Tájboltot avatott a SZÖVET

a Szövetség az Élõ Tiszáért Egyesület lapja I. évfolyam, 3. szám. 2007/3 Tiszavölgy alatt én nem csak a Tisza ágyát értem és azon tért, melyre a kicsapongó Tisza árja terjed, de mind azon folyók és vizek ágyait és kiöntési lapályait is, melyek a Tiszába omlanak, u.m. Szamost, Bodrogot, Sajót sat. sat. (Széchenyi) Tájboltot avatott a SZÖVET A fordított tanulság... Vidékfejlesztés, Vidékgazdaság, Tájbolt Szövetség az Élô Tiszáért Múlt-jelen-jövô Ne hagyják kiszáradni a Vásárhelyi-tervet! Nyílt levél a Kormányhoz és az Országgyûléshez Csontos János: Napkorszak Hová tûntél Alföld-program? Ki nem vet a végén? Jelentôs véleménykülönbségek tapasztalhatóak az ÚMVP körül Kritikai észrevételek a vidékfejlesztési programhoz Sallai R. Benedek: A földtulajdonról a vidékfejlesztés oldaláról Vissza a zsákutcából Karácsonyra reményt Tájboltavató Nagykörûben A SZÖVET Amerikában Szakvélemény a belvízrendezés terveirôl Éltetô és pusztító vizeink Kettôszázhúsz éve épült meg a Mirhó-gát Magyarország is része a klímatörténetnek Molnár Géza: Egy elôadás margójára Antal István: Szemétke Kempingezz a Tisza-mentén? Apró hírek Könyvajánló Meghívó A SZÖVET által felvállalt meghatározó feladatok egyike a piacépítés a helyi termékek számára. Ennek a munkának egy fontos lépésére került sor október 20-án Nagykörűben, a helyi Tájbolt avatásával. Írásunk a 21., képriportunk a 20-21. oldalakon. Tiszavölgy. A Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület, a SZÖVET negyedévente megjelenô lapja. Szerkeszti: a Szövetség elnöksége. Fôszerkesztô: Barát József. Felelôs kiadó: dr. Veres Nándor, elnök. Gépelési munkálatok: Túró Noémi. Tördelés: Serfôzô Magdolna A lap kiadását támogatja a UNDP-GEF-KvVM Élô Tiszáért programja. Lapba szánt írásokat szívesen várunk a szerkesztôség címén: 5065 Nagykörû, Május 1. út 1. (Barát József, fôszerkesztô nevére címezve) vagy drótpostán: barat@elotisza.hu. Honlap: www.elotisza.hu

Szövetség az élô tiszáért Néhány éve, - miután a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése sok-sok vita és hosszú előkészítő munka után vállalható, a jó megoldások felé mutató, az érintett vidék komplex problémáira adott komplex válasszá nemesült, és közeledett az EU-csatlakozás, akkori reményeinknek megfelelően uniós mintára szétosztandó vidékfejlesztési támogatásokkal a zsebében egy régen látott vendég kezdett tanyát verni a Tiszavölgyben. Aztán most két pofon gyors egymásutánban s az a bizonyos vendég a remény, vagy valamiféle hit a jövőben ismét odébbállni látszik. A VTT megvalósítását 25 évre széthúzták, vidékfejlesztési részét el is tüntették, a Brüsszel által pedig sokadik módosításra, de mégiscsak elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program-ról pedig kiderült hogy kendőzetlenül a magyar nagybirtok érdekeit szolgálja. Lapszámunkban e két eset kódolt üzeneteit próbáltuk meg körüljárni. A fordított tanulság Néhány nyugodtabbnak tűnő évezred után úgy tűnik, visszakanyarodunk az emberiség írott történelmének kezdeteihez biblikus méretű a küzdelem a vízért nálunk meg nyűg és baj, ha a Tisza szóba kerül. Hiába mondtuk unásig az elmúlt években, hogy az évezred háborúi a megcsappant édesvízkészletért fognak folyni, hogy a globális éghajlatváltozás következtében erősödnek a szélsőségek, rekord méretû árvizek és aszályok, hogy a Kárpátok megritkult erdeiből lezúduló vizek ellen az ukránok már megépítették a gátakat, hogy alvízi országgá válván a tiszta vizek megtartása nélkül kiszolgáltatottak vagyunk egy katasztrófa esetén, hogy óriási a kereslet az egészséges élelmiszerekre, legelőn tartott húsmarhákra, a túlhalászott tengerek miatt az édesvízi halra, és hogy szerkezetváltás nélkül a szociális bomba hamarosan fel fog robbanni, stb. stb. Kedves ismerős meséli, hogy Kaliforniában dolgozva eloszlott egy képzete, miszerint a gazdag amerikai állam jóléte az iparra épül. Az bizony mezőgazdasági alapú, és milyen érdekes a szántókat, a gyümölcsligeteket ott árasztani szokták. Annak idején a szabályozás eredeti tervének alkotója is pontosan tudta, hogy ha hamar tározás nélkül futnak ki az országból az olvadás vizei, akkor nyár végére beköszönt a szárazság, hogy a levágott kanyarokat legalább halnevelőként kell kezelni, hogy a nagy vizeket megfelelő kapukon ki kell engedni, és akkor a Tiszavölgy a haza, Magyarország Európa híres kertjévé lesz. Üzletet szimatolva azonban a nagyúri kapzsiság akkor is rákapott az ügyre, s minden mocsarat ki akart szárítani. Így Vásárhelyi terve is csak imígy-amúgy valósult meg. A folyamatos romlás azóta többször, legutóbb a 2000 körüli katasztrófákban kulminált de nincs új a nap alatt néhány év reménykeltő tapogatódzás után a pillanatnyi haszonszerzés szelleme megint csak erősebbnek látszik, mint a felelős tervezés. Megy a pénz fontosabbnak ítélt tájakra és dolgokra, kell a föld a nagybirtoknak, akinek szemében akadály a mozaikos táj a benne mozgó emberekkel együtt. Mit értünk el az elmúlt néhány évben, mennyire tudtuk céljainkat megértetni a szakmával, a politikával, a társadalommal? A parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke így nyilatkozott a halasztás kapcsán: túlzó várakozások kapcsolódtak a programhoz és azokat most le kell nyesegetni. Egy vízügyes főtervező sokat sejtetôen mondja néhány hete egy Tiszás tanácskozáson: jobb az nekünk, ha nem ismerteti a VTT komplex vidékfejlesztési részéről alkotott véleményét. Nemzeti napilapunk pedig a VTT megcsonkításával egyidőben jelentetett meg, tárgyi tévedésektől hemzsegő PR cikket a témában. Mintha a fény ebből az irányból jönne. Pedig erre a hozzáállásra ha csak a fele igaz annak, amit a klímakutatók jósolnak tíz éven belül a köztörvényes kifejezést fogják használni. Egyre nő a világban azon helyek száma, ahol szószerint megbecsülnek minden csepp vizet, mert ott már társadalmi szintre emelte a kényszer a tényt, hogy az az aranynál is értékesebb. Itt és most a helyzet egyértelmûnek tûnô tanulsága mégis fordítva állt össze a döntéshozói fejekben. A VTT több volt mint egy fejlsztési elképzelés a sok közül. A valósághoz rendelt vidékfejlesztés, amit a minden irányból érkező szükség alkotott meg. Költői a kérdés Kire és mire számíthatunk ezek után kedves Tiszavölgyiek? Bizony, megint csak magunkra, azaz még valakire... Mert továbbra is kérdés, mit szól mindehhez majd áradáskor maga a folyó? Vidékfejlesztés, Vidékgazdaság, Tájbolt Segíts magadon és az Isten is megsegít! Igen, majd ha a Coca-Cola Company beolvad a Szobi-szörp családba jutott eszembe egy szöveg a nyolcvanas évekből, amikor ecsetelni készültem a jelenlegi helyzet és céljaink között feszülő távolságot. Hol is kezdjük? Minden vidékfejlesztés iránt érdeklődő ember gyakran idézgeti, ha német vagy osztrák falvakban járva tapasztalatokat szerez. Ott a boltokban majdnem minden helyi vagy környékbeli, de legalábbis hazai. Az alapvető élelmiszerek: pékáruk, sütemények, tej, tejtermékek, húsféleségek, a gyümölcslevek, de a sörök és pálinkák is. A harmadik napon arra jön rá az ember, hogy még nem látott a boltban semmilyen olyan árut, amit multik állítanak elő. Se kólát se mást, és amik egyébként az otthoni polcokról levakarhatatlanok. Így kezdődik, szinte csak úgy romantikusan: Miért nem csináljuk mi is így, hiszen ez jó is, finom is, és az egész ügynek van egy olyan kellemes érzete. Aztán mikor az ember elindul az ügyben, fura dolgokkal találkozik. Először is érthetetlen jogszabályokkal, melyek súlyos versenyhátrtányt okoznak nekünk. Találkozik tőkehiánnyal, más banki magatartással, lehetetlen pályázatokkal, import szeméttel, szemétélelmiszerrel, rákkeltő adalékanyagokkal, multiknak szánt horribilis támogatásokkal, adóval, tb-vel, s a nehézkes mai magyar élet minden egyéb járulékával. Egy alföldi zöldségnagyker október közepi ajánlatából idézek: az almák tiroliak, a vöröshagyma szlovák, a lilahagyma holland, a burgonya francia, a fejeskáposzta magyar (bingó), a zeller megint szlovák, a körte olasz. Nem folytatom, és itt nem az önostorozásnak kell következnie, mert a magyar paraszt nem ennyire élhetetlen és legfőképp nem magától az. A politikai elitnek súlyos a felelőssége abban, hogy idáig jutottunk, és ezt a tendenciát horribilis számai ellenére az ÚMVP sem megfordítani fogja, hanem éppen inkább erősíteni. A programot végül Brüsszel olyan formában fogadta el, hogy az alapjaiban ellenkezik az uniós vidékfejlesztési elvekkel. Ezt még az agrártárca vezetője is kénytelen volt ha árnyaltabb megfogalmazásban is, de elismerni. Ebben a programban a tőkeérdekek jelennek meg, nem számolva azzal, hogy a földművelés sokkal több, mint a haszon egyszerű növelése. Természetszerű célja és feladata a szermaradványmentes, egészséges élelmiszer előállítása, vidék és környezet fenntartása és megőrzése az agrikultúra, a hagyományok és az előző két pont végrehajtásához szükséges tudás megőrzése lehető legtöbb embernek megélhetés biztosítása. Az ÚMVP számai nem ebbe az irányba mutatnak. A nagybirtok nem igényli az embert, a gépek, a műtrágyák nem kímélik a talajt és a vizeket. A monokultúra, az intenziv nagyüzem nem termel egészséges élelmiszert (ha egyáltalán élelmiszert termel). Így jutunk el Tájboltunkig, ahol az alig létező, de egészséges, finom, hagyományok alapján készült és helyi embert eltartó termékeket kívánjuk eljuttatni a vevőkhöz. Hosszú út előtt állunk, de vannak emberek, akik már termelőként megízlelték ennek a világnak az egyedülálló báját, és vannak emberek, akik megízlelték azok egyedülálló termékeit. Most már csak annyi kell, hogy ezek az emberek minél nagyobb számban egymásra találjanak és akkor még az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program sem tud megállítani minket. A szerk.

Szövetség az élô tiszáért Szövetség az Élô Tiszáért Múlt-jelen-jövô Több mint egy évvel ezelőtt alakult meg a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület. Ideje, hogy összegezzük az elvégzett munkát és számba vegyük, merre tart a SZÖVET. Kik vagyunk és mit teszünk? Egyesületünk célja a Tisza folyó vízgyűjtőjén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminőségben és biztonságban élhessenek. A Szövetség olyan gazdálkodási mintákat kíván elterjeszteni, melyek megvalósítják ember és folyó fenntartható együttélését: a tájak adottságainak megfelelnek, az élet gazdag változatosságát gyarapítják és a tájban élő emberek boldogulását segítik elő. E cél megvalósítása érdekében a SZÖVET-et alapítók együttműködésre hívták a tiszai Alföld önkormányzatait, gazdálkodóit, a tudomány képviselőit, civil szervezeteket, illetve mindenkit, aki e térség felvirágzásáért tenni akar. Nem csak a Tiszáért és árteréért dolgozunk, de a mellékfolyók, így a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Hernád, a Sajó, a Körösök, a Maros, a Zagyva völgyeiben élőkért és az ott található természeti értékekért is. E természeti egységet, a tiszai Alföldet, Magyarország területének egyharmadát és a Kárpátok bérceinek vízválasztóján innen eső területeket Széchenyi után egységesen Tiszavölgynek hívjuk. Ez a SZÖVET elsődleges működési területe. A feladat nem kicsi: a térséget rendszeresen fenyegeti az árvíz, a belvíz, az aszály, veszélyben vannak természeti értékeink, de az ország gazdasági, társadalmi szempontból legrosszabb helyzetű térségeit is itt találjuk. Jelentős a munkanélküliség, alacsonyak a jövedelmek. A falvak lakosságában egyre nagyobb arányban vannak az idősek, a fiatalok közül sokan elköltöznek. A kistelepülések intézményeit (óvoda, iskola, orvosi rendelő, posta) egyre több helyen szüntetik meg. Sok helyen felszámolták a vasúti közlekedést, számos helyen már a buszjáratot is. Mindezek a problémák egymástól nem függetlenek. A SZÖ- VET olyan megoldásokat kíván kidolgozni és megvalósítani, amelyek képesek e gondokat egységesen kezelni. A Tiszavölgy fejlődésének kulcsa az, hogy az itt élők a természet nyújtotta lehetőségekkel bölcsen gazdálkodjanak. Ez egyszerre hozhat jobb megélhetést, természeti értékeink gyarapítását, sőt segíthet a szélsőséges időjárás okozta nehézségek kiegyenlítésében. Egyesületünk nem csak elméletben, de a mindennapokban is segíteni igyekszik azért, hogy mindez ne álom, hanem valóság lehessen. Érdekképviselet Egyesületünk egyik fontos célja, hogy a magyar vidék, ezen belül a Tisza völgyének gondjaira felhívja a döntéshozók figyelmét. Fellépésünkkel biztosítani kívánjuk a térséget érintő állami programokban a természetkímélő gazdaságfejlesztés, különösen az ártéri tájgazdálkodás lehetőségeit. Annak érdekében, hogy a Tiszavölgyben élők fenntartható fejlesztéssel kapcsolatos elképzelései közül minél többet megismerhessünk, 2006. januárjában Tokajban rendezett konferenciát, közel 130 résztvevővel, az Élô Tiszáért Program a sajtó komoly érdeklődése mellett. 2006. március 10-én tette közzé több, mint 120 aláíró a Memorandum a Tiszáról című dokumentumot. A Memorandum kezdeményezői között találjuk a VTT Önkormányzati Tanácsot, mely a programmal érintett 42 önkormányzatot képviseli, a WWF Magyarországot, a Borsodi Mezőség Gazdakört és Aradi Csabát, a Debreceni Egyetem címzetes docensét. A Memorandumhoz 23 civil szervezet, 27 gazdálkodó, illetve gazdálkodó szervezet, 4 önkormányzati társulás, 31 önkormányzat, a tudomány 17 képviselője és 19 egyéni támogató csatlakozott. A Memorandum aláírói leszögezték: Úgy ítéljük meg, hogy az árvízvédelmi, vidékfejlesztési és természetvédelmi prioritásokat egyforma súllyal kezelő komplex koncepció és az ezt lefektető jogszabályok lehetnek egyedül alkalmasak arra, hogy a Tisza árterén élők számára a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése ne károkat okozzon, hanem hasznot hajtson. Elutasítunk minden olyan koncepciót, mely a három prioritás közül egynek (pl. árvízvédelem) rendeli alá a VTT megvalósítását. A Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) 2006. június 29-én alakult meg Nagykörűben, bírósági bejegyzésére 2007. márciusában került sor. Az alapításkor 38 fős taglétszám mára 70 főre (a Mikroalap nyertes pályázóival együtt 120-ra) emelkedett. Tagjaink első sorban 7 Kistérségi Akciócsoportunk (KACS) területéről kerülnek ki. A SZÖVET-nek a Beregben, a Bodrogközben, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben és környékén, a Borsodi Mezőségben, Nagykörűben és környékén, a Nagy-Sárréten (Túrkeve és környékén) és a Kis-Sárréten (Biharugra és környékén) működnek akciócsoportjai. Az Akciócsoportok napi kapcsolatban állnak a helyi önkormányzatokkal, gazdálkodókkal, civil szervezetekkel. Tájgazdálkodási kezdeményezések megvalósításában, helyi termékek értékesítésében, pályázatok keresésében és elkészítésében segítenek az érdeklődőknek. A beregi Akciócsoport adja ki az Ár-Tér című lapot, a nagy-sárrétiek a Kevi tájgazdálkodási hírmondót és a Nagy-sárréti hírmondót. A kis-sárrétiek gondozásában jelenik meg az Ugrai pillanatok. A SZÖVET negyedévente megjelenő lapja a Tiszavölgy. Az Akciócsoportok szervezésében 2007. őszén-telén gazdafórum sorozat indul, melyen bemutatjuk a gazdálkodók számára a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási lehetőségeket. Az első ilyen fórumot október 19-én, Túrkevén tartják. Az érdeklődők számára pályázatok kidolgozásában is segíteni kívánunk. Fontos, hogy a gazdálkodók naprakészek legyenek a támogatási lehetőségekkel kapcsolatban. 2007. szeptember 19-én elfogadták az Új Magyarország Vidék- Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám n

Szövetség az élô tiszáért fejlesztési Programot (ÚMVP). A SZÖVET az anyag több mint egy éves egyeztetése alatt folyamatosan figyelemmel kísérte a Programot, több alkalommal szóbeli és írásbeli véleményt adott a kidolgozó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felé. Többek között ennek is köszönhetően a Program számos ponton kedvező irányba módosult. Fontos változásnak tekinthető, hogy bekerült a Vizes élőhelyeken történő gazdálkodás intézkedéscsomag az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási lehetőségek közé. Szintén a SZÖVET és más zöld szervezetek többszöri kritikájának köszönhető, hogy az AKG lehetőségei közül a Vízerózió elleni célprogram; Vízvédelmi célú területpihentetési célprogram; a Tájgazdálkodási célú gyeptelepítés és hasznosítás célprogram VTT területen és a Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram VTT területen már 2008 tavaszán megnyílhat, szemben más programokkal, amelyek csak 2009 tavaszán indulnak. Az ÚMVP összességében úgy tűnik, hogy nem a hazai kis- és közepes méretű gazdálkodók megsegítését helyezi előtérbe, hanem a nagyüzemek és a beszállító iparágak számára jelent nagy üzletet. Ezt a SZÖVET több más hazai zöld szervezettel együtt, közös levélben jelezte az Európai Unió Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának és kérte, hogy a Programot dolgoztassa át. A levelet aláíró Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Szövetség az Élő Tiszáért és WWF Magyarország a továbbiakban is fel kíván lépni azért, hogy az ÚMVP forrásai a vidéken élők érdekeit minél jobban szolgálják. Emellett meg kell jegyezni, hogy a Vidékfejlesztési Programban számos kedvező támogatási lehetőség van, amelyek kihasználásában a SZÖVET akciócsoportjai segítségére lesznek a helyi gazdáknak. Rendkívül veszélyesnek tartjuk, hogy az Országgyûlés elé került a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének felülvizsgálatáról szóló törvénytervezet. Eszerint a VTT teljes megvalósítása 25 (!) év alatt fejeződne be. 2013-ig csupán hat tározó épülne meg és kétségesnek tűnik, hogy ezek alkalmasak lesznek-e a tájgazdálkodás megvalósítására. Ezzel beláthatatlan árvízi kockázatoknak tennék ki a Tisza mentén élőket, egyben lehetetlenné tenné a tájhasználatváltást, mely a vidék fejlődésének kulcsa lehet. A Szövetség az Élő Tiszáért és a WWF Magyarország nyílt levélben követelte még 2004. áprilisában a minisztertől a törvénytervezet felülvizsgálatát. (Errôl szóló cikkünket lapunk elôzô számában közöltük 25 évig nem lesz árvíz? címmel. A törvénytervezet elleni tiltakozásról a 5.-9. oldalon számolunk be.) Tudományos munka A SZÖVET a téma szakértőinek bevonásával kézikönyvet készít arról, hogy az ártéri tájgazdálkodás hogyan megvalósítható és hogyan tehető jövedelmezővé a XXI. század Magyarországán. E könyv megjelenése 2008. elejére várható és terveink szerint hasznos segítséget jelent majd a tájhasználatváltás iránt érdeklődőknek. A Tiszavölgy problémái ugyanakkor nem elválaszthatók a magyar vidék problémáitól. A SZÖVET nem pusztán a legmagyarabb folyó mentének fejlesztéséért dolgozik, de a hazai vidék fenntartható fejlesztésével kapcsolatos állásfoglalás kidolgozásában is részt vett. Az Országos Civil Fórum ajánlásai a vidékért című anyagot a 2007. június 15-én, Gödöllőn megtartott Arat a magyar című konferencián vitatták meg. A konferencia társszervezője a SZÖVET volt. Az Egyesület 2007. március 23-án Vidékgazdaságért rendezett konferenciáján Nagykörûben neves előadók közreműködésével tanácskoztak arról a résztveveôk, hogy mire lenne szüksége a vidék gazdálkodóinak a jobb megélhetéshez. Pénzbeli segítség A SZÖVET megalakulását és munkáját segíti az Élő Tiszáért elnevezésű program 2008-ig. A 2005-ben indult, hároméves programot a Környezetvédelmi Világalap forrásaiból (GEF) az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) támogatja. Társfinanszírozóként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) segíti a munkát. A kivitelezéséért a KvVM Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága felelős, irodájának pedig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ad otthont. E program célja, hogy a biológiai változatosság megőrzését, gyarapítását szolgáló ártéri tájgazdálkodási rendszert tegye meghatározó gazdálkodási formává a Tisza vízgyűjtőjén. Célja tehát egybevág a SZÖVET céljaival. Az Élő Tiszáért Program a SZÖVET saját lábra állását támogatja 2007 őszéig a működési feltételek egy részének megteremtésével, a forráskeresésben, tanácsadással, és egyéb technikai segítségnyújtással. Az Élő Tiszáért Program tette lehetővé a Biodiverzitás Pályázati Mikroalap meghirdetését 2006. decemberében. Az azóta lezárult és elbírált támogatási lehetőség a SZÖVET hat Akciócsoportjának területén működő 50 egyéni gazdálkodó, illetve szervezet számára ítélt oda összesen közel 40 millió forintot. Egy-egy pályázó maximum 950 ezer forint összeget kaphatott. A támogatás segítségével a helyi, természetkímélő gazdálkodást elősegítő tevékenységek valósulhatnak meg. Ugyan a Mikroalap forráskerete kimerült, de a SZÖVET munkatársai dolgoznak azon, hogy a támogatási lehetőség újra meghirdethető legyen a közeljövőben. Piacépítés Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának kulcsa, hogy jövedelmezővé tudjuk tenni. Ennek csak egyik fontos feltétele, hogy megfelelő támogatásokhoz lehessen jutni. Nélkülözhetetlen, hogy a megtermelt egészséges és finom élelmiszerek, az ügyes kezű kézművesek, iparosok termékei jó áron eladhatók legyen. A SZÖVET munkatársai és Akciócsoportjai minden helyi termelő számára segítséget ajánlanak abban, hogy termékeik piacra juthassanak. Keressük azokat a termelőket, feldolgozókat, akik termékeikkel új piacokara kívánnak eljutni. Piackutató, -építő munkánk első gyümölcsei érni kezdenek. Ősszel a SZÖVET segítségével bodrogközi méhészek által termelt méz értékesítése kezdődik meg. 2007. október 20-án nyílt meg Nagykörűben a Tájbolt, melyben nem csak a környékről, hanem más tisza-menti tájakról is árusítanak termékeket. Aki szeretne bekerülni termékeivel e boltba, szívesen várjuk jelentkezését! Keressük az együttműködést mindazokkal, akik a Tisza és mellékfolyói természeti értékeiért és az itt élők jólétéért tenni kívánnak. Ha Ön is szeretne munkánkban részt venni, kérjük, keresse a SZÖVET titkárát, Barát Józsefet a szerkesztôség címén. További információkat talál honlapunkon: www.elotisza.hu Kajner Péter Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tag n Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Elhalasztják az Új Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nevû, Tisza-szabályozási és vidékfejlesztési program befejezését. Az eredeti, 2004-ben elfogadott terv szerint idén decemberig kellett volna elkészíteni a rendkívüli árhullámok apasztására szánt első hat vésztározót, ezt most 25 évre kívánják széthúzni. Ez amellett, hogy a társadalmi fejlesztések súlytalanná váltak a Tisza mentén élők számára súlyos árvízi kockázatot is jelent. A következő oldalakon erről olvashatnak összeállítást. Ne hagyják kiszáradni a Vásárhelyi-tervet! A Szövetség az Élő Tiszáért, a WWF Magyarország, civil szervezetek és más Tisza menti érintettek az Országgyűléshez és a környezetvédelmi miniszterhez fordultak annak érdekében, hogy halasszák el a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat vitáját. A civilek szerint a tervezet a Tisza mentén élők számára súlyos árvízi kockázatot jelent, a gazdaságitársadalmi fejlesztések pedig súlytalanná váltak. Október 17-én kezdődött a Parlamentben a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről (VTT) szóló 2004- es törvény felülvizsgálatát célzó törvényjavaslat vitája. A Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) és a WWF Magyarország szakértői szerint a tervezet jelenlegi formájában alkalmatlan a megvitatásra és ezért annak visszavonását fogják kezdeményezni az előterjesztő Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternél és Szili Katalin házelnöknél. A törvényjavaslatnak a VTT megvalósításának finanszírozására vonatkozó rendelkezései elfogadhatatlanok. A tervezet szerint a VTT-t 25 év alatt valósítanák meg, finanszírozását pedig csak EU-s pályázati forrásokból kívánják megoldani. A magyar kormány mindössze a pályázatok lehívásához szükséges önrészt biztosítaná. Így a Program nem fog tudni választ adni a hazánkban egyre nagyobb károkat okozó aszályokra, árvizekre, belvizekre. A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek és a meggyengült árvízvédelmi töltések nem tisztelik a brüszszeli pályáztatás hosszadalmas eljárásrendjét mondta Kajner Péter, a SZÖVET elnökségi tagja. A VTT végrehajtása az elmúlt években lelassult, a tájgazdálkodást lehetővé tevő elemek kikerülni látszanak a tervezetből, újra árvízvédelmi programmá válik a korábbi komplex program. A kormány ezzel nem csak a gazdasági fejlődés és a természeti értékek megőrzésének lehetőségeit szűkíti, vonja meg a Tisza-mentén élőktől, de a tervezet az árvízvédelmi kockázatok növekedését is magában rejti tette hozzá Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. A zöld szervezetek szerint mielőtt a törvényt a Parlament tárgyalja, a VTT megvalósításának eddigi tapasztalatait az érintettekkel kell megvitatni és ennek fényében kell kezdeményezni a 2004-es törvény felülvizsgálatát. Továbbá a kormánynak felül kell vizsgálnia fejlesztési prioritásait és biztosítania kell a forrásokat a katasztrófák megelőzésére és a Tisza-völgy fenntartható gazdasági fejlesztésére. KP A petíció teljes szövege a következô oldalakon olvasható. Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám n 5

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Szili Katalin asszony, az Országgyűlés elnöke Gyurcsány Ferenc úr, miniszterelnök Bajnai Gordon úr, önkormányzati és településfejlesztési miniszter Fodor Gábor úr, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Gráf József úr, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Lamperth Mónika asszony, szociális és munkaügyi miniszter Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Miniszter Urak! n Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám Tárgy: állásfoglalás a T/3895 sz., a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvény módosításáról szóló tervezetről Tisza-menti önkormányzatok, gazdálkodók valamint a folyóért dolgozó civil szervezetek érdekeinek képviseletében eljáró Szövetség az Élő Tiszáért, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése által érintett önkormányzatokat tömörítő VTT Önkormányzati Tanács nevében felkérjük az Országgyűlést, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség területés vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/3895. számú törvényjavaslatot Felkérjük továbbá a Kormányt, ne bocsássák részletes vitára. hogy a törvényjavaslatot vonja vissza és az érintettekkel folytatott egyeztetések után, átdolgozva terjessze az Országgyűlés elé. Legfontosabb indokaink a következők: a) Úgy ítéljük meg, hogy az érintettekkel való egyeztetés, a beruházások és a tervezés tapasztalatainak nyilvánosságra hozatala, az ún. részvételen alapuló tervezés az elmúlt két évben fokozatosan abbamaradt. A VTT jelentős módosítása nem történhet meg az érintettek széles körének bevonása nélkül előkészített törvényjavaslat alapján. b) A tervezet 1. -ban foglalt alapelvei koncepcionális problémát vetnek fel. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) koncepciója éppen abból indul ki, hogy nincs lehetőség a gátak magasságának igazítására a folyamatosan emelkedő árvízszintekhez. Így a töltéseket mértékadó védképességűre legfeljebb a jelenlegi mértékadó árvízszinthez igazítva lehet kiépíteni. c) A törvényjavaslatnak a VTT megvalósításának finanszírozására vonatkozó 2. -a elfogadhatatlan. A finanszírozásnak az EU-s pályázati források hozzáférhetőségének ütemezéséhez való igazítása, valamint a megvalósítás 25 évre való elnyújtása (melyre az Általános indokolás utal) a Tisza-völgy lakói számára vállalhatatlan árvízi kockázatot jelent. A Magyarország területének egynegyedét kitevő térség gazdálkodói számára a megvalósítás ilyen elnyújtása megnehezíti a szélsőséges időjárási jelenségek hatásait enyhítő tájhasználat időben történő kialakítását. A klímaváltozás okozta súlyosbodó aszályok, illetve egyenlőtlenebb csapadékeloszlások éppen a VTT-ben foglalt komplex árvízvédelmi, tájhasználatváltási, vidékfejlesztési intézkedések gyorsított megvalósítását tennék sürgetővé. A megvalósítás ma ismert ütemezése ezzel szemben politikai és finanszírozási szempontból értelmezhetetlen időszakot jelöl ki. E tekintetben elfogadhatatlannak tartjuk a 1003/2007.(I. 24.) Korm. határozatot is, melynek sürgős felülvizsgálatát szorgalmazzuk. További észrevételeinket az alábbi Indokolásban fejtjük ki. A szakmai és társadalmi egyeztetési munkához minden segítséget meg kívánunk adni. Reméljük, hogy a Parlament bölcsessége, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai koordinációs hatékonysága új lendületet ad a folyamatoknak építve az elmúlt lépések tapasztalataira és arra a társadalmi tőkére, melyet a Szövetség az Élő Tiszáért és partnerszervezetei felmutatnak, felajánlanak. Kérjük Elnök Asszonyt és a Kormány képviselőit, szíveskedjenek érveinket és javaslatainkat elfogadni. Kérjük, hogy álláspontjukról írásban tájékoztatni szíveskedjenek, illetve a személyes egyeztetés lehetőségét biztosítani szíveskedjenek. Nagykörű, 2007. október 25. Nyílt levél a Kormányhoz és az Országgyûléshez Tisztelettel: Dr. Veres Nándor Szövetség az Élô Tiszáért VTT Önkormányzati Tanács elnök

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése INDOKOLÁS 1. A T/3895. sz. törvényjavaslatot nem pusztán a megismert szövege alapján, hanem egyéb tapasztalatok, háttérinformációk alapján is aggályosnak, jelen állapotában elfogadhatatlannak tartjuk. A Vásárhelyi Terv kidolgozásának elmúlt 7-8 éves időszakában különböző szereplők más és más módon konzultáltak a helyi érintettekkel önkormányzatokkal, lakossággal, gazdálkodókkal, természetvédelem, területi vízgazdálkodás szereplőivel. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy az elmúlt 2 évben e szereplőkkel az egyeztetés, informálás, bevonás abbamaradt. A 2007. tavaszán újraindult VTT tárcaközi bizottságba a Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója által delegált képviselő pl. már nem is került be. A folyamatban lévő tározók építésének tapasztalatait, eredményeit sem a soron következő, már kiválasztott tározók önkormányzataival, szereplőivel; sem a térség más érintettjeivel nem osztották meg. VTT hírlevél 2005 (lásd vizugy.hu) óta nem jelent meg. A Cigánd-Tiszakarádi tározó építésével kapcsolatban nemzetközi szakpolitikai elemzők megállapították, hogy a társadalmi felkészítés, tájékoztatás, képzés a projekt végrehajtása során teljesen elsorvadt, a mai napig sem a programiroda, sem a képzések nem indultak be tehát a projektdokumentumban foglalt célok, projektmodulok megvalósításában súlyos hiányosságok keletkeztek. Ezért szükségesnek tartjuk a Tisza mente érintettjei számára részletes beszámoló, tájékoztató elkészítését az eddig elvégzett és elmaradt munkákról értékelve, elemezve a folyamatot a VTT törvényben, széles körű konszenzusra épített alapelvek és hosszú távú célkitűzések mentén. 2. A beterjesztett törvényjavaslatban nem szerepel a tározók és a kapcsolódó főbb beruházások megvalósításának konkrét ütemezése. Ezt jelentősége miatt fontosnak tartjuk törvényben szabályozni. A törvénytervezet 2007. áprilisi állapota szerint A teljes VTT program a szükséges tervezési feladatokat, a társadalmi és hatósági egyeztetések a területszerzés, a kulturális örökségvédelem időigényét, és különösképpen a forrásbiztosítás reális lehetőségeit is figyelembe véve mintegy 25 év alatt fejeződhet be. A 2007-2013. közötti időszakban az építés alatt levő két tározón kívül (Cigánd-Tiszakarádi, Tiszaroffi), további négy (Szamos-Kraszna közi, Hanyi-Tiszasülyi, Nagykunsági, Nagykörüi tározó I. üteme) megépítésére nyújthat lehetőséget az ÚMFT KEOP-ban tervezett, VTT-re előirányzott forrás. Ugyanebből a forrásból előrehalad a meglévő árvízvédelmi létesítmények fejlesztése, a nagyvízi meder vízszállító képességének javítása, illetve a védekezés olyan nem szerkezeti módszereinek fejlesztése, mint például a vízrajzi előrejelző rendszer, monitoring, üzemelési infrastruktúra. Ezen ütemezési tervezet ellen 2007. április 26-án kelt közös állásfoglalásában a Szövetség az Élő Tiszáért és a WWF Magyarország tiltakozott a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Úrnál. A rendelkezésre álló háttérinformációk alapján alapos okunk van feltételezni, hogy a 2007. áprilisi, fent idézett ütemterv tekinthető aktuálisnak, jóllehet ez a törvényjavaslatban nem szerepel. Ezt továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk. Amennyiben ez nem így van, kérjük ennek cáfolatát. A szélsőséges időjárási jelenségek, a súlyosbodó aszályok, a növekvő árvízi kockázat nem ismerik az EU-s pályázati rendszerek finanszírozási mechanizmusait és ütemezését. Úgy ítéljük meg, hogy a magyar kormánynak a költségvetés jelenlegi nehéz helyzetében felül kell vizsgálnia finanszírozási prioritásait. Olyan intézkedéseknek kell többletforrásokat biztosítani szükség szerint az EU-s társfinanszírozás kötelező minimumán túlmenően is amelyek a legnagyobb társadalmi hasznot hozzák. A VTT komplex megvalósítása, a felkészülés a klímaváltozás hatásaira, az Alföld társadalmi-gazdasági felemelkedése ezek közé tartozik. 3. Jóllehet a törvényjavaslat 1. -a utal a komplex megvalósítás elveire, a szűkös források bizonytalanná teszik az elsődleges fontosságú árvízvédelmi beavatkozásokon túl megvalósítandó beruházások finanszírozását és megvalósítását. Aggodalmunkat alátámasztja, hogy a Környezet és Energia Operatív Program Vizeink Jó Kezelése akciótervében a 2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) támogatási konstrukció 2007-2008. évi kerete 0,0 Ft. Vízügyi szakmai berkekben ma már szinte csak száraz tározók építéséről hallani. A VTT komplex megvalósításáért szintén felelős Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakpolitikájában a tájgazdálkodás, tájhasználatváltás ösztönzése alacsony prioritást képvisel. Üdvözlendőnek tartjuk, hogy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések között már 2008-tól pályázhatók lesznek a vizes élőhely kialakítási és fenntartási intézkedések. Elégtelennek tartjuk azonban az ilyen intézkedésekre tervezett évi 1,3 milliárd forintos keretet. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések egész országra tervezett, évi 44 milliárd forintos keretösszege azt valószínűsíti, hogy az ebbe a rendszerbe bevont területek teljes kiterjedése a maihoz képest is csökkenni fog. Mindezek az aggasztó előjelek megkérdőjelezik, hogy valójában rendelkezésre állanak-e majd azok a források, amelyek a tájhasználat-váltásra ösztönöznek majd a hullámtereken, a tározóterekben és a tájgazdálkodási mintaterületeken? Nem ismeretes, hogy mely tárca vagy milyen intézmény fogja finanszírozni és kivitelezni azt az átfogó ismeretterjesztési, oktatási programot, mely a VTT-vel érintett területek gazdálkodói számára fogja bemutatni és oktatni a tájgazdálkodás mibenlétét. Továbbá hiányzik a tájgazdálkodást segítő vízkormányzási rendszerek működtetését szabályozó intézményrendszer is (pl. tájgazdálkodási programirodák). 4. Az elmúlt 2 év során jelentősen megváltoztak a VTT végrehajtását megalapozó és támogató jogszabályi, intézményi, finanszírozási és tudományos keretek. Ezek közül a jelentősebbek: - Az Európai Unióban elfogadásra került és hazánk számára is kötelező Árvízi Direktíva; - elkészültek a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó szakpolitikai fejlesztések, eredmények különös tekintettel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, költségek számítási módszerei, finanszírozási formák terén útmutatókban is megfogalmazott végrehajtási mechanizmusai; - A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát medencében című NKFP-projekt keretében elkészült a döntéstámogató rendszer, mely képes a különböző árvízkockázatot (is) csökkentő alternatívák elemzésére, modellezésére; Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám n 7

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése - a klímaváltozás hazai várható hatásainak pontosabb, szakmailag elfogadott értelmezései megfogalmazásra kerültek a VAHAVA és annak folytatására elfogadott Klíma KKT kutatás keretében ezen belül a várható extrém időjárási események sűrűsödése, aszálykockázat növekedése; - elindult a LEADER program, mely a VTT megvalósítását, társadalmi beágyazását, egyes részelemek társfinanszírozását elősegíthetné, ha a kormányzati szándék (kiemelt kormányprogram státusz) a LEADER csoport kiválasztás során érvényesülne (hasonlóan a II. pilléres csomagok megfogalmazásában rögzített előnyökhöz e prioritásokat itt is érvényesíteni lehetne). A fenti eredmények még inkább alátámasztják a Vásárhelyi Terv komplex végrehajtásának szükségességét, s felhívják a figyelmet az integrált megvalósítás várható, hatványozott eredményére. Ezért elengedhetetlennek tartjuk ezen eredmények beépítését a módosított koncepcióba. 5. Át kell értékelni az elhalasztás, időtávok kitolásának hatásait a Kárpát-medence vízkészleteinek közép távú hasznosítása szempontjából is, hiszen, ha minden környező ország tározókkal készül a nyári csapadékhiányra, melybe közép és kisvíz idején tároznak vizet, akkor ez többszörösen hátrányos helyzetbe hozza hazánkat. Ugyanis az árvíz továbbra is veszélyeztet bennünket (a Duna és Tisza teljes vízgyűjtőjén) és a védekezés költségei a magyar államot terhelik, míg az aszálykárok csökkentésére nem lesz mód (nem lesz mit és hogyan kivenni folyóinkból), s az egyre növekvő öntözési, aszálykár elhárítási költségek szintén rontják majd nemzetgazdasági hatékonyságunk. Jelentős problémák várhatók az ivóvízellátásban kiemelten Budapest és agglomerációja, de Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyékben is és az ivóvízek minőségmegtartásában is. A Tisza-mente jövőjét meghatározó egyéb nagy ívű, főleg ipari fejlesztési elképzelések mint pl. záhonyi ipari régió; szerencsi nagy léptékű biomassza erőmű vagy a Tisza IV. számú nemzetközi hajózóúttá alakítására vonatkozó elképzelések jelentős negatív hatást gyakorol(hat)nak a Tisza-völgyre, annak egyre jelentősebb nemzetközi hírnevet kivívó, természet-közeli (ún szelíd) turizmusára (mint pl. a Tisza tó, vagy a Felső-Tisza Ramsari területek). E tények, veszélyek ismételten a VTT újragondolásának, komplex költség-haszon elemzésének igényét támasztja alá. Ezeknek nem csak az árvízvédelmi és az érintett területek jövedelemszerző képességének alakulását kell áttekinteniük, hanem a kapcsolódó, nemzetgazdaságból kiemelten fontos ún. ökológiai szolgáltatásokat is, úgy mint vízbázisvédelem, ivóvízellátás biztonsága; biodiverzitás védelme, ökológiai génbankok védelme; agrártermelés biztonsága, adaptációs képesség javítása; vidéki népesség helyben tartása, társadalom közterheinek csökkentése. A fenti indokok kiragadott példák egy olyan, a Alföld egészére kiható program megvalósítási rendszeréből, mely képes lenne a globális folyamatok kihívásaira korszerű, hatékony és nemzetgazdasági szempontból is jövedelmező megoldást kínálni a térségre. Számításaink szerint a 2006. évi védekezési költségekből 3 tározót ki lehetett volna alakítani, ha nem a kisajátítás és a direkt végrehajtás, nem a nagy rendszerek, hanem a kisebb, moduláris, természetközeli rendszerek és az állami-magán szféra együttműködésének, partneri viszonyának fejlesztése lenne a mozgatórugója, koordinációs ereje a folyamatnak. Álláspontunk szerint az előirányzott 11 tározó / árapasztási kivezetés megépítésére biztosítani kell a 2013-ig terjedő időszakban a forrásokat és lehetővé kell tenni a tározóterekben és a kapcsolódó területeken a tájgazdálkodási rendszerek kiépítését. A tájhasználatváltáshoz szükséges agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési kifizetéseket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban biztosítani kell. Utóbbiak forráskeretét jelenleg elégtelennek ítéljük. Szükséges továbbá az érintett gazdálkodók és lakosság folyamatos, érdemi bevonása a tervezésbe. Nélkülözhetetlen az új gazdálkodási lehetőségek bemutatása, ezzel kapcsolatos oktatás, szaktanácsadás. Mindezekre a VTT eddigi megvalósítása kevés figyelmet fordított. Meg kell vizsgálni a maximális vízkivezetést lehetővé tevő mélyártéri területek tervszerű bekapcsolását a program hosszú távú költséghatékony megvalósításának érdekében. Másolatban kapják: Lendvai Ildikó, frakcióvezető, Magyar Szocialista Párt (MSZP) dr. Eörsi Mátyás, frakcióvezető, Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) dr. Navracsics Tibor, frakcióvezető, Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) dr. Semjén Zsolt, frakcióvezető, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Herényi Károly, frakcióvezető, Magyar Demokrata Fórum (MDF) Font Sándor (Fidesz), a Mezőgazdasági Bizottság elnöke Jauernik István (MSZP), az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság elnöke Katona Kálmán (MDF), a Környezetvédelmi Bizottság elnöke dr. Orosz Sándor (MSZP), a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke Puch László (MSZP), a Gazdasági és Informatikai Bizottság elnöke Varga Mihály (Fidesz), a Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottság elnöke Bedő Tamás (MSZP), országgyűlési képviselő Császár Antal (Fidesz), országgyűlési képviselő Godó Lajos (MSZP), országgyűlési képviselő Herbály Imre (MSZP), országgyűlési képviselő Kárpáti Tibor (MSZP), országgyűlési képviselő Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz), országgyűlési képviselő Vécsi István (MSZP), országgyűlési képviselő n 8 Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám

TALLÓZÓ Csontos János: Napkorszak Most, hogy az abszolút országos melegrekord egytized fok híján elérte a halálos negyvenkét Celsiust, amikor a láz már megolvasztja a fehérjéket, és az emberi élet láncolata alkotóelemeire esik szét, hovatovább elmondhatjuk: odakünn nagyobb forróság, mint idebenn; s a leghevülékenyebb humán vér is hűvösen mértéktartó ahhoz képest, mint ami az ellenséges természetben körülvesz bennünket. Évek óta csodálkozva tapasztaltam a tudomány embereinek szánalmas vergődését a globális felmelegedés ügyében: ködösítettek, mellébeszéltek, a karakán állásfoglalás elkerülése a történelmi léptékű megbízható mérések hiányára hivatkoztak. Mindeközben akadt olyan tudós koponya is, aki újabb, küszöbön álló jégkorszakkal riogatott; nyilván kompenzálásképpen, hiszen olyan jó a rekkenő hőségben, a beköszöntő Napkorszakban efféle fagyos dolgokra gondolni. (Az egyik gagyitévé is nyilván ilyen meggondolásból tűzött műsorára a kánikula csúcspontján mikulásos vígjátékot.) Idehaza még az az orbitális, politikai hátsó szándékkal elkövetett csalás sem keltett különösebb visszhangot, amikor kiderült, hogy egy washingtoni kormányzati főmufti éveken át meghamisította a felmelegedést gyorsító légszennyezettség adatait a kongresszusi jelentésekben. A kiotói jegyzőkönyvet és a gázkibocsátási kvótákat írott malasztnak tekintő, gyakorlatilag semmibe vevő Egyesült Államok döntéshozói tehát tartósan tévhitekben éltek saját világromboló tevékenységüket illetően igaz, a szabadság technokratáinak honában legalább az ilyen határtalan svindlikre fény derül. Ha ötszáz év múlva egy kalandozó kedvű történész visszatekint az akkorra feltehetőleg saját romjai alá temetkező amerikai birodalomra, annyit állapíthat meg sommásan, hogy Amerika két dolgot adott a modern civilizációnak: a saját karikatúrájába forduló szabadságot meg az összefüggő sivatagokat. A legleleményesebb, leggyügyögőbb, legliberálisabb vulgárpropaganda sem képes többé leplezni: a globális felmelegedés nemhogy a küszöbön áll, de immár benn van a szobában. Meg kell barátkoznunk vele: mi, akik most élünk, már ebben a megváltozott miliőben töltjük hátralévő időnket. Mint annyi más fenyegető veszéllyel valószínű élelmiszerár-robbanással, népesedési katasztrófával, sőt a legelemibb honvédelemmel -, a Kárpát-medencét különösképpen sújtó felmelegedéssel sem foglalkozik érdemben a kormányzat. Ahogy az éghajlatváltozást is valahová a távolba helyezte a mindent elodázó, minimális felelősségtudat, azt a valószerű jóslatot is képesek vagyunk valami Óperencián túli veszélyként felvázolni, hogy a XXI. század az olaj után a víz évszázada lesz ; meg hogy az új regionális háborúk a vízért folynak majd. Pillantsunk Európa vízbázistérképére arra, amely nem a tranzitfolyókat, hanem az ivóvíztároló képességet illusztrálja. Egyetlen összefüggő zöld foltot látunk: a Kárpát-medencét, amely vízbánya magában foglalja Szlovákia és Magyarország szinte teljes területét, valamint Észak-Bácskát. Ha az arabok meg tudnak gazdagodni a sivatagi olajból, mi miért nem ébredünk mihamarabb öntudatra? Miközben éghajlatunk a mediterrán klíma felé tolódik, az alföldi lokálpatrióták pedig magukra hagyatva próbálnak gátat vetni a felgyorsult félsivatagosodásnak, relatív módon még mindig mi lehetünk a vén kontinens ivóvízforrása. Egy valóban felelős parlamentnek nemcsak ivóvíztörvényt kellene sürgősen hoznia, nemcsak az alkotmányban kellene garantálnia a vízbázis elidegeníthetetlen nemzeti tulajdonát, de vissza kéne államosítania az elkótyvetyélt stratégiai infrastruktúrát is. Ha nem tesszük, könnyen megeshet, hogy a Napkorszakban saját betevő ivóvizünket is mástól kell megvásárolnunk saját szülőhazánkban. Magyar Nemzet A VTT módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája október 16.-án, részletes vitája november 6.-án zajlott le az Országgyűlésben. Az általános vitára benyújtott módosító indítványokhoz kapcsolódó módosító indítványokat készítettünk. A szöveget Flachner Zsuzsanna (SZÖVET) írta, melybe belekerültek Fogarasi Kornélia és Kajner Péter javaslatai is. Október 30.-án Ángyán József professzor, képviselő úr beterjesztette javaslatainkat, illetve három esetében társ-előterjesztő Font Sándor úr, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke. A javaslatok megtekinthetők a Parlament honlapján. A törvénynyel kapcsolatos minden irat, többek között az általános és részletes viták jegyzőkönyve megtalálható a http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy _ irom.irom _adat?p _ ckl=38&p _ izon=3895 címen. A kapcsolódó indítványokat megtárgyalták a kijelölt bizottságok, de nem támogatták. A Mezőgazdasági Bizottság napirendjén a SZÖVET által kibocsátott petíció is szerepelt, mely a VTT-t módosító javaslat visszavonását kéri. A tervezetet a Kormány nem vonta vissza, a szövegről és a módosító indítványokról a végszavazazás 2007. november 20-21.-ikén lesz. Nagyon köszönjük mindenkinek a segítséget, aki az indítványok elkészítéséhez hozzájárult! Külön Ángyán professzor úrnak a nyitottságot! A szerk. Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám n 9

AZ ELVESZETT PROGRAM A VTT törvény módosítása nem az első pofon az Alföldnek. Úgy néz ki, 10 évenként indul egy mozgalom, amit 2-3 év alatt szépen kivéreztetnek. A rendszerváltás körül indult kezdeményezésre, az Alföld-programra emlékezünk alábbi írással. HOVÁ TÛNTÉL ALFÖLD-PROGRAM? Az Országgyűlés 1991. április 9-én határozatot fogadott el az Alföld időszerű tájvédelmi, környezetvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről. A vidéki Magyarország, s benne kiemelten a Tisza-völgy jövője szempontjából igen lényeges, hogy miként alakul az Alföld sorsa. Hiszen nem csupán egy félországnyi területnek és az ott élő három és félmillió embernek a jelenlegi ügyéről van szó, hanem arról a történelmileg kialakult térségi hátránynak a csökkentéséről is, ami az Alföldet különösen súlyosan érinti. Ez pedig össznemzeti feladat! Az egyre gyakoribb időjárási kilengések, a fokozódó árés belvíz fenyegetettség különösen sürgetővé teszi a kérdés mielőbbi érdemi rendezését. Széchenyi István 1846-ban kelt intelme ma is megszívlelendő jó tanács: a dunántúli és egyéb magyarság is csak hervadozni és kora halálra jutni fog, ha pusztulásnak indul a Tiszavölgy. Ezt értette meg az 1991. évi Parlament, amely óriási többséggel, csupán 13 nem és 4 tartózkodás mellett fogadta el Dr. Tóth Albert akkori MDF-es képviselő önálló indítványát. Így született meg az Alföld-program. Dr. Tóth Albert az Alföld-program létrehozója A háttérben Juhász-Nagy Pál akadémikus Azt követően három Kormányhatározat (a legutolsó 1994. május 6-án), az MTA Alföldkutató Intézetének 17 kötetes helyzetelemző tanulmánya és az Alföldön megrendezett 83(!) térségi tanácskozás szellemi hozadéka elegendő lett volna a dolgok jobb irányba viteléhez. Az említett 83 tanácskozás (Szolnoktól Szegedig, Debrecentől Csongrádig, Kunhegyestől Mezőtúrig, Kisújszállástól Püspökladányig stb.) legfőbb értéke éppen az volt, hogy a térségben élők is érdemben tehettek javaslatot, polgármesterként, vállalkozóként, gazdálkodóként, természetvédőként, tudósként, vízügyi szakemberként, idegenforgalmi referensként, stb, az illetékes szaktárcák képviselőivel egyetemben. Mindezen javaslatok bekerültek a négy alföldi kihelyezett kormányülés (Nyíregyháza, Békéscsaba, Debrecen, Szolnok) határozati anyagába. Ez a lendület 1994 tavaszán már megtorpant, és az Alföld-program szép csendesen elhamvadt. Ennek okait, összefüggéseit vizsgálja az Élet és Irodalom 2007. május 11-i cikke, amelyben Csatári Bálint geográfus, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Dr. Csatári Bálint igazgatója fejti ki gondolatait az üggyel kapcsolatban. Részlet az idézett cikkből: A képviselők megszavaznak sok mindent, amiről tudják, hogy nincs anyagi következménye. Ez történt az Országos Területfejlesztési Koncepció legutóbbi aktualizálásáról szóló voksoláson. Ezzel szemben, ha belehallgattunk nemrégiben a vidékről szóló országgyűlési vitanapba, akkor azt mondhatjuk, nem is ebben az országban élünk. Az ott elhangzó politikai blöffök az égvilágon semmiről nem szóltak. Még jól emlékszem, amikor a parlamentben Tóth Albert, kisújszállási MDF-es képviselő megkérdezte: emberek, és mi lesz az Alfölddel? Problémák sorát vetette fel, kezdve a föld-tulajdonviszonyok megváltozásától a folyók újraszabályozásán át a szegénységig, a nemzeti parkok ügyéig. Országgyűlési határozat született, ennek alapján több Alföld-tanácskozást tartottunk, amire minden párttól minden meghívott eljött és saját szemszögéből véleményt mondott. Az erről szóló, 1994 tavaszán született kormányhatározat megállapításai ma is érvényesek. Az 1996-ban életbe lépett területfejlesztési törvény miatt erről megfeledkeztek. Persze, mi, szakmabeliek is hibásak vagyunk, mert lehet, hogy nem tudjuk átadni a politikának azt a tudást az Alföldről, ami igazán fontos. A politikai elitnek kettővel hátrébb kellene lépnie a szakma és a civil közösségek, a lokális és térségi szerveződések mögé. A terület- és vidékfejlesztésben a politika túlhangsúlyos szerepe mostanra meglátásom szerint az elviselhetetlenséget súrolja. B. J. n 10 Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A közelmúltban az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. A számítások szerint az EU-s társfinanszírozásból és magyar költségvetési önrészbôl több mint 1400 milliárd forint támogatás adható fejlesztésekhez a magyar agráriumban és a vidéken. Milyen szépen is hangzik, de ahogy mondani szoktuk: az ördög a részletekben van. Alábbiakban ezekről a részletekről olvashatnak bővebben. ki nem vet a végén? Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) főleg a nagyobb és tőkeerősebb gazdaságokat juttatná pluszforrásokhoz az 1400 milliárd forintos keretből, míg a leginkább rászorulók a sor végére maradnak állítják zöld szervezetek. A civilek 2007. augusztus 10-én közvetlenül az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságához juttatták el javaslataikat, és kérték a forráselosztás módosítását. A Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Szövetség az Élő Tiszáért és a WWF Magyarország levelükben szóvá tették, hogy az ÚMVP-t kidolgozó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) látszategyeztetést folytatott a megelôzô egy évben. A 2007-13 között rendelkezésre álló 1400 milliárd forintos keret sorsát előre eldöntötték, felosztásába a társadalmi partnerek közül gyakorlatilag senki nem szólhatott bele. A hazai agrárpolitika a mezőgazdasági termelés 30%-os növekedését vizionálja a következő 7 évben. Ebből azonban a magyar agrárium legtöbb szereplője ki lesz zárva. A hazai gazdálkodók többsége végleg csődbe juthat a mostani tervek végrehajtása esetén nyilatkozta Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagja. A gépvásárlási támogatásokra például a regisztrált termelők közel 80%-a még csak nem is pályázhat. A környezetkímélő termelést elősegítő programok háttérbe szorulnak, pedig a magyar mezőgazdaságot nem a tömegtermékek piacán kellene versenyképessé tenni. Jó minőségű, biztonságos, szennyezés- és méregmentes élelmiszerrel kellene ellátni elsősorban a hazai piacokat. Ezek lehetnek igazán kelendőek a külföldi piacokon is. Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója elmondta: az Unió a vidékfejlesztési pénzeket szánta természetvédelmi alappillérének, a Natura 2000 hálózat működtetésének egyik fő forrásául. A hazai program azonban a szükségesnél jóval kevesebbet biztosít e célra. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója hozzátette: Az intenzív gazdálkodás támogatásának egyik következménye a mezőgazdasági területek élővilágának elszegényedése. Új vizsgálatok szerint Európában az elmúlt 25 évben csaknem 50 %-kal csökkent az agrár élőhelyeken élő madárfajok állománya Schmuck Erzsébet, a Magyar Temészetvédők Szövetsége társelnöke szerint nemcsak a hazai gazdálkodók többsége, de természeti erőforrásaink is veszélybe kerülhetnek, ha a Vidékfejlesztési Programot a jelenlegi formájában hagyják jóvá. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatójától, J. M. Sousa Uva-tól, szeptember 13-ikai keltezéssel érkezett válasz. A másfél oldalas hivatalos levél szerint a bizottsági észrevételeknek megfelelően átdolgozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervet (ÚMVT) a Bizottság formálisan 2007. július 30-án kapta kézhez. [ ] A vidékfejlesztési programokat a Bizottság szervezete véleményezi az európa tanácsi és egyéb végrehajtási rendeletek vonatkozásában. Felhívja a figyelmet, hogy a szabályozási kereteken belül a szakpolitikai választás, illetve a különböző vidékfejlesztési érdekek egyensúlyának megteremtése a magyar hatóságok felelőssége. A programterv végső változata és a tervet értékelő bizottsági határozati javaslat a Vidékfejlesztési Bizottság elé kerül, ahol a tagállamok véleményezik a tervet, valamint az EB értékelését. A brüsszeli álláspont szerint az ÚMVT átdolgozott változata tartalmaz minden olyan intézkedést, melyek ésszerű időn belül igazíthatóak voltak a szabályozási elvárásokhoz. Ez nem zárja ki azt, hogy jövőbeni programmódosítások során új intézkedések kerüljenek be a tervbe, vagy meglévők módosuljanak, amennyiben végrehajtásuk során felmerül ennek igénye. A Bizottság javasolni fogja a magyar hatóságoknak, hogy a program továbbfejlesztése érdekében folytassanak széleskörű konzultációkat az érintettekkel. Az udvarias elutasítás után a tényleges választ szeptember 20-án kaptuk meg. Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ekkor jelentette be, hogy az EU elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. Ezen belül a mezőgazdasági és erdészeti szektor versenyképességére 2 milliárd 366 millió 378 ezer 247 euró felhasználását fogadta el a bizottság, ami Tiszavölgy I. évfolyam 3. szám n 11