MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Vállalkozás beszámoló elemzése hitelkérelem elbírálása esetén az MKB Bank Zrt.-nél BRAUN DÁVID 2014
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Szakirodalmi áttekintés 4 2.1. A kkv-k hitelezésének alakulása a gazdasági válság első előjeleinek a megjelenésétől 4 2.2. Hitelezési folyamatok 2014 első két negyedévében 6 2.3. Növekedési Hitelprogram 9 2.4. Növekedési Hitelprogram 2 11 2.5. Széchenyi Kártya Program 13 2.6 Széchenyi Hitel vagy NHP Kinek mi a jobb? 15 2.6.1 Ki igényelheti a hiteltermékeket? 15 2.6.2 Mennyi hitelt, milyen költségekkel? 16 3. Bázisvállalat bemutatása 18 3.1. MKB Bank Zrt beszámolójának vertikális elemzése 20 3.2. MKB Bank Zrt. CAMELS elemzése 21 3.3. SWOT elemzés 26 4. Hitelbírálati esettanulmány 27 4.1. Hiteligénylés lépésről lépésre 27 4.2. Hiteligénylő bemutatása 30 4.3. Hitelbírálat 31 4.4. A vizsgált hiteligénylő szubjektív kiértékelése 34 4.5. A hiteligénylő objektív megítélése 36 5. Összefoglalás 42 6. Irodalomjegyzék 44 7. Ábrajegyzék 46 8. Táblázatok jegyzéke 46 9. Mellékletek 47
1. Bevezetés Dolgozatom témájául érdeklődési körömből adódóan egy esettanulmányon keresztül, egy vállalkozás éves beszámolójának elemzését választottam. Azért esett erre a témára a választásom, mert egyetemi tanulmányom során több tantárgy keretében is foglalkoztunk ezzel a témakörrel és a szakdolgozat elkészítése során olyan tapasztalatokat szerezhetek, amit a későbbiekben is fel tudok használni a munkám során. A szakdolgozatom megírásának célja, konkrét vállalkozás beszámolójának elemzésén keresztül megvizsgálni egy hitelkérelem benyújtását követő, hitelbírálati folyamat során felmerülő lépéseket az MKB Bank Zrt.-nél. Ezek során megtudhatjuk, hogy a vizsgált vállalkozás milyen gazdasági helyzetben van, és jogosult-e az igényelt hitelösszegre a pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmény megítélése alapján. Diplomamunkám felépítése a következőképpen alakul: A dolgozatomban először szakirodalmi áttekintésben utánakeresek a gazdasági válságot követő időszakban, hogyan alakult a hazai kkv szektor hitelezési folyamatai. Megtudtam, hogy a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Növekedési Hitelprogram pozitívan mozdította el a kihelyezett hitelállomány évek óta tartó negatív növekedési ütemét. Bemutatom a két nagy programot mely a kis és középvállalatok finanszírozását célozták meg. Ismertetésük után, össze is hasonlítom őket különböző jellemzőik alapján: kik igényelhetik, milyen célra fordíthatóak a termékeik, milyen kondíciókat tartalmaznak, milyen és mennyi költséggel járnak. A következő részben a bázisvállalatomat ismertetem. Az MKB Bank Zrt.-hez kerültem szakmai gyakorlatra. Itt íródott a szakdolgozatom és innen származik az esettanulmányom is. Elvégzem a bank elemzését különböző, a tanulmányaim alatt elsajátított elemzési módszerekkel (Vertikális elemzés, CAMELS, SWOT elemzés) A dolgozatom fő részében egy esettanulmányon keresztül megvizsgálom a hiteligénylés és a hitelbírálat egyes lépéseit a bázisbank gyakorlatában, majd a szubjektív és objektív szempontok segítségével megpróbálom megindokolni miért kapta az adott igényléseire kapott minősítést. 3
2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014 I. II. 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A kkv-k hitelezésének alakulása a gazdasági válság első előjeleinek a megjelenésétől A kkv-k ezredforduló óta tartó nagyléptékű fejlődését a 2006. évi konvergencia program kapcsán tapasztalható belföldii kereslet visszaesés törte meg, ami a finanszírozás oldalon késleltetetten, a 2007. év végétől kezdett jelentkezni. E tendenciát rendkívül módon felerősítette a 2008. év szeptemberétől tapasztalható pénz- és tőkepiaci folyamat, amely nehéz helyzet elé állította a kkv szektort. A finanszírozási helyzet nehézsége abban állt, hogy a szektor által felvett hitelek 2/3-a éven belül lejárt. A legnagyobb kockázat a hitelek megújításának a kockázata és a vállalkozás működéséhez szükséges forrás előteremtése volt. (Ganczer Tamás, 2010, 48.o) 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8 % % 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8 Vállalati szektor (hitelintézetek) KKV szektor (bankrendszer) 1. ábra: A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme. Forrás: MNB A gazdasági válság hatásai 2008 harmadik negyedévével váltak láthatóvá a magyar gazdaság statisztikai adataiban. Ez a belső és külső kereslet jelentős mérséklődésében, az 4
értékesítési problémák miatt termeléscsökkenésben, a külkereskedelmi forgalom megtorpanásában, a stagnáló fogyasztásban, a csökkenő beruházásokban, a munkanélküliség emelkedésében és az infláció mérséklődésében is megnyilvánult. A vállalati hitelpiac további romlást mutatott a 2009. évi első felében. A vállalatok hitelkereslete a gyenge belföldi felhasználás miatt egyre alacsonyabb volt. A bankok csökkenő kockázatvállalási hajlandóságot mutatja, hogy tovább szigorodtak a nem ár jellegű hitelezési feltételek. Az új szerződésű hitelek kamataiban már látszott a forrásköltségek csökkenése, ez azonban azt tükrözte, hogy a bankok csak a jó hitelképességű vállalatokat finanszírozták. (Ganczer Tamás, 2010, 48.o.) A kkv-finanszírozás fejlődéstörténetét a 2010-2013 közötti időszakban az átrendeződés jellemezte. 2010-re eljutottunk arra a szintre, hogy a mindenkori kormány elkezdett lépéseket tenni a válságból való kilábalás érdekében. Ezek az intézkedések azonban nem törték meg a bankok konzervatív hitelezési politikáját, vagyis a kkv-k számára a finanszírozási források továbbra is drágák és nehezen hozzáférhetőek maradtak. (Csubák-Fejes, 2014, 180. o.) 2010. évi felmérés szerint a kkv-k jóval pesszimistábban ítélték meg a helyzetüket, mint egy évvel azelőtt. A kkv-k úgy látták, hogy a hitelhez sokkal nehezebben jutnak és egyötödüknél problémássá vált a meglévő hitel törlesztése is. Beigazolódott, amitől a válság kezdetén tartottak a cégek a banki szigorításokkal kapcsolatban: az önerő mértékét jelentősen növelték, míg a futamidőt csökkentették. (Ganczer Tamás, 2010, 58.o.) Ráadásul a bankok jövedelemteremtő képességére negatív irányban hatottak az alábbi intézkedések: 1. 2010-ben bevezetett bankadó 2. 2011-ben bevezetett, fix árfolyamú végtörlesztés lehetősége a lakosság számára 3. 2012-ben bevezetett tranzakciós illeték. (Csubák-Fejes, 2014) 5
2.2 Hitelezési folyamatok 2014 első két negyedévében 2014 első negyedévében a Növekedési Hitelprogram mintegy 66 milliárd forintnyi új szerződéssel támogatta a forinthitelezés növekedését, ami az első szakasszal együtt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások bankrendszeri hitelállománya a becsült tranzakciókból eredően mintegy 0,5 százalékkal emelkedett éves alapon. A bankok a hitelezési felmérésre adott válaszaikban a hitelfeltételek változatlanságáról számoltak be, azonban kedvező, hogy a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan a ciklikus tényezők az elmúlt egy évben már egyre kevésbé hatottak a hitelfeltételek szigorításának irányába, sőt a gazdasági kilátások már enyhítően hatottak azokra. A finanszírozási költségek csökkentek a forinthitelek esetében, részben lekövetve a jegybanki alapkamat csökkentéseket, a felár azonban emelkedett. Hangsúlyozni kell, hogy a kamatok továbbra is a hitelképes vállalatok kondícióit tükrözik, mely a válság óta történt szigorítások következtében csak egy szűk kört jelent. A keresletet nézve, a bankok mind a hosszú mind a rövid lejáratú hitelek iránt növekedést észleltek az előző negyedévhez képest. (MNB kiadványok: Hitelezési folyamatok, 2014. június, 8. o.) A nem pénzügyi vállalati szektor 2014 második negyedévében nettó hitelfelvevő volt a teljes hitelintézeti szektorral szemben. A folyósított hitelek volumene mintegy 43 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések nagyságát. A folyósítások és törlesztések egyenlege mind a forint-, mind a devizahitelek esetében pozitív volt. A második negyedévben a Növekedési Hitelprogram keretein belül 131 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a bankok, míg a folyósítások 117 milliárd forintot tettek ki. A kedvezően alakuló negyedév érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a teljes vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő éves növekedési üteme 0, míg a kis- és középvállalkozásoké 1 százalék fölé emelkedjen. A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a hitelfeltételek nem változtak érdemben. A megvalósult ügyletek átlagos kamata csökkenő finanszírozási költségekről tanúskodik, amelyet a forinthitelek esetében a jegybanki alapkamat csökkenése is támogatott. A referenciakamat feletti felár a részpiacok többségében mérséklődött az előző negyedévihez képest. A bankok a hitelkereslet bővülését érzékelték az első negyedévhez képest, elsősorban a hosszú lejáratú termékek iránt. A hitelezési folyamatok a régió többi térségében is az élénkülés jeleit mutatják. A kkv-szektor hitelállománya emelkedett, míg a nagyobb vállalatoké mérséklődött a tranzakciók hatására. A teljes vállalati szektor hitelintézeti szektorral szembeni 6
hitelállománya 2014 első negyedévében 1,3 százalékkal esett vissza, míg a kkv-szektor bankrendszeri hitelállománya 0,5 százalékkal emelkedett éves alapon a tranzakciók eredőjeként. A második negyedévben kedvezően alakuló tranzakciós adat érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a 2013 harmadik negyedévében a Növekedési Hitelprogram elindításával a vállalati hitelezési folyamatokban elinduló javulás tartós maradjon. A javuló alapfolyamatok különösen a kis- és középvállalkozások szegmensében érhetők tetten: a tranzakciós alapú éves növekedési ütem e szegmensben mintegy 1,2 százalékot tett ki. Az új szerződések volumene visszafogottan alakult, elsősorban a rövid lejáratú hitelek mérséklődése miatt. A teljes hitelintézeti szektor bruttó hitelkihelyezése 495 milliárdot tett ki 2014 első negyedévében, ami a korábbi negyedévekhez képest visszafogottnak tekinthető. Az új szerződéseknek mintegy 64 százaléka forinthitel volt. Az új kibocsátás relatíve kis volumene több okra is visszavezethető. Egyrészt az első negyedéves új kihelyezések volumenét rendszerint negatív irányú szezonalitás jellemzi. Másrészt az Növekedési Hitelprogram első szakaszának időbeli korlátja miatt sok vállalat előrehozhatta hitelfelvételét, szintén csökkentően hatva a későbbi hónapok új kibocsátására. Fontos tényező továbbá, hogy a Növekedési Hitelprogram hitelek révén növekvő átlagos futamidő csökkenti a hitelállomány refinanszírozási igényét, ami tartósan az új kibocsátású rövid lejáratú hitelek volumenének mérséklődéséhez vezet.2 A teljes vállalati szegmensét tekintve a rövid lejáratú hitelek szerződéskötései az előző év azonos időszakához képest mintegy 270 milliárd forinttal mérséklődtek, ami nagyobb részt a kkvszegmensben realizálódott. 7
2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014. I. II. 1600 Mrd Ft Mrd Ft 1600 1400 1400 1200 1200 1000 1000 800 800 600 600 400 400 200 200 0 0 HUF NHP CHF EUR Rövid lejáratú hitelek 2. ábra: Új kihelyezések a vállalati szegmensben. Forrás: MNB A második negyedévben a teljes hitelintézeti szektor mintegy 471 milliárd forint összegben kötött új hitelszerződéseket a vállalati szektorral. A szerződések nagyobbik része (mintegy 274 milliárd forint) forintban denominált, aminek közel fele a Növekedési Hitelprogram keretein belül került leszerződésre. Bár a bruttó kibocsátás volumene a korábbiakhoz képest visszafogottnak mondható, ez nem feltétlen jelenti a banki finanszírozás mértékének csökkenését. A bruttó kibocsátás mutató rendkívül érzékeny a banki hitelállomány átlagos futamidejére: a futamidők hosszabbodása esetén az adott időszakra jutó törlesztések és így a refinanszírozási igények is alacsonyabbak, így azonos volumenű hitelállomány fenntartásához kevesebb új szerződés kötésére van szükség. (MNB Kiadványok: Hitelezési folyamatok, 2014. augusztus, 5-6. o.) 8
2.3 Növekedési Hitelprogram A Magyar Nemzeti Bank 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési Hitelprogramot. A három pillérből álló program első két pillérének célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elősegítése és ez által a pénzügyi stabilitás megerősítése volt. A pénzügyi és gazdasági válság kitörése óta a Magyarországon működő vállalatok hitelhez jutási lehetőségei számottevően romlottak, különösen a kis- és középvállalkozásoké, amelyek ráadásul nehezebben találnak alternatív finanszírozási forrást. A vállalkozások részéről jelentkező nagy érdeklődésnek köszönhetően a 750 milliárd forintos keretösszeg 93,5 százalékára kötöttek hitelszerződést a hitelintézetek; ez közel 701 milliárd forintot jelent, ami mintegy 10 ezer szerződéshez kapcsolódott. A jegybank megítélése szerint a program elindításakor kitűzött rövid távú cél, a hitelpiaci korlátok enyhítése és a verseny növelése lényegében teljesült. Amellett, hogy az NHP számottevően élénkítette a hitelkeresletet a vállalkozások oldaláról, a hitelintézetek figyelmét is a KKV szektorra irányította, ami fokozta a versenyt az ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért. (MNB, NHP1 elemzés, 1. o.) 1. táblázat: NHP keretében nyújtott hitelek vállalatméret és hitelcél szerinti megoszlása. Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Összesen Mrd Ft Darab Összeg Darab Összeg Darab Összeg Darab Összeg Új hitel, ebből: 3159 84 2053 99 752 107 5964 290 Beruházási hitel 2145 66 1133 54 401 56 3679 177 Forgóeszköz 1014 18 920 45 351 51 2285 113 hitel Forrás: MNB elemzés Számottevően csökkentek a vállalkozások kamatterhei. A 2,5 százalékos maximális kamatszinttel rendelkező növekedési hitel iránti érdeklődés nem meglepő a vállalkozások részéről, hiszen a sztenderd piaci beruházási és forgóeszközhitelekhez képest, amelyek átlagos kamatszintje 7,5-8 százalék, szinte ingyen hitelnek tekinthető. A konkrét előny számszerűsítéséhez, ha a Növekedési Hitelprogram 9
második szakaszában létrejött ügyletek átlagos értékét hívjuk segítségül, akkor az eredmény magáért beszél. 3. ábra Tehát egy 30 millió Ft-os hitelügyletnél, a növekedési hitel maximált kamatának köszönhetően a vállalkozások legalább 5 százalékponttal kedvezőbb kamatszinten jutnak finanszírozáshoz az Növekedési Hitelprogram keretében. Így a normál, sztenderd piaci hitelekhez képest már az első évben több mint 1,5 millió Ft-tal kevesebb lesz a hitel kamatterhe. 1 1 http://www.bankmonitor.hu/cikk/vallalati-hitelek-a-legjobb-megoldas-mar-csak-hetekig-elerheto.htm 10
2.4 Növekedési Hitelprogram 2 A monetáris tanács 2013. szeptember 11-én a program folytatásáról döntött. Az első szakasz teljesítette azt a célt, hogy fokozza a versenyt a kkv hitelpiacon, így a második szakaszban már lehetőség nyílik arra, hogy az MNB az új hitelek előtérbe helyezésével az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektessen a gazdasági növekedés ösztönzésére. A növekedés támogatása érdekében a program folytatása során a teljes 2000 milliárd forintos keretösszeg, illetve az első 500 milliárd forintos részletének 90 százaléka csak új hitelek nyújtására fordítható olvasható az MNB összegzésében. Célja: hogy új projektek, beruházások elindítását ösztönözze, olcsó hitelhez juttassa a kis- és középvállalkozásokat, és hogy a kkv-k hitelein belül csökkentse a devizahitelek arányát, lehetővé téve ezzel az árfolyamkitettség mérséklését és a gazdálkodás kiszámíthatóbbá válását. 2 Fokozatosan emelkedik a második szakasznak a kihasználtsága. 2014. május végéig mintegy 175 milliárd forintot szerződtek le a vállalkozások az NHP szakaszának 500 milliárdos keretéből. A második szakaszban megjelenő vállalatok döntő része nem vett részt az első szakaszban. Az első szakaszhoz képesti alacsonyabb volumen irányába hat egyrészt a hosszabb időkeret, másrészt a kiváltási célú folyósítások 10 százalékban történő korlátozása. A program második szakaszának nagyobb célzottságát tükrözi, hogy míg az első szakaszban a leszerződött 701 milliárd forintból összesen 177 milliárd forint volt az új beruházási hitel (3679 szerződés), addig a mostani szakaszban a 175 milliárd forintból mintegy 132 milliárd forint (5099 szerződés). (MNB kiadványok: Hitelezési folyamatok, 2014. június, 10. o.) Azóta a keretösszeget felemelték 2000 milliárd forintra, amiből augusztusig 325 milliárd forintot szerződtek le. 2 http://novekedesi-hitel.bankarnet.hu/ 11
2. táblázat: Az NHP első és második szakaszának főbb jellemzői NHP I. szakasz NHP II. szakasz (2014. augusztusig) Szerződés időszaka 2013. június - 2013. október - 2013. augusztus 2014. december (3 hónap) (15 hónap) Lehívások időszaka 2013. június 2013. október (beruházási hitelek) 2013. szeptember 2014. december (2014. június) (2015. június) Szerződött összeg 701 milliárd forint 325 milliárd forint ebből új hitel 290 milliárd forint 318,5 milliárd forint ebből új beruházási hitel 177 milliárd forint 194,3 milliárd forint Szerződött darabszám 9844 db (májusi adatok) 5902 db ebből új hitel 5964 db 5832 db ebből új beruházási hitel 3679 db 5099 db Új hitelek aránya 41,4 százalék 98 százalék Új hiteleken belül 61 százalék 61 százalék beruházási hitelek aránya Ágazatok részaránya Kereskedelem, javítás 23,9 százalék 22,9 százalék Mezőgazdaság 14,6 százalék 33,7 százalék Feldolgozóipar 17,6 százalék 17,4 százalék Forrás: MNB Hitelezési folyamatok májusi és augusztusi kiadvány A táblázat 2014. augusztusig esedékes adatokat tartalmazza. A Növekedési Hitelprogram sikertörténetként van feltüntetve a nyilvánosság felé, de ha ezt a táblázatot megvizsgáljuk az első szakaszban három hónap alatt a 750 milliárd forintos keretösszeg 93,5 százalékára kötöttek hitelszerződést, addig a második szakaszban a tizenegy hónap alatt a 2000 milliárd forintos keretösszeg alig több mint 16 százalékára kötöttek hitelszerződéseket. A rövid első szakaszban közel 10 ezer szerződés köttetett meg, addig májusi adatok alapján a második szakaszban még csak az első szakasz 60 százalékát érik el a megkötött szerződések darabszáma. 12
2.5 Széchenyi Kártya Program 2002-ben indult el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására létrehozott Széchenyi Kártya Program, és mára a vállalkozások hitelességének jelképe lett. A Széchenyi Kártyás vállalkozások a tulajdonosok személyes garanciájának és a többlépcsős hitelbírálatnak köszönhetően nemcsak megbízhatóvá váltak üzleti partnereik szemében, de a kártyabirtokosok gazdasági stabilitása, pénzügyi ereje is megnövekedett. A kifejezetten bizalmon alapuló, állami támogatással és banki hitelforrással megvalósítandó hitelkonstrukció ötletét - amely elősegíti a hazai kkv szektor gyors és olcsó forráshoz jutását- Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökeként fogalmazta meg, még 2001-ben. A terv bevezetéséről megállapodott Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel, és a megvalósításához szövetségesnek hívta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is, Parragh László vezetésével. A hitelkonstrukció szakmai irányítására és a koordinációs feladatok ellátására a Kamara és a VOSZ létrehozta a KAVOSZ Zrt-t. Az első Széchenyi Kártyát 2002-ben adták át, ezt megelőzően forgóeszközfinanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek áthidalására csak korlátozott lehetőségek álltak a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére. A Széchenyi Kártya újszerűsége részben a különböző profilú közreműködő szervezetek - az állam, a hitelintézetek, a kereskedelmi szövetségek, az érdekvédelmi szervezetek és köztestületek- addig példa nélkül álló együttműködésében, részben pedig a szokásos banki procedúrától eltérő, vállalkozóbarát konstrukció kialakításában rejlett. A résztvevők között az azonnali adatáramlást lehetővé tevő elektronikus kapcsolat épült ki, emiatt lényegesen lerövidült a hitelbírálat és szerződéskötés időigénye, és ez biztosítja gyors hitelhez jutást a vállalkozók számára. Az igénylés feltételei a magyar kis-, és középvállalkozások sajátosságaihoz és igényeihez igazodnak, a vállalkozók terheinek enyhítésére az állam kamattámogatást és egyúttal garanciadíj támogatást biztosít. A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben, a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bővült Programmá, melynek elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejűleg, egyszerre is felhasználhatóak. A Program lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások különböző finanszírozási céljaik megvalósítására a megfelelő konstrukciót vehessék igénybe. 2011. szeptember 1-jétől a Széchenyi Kártya Program újabb elemmel 13
bővült: a KAVOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával - a Széchenyi Kártya Program agráriumra való kiterjesztéseként - elindította az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. 2012 tavaszától pedig az uniós pályázatokon való részvételt segítő két új termék, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel is elérhetővé vált a vállalkozások számára. A Széchenyi Kártya a KAVOSZ Zrt., a VOSZ és a Területi kereskedelmi és Iparkamarák irodáiban igényelhető, ahol az ügyfelek teljes körű információt kapnak az igénylés feltételeiről és a benyújtandó dokumentumokról. Az érdekképviseletek irodai hálózata teljes területi lefedettséget biztosít, tehát valamennyi régió vállalkozói találhatnak székhelyükhöz közeli regisztráló irodát, amely a kérelem befogadását követően továbbítja a hitelkérelmet az ügyfél által megjelölt hitelintézet részére. A Széchenyi Kártya Program hiteltermékeinek forgalmazásába az évek során egyre több hitelintézet kapcsolódott be, és a forgalmazók körének további bővülése is várható. Mára már az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB, a Takarékszövetkezeti hálózat, a Sberbank, a Gránit Bank, az UniCredit Bank, a Budapest Bank és a K&H, a DRB és Raiffeisen Bank is csatlakoztak a programhoz. 3 2.6 Széchenyi Hitel vagy NHP Kinek mi a jobb? A Széchenyi Hitelek és a Növekedési Hitel Program célja ugyanaz: a kkv-k forráshoz juttatása, de a feltételek eltérőek: jelentős különbségek vannak az egyes hitelek költségét, felhasználhatóságát és a futamidejét tekintve. A Növekedési Hitelprogram mellett a Széchenyi Kártya Program is a kis- és középvállalkozásokat célozza meg. Ennek ellenére számos különbség is fellelhető az egyes csomagok között, és nem biztos, hogy az összes konstrukció minden vállalkozás számára megfelelő megoldást jelent. Rögtön eltérés figyelhető meg az egyes programok forrását és a támogatás jellegét illetően. A Széchenyi Kártyaprogram állami kamattámogatást jelent, a Növekedési Hitelprogram pedig a Nemzeti Bank által nyújtott kedvezményes hiteldíjjal rendelkező kölcsön. Szembetűnő eltérés, hogy nem lehet mindkét esetben bármilyen hitelt felvenni. Ugyan mindkét konstrukció esetében igényelhető forgóeszköz hitel és beruházási hitel, 3 http://www.kavosz.hu/széchenyi-kártya-program 14
folyószámlahitel csak a Széchenyi Kártya Program esetében áll rendelkezésre, így aki nem tudja, vagy nem akarja megadni a hitelcélt, annak csak ez a hitelcsomag jelenthet megoldást 2.6.1 Ki igényelheti a hiteltermékeket? Mindkét esetben olyan vállalkozások jelentkezhetnek, melyek a 2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak minősülnek. Az NHP esetében is van tevékenységre vonatkozó megkötés, nem vehetnek részt a programban hitelintézet kapcsolt vállalkozásai, pénzügyi, pénzforgalmi intézmények, valamint elektronikus pénzt kibocsátó vállalkozások. A Növekedési Hitelprogramra minden 2013 augusztus 31. előtt alapított cég jelentkezhet, amennyiben azóta a cég tulajdonosi szerkezete legalább 50 százalékban változatlan maradt. A Széchenyi Kártya Program keretében nem támogathatók az egyéb személyi szolgáltatás, a pénzügyi közvetítés, vagy éppen a fegyver és lőszergyártás területén tevékenykedő vállalkozások. Legalább két teljes lezárt naptári évre vonatkozó gazdálkodói múlt szükséges az igénylés pozitív elbírálásához. Ez alól kivétel a 10 millió Ft-t nem meghaladó forgóeszközhitel, ahol egy lezárt teljes naptári évre vonatkozó gazdálkodói múlt is elegendő. Széchenyi Program esetében is, az igénylést megelőző hat hónapban kell a tulajdonosi szerkezetnek legalább felerészben változatlannak lennie. 4 4 http://www.bankmonitor.hu/cikk/szechenyi-hitel-vagy-nhp--kinek-mi-a-jobb.htm 15
2.6.2 Mennyi hitelt, milyen költségekkel? 3. táblázat: NHP és a Széchenyi Program hiteltermékeinek kondíciói Széchenyi Kártya Program NHP Forgóeszköz Hitel Beruházási Hitel Folyószámlahitel Hitelösszeg 3M Ft - 3Mrd Ft 1-25 M Ft 1-50 M Ft 0,5-25 M Ft maximum 120 Futamidő hónap, forgóeszközhitel 13-36 hónap 13-120 hónap 12 + 12 hónap esetén 12 hónap Kamat 2,50% (Garantiqa 1 Havi Bubor hitelgaranciával 1 Havi Bubor +5% +4,5% együtt) 1 Havi Bubor +4% Állami támogatás mértéke (3évig) 2 százalékpont 5 százalékpont Szerződéskötési díj: Szerződéskötési Szerződéskötési 1,5% díj: 1,5% díj: 3% Kártya és kezesség Folyósítási jutalék: Folyósítási jutalék: vállalási díj a Egyéb költségek 10 000Ft 15 000Ft hitelkerettől függő Kezelési költség: 0,8% Kezelési költség: Kezelési költség: 0,8% 0,8% Különdíj: 1% Különdíj: 1% Különdíj: 1% Forrás: www.bankmonitor.hu; www.kavosz.hu Az NHP keretében 3 millió és 3 milliárd Ft közötti hitelösszeg igényelhető bármilyen hitelcél esetében, forgóeszközhitelnél legfeljebb 1 éves, a beruházási hitelnél legfeljebb 10 éves futamidővel. A Széchenyi Kártya Program hasonló konstrukciókat kínál, és a Növekedési Hitelprogramhoz képest alacsonyabb összeg, és hosszabb futamidő is kérhető. A forgóeszközhiteleket akár három év alatt is vissza lehet fizetni, és már 1 millió forintos összeg is igényelhető. Ez azoknak a vállalkozásoknak jobb, amelyeknek a szezonalitás miatt nehézségbe ütközik 1 év alatt visszafizetni a forgóeszköz hitelt. A hitelek között a legnagyobb különbség a költségek esetében figyelhető meg, a Növekedési Hitelprogram jóval olcsóbban szerezhető forrás a többi konstrukciónál: a 2,5 százalékos hiteldíjba az ügyleti kamatláb mellett az egyéb díjjellegű elemeknek, és a 0,5 százalékos Garantiqa hitelgaranciának is be kell érnie. A Növekedési Hitelprogramot elsősorban a beruházások ösztönzésre találták ki, a hitel célját e témakörben korlátozták is. Kondíciói jóval kedvezőbbek, a megegyező célú 16
Széchenyi Program keretében nyújtott beruházási hitelénél, így egyértelmű melyik termék után fog fordulni a hiteligénylő ügyfél, ha beruházás finanszírozás céljából van szüksége a hitel összegére. A Széchenyi Kártya Program esetében a kamatbázis az 1 havi BUBOR értékéhez igazodik, a kamatfelár hiteltípustól függően 4,5 5 százalék. Az állami támogatás a futamidő első három évében jár, és a forgóeszközhitel kamatát 2 százalékponttal, a beruházási hitelét 5 százalékponttal mérsékli, emellett a hitelgarancia éves díjára is jár kedvezmény. Az ilyen hitelt igénylők a kamat mellett egyéb költségekre is számíthatnak, a bankok ugyanis szerződéskötési díjat, folyósítási jutalékot, kezelési költséget, az előírt számlaforgalom nem teljesítése esetén pedig különdíjat is felszámolhatnak. A folyószámlahitel esetén a hitelkeret megnyitásakor a hitelkeret nagyságától függő kártyadíjat és a kezességi díj állami támogatásán felüli részét kell megfizetni, ami pl. 1 000 000 Ft hitelkeret esetén összesen 35 600Ft, 5 millió Ft esetén pedig 98 000 Ft. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy melyik hitel milyen tevékenységet végző vállalkozás számára lehet megfelelő, a döntés meghozatalakor elsősorban a hiteldíj, valamint a megvalósítani kívánt projekt kockázata és előkészítettsége lehet meghatározó. Bár a hiteldíj egyértelműen a Növekedési Hitelprogram felé billenti a mérleg nyelvét, nem mindenki számára előnyös ez a konstrukció. A másik fontos szempont a hitel kiválasztásakor az időtényező. Mivel a Növekedési Hitelprogram esetében csak bő két hónap van a hitelbírálatig, elsősorban azok pályázhatnak sikerrel, akik kérelmével minden rendben van, és hiánytalan dokumentációt tudnak benyújtani. Összetettebb projektek például egy építkezés esetén számos engedélyre, tervre van szükség, így akik ilyen fejlesztésekben gondolkodnak, nagyobb eséllyel pályáznak a Széchenyi Hitel által nyújtott forrásra. A Széchenyi Kártya Program és az Új Széchenyi Hitel további előnye, hogy rugalmasabb a hitel összege és futamideje kapcsán, hiszen kisebb összeget is lehet kérni, illetve forgóeszközhitel esetében háromszor olyan hosszú futamidőre is lehet kölcsönt igényelni, mint az NHP esetében. 5 5 http://www.vallalkozokhitele.hu/cikkek/szechenyi_hitel_vagy_nhp_%e2%80%93_melyik_jobb.130.html 17
3. Bázisvállalat bemutatása A bank állami megvásárlásakor a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: az MKB Magyarország 5. legnagyobb bankja, amelynek komoly vállalati hitelállománya van. (Varga Mihály, hvg.hu) Története: Az 1950-ben alapított Magyar Külkereskedelmi Bank létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. A Bank tevékenysége hamarosan kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező, irányító, finanszírozó és lebonyolító munkájával. A kétszintű bankrendszer - Az 1987-es bankreform során, a kétszintű bankrendszer kialakulásakor az MKB teljes körű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott, amely alapján - a hagyományos üzletágak megerősítése mellett - új üzletágak sikeres beindítása és felfuttatása is megtörtént. A belföldi vállalatok komplex kiszolgálása rövid idő alatt a Bank fő üzletágává vált. A Bank a 80-as évek végén megkezdte, majd a 90-es évek elején jelentős mértékben továbbfejlesztette a lakossági bankszolgáltatásokat, a pénz- és devizapiaci, valamint a tőkepiaci tevékenységet. Privatizáció (1994-1996) - Mind az MKB, mind az egész hazai bankrendszer szempontjából történelmi jelentőségű esemény volt a Bank 1994. július 15-én megtartott Rendkívüli Közgyűlése, ahol a Társaság történetének új fejezete kezdődött el a privatizációs tárgyalások lezárásával, az első hazai nagybanki privatizációval. Az MKB privatizációja több lépcsőben valósult meg. Első lépésként 1994-ben a mai BayernLB (akkor: Bayerische Landesbank Girozentrale -BLB) 25százalékos, az EBRD pedig 16,7 százalékos részesedést szerzett a Bank tőkéjében, majd az évek során megvásárlással, tőkeemeléssel, kisrészvényesek kivásárlásával a 2014. február 24-i állapot szerint a Bank 100 százalékos tulajdonosa a BayernLB lett. A magyar kormány 50 százalék feletti magyar tulajdonrészt szeretne a magyar bankrendszerben, ezért vásárolta meg 2014-ben, az MKB Bank Zrt.-t a Bayerische 18
Landesbanktól. Az állam 55 millió eurót fizetett a pénzintézetért, s így egyedüli tulajdonosa lett. 6 Az MKB társadalmi felelősségvállalása is jelentős, hiszen 2005-től 2011-ig fő szponzora volt a magyar női kosárlabda-bajnokság első osztályában szereplő MKB- Euroleasing Sopron csapatának, illetve 2005 óta a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályában szereplő MKB-MVM Veszprém KC csapatának is (mindketten bevették a nevükbe a bank nevét), valamint 1996 óta támogatja a kajak-kenu szövetséget is. 7 Univerzális bankként működik az MKB. Leányvállalatain keresztül megannyi szolgáltatást tud biztosítani ügyfeleinek, mint például: Euroleasing Nyugdíjpénztár Egészségpénztár Általános biztosító Életbiztosító Stratégiai, partneri együttműködési megállapodással rendelkezik az alábbi szolgáltatókkal: Fundamenta Lakástakarékpénztár Lufthansa Airlines Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Hitelgarancia Zrt. Deutsche Leasing Hungaria Zrt. és Kft. Agra kulturális utazási iroda EXIMBANK Magyar Export-Import Bank Zrt. A vállalat termékköre A bank által nyújtott termék lehetőségek alapján a 3 célcsoport 1. Lakossági ügyfelek 2. Kisvállalkozók 3. Vállalatok 6 https://www.mkb.hu/az_mkb_bankrol/bemutatkozas/tortenet/index.html 7 http://hu.wikipedia.org/wiki/mkb_bank 19
Mindhárom számára elérhetőek az alábbi szolgáltatások, melyeknek különböző feltétel rendszerük van, amik mindenki számára publikusak, így elérhetőek a Bank hivatalos honlapján kondíciós listák formájában: - bankszámlavezetés szolgáltatáscsomagok és egyéb szolgáltatások lehetőségét. - betéti termékek - hitelek és egyéb kockázati termékek 8 3.1 MKB Bank Zrt beszámolójának vertikális elemzése 4. táblázat: Bankszektor és az MKB eszközeinek és forrásainak összetétele és az MKB részaránya Bankszektor MKB Részarány 2012 2013 2012 2013 2012 2013 Eszközök összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 8,78% 6,95% Pénztár és elszámolási számlák 2,92% 2,33% 2,45% 4,24% 7,38% 12,63% Forgatási célú értékpapírok 13,19% 29,17% 23,94% 18,79% 15,93% 4,47% Befektetési célú értékpapírok 15,57% 0,75% 0,01% 0,01% 0,01% 0,11% Jegybanki és bankközi betétek 4,77% 5,85% 2,29% 3,74% 4,21% 4,44% Hitelek 55,68% 53,45% 64,11% 66,92% 10,11% 8,70% Vagyoni érdekeltségek 2,75% 2,81% 4,38% 3,20% 14,00% 7,91% Aktív kamat-elhatárolások 1,24% 1,17% 0,51% 0,48% 3,58% 2,84% Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 1,95% 2,11% 1,37% 1,51% 6,19% 4,96% Saját eszközök 1,94% 1,99% 0,90% 0,82% 4,07% 2,87% Források összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 8,78% 6,95% Betétek 46,88% 45,79% 50,72% 56,64% 9,50% 8,60% Monetáris intézményektől származó betétek 15,71% 12,88% 24,07% 10,47% 13,45% 5,65% Felvett hitelek 11,84% 15,10% 8,62% 9,92% 6,39% 4,56% Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 7,82% 10,80% 8,45% 11,48% 9,48% 7,39% Passzív kamatelhatárolások 1,25% 0,51% 0,05% 0,26% 0,33% 3,51% Egyéb passzív elszámolások 3,52% 0,90% 0,71% 0,49% 1,77% 3,75% Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek 2,86% 2,59% 1,87% 1,94% 5,74% 5,19% Céltartalék 0,73% 0,56% 0,35% 0,78% 4,26% 9,64% Saját tőke 9,38% 10,86% 5,15% 8,03% 4,82% 5,14% Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján 8 www.mkb.hu 20
A táblázat a bankszektor és az MKB Bank eszközeinek és forrásainak összetételét mutatja százalékos formában, az utolsó oszlopokban az MKB részarányát mutatja a bankszektor viszonylatában. Az MKB Bank mérlegfőösszege csökkenő tendenciát mutat, emellett 2013-as 6,95 százalékos részaránya is a csökkenés következménye. Az általa nyújtott hitelek aránya növekedett, de emellett abszolút mértékük azonban jelentősen csökken, melynek egyik oka a végtörlesztés volt, a másik pedig az egész piacon megfigyelhető erősen visszafogott hitelezés. A gyűjtött betétek és a nyújtott hitelek részaránya a mérlegfőösszeg részarányáéhoz hasonló, így általánosságban elmondható, hogy az MKB Bank mérlegének szerkezete hasonló a konszolidált adatokhoz. A gyűjtött betétek aránya a mérlegen belül növekszik, ám abszolút értékben csökkent az értéke. A 2013-as mérleg szerinti eredménye erős javulást mutat, de a bank működése továbbra sem nyereséges. 3.2 MKB Bank Zrt. CAMELS elemzése A CAMELS módszer egy összetett minősítés a pénzintézet pénzügyi helyzetét és működését jellemző 6 tényező alapján. A módszer rendkívül hatékony, mert figyelembe veszi a pénzintézet méretét, gazdálkodási tapasztalatát, tevékenységének természetét és kockázati profilját. A hat tényező irányából való megközelítés egy komplex értékelést jelent a pénzintézetre nézve. Az alábbiakban részletesen elemezzük a CAMELS modell egyes tényezőit. 9 1. Tőkemegfelelés (Capital) 5. táblázat: MKB tőkemegfelelésének mutatói Bankszektor MKB 2012 2013 2012 2013 Tőkemegfelelési mutató Szavatoló tőke Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg 2 386 411 2 418 205 135 508 178 407 12 577 437 15 227 532 1 103 956 1 058 138 Tőkeakkumuláció Tőkeáttétel Tőkefedezet Mérleg szerinti eredmény -164 000-86 093-88 532-6 290 Saját tőke 2 466 629 2 960 220 118 999 152 110 Saját tőke 2 466 629 2 960 220 118 999 152 110 Mérlegfőösszeg 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 Minősített hitelek 5 910 768 19 236 500 518 804 1 336 715 Szavatoló tőke 2 386 411 2 418 205 135 508 178 407 Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján 9 http://193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/khcamels.pdf 21
Az MKB Bank tőkemegfelelési mutatója mindkét vizsgált évben lényegesen meghaladja a 8 százalékos kritériumot, és az utóbbi évben a szektor átlagától sem marad el. Tőkeáttétele alacsonyabb, tőkefedezete a korábbi évben meghaladta a szektori átlagot, de 2013-ra nem tudott akkora mértékben növekedni. Tőkeakkumulációja negatív, de javult a mutató értéke. Az MKB Bank tőkeellátottságát 1-es osztályzattal értékeljük. 2. Az eszközök minősége (Assets) Az eszközminőség pontosabb meghatározására minősíteni kell a hitelintézeti és ügyfélkintlévőségeket. A minősítés egy ötfokozatú skálán történik, és a problémamentestől a rosszig terjed. 6. táblázat: MKB eszköz minőségének mutatói Minősített hitelarány Bankszektor MKB 2012 20213 2012 2013 Minősített hitel 5 910 768 19 236 500 518 804 1 336 715 Összes hitel 14 643 829 14 575 358 1 479 951 1 268 167 Portfólióromlás Elszámolt értékvesztés - Visszaírt értékvesztés -148 086-271 832 74 343 94 823 Összes hitel 14 643 829 14 575 358 1 479 951 1 268 167 Leírtsági mutató Rossz hitelek 997 852 1 165 488 87 584 80 988 Minősített hitelek 5 910 768 19 236 500 518 804 1 336 715 Minősített hitel romlás Elszámolt értékvesztés - Visszaírt értékvesztés -148 086-271 832 74 343 94 823 Minősített hitelek 5 910 768 19 236 500 518 804 1 336 715 Minősített eszközarány Korrigált hitelminőség Minősített kintlévőség 5 910 768 19 236 500 518 804 1 336 715 Összes eszköz 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 külön figyelendő*5%+átlag alatti*20%+kétes*50%+rossz *85% 1 804 129 1 918 252 158 353 133 296 Ügyfélhitel 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján A minősített hitelek aránya 2013-ra jelentősen, 35 százalékról 105 százalékra növekedett, és ezzel párhuzamosan a rossz hitelek aránya az iparági változással paralel lecsökkent 6 százalékra. A korrigált hitelminőség 7 százalékon stagnál mind a banki, mind a bankszektor szintjén. Az eszközminőség kielégítő 2-es osztályzatot kap. 22
3. Menedzsment hatékonysága 7. táblázat: MKB menedzsment hatékonyság mutatói Létszámhatékony -ság1 Létszámhatékony -ság2 Létszámhatékony -ság3 Költséghatékonyság1 Költséghatékonyság2 Fiókhatékonyság 1 Fiókhatékonyság 2 Bankszektor MKB 2012 2013 2012 2013 Ügyfélhitel 14 643 829 14 575 358 1 479 951 1 268 167 Létszám 30 371 30 218 2 217 2 058 Ügyfélbetét 12 330 820 12 488 130 1 170 886 1 073 410 Létszám 30 371 30 218 2 217 2 058 Bruttó bevétel (kamatbevétel+jut alékbevétel+egyéb 1 857 205 1 628 883 109 559 56 319 bevétel) Létszám 30 371 30 218 2 217 2 058 Mérlegfőösszeg 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 Működési költség 562 715 500 831 48 270 43 193 Bruttó bevétel 1 857 205 1 628 883 109 559 56 319 Működési költség 562 715 500 831 48 270 43 193 Ügyfélhitel 1 479 951 1 268 167 Fiókszám 74 74 Ügyfélbetét 1 170 886 1073410 Fiókszám 74 74 Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján A menedzsment színvonalának mérésére szolgáló mutatószámok mindegyike rendkívül kedvező képet mutat a menedzsment hatékonyságáról. A létszámhatékonyság terén a hitelek és betétek viszonylatában az átlagot meghaladja az MKB hatékonysága. A költséghatékonyság elmarad a bankszektor adataitól és ráadásul csökkenő tendenciát mutat. A betétgyűjtési hatékonyság és a hitelnyújtási hatékonyság párhuzamosan romlott 2012-ről 2013-ra. Ebben a kategóriában 3-as osztályzatot kap a bank. 23
4. Jövedelmezőség, eredményesség 8. táblázat: MKB jövedelmezőség, eredményesség mutatói Bankszektor MKB ROE 2012 2013 2012 2013 Adózott eredmény -71 656-21 173-88 532-6 290 Saját tőke 2 466 629 2 960 220 118 999 152 110 Adóhányad Adózott eredmény Szokásos vállalkozói eredmény -71 656-21 173-88 532-6 290-37 807 2 273-82 564-121 536 Dologi költség hányad Szokásos vállalkozói eredmény -37 807 2 273-82 564-121 536 Kamatkülönbözet 772 135 787 912 35 645 31 809 Kamatmarge Kamatkülönbözet 772 135 787 912 35 645 31 809 Hitelkamatbevétel 2 088 778 1 748 632 121 638 88 242 Pénzközvetítés súlyát mérő mutató Eszközök forgási sebessége Hitelkamatbevétel 2 088 778 1 748 632 121 638 88 242 Bruttó bevétel 1 857 205 1 628 883 109 559 56 319 Bruttó bevétel 1 857 205 1 628 883 109 559 56 319 Mérlegfőösszeg 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 Eszközök kockázatossága Mérlegfőösszeg Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 12 577 437 15 227 532 1 103 956 1 058 138 Tőkemegfelelelés Kockázatokkal korrigált 12 577 437 15 227 532 1 103 956 1 058 138 mérlegfőösszeg Szavatoló tőke 2 386 411 2 418 205 135 508 178 407 Szavatoló tőke keménysége Szavatoló tőke 2 386 411 2 418 205 135 508 178 407 Saját tőke 2 466 629 2 960 220 118 999 152 110 Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján A magyar bankszektor az elmúlt években nagy veszteségeket szenvedett, a vizsgált bankom minden eredménykategóriája negatív értéket vesz fel. A kamatmarge és a szavatoló tőke erőssége enyhe emelkedést mutat. A bankszektor átlagához hasonló tendenciákat vesznek fel a mutatók. A bank jövedelmezőségének osztályzata 5-ös. 24
5. likviditás 9. táblázat: MKB likviditás mutatói Bankszektor MKB 2012 20213 2012 2013 Pénzeszköz 767 794 636 092 56 647 80 324 Mérlegfőösszeg 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 Pénzeszköz+Állampapír 8 331 365 8 795 023 609 553 436 528 Mérlegfőösszeg 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 Ügyfélhitel 14 643 829 14 575 358 1 479 951 1 268 167 Ügyfélbetét 12 330 820 12 488 130 1 170 886 1 073 410 Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján A banknál a pénzeszköz aránya növekedést mutat a vizsgált időszakban, sőt arányaiban kétszer akkora a mértéke, mint a bankszektorban általánosan. Az állampapírok jelentős csökkenése, és az átlag alatti értéke valamint a betétfedezet csökkenése arra sarkall, hogy ebben a kategóriában 3-as osztályzatot kap a bank. 6. kockázat 10. táblázat: MKB különböző kockázatainak mutatói Bankszektor MKB 2012 20213 2012 2013 Kamatkockázat Fix kamatozású eszköz 6 422 361 2 499 255 201 374 178 752 Fix kamatozású forrás 3 412 384 3 820 320 170 447 203 620 188,21% 65,42% 118,14% 87,79% Árkockázat Részesedés + 722 261 765 542 101 137 60 576 részvénybefektetés Mérlegfőösszeg 26 300 681 27 270 501 2 308 483 1 894 986 2,75% 2,81% 4,38% 3,20% Forrás: saját szerkesztés éves jelentések alapján Az MKB Bank kamatkockázat több mint 30 százalékkal csökkent, az árkockázat is csökkenést mutat, de mindkét érték még magasabb az átlagnál. Ebben a kategóriában így 2-as osztályzatot kap a bank. 25
A CAMELS módszerrel elvégzett elemzés alapján a hat tényező értékelése az alábbiak szerint alakult: 1. Tőkemegfelelés: 1. osztályzat 2. Eszközök minősége: 2. osztályzat 3. Menedzsment értékelése: 3. osztályzat 4. Eredményesség szintje: 5. osztályzat 5. Likviditás: 3. osztályzat 6. Piaci kockázattal szembeni érzékenység: 2. osztályzat 11. táblázat: MKB CAMELS elemzés összesítése Osztályzat Súly Súlyozott érték Tőkemegfelelés 1 26% 0,26 Eszközök minősége 2 18% 0,36 Menedzsment értékelése 3 18% 0,54 Eredményesség szintje 5 16% 0,8 Likviditás 3 16% 0,48 Piaci kockázattal szembeni érzékenység 2 10% 0,2 Összesen 100% 2,64 Forrás: saját szerkesztés Kerekítve a 2,64-es értéket összességében az MKB Bank működését 3-as osztályzattal illetem, talán már igényel bankfelügyeleti beavatkozást. 3.3 SWOT elemzéssel is megvizsgálható a bázisvállalatom: 12. táblázat: MKB SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek ügyfelek bizalma, nagy fiókszám, sok ATM, menedzsment hatékonysága, korszerű Netbank szolgáltatás, erős anyabank eredményesség szintje alacsony, hitelnyújtási hatékonyság romlása, veszteséges az üzemelés Lehetőségek új ügyfelek megkeresése, marketing színvonal emelése, új termékek bevezetése Veszélyek gyenge a hitelminőség, nagy a konkurencia kamatkockázat, kiszámíthatatlan kormányzati adópolitika Forrás: saját szerkesztés 26
4. Hitelbírálati esettanulmány 2014 Áprilisában átlépte az 1300 milliárd forintot a Széchenyi Kártya Program keretében kihelyezett hitelek összege. A Széchenyi Kártya klasszik folyószámlahitel iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet 10, a Növekedési Hitelprogram keretében nincs is lehetőség folyószámlahitelre, ezért az esettanulmányom keretei között egy olyan vállalkozást fogok feldolgozni, ami ezzel a legnépszerűbb termékkel rendelkezik és a kapott hitelkerete évről évre változik. 4.1 Hiteligénylés lépésről lépésre, avagy hogyan juthat a hiteligénylő a legegyszerűbben a kívánt hitelhez. A vállalat kitűzi a célját, mihez kell finanszírozási támogatás Meg kell keresni a célnak megfelelő hitelterméket! Utána kell járni, mely bankok forgalmazzák az igényelt terméket! Egyes bankok kondíciói eltérőek lehetnek Bankfiókkereső segítségével meg lehet találni a legközelebb eső hitelintézetet Össze kell állítani a hiteligénylő csomagot! Csatolandó dokumentumok listája az igénylési lap utolsó oldalán Irodakereső segítségével meg lehet találni a legközelebbi ügyfélszolgálatot. (kérelmeket, nem a bankfiókokban kell leadni, hanem általában a Kereskedelmi és Iparkamara kirendeltségeinél) 11. ábra - Folyamatábra a hiteligénylés lépéseiről Forrás: saját szerkesztés, www.kavosz.hu alapján 10 http://m.privatbankar.hu/cikk/evekig-nem-lesz-ilyen-igeretes-konstellacio-a-fejleszteni-akaro-cegekszamara-271256 27
1. Az igénylőnek meg kell találnia a céljai számára leginkább megfelelő terméket! Nem árt tájékozódni az interneten vagy a bankfiókokban a hiteltermék feltételiről, költségeiről. 2. Meg kell nézni, hogy az igényelni kívánt terméket mely bankok forgalmazzák! Egyes bankok hitelbírálati rendszere és számlavezetési kondíciói eltérőek, tájékoztatásért a számlavezető bankhoz vagy bármely, a Széchenyi Kártya Programban résztvevő hitelintézethez lehet fordulni. Az általam vizsgált vállalat hosszú évek óta rendelkezik a Széchenyi Kártya Program folyószámlahitel termékével, így rá nem vonatkozik az első két lépés. 3. Össze kell állítani az igénylési csomagot a honlap és/vagy a bankfiókok segítségével! Folyószámlahitel esetén a szerződések 1 évre kötődnek, melyet évről évre meg lehet, újítani. Így a választott cégem törzsanyagában is megtalálható minden évre vonatkozóan az igénylési csomag Az igénylési csomagban, ami nélkülözhetetlen: Az elmúlt év(ek) gazdálkodási adatai (EVA/SZJA bevallás, mérleg) Bővített nullás adóigazolás Az igénylő személyes okmányai Kezes(ek) okmányai fénymásolatban Nyilatkozat és kezesi záradék(ok) Vállalkozási formának megfelelő igénylési lap Az igénylési lap több oldalnyi terjedelemben olyan információkat tartalmaz a hiteligénylőről, mint a vállalkozás azonosító adatai, a tevékenység rövid leírása, célterülete. Fel kell tüntetni az operatív irányítást végző adatait, a tulajdonosok és a kapcsolt vállalkozások adatait. Az igénylő lapon még szerepeltetni kell a gazdálkodás adatait: szerepel számszerűsítve az utóbbi három év adózási kötelezettséggel kapcsolatos adatai, a mérleg és az eredmény-kimutatás fontosabb számadatai. A hitel megítéléséhez szükséges egyéb információk között le kell írni vevőkört, legnagyobb szállítókat. Végül a biztosítékok adataiban szerepelnek a kezesek. 28
Amire még szükség lehet: Cégkivonat Társasági szerződés Vállalkozói igazolvány Főkönyvi kivonatok/pénztári kimutatás Bankszámlakivonatok Számlaforgalmi igazolás Üzleti terv MVH- s Regisztrációs szám igazolás 4. A honlap irodakereső funkciójának segítségével kiválaszthatóak az ügyfélszolgálatok, ahol a választott iroda ügyintézőjével időpontot egyeztetni a kérelem leadására. Az igénylési csomagokat a KAVOSZ vagy a Kereskedelmi és Iparkamara kirendeltségeiben kell leadni. A regisztrációt követően feldolgozzák és továbbítják az igényléseket a választott bank felé, ahol pozitív bírálat esetén megkötik a hitelszerződést, és folyósítják a kölcsönt. 11 4.2 Hiteligénylő bemutatása: A választott cégem egy borsod megyei gyógyszer kiskereskedő A bank ügyfele betéti társaság formában folytatja tevékenységét. 1996-ban alakult, KSH szerinti TEÁOR kódja 4773 08 gyógyszer kiskereskedelem. Főtevékenysége mellett, ehhez szorosan kapcsolódó tevékenységet is végez például: gyógyászati termék kiskereskedelme, illatszer-kereskedelem. A tulajdonosi kör a cég megalakulása óta változatlan, a munkatársak személyében nem történtek változások. Családi vállalkozás, a gyógyszerészek a tulajdonosok hozzátartozói. A tulajdonosok 51 47 1 1 arányban állnak. 2003-tól vezet az MKB-nál pénzforgalmi bankszámlát, illetve 2004-től rendelkezik egy 10 millió forintos Széchenyi kártyával, melynek keretének kihasználtsága 60 100 11 http://kavosz.hu/igénylés-lépésről-lépésre-uj 29
százalék, valamint 1 darab svájci frank alapú hitellel, aminek a lejárata 2013-ban volt esedékes. Ennek a hitelnek a fizetése problémamentes volt. A 2013-as törzsanyag alapján az akkor utolsó 12 havi számlaforgalma három számlavezető banknál osztódott szét, de a szerződésben előírt számlaforgalmat az ügyfél teljesítette és a teljes árbevételének 70 százalékát az MKB Banknál forgalmazta. A betéti társaság a Magyarországon tevékenységet folytató nagyobb gyógyszerforgalmazóival évek óta van kapcsolatban. Éppen attól rendel, aki a nagyobb kedvezményt, illetve a jobb feltételeket nyújtja nekik. Ebből a szempontból az ügyfél finanszírozása nem hordoz kockázatot. A vevői pedig a tevékenységéből adódóan lakossági ügyfelek, akik a helyszínen készpénzben fizetnek, a nagyobb közületi vevők pedig, eddig határidőre rendszerint teljesítettek. 2013. júliusi igénylésekor a 10 000 000 forintos Széchenyi kártya folyószámlahitelét szeretné meghosszabbítani azonos összeggel. Igénylésére az ügyfél 20-as EDR minősítést kapott a hitelbírálat során, így az előterjesztésben hitelkerete 5 000 000 forintra csökkentése szerepel. A rosszabb scoring oka vélhetően az árbevétele csökkenése (116,47 millió forintról 56,29 M forintra csökkent. Az árbevétel csökkentést azzal indokolta az gyógyszer kiskereskedő, hogy a megelőző év végén a tulajdonosoknál jelentkezett egy potenciális vevő, aki meg akarta venni a betéti társaságot, ezért a forgalmukat és készletüket minimálisra leszállították. A tulajdonosok és a leendő vevő az MKB Bankban is többször járt egyeztetni az adás-vételt, de 2013 februárjában a vevő visszalépett. A tulajdonosok ezt követően úgy döntöttek, hogy nem értékesítik a betéti társaságot, ezért újra elindult a jelentősebb forgalmazás és a vállalkozás a 2012-es értékesítési szándék előtti forgalmat produkálja. A benyújtott legfrissebb pénzügyi adatok alapján látszik, hogy a likviditását és a zavartalan működést, a hitel visszafizetését nem befolyásolják a körülmények. A cégvezető elmondása alapján a cég 60-70 millió között fog alakulni a várható árbevétel, a főkönyvi kivonat és a legfrissebb pénzügyi adatok alapján a cég működése stabilnak mondható. A bank részéről többször is történt helyszíni látogatás az ügyfél telephelyén, ahol egy könyvvizsgálathoz hasonló helyszíni szemlék történtek a valós működés vizsgálata érdekében. Az ügyfél 10 000 000 forintos hitelkeretét szeretné megtartani, az ügyféllel rendkívül jó kapcsolat terhére, egy ütemezett keretcsökkentés lehet a megoldás. 30
4.3 Hitelbírálat: Információgyűjtés Igénylési csomag Kizáró és korlátozó feltételek Feltételek listája Döntést befolyásolják ezek a feltételek Igaz Található-e igénylőre vonatkozó feltétel? Hamis Adósminősítés. Szubjektív és objektív megközelítéssel egyaránt. Cenzúra előterjesztés Hitelcél, futamidő, fedezetek, múltbeli tapasztalatok Hitelszerződés megkötése, hitel folyósítása Monitoring. Hitelezési dosszié karbantartása, adósminősítés megismétlése 5. ábra: Folyamatábra hitelbírálat lépéseiről, Forrás: Saját szerkesztés A hitelbírálat azzal kezdődik, hogy ellenőrzik a kizáró feltételeket, hiszen ha egy is vonatkozik az hiteligénylőre, nem kaphatja meg az összeget. 31
Főbb kizáró feltételek, ha a vállalkozás: foglalkoztatott létszáma több mint 249 fő éves nettó árbevétele nagyobb, mint 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege meghaladja a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget. lejárt köztartozása van csőd-, felszámolási- vagy végelszámolás eljárás folyik nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges engedélyekkel a cégnyilvántartásba nem szerepel 12 Esetünkben nincs kizáró feltétel, de szerepel egy döntést befolyásoló tényező miszerint a Hiteligénylő ellen NAV végre hajtási eljárás volt folyamatban a Cégkivonat adatai alapján 2013 márciusában. Kiegészítő szerződéskötési feltételként megjelentek még olyan tételek melyek az ügyfél hiányossága miatt akkor még nem teljesültek: cégvezetők elérhetőségei között az elektronikus levelezési címek tulajdonosok részesedésének mértéke nem megfelelően lett kitöltve 2012. évi beszámoló kiegészítő melléklete A 20-as rating eredmény miatt üzleti hatáskörben legfeljebb exit stratégia alkalmazható vagy 1x1 Stabilitás hitel nyújtható. A betéti társaságnak három választási lehetőség közül foglalhat állást: scoring felülvizsgálatot kezdeményeznek a meglévő Széchenyi Folyószámlahitel összegéből legalább 50 százalékos, illetve ha az utolsó, lezárt teljes gazdasági évre vonatkozó árbevétel 20 százaléka ennél alacsonyabb, akkor ez alapján meghatározott mértékig ütemezett keretcsökkentést engedményez a jelen igénylés elutasítása mellett a meglévő Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt 1x1 Stabilitás hitellel váltják ki. A Kockázati terület az Széchenyi Kártya keret alacsonyabb összeggel, 8 M Ft-tal történő meghosszabbítását, 2 M Ft ütemezett keret csökkentés alkalmazása mellett támogatja, ellentétben az előterjesztésben leírtakkal. Az ügyfél döntése következtében a 2013. augusztusában megkötött Széchenyi Kártya szerződés már tartalmazza az ütemezett keretcsökkentést, ami alapján a tartozás összegét, a 2 000 000 forintot, négy egyenlő részletben, negyedévente köteles megfizetni az ügyfél. 12 http://kavosz.hu/szechenyi-kartya/szechenyi-kartya-reszveteli-feltetelek 32
Egy évvel később, a 2014 augusztusában datált hiteligénylés típusánál hitelkeret emelés a futamidő végén szerepelt. Az igényelt hitel célja a likviditás biztosítása, a folyamatos készlet biztosítása és a rendkívüli esetek finanszírozása. A vállalkozás a hitel megtérülését az eddigi kiszolgálás színvonalának megtartásával, esetleges tovább bővítésével, a vásárlókör és ellátási körzet szélesítésével tervezi. Fedezetet az ismételten folyamatosan növekvő árbevétel nyújt. Fedezetek ismertetése: Hitelgarancia Zrt kezesség 80 százalékban és a két legnagyobb tulajdonos készfizető kezesek lesznek. Az EDR minősítés eredményeként, ebben az esetben 18-as hitelezhető státuszt kapott. Új kizáró és korlátozó feltételek, döntést befolyásoló tényezők nem jelentek meg az anyagában. A bank szubjektív véleménye, hogy az ügyfél megbízható, pontos a szükséges kamatfizetéseket időben megtörténtek. Hosszabbtávú együttműködésre törekszik. Heti gyakoriságú a kapcsolattartás a hiteligénylő és a bank között. Az ügyfél a keretcsökkentés óta folyamatosan növelte az árbevételt és az MKB Banknál a forgalmát és ennek köszönhetően lehetőség nyílt az eredeti keretösszeg visszaadására. A hagyományos hitelbírálat a banki gyakorlatban általában alkalmazott elvek és módszerek igénybevételét jelenti. Ezeket a bankok szabadon alakítják ki, és szabadon alkalmazzák. Jellemzője, hogy bizonyos és meglehetősen sok szempontú megfontolások minden hitelbírálat során érvényesülnek, tehát minden esetben részletesen vizsgálják a bankok a hiteligénylő hitelképességét, amelyhez elemzik a vagyoni helyzetét, tevékenységét, forgalmát, a vállalkozás cash flow-ját. Az értékelés tehát az egyes elemek súlyának meghatározása a döntésben maga is komplex, és kevésbé jellemzi az előzetes merev számszerűség. Ennek során valamely rating módszerrel minősítik az ügyfelet, a biztosítékokat és magát az ügyletet. A bankok a termékalapú minősítés kivételével az ügyfél-, illetve partnerminősítést az ügyfelek gazdasági-pénzügyi helyzetének komplex értékelésével (rating módszer) végzik. Az ügyfél- illetve partnerminősítés szempontrendszere az ügyfelek/partnerek könyvvezetési/beszámoló készítési sajátosságaihoz igazodik. Az értékelés szempontrendszere a következő: Objektív kritériumok: a pénzügyi kimutatások adataiból számszerűsíthető mutatószámok. Ezek meghatározása a letétbe helyezett éves beszámoló adott esetben konszolidált éves beszámoló, a könyvvizsgáló jelentése, ha ilyen készült -, 33
valamint az egyszerűsített éves beszámoló, illetve az egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés, vagy főkönyvi kivonat illetve adóbevallás lehet. Szubjektív szempontok: az ügyfelek gazdálkodását jellemző nem számszerűsíthető minőségi ismérvek alapján történik. (Gál, 2013) 4.4 A vizsgált hiteligénylő szubjektív kiértékelése A kiértékelés egy 1-4-ig terjedő skálán történt, ahol az 1-es a legkedvezőbb megítélés, 4-es a legrosszabb megítélés. Az Ügyfél vevőinek megítélése; vevők számossága, van-e szerződéses kapcsolata, vevőállomány forgási sebessége Főleg lakosság, a helyi igényeket szolgálják ki. Vevőkör a jövedelmezőég csökkenése nélkül helyettesíthető, három vevőjével több mint 10 éves szerződéses kapcsolatban áll. 1 Az Ügyfél szállítóinak megítélése, szállítók számossága, van-e szerződéses kapcsolata, szállítók forgási sebessége A szállítók nagy gyógyszertárak, melyek általában jövedelmezőség csökkentése nélkül is jól helyettesíthetőek. Három legnagyobb szállítójával 2000. óta szerződött partner. 1 Tevékenység jellege, mióta végzi, szakmai tapasztalat, tevékenységváltás történt-e, megfigyelhető-e szezonalitás Főtevékenység az alapítás óta a gyógyszer-kiskereskedelem és a szorosan kapcsolódó gyógyászati-, és illatszer-kiskereskedelem. Nem jellemzi szezonalitás. A forgalomban van némi ingadozás, a termékek szükségessége miatt, hiszen a tavaszi és téli időszakban általában a lakosság többször jelentkezik vásárlói szándékkal a cégnél. 2 Tulajdonosokra vonatkozó információ A tulajdonosi kör a cég megalakulása óta változatlan. Minden szereplő gyógyszerészeti végzettséggel rendelkezik, szakmai tudásuk megfelelő. 1 34
Versenyképesség, piaci konkurencia Létszükségleti termékeket értékesítenek, ami a piacon szükséges. Konkurencia a szűk helyi viszonylatban minimális. A nehézséget az akár havi szinten változó támogatott gyógyszerek listája okozza. Kedvezményeket akkor érhetnek el ha előre négy-hat hónappal leadják a megrendelést. 2 Ügyfél szubjektív megítélése Az ügyfél pontos adatokat határidőre szolgáltatott. Fizetési moráljával eddig sem volt probléma. Az ügyfél megítélése kedvező, hiánypótláshoz szükséges dokumentumokat már aznap becsatolta. 1 Gazdasági válság, és az árfolyam ingadozások hatása a hiteligénylőre - Minden ágazatban érezhető volt a válság hatása, de mivel létfontosságú termékekkel foglalkoznak, forgalom csökkenés nagymértékben nem tapasztalható. Az árbevétel közel 13 százalékkal csökkent 2011-re. Az árfolyam ingadozás nem befolyásolja a tevékenységet. 2 Szubjektív értékelés során remekül teljesített a betéti társaság, hiszen hármas, négyes értékeket nem is kapott a kiértékelés során. Vevői és szállítói állománya stabil, de jól helyettesíthető, tulajdonosi szerkezetét és tevékenységét az állandóság jellemzi. A gazdasági válság és az árfolyam ingadozás nincs hatással a vállalkozás tevékenységére. 35
A gyógyszer-kiskeresdelem SWOT analízissel történő vizsgálata: 13. táblázat: gyógyszer-kiskereskedelem SWOT elemzése Erősségek - fejlett tőkeerős cégek - erős K+F - a generikukom térnyerése új terápiák - dinamikusan növekvő részterületek - globális népességnövekedés - elöregedés túlsúlyosak számának megugrása - generikus programok, állami költségcsökkentési kedvezmények Lehetőségek Gyengeségek - generikus gyártók: kisebb profitráta - kisebb gyártókat bekebelezik a nagyobbak - kiszámíthatatlan hazai szabályozási környezet - kiszámíthatatlan árfolyam ingadozások Kockázatok Forrás: MKB 2013 jelentés A vizsgált vállalatom eseténél, el kell vetni a népességnövekedésben rejlő lehetőségeket, hiszen megyénkre a folyamatos népesség csökkenés a jellemző, illetve a vállalat kiértékelésekor az lett megállapítva, hogy az árfolyam ingadozás nem befolyásolja a tevékenységet. 4.5 A hiteligénylő objektív megítélése Főleg az ütemezett keretcsökkentés, majd az eredetei összegre történő okai, az objektív szempontok között keresendő. A következőkben a vállalat utolsó két beszámolója alapján az utolsó három év adatainak vizsgálatával megpróbálom megkeresni, megindokolni a kapott 20-as majd 18-as EDR minősítést. Ezek a minősítéssel kapcsolatos adatok titkosak, de valószínűleg a különböző megannyi beszámoló adatokból képezhető mutatók az objektív értékelés forrásai túlnyomó részben. Az ügyfél gazdasági helyzetének bemutatása a legfrissebb pénzügyi kimutatások alapján: 36
A belföldi értékesítés árbevétele 2011. évben 116, 47 M Ft, 2012. évben 52,2 M Ft, 2013. évben 64,8 M Ft volt. Az árbevétel 55 százalékkal csökkent, majd a következő évben közel 25 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszak adataihoz képest. A 2012-es bevallás és a főkönyvi kivonatok alapján és a benyújtott legfrissebb pénzügyi adatok alapján látszik, hogy a betéti társaság likviditását és a zavartalan működést, a hitel visszafizetését nem befolyásolják a körülmények, főleg, hogy időközben több hitelüket is visszafizették. Az árbevételében érdemleges növekedés várhattak el a 2013. évhez képest, 60-70 millió közötti várakozásuk be is következett. Az MKB Bank nem kizárólagos számlavezetője a cégnek, két másik pénzintézetnél is vezet még számlát, de árbevételének 70 százalékát az MKB-nál forgalmazza. A betéti társaságnak egy 1.560 svájci frankos tőketartozású hitele volt az OTP-nél, amit a 2013-as év során lejárt. 2011-ben 116,470 ezer forint, 2012-ben 52.293 ezer forint árbevételt eszközölt, ami 55 százalékos csökkenésnek felel meg. 3.951 ezer forint és 3.496 ezer forint mérleg szerinti eredmény mellett. Üzemi szinten 9.002 ezer forint és 5.201 ezer forint eredménnyel zárt. Az árbevétel csökkenésének okát már korábbi fejezetben megfogalmaztam. A CRM rendszer alapján az ügyfélnek a számláján 2013-ban a terhelések 52.434 ezer forint, a jóváírások 54.412 ezer forint volt. 2014. július 31-ig a terhelések 30.813 ezer forint, míg a jóváírások 32.971 ezer forint volt. A kötelezően előírt számlaforgalmat az ügyfél teljesítette. A továbbiakban, a vállalkozás utóbbi három év beszámolóinak adataiból származtatott mutatók: 100,00% 0,01% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 64,28% 65,96% 71,35% 35,72% 34,04% 28,64% Aktív időbeli elhatárolás Forgóeszközök Befektetett eszközök 0,00% 2011 2012 2013 6. ábra: vállalkozás eszközeinek aránya, Forrás: saját szerkesztés mérlegadatok alapján 37
Ha megnézzük a gyógyszer-kiskereskedőnk eszközeinek arányát, a forgóeszközök túlnyomó többsége megerősít abban, hogy valóban kereskedelem lehet a fő tevékenység. 14. táblázat: Gyógyszer kiskereskedő forrásainak összetétele 2011 2012 2013 Saját tőke 12694 16190 30226 Céltartalékok 0 0 0 Kötelezettségek 44083 40967 34646 ebből: rövid lejáratú 42763 40967 34646 hosszú lejáratú 1320 0 0 Passzív időbeli elhatárolások 0 0 190 Források összesen 56777 57157 65062 Forrás: saját szerkesztés mérleg adatok alapján A származtatott mutatók mellett a bank értékeli az egyes tételek időszakonkénti változását is. A források arányának vizsgálatakor látható, hogy a saját tőke a vizsgált időszak alatt a 2011-es adat 238 százalékára növekedett. Emellett a vállalat vagyongyarapodása is folyamatos, ami az összes forrás számai mutatnak, ezzel párhuzamosan a csökkentek a rövidlejáratú kötelezettségei, a hosszú távú kötelezettségei pedig már nem is szerepelt a későbbi beszámolókban. 2011 2012 2013 Saját tőke 12694 22,36% 16190 28,33% 30226 46,46% Források 56777 57157 65062 Idegen tőke Források 77,64% 71,67% 53,54% 38
100,00% 80,00% 60,00% 77,64% 71,67% 53,54% Idegen tőke 40,00% Saját tőke 20,00% 22,36% 28,33% 46,46% 0,00% 2011 2012 2013 7. ábra: Tőkeszerkezeti mutatók alakulása, Forrás: saját szerkesztés mérlegadatok alapján A tőkeerősség a vizsgált időszakban folyamatos növekvő tendenciát mutat, a 2013-as évben meg is haladta az elvárt 30 35 százalékos értéket. 2012-ben az eredménytartalék növekedése - ami a 2011-es mérleg szerinti eredmény következménye 2013-ban a lekötött tartalék képzése és a magas mérleg szerinti eredmény járult hozzá a saját tőke jelentős, több mint kétszeres növekedéséhez. A saját tőke abszolút értékben és arányaiban is nőttek. Az eladósodottsági mutató ennek hozadékaként értelemszerűen, folyamatos csökkenő tendenciát mutat, melynek értéke szintén 2013-ra ért az elvárt szint alá, ami 65 70 százalék. Forgó eszközök 36498 37700 46423 0,8535 0,9203 1,3399 RLK 42763 40967 34646 forgóeszközök + készletek 32104 0,7507 37034 0,9040 45823 1,3226 RLK 42763 40967 34646 Pénzeszközök 12820 15587 17625 0,2998 0,3805 0,5087 RLK 42763 40967 34646 39