mozgásban való ábrázolás, dinamizmus gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása perspektíva-játékok kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa, alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak A legfőbb megbízásokat a főuraktól és az ellenreformációs egyháztól kapták. A művészektől azt várták, hogy az embereket megfogja az alkotás és mindenekelőtt látványos legyen. A művészet ezért gyakran illozionisztikus. A barokk-kori ember racionális gondolkozása itt is érvényesül. A barokk illuzionizmusa a valóságot tükrözi, az emberek érzékelésének határait 2

4 akarja szélesíteni. Az egyházi festményekben a mennyezet freskói olyan érzést keltett az emberben, hogy az égboltot látja. Ez az ábrázolás mód a palotákban is gyakori volt. IV. Henrik uralkodása idején Franciaországban a művészet új irányba fejlődött tovább. Az itáliai befolyás erős maradt és a manierizmus is tovább élt. Északról egyre több flamand telepedett be Párizsba, ezáltal megnőtt a németalföldi hatás is. Ezek a művészek a 17. század elején már kisebb kolóniákat is alkottak. A képeik nem hagyományos bibliai jeleneteket vagy más vallásos történetet dolgoztak fel, hanem a népéletből vett jeleneteket és tájábrázolást. Legnagyobb mesterei: Caravaggio és Bernini Itáliában; Greco és Velasquez Spanyolországban; Rubens és van Dyck Flandriában; Frans Hals, Rembrandt és Vermeer Hollandiában. Caravaggio: Sok festménye szól a hétköznapi életről. Római templomokban található oltárképei közül a legfontosabbak a Máté elhívatása és a Pál megtérése. 1. kép: Bűnbánó Magdolna Vermeer van Deft: tiszta színeket alkalmazott, amelyeket az impresszionizmus mesterei is használtak. Jellegzetesek egyalakos zsánerképei, közöttük a Tejet öntő nő. 3

5 2. kép: Tejet öntő nő Szobrászat: A barokk korból jelentős mennyiségű szobor maradt az utókorra. A szobrok, akár oltárokról, akár díszítőelemekről van szó, szerves egységet képeznek az épület részeivel. A kor alkotásaira a reneszánsszal szemben nem a mértéktartás, a kiegyensúlyozottság és a nyugalom a jellemző, hanem a lendület, a fennköltség és a méltóság. Fontos technikai újdonság volt az, hogy a márványból faragott, mint a bronzból öntött szobrokat addig soha nem tapasztalt anyagszerűség jellemzi. A bőr, a ruhák szövete, a csipkék, a hajfürtök anyaga közötti különbség érzékeltetése komoly feladat elé állította a kor szobrászait. Giovanni Lorenzo Bernini: Szent Péter trónja A római Szt. Péter-székesegyházban található meg a szoborcsoport, amely Bernini egyik legjelentősebb munkája. 4

6 3. kép: Szent Péter trónja Pierre Puget A francia barokk szobrászat legnevesebb mestere. Legfontosabb munkája a Krotoni Milon halála. Monumentális márványszobrait a szenvedélyes túlfűtöttség jellemzi. 4. kép: Krotoni Milon halála Juan Martinez Montanez 5

7 Spanyolországban a barokk stílus csupán rövid ideig éreztette hatását. Helyét egy helyi jellegzetességekkel felruházott, realisztikusabb szoboralkotási stílus vette át. Montanez a színezett szobrainak köszönhette hírnevét. Legismertebb munkái a Szeplőtelen fogantatás, a sevillai katedrális feszülete és IV. Fülöp mellszobra. A barokk szobrászat Magyarországon is inkább egyházi, mint világi művészetet tekintve hagyott csodálatos műveket az utókorra. Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szentek ábrázoló szobrok jellemzik. Magyar alkotók: Ungleich Fülöp, Hörger Antal, Gode Lajos, Hebenstreit József, Schuchbauer Antal és Stuhlhoff Sebestyén. Építészet: Míg a reneszánsz épületek felépítésénél a legfőbb szempont a harmónia volt, addig a barokk épületek a dinamizmus és a mozgalmasság jellemzi. Az első barokk épületeket Olaszországban emelték, majd a stílus uralkodóvá vált szinte egész Európában. A barokk leggyakoribb díszítményei a reneszánsz idején már használt kagyló- és csigaminták, valamint az ereklyéket tartó konzolfigurák. A barokk stílus kedveli az íveket, kiváltképp a kosárgörbét vagy a hattyúnyakívet. Versailles XIV. Lajos Louis Levau-t bízta meg a kastély építészeti munkálataival. Levau már nem élhette meg terveinek valóra váltását, halála után Jules Hardouin Mansart irányításával folytatódott a munka. A kastély legpompásabb helyisége a központi tükörterem. 6

8 5. kép: Versailles-i tükörterem Bernini: A Szent Péter tér Bernini az itáliai érett barokk kor legismertebb művésze volt, szenvedélyes szobrászként és kiváló építészként egyaránt komoly hírnevet szerzett magának. Róma neki köszönheti barokk arculatát. Legfontosabb munkája a római Szent Péter-székesegyház köríves oszlopsora. 6. kép: Szent Péter tér 7

9 Christopher Wren: Szent Pál-katedrális Az 1666-os londoni tűzvész után az angol király az itáliai barokk stílust kedvelő Christopher Wrent bízta meg a város újjáépítésének vezetésével. A Szent Pál-katedrálist a római Szent Péter-székesegyház alapján építették. Ez az építmény a világ második legnagyobb temploma. A katedrálison jól megfigyelhető az, hogy az angol barokk épületek sokkal hűvösebbek, visszafogottabb díszítésűek, mint az itáliai stílusváltozat épületei. 7. kép: Szent Pál-katedrális A magyarországi barokk építészet a 150 évig tartó török hatalom után terjedt el. A legfontosabb épületeink a császári udvarhoz közel álló főurak kastélyai, melyek építésekor észak olasz és francia hatások érvényesültek. A világi építészet mellett templomok is épültek, melyek egyik legszebbje a győri Karmelita templom. Veszprémben ilyen építmények például a Csatári kápolna, a Szent Anna kápolna és a Cisztercita templom. Bútorok: A barokk bútorok gazdagon díszítettek, a homorú és a domború felületek váltakozása miatt bővelkednek a plasztikus formákban, megjelentek a féldrágakő berakások és a bársonykárpitok, és finom szimmetria jellemzi őket. A legfontosabb díszítőmotívumok például a kagyló- és virágminta, drapéria, füzérek, akantuszlevelek és oroszlánmancsos lábak. 8

10 Fajtái: Olasz A bútorok, amelyeket a gazdag kereskedők rendeltek, egyre díszesebbek és összetettebbek lettek. A drága textíliákkal kárpitozott bútorokat rendszerint aranyszínű rojtozással díszítették. Francia Kezdetben a francia műbútorasztalosok az olasz barokk bútorokat választották mintaként, később azonban a francia főúri réteg ízlését kiszolgálva sajátos helyi jelleggel ruházták fel a műhelyeikből kikerülő darabokat. Angol Német A németországi barokk arculata nem nevezhető egységesnek, mert az északi és a déli területeken kialakult bútorformálási módok komoly eltéréseket mutatnak 9

11 A barokk-kor tudománya 1609-ben Galilei felfedezte a távcsövet. Megfigyelte, hogy a Holdnak hegyei vannak, a Jupiter körül meg kis holdak keringenek. Ekkor állapították meg, hogy a Világegyetemnek nem csak egy centruma van, hanem több is. Megdöntötte a Ptolemaiosz geocentrikus világnézetet, amivel kivívta maga ellen VIII. Orbán pápa haragját. Emellett Galilei leírta a dinamika alaptörvényeinek egy részét. Az általa felírt matematikai törvény sok későbbi felfedezés alapját képezi: a gyorsulás teljes útja, nyugalomból indulva, az idő négyzetével arányos. 8. kép: Galilei Kepler a bolygók mozgásának törvényeit határozta meg. Ő állapította meg elsőként, hogy a Mars nem kör, hanem ellipszis alakú pályán halad, aminek egyik gyújtópontjában a Nap áll (Kepler első törvénye). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a Naphoz közel gyorsabban mozognak, mint tőle távol. Feljegyzései alapján megállapította, hogy azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara (Kepler második törvénye). A két törvényt az 1609-ben megjelenő Astronomia Nova című művében közölte. Kepler egyik legjelentősebb munkája a Dioptrice volt, melyben az egész optikát tudományos szintre emelte ben megjelent 10

12 művében az általa feltalált Kepler-távcső csak mellékes dolognak tűnik a fénytöréssel és az optikai leképezéssel kapcsolatos eredményeihez képest. Leírta a szem működését is. Tárgyalta a látáshibákat, valamint megmagyarázta a szemüveglencsék működését. 9. kép: Kepler Newton korszakalkotó művében (A természet filozófia matematikai alapelvei, 1687) leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét és az általa lefektetett axiómák alapján megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő mutatta meg, hogy az égitestek és a Földi tárgyak mozgására is ugyanazok a természeti törvények hatnak. Matematikai magyarázattal is alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit. Newton törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében is. 11

13 10. kép: Newton 12

14 A barokk-kor filozófiája Az elnevezése eredetileg gúnynév volt a portugál barocco szóból (igazgyöngy). Leértékelő, gúnyos tartalmát csak jóval később veszítette el. A kor filozófiája Az újkor filozófiájának gyökerei ebbe a korba nyúlnak vissza. Kialakulásában a formálódó polgári társadalom és a természettudományok fejlődése játszott szerepe. Két fő irányzata: 1. empirizmus 2. racionalizmus Francis Bacon: Megfogalmazta az empirista filozófia alapjait. Bacon a tapasztalatot nevezi meg a tudomány egyedüli megbízható kiindulópontjának. 11. kép: Francis Bacon John Locke: Bacon kezdeményezéseit fejlesztette tovább. Szerinte minden ember elméje először "tiszta", melyet életük folyamán szerzett tapasztalatokkal töltenek meg. A tapasztalat ideákból állnak, ezért Locke rendszerét szenzualismusnak nevezzük. 13

15 12. kép: John Locke René Descartes: Szerinte a biztos megismerés csak az ész-ráció segítségével érhető el. Az Értekezés a módszerről című művében a racionális gondolkozásról ír, hogy csak azt az állítást lehet elfogadni igaznak, amely az elme számára világos és határozott. 13. kép: René Descartes Baruch Spinoza: Spinozát a panteista filozófusok közé soroljuk, mert szerinte a megismerés kiindulópontja az ún. racionális intuíció útján szerzett eszmék. Descartes után őt tartjuk a racionalista filozófia következő fő képviselőjének. 14

16 14. kép: Baruch Spinoza Gottfried W. Leibniz: Leibniz kezdeményezte a berlini Tudományos Akadémia megalapítását. A német felvilágosodás kezdetét jelezte az ő filozófiai rendszere. A lét alapját a szellemi természetű alapegységekben látta. 15. kép: Leibniz 15

17 A barokk divat A reneszánsz kor legelterjedtebb és legkedveltebb ruházati díszítőeleme a csipke volt. A csipkék alapanyagát a flandriai len adta. Mintázatukra különösen jellemző volt az erőteljes felületű, csokros virágfüzér. A csipke mellett, ebben a korban a recehímzés is bekerült a köztudatba. A recehímzés négyzetes alaphálóra stoppoló öltéssel készített csipke. A barokk kezdeti szakaszában a bő, holland ruhadarabok terjedtek el, ezek voltak a leg közkedveltebbek. Emelt derekú, nyaknál kivágott ruhák, melyeket a nyakkivágásnál csipke szegéllyel díszítettek. A férfinadrágok szárai szinte hordó bőséggel futottak a csizmáig, s a vállra bő, többnyire féloldalas, combközépig érő vállköpeny került. A főúri körök anyaga a bársony, míg a a polgárság körében a posztó és a vászon terjedt el. 1. Női viselet: emelték magasabb szintekre. A női sziluett karcsúvá vált, elegánssá, ugyanakkor merevvé is egyben. A csónaknyakú, szorosan fűzött elől csúcsos ívű derékrészt egy gazdagon fűzött betétrész tartotta össze. A nyakkivágások díszévé vált a virágmintás festett géz. A ruha ujja maximum könyékig ért, és az alján kiszélesedő csipkefodor díszítette. A felsőruha minden esetben uszállyal rendelkezett, elülső részét felhajtották kétoldalt, valamint a hátulját felráncolták. Ezt a hatást később egy ruha alá rejtett párnával fokozták. A ruhák anyagai közül a világos, színes tónusokat favorizálták. A ruhákat arannyal, ezüsttel hímezve 16. kép Női viselet a barokk korban 2. Férfi viselet: A férfi viselet XVI. Lajos idején jelentősen megváltozott. A hímzett selyeming bő ujja habosan buggyant ki. A század közepén a zeke ujja és hossza jelentősen megrövidült, boleró szerűvé vált. Az ingujjakat egy-egy kép Férfi viselet a barokk korban

18 masnival kötötték át. A gallár helyére dús csipkezsabó került, mindehhez tartozott a Rhingrave szoknya, vagy nadrág. A bő alsónadrágot térd alatt csipke masnival kötötték át. A ruházatot masnik, fodrok sokaságával díszítették, ugyanis az aranyszegélyes csipkehímzés tilos volt. A ruha napjainkra jellemző darabjai: a mellény a kabát, és a nadrág. 3. Lábbelik: Ebben az időben az úgynevezett galléros csizmák hódítottak. A bő szájú hajtókás csizmák szárát gyakran arany mandzsettával díszítették. A cipők sokszor el voltak látva sarkantyúval is. A férfi és női cipők leginkább brokátból vagy damaszkból készültek, csatokkal voltak zárhatók, és masnikkal díszítették őket. A selyemharisnyákat térd alatt 18. kép Barokk lábbeli arany szalagcsokrokkal kötötték át. 4. Ékszerek és egyéb kiegészítők A nők és férfiak karkötőket, nyakláncokat, drága fülbevalókat és gyűrűket hordtak. A nőknél nagyon közkedvelt volt a nyakat körbeölelő gyöngysor, a kesztyű, a muff és a bot hozzátartozott a divatos viselethez. A széles, hímzett vállszalagon függő kard volt a férfias megjelenés éke. Ezen kívül fontos kellék volt a nők körében nagyon közkedvelt legyező, melyeket a két nem közötti üzenetváltásra használtak fel. 5. A férfi hajviselet: A királyi udvarban a férfiak parókája, az arisztokráciához való tartozást jelentette. Az egyszerű polgárok rövid, a várostanácsosok középhosszú, a királyi udvar méltóságai hosszú parókát viseltek. Ezeket a parókákat kecskeszőrből, illetve lószőrből, emberi hajból, birkagyapjúból készítették. A parókát kép Férfi hajviselet

19 viselők haját rövidre vágták, éjszaka a parókát faállványra akasztották, a kopasz fejüket pedig hálósapkával fedték. Egyes parókák majdnem 3 kg-ot nyomtak, és áruk elérte az 1000 tallért. Ezeket az allange parókákat kezdetben csak Franciaországban hordták, azonban az idő előre haladtával a parókák bejárták egész Európát. Ahhoz, hogy az udvari és állami parókák rendben legyenek, szükség volt váltóparókákra is. 6. Női hajviselet: 20. kép Női hajviselet A női frizura a barokk korai szakaszában olyan hajkoronát viseltek, amelyek a lapos férfifrizuráknak feleltek meg. Oldalt dugóhúzó alakú loknikkal. A többi hajat kontyba kötötték, vagy felcsavarták, és gyakran díszítették gyöngysorokkal. A homlokot sima loknik, vagy póni frizura takarta körül megváltozott aztán a frizuradivat, Az anekdoták szerint XIV. Lajos kedvese egy vadászat során szétzilált haját magasra simította és egy harisnyakötővel körbekötötte. A királynak ez nagyon megtetszett, az udvarban pedig gyorsan elterjedt. A barokk korban a vendéghaj viselése nagyon elterjedt. 18

20 A barokk kor irodalma Az irodalmi barokk hatás a művek stílusán figyelhető meg leginkább. Célja a gyönyörködtetés, lenyűgöző hatás. Jellemzője a patetikus, vagyis fennkölt stílus. Az írok virtuóz rímtechnikával dolgoztak, újszerű költői képek jelentek meg, merész gondolattársítással, mint például a metafora, illetve az ellentétektől feszülő hasonlatok. Az írások bonyolult szerkezetű, de könnyen áttekinthető körmondatokat tartalmaztak, az írok gyakran használtak rokon értelmű mondatokat, szavakat. A barokk irányzat, uralkodó műfaja az eposz, mely sok részletből, epizódból felépülő, poklot, mennyet bemutató, monumentális alkotás. Híres, világi eposzírók: Torquato Tasso 1544, március 11-én született, Sorrentoban. Itáliai költő, a barokk kor legnagyobb alkotója. Fő műve, a Megszabadított Jeruzsálem a barokk irodalom legmonumentálisabb alkotása. Legendák keringenek a félbolond íróról, akit sokan nem értettek meg. Pár nappal az előtt hunyt el, hogy a pápa a költők fejedelmévé koronázta volna. A Megszabadított Jeruzsálem című eposzát 1575-ben írta, a keresztes hadjárat idején játszódik. Az alkotó 18 éves korában írta első, sikeres művét, a Rinaldo című elbeszélő költeményt. Mesterműve befejezése után, az író mentális problémákkal küzdött. Gyenge érzelmeit felbolygatták az eposzával kapcsolatos stilisztikai és vallási ortodoxiájával kapcsolatos kételyek, illetve a gyanú, hogy barátai nagyon ellenségesek vele szemben. 1595, április 25-én halt meg, Rómában. John Milton 1508-ban született Londonban, angol származású költő, politikus. Édesanyja erősen vallásos, egy kereskedő lánya volt, apja, törvényszéki írnokként kereste a család kenyerét. A család elég tehetős volt, így vidéken is volt egy házuk. A költő munkájának legnagyobb ékessége az Elveszett Paradicsom című eposz volt, a megírása után ismerték fel igazán az alkotó tehetségét. A költő személyisége és eredményei a kritikusok vitatémájává vált. Az eposz hőse a Sátán, aki Istennel való küzdelmében alul maradt. Ő maga a bűn, 21. kép Festmény, John Milton, Elveszett paradicsom cimű műve alapján 19

21 Ádám és Éva az isteni-démoni ellenfelek játszótere A paradicsombeli bűnük miatt ugyan elvesztik az üdvösséget, azonban az emberi útjuk megindul. A mű végén a jelenbe kerülnek, s meghallván a próféciát, némi reménnyel hagyják el a paradicsomot. Előttük a világ, hol nyughelyet lelnek, s vezérük lesz a Gondviselés. Kéz kézbe, lassú vándorlépteik magányban az Édenen át vezetnek. Eme sorokkal záródik az eposz. Milton óriási műveltsége és fantasztikus képzelőereje együtt érvényesül a magasztos, egyben kalandosan érdekes történetben. Az alkotó eredetileg drámának, tragédiának szánta a művet, mire befejezte, tízénekes eposz lett belőle. Magyar alkotók: Zrínyi Miklós 1620-ban született, Csáktornyán. Nagybirtokos, nemesi családból származott. Költő, hadvezér, katonai szakíró ben nagy hadi sikereket hajtott végre az Oszmán Birodalom ellen. Főbb művei a Szigeti veszedelem, a Mátyás király életéről való elmélkedések, illetve, Az török áfium ellen való orvosság. Elsősorban katonának tartotta magát, s csak másodsorban költőnek. Ennek ellenére a 17. századi magyar barokk legkiemelkedőbb alakja volt. Ifjú kora óta írogatott, bár legtöbb költeményét éves 22. kép Ifjabb Zrínyi Miklós korában vetette papírra. Fiatal korában lírai szerelmes verseket irt, Violának nevezett szerelméhez, Draskovich Euzebiához. A barokk költészetben a szirén költőt testesíti meg. Legismertebb művét, a Szigeti veszedelmet 1645-ben kezdte el írni, azonban, mivel a török támadások ellen csak télen tudott írni, a mű csak 1648-ban készült el. Az eposszal, dédnagyapjának, Zrínyi Miklósnak, a szigetvári vértanúnak állít emléket. Eme költemény 20

22 alapeszméje az ország török befolyás alól való felmentése, a magyarok erkölcsi erejének bizonyítása, összetartásának bemutatása. Dédnagyapját a műben Krisztus bajnokaként mutatja be, amilyen nagyszerű az alapeszme, olyan nagyszerű a változatos jellemzés és a szerkezet is. Az alkotó Tasso, illetve Vergilius eposzait vette számításba, de a négyes rímelésű tizenkettes sorokat a magyar históriás énekekből merítette. Műveit a mesteri szerkesztés jellemzi, nyelve igen erőteljes, habár mára ez elavultnak tűnik. A mű 1651-ben jelent meg Bécsben, a kötetben olasz jellegű szerelmi lírája és költői hitvallása is helyet kapott. A műben rengeteg barokk eposz fellelhető. Az invokáció, mely nem Calliopéhoz, hanem Szűz Máriához szól, ezzel nyomatékosítva a barokk vallásosságot. Zrínyit a költő Krisztus bajnokaként (Athleta Christi) tűnteti fel, hiszen a főhős előre tudja, hogy meg kell halnia, mégis vállalja a harcot a törökkel szemben, így megvédheti a keresztén Európát. A műben a föld és menny között alárendeltség van, amely harmóniát eredményez a világban. Monumentális képek jelennek meg, hosszadalmas, részletes leírások, túldíszítettség. Hasonlatok, jelzők ékesítik az eposzt, barokkosan színes nyelvhasználat jellemző rá. A mű végén a magyar harcosok mártírhalált halnak, angyalok kíséretében szállnak a mennybe, megdicsőülnek. Pázmány Péter 1570-ben született, a jezsuita rend tagja volt, Esztergomi érsek. Az ellenreformáció egyik vezéralakja. Használja a barokk stílus díszítőelemeit, a hosszú, bonyolult körmondatokat. Érzékletes, realisztikus képeket, közmondásszerű megállapításokat alkalmaz. Vitairatai a barokk kor jellegzetességei. Első vitairata a Felelet a Magyari István sárvári prédikátornak, az ország romlása okiratul irt könyvére. A válaszlevélben Pázmány a reformátusokat teszi felelőssé az ország romlásáért, ezzel cáfolva Magyari nézeteit, aki a katolikusokat hibáztatta. Második vitairata az Alvici Péter uramhoz irt öt nép levél. Hitvédelmi műveket is alkotott, ilyen az Isteni igazságra vezérlő kalauz. Prédikáció című könyve egy imádságos könyv, mely százegy szentbeszédet tartalmaz, a hármas követelmény alapján épül fel. Pázmány célja a gyönyörködtetés, térítés, tanítás. A magyar élőbeszédet emeli szónoki művészetté, arányosan tagolja a szöveget, kiegyensúlyozott körmondatokat használ. Pázmány 1635-ben 23. kép Pázmány Péter Nagyszombaton Egyetemet alapított, Bécsben papneveldét 21

23 indít, melynek neve Pazmaneum lett. A barokkban a barokk dráma is nagyon jelentős volt, elsősorban ott, ahol a barokk építészet és szobrászat is hatalmas jelentőségre tett szert. A regény továbbra is virágzó maradt, létrejöttek a követhetetlenül bonyolult cselekményű, fantasztikus közegben játszódó lovagregények, másfelől a talpraesett, pikareszkek. Ezek a történetek még mindig egymástól független epizódokból álltak, de a főszereplő személye már összefogja az egyes epizódokat, kalandokat. A lovagregények és pikareszkek, már korábban is jelentkező hátránya volt, hogy egy idő után a cselekményt már nem lehetett tovább fokozni, így azok unalmassá válhattak. Ennek bizonyságát mutatja Miguel Cervantes, Don Quiote cimű lovagregény paródiája. Az alkotás nem csak a barokkos illúziókeltéstől, illetve a kíméletlen kritikai szemlélet miatt fontos, hanem azért, mert a műben a szereplő jelleme folyamatosan változik, fejlődik, ami a többi lovagregényesetében nem jellemző. Érdekes szegmense a barokk irodalomnak Magyarországon is, hogy hitvitázó témájú műalkotások készültek. Ezek segítségével terjedt és fejlődött tovább a nemzeti nyelvhasználat. 22

24 A barokk kor zenéje A barokk zenetörténetről ig beszélhetünk. A benne kimutatható stílusjegyek az ünnepélyes hangvétel, nagy, lenyűgöző arányok, ellentétek szembeállítása, hirtelen, váratlan tempómódosítások. A reneszánsz stílus statikus, kiegyensúlyozott, nyugalmat árasztó jegyeivel szemben a barokk muzsika feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus és sűrűn alkalmaz díszítéseket. A zenében a barokk a legnagyobb formaalkotó korszak. Olyan zenei formák és műfajok alakulnak ki, amelyek ma is meghatározzák a zene világát. Ebben a korszakban kezdik megkülönböztetni az énekes és hangszeres muzsikát egymástól, a vokális zenén belül szétválik a szólóének és a kórus. Megalakulnak a kamaraegyüttesek, létrejönnek a több hangszercsoportot magába foglaló barokk zenekar, melynek felépítése a későbbi szinfonikus zenekarok máig érvényes modellje lett. A kor zenekarának létfontosságú szólama volt a contínuó, melyet csembaló, orgona vagy lant játszott. A continuó szó jelentése: folyamatos. A continuón általában a zenekar vezetője játszott. A kor talán legfontosabb stílusjegye, hogy a reneszánsz polifóniáját szinte a fényűzésig fokozza. A barokk művészetben születtek meg azok a műfajok, amelyek a mai napoig használatosak. Az opera, az oratórium vagy a kantáta, mint énekes, hangszeres műfajok. Az opera kialakulásának előzményei a pásztorjátékok, vásári komédiák. A korszakot három kisebb időszakra oszthatjuk. A kora barokk ig tartott tájékán mutatták be Firenzében az első operának nevezett műveket ben például Jacopo Peri Dafnéját. A szerzők alapvető célja az antik tragédiák újjáélesztése volt, de műveiknek nem sok közük volt azokhoz A barokk, mint zenei stílusirányzat kezdete alapvetően Claudio Monteverdi nevéhez köthető. Ő volt az első olyan szerző, aki a késő reneszánsz stílusbomlasztó jegyeit egyszerre használta műveiben. Emiatt emlegetik őt sokszor az első jelentős barokk szerzőként. Ebben az időben alakult ki az oratórium is, mint műfaj és megjelentek az első tisztén hangszeres műfajok is, ami nagy előrelépés volt a reneszénszhoz képest. A kora barokk zeneszerzők: Heinrich Schütz Ő volt az első nem olasz barokk komponista, és egyben az első, európai viszonylatban is jelentős német zeneszerző, aki a műveiben jól kombinálta a barokk jegyeket a német nyelvvel. 23

25 Schütz elsősorban a vokális zene területén alkotott maradandót. Főleg az egyház zenei kompozíciók szerzője, de akadnak világi témájú művei is ben jelent meg első jelentősebb műve a Die Psalmen Davids. Schütz felfolgozott egyéb bibliai és templomi szövegeket is. A megzenésítéseit a többszólamúság jellemzi. A dallamok nagy része Schütz munkássága. A zenét a korai protestantizmus koráldallamaihoz igazította. Egyházi gyűjteménye a Symponiae sacrae, három kötetben jelent meg. Schütz a német opera atyának is tekinthető, mivel megkomponálta a Daphnét, a legrégebbi ismert német operát. A darabnak azonban sajnos csak a szövege maradt az utókorra. Utolsó éveiben testi bántalmak gyötörték, s hallása is megromlott ben halt meg Drezdában. Jan Pieterszoon Sweelinck 24. kép Jan Pieterszoon Sweelinck Jan Pieterszoon Sweelinck 1582-ben született. Korának egyik legmeghatározóbb zeneszerzője, orgonistája, és csembalistája. Zenéjének stílusa megfelel a XVI. század reneszánsz ízlésvilág követelményeinek. Sweenlick a 23. genf zsoltárra írt variációja 3 versusból áll. Letisztultságával, tömörségével igazi remekmű, bár a hazai hangverseny- gyakorlatban ritkán hallható darab. Nagybarokk hires zeneszerzői 24

26 Jean-Baptiste Lully Lully korszakos jelentőségű komponista volt. Műfajokat teremtett. Őt tekintik a francia operastílus, az udvari balett és a zenés vígjáték megalkotója. Operastílusának jellemzője a deklamáció, ami jellegzetes ritmust, süllyedést ad a szövegnek illetve a dallamnak. Az operáit mindig az általa kifejlesztett francia nyitánnyal kezdi, a cselekményt tercettek, balettek szakítják meg. A balett nem csak téncbetétként szerepel zekben az operákban, hanek aktív részese is az operai történéseknek. A tánc mellett fontos szerepet kap azonban a kórus is, amely mint egy drámai hátteret biztosít a cselekményeknek. Lullynak köszönhetően jutott el a barokk zene szélesebb néprétegekhez is. 25. kép Jean-Baptiste Lully Henry Purcell Gyermekként a Chapel kórusának tagja volt, mutálása után a 14 éves korától királyi hangszerkészítőként dolgozott ben a Westminsteri apátság orgonistája lett től királyi orgonista volt Blow és Child mellett ban kineveztékudvari zeneszerzőnek, ebben az évben adta ki triószonátáit. II. Jakab születésnapjára írt három ódát, valamint négy Caecilia-ódát ben, a Dido és Aeneas bemutatója, amit aztán további 38 dráma 26. kép Henry Purcell követett. Purcell sikereinek csúcsán, a harmincas éveinek közepén, 1695-ben hunyt el. Késő barokk zeneszerzők 25

27 Johann Sebastian Bach A barokk zene kiemelkedő alakja, a protestáns egyházi zene jeles képviselője. Hatása a zenekultúrában felmérhetetlen, művei a tanító jellegük miatt zeneszerzők nemzedékére volt hatással. Munkássága sorén a barokk polifóniát fejlődésének csúcspontjára emelte. Művészete jórészt a vallási tárgyú kompozíciókból áll, amelynek alapja a protestáns korál. Munkássága a barokk zenei kor törekvéseinek összefoglalása. Élete során romló látása miatt szemműtétet végeztek el rajta, ez azonban nem sikerült,a zeneszerző megvakulásához vezetett ban Bach megpályázta és elnyerte a lipcsei Tamás-templom kántori állását. 27. kép Johann Sebastian Bach George Friedrich Händel Zenei magára találása, sajátos drámaságának kialakulása kétségkívül Itáliához köthető. Műveiben, operáiban rendkívüli erőt lehet felfedezni. Erőteljesen alkalmazza a kórust, mintegy szerepet ad számukra. Ahhoz, hogy ezek a művek ilyen módon létrejöhessenek, szükség volt a széleskörű angol hallgatóságra is. Zongoraműveiben több hatás fedezhető fel. Francia, német, olasz elemek keverednek, orgonaversenyeiben fellelhető Vivaldi hatása. 28. kép George Friedrich Händel Ütemterv 26

28 Feladat Határidő Felelős filozófiai háttér Páli Dorottya művészet Páli Dorottya zene Hegedüs Eszter irodalom Hegedüs Eszter tudomány Páli Dorottya divat Hegedüs Eszter bútorok Páli Dorottya Források A művészet atlasza (2006): Pannon-Literatúra Kft. Kisújszállás.,Tóth Könvykereskedés és Kiadó KFt., Debrecen. E.H. Gombrich (2002): A művészet története. Glória Kiadó. Budapest. Gergő László (1972): Az építészeti stílusok. Gondolat Kiadó. Budapest. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest letöltés dátuma: utolsó utolsó letöltés dátuma: C3%A1zm%C3%A1ny+P%C3%A9ter&oq=P%C3%A1zm%C3%A1ny+P%C3%A9ter&gs_l=im g.3..0l3j0i30l j c.1.64.img dddhfr3rrcy#imgrc=-iamxnk1nk-rym%3a utolsó letöltés dátuma: utolsó letöltés dátuma, utolsó letöltés dátuma:

29 utolsó letöltés dátuma: utolsó letöltés dátuma: univ&sa=x&ved=0cb0qsarqfqotcjopkzrpmskcfcn_cgoda6mnmw&biw=1024&bih=64 3 utolsó letöltés dátuma: ( ) ( ) utolsó letöltés ideje:( ) utolsó letöltés ideje:( ) utolsó letöltés ideje:( ) utolsó letöltés ideje: ( ) utolsó letöltés ideje:( ) 28