Szombathely Bem József u. 33. OM 036460 ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
TARTALOMJEGYZÉK Küldetésnyilatkozat 3 I. Bevezető 5 I.1. Óvodánk bemutatása 5 II. Gyermekképünk, Óvodaképünk 9 II.1. Gyermekképünk 9 II.2. Óvodaképünk 10 II.2.1. Óvodai nevelésünk célja 11 II.2.2.1. Óvodai nevelésünk alapelvei 13 III. Óvodai nevelésünk feladatai 14 III.1. Egészségfejlesztési programtervünk 18 III.2. Az érzelmi-erkölcsi- közösségi nevelés 21 III.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 22 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei 23 IV.1. Személyi feltételek 23 IV.2. Tárgyi feltételek 24 IV.3. Az óvodai élet megszervezése 25 IV.3.1. Napirend 25 IV.3.2. Hetirend 26 IV.4. Óvodánk kapcsolatai 31 IV.4.1. A szülő, gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 32 IV.4.2. Más nevelési intézmények óvodánk kapcsolata 35 V. Óvodai életünk tevékenységformái és óvodapedagógusaink feladatai 37 V.1. Játék 37 V.2. Verselés, mesélés 39 V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 42 V.4. Rajzolás,festés, mintázás, kézi munka 43 V.5. Mozgás 45 V.6. A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelés 47 V.7. Munka jellegű tevékenységek 50 V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 51 VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 54 VII. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése az óvodában. 56 VII.1. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése 56 VII.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése 58 VII.3. A sajátos nevelési igényű gyermek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során 61 VII.4. Tehetséges gyermekek integrált nevelése óvodánkban 65 VII.5. Migráns gyermekek integrált nevelése óvodánkban 66 VIII. A program beválás vizsgálatának rendszere 67 IX. Helyi program hatályossági, törvényességi és legitimációs záradék 72 2
KÜLDETÉSNYILATKOZAT A gyermek minden érzelmi hatásra rendkívül fogékony, harmóniát kíván, azt, hogy minden felnőtt énjének legjobb részét fordítsa felé. (Szabó Magda) Az óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügyi nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Programunk a néphagyomány-ápolás, a népszokásokkal való ismerkedés, a bábjáték feltételeinek megteremtésére épül, nem idegen az életkortól, befogad mindent, ami művészi, ami szép, ízléses. Óvodánk minden dolgozójának nevelési alapelve: o tudásunk és a társadalmi értékek legjavát közvetítjük a felnövekvő nemzedék felé o óvodai nevelésünk a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartására irányul. o gyermekeinket szeretetteljes gondoskodás különleges védelem illeti meg o gyermekeinknek joga van testi és lelki szükségleteik kielégítésére o nevelésünk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő, mert elsősorban a család joga és kötelessége a gyermek nevelése o a szabad játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, önfejlődésének eszköze. Számunkra minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen alkotása az életnek. Küldetésünk, hogy a reánk bízott gyermekek lényét-énjét, ártatlan, őszinte személyiségét folyamatos, szerető kíváncsisággal tanulmányozzuk, és engedjük olyan közel magunkhoz, hogy belső kincseik, értékeik feltáruljanak előttünk, és ezeket mi az ő javukra, fejlődésükre fordítsuk. Nevelőtestületünk minden tudása és képessége arra irányul, hogy a reánk bízott gyermeket kivétel és megkülönböztetés nélkül óvjuk, védjük, szeressük, és minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Olyan biztonságos, elfogadó, fejlesztő, feltétel nélküli szerető környezetben élhessenek, fejlődhessenek, mely lehetővé teszi és elősegíti, hogy az általunk nevelt gyerekek testileg és lelkileg egészségesek, kiegyensúlyozottak, boldogok, sokoldalúan műveltek legyenek. Tudjanak nevetni, felfedezni, rácsodálkozni az őket körülvevő világra. 3
Éljenek a természettel harmóniában. Igaz értékeket tisztelő, embertársai felé forduló, egészséges önérvényesítéssel, ambícióval és mély felelősségtudattal rendelkező felnőtté váljanak. Olyan felnőtté, aki akar és tud is tenni kisebb és nagyobb közösségéért, az emberért, a természetért. Óvodapedagógusaink egész nevelőmunkáját áthatja a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való törődés, gondoskodás is: o a kiemelt képességű, tehetséges gyermekeink felismerése, gondozása o a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink egyéni szükségleteire épített differenciált pedagógiai eljárásaink segítségével, az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése o a sajátos nevelési igényű gyermeket is teljes értékű embernek tekintjük, és fogadjuk az Alapító Okiratban meghatározottak szerint Nyitottak vagyunk a környezetünkre, partnereink igényeit lehetőségeinkhez mérten figyelembe vesszük. Képesek vagyunk gyorsan reagálni a változó igényekre, erőforrásainkat ezen igények kielégítésének szolgálatába állítjuk. Építve saját hagyományainkra és erősségeinkre, továbbra is igyekszünk sikeresen reagálni a kihívásokra és a változó igényekre. 4
I. BEVEZETŐ I.1. Óvodánk bemutatása Óvodai nevelésünk pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy: óvodai nevelésünknek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. a gyermeket - mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Programunk megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramban foglaltaknak. Figyelembe vettük: a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, mert az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekeket nevel a mindenkori hatályos Alapító Okiratban foglaltak alapján. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programunk egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy intézményünk szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülhetnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom, a környezetünk, a gyermek harmonikus fejlődése érdekeinek figyelembevételével megfogalmaztunk. Ennek megfelelően programunkban gyermekközpontú pedagógiai elképzeléseket fogalmaztunk meg. Partnereink igényeit szem előtt tartva, olyan intézményként szeretnénk működni, ahol a szakmai felkészültség, igényes munkavégzés a meghatározó, amely biztosítja a képességek fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, valamint az iskolai életre való alkalmasságot. Arra törekszünk, hogy már az óvodába lépéskor pozitív hatások érjék a gyermekeket. Ennek megfelelően jól felszerelt csoportjainkban, barátságos, esztétikus környezetben fogadjuk gyermekeinket. Dolgozóink többsége sok éve óvodánkban tevékenykedik, így a családokkal szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Jó érzés, hogy volt óvodásaink közül sokan szülőként is ide íratják gyermekeiket. Szívesen várjuk a körzeten kívüli gyermekeket is. A nevelőtestület számára sikerélményt, belső elégedettséget jelent, ha a szülők nevelőpartnerüknek tekintenek bennünket, bizalommal fogadnak minket, az 5
óvodában otthonosan érzik magukat. A szülőket, családokat igyekszünk megnyerni munkánk segítésére, az óvodai élet gazdagítására, szükség esetén a nevelőmunka hatékonyabbá tételére. Folyamatosan feltárjuk azokat a vonzó tevékenységeket, módszereket, amelyek hatására a szülő minket választ. Olyan gyermeket szeretnénk nevelni, aki nyugodt, tele van élményekkel, önálló, kiegyensúlyozott. Ezért óvónőink egész munkáját áthatja a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, szeretete, megbecsülése, segítése. A játékot a kisgyermekkor legfontosabb és legfőbb tevékenységének, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének tartjuk, mely a kisgyermekek elemi, pszichikus szükséglete. Mottónk: Foglalkozzunk meleg, sugárzó szeretettel a gyermekekkel, s akkor ők csodára képesek. (E. Froom) Óvodánk az alapító okiratban megfogalmazottak szerint, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését végzi. Ennek megfelelően figyelembe vesszük, illetve programunkba beépítettük az ide vonatkozó irányelveket. Fontos feladatunknak tartjuk az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez kapcsolódó értékek elfogadását, toleráns, empatikus nevelői attitűd, optimális idejű beiskolázással az örömteli gyermekkor biztosítását minden gyermek számára. Figyelembe vesszük a nemzetiségi irányelveket, ha óvodánkba, ebbe a csoportba tartozó gyermeket íratnak. Óvodapedagógusaink érdeklődési köre a legszínesebb skálát mutatja. Van köztünk jelbeszédtolmács, drámapedagógia iránt érdeklődő, bábjátszó, népi kismesterségek ismerője-tudója, origamiban jártas, textil és üvegfestő, sportos, ének-zenét kedvelő, természetbarát. Ki-ki a maga területén végzett kiemelkedő munkájával járul hozzá a gyermeki személyiség kibontakoztatásához. Kiemelt nevelési területeink A néphagyomány-ápolás, a népszokásokkal való ismerkedést a szociokulturális környezetünkből adódóan tartjuk szükségesnek. A bábjáték óvodánk életében fontos szerepet játszik, hisz óvónői bábcsoportunk rendszeresen színesíti ünnepeinket előadásaival, gyermekeink nagy örömére. Óvodásaink maguk is szívesen báboznak. Valódi értéknek tekintjük óvodánkban, hogy: 6
őrizzük és ápoljuk a gyermekek igazi, teljesítménykényszer nélküli, szabad, játékos, ráérős gyermekkorát gondtalanságát, felnőtt létük egyik legfontosabb erőforrását. Nevünk mely jelképezi és kifejezi: óvodánk alaphangulatát meleg, színes egyéniséget sugároz kedvességet, derűt, nyugodt légkört áraszt a finoman árnyaltságot, differenciáltságot, a gyermek felé forduló szeretetteljes bánásmódot jelképezi a virágszirmok színessége a sok egyéni (óvónő, gyermek) különbségre, a tipikus érzelmi kifejezési formákra mutat rá a kreatív tehetség előtérbe állítását és elősegítését juttatja kifejezésre érdekességet, különbségeket, egyéni arculatot, valamint érzelemgazdagságot, lelki színességet. Hagyományaink: Óvodánk 1970 óta alakítja és bővíti hagyományrendszerét. Célunk, hogy hagyományainkkal is erősítsük az együvé tartozást, az óvodához való ragaszkodás érzését, közös értékeink tiszteletét. A gyermekek és a szülők javaslatait, értékválasztását is figyelembe vevő hagyományrendszernek nevelőmunkánkban nélkülözhetetlen közösségformáló ereje van. A szülői elvárások, igények összhangban vannak nevelési céljainkkal és kialakított gyakorlatunkkal. Tudatosan törekszünk arra, hogy a meglévő értékes hagyományok továbbépítése mellett új elemekkel is életszerűvé, közkedveltté tegyük óvodánkat. Évek óta óvodánkban a munkaközösségek szervezik az ünnepeinket, mindezt színesítik a bábcsoport előadásai Népszerűek a szülők körében a közös munkadélutánok, rendezvények Óvodásainknak kirándulásokat szervezünk A gyermekekkel együtt részt veszünk pályázatokon, kulturális és sportrendezvényeken Az óvodától búcsúzó gyermekeinktől elköszönünk 2007-ben megalapítottuk a Hétszínvirág Óvoda Közhasznú Egyesületet. Célunk az óvoda programjában megfogalmazott célok, feladatok támogatása Úgy gondoljuk, új dolgot tanulni mindig izgalmas és érdemes, mert eredményeképpen az óvoda céljait magasabb szinten képes teljesíteni, és a 7
partnerek, a helyi társadalom is elégedettebb lesz működésünkkel, szűkebb értelemben saját csoportunkon belül is eredményesebb munkát végezhetünk. Ezért óvodai nevelésünkben érvényesítjük az innovatív pedagógiai törekvéseket, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését. Megkötéseket csak a gyermek érdekében teszünk. II. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 8
II.1. Gyermekképünk A gyermekekhez fűződő hitvallásunk: Minden ember egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Hisszük, hogy minden gyermekünkhöz külön kulcs, külön bánásmód szükséges ahhoz, hogy sajátos tempójú és sajátos módú fejlődésüket elősegíthessük. Gyermekeink fejlődő személyiségek, fejlődésüket genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében gyermekeinknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Hisszük, hogy nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyermekben a felnőttet, akivé válhat. Hiányos tapasztalataival, a világról való szaggatott, hézagos tudásával ismerkedik a gyermek a világgal. Úgy észleli, ahogy egyes jelenségeiben megmutatkozik. Gyermekien látni annyi, mint önmagunkat látni: a legegyszerűbb dolgot is egyedi, egyszeri jelenségként, önmagában teljesnek. Nem muszáj, hogy tökéletes legyen, csak szerethesse, érthesse társait, és lehessen képessége az egyszerű szépséget, jóságot meglátni. A gyermekek saját érdekeiket nem képesek képviselni. Ezért illeti meg őket különleges védelem, ezért van joguk szükségleteik kielégítésére, és ezért fontos óvodánk számára, hogy érdekeiket minden elé helyezzük. Valljuk, hogy a gyermeki szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen jogaik érvényesülése, ezért a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Elősegítjük, hogy képességeiknek megfelelő ütemben fejlődhessenek. Gyermekeinknek joga van ahhoz, hogy: olyannak fogadják el, amilyen, feltétel nélkül, vagyis tiszteletben tartsák személyiségét, emberi méltóságát, továbbá, hogy felelősséggel bánjanak vele saját fejlődési ütemének, életritmusának megfelelően éljen egészségesen fejlődjön, hogy kérdéseire kielégítő választ kapjon, mindent megtapasztalhasson környezetében, mellyel tudásra tesz szert 9
az érzelmi biztonsághoz, nyugalomhoz, bizalomhoz a szeretethez, az elismeréshez, a megbecsüléshez hibázni, bírálni, elismerni, a sikernek örülni, másokat elfogadni, másokért felelősséget vállalni, másokat segíteni megismerni lehetőségeit, lehetőségeinek határait kommunikációhoz, önkifejezéshez esztétikai érzelmekhez megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez Gyermekeink jogainak, szükségleteinek és igényeinek kielégítése meghozza a békés, természetes ütemű fejlődést, önmaguk kiteljesedését, a világ megismerésének vágyát, az alkotó életvezetés megalapozását. II. 2. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Kiindulási pontjaink: Óvodánkba érkező gyermekek fogadása Figyelembe vesszük, hogy a gyermek családból, bölcsődéből vagy más közösségből érkezik. A befogadást azért tartjuk szükségesnek, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A befogadás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes családias légkör megtapasztalásával. A család legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, óvodáról. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy óvodásaink játékban gazdag, humorral teli szabad légkörben, sok szép élménnyel töltsék el óvodás éveiket. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető 10
Minden gyermek ismerje meg és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. A Hétszínvirág Óvoda szociális anyaöl legyen a gyermekek számára, ahol megilleti őket: a tisztelet, a szeretet, a megbecsülés, a bizalom a kiemelt figyelmet igénylő/ SNI, HH, HHH, migráns, tehetséges/ gyermekek elfogadása, megértése és az együttérzés a gondoskodás, az óvás, a védés a segítés és a megengedés a barátságosság, derű, béke, nyugalom, kiegyensúlyozottság és a harmónia a családias légkör ahol a nevelés alapja a szeretet, bizalom, elfogadás, tevékenységeken keresztüli tapasztalatszerzés Jóllét állapota Eredményes munkánkhoz felhasználjuk a mese, vers, ének, énekes játékok, gyermektánc, rajzolás, mintázás, kézi munka léleknemesítő erejét. A természeti, az emberi, tárgyi környezet megismerését úgy irányítjuk, hogy a gyermekek a közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, élményeket. Ismerve, hogy az óvodás gyermekek alapvető szükséglete a mozgás, biztosítjuk a mindennapi mozgás lehetőségét, hogy életkoruknak megfelelően fejlődjön keringési, mozgató,- és légzési rendszerük, valamint a csont- és az izomrendszerük, teherbíró képességük. Óvodai életünk tevékenységi formáiba beépítettük a néphagyomány-ápolást, a népszokásokkal, néptánccal való ismerkedést, a bábjáték feltételeinek megteremtését. Óvodapedagógusaink az évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezik meg az óvodai nevelés tartalmait. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget - mint a gyermek második mintaadó közössége/ azaz modell értékű/ az adott szociális állapotot figyelembe vételével. II.2.1. Óvodai nevelésünk célja: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, családias óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek 11
Elősegítjük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével/ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is/. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti óvodásaink környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodai nevelésünk céljainak megvalósítása érdekében gondoskodunk: óvodásaink nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése tudatosan és tervszerűen alakítjuk azokat az érzelmi, erkölcsi, közösségi és értelmi képességeket, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést hogy a gyermekek a felnőttekben megbízzanak, jó kapcsolat alakuljon ki köztük. Pedagógusok és az óvodában dolgozók példa- és modellértékű társak. Ők szervezik meg a gyerekek mindennapi életét, ők alakítják a megfelelő viselkedéskultúrát, magatartásformákat, és a megfelelő pozitív mintákat, értékeket ők mutatják meg a sérült kisgyermekek harmonikus személyiségfejlesztése, másságát elfogadó környezet biztosítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyes területen kiemelkedő teljesítményének felismerése és gondozása. A prevenció (megelőzés), a korrekció (javítás, korrigálás), és a kompenzáció (a kiesett funkciók mással való segítése), annak érdekében, hogy a gyerekek saját fejlettségi szintjükön sikeresen eligazodjanak az őket körülvevő világ dolgaiban. Célunk, hogy a gyerekek elfogadják a kiemelt figyelmet igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes legyen számukra. Ehhez a felnőtt viselkedése a megfelelő modell, mert ez válik a gyermek számára természetes viselkedésmóddá a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése a tehetséges gyermekek gondozása, tehetségének kibontakoztatása a migráns és a nemzetiséghez tartozó gyermekek beilleszkedésének elősegítése (ha óvodánkba íratják) II.2.2. Óvodai nevelésünk alapelvei 12
A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Alapelveink áthatják óvodánk nevelő munkáját, vezérlik minden tevékenységünket, és irányt mutatnak. Óvodai nevelésünk alapelveinek megvalósítása érdekében gondoskodunk: - gyermekeink szükségleteinek kielégítéséről - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről - a testi, lelki, egészségvédő, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori-specifikus alakításáról - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi érékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről - a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésén alapuló integráció lehetőségét - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok/migráns/ gyermekeinek óvodai nevelésünkben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 13
III. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Céljainkkal összhangban a nevelőtestület tagjaként egyetértünk abban, hogy közös, a mindennapi munkánkat meghatározó feladatunk az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése Ezen belül: az egészséges életmód alakítás az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása III.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés Egészséges életmódra nevelésünk célja, a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése, mely ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladatunk: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítás a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása a megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási ismeretek tudatosítása személyi és környezeti higiénia fejlesztése Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok a dajkák bevonásával az azonos gyakoroltatás érdekében megállapodnak a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében. Megteremtjük a nyugodt pihenés, alvás feltételeit. Az egészséges életmód alakítása közben jó alkalom adódik a párbeszéd kialakítására, a szóbeli utasítás megértésének és követésének megfigyelésére. Elősegítjük a gyermek és az óvodapedagógusok érzelmi kapcsolatának kialakulását, elmélyülését. 14
Az egészséges táplálkozás: Az óvodában a közétkeztetés, ellátási formaként biztosítja naponta az alapélelmiszereket, élelmiszercsoportokat. Figyelembe vesszük a gyermekek különböző táplálkozási szokásait, megismertetjük őket a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek ízével, jelentőségével. Figyelmet fordítunk az ételallergiás gyermekekre. Egész nap során biztosítjuk a folyadékot gyermekeink számára. Fontos feladatunknak tekintjük az étkezések kulturált lebonyolítását. Mindennapos testnevelés és testmozgás Séták, kirándulások szervezésével hozzájárulunk a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek életük nagyobb részét a szabadban tölthessék. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. Gondot fordítunk arra, hogy gyermekeink mozgástevékenysége jó hangulatú legyen, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. A mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játék áll. Napirendünkben fontos a levegőn való tartózkodás, ez időben a gyermekek spontán mozgásos tevékenységet végeznek. A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Gondoskodunk az óvodában megbetegedett gyermekekről. A szülőkkel szeretetteljes, jó emberi kapcsolatot próbálunk kialakítani, hogy a pszichés eredetű problémák okairól őszintén, nyíltan beszéljenek a gyermekek érdekében. Igyekszünk idejében felfigyelni a rendellenességekre, a betegségekre és erről tájékoztatjuk a szülőket. Törekszünk arra, hogy a gyermekek figyeljenek magukra és társaik testi épségére. Szem előtt tartjuk, hogy az egészség (szomatikus, pszichés és szociális) elégedettséget, harmóniát jelent. Fontosnak tartjuk a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Megteremtjük gyermekeink fejlődéséhez, fejlettségéhez szükséges egészséges környezetet. Törekszünk az udvaron lévő füves, betonos helyek, az asztalok és padok, a fajátékok rendeltetésszerű használatára. A berendezési tárgyakat, játékokat úgy válogatjuk össze, hogy lehetőleg kiküszöböljük a balesetveszélyt. A balesetveszélyre minden esetben felhívjuk a gyermekek figyelmét. Amennyiben az óvodában baleset történik, az elsősegély-nyújtást követően azonnal mentőt, orvost hívunk, illetve a szülőt haladéktalanul értesítjük. 15
Biztosítjuk az egyéb (óvoda épületében tárolt / mozgásfejlesztő eszközök udvari használatát (labda, kosárlabda ) A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a játékra, a különböző tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. Ügyelünk a megfelelő fény biztosítására, a csoportszoba rendszeres szellőztetésére. Gyermeki tevékenységek Folyamatosan védik és óvják környezetüket. A testápolási szokásoknak megfelelően tisztálkodnak, fogat mosnak stb. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. A WC-t rendeltetésszerűen használják. Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendőt használnak. Eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak. Használják az evőeszközöket, kultúráltan étkeznek. Vigyáznak saját holmijukra, öltöznek, gombolnak, cipőt húznak le-és fel. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre törekvés. Szívesen vesznek részt a mindennapos mozgásos játékokban A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva elrakják a helyére. Igényükké vált a mindennapos mozgás, mozgásos játék Szokásukká vált az eszközök, játékok rendeltetésszerű használata. Egészségfejlesztési programtervünk A teljes körű egészségfejlesztéssel, az intézményben eltöltött időben minden gyermeket részesítünk a teljes testi,- lelki jóllét, egészség, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő nevelésben. A mindennapos óvodai nevelésünk során az egészséget alapvető értékként állítjuk a programunkba. Tevékenységeinkben biztosítjuk az esélyegyenlőséget, fejlesztjük képességeiket és korrigáljuk életmódbeli különbségeiket. 16
Óvodánk az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermekek már előzetesen egészségvédő ismereteket hoznak magukkal a családból. Ezekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg. Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed a játékra, az óvodai foglalkozásokra, a szabadidő más lehetőségeire, megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra. Az egészségfejlesztést szolgáló tevékenységeink: zöldségek, gyümölcsök fogyasztása kirándulások séták mozgásos játékok szervezése, testedzés mozgásfejlesztő eszközök használata drámapedagógiai játékok szervezése közös rendezvényeken aktív részvétel Egészségfejlesztési programterv mérés, értékelés a gyermekek életkorának figyelembevételével: szívesen fogyaszt zöldséget szívesen fogyaszt gyümölcsöt szívesen fogyaszt tejtermékeket szívesen fogyaszt húst szívesen fogyasztja az egészséges pékárut állóképesség, növekedése mozgásfejlesztő eszközök spontán használata rendeltetésszerűen használja a berendezési tárgyakat, játékokat barátkozó, nyitott, társai iránt érdeklődő elfogadja, tolerálja a másságot alkalmazkodó képessége megfelelő ismeri a csoport szokásrendszerét alapvető viselkedési normákat ismeri és betartja indulatait képes kezelni, féken tartani kudarctűrő képessége megfelelő Módszere: megfigyelés Értékelés: megvalósulás szerint a csoport %-os arányában III.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 17
Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért arra törekszünk, hogy az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermekeket. Fontosnak tartjuk az óvodai közösségben megvalósuló szocializáció elősegítését és a szociális érzékenység fejlődését,- fejlesztését. Óvodánknak kiegészítő szerepe van a családi szocializáció mellett. Mindezért szükséges, hogy: gyermekeinket, már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; gyermekeink magatartásának alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógusaink és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése egyszerre segítjük a gyermekek erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és teret engedünk önkifejező törekvéseiknek a gyermeket elfogadásra, megértésre neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. Megvalósulásához: minél több lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, elősegítjük, hogy fejlődjön társas kapcsolatokra való képességük a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása óvodai életünk szervezésével segítjük gyermekeink erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás- és normarendszer megalapozása törekszünk arra, hogy kialakuljon a jóllét fenntartásának képessége az óvodai élet során formálódjon a stresszel való megküzdés képessége elősegítjük, hogy képesek legyenek arra, hogy pozitívan éljék meg a változásokat a gyermekek nyitottságára építve elősegítjük, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére a gyermeki magatartás alakulása szempontjából figyelembe vesszük, hogy az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel 18
Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Napirendünkkel a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket megteremtjük. Bátorítjuk a gyermekeket pozitív énképük kialakításában, csoportjainkban hagyományokat, szokásrendszereket, jelképrendszereket alakítunk ki, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Tervezzük ünnepeinket, amelyeket együtt várunk gyermekeinkkel. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy szüleikkel együtt ismerkedhessenek az óvodával. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek családból, bölcsődéből vagy más közösségből érkezik. A befogadást azért tartjuk szükségesnek, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A befogadás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes családias légkör megtapasztalásával. Ugyanilyen gonddal törődünk a bölcsődéből jött gyermekekkel is, az ott kialakult szokásokat fokozatosan közelítjük az óvodai élet szokásaihoz. Személyes kapcsolatot alakítunk ki ölbéli énekes játékokkal, mondókákkal, bábbal. Különös szeretettel vesszük őket körül pihenéskor (altatódal, mese). Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek elhozhassák magukkal azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak (EU szabványnak megfelelő). Saját játékaikkal, eszközeikkel az otthonosság érzését segítjük elő. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése: Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára egyéni sajátosságait figyelembe véve érthetővé, vonzóvá tesszük. Az együttneveléshez jó kapcsolatot teremtünk a szülőkkel. A gyermekeket segítjük abban, hogy el tudják fogadni az eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát jelenítjük meg. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, s azt úgy igyekszünk formálni, hogy az a közösség többi tagjához is kapcsolódjon. Minden gyermeket bátorítunk a csoporton belül a belső elégedettség, pozitív énképének kialakulásában, mert személyiségük alakulásának legfontosabb tényezője a társas kölcsönhatások milyensége. Elősegítjük a környezet felé irányuló reakciókból, hogy a gyermekek megerősítést, vagy elutasítást kapjanak saját viselkedésükre vonatkozóan. Örömünket a gyermekek felé dicsérettel jelezzük, a veszélyeket, problémákat félelemkeltés nélkül jelöljük meg. Biztosítjuk minden gyermeknek a személyes perceket. Választási lehetőséget adunk a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változtatásra képessé váljanak. 19
Elfogadjuk a gyermekek külső és belső tulajdonságait, ugyanolyan figyelemmel, szeretettel fordulunk minden egyes gyermek felé. Szem előtt tartjuk, hogy a jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. Feladataink a szociális érzelmek alakítása során: Tudatában vagyunk annak, hogy mi modellt, példaképet jelentünk a társas viselkedés alakulásában. Úgy szervezzük meg a gyermekek életrendjét és a közös tevékenységeket, hogy társas kapcsolataik alakuljanak, fejlődjenek. Arra törekszünk, hogy a gyermekek hozzánk fűződő viszonya érzelmi biztonságot jelentsen számukra, lehetővé tegye a nyugodt, harmonikus tevékenységet. Lehetőséget biztosítunk a társaikhoz való helyes viszonyulás gyakorlására, az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulásának érdekében. Figyelembe vesszük, hogy az igényes türelem, a következetesség, az elvárás, a bizalom, az elismerés nem csak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek segítségével megerősítünk olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint a pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. Fontos: az önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére irányuló nevelésünk az erkölcsi értékek alakítása a normák, felfogások beépülésén keresztül - a jó-rossz felismerése - az őszinteség, igazmondás - igazságosság, felelősségvállalás - a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetekben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett, megfelelő értelmezéssel párosulva, s a mi személyes példáinkon keresztül Gyermeki tevékenységek: Társaikkal együttműködnek, örömet szereznek, segítséget nyújtanak. Gyakorolják a társas érintkezés alapvető szokásait. Nyitottak, és képesek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges figyelemre. Őszintén elmondják örömüket, bánatukat. Érdeklődnek társaik iránt. Az új gyermekeket, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket szívesen, barátságosan fogadják. Tiszteletben tartják mások munkáját és annak eredményét. Az ünnepeket, hagyományokat óvodapedagógusaikkal, társaikkal közösen tervezik, ünneplik. 20
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és a cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyességet kötni. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Kialakulóban van a stresszel való megküzdés képessége, és a változásokhoz való pozitív viszonyuk. III.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekeink természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítanunk. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítjuk a gyermek változatos tevékenységét, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Feladatunk egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség- fejlesztése) 21
valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Az anyanyelv fejlesztését és a kommunikáció különböző formáinak alakítását helyes mintaadással az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségűnek tekintjük. Az anyanyelvi nevelés speciális segítője a logopédus. Rendszeres szűréssel felméri gyermekeink beszédértési, beszédészlelés szintjét, az előforduló beszédhibákat, és szükség esetén foglalkozik a gyermekekkel. 22
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI IV.1. Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó gyermekeink számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Tudatában vagyunk annak, hogy az elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent gyermekeink számára. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakember közreműködését igényeljük. Amennyiben óvodánkba migráns gyermeket íratnak, feladatunk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Óvodapedagógusaink a törvényben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek. Az együttdolgozók speciális szakmai ismeretei, beállítódása és irányultsága harmonikusan kiegészíti egymást. Szakmai teameket, munkaközösségeket alakítva elemezzük, értékeljük a különböző tevékenységeket, nevelési területeket a kitűzött célok, feladatok fejlesztésének érdekében. A programunkban megfogalmazott prioritásoknak, a továbbképzési tervben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően mindenki teljesítette a továbbképzési kötelezettséget. Nyitottak vagyunk az új ismeretek, módszerek befogadására, ezért továbbra is részt veszünk szakmai napokon, továbbképzéseken. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzá járul az óvodai nevelésünk eredményességéhez. Legszorosabban a gondozásban és egészséges életmódra nevelésben, a szokások rögzítésében, a gyermek testi szükségleteinek kielégítésében működnek együtt. Irányításunkkal a nevelőmunka területén is ellátnak részfeladatokat. Ők gondoskodnak a csoportszobák és a hozzájuk tartozó helyiségek higiéniájáról is. Csoportokhoz történő beosztásuknál is törekszünk a személyi állandóság elvének érvényesítésére. Az óvodai és egyéb munkakörökben is megfelelő végzettséggel rendelkező, feladataikat hozzáértéssel ellátó munkatársak dolgoznak. Nemzetiséghez tartozó gyermeket, ha óvodánkba íratnak, feladatunk, hogy megvalósítsuk a nemzetiségi, óvodai nevelés célkitűzéseit. 23
Ha migráns gyermeket íratnak óvodánkba, lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. IV.2. Tárgyi feltételek Épületünk 197O-ben az akkor érvényes normák alapján épült. Óvodánk tárgyi feltételrendszerét alapvetően jó színvonalúnak minősítjük, rendelkezünk a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Igyekszünk azokat folyamatosan bővíteni, újítani. Óvodánk épületét, helyiségeit, udvarát, oly módon igyekszünk berendezni, kialakítani, fejleszteni, hogy szolgálja gyermekeink biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Eszközeink lehetővé teszik óvodásaink mozgás és játékigényének kielégítését. A gyermekeket a harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. A gyermekek csoportszobái tágasak, világosak, esztétikusak. Mindegyikhez öltöző, mosdó, tartozik. Tornaszobánk a gyermekek mozgásának lehetőségét biztosítja. EU szabványnak megfelelő eszközökkel rendelkezünk (Ayres eszközök, labdák, mászókák, bordásfal, szőnyeg, fejlesztőeszközök, Mozgáskotta, stb.). Rendelkezünk fejlesztőszobával, ahol a logopédiai, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai munkához szükséges feltételeket, eszközöket biztosítjuk. Nagyméretű játszóudvarunkon favár-mászókák, csúszdák, homokozók, mérleghinták, állnak a gyermekek rendelkezésére. Különböző sporteszközök közül válogathatnak igényük, érdeklődésük szerint. Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít óvodánk dolgozóinak. Ennek megfelelően, az óvodai dolgozók szociális ellátásához, valamint a gazdasági feladatok ellátásához megfelelő számú, méretű helyiség áll rendelkezésre. Nevelői szobánk alkalmas a megbeszélések, értekezletek, egyéb rendezvények tartására, valamint a természettel kapcsolatos videofilmeket is itt nézhetik meg az érdeklődő gyermekek. Könyvtárunkat folyamatosan bővítjük szakirodalmi anyagokkal, folyóiratokkal, kiadványokkal A szülők számára esztétikus, családias fogadószobában biztosítjuk a személyes beszélgetéseket. 24
IV.3. Az óvodai élet megszervezése Gyermekeink nevelését a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg, teljes nyitva tartási idejében óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével. Gyermekcsoportok szervezése Csoportjaink életkori összetételének kialakítását a mindenkori jelentkezési arányok és a szülői igények határozzák meg: - barátok egy csoportba kerüljenek - testvérek szülői kérésre egy csoportba kerüljenek - bölcsődéből átjövő gyermekek igény szerint egy csoportban maradjanak. A csoportok szervezésénél figyelembe vesszük: - a nemek aránya tegye lehetővé a társas kapcsolatok alakulását - a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek száma egyenlő arányban legyen a csoportokban. Lehetővé tesszük, hogy a tanköteles életkort elérő gyermekek közül a beiskolázásra nem kerülők: - létszámtól függően saját csoportjukban maradjanak - barátaikkal együtt kerüljenek egy másik csoportba - beilleszkedésüket elősegítjük azzal, hogy a nyár folyamán együtt lehetnek leendő óvónőjükkel, csoporttársaikkal. Gyermekeink egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósítunk meg. IV.3.1. Napirend: Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van helyi szokásainkra, az igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki Napirendünk rugalmasságával, folyamatosságával lehetővé tesszük, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, és igény szerint végezzék a gyermekek a tevékenységeket, nem kell sokat várakozniuk, nem kell sietniük 25
Az egyes tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakításánál szem előtt tartottuk a játék kitüntetett szerepét. Ennek érdekében a következőket kellett megfontolnunk: - a gyermekek nagyobb része otthon nem reggelizik, így a reggeli kezdési ideje 7.30-nál későbbre nem tehető - a folyamatos reggelizést önkiszolgálással oldottuk meg, de az ebéd és az uzsonna időpontja meghatározott, ezért a naposi munka is szükséges - a célnak megfelelően, a csoportszobákat úgy rendeztük be, hogy a többféle tevékenységet végző gyerekek ne zavarják egymást (pl. a vizuális tevékenységek elkülönítve, kuckók kialakítása) - pozitívum még, hogy a gyerekek dönthetik el természetesen egy időegységen belül, hogy mikor kezdenek el, vagy fejeznek be egy tevékenységet - napirendünk természetes része, hogy rugalmasan változtatható. Óvodai életünk szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Tudatában vagyunk annak, hogy a gondozás folyamatában is nevelünk, építjük kapcsolataikat a gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését. Közben együttműködünk a gondozást végző többi munkatárssal. IV.3.2. Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő csoportjainkban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével óvodásaink napi életének megszervezéséhez. A hetirend a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a befogadás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Figyelembe vesszük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek napirendjének kialakítását, az egyéni fejlesztés időpontjait. Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, szolgálják. Óvodai nevelésünk a programunk alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. Ezek: óvodai csoportnapló, felvételi és mulasztási napló, a gyermek fejlődésének nyomon követése, egyéni differenciált fejlesztési napló 26
Napirendi keretek 6.15h-tól 7.30-tól reggeli folyamatosan JÁTÉK Szabadon választott tevékenységek logopédiai foglalkozás gyógypedagógus foglalkozásai mindennapos mozgásos játék 11.30-tól ebéd, pihenés előtti mese, zene pihenés 14.15h-tól 15.15h-tól csoportonként folyamatos felkelés uzsonna fakultációk JÁTÉK szabadon választott tevékenységek mozgás 16.45h- ig. 27