napi WWW.NAPI.HU 2008. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ, XVIII. ÉVFOLYAM 100. (4678.) SZÁM SZERKESZTI: DOMOKOS LÁSZLÓ (DOMOKOSLASZLO@NAPI.HU), KOMÓCSIN SÁNDOR (KOMOCSINSANDOR@NAPI.HU) NAPI INNOVÁCIÓ I innováció ÉSZAK-MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉT JAVÍTJÁK Lippényi Tivadar, az NKTH elnökhelyettese szerint meg kell találni VIa tudomány hasznosítási módját is HASZNOS LEHET AZ ORIGAMI BICIKLI OLAJVÁLSÁG IDEJÉN Mark Sanders brit mérnök tizenhat VIII csukható éves munkával tökéletesítette összekerékpárját A K I A D V Á N Y T Á M O G A T Ó I : Új alapokra kell helyezni a vízgazdálkodást Az árvízvédelmen való takarékoskodás valójában pazarlás, és az EU által kínált lehetőségek és feltételek mentén elengedhetetlen a komplex tervezési folyamat, valamint a korszerű védekezés kiépítése véli Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzora. Milyen lehetőségek vannak a hazánkat évek óta menetrendszerűen sújtó árvizek és aszályok elleni védekezésre és ennek milyen költségvetési vonzatai vannak? Rapszodikusan előforduló, statisztikus jelenségekről van szó, amelyek esetén az okozott károk és a költségek (beruházási, fenntartási és védekezési) öszszegét kívánjuk legalábbis elvileg minél alacsonyabb szinten tartani. A jelenlegi rendszer 150 éves múlttal rendelkezik. Eddig jól működött, de mára komoly zavarok jelei mutatkoznak, amit néhány tényadattal érzékeltetek. Az árvízi védekezés országos kiépítése a biztonsági és a kockázati tényezőktől függően 250 350 milliárd forint beruházást igényelne (ennek legalább a 60 százaléka a Tisza-völgyre fordítandó). Ezzel a védekezési költségek és a kár is jelentősen mérsékelhető lenne. A beruházás gyorsan, mintegy egy évtized alatt megtérülne. A forrásoldalon a 2007 2013-as időszakra a Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) keretében beruházásra összesen 150 milliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanerre az időszakra a belvízvédekezés költsége 16 milliárd forint volt. 200 ezer és 300 ezer hektár közötti elöntések általában ötévenként fordulnak elő és 10-20 milliárd forint körüli kárt okoznak. A meglévő belvízelvezető rendszer fenntartása szemben a mai 0,5 2 milliárd forinttal átlagosan évi 4-5 milliárd forintot igényelne. A fenntartási költségek kevésbé, de az okozott kár jelentősen csökkenthető lenne a belvizek visszatartásával, a leginkább veszélyeztetett területeken pedig a szántó művelés felhagyásával. A költségek nagy részét a művelési ág és művelési mód váltásának állami támogatása teszi ki, amire a forrás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében elvileg rendelkezésre áll. A növekvő szélsőségek miatt ma már szinte minden második év aszályos, Mintegy 350 milliárd forintot igényelne az árvízi védekezés 15-20 milliárd forint kárral, de például a 2003-as extrém aszálykárt mintegy 100 milliárd forintra becsülték. Az átlagos kár hasonlóan az árvizekhez mintegy 20 milliárd forint évente, amelynek jelenleg csupán 30-40 százalékát fizetik ki. Az aszály elleni intézkedések egyelőre elhanyagolhatók, ezért védekezésről és ennek költségeiről alig beszélhetünk. A megoldást a vízpótlás, a talajba szivárgó víz mennyiségének növelése és az alkalmazkodás ötvözete jelenti, amelynek ésszerű költségei elmaradnak az elszenvedett károktól. Kutatásaik szerint az alulfinanszírozás milyen anyagi és természeti költségekkel jár? A számok azt mutatják, hogy a jelenlegi rendszer erősen alulfinanszírozott és ezért pazarló: a beruházási, illetve fenntartási költségekkel való fukarkodás jelentősen növeli a védekezési költségeket és a károkat egyaránt. Az egymást folyamatosan felülmúló rekordárvizek (talán klímaváltozás miatt), a növekvő védekezési költségek és károk arra figyelmeztetnek, hogy a korábbinál hatékonyabb, rugalmasabb és fenntartható árvíz-szabályozási módszereket lenne kívánatos alkalmazni. A gátak erősítése és szintjének emelése mellett vizsgálni szükséges a nagyvízi vízszállítás növelését (ami az elhanyagolt karbantartás miatt kicsiny), a tározást, a rendkívüli helyzetekben igénybe vett, szelepként működő szükségtározást és az irányított elöntések lehetőségeit, valamint ezek kombinációit. Ilyen műszaki-gazdasági elemzéseket készítettünk a Tiszára (Új Vásárhelyi Terv, VTT) korszerű döntéstámogató rendszer felhasználásával, ami topográfiai, lefolyási és hidrodinamikai modellekre, térinformatikai rendszerre, radar- és űrfelvételekre, továbbá kockázati elemzésekre alapozott. Folytatás a III. oldalon KATONA VANDA HÚSZ TALÁLMÁNYBÓL EGY LESZ PIACI SIKER Az innovációs tevékenység fontos formája és lehetősége a vállalatokkal való együttműködés véli Mátyus László, a Debreceni Egyetem (DE) Tudás- és Technológia Transzfer Irodájának (TTI) igazgatója. Az egyetem karai számos kutatási megbízást kapnak vállalatoktól, évente több száz millió forint értékben. A TTI működésének első két éve során hét spin-off cég alakult a DE közvetlen részesedésével. A tudás felhasználása szempontjából a legnagyobb sikernek azt tartja az igazgató, hogy az előző két évben több mint húsz találmányi bejelentés érkezett az egyetem kutatóitól, míg az ezt megelőző években ezek száma nem haladta meg az évi két-hármat. Az egyetem a szellemi alkotások megfelelő menedzselése érdekében létrehozta az Innovációs Alapot. V. oldal EGYRE TÖBB SPIN-OFF CÉG MŰKÖDIK SZEGEDEN A Szegedi Tudományegyetemen a kooperációban végzett k+f kutatásoknak is köszönhetően már 36 spin-off céget alakítottak az egyetemi tudást és k+f eredményt felhasználva. E cégek egy része jelenleg emelkedő szakaszban van, remélhetőleg sikeresen veszik az első akadályokat mondta lapunknak Szabó Gábor rektor. Véleménye szerint a vállalati együttműködések kedvező hatással vannak az oktatásra és megfelelő alapot jelentenek a mérnökképzés fejlesztéséhez. Az egyetemen két tudásközpont működik. VII. oldal INTERJÚ POLGÁRNÉ MÁJER ILDIKÓ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓVAL ValDeal: az innovációmenedzsment magyar modellje Hétéves előkészítő munka után, 2006-ban alakult meg a ValDeal Innovációs Zrt. A hiánypótló kezdeményezés jó néhány sikert már elkönyvelhet, ám Polgárné Májer Ildikó elnök-vezérigazgató szerint legalább fél évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy üzleti hasznot is hozzon. A rendszerváltás után másfél évtized telt el úgy, hogy egyetlen vállalkozás sem volt, amely a magyar találmányok átfogó menedzselésével foglalkozott volna... Történetünk 1999-ben kezdődött, akkor merült fel a gondolata egy szellemi termékek inkubációjával foglalkozó innovációs vállalkozásnak, amilyen akkoriban még valóban nem működött Magyarországon. Négy évünk telt el csak azzal, hogy a világot jártuk, végiglátogattuk a fontos tudományos parkokat és gyűjtöttük a jó gyakorlati megoldásokat. Tapasztalatainkat felhasználva 2003-ban egy minikonzorciumot hoztunk létre a találmánymenedzsmenttel és technológiatranszferrel foglalkozó Danubia IP, a kkv-kat támogató CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. és az inkubált vállalkozásokat fejlesztő Telkes Tanácsadó Zrt. közreműködésével. Találmányokat kezdtünk keresni, de a piac annyira várt már egy ilyen lehetőségre, hogy különösebb hírverés nélkül, pusztán gravitációs marketinggel is száz projektgazda keresett meg minket 2005-ig. Ebben az évben jelentkezett partnerünknek az austini Texas Egyetem is, amely húsz éve foglalkozik inkubációs technológiatranszferrel és vállalkozásfejlesztéssel. Így hétéves előkészítő munka után, 2006 nyarán alakulhatott meg a ValDeal. Folytatás a II. oldalon
II NAPI INNOVÁCIÓ AZ IBM ÉS ÖNKÉNTESEK JOBB MINŐSÉGŰ RIZST FEJLESZTENEK Az IBM és a Washington Egyetem közös projektet indított a rizsválság enyhítésére. Olyan rizst szeretnének kinemesíteni, amelytől azt várják, hogy két éven belül nagyobb mennyiségű és táplálóbb termést hoz, valamint jobban ellenáll a kártevőknek. A projekt során egy háromdimenziós modellt alkalmaznak a rizs fehérjetérképének és azok funkciójának elkészítéséhez. Keresztezéses nemesítéssel hozzák létre az új fajtát. Ha csak az egyetemi keretek között dolgoznának, mindez kétszáz évet venne igénybe. A projekt a World Community Grid (globális közösségi hálózat) elnevezésű önkéntes kezdeményezés virtuális szuperkomputerének segítségével valósul meg. Az óriás számítógép olyan felhasználóktól nyeri az áramot, akik az éppen használaton kívüli, de bekapcsolt számítógépüket önkéntesen felajánlják erre a célra. Ez teszi lehetővé, hogy kétszáz év helyett mindössze két év alatt eredményes kutatásokat végezzenek a tudósok. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat, aki rendelkezik számítógéppel és internetkapcsolattal, ehhez csak egy szoftvert kell letölteni. EGYRE FONTOSABBÁ VÁLIK A SZELLEMI TULAJDON Hagyományos megközelítésben a szellemi tulajdon egy kizárólagos versenyeszköz, azzal pozicionálunk, védjük magunkat az illetéktelen vagy a párhuzamos felfedéstől, megelőzéstől. A megújuló felfogás viszont nem a kizárólagosságra épít, hanem arra, hogy legyen tulajdonolt szellemi tulajdonunk és erről gondolkozzunk úgy, mint egy portfólióról, piaci pozicionálás mellett használjuk növekedés gerjesztésére, üzleti célokra. Egyszerre legyünk vevők és eladók a szellemi termékek BENDZSEL MIKLÓS piacán. Lényegében ez azt fejezi ki, hogy a kizárólagos használattal szemben ne legyünk restek átengedni méltányos kompenzáció fejében a licencpolitika eszközeivel a saját eredményeinket, vásároljunk idegen tudást, építsük be a saját fejlesztéseinkbe jelentette ki Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia tudományos ülésén. AZ SZTE DÍJAZTA ÜZLETI PARTNERÉT A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alapított Alma Mater díjat idén a GE Hungary Zrt. Healthcare k+f divíziója nyerte el az egyetem mintegy 70, az üzleti életből kikerülő partnere közül. A választás azért esett a GE egészségügyi üzletágára, mivel a cég az SZTE-s hallgatók számára meghirdetett gyakornoki program mellett számos volt szegedi hallgatót is foglalkoztat és 2007-ben azzal a céllal nyitotta meg új k+f irodáját Szegeden, hogy a klinikán dolgozó orvosokkal napi szinten tudjon kapcsolatot tartani. Az egyetem kiemelt hangsúlyt fektet az oktatást-kutatást támogató, abban partneri együttműködést kínáló vállalatokkal, vállalkozásokkal való együttműködésre, hiszen ez nem csupán egyetemi, hanem szélesebb értelemben vett társadalmi érdek is mondta Szabó Gábor rektor. INTERJÚ POLGÁRNÉ MÁJER ILDIKÓ ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓVAL ValDeal: az innovációmenedzsment magyar modellje POLGÁRNÉ MÁJER ILDIKÓ A ValDeal mára mértékadó, véleményformáló szerepet vívott ki magának a magyar piacon Folytatás az I. oldalról A találmányok támogatásához mindenekelőtt találmányokra van szükség. Ezeket hogyan sikerült felkutatni? Három-négyszáz találmány nélkül nem érdemes nekivágni, mert csak így van meg az esélye annak, hogy akad közte pár sikerre ítélt. Ezért a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával egy projektgyűjtő, -értékelő és -menedzselő modell kiépítésébe kezdtünk, amelynek keretében 2006 őszén hirdettük meg első projektversenyünket, amelyre kutatóintézetek, feltalálók, projektgazdák vagy akár már működő innovatív kkv-k is jelentkezhettek. Olyan megoldásokat kerestünk, amelyek belátható időn belül nagy eséllyel vihetők piacra vagy már elérték a piacérett stádiumot, vagyis a van egy jó ötletem kevés volt. Közel háromszáz pályamű érkezett, s a száz legjobb kerülhetett be a tényleges versenybe. A legígéretesebbnek minősített 28 projekt Május 13-tól a ValDeal is tagjává vált az innovációmenedzsmenttel foglalkozó európai szervezetek elitklubjának, az Európai Üzleti Innovációs Központok Hálózatának (EBN). A szövetség tagjai tanulnak egymástól, együtt lobbiznak az EU-nál és inkubált vállalkozásaik is könynyebben vehetik fel egymással a kapcsolatot. Az EBN 2008. június 25 27. között Budapesten tartja éves kongresszusát, melynek szervezésében már a ValDeal is részt vesz. bációs csomagot ajánlott. Hasonló érdeklődés mellett, a tavalyi tapasztalatokat is felhasználva, hasonlóan sikeresen zajlott le a második verseny is, amelynek eredményhirdetésére nemrég, PELSŐCZY CSABA közül egyesek globális piacra lépést elősegítő szolgáltatáscsomagra, mások az USA-ban végzett üzletfejlesztési szolgáltatásra kaptak ajánlatot. Voltak, akiknek a ValDeal komplex üzleti inkuáprilis végén került sor. Idén 228 projektből szintén 28 innovatív megoldást választottunk ki további fejlesztésre és már az együttműködés pontjait dolgozzuk ki a projektgazdákkal. Úgy tűnik, Magyarországon nemcsak a projektgazdák vannak nehéz helyzetben, de támogatni sem könnyű őket... Magyarországon hiányoznak az olyan intézmények, mint amilyenek az üzleti angyalok, az erős állami támogatás és azok a piaci feltételek is, amelyek mondjuk Finnországban megvannak. Vannak közelebbi példák is: Lengyelországban tíz éve kezdtek el ezzel foglalkozni, ami meg is látszik az eredményeken, Szlovákiában a felsőoktatásban kapott jelentős szerepet az innováció, Szlovéniában a spin-off cégek mellett van komoly elkötelezettség kormányzati szinten. A célokat már Magyarországon is megfogalmazták és azokkal mindenki egyet is ért, de a folyton változó feltételek kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági környezetet. Ennek hatása pedig az amúgy is kiszámíthatatlan innovációs piacon hatványozottan jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a találmánymenedzselés kicsit máshogy zajlik? Itt nemcsak arról kell meggyőznünk egy befektetőt, hogy egy adott találmányt támogasson, de arról is, hogy ilyesmit egyáltalán érdemes csinálni. Két év elteltével úgy látjuk, az a legnagyobb gond, hogy nálunk nincs kockázati tőke, nincsenek magvető tőkealapok. Ez egy kicsit tyúk-tojás probléma: a befektetők szerint még nem érte el a kritikus tömeget a projektek száma, viszont befektetés nélkül nem is fogja. A folyamat két vége rendben van: van piac és vannak találmányok, ám a köztük levő elemek a pályázatok, a szolgáltatások és a tőke még nem álltak össze koherens rendszerré. Ennek összehangolásán is dolgozunk, mintegy puzzledarabokként kapcsoljuk össze az érintetteket. És itt természetesen nem pusztán a befektetőkről van szó, hiszen folyamatosan jelen kell lennünk a szakmai szervezeteknél, az NKTH-nál, a projektgazdáknál, az egyetemeken és minden érdekeltnél, hogy valamennyiük figyelmét felhívjuk az innovációk fontosságára. Szerencsére a ValDeal mára mértékadó, véleményformáló szerepet vívott ki magának a magyar piacon. Emögött természetesen olyan hiteles kommunikáció kell, hogy álljon, amely nem titkol el semmit sem. Azt sem, hogy mikorra várnak üzleti hasznot a vállalkozásból? Ha az első szakaszt nem számítjuk, akkor is legalább négyöt éve dolgozunk rajta. Ezalatt mintegy 2,3 milliárd forintot invesztáltunk a vállalkozásba, és a tőkén felül évente félmilliárd forintba kerül a cég működtetése. Még legalább öt évig kell stabilan, rendszerben működtetve fenntartanunk, hogy hasznot hozzon. ZUBRECZKI DÁVID Napfény eladásából tartják meg gazdagságukat az arabok Abu-Dzabi nem várja meg, hogy elfogyjanak olajkészletei s ennek nyomán elveszítse gazdagsága nagy részét, hanem olajbevételeit a jövő energiaforrásának kiaknázására fordítja. A Masdar, az emírség 15 milliárd dollárt kezelő zöldenergia-alapja és a spanyol Sener high-tech vállalat 60 40 százalékos tulajdoni hányaddal létrehozta a Torresol Energy vállalkozást, amely naperőműveket fog építeni Ausztráliában, Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az Egyesült Államokban. Azt nem közölték, hogy összesen mekkora összeget szánnak a fejlesztésekre. Első lépésként 1,2 milliárd dollárból Spanyolországban építenek erőműveket, de fő terjeszkedési irányuk a föld napsütötte övének teletűzdelése napenergia-termelő egységekkel. Kiemelten kezelik az USA-ban megnyílt lehetőségeket, ugyanis az ország délnyugati részén egész sor hasonló vállalat az Ausra, a BrightSource, a Solel, az Abengoa kötött már szerződéseket számos áramszolgáltatóval. A Torresol jó eséllyel száll versenybe velük, ugyanis nagyon mély zsebből, önállóan finanszírozhatja projektjeit. A közös vállalkozás ugyanakkor csak egy Abu-Dzabi azon programjai közül, amelyek a zöld energiatermelés gazdasági értékteremtő láncának minden elemét igyekeznek kihasználni. A miniország befektetői részt vesznek a napelemek fejlesztésétől és gyártásától kezdve a nagy technológiai beruházásokig sok mindenben, amiből a jövőben nagy pénzt lehet csinálni. Az emírség energiapolitikája rávilágít egy ironikusnak nevezhető jelenségre: miközben a világ egyik vezető olajtermelője A Torresol úgynevezett központi tornyos rendszerű naperőműveket fog építeni. Ezekben félkör alakban tükrök vesznek körül egy tornyot, a vevőt, amely sót tartalmaz. A nap mozgását számítógép által vezérelt rendszerben követő tükrök a toronyra koncentrálják a napsugarakat, így felhevítve a sót. Erre vizet permeteznek, amely vízgőzzé forrósodik s ez hajtja meg az áramtermelő turbinákat. A vállalat szerint 2012-ben öszszesen 500 megawatt elektromosáram-termelő kapacitást fog felkínálni az áramszolgáltatóknak (Paks 1860 megawattot tud). dollármilliárdokból fejleszti az olaj utáni gazdaság technológiáját, a legnagyobb fogyasztó, az USA továbbra is támogatja a nagy olajcégeket és minimális mértékben segíti a zöld technológiák fejlesztését. Mindenki tudja már, aki nem teljesen ostoba, hogy a klímaváltozás és az olajkészletek kimerülése miatt elkerülhetetlen a jelenlegi energiatermelési technológiák történelmi léptékben gyors lecserélése, és csak az a kérdés, mely országok lesznek ennek haszonélvezői. Ennek tükrében azt kell látnia az amerikai polgárnak, hogy a közüzemi szintű napenergia-termelésre képes cégek többsége európai (spanyol), ausztrál, illetve közel-keleti (arab és izraeli). BLOOMBERG
NAPI INNOVÁCIÓ III Új alapokra kell helyezni a vízgazdálkodást Folytatás az I. oldalról Milyen egyéb szempontokat kell figyelembe venni a hazai ár- és belvízvédelem, illetve az aszály elleni védekezés kidolgozásakor? Valójában nem elsősorban műszaki-tudományos, hanem sokkal tágabb stratégiai kérdésről van szó, ami alapvetően függ a mezőgazdaság átalakulásától az EU keretei között, a vidékfejlesztéstől, az emberek megélhetésétől és alkalmazkodásától és az éghajlatváltozás szélsőségeket erősítő, bizonytalan hatásaitól. Tehát többszörösen mozgó célpontra kell lőnünk. A megoldás kulcsa az árvíz, a belvíz, az aszály és a földhasználat együttes kezelése. A mezőgazdaság átalakításával átértékelődik a cél, a védelem és a kár: az értékes területeken a védelmet fenn kell tartani, de ugyanez az értéktelen szántókon nem éri meg. Ily módon a kár csökkenthető földhasználatváltással (például szántó-gyep vagy szántó-wetland konverzióval), ami a talaj víztartását is javíthatja, csökkentheti az eróziót és a nem pontszerű szennyezéseket. Egyúttal az árvizek egy része és az értékes területek belvizei tározókban tarthatók és öntözésre, halászatra hasznosíthatók. A megoldás javítja a mikroklímát, a vizes élőhelyek arányát és a tápanyag-visszatartást. A képet árnyalja, hogy a valószínűen csökkenő állami felelősségvállalást a gazdáknak kell majd kiváltaniuk, ami új kockázati megközelítésben minden bizonnyal a biztosítási rendszert is módosítja majd. Az elmondottak tükrében a jelszavunk egységes víz-föld stratégia, kifogástalan koordinációval párosulva, ami két vonatkozó EU-jogszabály végrehajtásának is az előfeltétele. Az egyik az EU egységes vízpolitikájának megfelelően a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése 2009-ig, míg a másik a nemrégiben jóváhagyott árvízvédelmi irányelv, ami kockázatkezelési tervek kidolgozását írja elő 2015-ig és új elvek alapján óhatatlanul szükségessé teszi a meglévő hazai tervek felülvizsgálatát. Elkerülhetetlen-e, hogy a folyamatokba való beavatkozás természeti károkhoz vezet? A gátakkal történő árvízvédekezés és a belvizek kialakított elvezetése számos kedvezőtlen ökológiai hatással járt (magas vízállás esetén a hullámtéri ökoszisztéma károsodása, a holtágak lefűzése, a tápanyag-visszatartó képesség csökkenése, a belvizek elvezetése a vegetációs időszakban, a mikroklíma és helyenként a talajvízviszonyok romlása stb.). Ez a múlt. Ugyanakkor az előzőkben felvázolt megoldások, valamint az ártéri gazdálkodás és az ártéri értékteremtés is az ökológia ígérete számos olyan jövőbeni lehetőséget tartalmaznak, amelyeknek nincsenek ilyen káros hatásai, sőt csökkentik a meglévőket és javítják az ökológiai állapotot. A fő kérdés a megvalósítás milyensége. Sikerül-e a jelenleginél sokkal jobban kommunikálni a földhasználatváltás előnyeit, a területkisajátítás szükségességét? Megoldható-e a társadalmi Somlyódy László Széchenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezető profeszszora. Számos nemzetközi szervezet tagja (IAHR, IAHS, WEF, IAWQ, IWA), az International Water Association, az European Environmental Agency Scientific Committee, a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya, továbbá a Tudomány és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (4T) elnöke, a UN World Water Assessment Technical Advisory Committee és más nemzetközi tanácsadó testületek tagja. érdekegyeztetés? Kialakítható-e okos támogatási rendszer és a jó gyakorlat? Elkerülhető-e az értelmetlen spórolás? A hivatkozott EU-vízkeretirányelv szerint a védelmi tevékenységeket az ökológiai szempontok figyelembevételével kell folytatni, és csak a feltétlenül szükséges mértékű ökológiai károk engedhetők meg. Előírja azokat az intézkedéseket is, amelyekkel az árvizek és aszályok által okozott környezeti károk csökkenthetők. Árvizek esetén kívánatos, hogy ne legyenek váratlan és nagy elöntések, amelyek elpusztítják az érintett terület természeti KATONA VANDA SOMLYÓDI LÁSZLÓ A védelmi tevékenységeket az ökológiai szempontok figyelembevételével kell folytatni, és csak a feltétlenül szükséges mértékű ökológiai károk engedhetők meg és környezeti értékeit, azaz a földhasználat feleljen meg az esetenkénti elöntésnek. Ilyen okok miatt a VTT egyik alappillérét jelentő szükségtározók kérdése a jövőben mindenképpen felülvizsgálatra szorul. Az Európai Unió milyen szerepet vállal a védekezésben, illetve várható-e, szükséges-e intenzívebb együttműködés a közösség országai között? Az árvízvédekezésben az egységes elveket tartalmazó már említett árvízvédelmi irányelven kívül összehangolt közösségi program nincs. Az irányelv a következő feladatok elvégzését írja elő 2015-ig: kockázatfelmérés, veszélyeztetettségi térképek, továbbá kockázatkezelési tervek kidolgozása. Duna-szintű kezdeményezés a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) cselekvési programja, amely részvízgyűjtőkre vonatkozó árvízi cselekvési tervek készítését írja elő 2009-ig, összehangolva a szomszédos államokkal. A hazai finanszírozásra a már említett KEOP-on, a regionális operatív programokon (ROP) és az ÚMVP-n belül van lehetőség. Ahogyan említettem, utóbbi a művelési ág és mód változtatásának támogatását is biztosítja, azonban az ÚMVP és a vízgazdálkodás szempontjai (erózió- és diffúz terheléscsökkentés, árvíz-, illetve belvízvédelem) egyelőre nincsenek összehangolva. Durva becslés szerint vízgazdálkodási célok miatt mintegy 1 millió hektáron kellene művelési ágat váltani és további 1,5 millió hektáron változtatni a művelési módon. Ez összesen körülbelül 80 milliárd forint egyszeri támogatást és huszonöt-harminc éven át évi 40-50 milliárd forint jelent. A kutatásokat és azok összehangolását különböző uniós k+f programok támogatják. Itt elsősorban az átfogó ERA-NET (European Network of Research) és azon belül az árvízi kutatások harmonizációját végző CRUE-projekt említhető, amiben 11 másik ország mellett Magyarország is részt vesz. Előkészítés alatt áll egy Délkelet-európai Térségi Program is, amelyet az EU strukturális alapjából finanszíroznak Várható-e, hogy az EU-tagság hatására, az azzal járó anyagi források és jogi kötelezettségek miatt Románia és Bulgária szakít a jelenlegi, Dunát szennyező gazdasági tevékenységeivel? Az EU vízkeretirányelve és a kapcsolódó direktívák korlátozzák a szennyezőanyag-kibocsátást. Ezt például a városi szennyvizekre vonatkozó emissziós határértékek és a folyómederben lévő víz, illetve a végső befogadóként szolgáló tenger (esetünkben a Fekete-tenger) kémiai állapota alapján kell megállapítani. Románia és Bulgária támogatást kap arra, hogy 2015-re teljesítse mindezeket az előírásokat. Kérhet haladékot, ami tizenkét év lehet, de ha nem teljesít, akkor büntetni fogják. Mindez azonban nem zárja ki teljesen a 2000. évi cianidszennyezéshez hasonló esetek előfordulását: a kétoldalú, országok közötti és a nemzetközi egyezmények túlzottan puhák, a betartatásuk pedig gyenge. TŐSÉR JÚLIA Mi dolgunk a világban? Észrevenni a lehetôséget, felkarolni a tehetséget, támogatni az elhivatottságot, hazahozni a sikereket. Mi így kapcsolódunk be a világ szívdobogásába. MOL_1028_278x202_e rte k_napig.indd 1 4/22/08 11:05:24
IV NAPI INNOVÁCIÓ AUTOMATIZÁLÁS Festo-innovációk a hannoveri vásáron A Festo az idei hannoveri vásáron ismét a gyártás- és folyamatautomatizálás terén sikeres innovátorként, élenjáró technológiai fejlesztőként mutatkozott be. A versenyelőny a cégek számára azt jelenti, hogy a vállalat jobb, mint az adott területen jelen lévő más cégek. Bizonyos esetekben ez egyedi termékekre vonatkozik, gyakrabban azonban a teljes gyártmányválasztékra és a nyújtott szolgáltatások teljes körére. Pontosan ez a komplett terület az, ahol a Festo erősségei megmutatkoznak. A piac és a gazdasági környezet dinamikusan és komplexen fejlődik, egyre inkább nemzetközivé válik. A gépipari automatizálás piacán egyre inkább kulcsfontosságú tényező az innováció, amely ebben az összefüggésben új termékek és szolgáltatások nyújtását is jelenti. A dinamikus piaci környezetben a vevői igények időben történő felismerése és megfelelő kielégítése nemcsak a gyártónak, hanem a vevőinek is versenyelőnyt jelent. A Festo az ipari területre koncentráló vásáron számos példával mutatta be, hogy innovációs képességei és vevőivel való szoros együttműködése hogyan eredményezett kölcsönösen előnyös, úgynevezett win/ win szituációt. Cikkünkben ezek közül hármat emelnénk ki: Állapotfelügyelet (Condition Monitoring) csomagológépeknél Fogyasztói társadalmunkban az áruknak, azok csomagolásának igen nagy szerepe van. A gyártók vevőik igényeinek kielégítése érdekében egyre több árut egyre gyorsabban szeretnének díszes vagy éppen praktikus csomagolásban a piacra juttatni. Ma már egyáltalán nem szokatlan az olyan csomagológép, amely percenként jóval több mint 100 csomagot tölt meg valamilyen anyaggal. Annak érdekében, hogy az ilyen nagy teljesítményű, gyors gépek folyamatosan működjenek és a leállás lehetősége minél kisebb legyen, ezeket a gépeknél fontos szerepet tölthetnek be a Festo diagnosztikai rendszerei, amelyekkel folyamatosan ellenőrzik az automatikus funkciókat. Áramlás- és nyomás- érzékelők (MS6-SFE, SDE1) jelzik a referenciaértékektől való eltérést. A mért adatok, a szelepvezérlők és végálláskapcsolók valamennyi jele elektromos terminálra (CPX) kerül, ahol egy FEC vezérlőmodul dolgozza fel ezeket. A pozíciók mérésére analóg érzékelőket (SMAT) alkalmaznak. Ezekkel az innovatív diagnosztikai rendszerekkel elkerülhetők a nem tervezett gépleállások, biztosítható a folyamatos termelés, amivel a cégek jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. Proporcionális technika fejőgépeknél Bármilyen hihetetlenül hangzik, nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is fontos lehet az automatizálás annak érdekében, hogy az ott megtermelt, előállított termékek minél gyorsabban és kedvezőbb áron juthassanak a piacra. Jó példa erre egy holland vállalat, ahol a tehenek automata segítségével történő fejését valósították meg Festo-rendszer segítségével. A fejőgépben vezérlőhöz (SPC200) csatlakoztatott hengerek (DNCI) mozgatják a robotkart, amely teljesen automatikusan helyezi a szívókorongokat a tehén tőgyére és indítja ezután a fejési folyamatot. Az egyetlen vezérlő által irányított három pozicionáló kiváló ár/teljesítmény arányt nyújt. Még ennél is fontosabb azonban az, hogy a Festo vevője igényei alapján kifejlesztette és bevizsgálta a prototípust mindezt kiegészítő szolgáltatásként. További szolgáltatásként a Festo oktatással foglalkozó Didactic részlege kiképezte erre az új technikára mind a gépgyártó, mind a végfelhasználó szakembereit. Ebben az alkalmazásban sikeres innovációt jelentett a szervo pneumatikus pozicionálás alkalmazása, amivel a fejőgépgyártó cég különösen jelentős versenyelőnyre tett szert a piacán. Tripod optikai rendszerrel A Festo komplex rendszerekben gondolkozik az ipari automatizálásnál. E rendszereknél a hangsúly a különféle elemek integrálásán van. Az idei vásáron különösen innovatív megoldásként mutatkozott be a munkadarab-érzékelés optikai rendszere, mely az adott elektromos hajtómű kiegészítéseként működik. A vásárlátogatók a Festo-standon olyan látványos innovációval is találkozhattak, melyet a Festo Bionic Learning Network keretében fejlesztettek ki. Ez az üvegakváriumban mozgó, a valódira megszólalásig hasonlító medúza alkalmazás volt. Műszaki értékén túl megjelenésével is igazán jelentős eleme volt a kiállításnak. A Festo-teamet természetesen a valódi medúza elbűvölő jelensége inspirálta a projekt megvalósítására. A Festo-medúzát elektromos hajtások és intelligens adaptív mechanikai rendszerek mozgatják. A test egy átlátszó félgömb, melyet nyolc polipcsáp hajt előre, a középpontban egy vízálló, lézerrel zsugorított edénnyel. Ebben található az elektromos hajtás két lítiumionos akkumulátorral, egy töltöttséget kontrolláló eszközzel és egy szervomotorral. Minden polipcsáp struktúrája a Fin Ray Effectre konstrukciós elv a halak funkcionális anatómiája alapján épül. A medúza képes kontrollálni saját energiaszintjét és -szükségletét azáltal, hogy kommunikál a töltőállomással. Amikor a töltöttségi szint csökken, a medúza önállóan a töltőállomáshoz úszik és feltöltődik a szükséges elektromos energiával. A medúzában alkalmazott rendszer elektromos hajtás és adaptív mechanikai rendszer kombinációja intelligens és autonóm elektronikával kiegészítve új lehetőségeket nyit meg az önszabályozó rendszerek alkalmazásainak fejlesztésében. Ha valaki a medúza -elvet az automatizálásban alkalmazza, számos autonóm és félautonóm intelligens rendszert lesz képes együttes munkára bírni, így a sok kis rendszer együttműködve nagy problémák megoldására képes. Festo-innovációk a gyártmányfejlesztésben Magyarországon is Thomas A. Edison ismert mondása szerint az innováció 1 százalék ötlet és 99 százalék fáradozás. A Festo évente mégis körülbelül 80 új terméket fejleszt ki, ennek egy részét Magyarországon. Az itthon több mint másfél évtizede jelen lévő üzem mára nemcsak egyszerű gyártókapacitás az anyacég számára, hanem kulcsfontosságú pneumatikaelemeinek k+f bázisaként, kompetencia-központként is működik. A termékek kifejlesztésén a Festo AG & Co. KG k+f részlegein összesen több mint 600 munkatárs dolgozik, ebből 20 Magyarországon, és a vállalat forgalmának 7,5 százalékát fordítja évente erre a célra. A magyarországi kompetencia-központ elsősorban a pneumatikai levegő-előkészítő egységek, valamint a vákuumfúvókák fejlesztéséért, optimalizálásáért és gyártásáért felelős. A termékfejlesztés szoros együttműködésben történik az esslingeni központtal, ugyanakkor a műszaki és gazdasági célok és elvárások egyeztetése után a magyar mérnökök teljes önállóságot és alkotói szabadságot kapnak. Az, hogy a termékfejlesztés és a termékgyártás egymás mellett, elérhető közelségben történik, nagy előnyt jelent az új ötletek megvalósítása során, mivel a terméktervező gyakorlatilag azonnali visszajelzést kap a megvalósítható gyártástechnológiáról. A két oldal így egymást erősítve, automatikusan optimalizálja a terméket. A Festo olyan vállalat, amely ismeri és folyamatosan kutatja a vevők igényeit, terveit és azt, hogy milyen innovatív termékekre van szükségük saját gyártásuk tökéletesítéséhez, hatékonyságuk növeléséhez. A termékek alapvető fizikai és mechanikai tulajdonságai és az ár mellett egyre fontosabb szempontként jelenik meg a biztonság, a kényelem, az esztétika. Ezt felismerve, a Festo ezen belül a magyarországi központ mérnökei a tradicionális kialakítású, költséghatékony gyártmányok mellett olyan termékek létrehozásán dolgoznak, amelyek megfelelnek ennek a kitágított feltételrendszernek. Az egyik fő piaci szegmens, amelyben a Festo a pneumatikai elemek ezen belül a levegő-előkészítők piacán igyekszik meghatározóvá válni, az úgynevezett prémium termékcsaládok fejlesztése. Ezek olyan katalógustermékek, amelyek kényelmi és biztonságtechnikai szolgáltatásaik, távvezérelési és távfelügyeleti megoldásaik révén igyekeznek szolgálni a vevők igényeit. Ha abból indulunk ki, hogy az ember nem szívesen áll fel a kanapéról, hogy csatornát váltson a televízión, akkor ez igaz az ipari gyakorlatban is. A távfelügyeleti rendszerek alkalmazásánál a kényelmi szempontok mellett nem kevésbé fontos, hogy így például egész üzemcsarnokok megfigyelhetők és vezérelhetők egyetlen központból vagy akár pda-ról, mobiltelefonról is. Ezzel egyidejűleg nő a biztonság, rövidülnek a beavatkozási idők, hatékonyabbá válik a rendszerkarbantartás, lehetővé válik az online folyamat-ellenőrzés. Gondoljunk csak bele! A karbantartó mérnök mobiltelefonra kap egy sms-t a felügyeleti rendszeren keresztül, hogy az egyik üzemcsarnok táplevegő-ellátó rendszerében az előírt karbantartási időpont előtt határértékre csökkent egy adott, a gyártási folyamat szempontjából fontos szűrő áteresztő képessége. A jelzés alapján a dolgozó rövid időn belül elvégzi a karbantartást, miközben a rendszer automatikusan frissíti a felügyeleti adatokat. És ez csak egy példa a sok lehetőség közül. A katalógustermékek fejlesztésének másik fő irányát a nagy volumenű, költséghatékony gyártmányok adják. A mérnököknek mindig nagy kihívást jelent egy olyan termék vagy termékcsalád megalkotása, amely kimagasló műszaki színvonalat képvisel, megfelel a vevői elvárásoknak, ugyanakkor gazdaságosan gyártható. A Festo értelmezésében egy úgynevezett low price terméknek hasonló feltételrendszernek kell megfelelnie, mint egy prémium terméknek. A vevő ezen termékeknél is elvárja a megbízható működést, a termékbiztonságot, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét, a megfelelően hosszú élettartamot és természetesen az esztétikus megjelenést. A magyarországi kompetencia-központ középtávú célkitűzései között szerepel például olyan többkomponensű fröccsöntési technológiák alkalmazása, amelyekkel a nagy szilárdságú polimerek kombinálhatók lesznek más anyagokkal (polimerekkel, elasztomerekkel), ezzel is tovább tágítva a fejlesztő mérnökök lehetőségeit a terméktervezésben, optimalizálásban vagy akár a termékdizájn kialakításában. A vevői elvárásoknak való megfelelés a katalógustermékek fejlesztésével csak részben valósulhat meg, hiszen ezen termékek inkább egy szegmens sajátosságait veszik figyelembe. Ezért a Festo nagy hangsúlyt fektet az úgynevezett vevőorientált gyártmányfejlesztésre (customized applications), valamint az úgynevezett plug and work megoldásokra, amelyek kifejezetten egy-egy partner alkalmazásspecifikus követelményrendszerére koncentrálnak. Napjainkban a vevői tudatosság erősödésével a termékek egyre jelentősebb része ilyen csatornán keresztül jut a felhasználókhoz, és ebben nagy szerepe van a magyarországi központnak is. A vevőspecifikus termékeknél a fejlesztés átfutási ideje a műszaki megoldás mellett elsődleges fontosságú. A fejlesztés átfutási idejének minimalizálását a Festo vezetősége elsősorban a termék- és gyártási know-how összekapcsolásában látja, ezért az elmúlt másfél-két évben a magyarországi termékfejlesztés kibővült a vevőspecifikus gyártmánytervezéssel. A tapasztalatok alapján a vevőspecifikus termékfejlesztés Magyarországra telepítése egyértelműen jó döntés volt, így itt a jövőben jelentős bővülés várható. A jövőbeni új kihívásokra folyamatos a felkészülés, nemcsak az egyre gyorsabb, erősebb és sokoldalúbb termékek kidolgozásával, hanem az emberi értékek, a képzettség, a kompetencia, a magas szintű középés felsőoktatás meg-megújuló fejlesztésében. Ma a Festo a szakterület túlnyomó részén mindezekben támogatja a magyar innovációt. A Festo Didactic a Festo régi meggyőződésének megvalósítása, hogy be kell fektetni a fiatal generációba, a műszaki egyetemekbe és főiskolákba. Jelenleg a szakközépiskolákkal bővíti ezt a területet, a magyarországi szakközépiskolák 80 százalékában megtalálhatók a Festo oktatástechnikai hardver- és szoftvereszközei. E tevékenység mintegy húsz évvel ezelőtt kezdődött el, a Festo Didactic tanfolyamain Magyarországon eddig több mint 12 000 mérnök vett részt, pneumatika, elektronika, vezérléstechnika, hidraulika, mechatronika témakörökben. www.festo.hu Innovációk...... melyeket a természet ihletett HetiGazdasag_278x33_H_200803.indd 1 2008.03.12. 15:16:34