KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra, ökoszisztéma) Globális problémák Hulladékgazdálkodás Hartman Mátyás Levegőtisztaság-védelem Béres András Sugárvédelem Horváth Márk Zaj- és rezgésvédelem Kristóf Krisztina Felszíni vizek védelme Cserháti Mátyás Felszín alatti közegek védelme Szabó István 1
Globális problémák Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés Energiaválság, nyersanyagbázisok kimerülése Környezetszennyezés Savas esők Ózonréteg elvékonyodás Üvegházhatás, globális felmelegedés Elsivatagosodás Biodiverzitás csökkenése Háborús konfliktusok Túlnépesedés 2
A Föld népesség eloszlása Születési ráta 3
Magyarország népessége 1870-2011 Zöld forradalom -(mg. forradalom) 1945-1985-ig tartó folyamat: - keresztezett vetőmagok, - új növényfajták, - rendszeres öntözés - gépesített talajművelés - vegyszeres növényvédelem (peszticidek) - műtrágyák, - A folyamat eredményeként az átlagtermés 3,5x növekedett - Csak Kínában 1950-1995 között a 4x nőtt a termésátlag - 1960 és 2000 között a Föld népessége duplázódott 4
Búza terméshozam a fejlődő országokban (1950-2004) A búza és a kukorica terméshozamának (t/ha) alakulása Magyarországon 5
Zöld forradalom hatása Talaj Műtrágya használat Savanyosodás Mikroorganizmusok pusztulása Fokozódó műtrágya használat Gyorsuló talajminőség romlás (lassú regeneráció) Öntözés Öntözés, kezdetben növekvő terméshozam Növekvő vízigény Vízhiány Növekvő energiaszükséglet Kimerülés Észak- Korea példája Támogatás 1980-tól Szovjetunió (kedvezményes nyersanyag, olaj) Kína (olcsó földgáz, műtrágya) Fordulópont - 1991 Szovjetunió széthullott, Oroszország más problémákkal küzd Kína ezek után már értékesíteni akar, nem támogatni. Észak-Koreában az agrárszféra és az energiarendszer összeomlott - 1998 A szükséges műtrágya 18%-t tudták előállítani Termésátlagok 40%-kal esnek vissza 2000-re 4 millió ember halt éhen 6
Fejlett térségek (pl. Európa) példája A növekvő termésátlagok nem a lakosság számát növelték Az elfogyasztott ételek minősége javult. A húsfogyasztás mindennapos szokássá vált. A hús előállításhoz nyolcszor annyi erőforrás szükséges mint egy adag tápértékben egyenértékű- növényi alapú táplálék előállításához Gabona energetikai felhasználása csökkenő gabonatartalék élelmiszerárak gyors növekedése végül is élelmiszerhiány Az élelmiszerellátás helyzete bizonytalan A világ gabonatermelése és gabonafogyasztása 1960 és 2011 között A gabonafogyasztás és megtermelt gabona mennyisége között veszélyesen kicsi a különbség. Napjainkban olyan hosszú távú folyamatokkal szembesülünk, amelyek: növelik az élelmiszerek iránti keresletet; korlátozzák az élelmiszer termelést. 7
Csökkenő élelmiszer tartalék Hány nap fogyasztását lennének képesek fedezni a világ gabonatartalékai, 1990-2012 A múltban a világnak két biztonsági tartaléka volt arra az esetre, ha deficit keletkezett a termelés és fogyasztás között: ugaroltatott amerikai termőföldek; nagy gabonatartalékok. Napjainkra elvesztettük ezt a két biztonsági tartalékot: az Egyesült Államok feladta a termőföld tartalékolási programját; a gabonatartalékok veszélyesen alacsony szintre zuhantak. Gazdasági feszültség A globális havi élelmiszer-árindex alakulása, 1990 jan. 2012 aug. Az emelkedő kereslet és az élelmiszerek kínálatának csökkenése eddig nem látott magasságokba emeli az élelmiszerek világpiaci árait. Az olyan fogyasztók számára, akik jövedelmüknek 50-70 százalékát költik élelmiszerre, a magasabb árak azt jelentik,hogy az érintettek kevesebbet esznek. 8
Éhínség Pulitzer-díj, 1994 Kevin Carter, 1994 9
Városiasodás Sencsen, 12 1992 km 2 5300 fő/ km 2 10 Népesség, [millió fő] 8 6 4 2 0 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 10
Energiaválság Energiaválság resilience.org 11
Környezetszennyezés Savaseső A jelenségre Robert Angus Smith, skót kémikus figyelt fel 1852-ben. 12
Savaseső 1908 1968 by Herr Schmidt-Thomsen Ózonréteg elvékonyodás 13
Ózonréteg elvékonyodás Üvegházhatás Svante Arrhenius Joseph Fourier fedezte fel 1824-ben, számszerűleg először 1896-ban Svante Arrhenius svéd kémikus vizsgálta. 14
Energiamérleg climateofsophistry.com Gáz megnevezése Melegedési hatása [ C] Forrása Vízgőz 20,6 Párolgás, ipar, mezőgazdaság Széndioxid 7,2 Fosszilis tüzelőanyagok égetése, ipari tevékenység, a biológiai massza leépülése, erdőtüzek, erdőirtások Ózon 2,4 UV-sugárzás, dinitrogén-oxid lebomlás Metán 0,8 Mocsarak, rizstermesztés, műtrágya felhasználás, fosszilis tüzelőanyagok és biomassza égetése, szarvasmarha tenyésztés Dinitrogén-oxid 1,4 A talaj mikrobiológiai tevékenysége, ipari tevékenység, nitrogén műtrágya lebontása, belsőégésű motorok. Freonok 0,6 Spray-k hajtógáza, hűtőszekrények munkaközege, habosított műanyagok adaléka Összesen: 33 15
Széndioxid koncentráció változása K-puszta 1980-2000 Évi középhőmérsékletének alakulása 16
"vízgőz visszacsatolás" Nagy óceáni szállítószalag - Broecker folyamat 17
El Niño jelenség Elsivatagosodás(szárazodás) 18
Biodiverzitás Háborús konfliktusok 19
Húsvéti sziget példája A Húsvét sziget társadalma jóval fejlettebb volt, mint a természettel összhangban élő szigetlakók társadalma. Magasabb szintű volt a munkamegosztás, az emberek jóval többet termeltek, mint másutt. - Az első telepesek 1200 környékén érkeztek a szigetre Húsvéti-sziget példája - 1722 húsvétján európai felfedezők Kb. 2000 lakost találtak a szigeten, nem találtak 3 méternél magasabb fát, vagy bokrot. - A korábbi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy az ott élt nép oly nagy mértékben aknázta ki a természet erőforrásait, hogy az már nem tudta eltartani őket. - A Húsvét-sziget pusztulását sokkal inkább a helyi környezet állapota okozta (2015, január, Index) 20
Haiti példája 1923-ban még a 60%-át, 2006-ban 2%-át borították erdők. (Landsat-5 TM, 1998; kép: NASA) Haiti az amerikai kontinensek legszegényebb állama. Folyamatos diktatúra 1934-óta. Lakosság 9,5 millió fő, írástudatlanok aránya 45%. A koncesszióba adott fakitermeléssel a faszén iránti igényeket szerették volna kielégíteni. Az erdőpusztulás legközvetlenebb hatása a talaj felső termőrétegének az eróziója. Ez ellehetetleníti a mezőgazdasági termelést, de károsítja például a gátakat, öntözőrendszereket, utakat, valamint a partközeli tengeri élővilágot is. Az erdőktől megfosztott vidék elsivatagosodik, az ott élő emberek elszegényednek. Az Aral-tó példája Az 1960-as évekig a világ 4. legnagyobb tava 68.000 km 2 vízfelszínével, majd 50 év alatt szinte eltűnt, mára két, 3000-3500 km 2 tó maradt. - 1989 és 2007 között összeomlott az ökoszisztéma, és elpárolgott a tó. - legnagyobb problémája az ivóvíz hiánya, a maradék édesvízkészlet és a termőföld súlyosan szennyezett a gyapotföldeken évtizedekig használt rovarirtószerektől. Az egykori tófenékről a szél évente 75 millió tonna, sóval és mérgező vegyületekkel kevert port fúj szét egész Közép-Ázsiában. 21
Madagaszkár példája - A favágás a földművelés, legeltetés, tűzifa gyűjtése, fakitermelés, export-növénytermesztés, marhatartás és bányászat céljából rendkívüli méreteket öltött. - 1950 és 1985 között a sziget erdeinek fele eltűnt, - 1985-re az eredeti erdőknek már csak 34%-a maradt fenn. - Jelenleg 15%-a van meg az eredeti erdőborításnak. - 400 km-re Afrikától keletre a világ 4. legnagyobb szigete. - Elszigeteltsége miatt biológiailag az egyik leggazdagabb terület: a Föld állat- és növényvilágának 5%-a élt a szigeten, melyeknek több mint 80%-a őshonos. - Az 1950-es évek előtt még csak a környezetükkel egyébként harmóniában élő földművesek irtották az erdőt, ám azóta elképesztő mértékben megnőtt ez az arány. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Következő héten: Hulladékgazdálkodás 22