Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft. 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 9./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011. május. 8.,Vasárnap Összefoglaló A jelen hírlevél azon mezőgazdasági vállalkozásoknak ad támpontot, akik biztosítani akarják követeléseiket. Hamarosan megkezdődik az értékesítési szezon, vele együtt az értékesítés utáni esetleges fizetési problémák. A hírlevél két olyan fizetési biztosítékra tesz javaslatot, melynek alkalmazásával, esetleg azok kombinálásával közel 100%-ra hozható a kifizetések biztosítása. A két módszer tulajdonjog fenntartása, váltó által adott javaslatok valós, megtörtént eseményeken alapulnak. Megjegyzés: Fontos megjegyeznünk azt, hogy a hírlevél célja az előrejelzés, elkerülni a hirtelen árzuhanásokat, mindig a frissebb információk alapján, a hirtelen áresések előrejelzése viszonylag nagy pontossággal jelezhető. A hirtelen árzuhanásokkal szemben az áremelkedések előrejelzése csak mérsékelten jelezhető, ilyenkor csupán azt, hogy egy termény ára emelkedni fog, az áremelkedés mértékét viszont csak korlátozottan. 1,5-2 hónapos illetve annál messzebbi időszakra már csak valószínűségeket lehet mondani. Az újabb hírlevél mindig felülírja a régebbi hírlevél tartalmát. Az angol nyelvű cikkekkel minden esetben azonos tartalmú fordítás található a cikk után, amennyiben a cikk felesleges információkat is tartalmaz, csak a lényeg van lefordítva. A KÉKKEL SZEDETT HÍRLEVÉL SZÁMOKRA KATTINTVA AZOK AZONNAL MEGTEKINTHETŐK. További értelmezés: amikor 2010/2011-ről 2010. július 1-2011. június 31. - beszél egy cikk, az a magyar értelemben az idei 2009/2010-es év, azért mivel a 2010/2011-es év számára, mint értékesítési/piaci évet jelent.
Eladott termény kifizetésének biztosítása: Hamarosan megkezdődik a mezőgazdasági termények értékesítésének szezonja. Különös fontossággal bír az eladott termény értékének kifizettetése, különösen akkor, amikor elszállítás és a fizetés nem esik egy időben, azaz utólagos fizetés történik. Itt a problémát szét kell választani. Nyilvánvaló egyrészről, hogy a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatoknál fizetési probléma nem merülhet föl, ezért csak kisebb kereskedőcégek esetén kell élni fizetési biztosítékok beiktatásával. A magyar jogban számos fizetési biztosíték van, de a gyakorlatban, a nagybetűs életben csak két olyan fizetési biztosítékot ismerünk, ami jelentősen, többszörösére növeli az elszállított áru kifizettetésének a biztonságát. 1,) Tulajdonjog fenntartása: Ez nyújtja a legnagyobb biztonságot, gyakorlatilag biztos, hogy ki lesz fizetve az elszállított áru. Általában a termelők nem nagyon ismerik ezt a jogszerű lehetőséget. Mivel az eladott és elszállított árun a termelőnek fennmarad a tulajdonjoga, amennyiben nem történik meg a kifizetés határidőre, azután felszólításra sem kerül visszaszállításra az áru vagy nem fizetik ki, a mezőgazdasági vállalkozás feljelentést tehet. Ebben az esetben a vevő cég ügyvezetője bűncselekményt követ el és mivel rendszerint nagy értékekről van szó (már 5 millió forint is az a büntetőjogban!), a cég ügyvezetője szinte biztos, hogy letöltendő börtönbüntetést kap (sikkasztás, hűtlen kezelés miatt), ha nem fizet. Mivel ezzel a vevő is tisztában lesz, ezért még ha senki más terménye nem lesz kifizetve, a miénk biztos, hogy ki lesz, mivel a vevő nem akar börtönbe vonulni. A tulajdonjog fenntartásos eladásnak két nélkülözhetetlen feltétele van: - mindig a szerződésben, írásban kell rögzíteni egy mondat erejéig, hogy Az eladott búza/ kukorica/ stb. tulajdonjoga annak kifizetéséig fennmarad, az értékesítés a kukorica/búza/stb. tulajdonjogának fenntartásával történik. - a másik feltétel, hogy a kiadott és a vevő által befogadott számlán is rajta kell szerepelnie az adott terményre vonatkozóan, hogy Az eladott búza, kukorica, stb. tulajdonjoga ezen számla kifizetéséig fennmarad (tulajdonjogfenntartás) Természetesen a vevőkkel ezt el is kell fogadtatni, ami nem mindig könnyű és nem is mindig megy, sok vevő ezt nem vállalja, de mindenképpen próbálkozni kell az eladó részéről. Ellenben sok vevő nem is ismeri tulajdonjogfenntartásos értékesítést, ezért ha az eladó mezőgazdasági vállalkozás ezt kéri, gyakran bele is mennek és beleírják mind a szerződésbe, mind pedig a befogadják az így kiállított számlát, innentől kezdve majdnem 100%-os a biztonság.
Váltó: A váltót adta biztonságot nagyon kevesen ismerik a mezőgazdasági vállalkozások közül, annak ellenére is, hogy a megvásárolt input anyagok ellenében gyakran kell ilyet aláírniuk, maguk a mezőgazdasági vállalkozások mégsem használják, mikor eladnak valamit. Sokan nem tudják, hogy a váltóra rendkívül hatékony és gyors, soron kívüli eljárásban dolgoznak a bíróságok. Külön váltótörvény szabályozza a gyorsított, soronkívüli eljárást. Elsőre hosszúnak és talán bonyulultnak tűnik a váltó alkalmazása, de valójában hihetetlenül egyszerű, csak túlmisztifikálják. Ha egy agrárvállalkozás az ügyvédjével például benyújtat a bíróságra egy váltót egy hétfői napon olyan formában, hogy kér egyidőben ún. biztosítási intézkedést, ebben az esetben már következő hétre köteles kitűzni a bíró a tárgyalást a váltóperben, valamint a rákövetkező hét végére a cég illetve a váltót aláíró magánszemélyek minden vagyona, így a bankszámlái is zár alá kerülnek, mintegy biztosítva a követelést. Gyakorlatilag 4-5 héten belül már a végrehajtás is lezárul és pénzénél van a mezőgazdasági vállalkozás. Egy rendes bírósági eljárás ugyanez hónapokat venne igénybe és nem valószínű, hogy pénz lesz belőle. Természetesen néhány dologra azért oda kell figyelni. Két szakaszra kell bontani a váltó bevonását az ügyben. Az egyik magának a váltónak a megírása, ehhez nem kell ügyvéd, csak a lentebbiek pontos betartása a mintaváltóba való behelyettesítés csupán -, nagyon egyszerű, bárki megtudja csinálni. A második szakaszban viszont kötelező bevonni ügyvédet, innen viszont már az ügyvéd intéz mindent. 1. szakasz, a váltó megírása és aláíratása a vevővel: Gyakorlatilag csak a lentebb olvasható adatoknak kell rajta lenni a váltón, de annak maradéktalanul, csupán egy A4-es fehér papírra kell behelyettesíteni az ott lévő szöveget:
Főszabályként, ahogy fenti mintán láthatóm tartalmaznia kell a: - a váltó elnevezést a szövegben - a váltó kitöltésének a helyét és az idejét - a vevő cégnevét vagy a vevő magánszemély nevét, adatait (címét) - az eladó mezőgazdasági vállalkozás nevét és címét - az összeget - fontos cég esetén az ügyvezető írja alá vagy aláírásra jogosult képviselő, de legjobb a képviselő - de lényegében elég a fenti mintát behelyettesíteni - kamatot nem lehet kikötni (!) Nagyon fontos! Bárki, aki aláírja a váltót, mint magánszemély (az aláírás alá a személyigazolványszámmal) azon követelni lehet az összeget (kezessé válik). Ha az ügyvezető aláírja, mint ügyvezető, utána pedig személyigazolványszámmal is, mint a mintán látható, a cég ügyvezetőjének a magánvagyonát is be lehet vonni! Fontos még, ha az elszállított termény után kiállítunk szállítólevelet, a lényeg, hogy magának az eladónak legyen belőle egy példánya és az elszállítás ideje megegyezzen a váltó dátumával, esetleg még ha aláírja valaki a cégtől a szállítót, az különösen jó. A váltót a fentebbi nagyon kemény feltételei miatt általában nem szeretik, igyekszik mindenki elkerülni az aláírását, aki vonakodik aláírni, az már eleve rossz előjel. 2. Behajtási szakasz Amennyiben nem történik meg a fizetés, azaz nem érkezik meg a pénz határidőn belül vagy a számla nem kerül elutalásra, mindenképpen javasolt egy jobb ügyvéd bevonása. Enélkül nem fog menni! Idáig nem kellett ügyvéd, innentől pedig nem lehet ügyvéd nélkül megcsinálni. Nagyon fontos, hogy a vevő felé azon túl, hogy legyen fölszólítva a fizetésre, nem szabad szólni semmit, nehogy legyen ideje ebben a néhány hétben eltűntetni a fedezetet. Lényegében az ügyvéd instrukcióit kell követni ebben a szakaszban, egyedül felsorolásképpen leírnánk mi az a pár dolog, amire ilyenkor is figyelni kell az eladónak: - nem szólni a vevőnek, hogy a váltót megkezdik érvényesíteni. A váltó eljárása hihetetlenül gyors, de mégis néhány hetet igénybe vesz azért. Célszerű végig titokban csinálni az egész eljárást. - a váltó érvényesítésének van egy pontja, ahol egy közjegyzőt be kell vonni, ezt szintén intézi az ügyvéd egyébként. Ezen a ponton arra kell oda figyelni az eladónak, hogy a közjegyző, mikor kimegy a cég székhelyére bemutatni a váltót és felszólítani az céget, hogy fizessen (ez az ún. váltó óvás), a körülmények megfelelőek legyenek. Ha nincs senki a székhelyen (!),
akkor is tanusítja a közjegyző, hogy nem fizettek! Így továbbra sem tudnak az eljárásról (dobbal nem lehet verebet fogni), de a bíróság már el tud járni. A vevő még ott jár, hogy nem is foglalkozik a kifizetéssel, csak húzza az időt, nem veszi komolyan a fizetési felszólítást, hiszen alig telt el még csak néhány hét, közben pedig már a bíróság és végrehajtó már zár alá is vette a vagyonokat és a bankszámlákat, csak még levelet nem kapott róla. E két fizetési biztosítékkal tulajdonjog fenntartása, váltó nagyon nagy mértékben lehet növelni a biztonságot. A fenti két példa való két valóságban is megtörtént élethelyzetet jelenít meg, a javaslatok nem könyvekből, hanem valós tapaszalatból merítettek.