A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről *



Hasonló dokumentumok
Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat lehetséges szerepe a vidék fejlesztésében

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

A VIDÉK FÖLDRAJZI KÉRDÉSEI. Csatári Bálint 1. A vidék földrajzi kutatásának és fejlesztésének európai hangsúlyai

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

A tanyavilág jelene és jövője Magyarországon

EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Korszerű vidékfejlesztés

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?


A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Az EU programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A turizmus szerepe a Mátravidéken

várható fejlesztési területek

A területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Magyarország régióinak földrajza

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

rtípusok sben Csatári Bálint, geográfus MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét, Rákóczi út 3. Tel:

OPERATÍV PROGRAMOK

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

Energia alternatívák a kisvárosokban.

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

Közép-Dunántúli Régió

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és vidékink fejlesztése (elnöki köszöntő)

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján Február 19.

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben

AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában

Veszprém Megyei TOP április 24.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Térségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában. Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest

Hajdú-Bihar megyei tervezés


% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

A BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEIRE

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Vidéki járások versenyképessége Magyarországon. Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a és évi népszámlálás adatai alapján

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés

A vidékfejlesztési támogatások hatása a magyarországi térszerkezetre. DORGAI László UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HELYI TERMÉK, HELYI ÉRTÉK, HELYI GAZDAGODÁS NEMZETKÖZI VIDÉKFEJLESZTÉSI KONFERENCIA augusztus 17. Balatonkenese

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Átírás:

ELMÉLET MÓDSZERTAN DR. CSATÁRI BÁLINT A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről * Magyarország a magyar általános közfelfogás szerint vidékies ország. Jószerivel az egyetlen európai léptékkel is mérhető fővárosához, Budapesthez és annak szűkebb agglomerációjához viszonyítva az egész ország vidék. Sőt még az is igaz, hogy a nem budapestiek általában vidékinek érzik, tekintik s gyakran nevezik is magukat. Budapestről leutaznak vidékre, vidékről felmennek a fővárosba. Még a 100 000 főnél népesebb magyar nagyvárosokat is gyakran nevezik vidéki nagyvárosoknak, Budapesten kívül valamennyit. Ezek mögül a magyar közbeszédben és a mindennapokban használt, s végeredményben minőséget is kifejező jelzős szerkezetek mögül, mint vidéki ember, vidéki város, vidéki táj stb. gyakran kiérzik a magyar történelemből is eredeztethető bizonyos alá- fölérendeltségi viszony. Mindez utal a magyar vidék társadalmi-gazdasági elmaradottságára, gyakori kiszolgáltatottságára, illetve a vidéki társadalom kisebbségi érzésére, önbizalomhiányára egyaránt. Egyrészt a magyar nyelvben használt vidék szó, illetve fogalom sokféle közbeszédbeli, tudományos vagy politikai célzatú értelmezéséből és használatából, másrészt a vidék kifejezéseinek idegen nyelvekről magyarra történő fordításából számos probléma adódik. Mindenki a céljainak megfelelően, s nem mindig árnyaltan használja. Ez lassan akadályává válik annak is, hogy a tudományos és fejlesztő szervezetek megfelelő definíciók és szakmai-területi besorolások birtokában tegyék a dolgukat, gyakran éppen a konkrét vidékfejlesztést illetően. A vidék az általános magyar szakmai fogalomrendszer szerint legegyszerűbben Erdei Ferenc Szegedről szóló klasszikus könyvének címére is utalva a város vidékeként definiálható. E szerint a birtokos szószerkezet szerint a vidék eleve viszonyulást mutat, a vidéknek egy városhoz való sokszor bonyolult kapcsolódási rendszerét is kifejezi. A vidéken tehát legáltalánosabban ritka települési szövetű, egy városhoz tartozó nem városi tér értendő. Alapvető jellemzője a mezőgazdasági tájhasznosítás dominanciája, s falvai, szórványai részei egy város vonzáskörzetének. Magyarországon, az Alföldön, olyan nagy közigazgatási területű úgynevezett mezővárosok is kialakultak, amelyeknek nem volt klasszikus értelemben vett falvakból álló vonzáskörzete. Saját területük szórványaiból, tanyáiból csak 1950 után alakultak zárt beépítésű falvak. Ezek a mezővárosias térségek napjainkban is a magyar vidék egyik legsajátosabb részét alkotják. * A tanulmány az MTA Regionális Kutatások Központja megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián 2004. május 7-én elhangzott előadás szerkesztett változata.

A MAGYARORSZÁGI VIDÉKISÉGRŐL 533 A vidéket magát (jellegzetes angol kifejezése a countryside vagy rural area ) leginkább a benne lejátszódó jellegzetes és sajátos földrajzi folyamatok határozzák meg. Ezek a táj- és természetvédelemtől, a sajátos vidéki erőforrások (például víz- és rekreációs források) kihasználásán és a klasszikus vidékfeladatnak tekinthető élelmiszertermelésen át a lakó- és foglalkoztatási funkciókig, illetve a ma már modernizált vidéki életkörülményekkel jellemezhető tényezők (lakó-, másodikotthon- és üdülő-funkciók) kiteljesedéséig vezetnek. Mindezekkel együtt a város vidék viszony tekintetében kiemelten fontosak a területi (például gazdasági, közlekedési, ingázási) kapcsolatok, illetve fontos a szolgáltató- és ellátórendszerek vidékies terekre jellemző működése. A klasszikus faluföldrajz szerint a vidék egyfajta háttér, hinterland. Különleges települési, gazdasági és társadalmi környezettel, fejlődési sajátosságokkal bíró, a városiastól jellegzetesen elkülönülő tér. Természetesen más-más jellemzőkkel írható le e rurális tér a fejlett országokban, ahol már az 1950 60-as évekre lezárult a népesség városba áramlásának és a városok hagyományos térfoglalásának expanzív folyamata, s másként a Magyarországhoz hasonló félperiferikus országokban, ahol ez jórészt a szuburbanizáció révén még ma is tart. A vidék fogalma megközelíthető az e térre jellemző települések mérete, funkciói, épített környezete szerint is. Általában egyértelműen vidékies településeknek tekinthetők a szórványok (tanyák), a különböző méretű, alacsony beépítettségű és funkcióikat illetően egyre sokszínűbbé váló falvak, s számos tanulmány kompromisszumos mérőszáma szerint a tíz-, illetve húszezer főnél nem népesebb települések, a kisvárosok is. Sokan vélik úgy, miután a város meghatározása lényegesen egyértelműbb, hogy a falu egyszerűen mondva nem városi település, vidéki térség pedig az, ami nem városias. P. Cloke felfogása szerint falunak, illetve vidéknek tekinthető az a település és tér, amelyről az ott élők többsége azt gondolja, hogy vidéki. Így a vidéki funkciók sajátos megjelenése, tartalma, földrajzi képe, tudatosult látványa maga is fogalommeghatározó tényezőként vehető figyelembe (Cloke, 1983). Különösen, ha hozzávesszük az ilyen terekhez szorosan köthető sajátos életformát és -stílust, a társadalmi-rokoni kapcsolatokat, illetve az azok által keltett jellegzetes területi kohéziót, a környezet és a megélt vidéki tér sajátos minőségeit, imázsát, sőt jól érzékelhető területi-földrajzi identitását is. A magyarországi vidékek meghatározását célzó definíciós és vidékbesorolási kísérletek, illetve az azokról szóló viták közös vonása, hogy egyelőre elsősorban és csaknem kizárólag a mezőgazdaság és az agrártársadalom szemszögéből közelítik meg a problémát (Kovács Teréz, 1998; Romány, 1998; Fehér, 1998; Dorgai, 1998). Ez természetes is, hiszen nálunk e vidékproblémát még főleg azok az agrárátalakulásifejlődési tényezők határozzák meg elsősorban, amelyek a fejlett országokban két-három évtizede: a vidék elnéptelenedése, elöregedése, eltartóképességének csökkenése. Komoly problémaként merült fel e definíciós vitában is, hogy a tudományos besorolás igénye és az egységesítésre való törekvés hamar ellentmondásba kerülhet a különböző erősséggel artikulált gazdasági és politikai érdekekkel (Fehér, 1998). Így a vidékmeghatározásokat, -besorolásokat pusztán a remélt európai forrásszerzés is meghatáro-

534 DR. CSATÁRI BÁLINT zóan befolyásolhatja. Sőt az is, hogy szükségképpen mást kellene értenünk egy szakmailag sokoldalúan megalapozott, igényes, több tudományterület eredményén és konszenzusán alapuló vidékdefiníción, s mást azokon a különböző vidékbesorolásokon, -elhatárolásokon, amelyekhez a használt mutatók száma és súlyozása akár a különböző támogatásokkal elérendő célok függvénye is lehet (Dorgai, 1998). Nincs tehát igazán közös álláspontjuk a témáról vitázó magyar kutatóknak a vidékértelmezés települési és a térségi szintjeit illetően sem. A jellemzően vidéki települések együttese révén formált vidékitérség-fogalom területi egysége tekintetében azonban egyetértés mutatkozik a kistérséget illetően (Csatári, 2001). Az is biztos azonban, amit Gerhard K. Heilig, a laxemburgi IIASA 1 Európai Vidék Kutatás-Fejlesztési (ERD) programjának vezetője jelent ki: Az EU területének 80%-án élő 25%-nyi vidéki népesség sorsa, jövője a globalizáció előrehaladtával, a sokszínű természeti-táji és kulturális örökségével sokkal nagyobb értékeket és lehetőségeket tartogat, mint azt a békés farmerekről és a nyugodt vidéki tájakról szóló klisék nyomán az»elidegenedett városiak«gondolják (Heilig, 2001). A magyar vidékiség néhány területi jellemzője Abból kiindulva, hogy vidékies térség lehet tehát az, ami nem városias, amelynek sajátos táji adottságai vannak, települései jellemzően rurális jellegűek, településszerkezete dominánsan falusias, tanyás, központja elsősorban kisváros (vagy sajátos mezőváros), gazdaságának és intézményrendszerének területi koncentrációja alacsony, a mezőgazdaságának mint ágazatnak a dominanciája jellegzetes, sőt egyes térségekben kiemelkedő, társadalma pedig vidékinek érzi magát nos, mindebből kiindulva tekintsük át a magyar vidékiség néhány területi jellemzőjét. A vidéki, természetközeli környezet és védelme Egy olyan közepesen fejlett országban, mint Magyarország, a vidéki környezet fontos össztársadalmi értékként való megjelenítése és sajátos erőforrásként való figyelembevétele lassan halad előre. Nem véletlenül írja a hazánkról szóló, a belépés előtti legutolsó európai uniós országjelentés: Magyarországon a természetvédelem és a földhasznosítás közötti kapcsolatrendszer még nem teljes, a természet megőrzése még nem integrálódott a vidékpolitikába, s fejlesztésre szorul az agrár-környezetvédelmi rendszer is. A vidéki terek szempontjából hangsúlyosan fontos nemzeti parkjaink nagy része periferikus helyzetű vidéki tájon fekszik. Falusi településeik műszaki állapota gyenge, gazdaságuk pang, társadalmi helyzetük általában leszakadó. Mint felméréseink igazolják, az ezen elmaradott vidéki terekben található és szegény települési önkormányzatok számára a kialakított rezervátumok, a természet védettsége egyelőre nem jelent valódi vidéki fejlesztési tényezőt, erőforrást. Ehhez szinte egyáltalán nem rendelkeznek semmi- 1 International Institute for Applied Systems Analysis, Laxemburg, Ausztria. Alkalmazott rendszerelemzéssel foglalkozó nemzetközi intézet. Kutatási területei: környezet, gazdaságtan, technológia, társadalom. Nemzeti tagszervezetei szponzorálják (Afrikából, Ázsiából, Európából, Észak-Amerikából).

A MAGYARORSZÁGI VIDÉKISÉGRŐL 535 lyen helyi pénzügyi és szellemi erőforrással, sőt a nemzeti parkok szervezetei és az önkormányzatok közötti együttműködés is egyelőre jórészt csak formális (Csatári Kovács, 2003). Az egyik megoldást nyilvánvalóan az úgynevezett ökoszociális piacgazdaság bevezetése kínálná e sajátos vidéki területeken, mely révén az átalakuló európai agrártámogatási rendszerrel összhangban megnövekedhetne a környezetkímélő tájgazdálkodás jelentősége, különösen az úgynevezett érzékeny természeti területeken. Az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges magyar támogatási rendszer azonban a legalacsonyabb kvótát kérte és kapta e 2. pillért illetően a csatlakozás utáni első két évre. 1. ábra A 2004-ben csatlakozott országok 2004 2006-os közösségi agrártámogatási kereteinek 1 hektár mezőgazdasági területre vonatkoztatott értékei EU forrás (euro / ha mezőgazdasági terület / 3 év) 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2. pillér 1. pillér Szlovénia Csehország Szlovákia Lengyelország Málta Magyarország Ciprus Litvánia Észtország Lettország Átlag Forrás: Ángyán Ónodi Podmanicky, 2004. Ha a következő európai uniós tervezési periódusban (2007 2013) e sajátos tájegységek adottságaival erőteljesebben számoló, s a fenntartható tájfejlesztést és természetvédelmet maximálisan kiszolgáló mezőgazdasági finanszírozási és támogatási rendszert alkalmaznák, akkor mintegy duplájára bővülhetne a kedvezőtlen agráradottságú, de a kultúrtáji tekintetben igen értékes vidéki terek aránya s ez nem csak magyar vidéki környezeti kérdés. Ehhez egyúttal mérsékelni kellene a néha kibékíthetetlennek tűnő ellentétet, a jövőt nagyüzemi-piaci, illetve ökoszociális alapokon elképzelő agrárlobbik között. Csak ekkor nyílhatnak valóban új lehetőségek a tradicionális alapokon álló, a sokszínű és sajátos vidéki értékeket megőrző, sőt azokat újrateremtő, fenntartható tájgazdálkodás számára is. Az új európai irányzatok is efelé látszanak elmozdulni.

536 DR. CSATÁRI BÁLINT A másik megoldást a természetközeli falusi turizmus és a vidéki második otthonok rendszerének kialakulása jelenthetné. Bár a magyar társadalom részben persze anyagi okok miatt még mindig nem fedezte fel eléggé a magyar vidéket, fontos tény, hogy a belföldi falusi vendégforgalom lassan, de fokozatosan növekszik az utóbbi években. Azonban az országos átlagot tekintve az egy falusi szálláshelyre jutó kül- és belföldi vendégéjszakák száma még így is mindössze 13,1, ami rendkívül alacsony, alig évi 4%- os kihasználtságot jelez (Somogyi, 2004). A külföldiek érdeklődése nemcsak a központoktól távol eső, szinte háborítatlan környezetű, nemzeti parki vagy tájvédelmi körzeti falusi és tanyai települések turisztikai célú meglátogatása iránt növekszik, hanem az ott található üres ingatlanok második otthonnak történő megvásárlása iránt is. Ez kétségtelenül olyan új vidéki jelenség, amely a magyar életszínvonal növekedésével párhuzamosan példát adhat egyes vidéki területek e formában történő fokozatos felértékelődéséhez is. A vidék gazdasága A rendszerváltozás alapvetően átrendezte a magyar vidéki terek gazdaságát. A szocialista nagy- és vidéki részlegipar összeomlása, illetve a vidék eltartóképessége szempontjából alapvetően fontos mezőgazdasági nagyüzemi szervezetek szétesése miatt csaknem egymillió ember vesztette el állását, akiknek többsége akár napi vagy heti ingázóként vidéki volt. A gazdaság általános színvonalát tekintve igen gyorsan alakult ki Magyarországon egy nyugat kelet irányú lejtő, s az 1990-es évek elején bekövetkezett vidéki gazdasági válságjelenségek igen tartósnak bizonyultak. Az egyébként is kedvezőtlen adottságú, infrastrukturális szempontból elmaradott, alapvetően mezőgazdasági jellegű vidéki térségek helyzete folyamatosan tovább romlott az elmúlt évtizedben is különösen azoké, amelyek magasabb roma népességgel rendelkeznek. A jellemzően vidékies terekben (lásd 2. ábra) egyaránt és tartósan alacsony a foglalkoztatottság és magas a munkanélküliség (3. ábra), de relatíve magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya is. A városok gazdaságának vidéki területekre kisugárzó hatása igen mérsékelt. A közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiót kivéve nagyobb városok szinte csak szigetszerűen emelkednek ki a pangó gazdaságú rurális terekből. A magyar vidék gazdaságában is kétségtelenül sajátos és alapvetően fontos szerepet játszó mezőgazdaság ismételt, sőt mondhatni folyamatos átalakulásban, s szinte permanens válságban van. Gyorsul a termelés koncentrációja, de így is közel háromnegyed milliónyi család (közel 1,5 milliós vidéki népesség) termelési tevékenysége alig haladja meg az önellátás szintjét (Varga, 2004). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a KSH által jegyzett egyéni gazdaságok felében nincs szántóterület, illetve 29%-uk 1 hektárnál kevesebb földdel rendelkezik, akkor világos, hogy mekkora szakadék tátong a versenyképes, árutermelő és a szinte csak vegetáló, önellátó vidéki kisgazdaságok között. A birtokszerkezet megfelelő átalakulása nyomán a tervek 80-100 ezer életképes magángazdasággal és 6-7 ezer társas gazdasággal számolnak, ugyanakkor ezek száma az arra alkalmas vidéki területeken együttesen sem több 30-35 ezernél.

A MAGYARORSZÁGI VIDÉKISÉGRŐL 537 2. ábra A magyar vidéki térségek a népesség és a népsűrűség területi koncentrációja szerint A 120 fő/km 2 alatti népsűrűségű településeken élők aránya Forrás: a szerző szerkesztése. Valószínű persze, hogy a vidék megfelelő átalakítása, fejlesztése első lépcsőjének Magyarországon is a mezőgazdaság problémáinak megoldását kell tekinteni, de ez nem lesz elegendő. Csak a vidéki térségek közlekedési elérhetőségének érdemi javításával, netán a korábban sikeres élelmiszer-vertikumok részbeni újjáépítésével (a magyar élelmiszeripar korai külföldi privatizációja óriási mértékében csökkentette a vidék gazdasági eltartóképességét), csak a vidéki városok újabb iparosításával, s a legkülönbözőbb ágazatokban működő kisvállalkozások támogatott fejlesztésével, a beszállítói kapcsolatok és a piacképes városi szolgáltatások bővítésével érhető el megoldás. Speciális területi fejlődést eredményezhetnek egyes országhatár menti, periferikus vidéki térségekben a határon átnyúló gazdasági-társadalmi kapcsolatok is.

538 DR. CSATÁRI BÁLINT A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya 3. ábra Forrás: KSH népszámlálás, a szerző szerkesztése. A vidék társadalma A magyar vidék társadalma általában fogy, elöregszik, gazdasági aktivitása alacsony, benne jelentős a szegény társadalmi csoportok aránya, azaz a vidék jövedelemviszonyai lényegesen elmaradnak az országos átlagtól (ma már közel 9-szeres a különbség a leggazdagabb városok és a legszegényebb vidékek között, de egyes felmérések már 27- szeres különbséget is kimutattak), ráadásul sajnos a vidéki társdalom is egyre inkább atomizálódik. Fokozatosan nő annak a falusi társadalom alatti rétegnek (rural underclass) a mérete és aránya (főleg a Dél-Dunátúlon és Északkelet-Magyarországon), amelyik egyre kilátástalanabbnak ítéli meg saját vidéki helyzetét és jövőjét (Kovács Teréz, 2004). Ennek több oka van. Már az államszocializmusban is jellemző volt, hogy a településfejlesztést a városok esetében állami feladatnak, a falvakban azonban jórészt magánügynek tekintették (Enyedi, 1980). A rendszerváltás után újraalakult, érdemi hatalmi-

A MAGYARORSZÁGI VIDÉKISÉGRŐL 539 politikai döntési jogkört és önállóságot kapott vidéki (falusi) önkormányzatok óriási akarattal, lendülettel láttak neki településeik elmaradott infrastruktúrájának, intézményrendszerének rendbetételéhez, kiépítéséhez, fejlesztéséhez. Az ehhez rendelkezésre álló állami források azonban csak töredékét fedezték az igényeknek, s a lokális gazdaság szerepe is mint már említettük minimális maradt. Így a vidéki települések megújulási folyamata területileg is igen differenciált lett, s elsősorban ott maradt tartós, ahol az újjáéledő város vidék gazdasági (szuburbanizációs, ingázási, fejlesztési, szervezeti stb.) kapcsolatok révén a vidéki térségek egészének javult az általános fejlettsége. Leginkább az alacsony gazdasági aktivitás és iskolázottság, valamint a tartósan magas munkanélküliség sújtja a magyar vidéki társadalmat (4. ábra), amit tetéz, hogy csak nagyon lassan alakult ki a vidéki társadalomnak az a rétege, amely alkalmas lenne arra, hogy a vidékeket alulról építkező, önszerveződő, értékalkotó, a sokféleségére is tekintettel lévő, új közösségi gazdaságfejlesztéshez szükséges pályára állítsa (G. Fekete, 2004). 100 foglalkoztatottra jutó munkanélküli és inaktív személy 4. ábra Forrás: a szerző szerkesztése.

540 DR. CSATÁRI BÁLINT A magyar vidék társadalmának tartós fogyása amely egyaránt következik az évtizedek óta tartó elöregedésből, illetve annak eredményeként a természetes fogyásból és az elvándorlásból csak akkor lesz megállítható, ha a magyar társdalom egésze kellő szolidaritással, valamint hosszú távú érdekeire is tekintettel jól megalapozott decentralizációra épített fejlesztési megoldásokkal fordul a régiók és vidékeik felé. A vidéki társadalom megújításának másik kulcsa vélhetően a városokban van. A városok és vidékeik érdemi s jól felismerhető közös érdekeiken alapuló együttműködéséhez olyan szervezetrendszer kialakítására volna szükség, amely jogilag is stabilizálná és hosszú távon működőképessé tenné az eddig gyakran csak máról holnapra tevékenykedő kistérségi és vidékfejlesztési irodákat, netán tervtörvényben szabályozva az eredményesebb és sikeresebb vidékfejlesztéshez szükséges igen összetett folyamatokat (5. ábra). A magyar vidék területi-társadalmi tagoltsága regionálisan is igen különböző. A központi régió azaz Budapest tágabb agglomerációjának vidéke népessége növekszik, társadalma fiatalos, dinamikus, jól képzett. Nyugat- és Közép-Dunántúlon az általános fejlettséget tekintve is viszonylag kiegyensúlyozott regionális fejlődés amelynek alapját jórészt a városok adták stabilizálta a vidéket is. Hozzájárult ehhez mind az osztrák mezőgazdasági vállalkozások sajátos térnyerése, mind a vidéki turizmus és idegenforgalom. Észak-Magyarország vidéki térségeinek tartós válságát nagyrészt a térség nehéziparának gyors összeomlása és a munkanélküliség idézte elő. A fővárostól északkelet felé haladva a megyeszékhelyeket övező városias térségeken kívül csak a borvidékek és az idegenforgalmi potenciállal is rendelkező vidékies térségek részbeni megújulása figyelhető meg. A régió perifériáin a társadalmi-gazdasági válság tartós és folytonos. Dél-Dunántúl és Észak-Alföld régiójának jórészt aprófalvas és nagy arányban roma népességű vidékei bár földrajzi távolságuk jelentős egyre hasonlóbbak egymáshoz. Magas munkanélküliség, gyenge humánpotenciál, szegénység, perspektívavesztés jellemzi őket. Évtizedek óta halmozódó hátrányaik felszámolása csak hosszú távon, apró lépésekben, s rendkívül finom fejlesztési metodikákkal, jelentős és összehangolt támogatási és forráseszközök segítségével képzelhető el. Dél-Alföld tűnik az egyetlen olyan régiónak, ahol a vidékies térségek leszakadása valamelyest mérséklődött az utóbbi fél évtizedben, s ahol a sokszínű adottságokkal rendelkező és nagy tradíciókon alapuló mezőgazdaságnak is komoly szerepe lehet a jövőben. Egyedül itt nőtt az életképes vidéki mezőgazdasági vállalkozások száma, aránya és teljesítménye is. A magyar vidék egy lehetséges jövőképvázlata A magyar vidék legalább részleges modernizációjához, fejlődésének új pályára állításához, vagy még általánosabban fogalmazva a mainál jobb jövőjéhez elsősorban társadalmi, másodsorban területi jellegű konfliktusok sorát kellene feloldani. Azaz a kijelölhető általános és jövőben elérendő vidéki célok valóra váltásához részben társadalmi megegyezésre és szolidaritásra volna először szükség.

A MAGYARORSZÁGI VIDÉKISÉGRŐL 541

542 DR. CSATÁRI BÁLINT Másodsorban pedig olyan decentralizált, professzionális szervezettségű és működőképes terület- és vidékfejlesztésre (sokoldalú tervezésre, komplex programozásra stb.), amely az ország táji-területi, gazdasági, települési, társadalmi adottságaira és különbségeire egyaránt tekintettel alulról építkezik, s rendre számba veszi és alkalmazza azokat a megélt vidéki terekben jelen lévő és ható komponenseket, melyeket a stratégiai ábránk feltüntet (5. ábra). Ez az ideáltipikus modell igyekszik keretbe foglalni mindazokat a célokat, alapfeltételeket és a hozzájuk vezető, illetve a jövő vidékfejlődését befolyásoló tényezőcsoportokat, amelyek különböző erősséggel és formákban végül is minden vidéki térben jelen vannak és hatnak. A vidék gazdasági életképességét illetően a mezőgazdaság bár kulcságazat csak részben lesz képes biztosítani a szükséges forrásokat. A magyar vidéki térségek eltartóképességének fokozásához az infrastrukturális felzárkózás mellett az elérhetőség érdemi javítására, majd a városi központok gazdasági-termelési rendszereihez szervesen kapcsolódó kis- és középvállalkozások fejlesztésére, illetve részben a tradicionális jellegű vidéki ipar feltámasztására lenne szükség. Csak a vidéki gazdaság eredményes diverzifikációja növelheti a vidék eltartóképességét olyan mértékűre, ami reálissá és elfogadható szintűvé emelheti a teljes önfenntartásra semmiképpen nem alkalmas elmaradott vidékeket. Ehhez további alapvető feltételt jelent a vidékfejlesztés technikai-tervezési és tudásalapokra építő megvalósíthatóságának biztosítása, amelyhez a kétségtelenül sokféle sajátossággal rendelkező sokszínű vidéki társadalmi csoportok képzését is meg kell oldani, úgy hogy azok képesek legyenek úgynevezett in situ 2 típusú új vidéki tudások előállítására. A vidéki társadalom jövőbe vetett hitét pedig jelentősen befolyásolhatják az ábrán is jelzett morális tényezők, a különböző politikai csoportok stratégiai befolyása vagy a végrehajtás bürokráciamentessége, rugalmassága. A környezet és a társadalom viszonyának megújulása a vidéki terekben az ország jövőjének is záloga. A globális kihívásokra adott helyes és sikereket hozó lokális válaszokra nagy szüksége van az egész országnak. A válaszokat elsősorban a vidéki térségekben, az ottani városok és falvak érdemi összefogásával, decentralizált módon és eredményesen működő régiókban kell megkeresni. 2 In situ (itt) = helyben teremtett.

A MAGYARORSZÁGI VIDÉKISÉGRŐL 543 IRODALOM Ángyán József Ónodi Gábor Podmanicky László: Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés: az európai agrárfinanszírozás új, ökoszociális útja és a magyar vidék számára felkínált lehetőségei, Kézirat, készült az új magyar vidékpolitikai stratégia tudományos megalapozásához. MTA RKK ATI, Kecskemét, 2004 Paul J. Cloke: An introduction to rural settlement planning, London, 1983 Csatári Bálint Kovács András Donát (szerk.): A nemzeti parkok helye és szerepe a területfejlesztésben. MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, Kecskemét, 2003 Csatári Bálint: Az európai vidékiség és az Alföld. Alföldi tanulmányok, XVIII., Békéscsaba, 2001 Enyedi György: Falvaink sorsa. Magvető kiadó, Budapest, 1980 G. Fekete Éva: A vidék innovációja és annak szervezeti háttere. Kézirat, készült az új magyar vidékpolitikai stratégia tudományos megalapozásához. MTA RKK ATI, Kecskemét, 2004 G. K. Heilig: Dimensions of Rural Development in Europe: A Synthesis of Research Perspectives, Banska Bystrica, Scientific Script, Vol. 4., 2001 Dorgai László.: Néhány gondolat a Mi tekinthető vidéknek? c. vitacikkhez. Gazdálkodás, 42. évf. 5. sz., 1998 Fehér Alajos: A vidék fogalmáról és a vidéki területek lehatárolásáról. Gazdálkodás, 42. évf. 5. sz., 1998 Kovács Teréz: Mi tekinthető vidéknek? Gazdálkodás 42. évf. 5. sz., 1998 Kovács Teréz: A foglalkoztatás növelése mint a vidékfejlesztési stratégia központi kérdése. Kézirat, készült az új magyar vidékpolitikai stratégia tudományos megalapozásához. MTA RKK ATI, Kecskemét, 2004 Romány Pál: Miért fontos a vidék? Gazdálkodás, 42. évf. 5. sz., 1998 Somogyi Gabriella: Falusi turizmus vidéki turizmus. Kézirat, készült az új magyar vidékpolitikai stratégia tudományos megalapozásához. MTA RKK ATI, Kecskemét, 2004 Varga Gyula: A magyar mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kapcsolata. Kézirat, készült az új magyar vidékpolitikai stratégia tudományos megalapozásához. MTA RKK ATI, Kecskemét, 2004 Kulcsszavak: vidék, vidékiség, vidékfejlesztés, természetvédelem, vidéki társadalom, a vidék jövőképe. Resumé This study details the different interpretations of the definition of rural areas, concluding that researchers do not have a common interpretation but there is a relatively good level of agreement in research work in the interpretation of subregions and their application as territorial units. This is used therefore to describe some territorial characteristics of rural life in Hungary, analysing the natural environment, rural economies especially agriculture, and rural societies. The closing part of the study outlines a possible perspective for rural areas in Hungary.

544 DR. CSATÁRI BÁLINT Egy új magyar vidékstratégia lehetséges tényezői 5. ábra