!!!!!!!!!!!! 2010 ősz Közép-európai Egyetem Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont Köszönjük Nagy-nagy örömünkre szolgált, hogy ellátogattatok babakutató laborunkba az elmúlt évben. Köszönjük a vállalkozókedvet és kitartást Nektek szülőknek, nagyszülőknek, nagytesóknak, és persze a munka dandárját végző ifjú kis tudósainknak, akik nélkül ezek a kutatások nem jöhettek volna létre. EBBEN A SZÁMBAN Bemutatkozunk Vizsgálatok és eredmények - Pillantás és hang - Hány darab és milyen fajta? - Kategorizáció, tanítás és tanulás - Adni és elvenni - Mini párbeszéd egy számítógéppel - Ki dönti el? - Hová rejtettem? - Egy tárgy vagy kettő? Hírek a laborban Kiköszöntő
2 BEMUTATKOZUNK A Közép-európai Egyetem 2008 szeptemberében hozta létre Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpontját két nemzetközileg elismert magyar professzor, Gergely György és Csibra Gergely vezetésével. Az első évben új helyünk kialakításán dolgoztunk a Hattyúházban, ahol egy kényelmes babaszobát és három labort rendeztünk be az irodák és a szeminárium szoba mellé. Ebbe a szép környezetbe 2009 június elején költöztünk, s a laborok felszerelése után a vizsgálatokat 2010 januárjában tudtuk elkezdeni. Az elmúlt időszakban több, mint 600-an jártatok nálunk, és több, mint 900 vizsgálatot futtattunk a kutatóközpontban. Sok-sok élménnyel és érdekes kutatási tapasztalattal gazdagodtunk. Első eredményeinket ebben a hírlevélben olvashatjátok. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
3 VIZSGÁLATOK ÉS EREDMÉNYEK HÁNY DARAB ÉS MILYEN FAJTA? Marian CHEN Mit tanulnak a babák a hozzájuk beszélő felnőttektől? MIlyen típusú tudást adnak át a nekik a világról? Ebben a vizsgálatban arra voltunk kíváncsiak, hogy a felnőttekkel történő interakció hogyan befolyásolja a babák figyelmét. Korábbi csecsemővizsgálatokból tudjuk, hogy már a 7 hónapos babák észreveszik a tárgyak számának változását pl. a különbséget 2 és 3 kacsa között. Kevésbé veszik viszont észre a tárgyak fajtájában bekövetkező változást egészen 12 hónapos korukig. Vizsgálatunkban azt néztük, hogy felnőttekkel történő interakció hatására 8,5-9 hónapos korban megváltozik-e a babák figyelme számbeli vagy fajtabeli változás esetén. A vizsgálatok során kis tárgyakat mutattunk be, amik egy rövid kitakarás után számban vagy fajtában változtak pl. 3 kis piros vödörből 2 lett, vagy 3 kék legóból 3 zöld kalap lett. Azt találtuk, hogy, ha a vizsgálatvezető interakció nélkül mutatta meg a tárgyat a csecsemőnek, akkor a számbeli változást jobban észrevették, mint a tárgyak fajtájának változását ahogy ezt a korábbi vizsgálatok is kimutatták. Azonban a nézési mintázat megfordult, amikor a vizsgálatvezető a babára nézett, és mosolygott, majd rámutatott a tárgyra. Ebben az esetben a csecsemők a fajtában bekövetkező változást kísérték nagyobb figyelemmel. Az ezt követő vizsgálatban azt figyeljük meg, vajon hasonló hatást tapasztalunk-e akkor, ha a vizsgálatvezetőnek mindössze a keze látszik, miközben beszél a csecsemőhöz és bemutatja a tárgyat. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
4 EGY TÁRGY VAGY KETTŐ? FUTÓ Judit Kísérletünkben arra a kérdésre kerestünk választ, hogy pici, beszélni még nem tudó csecsemők hogyan képesek tárgyakat egymástól megkülönböztetni. Mi alapján döntik el, hogy egy adott helyzetben egy vagy esetleg több tárgy van-e jelen. Kísérletünkben két eltérő funkciójú tárgyat (az egyik tárgy zenélt, a másik pedig villogott) mutattunk be 10 hónapos csecsemőknek, amelyek egymást követően feltűntek, majd eltűntek egy paraván mögött. Amikor egyik tárgy sem látszott ki, a paravánt eltávolítottuk és a gyermek vagy 1 vagy 2 tárgyat látott mögötte. A tárgyak funkcióit az első helyzetben dajkanyelv kíséretében demonstráltuk. 10 hónapos babák ebben a helyzetben a 2 tárgyat egymástól megkülönböztették, a paraván eltávolítása után egyértelműen 2 tárgyat vártak el. Abban az esetben azonban, ha 10 hónapos gyerekeknek a tárgyak funkcióját a fentiekkel megegyező módon, de anyai beszéd nélkül (más felhívó hang kíséretében) mutattuk be, a gyerekek nem tanulták meg a 2 tárgyat egymástól megkülönböztetni. Egy másik kísérleti helyzetben a csecsemők egy darab, de két funkcióval rendelkező (zenélő és villogó) tárgyat láttak a paraván mindkét oldalán előbukkanni. A tárgy a paraván egyik oldalán előbukkanva villogott, a másik oldalon zenélt. A gyerekek ebben a helyzetben is két tárgyat vártak el annak ellenére, hogy a kísérlet során mindvégig egyetlen tárgyat láttak. A funkció által meghatározott kategória-tagság hatása a tárgyak megkülönböztetésére tehát olyan erős, hogy a gyerekek még a saját szemüknek sem hisznek. Kísérletsorozatunknak 2 fontos tanulsága van: 1. Pici (10 hónapos) csecsemők eszközöket azok funkciói alapján kategorizálják és különböztetik meg egymástól. 2. A dajkanyelv és más jellegzetes szülői kommunikatív ingerek (pl. eltúlzott mimika, gesztusok) fontos szerepet töltenek be a kisgyermek fogalmi fejlődésében. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
5 ADNI ÉS ELVENNI Már 12 hónaposan megértik? Alessandra GERACI Ennek a vizsgálatnak az volt a célja, hogy kiderítsük, az első életévben megértik-e már a csecsemők, mit jelent adni és kapni. Habár a kérdés maga nagyon egyszerű, ez az első kutatás, ami szisztematikusan vizsgálja ezt a területet. Hat vizsgálatot végeztünk, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy a csecsemők a két különböző viselkedést, mint egy-egy adott cél által vezérelt cselekvést értelmezik-e. Felismerik-e a figurákat a viselkedésük alapján (azt, aki mindig ad, illetve elvesz); általánosítják-e ezeket a cselekvéseket más kapcsolatokra, és elvárják-e a kölcsönösséget. A babák először négy jelenetet láttak, amelyekben páronként bemutattuk nekik a következő szereplőket. Egy figurát, aki mindig adott egy gyümölcsöt a másiknak, egy másikat, aki mindig elvett egy gyümölcsöt a másik elől, és a harmadikat, aki ezeknek a cselekvéseknek a célszemélye volt. Ez után kétféle helyzetet mutattunk a babáknak. Ezekben azt látták, hogy az egyik figura kibújik egy paraván mögül, végighalad egy gyümölccsel a képernyőn, majd a túloldalon eltűnik egy másik paraván mögött. Ezt követően fölemelkedtek a takarások, és a babák láthatták a mögötte rejtőző figurákat. A helyzetek közül az egyik megfelelt a korábban bemutatott szerepeknek, a másik azonban nem. Az eddigi eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a csecsemők megértik az adást, mint cselekvést. Társas értéket tulajdonítanak neki, és elvárják, hogy azt viszonozzák. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
6 KATEGORIZÁCIÓ, tanítás és tanulás 12 hónapos babáknál KOVÁCS Ágnes A környezetünkben levő tárgyak különböző sajátosságaik alapján csoportokba sorolhatók. Ha valamit megtanulunk a csoport egyik tagjáról, ez a tudás általánosítható lehet a csoport többi tagjára is. Bár a gyors kategorizációnak fontos szerepe lehet a hatékony tudásátadásban és a tudás elsajátításában, sok esetben nem egyértelmű, hogy egy tárgy valójában melyik kategóriába tartozik. Jelen vizsgálatban arra voltunk kiváncsiak, hogy a különböző tanításra utaló jegyek (szemkontaktus, dajkanyelv) hogyan befolyásolják az általánosítási folyamatot. A vizsgálat során a babák rövid filmeket néztek, ahol egy személy tárgyakat rendez: pl. a poharakat jobbra rakja, tanyérokat meg balra. A megfelelő oldalon mindig előugrott egy érdekes báb és hangokat adott ki. Több ilyen ismétlés után bevezettünk egy új tárgyat, amit addig még nem láttak a babák, és azt vizsgáltuk, hogy a jobb vagy a bal oldalon várták el a báb megjelenését. Az egyik csoport babának a személy azt mutatja be, hogy ez az új tárgy, bár úgy néz ki, mint egy tányér, valójában egy összecsukható pohár, miközben a bemutatást szemkontaktus és dajkanyelv kísérte. Egy másik csoportnak ugyanezt mutattuk be szemkontaktus és dajkanyelv nélkül. Az eredmények szerint a vizsgált csoportok nem csak sikeresen általánosítottak, ami meglepően hatékony és korai kategórizációs képességekre utal, hanem képesek voltak figyelembe venni a bemutatás módját is. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
7 A babák már egész KI DÖNTI EL? Társas viszonyok megértése csecsemőkorban Olivier MASCARO korán bekerülnek a társas alá- és fölérendeltségi viszonyok hálózatába. Például, amikor szeretnének valamit, ami ellentétes az anyukájuk akaratával, akkor általában a szülő dönt. Megértik-e valójában a csecsemők ezeket a viszonyokat? Babalaborunkban végzett két vizsgálat alapján úgy tűnik, igen, 1 éves korukra a babák már megtanulják, hogy ki kerül döntési helyzetbe. Az első vizsgálatban a babák egy képernyőn két figurát láttak, akik apró tárgyakért (pl. kis labdákért, felső ábra) versenyeztek. Az erősebb mindig elvitte a lepottyanó tárgyat. A vizsgálat második részében a két figura egy újfajta tárgyért (pl. kockáért) versengett. 12 hónapos korban a babák már hosszabban nézik azt a helyzetet, amikor a gyengébb figura nyer, mint amikor az erős. Viszont 9 hónaposan a babák egyenlő mértékben nézik mindkettőt, ami azt sugallja, hogy ebben az életkorban még nincsenek elvárásaik ezzel a helyzettel kapcsolatban. labdagyűjtés (1. vizsgálat) kiskert (2. vizsgálat) döntéshelyzet: ki viszi el? A második vizsgálatban egy kicsit bonyolítottuk a feladatot, ugyanis arra voltunk kíváncsiak, hogy a babák általánosítják-e ezeket a viszonyokat eltérő szituációkra. Ebben az esetben a csecsemők először 2 figurát láttak, akik mindketten a középen látható kis kertbe akartak menni. Az erősebb bejutott, és mindig megakadályozta, hogy a másik is bemenjen. A második helyzetben egy ettől eltérő szituációban szerepelt a 2 figura (alsó ábra): kis tárgyakért versengtek, mint az első vizsgálatban. 15 hónapos korukra a babák már azt várták el, hogy az a figura, aki az első helyzetben az erősebbnek bizonyult, a másodikban is az legyen. Kis tudósaink ilyen formán apró szociológusokká váltak: megmutatták, hogy van valami korai, absztrakt fogalmuk a társas viszonyokról. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
8 PILLANTÁS ÉS HANG Kommunikatív jelzések észlelése 4-5 hónapos korban Eugenio PARISE Ebben a vizsgálatban arra voltunk kíváncsiak, hogy a 4-5 hónapos csecsemők a szemkontaktust és a babáknak címzett, ún. dajkabeszédet kommunikációs jelként észlelik-e, és ha igen, felhasználják-e ezeket a jelzéseket. A babák a következő helyzetek egyikén vettek részt, miközben egy képernyőt néztek: - a csecsemő egy álszót hallott (pl. toda ), amit vagy dajkabeszédben (gyerekeknek címzett, magas tónusú hang) vagy normál felnőtt beszédhangon mutattunk be. Az álszó után a baba látott egy arcot a képernyőn, amint az felpillantott; vagy szembe nézett vele, vagy elfordította a tekintetét. - A második variációban ezeket az ingereket vegyítettük. A csecsemők hallották a toda szót, és ezzel egy időben látták a pillantást is. Az ingerek különböző mértékben jelzik azt a babának, hogy velük kommunikálnak (a szemkontaktus kommunkatívabb, mint az elfordított tekintet, a babához szóló dajkabeszéd erősebb kommunikációs jel, mint a normál beszéd). Azt feltételeztük, hogy a csecsemők különbséget tesznek az egyes variációk között, és hogy a kommunikatív helyzetek jobban aktiválják az agy működését, amit a babák fejére rakott EEG érzékelőkkel mértünk. A vizsgálatokból kiderült, hogy 4 és 5 hónapos csecsemők hasonló agyi aktivitást mutatnak a szemkontaktus hatására, mint a dajkabeszédre. Továbbá bizonyítékot találtunk arra, hogy képesek feldolgozni az együttesen érkező kommunkációs jeleket is. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
9 HOVÁ REJTETTEM? A tárgyak helyének tanulása TAUZIN Tibor A babák már alig néhány hónapos koruktól kezdődően képesek felismerni, ha egy helyzet célja az, hogy új dolgokat tanítsanak nekik. Ez azért lehetséges, mert a baba érzékenyen reagál azokra a kommunikációs jegyekre (pl. szemkontaktus, dajkabeszéd, saját néven szólítás), melyek azt jelzik, hogy a másik személy közölni szeretne velük valamit. Ebben a vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy kommunikatív jegyeket használva, megtaníthatjuk-e 10 hónapos korú babáknak, hogy egy adott játék egy adott dobozba (pl. egy kerek alakúba) és nem egy másikba (pl. egy négyszögletes alakúba) való, vagy ilyen esetben is fontosabb a babák számára a tárgy pontos helye, hasonlóan korábban leírt vizsgálatok eredményeihez. A babák egyik felénél a baba szeme láttára többször elrejtettünk egy játéktárgyat a bal oldali, kerek doboz alá, majd mindig hagytuk, hogy megkeresse. Ezt követően, a tárgyat a jobb oldali négyszögletes doboz alá rejtettük. Ebben az esetben tehát a játéktárgyról azt tanítottuk, hogy a bal oldali, kerek doboz alá való, így azt vártuk, hogy amikor a jobb oldalon lévő négyszögletes doboz alá rejtjük, a baba a megszokott oldalon a megszokott doboz alatt fogja keresni. A babák másik felénél többszöri rejtés és keresés után a dobozokat megcseréltük és a tárgyat ismét a kerek doboz alá rejtettük, de ezúttal már nem a bal, hanem a jobb oldalon. Ebben az esetben tehát a játéktárgyról ismét azt tanítottuk, hogy az a kerek doboz alá való, de ez a kerek doboz változtatta a próbák során a helyét. Így megtudhattuk, hogy egy hasonló helyzetben a babák inkább egy tárgy helyéről tanulnak valamit (hogy az balra vagy jobbra van) vagy inkább arról, hogy melyik dobozba való az a tárgy. A babák kétféle keresési mintázatot mutattak: egy részük inkább a régi helyet és új dobozt választotta, míg a babák másik része inkább az új helyet és régi dobozt. Úgy tűnik tehát, hogy a babák képesek voltak mindkét fajta információt megtanulni: egy tárgy hozzájuk viszonyított helyét is, és azt is, hogy hova való. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
10 12 HÓNAPOS KISBABÁK mini-párbeszéde egy számítógéppel TÉGLÁS Ernő A szülő és a baba közötti kommunikáció, bár a babák még nem beszélnek, rendkívül gazdag: a babák már nagyon korán reagálnak saját nevükre vagy a dajkanyelv dallamára és hangszínére. A szülők és a kisbabák közötti kommunikáció számos nyelvi aspektus mellett azonban más, nem-nyelvi összetevőket is tartalmaz. Ezt a kommunikációt a szülők néha csak a szemükkel irányítják vagy éppen a szemkontaktust követő mutatással képesek a kicsi figyelmét a tárgyak vagy személyek felé fordítani. A jelen kutatást is hasonló jelenségek motiválták. Arra voltunk kíváncsiak, hogy új eszközök segítségével (mint amilyen a babák lábára felszerelt mozgásérzékeny számítógép-egér) képesek-e kiegészíteni a kommunikációra használható jelzéseik repertoárját. Fel kellett fedezniük, hogy amikor rugdalnak, a számítógép képernyőjén levő teáskannára hasonlító tárgy mozogni kezd és hangokat ad ki, éppen úgy, mintha kezdeményezéseikre reagálna, majd a képernyő alján megjelenő kisebb tárgyak felé fordult. A vizsgálatban azt találtuk, hogy a babák a számítógéppel való interakció után elkezdték követni a teáskanna mozgását, és a helyzetet mutatásként értelmezve, arra a tárgyra néztek amely felé a teáskanna fordult. Az ilyen mini-párbeszédek, mesterséges mivoltuk ellenére is jól illusztrálják azokat a következtetési folyamatokat, amelyeket a még beszélni nem képes kisbabák a sikeres kommunikáció érdekében végeznek. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
11 HÍREK A LABORBAN Doktorandusz hallgatónk, Futó Judit szeptemberben sikeresen megvédte doktori disszertációját és elnyerte a PhD címet! Vizsgálatait egy rangos külföldi folyóirat is közölte már. Gratulálunk!!! Olasz munkatársunk, Alessandra, akivel bizonyára sokan találkoztatok, augusztus elejétől újból a Trentói Egyetemen végzi kutatásait. Alessandra január óta dolgozott a kutatóközpontban, 7 hónapot töltött nálunk, és az év végén doktorál. Szurkolunk neki! Szeptemberben új kutató érkezett hozzánk a Padovai Egyetemről. Tania 3 hónapot tölt a kutatóközpontban, és a csecsemők szociális kapcsolatainak fejlődését vizsgálja. Május elejétől új munkatárssal bővült a kutatócsoport. Bori kutatási asszisztensként dolgozik a csoportban, feladata az adatok elemzése mellett a családok fogadása, vizsgálatok segítése. Főként azokon a vizsgálatokon találkozhattok vele, amiket külföldi kutatóink végeznek. Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz
12 KIKÖSZÖNTŐ Reméljük, örömmel olvastátok a beszámolónkat az elmúlt év eseményeiről. Nagyon köszönjük, hogy eddigi részvételetekkel segítettétek a munkánkat. Babakutatásaink folytatódnak, továbbra is szeretettel várunk minden vállalkozó kedvű szülőt és apróságot játszani, kutatni, kúszni-mászni. Amennyiben angol nyelven is szeretnétek a beszámolónkat olvasni, kérlek jelezzétek a babakutato@ceu.hu email címen, szívesen elküldjük nektek. Ha bármi kérdésetek van a vizsgálatokkal vagy a Kutatóközpponttal kapcsolatban, továbbra is megtaláltok minket a www.babakutato.hu webcímen, email-en (babakutato@ceu.hu) vagy telefonon (06 30 462 5942). KÖSZÖNJÜK A RÉSZVÉTELETEKET AZ EDDIGI KUTATÁSOKBAN! Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpont - Babakutató - 2010 ősz