A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Hasonló dokumentumok
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Erdei élőhelyek kezelése

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

Erdei élőhelyek kezelése

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás?

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

5f!J. számú előterjesztés

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)


Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016.

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Minisztériumi szervezeti felépítés

Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

Természetközeli erdõgazdálkodás. Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

A körzeti erdőtervezés menete

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat

Természetvédelem erdőterületeken

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A PRO SILVA EURÓPA a természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást folytató európai erdészek egyesülete.

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Védett területek kezelése

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A vidékfejlesztési miniszter. /2011. ( ) VM rendelete

A mezőgazdaság és természetvédelem

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

for a living planet "zöld energia"?

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet

Erdész gyakornokként Mecklenburg-Vorpommernban

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

Átírás:

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

A természetvédelem elvárása az erdővel, a védett természeti területen lévő erdővel szemben Az erdő, a védett természeti területen lévő erdő szerepe a biológiai sokféleségben; élőhely amely véd és táplál. A természetvédelmi (erdő)kezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás céljai közötti alapvető különbséget az jelenti, hogy amíg a természetvédelmi (erdő)kezelés elsődleges célja az erdők biológiai sokféleségének megőrzése és gyarapítása, a természetvédelem szempontjainak érvényesítése, addig a természetközeli erdőgazdálkodás elsődleges célja olyan tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás folytatása, amely mellett az erdők további funkciói a legkisebb sérelem mellett kielégíthetők. 2

Biztosítsa: A természetvédelmi erdőkezelés célja a természetes erdőtársulás megőrzését (annak minden alkotóelemével együtt), hiánya esetén kialakítását a termőhelynek megfelelő őshonos fafajú, vegyes korú, elegyes állományok megőrzését, kialakítását. FOLYAMATOSAN 3

A tájvédelem és a turisztika elvárásai az erdővel szemben Tájvédelem: Látképi Kultúrtörténeti jelentőségű facsoportok, fák Táji jelleget adó erdőségek, erdőfoltok, facsoportok, egyes fák Turizmus megszokott erdőkép árnyas pagony IRTÁSterület Látvány FOLYAMATOSAN 4

A természetvédelmi erdőkezelés eszközei természetközeli módszerek alkalmazása a folyamatos erdőborítású erdőkép biztosítása a természetes erdődinamikai folyamatok érvényesítése 5

Folyamatos erdőborítás kérdései Mi a FEB fogalma/elve Evt. fogalom Tanulmányok természetes folyamatokra alapozva véghasználati terület; erdei mikroklíma Módszerei Szálalás Pro Silva elv alapján Mikro-tarvágással is? Bevezetése KUTATÁS, kísérlet Üzemi gyakorlat (ahol lehet) 6

A FEB és a vágásterület A vágások következtében felmerülő természetvédelmi kérdések: Vágásterületek kiterjedése milyen hamar foglalja vissza az erdő? Újulati szint kora, mérete, összetétele mikortól látja el a feladatot? A vágásterületet körülvevő állományok kora, összetétele, társulása, természetessége milyen segítséget kap a vágásterület? Az erdei növényzet visszatelepedésének lehetősége, ideje van minek visszatelepülni? (A potenciális erdőtípus folyamatos jelenléte, vagy hosszabb zavartalan időszakok) 7

elvek üzemmódok módszerek Folyamatos erdőborítást biztosító elvek Szálalás PS Folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok Faanyagtermelést nem szolgáló- Szálaló- Átalakító- Folyamatos erdőborítást biztosító módszerek Szálankénti vagy csoportos belenyúlásokkal operáló Hosszan elnyújtott felújítási időszak FEB-et biztosító elvek mentén (SZ, PS) ESZKÖZÖK 8

A Pro Silva elvek természetvédelmi szempontú elemzése avagy a Pro Silva elvű természetközeli erdőgazdálkodási mód alkalmazható-e és hogyan a védett természeti területen lévő erdők természetvédelmi erdőkezelésében 9

A Pro Silva elvű erdőkezelés (PS) sikeres alkalmazásának előfeltételei védett természeti területen lévő erdőkben. a PS és a védett természeti területen lévő erdőkre alkalmazás filozófiájának és alapelveinek megismerése és elfogadása a természettel való kommunikálás készségének elsajátítása (a természet működésének és visszajelzéseinek megértése) kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal (erdészeti, természetvédelemi, vadászati) és a vadászatra jogosulttal türelem 10

Hol kell vagy érdemes PS alapelvek szerint természetvédelmi erdőkezelést végezni? minden védett erdőt ezzel a szemlélettel kell megközelíteni az állománytípustól függetlenül mindenütt, ahol a személyi garanciák adottak a hagyományos gazdálkodás tilos vagy nem kívánatos nincs elháríthatatlan akadálya az eredménye várható a rendszeres, folyamatos hozam nem elvárás, hanem csupán a természetvédelmi cél eszköze, de adottság 11

Milyen korú állományban célszerű az átállást elkezdeni? telepítés, felújítás időszakában (fafaj-megválasztás, elegyítés) tisztítási, törzskiválasztó gyérítési korban (vegyeskorúság, elegyítés) magtermő korban lévő középkorú állományokban idős állományokban (kisebb területeken referenciaként) A fakitermelés lehet-e cél? a lehető legnagyobb fahozam és bevétel elérése nem cél, hanem az elérendő természetvédelmi cél eszköze csupán az erdő természetes állapotához közeledésének s ezzel egyben az ökonómiai és természetvédelmi szempontból egyaránt kívánatos élőfa-készlet, állományszerkezet és fafaj-összetétel kialakulásának elősegítése, gyorsítása 12

A vágásjelölés általános szempontjai és kivitelezése. a diverzitás megtartása ill. fokozása a legteljesebb értelemben a kiemelkedő ökológiai értéket képviselő egyedek és csoportok támogatása, előnyös helyzetbe hozása az ökológiai szempontból káros faegyedek, -csoportok kikapcsolása ökológiai értéket nem képviselő egyedek és csoportok arányának csökkentése a méretes, idős valamint lábon száradt és alászorult fák megfelelő mértékű visszahagyása az értékes elegyfajok kiemelt védelme és támogatása a faállomány csoportos szerkezetének fokozása a lékek bővítésének (az újulat felszabadításának ) alapos megfontolása a mintaterület határát és a kivágandó fák távolabbról is jól látható, élénk színnel történő jelölése a mintaterületen a jelölést a témában tájékozott, tapasztalt kollégák segítségével, konzílium keretében történő végrehajtása A vágás következményei (felújulás, elegyarány, szerkezet, stb.) a természeteshez minél közelállóbb állománykép kialakulását segítik elő 13

A beavatkozás jellege és gyakorisága. a lékekben felcseperedő újulat függvényében rendszerint csak folyamatos figyelmet kíván, de alkalomszerű hagyományos ápolása is szükséges ill. célszerű lehet (a kedvezőtlen kiinduló állapot, esetleg a lékek méretének, alakjának vagy tájolásának elhibázása következtében, valamint a leendő erdő értékének növelése érdekében) ápolásának legfőbb eszköze a fény, amelyet a természethez hasonlóan a bolygatás során állít munkába az erdész folyamatos és hatékony védelme a túlszaporodott vadállomány ellen nemcsak elkerülhetetlen, de egyben az egész rendszer működésének alapvető feltétele is a lékek között időnként felverődő újulatnak erdőkezelési szempontból nincs jelentősége 14

Az elemzésből egyértelműen megállapítható, hogy a Pro Silva elvű erdőkezelés megfelel és alkalmazható a védett természeti területen lévő erdők természetvédelmi erdőkezeléseként. Alkalmazásával elérhető a folyamatos erdőborítású erdőkép illetve a természetes erdőtársulások megtartásának, kialakításának természetvédelmi követelménye. 15

eszköz és cél a Pro Silva elvű üzemi szintű természetvédelmi erdőkezelési kísérletek kialakítása a természetvédelmi kezelésért felelős szervek saját vagyonkezelésében lévő erdőterületeken az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében lévő állami erdőterületeken kutatási rendeltetésű erdőkben Kutatók által irányítottan, kialakított kísérleti területeken A kísérletek alapján kialakított módszerek és eljárások üzemi szintű bevezetése védett természeti területen álló erdőkben, állami tulajdonú erdőterületeken 16

Köszönöm a figyelmet! 17