1. Mit kell tartalmaznia a közterület-használatról szóló rendelet fogalommeghatározásának? Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott a közterületnek tehát a törvény által pontosan meghatározott fogalmi elemei vannak. A közterületek - e megfogalmazást figyelembe véve - közhasználatra rendelt állami vagy önkormányzati tulajdonban álló területek, amelyeket ekként jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba. Azaz a közterületek felett a tulajdonos jogait, valamely állami szerv, illetőleg az önkormányzat gyakorolja. A közterület-használatra vonatkozó szabályok kiterjesztése az e jellemzőkkel nem bíró ingatlanokra - megfelelő garanciális szabályok nélkül - a tulajdonos tulajdonhoz való jogának korlátozásával járhat. Az Étv. idézett 2. 13. pontja a közterületekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni az olyan, a közterület fogalmi jellemzőivel nem rendelkező ingatlanok esetében is, amelyeket tulajdonosa közhasználat céljára átadott. Azonban ezen ingatlanok esetén a közterületre vonatkozó szabályok csak a terület közhasználatra való átadásáról szóló szerződés keretei között alkalmazhatók. Az Étv. fogalom-meghatározásából következik, az önkormányzat csak a saját, önkormányzati tulajdonban álló földterületre - melyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván -, illetve egyéb, magántulajdonban lévő ingatlanoknak - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között a közhasználat céljára átadott területrészére alkothat rendelkezéseket. (54/2002. (XI. 28.)AB határozat, Étv.2. 13. pontja) 2. Köthető-e közterület használati engedélyhez a köztisztasággal kapcsolatos tárgyak közterületen való elhelyezése? Nem. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az ilyen félreérthető fogalmazás szélsőséges jogalkalmazói értelmezésre ad lehetőséget. Az engedélyező megteheti, hogy köztisztasággal kapcsolatos tárgynak minősít egy vödröt vagy seprűt, s engedély beszerzésére kötelezheti a tárgy tulajdonosát. Ezért az ilyen félreérthető megfogalmazás sérti az Alkotmányban biztosított jogbiztonság elvét. (49/1995. (VI. 30.) AB számú határozat, Jat.18. (2) bekezdése) 3. Köthető-e közterület használati engedélyhez és díjhoz a közterületen készített film- és televíziófelvétel? Nem. A képviselő-testületnek viszonylag széles körű mérlegelési jogköre van a tekintetben, hogy mely tevékenységi formákhoz írja elő közterület-használati engedély beszerzését. Ez a mérlegelési jogkör azonban nem korlátlan. A jogalkotói felhatalmazással való visszaélésnek minősül ugyanis, ha a rendelet a közterület megszokott, mindennapi, másokat nem korlátozó használatát pl. a parkban fénykép vagy videókép készítését- is engedély-beszerzési kötelezettség körébe vonja. A helyi rendelet elsősorban azáltal, hogy teljességgel határozatlan és a szövegből kikövetkeztethetetlen tartalmú fogalmakat használ, illetőleg az általa használt fogalmakat nem definiálja, s nem differenciál az egymástól nagy vonalakban eltérő
olyan tevékenységi fajták között, mint például egy útlezárást igénylő játékfilmforgatás vagy kézikamerával történő filmfelvétel egy ünnepségről, illetőleg a játszótéren való videófelvétel készítése között, teljes jogbizonytalanságot teremt. Az ilyen megfogalmazás szélsőséges jogalkalmazói értelmezésre ad lehetőséget. Ezért a helyi rendeletben szereplő határozatlan fogalmak a jogbiztonság garanciális követelményének megsértésén túl ellentétesek a jogállamiság alkotmányos elvével. ( A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2..; A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18.. (2); 49/1995. (VI. 30.) AB határozat) 4. Közterület-használati engedélyhez köthető-e a segélykérő-telefonok elhelyezése? Nem. A segélykérő-telefon az út tartozéka. Az arra vonatkozó szabályokat magasabb szintű jogszabály szabályozza, ezért a képviselőtestület nem kötheti használatát közterület-használati engedélyhez. ( A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény Úttv.- 47. k.) pontja, Alkotmány 44/A. (2) bekezdése) 5. Közterület-használati engedélyhez köthető-e a közvilágítási lámpák, tartó oszlopok elhelyezése? Nem. A közvilágítási lámpák, tartóoszlopok a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. A telepítésük miatt igénybe vett ingatlan tulajdonosa csak az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő egyszeri kártalanításra tarthat igényt. A kártalanítás - az általános jogi szóhasználat szerint - a jogosan okozott hátrányok és károk jóvátételét jelenti. A kártalanítás mértéke normatív módon - közterület-használati díjról szóló önkormányzati rendelettel - nem állapítható meg, mivel a kártalanítás, mint polgári jogi jogintézmény természetével a normatív formájú megállapítás összeegyeztethetetlen. A kártalanítás mértékét mindig esetenként, a konkrét ügyben kell vizsgálni és megállapítani, mivel az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása (korlátozása) ingatlanonként és esetenként különböző mértékű lehet. ( A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény Vtv. - 121., 123. és 124. -ai) 6. Önkormányzati rendelet hatálya alá vonható-e a választási plakát? Nem. A Ve. rendelkezései szerint a választási plakátnak/hirdetménynek csak az elhelyezése korlátozható, az nem minősül engedély köteles tevékenységnek, így érte közterület használati díj sem állapítható meg. (A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény Ve. 42. )
7. Diszkriminatív-e, ha az önkormányzat közterületek használatáról szóló rendeletében a cirkuszi és mutatványos tevékenység engedélyezését kizárja? Igen. Az Alkotmánybíróság a diszkrimináció kapcsán az alábbiakat fejtette ki: Az Alkotmánybíróság már számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. - ának (1) bekezdését. Kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Kimondta, hogy az Alkotmányban meghatározott tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. (9/1990. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1990, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280-282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 203.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 138., 38/1998. (IX. 23.) határozatában stb.) 8. Lehet-e az önkormányzati rendeletben óvadékot, kauciót, stb. kikötni, ha az eljárást egyébként önkormányzati hatóság ügyként szabályozza? Lehet-e a polgári jog szabályai szerint szabályozott közterület-használati rendeletben szabálysértési szankciókat alkalmazni? Mindkét kérdésre a válasz, nem. A jogbiztonságról szóló alapelv érvényre juttatása érdekében az önkormányzat közhatalmi és tulajdonosi pozícióját szigorúan szét kell választani. A közhatalmi viszonyokban tulajdonosi pozícióját illetve tulajdonosi pozíciójában közhatalmi jogosítványait nem érvényesítheti. Ugyanazon tárgykörben a képviselőtestület nem alkalmazhat olyan szabályozást, amely egyes esetekben a közterület használat engedélyezését önkormányzati hatósági ügyként kezeli, míg egyéb feltételek fennállása esetén, mint a közterület tulajdonosa polgári jogi jogviszonyt létesít a kérelmezővel. A két szabályozási forma bármelyikét alkalmazhatja az önkormányzat, azonban azok egyidejűleg a rendeletben nem jelenhetnek meg, mivel ezzel a közhatalmi illetve a tulajdonosi pozíció összemosódik, sértve a jogállamiság elemét képező jogbiztonság elvét. Amennyiben önkormányzati hatósági ügyként szabályozza a képviselőtestület a közterület használatát, akkor az Ötv. 109. -ában foglaltakat kell alapul venni, szem előtt tartva a Ket. rendelkezéseivel való összhangot. A közterület használatnak polgári jogi jogviszony keretében történő rendezése esetében a Ptk. szabályai az irányadók, és a polgári jogi szerződésből eredő kötelezettség teljesítése elmulasztásának szabálysértéssé nyilvánítására és bírság kiszabására a helyi önkormányzat számára a törvényi felhatalmazás nem terjed ki. A fentiekre figyelemmel a két szabályozási módnak egy rendeletben történő együttes alkalmazása, a közhatalmi és tulajdonosi jogállás összemosása jogbizonytalanságot és alkotmányos visszásságot eredményez.
( A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1., 9/1992.(I.30.)AB, Ötv. 80. (1) bekezdése, 109. ) 9. Megállapíthat-e önkormányzati rendelet a jegyzőnek feladatot? Nem. Önkormányzati rendeletben a jegyző állapítható meg. részére hatáskör és feladat nem (Ötv. 7. (1) bekezdése, 9. (3) bekezdése) 10. Az önkormányzati rendelet minden a településen lévő közutat a szabályozása alá vonhat? Nem. A jogszabály értelmében különbséget kell tenni országos közút és helyi közút között. A közúti közlekedésről szóló törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat csak a helyi közutak tekintetében gyakorolhatja a kezelői jogokat. Ha a közlekedési terület fogalom differenciálatlan használatával a rendelet szabályozási körébe von minden közutat, túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ezért törvénysértő lesz. (A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. (1)bekezdés) Másrészt a helyi közút és a járda tekintetében, melyek úgyszintén közterületnek minősülnek annak eltérő célú igénybevételének engedélyezésére a jegyző rendelkezik hatáskörrel. Amennyiben a rendelet rendelkezést tartalmaz a helyi közút, illetve járdára vonatkozóan, úgy hatáskörelvonást valósít meg. (A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. (5) bekezdése, 36. (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 92. (9)-(10) bekezdése, a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 2. (2) bekezdése). 11. Szabályozható-e önkormányzati rendeletben a közút nem közlekedési célú igénybevétele? Nem. Miniszteri rendelet szabályozza a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges kezelői hozzájárulás szabályait. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az önkormányzat a tulajdonában lévő közutakra a feltételeket a miniszteri rendelettől eltérően nem állapíthatja meg, de a fizetendő igénybevételi díj mértékét jogosult megállapítani. Célszerű ezért az igénybevételi díj mértékét vagy önálló önkormányzati rendeletben, vagy a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet mellékletében a közterület eltérő használatáért fizetendő díjaktól elkülönítetten - szabályozni.
(A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 27. (1) bekezdése, az Alkotmánybíróság 28/2003. (VI. 2.) AB határozata) Másrészt az Úttv. vonatkozó rendelkezése szerint a közút nem közlekedési célú igénybevételéért az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével igénybevételi díjat kell fizetni. Ez alól a közút kezelője se felmentést, se kedvezményt nem adhat. ( A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. Úttv. - 37. (1) bekezdése, 2009. április 21-én kiadott 230/B/2002. AB. határozat) 12. Jogszerű-e, ha az önkormányzati rendelet nem szabályozza, hogy a hatáskör gyakorlója (leggyakrabban átruházott hatáskörben a polgármester) mely esetekben adhat részben és mely esetekben egészben felmentést a közterület használati díj megfizetése alól, illetve a részbeni felmentés mekkora összegű csökkentést jelent? Nem. Ha a rendelet nem szabályozza, hogy tételesen a hatáskör gyakorlója ( polgármester) mely esetekben adhat részben és mely esetekben egészben felmentést a közterület használati díj megfizetése alól, illetve a részbeni felmentés mekkora összegű csökkentést jelent, akkor korlátlan mérlegelési jogot biztosított az eljáró szerv részére, mely sérti a jogbiztonság követelményét. A korlátlan mérlegelési jog alkotmányellenességét erősíti az Alkotmánybíróság határozata is. (49/1995.(VI.30.) AB számú határozata, Jat. 18. (2) bekezdése) 13. Meghatározható-e a mozgóárusításért fizetendő díj m2/hónapban? Nem. A mozgóárusítás során az arra jogosult nem egy bizonyos helyhez kötötten végzi a tevékenységét, ezért a mozgóárusítás díjának alapját m2-ben meghatározni értelmezhetetlen. Mindezek következtében a mozgóárusítás díját m2-ben meghatározni sérti a jogállamiság egyik elemét; a jogbiztonság elvét. (Jat. 18. (2) bekezdése) 14. A közterület-használatról szóló rendeletben a kultúrházban, művelődési központban, stb. történő árusításra, rendezvény tartására közterülethasználati díj megállapítható-e? Nem. Az Étv. a felhatalmazást a közterületek eltérő használatának szabályozására adja, s nem a helyiségek bérbeadására, arra a Lakástv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (Étv. 54. (1) bekezdés, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény Lakástv.- 36. (2) bekezdése)
15. Mikor aránytalan a közterület-használati díj? A díj mértékének jelentős és indokolatlan különbsége sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezéseit. A díjak aránytalansága tekintetében az alábbi elvi iránymutatást fejtette ki az Alkotmánybíróság határozatában: A közterület-használati díj a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelően a közterület-használat díjának alapvetően a közterület-használat értékét befolyásoló tényezőkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, időtartama stb.) kell igazodnia. A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezők alapján tett megkülönböztetés nem tekinthető alkotmányellenesnek. A közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes. (38/1998.(IX.23.)AB határozat, 49/2009.(IV.24.)AB határozat, 50/2009.(IV.29)AB határozat)