TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI trvzők : tlpülésrndzés, művi értékvédlm : Farkas Rnáta É2-16-0025/00 Gutman Józsf okl. építészmérnök, városép. okl. szakm. É1 16-0062/2004, TT1 16-0062/2006 közúti közlkdés : Schnidr Pétr K1d-1/16-0044 Orgovány László okl. építőmérnök TRk-T 16-0474 vízllátás, csapadékvíz- és sznnyvíz-hálózat, blvíz : Kun Csaba okl. építőmérnök TV-T 16-0190 gázllátás: Horváth Lajos okl. gépészmérnök TE-T 16-01 lktromos llátás : Egrvári László vill. üzmmérnök, okl. gépészmérnök TE-T 16-0222 hírközlés, távközlés : Dózsa Sándor T-16-0018 környztalakítás, tájrndzés, trmészti értékvédlm : Juhász Attila MK-1/16-0462 Bulla Mónika okl. táj- és krtépítész mérnök TK/1 01-5013/12 Szolnok, 2009. szptmbr 24. 2

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI Tartalomjgyzék Bvztés : A tlpülésrndzési trv célkitűzési... 5 Trvi és gyéb lőzményk.... 6 Tchnikai jllmzők... 10 Általános hlyztkép, intézményhálózat.... 11 Önkormányzati tulajdon. 13 Örökségvédlmi hatástanulmány... 14 Biológiai aktivitásérték.. 27 Környzti vizsgálat... 28 Alátámasztó munkarészk : Közlkdési vizsgálat és javaslat... 30 Közművsítési vizsgálat és javaslat... 37 Hírközlési vizsgálat és javaslat.. 56 Tájrndzési, táji-trmészti értékvédlmi vizsgálat és javaslat.... 61 Környztalakítási vizsgálat és javaslat..... 67 Trvrajzok jgyzék : Bvztés : A MTrT részlt Önkormányzati tulajdon I. Önkormányzati tulajdon II., intézményk Régészti trültk Alátámasztó munkarészk : Közlkdés I. Közlkdés II. út-mintakrsztszlvényk Közművk - ivóvíz llátás Közművk - sznnyvíz-kzlés Közművk - csapadékvíz-kzlés, blvíz-vszély, árvíz llni védlm Közművk - lktromos nrgia llátás Közművk - lktromos nrgia llátás (bltrült) Közművk - gáznrgia llátás Hírközlési infrastruktúra Tájrndzés - tájértékk Környztalakítás - védtt művi értékk Környztalakítás országosan védtt művi értékk, M01 R01 R02 R03 R04 R05 R06 R07 R08 R09 R10 R11 R12 R13 R14 R15 3

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI BEVEZETÉS 4

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 Tiszaföldvár Város tlpülésrndzési trvink alátámasztó munkarészi A tlpülésrndzési trvk célkitűzési Tiszaföldvár Város Önkormányzata 2002. dcmbrébn döntött új tlpülésrndzési trvk (TRT) készítéséről. Az új TRT az alábbi főbb célokkal készült : - A tlpülésrndzés ill. építés jogszabályi környzt az lőző rndzési trv jóváhagyása óta jlntősn mgváltozott, a TRT lkészítésér törvény kötlzi az Önkormányzatot. Az új TRT flljn mg a hatályos jogszabályoknak. - A TRT nyújtson jogi lhtőségt az időközbn flmrült (infrastrukturális ill. gyéb) fjlsztési lképzlésk kivitlzésér, az intézményhálózat szükség szrinti fjlsztésér. - A TRT tchnikai szmpontból is lgyn korszrű, a térinformatikai alapú számítógéps fldolgozás nyújtson módot a hivatali ügyintézés (a bépítési lőírások kibocsátása) időigényénk csökkntésér. Tiszaföldvár Város Önkormányzata 2009-bn módosította a hlyi építési szabályzatot és a tlpülésrndzési trvkt. A módosítás céljai : - új gyűjtő- illtv kiszolgáló utak létsítés a folyamatban lévő sznnyvízközműfjlsztéssl összfüggésbn, - bázisállomás (átjátszó adó) létsíthtőségénk biztosítása. Az Önkormányzat részlts fjlsztési céljait a tlpülésfjlsztési koncpció és gyéb tlpülésrndzési dokumntumok rögzítik. 5

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 Tiszaföldvár Város tlpülésrndzési trvink alátámasztó munkarészi Trvi és gyéb lőzményk A TRT lkészítés során fjlsztési, hlyi ill. térségi rndzési trvkt, lképzléskt igykztünk figylmb vnni : - a korábbi általános rndzési trv, - Tiszaföldvár új városközpont rndzési trv (1998 októbr), - Tiszaföldvár Tlpülésrndzési trv (a dobozüzm és az üvgházaktól északra ső trült) (2001. január), - tlpülésfjlsztési koncpció, - 118/1998.(X.13.) ÖKT határozat kültrülti ingatlanok bltrültb vonásáról (1998), - Turizmusfjlsztés stratégiai és opratív programja (2002), - 36/2002. (III.28) ÖKT határozat Tiszaföldvár Önkormányzati Képvislőtstülténk lakásgazdálkodási koncpcióját mgalapozó stratégiai lmkről (2002), - 13/1998.(X.28.) ÖKT rndlt a Hlyi Építési Szabályzatról (1998), - 29/2001.(XII.7.) ÖKT rndlt az építtt és trmészti környzt hlyi védlméről (2001), - 11/2002.(IV.03.) ÖKT rndlt a létsítményk hlyi védlm alá hlyzéséről (2002), - 27/1999.(XII.30.) ÖKT rndlt az állatok tartásáról (1999) - 57/1996.(VII.11.) ÖKT határozat Tiszaföldvár fjlsztési programjáról (1996) - Országos Trültrndzési Trv (OTrT), - JNSZ Mgy Trültrndzési Trv (MTrT), - JNSZ Mgy trültfjlsztési koncpciója, - Hortobágyi Nmzti Park rgionális és tájrndzési trv, - Országos közúthálózat-fjlsztési trv, - Alföld program, - Jász-Nagykun-Szolnok mgyi sznnyvízkzlési és tisztítási, szolgáltatásfjlsztési, idgnforgalmi hálózatfjlsztési, kommunális hulladékgazdálkodási, közlkdésfjlsztési, krékpárút-fjlsztési, mllékút-fjlsztési koncpciók ill. programok, - A vélményzési ljárások során bérkztt, vélményk, javaslatok. 6

A 2009. évi módosítás során a MTrT és az OTrT vonatkozó lőírásainak vizsgálatára az alábbiak szrint krült sor : A trvztt módosítások trültit Jász-Nagykun-Szolnok Mgy Trültrndzési Trv (MTrT) az alábbiak szrint érinti. Térségflhasználás : A módosítással érinttt trültk részbn (az 5176 hlyrajzi számú Kurázsi szőlő úttól nyugatra) hagyományosan vidékis tlpülési térségb, részbn (az úttól kltr) pdig városias tlpülési térségb vannak sorolva. Övzti bsorolás : A módosítással érinttt trültk részbn sm snk gytln mgyi övztb sm. A trvztt módosítások nm ütköznk az MTrT lőírásaival. Tkintttl arra, hogy az Országos Trültrndzési Trv (OTRT) az MTrT jóváhagyását kövtőn, 2008-ban módosult, szükségs mgvizsgálni az OTRT vonatkozó lőírásai és a trvztt módosításokkal érinttt trültk kapcsolatát. A trvztt módosítások trültit az OTRT az alábbiak szrint érinti. Térségflhasználás : A módosítással érinttt trültk tlpülési térségb vannak sorolva. Övzti bsorolás : A módosítással érinttt trültk részbn sm snk gytln országos övztb sm. A trvztt módosítások nm ütköznk az OTRT lőírásaival. A trvztt módosítás thát mgfll mind az OTRT, mind az MTrT lőírásainak. Az MTrT vonatkozó részltét az M01 jlű trvlap ábrázolja. 7

ÉSZAK Tiszaföldvár TRT-módosítás A mgyi trültrndzési t. részlt M = 1 : 60 000 M01

Közigazgatási határ Erdőgazdálkodási térség Bltrjs hasznosítású mzőgazdasági térség Kültrjs hasznosítású mzőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség városias tlpülési térség hagyományosan vidékis tlpülési térség építményk által igénybvtt térség védtt trmészti trültk övzt ökológiai (zöld) folyosó övzt kiváló trmőhlyi adottságú szántótrült övzt tájképvédlmi trült övzt hullámtér és nyílt ártér övzt szélróziónak kittt trült övzt honvédlmi objktum védőtrült Tiszaföldvár TRT-módosítás Jlmagyarázat az M01 jlű trvhz JM

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 Tiszaföldvár Város tlpülésrndzési trvink alátámasztó munkarészi Tchnikai jllmzők A TRT mindn rész számítógéps ljárással készült, térinformatika program (Autodsk World) sgítségévl. Az lkészült trv használatára, lkérdzésér is hasonló rndszr fog szolgálni. A számítógéps rndszr néhány jllmzőj : - a trv adatait összsn több mint 100 db fólia és az adatbázis tartalmazza, további kb. 60 kigészítő fólia szükségs a mgfllő működéshz, - a trv mindn rajzi lm (idértv a földhivatali alaptérképt is) ttszőlgs léptékbn, össztétlbn mgjlníthtő ill. kikapcsolható, - az gys földrészltkr vonatkozó építési lőírások rámutatással vagy hlyrajzi szám mgadásával lkérdzhtők, - az Országos Tlpülésrndzési és Építési Kövtlményk (OTÉK) által lőírt jlrndszr maradéktalanul mgvalósítható. A trvzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási térkép hitls másolata szolgál (2003. júliusi állapot). Az alaptérkép adatainak vktorizálását a trvzők végzték, a vktoros ill. az rdti (rasztrs) adatok összvthtők. 10

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 Tiszaföldvár Város tlpülésrndzési trvink alátámasztó munkarészi Általános hlyztkép, intézményhálózat Tiszaföldvár az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok Mgyébn, a Tiszazug északi részén, Szolnoktól délr hlyzkdik l. Trült évzrdk óta lakott, az lső írott mlék 1467-bn mlíti Thyzafudwar -ként. Történt során többször is lpusztították, mindannyiszor újjá épült, 1886-ban járási székhly ltt, 1993. óta város. Földrajzi szmpontból jllgzts alföldi (tiszazugi) tlpülés : éghajlata kontinntális, a Tisza gykori ártréből kimlkdő, árvízmnts magaslatra épült; trülténk flszín jobbára sík, a síkságot a flszíni vizk (Tisza folyó, Holt-Körös, víztározó tó), korábbi anyagnyrő hlyk és kunhalmok törik mg. Erdősültségénk aránya cskély (2,7 %). A város igazgatási trült 8.036 ha, bből bltrült 1.152 ha, kültrült 6.884 ha. A trülténk átlagos szintmagassága 90 mbf. A tlpülés szrkztét bltrültn a történlmi ( nőtt jllgű) és újabb, trvztt térszrkztű részk váltakozása jllmzi, kültrültn alföldi viszonylatban kvés tanya, major alakult ki. A régbbi városrészk sajátosságai a törtvonalú, zgzugos, zsákutcás utcaszrkzt és laprózódott, szabálytalan alakú tlkk. A városi épültk többség 1 szints, jobbára a városközpontban találhatók nagyobb épültk. A tlpülés közúton (lsősorban a 442-s számú főközlkdési úton) vagy vasúton (a Tiszatnyő-Szntsi vasútvonalon) közlíthtő mg. Infrastrukturális llátottsága általában kilégítő, fjlődő, jlntősbb lőr lépést a (sznnyvíz és csapadékvíz) csatorna-hálózat igényl (céltámogatás igényb vétlévl folyamatban). További célok az llátás biztonságának növlés, kapacitásbővítés és minőségi javítás lht. A város gazdasági mutatói, jövdlmtrmlő képsség (mint a Kunszntmártoni kistérségbn általában) lmaradnak az országos adatoktól, több stbn a mgyi átlagtól is; a munkanélküliség országos viszonylatban magasnak (évk óta 20 % körüli), a (különösn a külföldi érdkltségű) bruházási hajlandóság alacsony. A város jllmzőn mzőgazdasági tlpülés, talán a szomszédos Martfű és az ugyancsak nm távoli mgyszékhly közlség miatt csak néhány ipari létsítmény (téglagyár, cipőkészítő üzm, több mzőgazdasági fldolgozó üzm) tlpdtt mg itt. A kültrültn lginkább szántóföldi művlés és a gypgazdálkodás a jllmző, szőlő- és gyümölcstrmlés jobbára bltrültn, az gykori zártkrtkbn, jlnlgi lakótrültkn zajlik. A trmőtrült művlésági mgoszlása : művlés ág trült (ha) trülti arány (%) szántó 5.373 84,2 krt 80 1,3 11

gyümölcsös 11 0,2 szőlő 4 0 gyp 612 9,6 rdő 213 3,3 nádas 0 0 halastó 87 1,4 összsn 6.380 100,0 A hlyi gazdaság lgígértsbb ágazata a turizmus lht, ha sikrül a hlyi sajátosságokra épülő kínálatot kialakítani. A lhtőségk flmérés és mgragadása érdkébn a város 2002- bn kidolgozta turizmusfjlsztési stratégiai és opratív programját. A lakónépsség alakulása Tiszaföldváron 1990 és 2001 között : 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 férfi 5720 5655 5632 5573 5559 5681 5666 5601 5656 5650 5682 5820 nő 6120 6086 6010 5953 5923 5833 5819 5769 5816 5844 5805 6257 össz. 11840 11741 11642 11526 11482 11514 11485 11370 11472 11494 11487 12077 (forrás : Polgármstri Hivatal) A környzt állapota Tiszaföldváron összsségébn jónak nvzhtő. A város rndlkzik környztvédlmi programmal (2001) és hlyi értékvédlmi rndlttl (2001). A lgfontosabb fladatok a sznnyvíz- és hulladék-kzlés javítása és a kdvző környzti állapot fnntartása. A város intézményhálózata középfokú llátást biztosít gys lmi térségi jlntőségűk. A város rndlkzik közoktatás-fladatllátási, intézményhálózat-működttési és fjlsztési trvvl. Az intézmény-hálózat fjlsztésénk lgfontosabb lm az új tlpülésközpont kialakítása lsz, amit Tiszaföldvár város fjlsztésénk programja részltz. 12

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 Tiszaföldvár Város tlpülésrndzési trvink alátámasztó munkarészi Önkormányzati tulajdon A városi tulajdon vizsgálatának célja az önkormányzati tulajdonú földrészltk térbli mgoszlásának, lhlyzkdésénk rgisztrálása (a vizsgálódás a tulajdoni hányadra nm trjd ki). A városi tulajdonú földrészltk ismrtébn a rndzési trvnk az gys ingatlanokra gyakorolt hatása flmérhtő. A városi tulajdonú ingatlanok többség (érthtő okokból) bltrültn hlyzkdik l, javarészt köztrült ill. önkormányzati intézményk trült. A bltrültn (fhérn) kirajzolódnak az állami tulajdonú utak és a vasútvonalak nyomvonalai. Figylmr méltó, hogy nagyobb, összfüggő trültk bltrültn csak a város északi részén vannak önkormányzati tulajdonban. A kültrültn a bltrülti határ közlébn, attól észak-kltr és kltr ill. nyugatra (a mgszűnő szméttlp) van néhány ingatlan önkormányzati tulajdonban. A városi tulajdonú kültrülti földrészltk jlnlg túlnyomórészt közlkdési rndlttésűk. A városi tulajdonú földrészltk jgyzékét a Polgármstri Hivatal szolgáltatta (2002. dcmbri állapot). 13

E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tl. / fax : (56) 423 651 Tiszaföldvár Város tlpülésrndzési trvink alátámasztó munkarészi Örökségvédlmi hatástanulmány Örökségvédlmi hatástanulmány a tlpülésn ddig nm készült. 0 - Bvztés Egy-gy trült tlpülésrégészti képénk mgrajzolásához az gytln hlyénvaló módszr, ha a múzumi nyilvántartásban szrplő adatokat a trmésztföldrajzi környzttl gyüttsn vizsgáljuk. Szükségs z azért is, mrt a régészti kutatottság gyntln, tlpülésnként különböző, sok stbn csak a véltlnn múlik gy-gy llőhly flfdzés: földmunkák, építkzésk során krülnk múzumba lltk, mlykről néha ign szűkszavú lltárkönyvi bjgyzésk szólnak csupán. Más, a kutatás által privilgizált trültkről, ahol pl. régészti topográfiai munkálatok is folytak, módszrs trpbjárások révén ign pontos ismrtink vannak. Jász- Nagykun-Szolnok mgyébn ilyn a Tiszazug, ahol gyakorlatilag az összs flszínn észllhtő régészti llőhlyt ismrjük. Az összs többi hlyn részlgs trpbjárási adatokkal, véltlnszrű llőhlylistával kll bérnünk. Így történht mg, hogy két hasonló földrajzi adottságú és alaptrültű tlpülésn a régészti llőhlyk száma ign nagy ltéréskt mutat. Ha mindn olyan hlyn, ahol régészti topográfiai munka nm folyt, az örökségvédlmi hatástanulmány régészti fjztébn csak a nyilvántartásban szrplő és annak alapján azonosítható llőhlykt vnnénk figylmb, tlpülésrégészti szmpontból olyan hamis képt kapnánk, mly által gy-gy hatástanulmány értlmtlnné válna és smmiképpn sm flln mg a törvényalkotó szándékának. A llőhlyk száma ilyn stkbn csak a tördék lnn a valóságban föld alatt rjlő múltbéli mlékknk. Tény, hogy a régbbn múzumba krült lltk lőkrülési körülményi, a pontos hlyszín az stk többségébn ismrtln, d azért azok mindgyik llőhly, még ha nm is tudjuk, hogy pontosan hol van. Itt válnak igazán jlntőssé a gomorfológiai mgfigylésk, mlyk sgítségévl azokat az ún. régészti érdkű trültkt mgjlölhtjük, ahol régészti llőhly lőfordulása valószínű. Évk, évtizdk trpkutatásaiból lvont tanulságok jogosítanak fl bnnünkt a régészti érdkű trültk mghatározására. A llőhlyk lőfordulásából, gyakoriságából, lhlyzkdéséből körvonalazódtak azok a törvényszrűségk, mlyk szrint a tlpüléssűrűség az gys korszakokban kialakult. 14

Jól nyomon kövthtő, hogy milyn szmpontok vzérlték az mbrt korról korra, hogy bizonyos trültkt kiválasszon, másokat lakatlanul hagyjon,. vagy csak nyári szállásként időlgsn használja. Vannak általános tlpülésvonzó tényzők, mlyk mindn korszakban mindn közösségnél érvénysültk, mint pl. a vízközlség és az árvízmntsség. Tiszaföldvár és környék azok közé a fnt mlíttt tlpülésk közé tartozik, ahol részlgs trpbjárások ill. kis llőhlyrészltkt érintő fltárások, lltmntésk folytak csupán. Mindzkt térképn jlölv, majd kigészítv a régészti érdkű hlykkl, 8032 hktáros közigazgatási határon blül lgalább 58 régészti llőhllyl kll számolni mindnfél tlpülésrndzés során. Figylmb kll vnni azt is, hogy a kutatás nm fjződött b, mindn ilyn régészti vázlat csak pillanatnyi állapot, mly a trvk mgvalósítása idjér talán már nm is érvénys és mindnképpn kigészítésr szorul., a llőhlyk száma nnél csak több lht.. Milőtt a trvztt vagy lndő bruházások szmpontjából csoportosítanánk az ismrt és valószínűsíthtő llőhlykt, a flszíni formációk és a mindnkori tlpüléssűrűség összfüggésit vizsgáljuk. 1 - Vizsgálat a) történti örökség, régészti lírás Löszös tábla (bépíttt trült) A Szolnok-Túri sík kistáj DNy-i szgélyén fkszik Tiszaföldvár a Tisza bal partján, az ártérből K-r nyúló, mély fkvésű (82-83 m tszf.) öblöztk mntén magasodó löszös táblán (85-87 m tszf.). Nv régi rődítést sjtt, valójában azonban trmészts magaslat, mlyt az újkőkortól kzdődőn évzrdkn át számtalan hlyn laktak, s mly mgtlpdésk nyomait a rájuk épült kisváros rjti l szmünk lől. Egy-gy véltln azonban btkintést ngd a bépíttt bltrült múltjába. Éppn a sűrű bépítttség és a hiányos adatok miatt nm tudjuk bjlölni valamnnyi régészti llőhlyt, ahonnan a magyar archológia szültésétől (XIX. század második fl) kzdv a lgutóbbi időkig lltk krültk a Magyar Nmzti Múzumba és szolnoki Damjanich János Múzumba. Az alábbi rövid és korántsm tljs értékű flsorolás mutatja, hogy Tiszaföldvár trültét gytln régészti korszakban sm hagyták lakatlanul. újkőkori Körös kultúra krámia-tördék bronz tokosbalta öntőformája késő bronzkori füls bögr rézkori kétosztatú tál bronzkori agyag votív balták gpida női és férfi sírok Azonosított llőhlyk: 1. llőhly, Újtmtő környék, régi téglavtő: újkőkori Körös kultúra, rézkori tiszapolgári kultúra tlp 6. llőhly, Téglagyár: újkőkori alföldi vonaldíszs krámia szakálháti csoport, kora bronzkori nagyrévi kultúra, késő bronzkori gávai kultúra, klta, népvándorlás kori tlp, szarmata tlp és tmtő, árpád-kori, középkori falu 15

16. llőhly, Bloiannisz utca és környék: gpida tmtő, árpád-kori falu. 17. llőhly, Tobágy: szkíta tmtő, árpád-kori falu 21. llőhly, Szik-krt, kun tmtő (?) 22. llőhly, Vásártér környék, újkőkori alföldi vonaldíszs krámia tlp, népvándorlás kori és középkori tmtő 25 llőhly, régi tmtő és környék: újkőkori szakálháti csoport tlp, népvándorlás kori tmtő 26. llőhly, Pnny áruház és környék: újkőkori Körös-kultúra tlp Régészti érdkű hlyk Külön jlölést nm alkalmaztunk, mrt az árvízmnts táblára épült jlnlgi tlpülés trült mindnkor alkalmas volt a mgtlpdésr, régészti llőhly bárhol lőfordulhat, ahogy rr a múzumokba krült lltk alapján kövtkzttni lht.. Ezzl mindn bruházásnál, építkzésnél számolni kll. Déli homokos trültk (Szőlőskrtk) Tiszaföldvárnak a déli, földrajzilag inkább a Tiszazughoz sorolható rész. A 90 m tszf. magasságú homokdombokon, ahol ma szőlőművlés folyik, a laza talaj nm túlságosan kdvztt a hagyományos földművlésnk, zért árvízmntsség llnér sm volt igazán kdvlt lakóhly. A viszonylag kvés ismrt régészti llőhly közül kimlkdő jlntőségű az óvirághgyi kun nmztségfői sír, mlynk gazdag lltgyütts a szolnoki múzum kiállításán látható. Nyilvántartott llőhlyk: 23. llőhly, Szik-krt: Halom, rézkori tmtkzés 27. llőhly, Óvirághgy: kun nmztségfői tmtkzés 28. llőhly Virághgy: késő rézkori szórványos és szarmata tlpülés Régészti érdkű hlyk: 18., 19., 32, 34., 35. llőhlyk, a Homokrét K-i és D-i partja Ártéri öblöztk (kültrült) Tiszaföldvárt Ny és É flől nagykitrjdésű ártéri öblöztk határolják, mlyk partjai, az időszakos vízjárásból szigtként kimlkdő övzátonyai számtalan ltlpdésr alkalmas hlyt kínáltak. Nagyhát A lgdélbbi öblözt Ny-i fl. Egytln trpbjárással azonosított llőhly, a szomszédos Cibakháza határába nyúlik, a tiszazugi régészti topográfiai munkák során krült térképr. Nyilvántartott llőhly: 20. llőhly, Búcsús I. gykori tanyája: újkőkori alföldi vonaldíszs krámia tlp, szarmata tlp Régészti érdkű hlyk: 31., 33. llőhlyk, Nagyhát ÉK-i part és Ny-i övzátony 16

Érhalom A tlpülést ÉNY flől határoló mélydés, mlyb félszigtszrűn nyúlik b a város irányából a lösztábla Érhalomnak nvztt kimlkdés, mly az gész határrésznk nvt adott. Ezn a félszigtszrű magasparton több régészti llőhly ismrt. Nyilvántartott llőhlyk. 2. llőhly, Érhalom : késő bronzkori halomsíros tlp, gpida tmtő 3.llőhly, Érhalom: gpida tmtő 4. llőhly, Érhalom: újkőkori, kora bronzkori tlp, gpida tmtő 5. llőhly, Érhalom: újkőkori, szarmata tlp Régészti érdkű hlyk: Az cskély tngrszint fltti magasság miatt a fnt flsorolt ismrt llőhlykn kívül régészti lltk lőkrülés másutt nm valószínű. Szigt A várost É flől határoló, az ún. Cssz-árokkal övztt trült, mlynk 85 m tszf. magasságú részin régészti llőhlyk ismrtk ill. valószínűsíthtők. Nyilvántartott llőhlyk: 7. llőhly, Kndr-földk: újkőkori, késő bronzkori, szarmata tlp 8. llőhly, Kndr-földk: újkőkori, késő bronzkori tlp 9. llőhly, Kndr-földk: Halom, rézkori tmtkzés 10. llőhly, Szigt, ÉNY-i part: Halom, rézkori tmtkzés 13. llőhly, Szigt: újkőkori szakálháti csoport tlp 14. llőhly, Kövér János - dűlő: újkőkori, késő bronzkori, szarmata tlp 15. llőhly, Szigt: újkőkori, alföldi vonaldíszs krámia tlp (A nyilvántartásban szrpl, mára már mgsmmisült llőhly) Régészti érdkű hlyk: 37., 38., 39., 40., 41.,51.llőhlyk, Szigt, blső magaslatok; 36., 52., 53., 54., 55. llőhlyk, Szigt, É-i prmtrült, Cssz-árok-part Löszös tábla K-i rész (kültrült) 85-87 tszf. magasságú kvéssé tagolt tábla. Nyilvántartott llőhlyk a halmok, valószínűsíthtők pdig az gykor vízfolyások, kis mdrk partjai, kimlkdőbb pontok. Nyilvántartott llőhlyk 11. llőhly, Kövér Aladár-dűlő: Halom, rézkori tmtkzés (A nyilvántartásban szrpl, azóta mgsmmisült.) 12. llőhly, Kövár Aladár-dűlő: Halom, rézkori tmtkzés 24. llőhly, gykori Lnin Tsz központja: szarmata tmtő 29. llőhly, Gött-dűlő: Halom, rézkori tmtkzés 45. llőhly, Csorcsán-halom: Halom, rézkori tmtkzés 46. llőhly, Őzén-halmi dűlő: Halom, rézkori tmtkzés 47. llőhly, Őzén-halom: Halom, rézkori tmtkzés 56. llőhly, Csorcsán-halmi dűlő: Halom, rézkori tmtkzés 17

57. llőhly, Magtár-dűlő: Halom, rézkori tmtkzés 58. llőhly, Masznyik-dűlő, kttős halom: Halom, rézkori tmtkzés Régészti érdkű hlyk: 30. llőhly, Gött-dűlő, 42. llőhly, Kövér Aladár-dűlő, 43. llőhly, Nyomás, 44. llőhly, Zsigr-puszta, 48., 49. llőhly, Kunhalmi-dűlő, 50. llőhly, Gyalui-földk b) trmészti-táji értékk Tiszaföldvár az Alföld szívébn, a Tisza bal partján fkszik. Trült (mint a folyóvölgy tlpülésin általában) vízfolyásokkal és halmokkal nyhén szabdalt, jobbára sík. Talaja hordaléktalaj, hlynként jlntősn löszös-homokos, zért nhzn művlhtő ill. mgköthtő (a szél ill. a víz által kiváltott rózióra hajlamos, érzékny). Jlntősbb flszíni vizi a Tisza, a Holt-Körös és a víztározó (halastó). Erdős trültk lszórtan fordulnak lő, összfüggőn inkább csak vízflültk mlltt találhatók. E trültk élővilága is változatosabb, mint az gyéb tlpülésrészké. így az országos tájvédlmt élvző trültk gy rész is itt található; a továbbiak a bltrülti határ mlltt (a várostól északra) ill. a némilg távolabb, nyugatra vannak (Érhalmi dűlő és környék). Hlyi védlm alá ső táji-trmészti érték nincs a városban. A várost övző kültrültk mzőgazdasági művlés (szántóföldk, gypgazdálkodás) formájában hasznosulnak, a szőlő- és gyümölcs-trmsztés többségénk hagyományosan hlyt adó déli ( Homoki ) városrész az idők során bltrültb krült. c) művi értékk A város bépíttt részén (döntőn a bltrültn) a lakótrülttk vannak túlnyomó többségbn. Az, hogy a tlpülésn nagyon kvés ipari létsítmény tlpdtt mg, flthtőn más, jobban iparosodott városok (Martfű, Szolnok) közlségénk tudható b. Ez a hlyzt a trülthasználatban is tükröződik (ld. trültflhasználási módok), és a tlpülésképt (városias mag, aránylag kvés nagyobb épült, sok családi lakóépült, ltrjdt haszonállat-tartás) is mghatározza. A térszrkzt jól láthatóan három részr tagozódik : 1 - szabálytalan, történlmi, nőtt jllgű, laprózódott tlkkt is tartalmazó rész, 2 - mérnökin szabályos szrkztű, mrőlgs utcahálózatú rész, 3 - hosszú tlks krts rész. Az 1. részn (a város északi részén) az utcahálózat is szabálytalan, itt találhatók a jlntősbb (nagyobb ill. régbbi) épültk és az intézményk jlntős hányada : z a történlmi városmag. Az oldalhatáron álló bépítési mód az általános, hlynként flbukkan a zártsorú. A második csoportba tartozó tlpülésrész a város középső trültén található. Itt a rndztt utcák és az oldalhatáron álló családi lakóépültk határozzák mg a városképt. E csoporthoz sorolható még az 1. résztől kltr lévő kisbb, új tlpülésrész (üdülőtrült). A harmadik rész a város déli oldalán lévő krts trült. Ez a városrész tszi ki a tlpülés bltrülténk több mint flét, itt él a város lakosságának kb. harmada. E városrész jllgztsség a zártkrti múlt, a hosszú és kskny tlkk rndszr valamint az ugyancsak kskny és hlynként nagyon hosszú utcák hálózata. Itt is az oldalhatáron álló családi házas bépítés a mghatározó. Országos védlmt három létsítmény élvz : a rformátus tmplom, az vangélikus tmplom és a Göth-kúria. 18

2 - Változtatási szándékok, hatáslmzés A trvztt változtatások gazdasági és szociális jllgűk. A város mgtartó rjénk növlés érdkébn gyflől célszrűnk tűnik ipari létsítményk ltlpdéséhz lhtőségt biztosítani, másflől pdig az infrastruktúrával nm vagy nm kllőn llátott trültk llátottságát javítani. Ez némi változást rdményz a trülthasználatban, majdani bépítttségbn ill. az infrastruktúra-hálózatokban (ld. a mgfllő trvkt), d a tájhasználatban, a táji-trmészti valamint művi értékk használatában, népsségbn, éltmódban ill. kultúrában alapvtő változást mgítélésünk szrint nm fog okozni. Talán nm visszafordíthatatlan, d nhzn visszafordítható folyamat (mint általában a bépíttln trültk bépítés) az új ipartrült kialakítása. A trvztt ipartrült vélményünk szrint sm a lakótrültkt, sm a védtt táji (és gyéb) értékkt nm vszélyztti. 3 - Összfoglaló, javaslat Régészti oldalról a tlpülésrndzési trv szmpontjából a llőhlykt négy katgóriába sorolhatjuk : 1. A fltétlnül kikrülndő llőhlyk mlykt történti jlntőségük, tájképi, érzlmi értékük vagy még inkább szomorú mgfogyatkozásuk miatt smmi áron sm szabad bolygatni, jln állapotukban mgőrizv kll utódainkra örökítni: mindnk lőtt a halmok, tájunk jllgztsségi, mlyk zöm a rézkor végén (Kr.. 3000 táján) klt flől trültünkr érkztt népsség tmtkzési. Tiszaföldvár határában 12 ilyn halmot tartunk nyilván, az gyik, a 11. llőhly azóta sajnos mgsmmisült. a középkori tmplomhlyk, vagy tmtők, ilyn a 22. llőhly 2. Az ún. intnzív, bruházásra, bolygatásra nm javasolt llőhlyk, mlyk trültét mglőző fltárással flszabadíthatjuk ugyan, d az óriási mnnyiségű lltanyag, a régészti objktumok sokasága miatt az ásatás aránytalanul hosszú időt vnn igényb és ign magas költségkt jlntn: Ilyn az Érhalom-dűlő valamnnyi llőhly (2., 3., 4., 5. llőhly) 3. A nyilvántartott llőhlyk többség, mlyknél mglőző fltárás szükségs, mgfllő fltétlkkl mgoldható. (A táblázatban nincs mgkülönbözttő jlölésük.) 4. A régészti érdkű hlyk, mlyknél mindn földmunkát mglőzőn trpbjárás ill. próbaásatás szükségs. A fntikt szmléltti a térkép, mlyn a llőhlykt tüntttük fl, valamint összsítő táblázat, mlyn a llőhlyk ismrtttt katgóriái tanulmányozhatóak. Javaslat : az 1. és 2. katgóriába sorolt objktumok krüljnk építési tilalom alá, a 3. és 4. katgóriába sorolt objktumok stén az építttő figylmét hívjuk fl a régészti értékk védlmér. Egyéb oldalról az országos táji-trmészti ill. művi védlm alá ső értékk körét nm javasoljuk bővítni, a hlyi művi értékvédlmr (az OTÉK lőírásainak mgfllőn) a szabályozási trv készítéskor tszünk javaslatot, a hlyi táji-trmészti védlmr pdig a hlyi építési szabályzattal gyidjűlg. 19

4 - Összsítő táblázat Tiszaföldvár régészti llőhlyiről Llőhlyszám A llőhly Intézkdés A llőhly állapota jllg (javaslat) 1 Tlp Mglőző fltárás 2 Tmtő Bolygatásra nm javasolt 3 Tmtő Bolygatásra nm javasolt 4 Tmtő Bolygatásra nm javasolt 5 Tmtő Bolygatásra nm javasolt 6 Tlp, tmtő Mglőző fltárás Részbn fltárt 7 Tlp Mglőző fltárás 8 Tlp Mglőző fltárás 9 Halom Fltétlnül kikrülndő 10 Halom Fltétlnül kikrülndő 11 Halom Már nincs mit tnni Mgsmmisült 12 Halom Fltétlnül kikrülndő 13 Tlp Mglőző fltárás 14 Tlp Mglőző fltárás 15 Tlp Már nincs mit tnni Mgsmmisült 16 Tmtő Mglőző fltárás Részbn bolygatott, lltmntés volt 17 Tmtő Mglőző fltárás Részbn bolygatott, lltmntés volt 18 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 19 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 20 Tlp Mglőző fltárás 21 Tmtő Mglőző fltárás 22 Tmtő Fltétlnül kikrülndő Részbn bolygatott, lltmntés volt 23 Halom Fltétlnül kikrülndő 24 Tmtő Mglőző fltárás Részbn bolygatott, lltmntés volt 25 Tmtő Mglőző fltárás Részbn bolygatott, lltmntés volt 26 Tlp Mglőző fltárás, ha még maradt blől valami 27 Tlp Mglőző fltárás 28 Tmtő Mglőző fltárás Nagyrész mgsmmisült 20

29 Halom Fltétlnül kikrülndő 30 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 31 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 32 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 33 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 34 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 35 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 36 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 37 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 38 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 39 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 40 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 41 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 42 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 43 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 44 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 45 Halom Fltétlnül kikrülndő 46 Halom Fltétlnül kikrülndő 47 Halom Fltétlnül kikrülndő 48 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 49 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 50 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 51 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 52 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 21

53 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 54 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 55 Régészti érdkű Trpbjárás, próbaásatás 56 Halom Fltétlnül kikrülndő 57 Halom Fltétlnül kikrülndő 58 Halom Fltétlnül kikrülndő 4 - Nyilatkozat A jln örökségvédlmi hatástanulmány készítésébn Dr. Csányi Maritta régész, Gutman Józsf vztő tlpüléstrvző és a TRT trvzői vttk részt. E hatástanulmány mgfll a jogszabályoknak és lőírásoknak, a készítésbn résztvvők rndlkznk a mgfllő jogosultsággal. Dr. Csányi Maritta sk. Gutman Józsf sk. Kapcsolódó jogszabályok : a 3/2002. (II. 15.) NKÖM rndlt a kulturális örökség védtté nyilvánításának részlts szabályairól, a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rndlt a régészti llőhlyk fltárásának, illtv a régészti llőhly, llt mgtalálója anyagi lismrésénk részlts szabályairól. 22