EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 24.6.2013 A7-0234/2013 JELENTÉS az Adriai- és a Jón-tenger halászati stratégiájáról (2012/2261(INI)) Halászati Bizottság Elıadó: Guido Milana RR\941299.doc PE502.115v03-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY... 3 INDOKOLÁS... 12 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE... 14 PE502.115v03-00 2/14 RR\941299.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Adriai- és a Jón-tenger halászati stratégiájáról (2012/2261(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre (EUMSZ), tekintettel az adriai- és jón-tengeri stratégiáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0713), tekintettel a földközi-tengeri halászati erıforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekrıl, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló 2006. december 21-i 1967/2006/EK tanácsi rendeletre 1 és annak késıbbi módosításaira (a Földközi-tengerrıl szóló rendelet), tekintettel a közös halászati politikáról szóló 2012. február 6-i állásfoglalására, 2 tekintettel a közös halászati politika külsı dimenziójáról szóló 2012. november 22-i állásfoglalására, 3 tekintettel a 2008/56/EK irányelvre és a tagállamok azon kötelezettségére, hogy legkésıbb 2020-ra tegyék meg a szükséges intézkedéseket a tengeri környezet jó állapotának elérése vagy fenntartása érdekében, tekintettel 2012. július 3-i állásfoglalására az Unió makroregionális stratégiáinak alakulásáról: jelenlegi gyakorlatok és jövıbeli kilátások, különösen a földközi-tengeri térségben 4, tekintettel a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2011. március 8-i állásfoglalására, 5 tekintettel az integrált tengerpolitikáról (IMP) az elért eredmények értékelésérıl és az új kihívásokról szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására, 6 tekintettel a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2013)133), tekintettel az Új lendület az európai akvakultúra fenntartható fejlıdését szolgáló 1 HL L 409., 2006.12.30., 11. o. HL L 36., 2007.2.8., 6. o.; HL L 196., 2011.7.28., 42. o. 2 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0040. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0461. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0269. 5 HL L 347., 2011.12.30., 44. o. 6 HL C 70 E., 2012.3.8., 70. o. RR\941299.doc 3/14 PE502.115v03-00
stratégiának címő 2010. június 17-i állásfoglalására, 1 tekintettel az élıhelyvédelmi irányelv irányelvre, 2 tekintettel az integrált tengerpolitikáért felelıs európai miniszterek és az Európai Bizottság növekedést és foglalkoztatást célzó tengerészeti és tengerhasznosítási menetrendrıl szóló 2012. október 7-i nyilatkozatára (Limassoli nyilatkozat), tekintettel a Kék növekedés A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetıségei címő bizottsági közleményre (COM(2012)0494),, tekintettel az Európai Tanács 2011. június 23 24-i állásfoglalásaira, tekintettel a Földközi-tenger szennyezés elleni védelmérıl szóló egyezményre és ennek jegyzıkönyveire, 3 tekintettel az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája címő bizottsági közleményre (COM(2010)2020), tekintettel a Régiók Bizottságának egy új adriai jón-tengeri makrorégió fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. október 12-i saját kezdeményezéső véleményére 4, tekintettel a 12. Jón-tengeri Tanács alkalmával 2010. május 5-én elfogadott anconai nyilatkozatra, tekintettel az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményére (UNCLOS), tekintettel a FAO 1995 októberében elfogadott, felelısségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexére, tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a halászati ágazatban végzett munkáról szóló 199. számú ajánlására, tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0234/2013), A. mivel az Adriai- és Jón-tenger partjai mentén 5 hét ország, köztük három tagállam (Olaszország, Görögország és Szlovénia), egy leendı uniós tagállam (Horvátország), egy tagjelölt ország (Montenegró) és két lehetséges tagjelölt ország (Albánia és Bosznia- Hercegovina) helyezkedik el; 1 HL C 236 E., 2011.8.12., 132. o. 2 A Tanács 92/43/EGK irányelve, HL L 206., 1992.7.22., 7 50. o. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0128. 4 COTER-V-016 vélemény, elıadó: Spacca (ALDE IT), 2011. október 5 A Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) a Jón-tenger déli határaként a Passero-fok (Szicilia) és a Tenaronfok (Görögország) közötti vonalat jelöli meg. PE502.115v03-00 4/14 RR\941299.doc
B. mivel a határokon átnyúló együttmőködés alapvetı fontosságú a halászati tevékenységek közös kezelésének kialakítása és a halászati erıforrások fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében; C. mivel habár néhány adriai ország speciális területeket alakított ki, az Adriai- és a Jóntenger medencéjének jelentıs részét továbbra is nemzetközi vizek alkotják; D. mivel a Parlament az Unió makroregionális stratégiáinak alakulásáról szóló legutóbbi állásfoglalásában hangsúlyozta, hogyan tud egy adriai jón-tengeri makroregionális stratégia a nyugat-balkán országok közötti megbékélés jelentıs tényezıjeként fellépni és hozzájárulni ezen országok uniós integrációjához, lehetıvé téve ily módon az egész földközi-tengeri medencére érvényes egységes politika folytatását; E. mivel az anconai nyilatkozatot aláíró államok felkérték az Európai Bizottságot, hogy alakítson ki makroregionális stratégiát az adriai jón-tengeri régió számára a Balti-tenger (2009), a Duna (2010) és az Atlanti-óceán (2011) vonatkozásában a Bizottság által korábban javasolt makroregionális stratégiák 1 mintáját követve; F. mivel 2011. június 23 24-i állásfoglalásában a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttmőködésben folytassák a lehetséges jövıbeli makroregionális stratégiákkal kapcsolatos munkát, különösen az adriai- és jón-tengeri régió tekintetében ; G. mivel egyik legutóbbi véleményében a Régiók Bizottsága felkérte a Parlamentet, hogy támogassa egy adriai jón-tengeri makrorégióra irányuló uniós stratégia kialakítását, amely figyelembe veszi azokat a nagy kihívásokat, melyekkel e területnek szembe kell néznie, különösen a halászati és az akvakultúra-ágazatot illetıen; H. mivel a halászat hagyományosan fontos ágazat az Adriai- és a Jón-tenger partjain fekvı régiók nagy része számára, és e területek halászati tevékenységeit jelenleg a Földközitengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) és az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) irányítja; I. mivel az Adriai-medence geofizikai alakzatára és elsısorban az északi részre elsısorban a sekély és homokos tengerfenék jellemzı, amely csak a partoktól több mérföld távolságban ér el nagyobb mélységet, a Jón-medence és különösen a 2000 méteres mélységet elérı GSA 18 és 19 területek (GFCM földrajzi alterületek) geofizikai alakzata hasonló, mint a Földközi-tenger többi részén; J. mivel az adriai jón-tengeri medencében folytatott halászatra a vegyes halászat, azaz különbözı halászeszközöket alkalmazó halászati tevékenységek jellemzık, mint a kisüzemi halászat, a tengerfenéki merevítırudas vonóhálóval folyó halászat, a nyílt tengeri, vízközi vonóhálóval folyó halászat és a hobbihorgászat; K. mivel az Adriai-tengerben rendkívül sok honos halfaj él; mivel azonban a halászati erıkifejtés és/vagy a környezetszennyezés megnövekedése súlyos problémákat okozott a halállományokban és általában a halászati ágazatban, különösen az Adriai-tenger északi részének olaszországi partvidékén; 1 COM(2009)0248, COM(2012)0128, COM(2010)0715 és COM(2011)0782. RR\941299.doc 5/14 PE502.115v03-00
L. mivel továbbá az utóbbi években az adriai jón-tengeri medencében is jelentısen emelkedett a tengeri akvakultúrák száma, noha ez számottevı környezeti és térbeli ellenállásba ütközött, továbbá nem mindegyik terület alkalmas nyílt tengeri tenyészetek felépítésére és/vagy egyeztethetı össze más tevékenységekkel; M. mivel született már néhány hatékony kezdeményezés az adriai-tengeri felelısségteljes halászat támogatására irányuló tudományos együttmőködést elımozdító regionális együttmőködésre, mint például az ADRIAMED 1 ; N. mivel sok uniós tagállamban nemzeti vagy regionális szinten hiányoznak a szabályozott városrendezési tervek, amelyek szabályoznák a part menti és tengeri beruházásokat, és átlátható módon megjelölnék az akvakultúra-telepek számára kijelölt zónákat, elkerülhetıvé téve ily módon a más gazdasági ágazatokkal (turizmus, mezıgazdaság vagy part menti halászat) szembeni könnyen elıre látható érdekellentéteket; O. mivel az Adriai-tenger védett tengeri és parti területeinek hálózata (AdriaPAN) egy olyan kezdeményezés, amely a gazdálkodási hatékonyság és a tervezési képesség partnerség révén történı javítására irányul; P. mivel az Adriai- és a Jón-tengerre vonatkozó tengerpolitikák integrált megközelítésének kialakítását valamennyi part menti állammal folytatandó párbeszédnek és partnerségnek kell kísérnie, tekintve a tengeri tevékenységek és közös erıforrások határokon átnyúló jellegét; Általános megfontolások 1. kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésével a Parlament teljes jogú társjogalkotóvá vált a halászati és akvakultúra-ágazatban és ezt a szerepét teljes mértékben ki is akarja használni a közösségi, regionális és régióközi szintő halászat irányainak meghatározásakor; 2. úgy véli, hogy egy, az Adriai- és a Jón-tengerre irányuló stratégiának különös figyelmet kell fordítania a halászati és akvakultúra-ágazat fenntartható fejlıdésére és növekedésére, valamint a foglalkoztatásra; 3. úgy véli, hogy egy, az Adriai- és a Jón-tengerre irányuló stratégiának törekednie kell a környezet védelmének és megırzésének biztosítására; 4. üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta a keretszabályok elfogadásához szilárd alapul szolgáló 2012. december 3-i közleményt, amelyek hozzájárulnak az Adriai-és Jón-tenger mentén fekvı országok és régiók intenzívebb együttmőködéséhez egy felelısségteljes és a part menti közösségek szempontjából gazdaságilag fenntartható halászat érdekében; 1 Az ADRIAMED-projekt a FAO regionális projektje, amelyet az olasz mezıgazdasági, élelmezésügyi és erdıgazdálkodási minisztérium és az Európai Bizottság támogat. A projekt célja a tudományos együttmőködés elımozdítása az Adria-tenger térségének országai között (Albánia, Horvátország, Olaszország, Montenegro és Szlovénia), a felelısségteljes halgazdálkodás magatartási kódexével összhangban. PE502.115v03-00 6/14 RR\941299.doc
5. úgy véli e tekintetben, hogy az integrált tengerpolitikának (IMP) alapvetı szerepet kell játszania az Adriai- és a Jón-tengerre irányuló hosszú távú stratégiai politika kialakításában, amelynek célja a fenntartható tengeri és tengerészeti növekedés, valamint a tengeri ökoszisztéma jövıbeli generációk számára történı megóvása; 6. úgy véli továbbá, hogy a tengeri területrendezés az Adriai- és a Jón-tengeren és különösen az Adriai-tenger északi részén folytatott emberi tevékenységek térbeli és idıbeli elosztására vonatkozó nyilvános elemzési és tervezési folyamatként alapvetı fontosságú a halászati ágazat más kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatos fenntartható jövıje szempontjából; 7. megerısíti egy erre a fontos tengeri medencére irányuló makroregionális stratégia megvalósítására irányuló kötelezettségvállalását, mivel az elımozdítaná az érintett partvidéki régió lakossága elıtt álló közös kihívások és problémák kezelését, valamint e terület gazdasági fejlıdését és európai integrációját; 8. úgy véli, hogy az EU valamennyi, az adriai jón-tengeri medencére irányuló pénzügyi programjának és eszközének 1, valamint elıcsatlakozási támogatási eszközeinek (IPA) összeegyeztethetıeknek kell lenniük és azokat a lehetı leghatékonyabban kell felhasználni annak érdekében, hogy a területen mőködı halászati vállalkozások és szereplık valós hozzáadott értéket nyerjenek; 9. szilárd meggyızıdésének ad hangot, hogy az adriai jón-tengeri felelısségteljes és fenntartható halászat érdekében kifejtett valamennyi erıfeszítés katalizátorként mőködhet az érintett országok part menti és vidéki területeinek fejlıdése szempontjából, valamint hozzájárulhat a kiegészítı termelıtevékenységek fejlıdéséhez mint amilyen például a horgászturizmus, amelynek keretében szakképzett halászok turisztikai vagy tanulmányi céllal körbeviszik halászhajójukkal az embereket, teljes összhangban maradva magának a medencének az ökológiáját és a biológiai sokféleségét tiszteletben tartó fenntartható halászat elveivel; 10. úgy véli, hogy a barcelonai egyezmény és annak az integrált partiövezet-gazdálkodásról szóló, 2011 márciusában hatályba lépı jegyzıkönyve példaként szolgálhatnak arra nézve, hogy egy integrált politika kötelezıvé váljon az Adriai- és a Jón-tenger mentén fekvı tagállamok számára; 11. úgy véli, hogy az adriai jón-tengeri medence halállományaira, azok mozgására és eloszlására, illetve a hobbihorgászati tevékenységekre vonatkozóan rendelkezésre álló információk nem kielégítıek, és felszólítja az illetékes hatóságokat és kutatóintézeteket, hogy tegyenek meg mindent e hiányosságok kiküszöbölése érdekében; 12. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további intézkedéseket a tengeri környezettel és a halászattal kapcsolatos kutatási programok elımozdítása érdekében, és ösztönözze e programok eredményeinek felhasználását és terjesztését; 13. úgy véli, hogy a különbözı régiók közigazgatási szervei között kereskedelmi ügyekben 1 Strukturális alapok (ERFA, Kohéziós Alap, ESZA, EHA/EGAA), valamint a 7. keretprogram és LIFE+. RR\941299.doc 7/14 PE502.115v03-00
folytatott együttmőködés sikeres példái 1 bevált gyakorlatokként szolgálhatnak és kiterjeszthetık más alkalmazási területekre a halászati és akvakultúra-termékek, különösen pedig a helyi termékek jobb nyomon követhetıségének, megtérülésének és kereskedelmének a garantálása tekintetében; 14. támogatja valamennyi érdekelt részvételét egy fenntartható és produktív halászati ágazat ezen a területen történı kialakítása érdekében; 15. úgy véli, hogy az adriai jón-tengeri medence halászati és akvakultúra-ágazatának fenntartható fejlıdése, valamint a part menti közösségek foglalkoztatásának növelése szempontjából elengedhetetlen a nık által a halászati ágazatban végzett fontos munka elismerése, a nık szakképesítésének támogatása, valamint a nık bevonása a part menti akciócsoportokba és termelıi szervezetekbe; 16. kéri olyan ösztönzık bevezetését, amelyek e terület fiataljait a halászati és akvakultúraágazatba vonzzák és támogatják ıket e tevékenységek gyakorlásában; 17. rámutat, hogy a Parlament az elmúlt idıszakban már felhívta a figyelmet egy egyszerőbb, koherensebb és átláthatóbb jogalkotás szükségességére az akvakultúra tekintetében, amely megszüntetné az uniós akvakultúra-ágazat teljes potenciáljának fejlıdését eddig hátráltató akadályokat, és hogy ez egyértelmő és egymásnak nem ellentmondó közösségi és nemzeti jogszabályokat, valamint a tagállamok által jól meghatározott tengeri területrendezési terveket követel meg, összhangban a GFCM által nemrégiben elfogadott iránymutatásokkal 2 ; 18. emlékeztet, hogy az akvakultúra-ágazat célzott fejlesztése a szezonális változásoktól nem függı munkahelyeket teremthetne az adriai jón-tengeri medence nyáron erıs turisztikai vonzerıvel bíró part menti régiói számára, ily módon jelentısen hozzájárulva a foglalkoztatáshoz; 19. hangsúlyozza, hogy az akvakultúra-tevékenységek kibıvítése, amelyet az összes vonatkozó uniós jogszabálynak teljes mértékben megfelelve kell végrehajtani, nem áshatja alá a 2008/56/EK irányelvnek megfelelı jó környezeti állapot elérését; 20. emlékeztet, hogy a halállományoknak és a tengeri környezetnek a szennyezéstıl és a túlés/vagy illegális halászat elleni védelme csak a tengeri tevékenységek információs és felügyeleti rendszerét magában foglaló integrált hálózat kialakítása révén valósítható meg, szoros együttmőködésben az érintett államokkal és part menti régiókkal; Részletes megjegyzések 21. sürgeti az adriai jón-tengeri medence part menti országait, hogy mőködjenek együtt a terület sajátos felszíni domborzatára és tengermélységére, a különbözı tengeri fajok 1 Például a halászati és akvakultúra-termékek társadalmi-gazdasági megfigyelıközpontja az Adriai-tenger északi részén. 2 A GFCM 36. ülésén (2012. május) elfogadott GFCM/36/2012/1 sz. állásfoglalás: Guidelines on Allocated Zones for Aquaculture. PE502.115v03-00 8/14 RR\941299.doc
jelenlétére és eloszlására, valamint a különbözı halászati technikákra vonatkozó átfogó áttekintés elkészítésében annak érdekében, hogy egy jobb halászati gazdálkodás alapjául szolgáló átfogó nézıpontot lehessen kialakítani és támogatni lehessen a halászati tevékenységek megerısítését egy jövıbeli makroregionális stratégia keretében; 22. sürgeti tehát a Bizottságot, hogy mihamarabb, de legkésıbb 2013-ig fogadjon el az Adriai- és a Jón-tenger vonatkozásában egy makroregionális alapú tengeri stratégia konkrét alkalmazására irányuló cselekvési tervet, kiemelve, hogy a halászati ágazat e stratégia egyik prioritását kell hogy képezze, figyelembe véve a sajátos felszíni domborzatot, és hogy kösse össze ezt a cselekvési tervet a regionális politikával, az Unió integrált tengerpolitikájával és az európai összekapcsolódási eszközzel annak érdekében, hogy maximalizálja annak kiegyenlítı hatását; 23. felszólítja a Bizottságot, hogy a közeljövıben nyújtson be rendeletjavaslatot, amely közös technikai intézkedéseket határoz meg az adriai jón-tengeri medencében való halászat, az e területen engedélyezett halászati erıkifejtés, halászati idı, halászeszközök és más vonatkozó irányítási intézkedések vonatkozásában; 24. sajnálja, hogy a tagállamok nem használták ki jobban ezeket az egyéni gazdálkodási terveket, amelyek lehetıvé teszik bizonyos általános szabályok felfüggesztését és az egyedi jellemzık figyelembevételét; úgy véli, hogy ez jelentısen megkönnyítette volna a helyi gazdálkodást és értékes adatokat szolgáltatott volna a különbözı területek helyzetérıl, lehetıvé téve a megfelelı változtatások bevezetését; kéri ezért a part menti tagállamokat, hogy folytassanak hatékony együttmőködést egymással és a Bizottsággal a halászati irányítási intézkedések frissítését és folyamatos alakítását illetıen; 25. felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen különleges két- vagy többoldalú megállapodások elérésére irányuló állandó párbeszédet az adriai jón-tengeri medence harmadik országaival annak érdekében, hogy továbbfejlesszék a szabályok és a halászati gazdálkodás harmonizálását, és elérjék az Unió földközi-tengeri közös halászati politikája által kitőzött célokat, teljes mértékben kihasználva a nemzetközi és regionális halászati szervezetek által nyújtott együttmőködési keretet; rámutat, hogy az Adriai- és a Jóntengerre irányuló stratégia csak akkor nyújthat hozzáadott értéket, ha a partjai mentén húzódó valamennyi uniós és harmadik országot figyelembe veszi; 26. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elı az EU közös halászati politikájának a célkitőzéseit, nevezetesen legkésıbb 2020-ig valamennyi halállomány esetében a maximális fenntartható hozam feletti szint elérését, valamint a harmadik országokkal szemben ösztönözze az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazását; 27. kéri a Bizottságot, hogy fokozza a megóvásra irányuló bevált gyakorlatok cseréjét a part menti országokkal, és mozdítsa elı a leginkább veszélyeztetett fajok helyreállítására szolgáló védett tengeri területek létrehozását; 28 felszólítja a Bizottságot, hogy az Adriai- és a Jón-tenger mentén fekvı harmadik országok viszonylatában mozdítsa elı a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv célkitőzéseit, nevezetesen hogy legkésıbb 2020-ra tegyék meg a szükséges intézkedéseket a tengeri környezet jó állapotának elérése vagy fenntartása érdekében; RR\941299.doc 9/14 PE502.115v03-00
29. e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze az Adriai- és a Jón-tenger mentén fekvı tagállamokat ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazó tengervédelmi stratégiák kialakítására és végrehajtására, amelyek biztosítják, hogy a környezeti szempontok a tengeri környezetre hatással levı különbözı politikák integráns részévé váljanak, figyelembe véve a szomszédos harmadik országok tengervízminıségére kifejtett határokon átnyúló hatásokat; 30. emlékeztet, hogy mind a jövıbeli Európai Tengerügyi és Halászati Alap adatgyőjtési programjain, mind az Unió különbözı kutatási programjain keresztül rendelkezésre áll finanszírozás a tengeri környezettel és a halfajokkal kapcsolatos tudás bıvítésére, valamint a halászati tevékenységekbe történı hatékonyabb innováció és jobb gyakorlatok bevezetésére; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy alakítsanak ki projekteket ezeken a területeken, és úgy véli, hogy a part menti uniós és harmadik országok közötti fejlett együttmőködés olyan érdekes kezdeményezésekhez vezethet, amelyekbıl a tagállamok projektjei révén a teljes adriai jón-tengeri medence részesülhet; 31. kéri a Bizottságot, hogy mérlegelje egy ad hoc finanszírozási keret létrehozásának lehetıségét együttmőködésben az Európai Beruházási Bankkal és a FEMIP-pel 1 szerzett tapasztalatok segítségével ezen stratégia fellépéseinek és célkitőzéseinek megvalósítása érdekében azért, hogy az új költségvetési eszközök elfogadása révén jelentkezı bonyolultsági tényezık elkerülhetıek legyenek; felszólítja a Bizottságot továbbá, hogy fontolja meg projektkötvények és a köz- és magánszféra közötti partnerség használatának a lehetıségét a finanszírozás rendkívül megfelelı eszközeként; 32. felkéri a Bizottságot, hogy javasolja az Adriai- és a Jón-tengerre irányuló különleges konzultatív szervek felállítását a már megalakult földközi-tengeri regionális tanácsadó testületben, az Olaszországban alapított Distretti del mare (tengeri körzetek) projekt 2 pozitív tapasztalatai alapján (mint az Adriai-tenger északi részén 2012-ben alapított tengeri körzet, amellyel e terület halászati ágazatának politikai, gazdasági, szociális és környezeti szempontú közös és összehangolt irányítását végzik); 33. felkéri a Bizottságot, hogy a tengeri területrendezésrıl szóló jövıbeli jogszabályjavaslatába foglaljon bele olyan intézkedéseket, amelyek megkövetelik a tengerparti tagállamoktól a területükön már létezı környezetvédelmi és turizmusvédelmi normatívák összegyőjtéséhez hasznos intézkedések végrehajtását, és a többi területen, ahol nincsenek érvényben ezek a szigorítások, fogadjon el a tengeri és a tengerparti térségek kezelésére irányuló fejlesztési terveket, amelyek meghatározzák e területek használatának elfogadhatóságát és összeegyeztethetıségét az akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalatok felállításához megfelelı területekhez való hozzáférés megkönnyítése céljából; 34. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre az Adriai- és a Jón-tengerre irányuló különleges munkatervet, amelyben meghatározza a régió jövıbeli célkitőzéseit, ahogyan 1 Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz 2 A Distretti del mare projektek célja az állam és a régiók között a halászati és akvakultúra-ágazat fejlesztése és támogatása területén folytatott együttmőködés megerısítése, valamint a halászati ágazatban dolgozó termelıkkel és vállalkozásokkal való partnerség elımozdítása. PE502.115v03-00 10/14 RR\941299.doc
az a Földközi-tenger esetében jelenleg történik (IMP-MED projekt); hangsúlyozza, hogy e munkatervet az ETHA-ból finanszírozható projektként kell kezelni; 35. sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki szankcionáló intézkedésrendszert, hogy szankcionálni lehessen azokat a tagállamokat, amelyek nem teljesítik adatgyőjtési és - továbbítási kötelezettségüket vagy vizeiken vagy saját halászflottájukon belül képtelenek kezelni a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot; 36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. RR\941299.doc 11/14 PE502.115v03-00
INDOKOLÁS E jelentés célja az adriai jón-tengeri medence halászatára és akvakultúrájára irányuló új közösségi stratégia kidolgozásának elımozdítása és hozzájárulás azon fenntartható tevékenységek fejlesztéséhez, amelyek pozitív hatással vannak a part menti közösségekre és szárazföldi területekre. Az Adriai-tenger és a hozzá kapcsolódó Jón-tenger jelentıs tengeri területet képez, amelynek partjain hét ország osztozik: három uniós tagállam (Olaszország, Görögország, Szlovénia), egy közeljövıben csatlakozó ország (Horvátország), egy tagjelölt ország (Montenegró) és két lehetséges tagjelölt ország (Albánia és Bosznia-Hercegovina). Annak ellenére, hogy ezek az országok mindig is élénk gazdasági és társadalmi kapcsolatokat ápoltak egymással, amit legutóbb még az EU-hoz való csatlakozási folyamat is erısített, az adriai jón-tengeri térség gazdaságilag, környezetileg és kulturálisan továbbra is heterogén képet mutat. A szomszédos országok ma sok forráson, többek között a halállományon osztoznak, ezért különbözı, a halászati és akvakultúra-ágazathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó kihívással kell szembenézniük, mint például a tengerszennyezéssel, a part menti erózióval, a part menti térségek gazdasági fejlıdésének egyenetlenségeivel, a növekvı urbanizációval stb. Bár néhány adriai ország speciális területeket alakított ki, az Adriai-tenger medencéjének jelentıs részét továbbra is nemzetközi vizek alkotják. Az a tény, hogy a tagállamok felségvizein túl (azaz a parttól számított legfeljebb tizenkét tengeri mérföldön túl) nincsenek közösségi vizek, szorosabb nemzetközi együttmőködést kíván meg a szomszédos országoktól a halászati tevékenységek közös kezelésének kialakítása és a fenntartható kiaknázás érdekében. Bár vannak sikeres példák a régióközi együttmőködésre, a régió problémáinak hatékony kezelésére még nem került sor. A régióközi együttmőködés néhány modellje amelyekre vonatkozóan az Európai Bizottság már javasolt makroregionális stratégiákat bebizonyította, hogy a bevált gyakorlatok és kezdeményezések elımozdítása pozitívan és viszonylag gyorsan hathat vissza más területekre, sıt egyenesen az egész régióra. A Bizottság nemrégiben fogadta el az adriai- és jón-tengeri stratégiáról szóló közleményt, amelyben a fenntartható halászat elımozdítása a négy stratégiai pillér egyikét képezi. Véleményünk szerint ennek alapján az adriai jón-tengeri medence vonatkozásában is el kellene kezdeni egy olyan makroregionális közösségi stratégia kialakítását, amely a halászati és akvakultúra-ágazat tekintetében figyelembe veszi e tengeri medence sajátosságait, különleges felszíni domborzatát, amelyet viszonylag sekély és homokos tengerfenék jellemez, lagúnáit, szigeteit és parti régióit. Felszólítjuk tehát a Bizottságot, hogy mihamarabb fogadja el a vonatkozó cselekvési tervet, valamint e makrorégió halászati tevékenységeinek kezelésére irányuló rendeletet. PE502.115v03-00 12/14 RR\941299.doc
RR\941299.doc 13/14 PE502.115v03-00
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma 18.6.2013 A zárószavazás eredménye +: : 0: 14 5 2 A zárószavazáson jelen lévı tagok A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) John Stuart Agnew, Antonello Antinoro, Kriton Arsenis, Alain Cadec, Chris Davies, João Ferreira, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Dolores García-Hierro Caraballo, Marek Józef Gróbarczyk, Ian Hudghton, Iliana Malinova Iotova, Werner Kuhn, Jean-Marie Le Pen, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Crescenzio Rivellini, Ulrike Rodust, Raül Romeva i Rueda, Struan Stevenson, Isabelle Thomas, Nils Torvalds, Jarosław Leszek Wałęsa Jean-Paul Besset, Izaskun Bilbao Barandica, Vito Bonsignore, Luis Manuel Capoulas Santos, Ole Christensen, Jean Louis Cottigny, Diane Dodds, Julie Girling, Rebecca Harms, Jim Higgins, Carlos José Iturgaiz Angulo, Patrick Le Hyaric, George Lyon, Barbara Matera, Gesine Meissner, Ana Miranda, Rareş-Lucian Niculescu, Jens Nilsson, Sławomir Nitras, Mario Pirillo, Anna Rosbach, Nikolaos Salavrakos, Antolín Sánchez Presedo, Ioannis A. Tsoukalas Salvador Garriga Polledo PE502.115v03-00 14/14 RR\941299.doc