INES - nemzetközi eseményskála 14. elıadás Atomerımővek biztonsága A csernobili baleset Dr. Aszódi Attila egyetemi docens Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 1 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 2 INES - nemzetközi eseményskála INES - nemzetközi eseményskála Paks, 2003. április 10. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 3 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 4
Csernobil, USSR -- 1986 Nyomottvizes reaktorral szerelt atomerımővek (PWR) A csernobili atomerımő balesetének okai és lefolyása A nyomottvizes reaktorok és az RBMK közötti fı különbségek Az RBMK típus jellemzıi A baleset lefolyása A baleset következményei A fı okok összefoglalása 1 Reaktortartály 6 Gızfejlesztı 11 Kisnyomású turbina 16 Tápvíz szivattyú 2 Főtıelemek 7 Fı keringtetı szivattyú 12 Generátor 17 Tápvíz elımelegítı 3 Szabályozó rudak 8 Frissgız 13 Gerjesztıgép 18 Betonvédelem 4 Szabályozórúd-hajtás 9 Tápvíz 14 Kondenzátor 19 Hőtıvíz szivattyú 5 Nyomástartó edény 10 Nagynyomású turbina 15 Hőtıvíz Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 5 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 6 RBMK - Nagy teljesítményő, csatorna típusú reaktor RBMK - Nagy teljesítményő, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag 7 Cseppleválasztó/gızdob 13 Hıelvezetés 18 Keringtetı szivattyú 2 Hőtıcsı 8 Gız a turbinához 14 Tápvíz szivattyú 19 Vízelosztó tartály 3 Grafit moderátor 9 Gızturbina 15 Tápvíz elımelegítı 20 Acélköpeny 4 Szabályozórúd 10 Generátor 16 Tápvíz 21 Betonárnyékolás 5 Védıgáz 11 Kondenzátor 17 Víz visszafolyás 22 Reaktorépület 6 Víz/gız 12 Hőtıvíz szivattyú Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 7 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 8
Az RBMK típus elınyei és hátrányai Elınyök: Elérhetı egységteljesítménynek nincs felsı határa Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül (Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminıségő plutónium termelésére) Hátrányok: Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály Nincs baleseti szituációkra méretezett védıépület A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek víz urán víz urán víz Moderátor anyagok H 2 O D 2 O Grafit jellemzıi termikus úthossz [cm] 5,74 10,93 19,7 neutronabszorpciós hatáskeresztmetszet [barn] 0,66 0,0026 0,0045 urán víz víz grafit urán víz víz A Szovjetunió a katonai plutónium-termelı reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 9 víz urán víz urán víz Nyomott vizes reaktor urán víz víz grafit urán víz víz Csernobili típusú reaktor Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 10 Az üregeffektus és a pozitív visszacsatolás A vízhőtéső-grafit moderálású rendszerben a víz-gız keverék neutronméregként viselkedik. A csernobili atomerımő-baleset Elızmények (1986. 04. 25., péntek) Ha a keverék átlagos sőrősége csökken (pl. erısebben forr), csökken az általa elnyelt neutronok száma. Kevesebb neutron nyelıdik el, megbomlik a láncreakció egyensúlya, a teljesítmény növekedni kezd A növekvı teljesítmény erısebben forralja a vizet, nı a gız aránya, tovább csökken a hőtıvíz átlagos sőrősége Eredmény: pozitív visszacsatolás, öngerjesztı folyamat! Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 11 Tervezett karbantartási leállás a Csernobil-4 blokkban, egybekötve az egyik turbógenerátor kifutási próbáival. 01:06 - elkezdik csökkenteni a reaktor teljesítményét 13:47 - a reaktor teljesítménye 53%-on stabilizálódik Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 12
A csernobili atomerımő-baleset Elızmények (1986. 04. 25., péntek) A csernobili atomerımő-baleset Elızmények (1986. 04. 25., péntek) 14:00 - zóna üzemzavari hőtırendszer bénítása 14:00 - a teherelosztó utasítja az erımővet a további teljesítménycsökkentés elhalasztására - Xenonmérgezıdés! Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 13 23:10 - a teherelosztó engedélyt ad a leállásra 24:00 - mőszakváltás 00:05 - a reaktor teljesítménye 24%-on - ezen teljesítmény alatt pozitív a visszacsatolás! Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 14 A csernobili atomerımő-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) A csernobili atomerımő-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 00:28 - a reaktor teljesítménye 17%-on 00:30 - operátori vagy mőszerhiba miatt a reaktor teljesítménye 1%-ra esik Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 15 00:32 - az operátor a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására szabályozórudakat húz ki a zónából Az engedélyezettnél kevesebb rúd van a zónában! 01:00 - a reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódik Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 16
A csernobili atomerımő-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) A csernobili atomerımő-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 01:03, 01:07 - a 6 mőködı mellé további két fı keringetı szivattyút kapcsolnak be, vízszint csökken a gızdobban 01:15 - gızdob vízszint alacsony jelre az üzemzavari védelem bénítása Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 17 01:22 - az operátor további szabályozórudakat húz ki a zónából, hogy növelje a gızdobban a nyomást 01:22 - az operátor észleli, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedett fele Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 18 A csernobili atomerımő-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) A csernobili atomerımő-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23 - második turbina gyorszáró zár jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:23:04 - lezárják a második turbina gyorszáróit 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 19 01:23:35 - a zónában a gızfejlıdés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot Az abszorberek alatti grafit vizet szorít ki a csatornákból A pozitív visszacsatolás hatására a reaktor megszalad Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 20
A csernobili atomerımő-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) A csernobili atomerımő-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23:44 - a reaktor teljesítménye a névleges érték százszorosára nı 01:23:45 - a főtıelempálcák felhasadnak 01:23:49 - az üzemanyagcsatornák fala felnyílik Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 21 01:24 gızrobbanás gázrobbanás grafittőz Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 22 A balesethez vezetı okok összefoglalása Konstrukciós hibák: pozitív üregegyüttható; nagy mérető zóna bonyolult szabályozással; a reaktorban alkalmazott anyagok szerencsétlen kombinációja (víz-grafit-cirkónium); nem építettek védıépületet; fontos biztonsági rendszereket az operátorok kikapcsolhattak. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 23 Társadalmi okok: A balesethez vezetı okok összefoglalása ilyen konstrukciós hiányosságok mellett a típus építését más országban aligha engedélyezték volna; a kísérlet terve nem volt engedélyeztetve a megfelelı szakértıi intézetekkel és a hatósággal; az operátorok még a rossz tervtıl is el mertek térni (üzemeltetıi fegyelem és biztonsági kultúra hiánya); sok fontos technológiai korlátot csak a szabályzat rögzített, technikai berendezés nem akadályozta meg a korlát átlépését; reaktorbiztonsági kutatások nem megfelelı szintje; USA - Szovjetunió párbeszéd hiánya. Ilyen erımővet sehol a világon nem lenne szabad építeni és üzemeltetni! Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 24
Az RBMK reaktorokon a csernobili atomerımő-baleset után végrehajtott módosítások Új zónatervezési módszerekkel, az üzemanyag összetételének módosításával mérsékelték illetve megszüntették az öngerjesztı jelleget. Jelentısen megnövelték a biztonságvédelmi (vészleállító) rendszer beavatkozási sebességét. A névleges teljesítményt az egyes blokkokon 50-300 MWe értékkel csökkentették. A korábbiakhoz képest javított üzemzavari elemzések, számítógépes szimulációk készültek. Üzemviteli kultúrát érintı és vezetési módosításokat vezettek be. Szimulátoros gyakorlatokkal, korszerő oktatási módszerek bevezetésével növelték az üzemeltetık képzési színvonalát. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 25 A csernobili baleset egészségügyi következményei A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. A robbanások és az azokat követı grafittőz az üzemanyag kb. 3,5-4%-át szétszórta a környezetben. A környezetbe került: a nemesgázok 100 %-a, I, Te, Cs 10-20 %-a, üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3,5 %-a. Az RBMK és a könnyővizes reaktorok közötti legfıbb különbségek RBMK A reaktivitás teljesítménytényezıje pozitívvá válhat, azaz öngerjesztı folyamatok indulhatnak be. Nincs védıépület. A hőtés elvesztése nem vonja maga után a láncreakció leállását. A grafit moderátor gyúlékony és vízzel érintkezve éghetı gázokat termel (CO, H2). PWR,BWR,VVER A reaktivitás teljesítménytényezıje minden üzemmódban negatív, a folyamatok önszabályozóak. Néhány régebbi egység (VVER-440/230) kivételével van lokalizációs torony vagy konténment. A hőtés elvesztésekor leáll a láncreakció. A víz nem éghetı, az üzemanyagpálcák burkolatának oxidációjából keletkezı hidrogén esetleges felrobbanását kibírja a konténment. Egyéb reaktortípusokban az RBMK-nál fennálló mőszaki hiányosságok nincsenek meg, így a csernobilit megközelítı mérető és hatású baleset más reaktorokban nem képzelhetı el! Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 26 A csernobili baleset egészségügyi következményei A radioaktív anyagok két nagyobb hullámban jutottak ki a reaktorból: közvetlenül a robbanás után: szétszóródott üzemanyag, és a nemesgázok; a baleset utáni 7-10. napon a reaktorban fellépı magas hımérséklet miatt; A legszennyezettebb területek: az oroszországi Brjanszk, és a fehérorosz Gomel és Mogilev régió. Ezekben a körzetekben a Cs-137 aktivitás-koncentrációja az 5000 kbq/m 2 -t is elérte. (Portugáliában 0,02 kbq/m 2 -t mértek.) Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 27 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 28
A csernobili baleset egészségügyi következményei Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 29 A csernobili baleset egészségügyi következményei Baleset legelsı közvetlen áldozata 3 fı (1 szívinkfartus, 2 épület ráomlás miatti elhalálozás) Összesen 237 embert (erımővi dolgozót és tőzoltót) szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Közülük: Becsült dózis (Gy) 6-16 4-6 2-4 <2 Betegek száma 21 21 55 140 A közvetlen áldozatok zöme tőzoltó volt. Halálesetek száma 20 7 1 0 Összesen: 237 28 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 31 A csernobili baleset egészségügyi következményei A balesetet követıen a radioaktív felhı elıször északnyugati irányba indult, (Skandinávia, Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia). Ezután megfordult a szél iránya, és a felhıt Dél- és Közép-Európa fölé fújta. Ahol a felhı átvonulása csapadékkal párosult, nagyobb aktivitás-koncentrációk (Ausztria, Svájc, Magyarország nyugati része). A déli féltekén nem lehetett kimutatni a baleset hatását. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 30 2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fı üzenete A korábbi 28 helyett összesen 50 ember halálát hozták közvetlen összefüggésbe a baleset utáni nagy sugárdózisok determinisztikus hatásával (zömük tőzoltó volt). 2004 decemberéig 4000 gyermeknél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. Közülük 9-en haltak meg. Korai diagnózis esetén a pajzsmirigyrák jól gyógyítható (99% fölötti gyógyulási arány). A 150 msv fölötti dózist kapott likvidátorok között megduplázódot nıtt a leukémia gyakorisága (összesen néhányszor tíz eset). Egyéb daganatos betegségeknél statisztikailag nem kimutatható a gyakoriság növekedése! Genetikai hatást az érintett emberek utódjaiban nem tudtak kimutatni! Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 32
2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fı üzenete 2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fı üzenete Összesen 340 000 embert telepítettek ki a legszennyezettebb területekrıl. Összesen 5 000 000 ember él ma olyan területen, ahol az effektív dózistöbblet a csernobili kihullásból (37 kbq/m 2 fölötti 137 C szennyezıdés) kevesebb, mint 1 msv/év (normál természetes háttér +40%-a). Ma 100 000 olyan lakos van még, akik 1 msv/év fölötti csernobili eredető többletdózist kapnak. A nemzetközi felmérések szerint a legterheltebb 200 000 likvidátor, a 116 000 legterheltebb kitelepített lakos és a legerısebben szennyezett területen élı lakosság (mindösszesen 600 000 ember) 70 éves élettartama alatt kb. 4000 többlet rákos haláleset várható a többlet dózis következtében. Ez statisztikailag aligha lesz kimutatható, hiszen a nem érintett népességben is 25% a rákos megbetegedések részaránya. Ebben a magas alapban a 4000 többlet eset nem lesz látható, az csak statisztikai alapon becsülhetı. A tényleges szám bizonytalan, kb. 4000±1000. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 33 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 34 A csernobili baleset egészségügyi következményei A Szovjetunión kívül: A baleset utáni elsı hetekben leginkább a jód-131 miatt (tej). A gyermekek átlagos pajzsmirigy-dózisa Európában 1-20 msv, Ázsiában 0,1-5 msv, Észak-Amerikában 0,1 msv körül volt. A felnıtteké ennek az ötödrésze. A késıbbiekben a Cs-134 és Cs-137 izotópok voltak a felelısök, külsı és belsı terhelésként egyaránt. A baleset utáni egy év során kapott egésztest-dózis Európában 0,05-0,5 msv, Ázsiában 0,005-0,1 msv, Észak- Amerikában 0,001 msv volt. A csernobili baleset magyarországi következményei Magyarország: Az átlag magyar lakos várhatóan egész élete során összesen 0,23 msv külsı és 0,09 msv belsı terhelésbıl származó effektív egyenértékdózist kap. Ez összesen 0,3-0,4 msv-et jelent. (A természetes sugárzás évente átlagosan 2-3 msv.) Európai viszonylatban ez a "középmezınybe esik. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 35 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 36
A csernobili baleset egészségügyi magyarországi következményei Az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan növekszik a rákbetegségek hazai gyakorisága. Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredető sugárterheléssel összefüggı növekedését. Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának Csernobil miatti növekedése. A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerımő baleset káros egészségügyi hatása. Az Ukrajnában járt magyar kamionsofıröknél gyakorlatilag kizárt, hogy a csernobili balesetben kikerült radioaktivitás miatt haltak volna meg (nem tudunk arról, hogy a baleset helyszínén vagy egyéb nagy szennyezettségő területen jártak volna). Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 37 Rákhalálozás dinamikája Magyarországon Halálozási statisztikák Magyarországon (2001) Halálozás a 2001. év során: 132 183 Ebbıl daganatok miatt: 33 757 hörgı, légcsı, tüdı 7 902 vastagbél 3 014 emlı 2 342 gyomor 2 166 végbél 1 838 ajak, szájüreg, garat 1 737 prosztata 1 372 fehérvérőség 1 104 csont, kötıszövet, bır 894 Keringési betegség miatt: 67 423 Öngyilkosság miatt: 3 979 Közlekedési baleset miatt: 1 352 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 38 Daganatos megbetegedések Magyarországon Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 39 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 40
Daganatos megbetegedések Magyarországon Daganatos megbetegedések Magyarországon Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 41 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 42 Feladatmegosztás, csoportok Célok: saját tapasztalatok, hiteles mérések, fiatalok oktatása, film- és fotókészítés Feladatok, szakmai csoportok, csoportvezetık és a résztvevık beosztása: A Magyar Nukleáris Társaság tudományos expedíciója Csernobilba, 2005. május 28. június 4. 1. TLD Apáthy István, KFKI AEKI, Pázmándi Tamás, Kulacsy Kati, Kassai Zsuzsa, 2. Terepi mintagyőjtés, forrórészecskék lokalizálása, elemzése Dr. Vajda Nóra, BME NTI, Surányi Gergı, Petıfi Gábor, Hadnagy Lajos, Yamaji Bogdán, Dombó Szabolcs, Silye Judit, 3. In-situ gamma spektroszkópia Dr. Zombori Péter, KFKI AEKI, Dr. Bódizs Dénes, Treszl Gábor, Betlehemi Sz., Dombó Szabolcs, 4. Ökológiai hatásfelmérés Dr. Tarján Sándor, FM Vér Nóra, Vörös Csaba, Csapó József, Szabó Lídia, Defend Szabolcs, Kocsy Gábor, Kassai Zsuzsa, Beregnyei Miklós, Aszódi Attila, 5. Sugárvédelem Dr. Sági László, KFKI AEKI C. Szabó István, Nényei Árpád, Kulacsy Kati (GPS), Légrádi Gábor, 6. Épület és technológia állapotfelmérése Hadnagy Lajos, PARt Betlehemi Szabolcs, Szerencse Tibor, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Silye Judit, 7. Dokumentálás, kommunikáció Dr. Aszódi Attila, BME NTI, TV-stáb (Horkai Pál, Markiel János), Pázmándi Tamás, Silye Judit, Fotó: Dombó Szabolcs, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Yamaji Bogdán, Aszódi Attila, Szerencse Tibor, Helyszíni ügyintézés: Hadnagy Lajos, Kassai Zs., A szakmai munkát koordinálja és a csoportot vezeti: Dr. Aszódi Attila. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 43 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 44
Sugárvédelmi ellenırzés Felkészülés a szennyezett területen való munkára. Belsı sugárterhelés meghatározása egésztest számlálás az út elıtt és azután, az esetleges inkorporáció és dózisterhelés ellenırzésére (AEKI) Sugárvédelmi ellenırzés Belsı sugárterhelés nem lépett fel Csernobilban (2 napig dolgoztunk a zónában és ott is étkeztünk) Impulzus Aszódi Attila egésztest számlálás eredménye 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 0 25 50 75 10 0 12 5 15 0 17 5 20 0 22 5 25 0 elsı mérés elsı háttér második mérés második háttér Csatornaszám Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 45 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 46 Sugárvédelmi ellenırzés Külsı sugárterhelés meghatározása TLD minden résztvevı számára (őrdozimetria, AEKI) hatósági film- és TL dózismérık elektronikus személyi doziméterek Sugárvédelmi ellenırzés Külsı sugárterhelés ellenırzése Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 47 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 48
Sugárvédelmi ellenırzés nagy pontosságú OMH hitelesített kézimőszerek az út fontosabb szakaszain folyamatos, GPS-szel szinkronizált dózisteljesítmény regisztrálás Szlavutics, az üzemeltetık városa Csernobili atomerımő Szarkofág látogatóközpont Pripjaty, a kitelepített város Vörös-erdı Csernobil, az élı város Elhárításban használt jármővek roncstelepe Akkreditált terepi referencia mérıhely Nemzetközi Csernobil Központ szlavuticsi laboratóriuma Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 49 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 50 Felkeresett helyszínek szennyezettsége Folyamatos dózisteljesítmény-mérés Dózisteljesítmény (nsv/h) 120 100 80 60 40 20 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Budapest, indulási szint Indulás Szlavuticsból 0 5:09:36 5:16:48 5:24:00 5:31:12 5:38:24 5:45:36 5:52:48 Idı (GMT) Ukrán- Belorusz határ Dózisteljesítmény (nsv/h) 250 200 150 100 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Budapest, indulási szint 50 Belépés a lezárt zónába 0 6:36:00 6:43:12 6:50:24 6:57:36 7:04:48 7:12:00 Idı (GMT) Érkezés a kalibrált terepi mérıhelyhez 100000 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 160 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Dózisteljesítmény (nsv/h) 10000 1000 100 Emlékmő az erımő mellett Budapest, indulási szint 10 Indulás a kalibrált Érkezés a Vörös Indulás a terepi mérıhelytıl erdı bejáratához Vörös erdıtıl 1 9:07:12 10:19:12 11:31:12 12:43:12 Dózisteljesítmény (nsv/h) 140 120 100 80 60 40 20 Csernobil város, étterem Budapest, indulási szint Kilépés a lezárt zónából 0 14:06:43 14:09:36 14:12:29 14:15:22 14:18:14 14:21:07 14:24:00 Idı (GMT) Idı (GMT) Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 51 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 52
Sugárvédelmi ellenırzés A csernobili atomerımő Mért külsı sugárterhelés TLD és elektronikus személyi doziméterek alapján a zónában töltött 2 nap alatt a budapesti háttérbıl származó dózis 2-4-szeresének megfelelı dózist szenvedtünk el (10-20 µsv), az átlagos dózisteljesítmény 200-400 nsv/h (budapesti referencia érték: 100 nsv/h) Ez messze az egészségügyi határértékek alatti. Egy 10 órás repülıút dózisjáruléka 20-25 µsv. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 53 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 54 A csernobili atomerımő Mérések Pripjatyban Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 55 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 56
Csernobil városa Csernobil városa Vesd össze! A Csernobil táblánál a dózisviszonyok teljesen normálisak (a dózisintenzitás akkora, mint Budapesten) és a növényzet is ép. Maszk alkalmazása itt teljesen indokolatlan! Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 57 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 58 Terepi mérések és mintavétel Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 59 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 60
Terepi mérések és mintavétel Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 61 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 62 Vörös-erdı pereme Vörös-erdı pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 63 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 64
Vörös-erdı pereme Vörös-erdı pereme a nagy zsákmány Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 65 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 66 Labormérések Szlavuticsban Összefoglalás, tanulságok Az RBMK atomerımő típus felépítésénél és fizikai tulajdonságainál fogva sokkal alacsonyabb biztonságú, mint ami akár Magyarországon, akár Nyugat-Európában elfogadott. A 20 évvel ezelıtti csernobili reaktorbaleset hatása az erımő 30 km-es környezetében jól mérhetı, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhetı. A csernobili erımő körül lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt. A lezárt zónában nagyon szép, zavartalan környezet alakult ki, amiben a biodiverzitás nagyobb, mint az ember által intenzíven használt területeken. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 67 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 68
In-situ gamma spektroszkópia A Cs-137 izotóptól származik a külsı gamma-sugárzás dózisterhelésének praktikusan 100%-a. A kalibrációs mezın végzett két mérés 387 kbq/m2 jelenlegi felületi szennyezettséget jelent (jó egyezésben a bizonylatolt 10,5 Ci/km2 ukrán adattal). Ennek dózisteljesítmény járuléka 390 nsv/h. A természetes háttérsugárzással (60-110 nsv/h) együtt 450-500 nsv/h számítható. Ez jól egyezik a mért dózisteljesítménnyel. A Vörös-erdı mellett végzett mérések kevesebb Cs-137 szennyezettséget (241 kbq/m2) és ezáltal kevesebb dózisteljesítmény-járulékot (244 nsv/h) mutattak. A Cs-137 mellett nyomokban és nem értékelhetı dózisteljesítmény járulékokkal a következı radionuklidok jelenléte állapítható meg a spektrumokból: Co-60, Cs-134, Eu-154, Am-241. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 69 A szarkofág A szarkofágot emberpróbáló körülmények között, nagyon gyorsan kellett felépíteni. Az építés során nem volt cél a hermetikusság. Jelenleg mind a szarkofág, mind az azon belüli roncsolódott szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást. Összefoglalás, tanulságok A visszaköltözött népesség (kb. 400 fı) egy átlagos egyedének várható éves többletdózisa kb. 6 msv, aminek mintegy 60%-a a szennyezett talajfelszín külsı sugárzásából, 40%-a a szennyezett élelmiszer fogyasztásából származik! (A magyar lakosság normális éves természetes háttérterhelése 2,4 3 msv.) A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztéső élelmiszerek fogyasztását. Kijevben ellenırzés céljából vásárolt tejben és kenyérben nem találtunk a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérı izotóp-összetételt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 70 A szarkofág makettje Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 71 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 72
A szarkofág A szarkofág vagy azon belüli elemek sérülése során csak nehéz porok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 km-es lezárt zónán túlra terjedni. Egy ilyen feltételezett esemény nem érinthetné Magyarországot. Az ukrán állam intenzíven dolgozik egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Az új szarkofág felépítését követıen a most instabilitást mutató épületelemeket el kívánják bontani. További részletek Csernobil Tények, okok, hiedelmek SZATMÁRY Zoltán, ASZÓDI Attila ISBN: 963 9548 68 5 http://www.typotex.hu/ Megjelent: 2005 november + további cikkek (pl. Fizikai Szemle, 2006. április) + 45 perces film (DVD és internet verzió) http://www.reak.bme.hu/csernobil/ + fotókiállítás, írott anyagok http://www.reak.bme.hu/csernobil/ http://www.reak.bme.hu/aszodi/ Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 73 Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 74 Fıbb ellenırzı kérdések 1. Az RMBK reaktor felépítése 2. Az RBMK típus fıbb elınyei és hátrányai 3. Az inherens biztonság hiánya az RBMK típusnál, üregeffektus, pozitív visszacsatolás 4. Az RBMK és a nyomottvizes reaktorok közötti legfıbb különbségek 5. A csernobili baleset lefolyása 6. A csernobili baleset fı konstrukciós okai 7. A csernobili baleset fıbb társadalmi okai 8. A csernobili baleset következményei: a kibocsátások 9. A csernobili baleset egészségügyi következményei: a közvetlen áldozatok 10. A csernobili baleset egészségügyi következményei: BEL, UKR, RUS 11. A csernobili baleset egészségügyi következményei a Szovjetunión kívül 12. A csernobili baleset egészségügyi következményei Magyarországon 13. A jelenlegi helyzet az erımő környezetében 14. A szarkofág állapota Dr. Aszódi Attila, BME NTI #14 / 75