HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Zöldhulladék és lakossági szilárd hulladék komposztálása Tárgyszavak: zöldhulladék; EcoSci cég; Állati Melléktermék rendelet; komposztálás. Az egyesült királyságbeli EcoSci farmon folytatott zöldhulladék-komposztálás 5 éve sikeresen, környezetkímélő módon működik. Sorban állnak a gazdák, hogy csatlakozhassanak a rendszerhez, de az új törvények és irányelvek veszélyeztetik ezt és a többi hasonló jellegű munkát. A rendszer lényege egyszerű: a helyi önkormányzati és hulladékkezelő cégektől a zöldhulladékot a lerakási díjnál általában olcsóbban átveszik. A zöldhulladék kellő mennyiségig gyűlik, majd az EcoSci odaérkező, mozgó TIM 300 hp típusú aprítógépe felaprítja. Az aprítékból kb. 1000 m 3 -es prizmákat képeznek, miközben a fémdarabokat és a többi idegen anyagot kiveszik belőle. Ezután a gép átmegy a soron következő gazdaságba. A mobilgép állomáshelyétől a gazdaságoknak 15 km-es távolságon belül kell lenniük, a szállítási költség miatt. A gazdasági telepen az EcoSci rakodó az aprított zöldhulladékot szalagprizma alakzatba rakja fel. A prizmát a hathónapos komposztálási időszak alatt kétszer-háromszor megforgatják, a komposztálás alatt a hőmérsékletét figyelik, majd a kész komposztot kellő méretűre rostálják, és szállításra kész állapotban prizmába rakják. A túlméretes anyag visszakerül a komposztálás elejére. A komposztálás kezdetén és végén az EcoSci talajmintát vesz elemeztetésre, és a gazdák nevében beszerzi a hivatalos engedélyt. A gazda csak a szalagprizmához szükséges földterületet bocsátja rendelkezésre, és a terjesztési költséget megkapja az EcoSci-től. Az EcoSci több összetett innovatív munka részese. Tudósai az Exeter és a Plymuth egyetemmel kutatnak együtt, és világszerte komposztálási tanácsadói, beruházásvezető munkát végeznek, és komposztálási technológiát véleményeznek számos országnak. Többek között Magyarországnak is készítettek megvalósíthatósági tanulmányt.
A plymuthi fejlesztő telepen sokféle szerves anyagot, szennyvíziszapot, papírpépet, halhulladékot, állatkerti trágyát komposztáltak, optimálták a komposztálási viszonyokat. Ezenkívül elkezdték a települési szilárd hulladék megújuló energiaforrásként való hasznosításának és mezőgazdasági termék célú komposztálásának kidolgozását is. Az EcoSci gazdaságossága az országban mindenütt kapható kertészeti és mezőgazdasági hasznosítású zsákos komposztján alapszik. Ezek a termékek segítik a cég fennmaradását az Állati Melléktermék rendelet (ÁMR települési szilárd hulladék, 1999) bevezetése óta keletkezett bizonytalanságban. Az EcoSci igazgatója szerint az önkormányzatok csak száraz hulladék hasznosítással nem tudják elérni a törvény által kitűzött célokat, mert a települési szilárd hulladék 40 50%-a zöldhulladék. A zöldhulladék újrafeldolgozásával együttesen viszont igen, amit az 5000 év/t zöldhulladékból, települési szilárd hulladék és szennyvíziszap keverékből vagy csak települési szilárd hulladékból növényi részéből jó terméket előállító kísérleti komposztálás bizonyít. Mindez rendben volt, amíg az ÁMR a komposzt legelőre, termőföldre, sőt energianövény-termesztő földre való kihelyezését be nem tiltotta. Remélhetőleg a folyamatban lévő kockázatértékelés javít a helyzeten, de addig a cég nem mer olyan terméket előállítani, amelynek a rendelet miatt nincs piaca. Az igazgató vitatja a vetésforgó nélküli termelés káros voltát, szerinte a kellő mennyiségű trágya, komposzt fenntartja a talaj termőképességét, vagy műtrágyával kell pótolni a tápanyagokat, ami a talaj elnitrátosodásával jár. Ezért jó a komposztálás, és lenne alkalmas a települési szilárd hulladékból készített komposzt, ha az EU politika e tekintetben megváltozna. Mivel erre nincs garancia, az EcoSci kétéves kutatómunka keretében gyorsan kifejlődő sarjerdő és műanyagot nem tartalmazó települési szilárd hulladék energetikai rendeltetésű komposztálásával foglalkozik, de az energetikai hasznosítás hátránya, hogy ez az anyagoknak nem hasznosítása, csak újrafelhasználása. A cég segíti a helyi hatóságokat a hasznosítási célok teljesítésében, mert csökkenti a lerakóba kerülő hulladékmennyiséget, és hozzásegíti az energianövény-termelő gazdákat a gazdaságos termeléshez. Egynemű, szemcsésített, iskolában, lakóépületekben, falusi intézmény épületekben stb. helyeken működő kis kazánokban is jól elégethető fűtőanyagot állítanak elő az energianövényekből. A szivacsos agyvelőgyulladás miatt természetesen szigorú figyelemmel kell kísérni a települési és más szerves hulladékok, pl. a szennyvíziszap használatát, de nem szabadna hagyni, hogy a teljesen ártalmatlan növényi hulladék is áldozatául essen annak a cinikus helyzetnek, hogy egyetlen kormányzati szerv sem hajlandó kockázat haszon számítás alapján mérlegelni a lehetőségeket. Nagyon sok törvény az összes hulladékra vonatkozik, holott célszerűen csak meghatározott hulladékfajtákra kellene vonatkoznia. Ezenfelül a kormányzati szervek hajlamosak csak a saját érdekeik szerint készíteni
törvénytervezeteket, és a törvényeket is érdekeiknek megfelelően végrehajtatni. Ez a szemlélet azonban gyakran ellentétes az átfogó kormányzati célokkal. A Környezetvédelmi Minisztérium (KVM) például a felmentések kiadásáért nem kap illetéket, az engedélykiadásért viszont igen, holott a felmentesékkel is ugyanannyi munkája van. Ezért az EcoSci kívánatosnak tartaná a felmentéskiadási díj bevezetését, hogy a zöldhulladék-komposztálás ne szenvedjen hátrányt. A KVM a lakosságnak és a tájrendező kertészetnek eladandó ömlesztett komposzt kereskedelmét nem gátolja, azaz nem is szabályozza, a mezőgazdasági célra és lerakó rekultivációra kerülő komposzt kereskedelmét viszont igen. Egyébként a KVM-ot nem érdekli, hol adják el a komposztot, mert a szállítással okozott környezetszennyezés már a Szállítási Minisztérium asztala. Íme egy példa a minisztériumok közötti érdekellentétre: saját szempontjukból viszonyulnak a problémákhoz, ahelyett, hogy a környezetre gyakorolt összes hatást szem előtt tartva együttműködnének. A felmentésekkel kapcsolatos példa, hogy a KVM nem engedélyezi a zöldhulladék komposzt használatát állandó legelőre. Aggodalmát, hogy a komposztréteg elzárja a füvet a fénytől, és ezzel akadályozza a fotoszintézist, és hogy emiatt túl sok nitrogén keletkezik, a tudományos közlemények cáfolják. A szokásosnál kétszer vastagabb rétegen már az első napon áttörnek a füvek és a többi növények, és a komposztban 100-szor kevesebb a kioldható nitrogén, mint a műtrágyákban, s az is csak igen lassan szabadul fel. A komposztált zöldhulladék értékét illetően legjobb idézni egy devoni gazdát: Ezeken a sovány legelőkön, amelyekből kimosódott a tápanyag, a komposzt haszna azonnal látható. A fű a komposzt elterítése után rövidesen kizöldül. A devoni gazdaságban a műtrágyahasználat 50%-kal csökkent, mert helyette a homokos dombtetői legelőre hektáronként 50 t komposztot terítettek. Félő, hogy a hatóságok a közeljövőben már a KVM által nemrég kibocsátott, egyelőre tervezetként létező Komposztálási műveleti útmutató betartását fogják számon kérni, a hatályban lévő Hulladékkezelés Engedélyezési Törvény helyett, holott pl. az EcoSci is ehhez a törvényhez igazítja tevékenységét. Nagyon zavaró, hogy a két dokumentum között értelmezési különbségek vannak. Például a törvény szerinti felmentés esetenként 1000 m 3 zöldhulladékot engedélyez a telepen tartani, az Útmutató viszont évi 1000 t-t. Bár a kettő szinte ugyanaz, mert 1000 m 3 tömege 500 t, és a komposztálási idő hat hónap, tehát évente két adaggal lehet elkészülni, de tudvalevően a zöldhulladékfélék sűrűsége nem egyforma, ezért mennyiségüket jobb térfogatban megadni. Az is furcsa, hogy gombakomposztból egyszerre 10 E m 3 tartható a telepen, holott az a szennyeződésre jóval érzékenyebb, mint a zöldhulladék komposzt. Világos, hogy a kormánynak és a komposztálóiparnak sokat kell tennie, hogy feloldja a lerakókba menő zöldhulladék csökkentésének szükségessége és a szigorú EU szabályzók közötti ellentétet. Sokan hiszik a komposztáló iparban, hogy a KVM a biológialag lebontható hulladékra, ha egyáltalán foglal-
kozik vele, autoklávos vagy épületen belüli kezelést fog szorgalmazni. Ez viszont felesleges többletköltséget okozna a hagyományos komposztálással jól feldolgozható, ártalmatlanítható enyhén káros anyagok esetében. Vajon képes-e a társadalom ekkora költségek elviselésére? Most van kidolgozás alatt az EU állati melléktermékekre vonatkozó rendelettervezete, amely várhatóan felváltja az ÁMR-t, és lehetővé teszi a kellőképpen komposztált háztartási hulladék meghatározott feltételek melletti használatát a talajra. A rendelet várhatóan 2002 nyarán lép hatályba. A rendelettervezet az EUROPA honlapról tölthető le. (Herczegh József) Brendan, J.: Green waste and municipal solid waste management. = Wastes Management, 2002. márc. p. 31 33. Sellers, G.; McRae, S. G.; Cook, H. F.: Oilseed rape and field bean production potential on an amended former landfill site restored with London Clay. = Land Degradation and Devaluation, 12. k. 6. sz. 2001. nov. dec., p. 487 504. Egyéb irodalom McColl.V.; Griffits, P.: A regional approach to dealing with the tyre ban to landfill. (Az Egyesült Királyság hulladéklerakási törvénye és az abroncshhulladék.) = Wastes Management, 2002. dec. p. 27 30. Vidyarthi, A. S.; Tyagi, R. D. stb.: Studies on the production of B. thuringiensis based biopesticides using wastwewater sludge as a raw material. (B. thuringiensis alapú biopeszticid előállítása szennyvíziszapból.) = Water Research, 19. sz. nov. 2002. p. 4850 4860. A moveabla feast. (Élelmiszeripari hulladékok kezelés.) = Waste Age, 33. k. 12. sz. 2002. p. 70 73. Du, G.; Yu, J.: Green technology for conversion of food scraps to biodegradable thermoplastic polyhydroxyalkanoates. (Élelmiszer-hulladék környezetkímélő átalakítása hőre lágyuló poli(hidroxi-alkanoát)-okká.) = Environmental Science and Technology, 36. k. 24. sz. 2002. dec. 15. p. 5511 5516.
KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG PUBLIC BENEFIT COMPANY Beszámoló Az Öko-Pannon Kht. sajtótájékoztatójáról, amelyet Viszkei György ügyvezető igazgató tartott. Érdekegyesítéssel Európa felé Megkezdi működését az Öko-Pannon Kht, az első hazai hulladékhasznosítási koordinációs szervezet 2003. január 1-jétől hivatalosan is megkezdte működését hulladékhasznosítási koordináló szervezetként az Öko-Pannon Közhasznú Társaság. Az 1996-ban alapított, jelenleg 165 szerződéses partnert számláló szervezetet a Környezetvédelmi Főfelügyelőség a 2002-ben elfogadott, csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelően regisztrálta. A hulladékhasznosítás területén első hasonló magyarországi szervezetként az Öko-Pannon Kht. így a kormányzati szándéknak, az önkormányzati, a gyártói- és forgalmazói érdekeknek, a hulladékgyűjtők és -hasznosítók, valamint a lakosság érdekeinek egyesítésével segíti elő a hazai hulladékgyűjtés és -hasznosítás felzárkóztatását az Európai Unió előírásaihoz. Az Uniós csatlakozás mentén Magyarországnak 2005-re a csomagolási hulladékok visszagyűjtése és hasznosítása területén 50%-os kvótát kell teljesíteni.
A 2001. január 1-jével hatályba lépett XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény, valamint a 2002-ben elfogadott a csomagolások és csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002 számú kormányrendelet szabályozza a hulladékgyűjtés és -hasznosítás szervezeti és feltételrendszerét. Az Európai Unióéhoz hasonlóan a szabályozás a hasznosítási kötelezettséget a csomagolóanyag gyártójától annak felhasználójához tereli, megteremtve ezzel a hulladékgyűjtés és hasznosítás közvetlen és mérhető felelősségi rendszerét. A korábbi, csomagolóanyagra kirótt termékdíj rendszere helyett a törvényi szabályozás lehetővé teszi a koordináló szervezethez rendelt licenszdíj rendszerén keresztül a hulladékhasznosítás mérhető formájának megvalósítását. Az Országgyűlés 110/2002 határozata, az európai szabályozással teljes összhangban kimondja: A termékdíj törvény módosítása szerint teljes mentesség szerezhető a termékdíj-fizetési kötelezettség alól, ha a kötelezett saját maga vagy koordináló szervezet segítségével külön jogszabályban meghatározott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő mennyiségű hulladékká vált termékdíj-köteles terméket hasznosított. A termékdíj helyett a hasznosítás költségei terhelik az érintett gazdálkodókat. Ugyanez a rendelet az állam szerepéről, ugyancsak euro-konform módon kimondja: Az állam szerepe a kötelezettség (hasznosítási arány) előírása és az ellenőrzés. Az Öko-Pannon Kht-t mint koordináló szervezetet tehát a törvényi környezet, az Európai Uniós elvárások, az érintett szereplők magas száma és az érdekek sokfélesége egyszerre hívta életre. Az Öko-Pannon Kht. első hazai koordináló szervezetként kezdte meg hivatalosan is a működését 2003. január 1-jétől. Az 1996-ban alapított szervezet mára 165 szerződéses partnert számlál. A Magyarországon képződő 780 E t csomagolási hulladékból az Öko-Pannon Kht. jelenlegi szerződéses partneri köre 200 E t kibocsátást képvisel. 2005-ig azonban a jelenlegi mennyiségekkel számolva mintegy 390 E t visszagyűjtése, valamint közel 4 milló lakos bevonása szükséges az Unió előírásainak teljesítéséhez. Az alapítás óta eltelt időszakban az Öko-Pannon Kht. az önkormányzatok, a helyi kommunális szolgáltatók, a hulladékgyűjtők és -hasznosítók, valamint a lakosság összefogása mentén 4 te-
lepülésen (Győr, Veszprém, Pécs, Tura) segíti a törvényi- és az Európai Uniós elvárások teljesítéséhez nélkülözhetetlen lakossági szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. A Kht. 2003-ban újabb 11 város bevonását tervezi (Szeged, Szolnok, Debrecen, Makó, Siófok, Keszthely, Szekszárd, Hatvan, Békéscsaba, Gyula, Sátoraljaújhely), a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás rendszere az év végére így több mint 1 millió lakost érint majd. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetésén túlmenően az Öko-Pannon Kht. gondoskodik a lakosság, az iskolások és minden érintett oktatásáról, tájékoztatásáról is. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a csomagolási hulladékok 50%-ának begyűjtését és hasznosítását írja elő mondja Viszkey György, az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója. Ennek a kívánalomnak a teljesítéséhez nélkülözhetetlen az érintett szereplők aktív bevonása és tevékenységeik összehangolása. A kormányzati szándék és a törvényi háttér megteremtette ennek az érdekegyesítésnek a feltételeit, az előttünk álló feladatok azonban szoros együttműködést és hatékony koordinációt kívánnak teszi hozzá a szakember. Az Öko-Pannon, amely több mint 6 éves hazai működése során jelentős tapasztalatokra tett szert, a Pro-Europe hálózat 15 európai ország koordináló szervezeteit összefogó rendszerének tagjaként a nemzetközi és Európai Uniós gyakorlat alkalmazásának is letéteményese. A Pro-Europe a tagszervezetek munkájának összehangolása mellett a mára jól ismert Zöld Pont védjegy használatát és annak jogait koordinálja. A jelzés használati jogát csak a meghatározott követelményeknek megfelelő, nemzetközileg elismert szervezeteknek adja meg. A jelzés használói elfogadják egységes jelentését, miszerint a védjeggyel ellátott termékcsomagolások után díjat kell fizetni egy olyan nemzeti csomagolási hulladék hasznosítását koordináló társaságnak, amelyet az 1994-es Csomagolás és csomagolási hulladékról szóló (92/62) EU-direktívában meghatározott elvek alapján hoztak létre. Hazánkban ez a szervezet az Öko-Pannon Kht.