Önkormányzatok és teleházak együttműködési lehetőségek a közös célokért

Önkormányzatok és teleházak együttműködési lehetőségek a közös célokért 1. A teleház fogalma...3 1.1 Mi a teleház?...3 1.2 Mi a Teleház Minimum?...3 1.2.1 Teleház minimum fogalma...3 1.2.2 Teleház szolgáltatási minimum...3 1.2.3 Személyi és technikai minimum...3 1.2.4 A Szövetséghez való szervezeti tartozás minimuma...4 2. Magyar Teleház Szövetség bemutatása...4 2.1 Magyar Teleház Szövetség küldetése...4 2.2 Az MTSZ története...4 2.2.1 Az MTSZ létrehozása...4 2.2.2 A mozgalom fejlődése...4 2.2.3 MTSZ a követendő modell...5 2.3 Az MTSZ szervezeti felépítése...5 2.4 Teleház statisztika önkormányzatok teleházak közötti együttműködésről...6 2.4.1 Teleházak működtetői köre...6 2.4.2 Teleházak vezetői...7 2.4.3 Teleház alkalmazottak...7 2.4.4 Teleházak bevételi forrásai...8 3. Az MTSZ szolgáltatásai...9 3.1 Szolgáltatások - közös pontok...9 3.2 Kiemelt szolgáltatás a távügyintézés... 12 3.2.1 Távügyintézés jelentősége... 12 3.2.2 Belépési pontok... 12 3.2.3 A távügyintézés előnyei... 13 3.2.4 A távügyintézés hátrányai... 13 3.2.5 Az ügyfélkapu leggyakrabban használt szolgáltatásai... 14 3.3 Akkreditált szakmai képzések... 15 3.3.1 Az MTSZ partnerei... 15 3.3.2 Saját fejlesztésű akkreditált szakmai képzéseink... 15 3.3.3 Új szakmák partnereink által fejlesztett képzések... 16 4. A teleház fejlesztés mérföldkövei... 16 4.1 Teleházak létrehozásának fontossága... 16 4.2 A teleházak kialakításának szempontjai... 16 4.2.1 A település helyzete... 16 4.2.2 A kialakítás, fenntartás és fejlesztés anyagi forrásai... 17 4.2.3 Teleház helyének kiválasztása... 17 4.2.4 Személyi háttér biztosítása... 17 4.2.5 Sszolgáltatási célok... 17 4.3 A megvalósítás fázisai... 18 4.3.1 Alapfeladatok... 18 4.3.2 Műszaki feladatok... 18 4.3.3 Működés feltételei... 18 4.3.4 Szükséges megállapodások megkötése... 19 4.3.5 Pénzügyi feltételek megteremtése... 19 4.3.6 Működés megkezdése... 19 1

4.4 Fejlesztési irányvonalak... 20 4.5 Források Teleház létrehozására, üzemeltetésére... 20 5. Irodalomjegyzék... 21 6. Hasznos honlapok... 21 2

1. A teleház fogalma 1.1Mi a teleház? A Teleház egy olyan ember- és társadalomközpontú újítás, melynek célja a közösség fejlesztése, formálása, ezeken keresztül a településen élők életminőségének javítása. A Teleház egyben egy olyan helyszín is, ami lehetőséget biztosít a közösségi programok szervezéséhez, eszközöket és segítséget ad a mindennapi élet ügyeinek elintézéséhez, a közösségi lét színterének kialakításához. Egy többfunkciós, nyitott profilú kisközösségi információs szolgáltató központ, egy olyan modern informatikai és irodai eszközökkel felszerelt közösségi hozzáférési pont, amely modell értékűen a helyi társadalom fejlődéséhez, a vidéki digitális esélyegyenlőség biztosításával a civil közösségek fejlesztésének eszközével kíván hozzájárulni. A Teleház kisközösségi válasz a társadalmi átalakulás, a modernizáció, az információs társadalom és a globalizáció kihívásaira. MTSZ 1.2Mi a Teleház Minimum? 1.2.1 Teleház minimum fogalma A teleház által nyújtott minimumszolgáltatásokat nevezzük teleház minimumnak. A teleház szolgáltatásait nyújthatja non-profit és/vagy vállalkozói alapokon. A teleház név védett védjegy, használatának feltétele a Szövetség tagsága és a jelen Teleház Minimum dokumentumban foglaltak betartása. 1.2.2 Teleház szolgáltatási minimum Info-kommunikációs szolgáltatásokat nyújt az eszközök használatával és személyes segítségnyújtással Igény szerint közösségi teret biztosít Helyi társadalmi integrátor szerep, civilek kiszolgálása, közhasznú információk közvetítése Nyilvánosan közzétett szolgáltatási és árjegyzékkel rendelkezik Szükség szerinti elérhetőséget biztosít igénybevevői számára 1.2.3 Személyi és technikai minimum Nevesített teleház felelős személy Internet elérés Számítógépes rendszer: o 1500 fő alatti településeken minimum 3 db multimédiás számítógép Internet kapcsolattal, hálózatba kötve o 1500 fő feletti településeken minimum 5 db multimédiás számítógép Internet kapcsolattal, hálózatba kötve Jogtiszta szoftverek használata 3

1.2.4 A Szövetséghez való szervezeti tartozás minimuma Teleházas e-mail cím használata (telepulesnev@telehaz.hu) Szükséges statisztikák biztosítása Tagdíjfizetés Elérhetőségi adatok folyamatos frissítése Az MTSZ-el kötött névhasználati szerződés 2. Magyar Teleház Szövetség bemutatása 2.1 Magyar Teleház Szövetség küldetése A Teleház Szövetség (MTSZ - www.telehaz.hu) a Magyarországon működő teleházak szervezete. Feladata a teleház mozgalom céljainak kiszolgálása. A teleház mozgalom fő küldetése digitális esélyegyenlőség megteremtése a vidéki Magyarországon. Ezt a küldetést civil alapokon szerveződő, helyben a településeken működő teleházakon keresztül valósítja meg. A teleház küldetését tekintve helyi közösségi válasz az információs társadalmi kihívásaira. Célja, hogy egyenlő esélyeket biztosítson mindenkinek az új lehetőségek kihasználására. A teleházak társadalmi léptékben is hozzájárulnak a fejlett világhoz való felzárkózáshoz, amennyiben rendkívül gyorsan és gazdaságosan juttatják el az egyre nélkülözhetetlenebb (és nem csupán informatikai) szolgáltatásokat a szűkösen élő vidéki lakossághoz. A teleház mozgalom a vidéki Magyarország programja, a teleházak döntő többsége falvakban, kistelepüléseken található. A teleház mozgalom a kezdetek óta őrzi erős civil jellegét, a teleházakat működtető szervezetek nagy többsége a helyi közösségbe ágyazódott helyi nonprofit szervezet. A teleház megjelenését tekintve a közösség méreteihez igazodó informatikai és irodai infrastruktúra, amelyet hozzáértő segítő személyzet működtet, s mely minden eszközével a közösség igényeit és szükségleteit szolgálja. 2.2 Az MTSZ története 2.2.1 Az MTSZ létrehozása A Magyar Teleház Szövetség 2005-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A szövetséget 1995-ben 15 magánszemély hozta létre abból a célból, hogy a teleház gondolatot népszerűsítse Magyarországon. A Magyar Teleház Szövetség elmúlt tíz éve rendkívül sikeresnek mondható. Az első teleház 1994-es megalakulását követően az áttörés 1997-ben következett be, amikor az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalától (USAID) a Hálózat a Demokráciáért Program keretében 30 vidéki civil szervezet nyert teleház létrehozására támogatást. 2.2.2 A mozgalom fejlődése A mozgalom nagymértékű fejlődését a szak-minisztériumok (szociális, hírközlési, vidékfejlesztési tárcák) teleház fejlesztési támogatásai segítették. 2000-ben elkészült a Magyar Teleház Szövetség hatéves teleház fejlesztési koncepciója, amely elemeiben belekerült Magyarország információs társadalom fejlesztési stratégiájába. Az Informatikai Kormánybiztosság 2001-ben 165 új teleház létrehozásához nyújtott támogatást. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2002-ben hozzájárult ahhoz, hogy 4

eltűnjenek a teleházas fehér foltok Magyarország térképéről, és valamennyi tervezésistatisztikai kistérségben legalább egy, vidékfejlesztési funkciókat felvállaló teleház is működjön. 2003-ban a Magyar Teleház Szövetség stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal. A Minisztérium 2004-ben hozzájárult a Magyar Teleház Szövetség hálózati szolgáltatásfejlesztési programjának végrehajtásához. 2004 folyamán nagyrészt SAPARD forrásokból jöttek létre új teleházak. Ma a Magyar Teleház Szövetségnek 514 teleház tagja van, ezzel Magyarországon az egyik legnagyobb, civil szervezeteket tömörítő érdekképviseleti és programszervezet. 2.2.3 MTSZ a követendő modell A magyarországi teleház modell felkeltette más országok, valamint nemzetközi támogató és szakmai szervezetek (USAID, UNDP, Világbank, WorldLink, Microsoft stb.) érdeklődését is. A Magyar Teleház Szövetség szakmai közreműködésével 2001-ben 66 teleház nyílt meg magyar mintára Szerbiában. A magyarországi teleház program nyomán teleházak nyíltak Bosznia-Hercegovinában, Szlovákiában, Romániában, Macedóniában, Bulgáriában és Oroszországban. Számos teleházas tanulmányutat szerveztünk különböző országok és régiók képviselőinek, 2004-ben Üzbegisztánból és Fehéroroszországból érkeztek érdeklődők. 2004- ben magyar kezdeményezésre, magyarországi központtal megalakult az Európai Teleház Szövetségek Uniója (European Union of Telecottage Associations EUTA). 2.3 Az MTSZ szervezeti felépítése Szervezeti felépítés A Teleház régiók kialakításának szükségessége már 1999-ben felmerült. A Magyar Teleház Szövetség számára a Teleházak számának növekedésével egyre több olyan feladat hárult, amelyet regionális szinten lehet megoldani. A Teleház régiók (7 db) a statisztikai régiók szerinti működési területnek megfelelően tevékenykednek. 5

2.4 Teleház statisztika önkormányzatok teleházak közötti együttműködésről 2.4.1 Teleházak működtetői köre Működtető db Valós % 1,00 civil szervezet 78 55,7 2,00 önkormányzat vagy önkormányzati intézmény 55 39,3 3,00 vállalkozás 7 5,0 Értékelhető összes 140 100,0 Nem értékelhető válasz 28 Összes 168 A teleházak megoszlása működtetői kör szerint Ebből látszik, hogy a teleházak közel felét még mindig civil szervezet működteti, 1/3-uk önkormányzati működtetésű, és nem haladja meg az 5%-ot a vállalkozás által üzemeltetett teleházak száma. Ez utóbbi jelenség az utóbbi 1-3 évben kezdett elterjedni, mióta nem igazán vannak pályázati kiírások új teleházak létrehozására, és néhányan alakítottak önerőből, vállalkozásban ilyet, többnyire olyanok, akik a már meglevő és működő vállalkozásuk szolgáltatásaihoz hozzá tudták kapcsolni a teleházas szolgáltatásokat (pl. művelődési házat üzemeltetnek vállalkozásban, kávézójuk van, helyi médiát üzemeltetnek, stb.). A 72 dél-alföldi teleház megoszlása a fenntartó-működtető szervezet szerint (2005.09-10.) (Németh Sarolta) 6

2.4.2 Teleházak vezetői A teleház vezetők által betöltött más tisztség és/vagy státusz a településen képviselő az Teleházak száma % (hibás, nem értékelhető válaszokat nem beszámítva) 43 40,6 önkormányzatban könyvtáros 41 38,7 művelődésszervező 53 50,0 tanár 23 21,7 ifjúsági referens 22 20,8 polgármester 14 13,2 jegyző 15 14,2 köztisztviselő 13 12,3 közalkalmazott 47 44,3 civil szervezeti vezető 53 50,0 vállalkozó 29 27,1 egyéb 13 14,1 A teleház vezetője milyen más tisztséget/státuszt tölt be a településen? (Alternatíva Egyesület) Az adatokból látszik, hogy sokszor a teleház vezetője (50 %) nem csupán egy, hanem akár több státuszt is betölt a településen. Ennek több oka van, az egyik legfontosabb a forráshiány: hiszen a több státuszt, több feladatot egy bérért (ha nem közalkalmazott vagy köztisztviselő, akkor sok esetben minimálbérért) látja el. Egy másik ok az, hogy ha jól működik egy településen a közösségfejlesztés, akkor ott többnyire található egy karizmatikus helyi ember, aki a tevékenységek zömében kulcsszerepet játszik. 2.4.3 Teleház alkalmazottak Időszak db Valós % 1,00 0-6 hó között 17 14,5 2,00 6-12 hó között 46 39,3 3,00 12-24 hó között 12 10,3 4,00 24 hó felett 42 35,9 Értékelhető összes 117 100,0 hiba Nem értékelhető válasz 51 Összes 168 Egy-egy alkalmazott foglalkoztatásának ideje a teleházakban (Alternatíva Egyesület) A teleházakban a munkatársak 40 %-a egy évnél rövidebb ideig van foglalkoztatva. Ennek több oka van, a Munkaügyi Központ által nyújtott támogatás három hónapra nyújtható, a 7

munkatárs ilyen rövid idő alatt a legnagyobb igyekezet ellenére sem tudja elsajátítani e szerteágazó szolgáltatási tevékenységet, és pályázatokból és egyéb más támogatásokból bérét megtermelni. Fogl. m. főállás részállás teleházak %* teleházak %* száma száma önkormányzat 59 53,6 33 55,9 Munkaügyi 49 44,5 22 37,3 központ pályázat 31 29,1 10 16,9 egyéb 13 12,5 12 20,3 A foglalkoztatás forrásai a teleházakban (Alternatíva Egyesület) Felkészültség mértéke db Valós % 1,00 nem is hallottunk róla, hogy létezik ilyen 24 15,4 2,00 hallottunk róla, de egyáltalán nem vagyunk felkészülve rá 45 28,8 3,00 információ szinten hallottunk az ezzel kapcsolatos teendőkről 51 32,7 5,00 napi gyakorlati szinten felkészültek vagyunk erre 36 23,1 Értékelhető összes 156 100,0 Hiba - Nem értékelhető válasz 12 Összes 168 A teleházak felkészültsége az elektronikus szolgáltatásokra (Alternatíva Egyesület) 2.4.4 Teleházak bevételi forrásai Bevétel Ft db Valós % 1,00 10000 Ft alatt 62 39,7 2,00 10001-20000 Ft 34 21,8 3,00 20001-30000 Ft 20 12,8 4,00 30001-50000 19 12,2 5,00 50000 Ft felett 21 13,5 Értékelhető összes 156 100,0 Hiba, Nem értékelhető válasz 12 Összes 168 Havi szolgáltatási bevételek 8

(Alternatíva Egyesület) Ebből látszik, hogy majd 40%-uk havi teleházas szolgáltatási bevétele még a 10000 Ft-ot sem éri el, és csupán 13,5% vallja magát abba a kategóriába tartozónak, ahol ez meghaladja az 50000 (!) Ft-ot. Egyéb bevételként főként az önkormányzati támogatást és a pályázatokat jelölték meg. A vállalkozások által nyújtott támogatások mértéke is igen alacsony, sokszor szolgáltatási és eszköz támogatást jelent. A közösségi tér szerepe egyaránt fontos a digitális szakadék áthidalása céljából, de iránymutató lehet azok számára is, akik már rajta vannak a hálózaton. Ha a teleház képzett szakemberrel, mentorral és korszerű technikai eszközparkkal rendelkezik, mindig tud szakmai segítséget, ICT támogatást, képzést nyújtani azok számára is, akik még egy új szolgáltatást, vagy eszközt most készülnek igénybe venni, vagy beszerezni és nincs elég ismeretük tapasztalatuk ehhez. 3. Az MTSZ szolgáltatásai 3.1 Szolgáltatások - közös pontok Az alábbi táblázatban az 1990. évi LXV. számú helyi önkormányzatokról szóló törvényben a települési önkormányzatok feladatait (27 db) és az 1997. évi CLVI. számú Közhasznú szervezetekről szóló törvényben a közhasznú, cél szerinti tevékenységeket (23 db) és a teleházak szolgáltatásait (53 db) hasonlítottuk össze. 1. A települési önkormányzatok feladata (27 db) egészséges ivóvízellátás, az épített és természeti környezet védelme, a közvilágításról, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, 2. Közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. törv.) (15 db) Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, Tudományos tevékenység, kutatás, Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 3. Teleház szolgáltatások (53 db) Adománygyűjtés Büfé Családsegítés Egészségterv, egészségmegőrzés a csatornázás, Kulturális tevékenység, Értékcikk árusítás településfejlesztés, Kulturális örökség megóvása, Eszközkölcsönzés a helyi közutak és közterületek fenntartása, Műemlékvédelem, EU ismeretek (EU sarok) 9

1. A települési önkormányzatok feladata (27 db) a lakásgazdálkodás, 2. Közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. törv.) (15 db) Természetvédelem, állatvédelem, 3. Teleház szolgáltatások (53 db) Falugazdász a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; helyi tömegközlekedés, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a településrendezés, a köztemető fenntartása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; az egészséges életmód közösségi feltételeinek Környezetvédelem, Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, Emberi és állampolgári jogok védelme, A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, Közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, Fogyasztóvédelem, Falugondnok Fenntartható fejlődés, környezetvédelem Foglalkoztatási információk szolgáltatása (FIP pont) Fogyasztóvédelem Forrásteremtés, pályázatírás Hirdetés Informatikai tanácsadás Innováció Rehabilitációs foglalkoztatás, Internet Munkaerőpiacon hátrányos Irodatechnikai szolgáltatások helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerőkölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, Euroatlanti integráció Játékszolgálat elősegítése, Közhasznú szervezetek Kapcsolódás iparkamarai számára biztosított - csak szolgáltatásokhoz közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások, Ár- és belvízvédelem Képzés ellátásához kapcsolódó 10

1. A települési önkormányzatok feladata (27 db) elősegítése, a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, 2. Közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. törv.) (15 db) tevékenység, A közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, Bűnmegelőzés és az áldozatvédelem; 3. Teleház szolgáltatások (53 db) Kiadványszerkesztés, arculattervezés Kisebbségek KÖR (helyi szívesség bank) Közhasznú információk szolgáltatása (könyvtár) Közösségfejlesztés Kutatás, statisztika Média központ Mezőgazdasági tanácsadás Oktatásszervezés Pénzügyi információk szolgáltatása Posta Rendezvény szervezés Rendszergazda szolgáltatás Stratégia készítés Szolgáltatások az ifjúság részére Szolgáltatások civil szervezeteknek Szolgáltatások fogyatékkal élőknek Szolgáltatások idős korúaknak Szolgáltatások kis-és középvállalkozások r. Szolgáltatások nők részére Távkereskedelem Távmunka Távoktatás Távügyintézés Terem bérbeadása Területfejlesztés Tolmácsolás, fordítás Turisztikai szolgáltatások (Tourinform iroda) Üzleti közvetítés 11

1. A települési önkormányzatok feladata (27 db) 2. Közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. törv.) (15 db) 3. Teleház szolgáltatások (53 db) Virtuális iroda Web marketing Web szerkesztés Jelmagyarázat: Vastag Önkormányzatok betű kötelező feladatvállalása 1.2. 1.3. 2.3. 1.2.3. Szolgáltatások, közös pontok A közhasznú tevékenységek 78 %-át, az önkormányzati feladatok 30 %-át végzik teleházak szolgáltatásként, míg az önkormányzati feladatok 30 %-a közhasznú tevékenységek 61 %-a, a teleház szolgáltatások 53 %-a mindhárom feladatkörbe beletartozik. 3.2 Kiemelt szolgáltatás a távügyintézés 3.2.1 Távügyintézés jelentősége A távügyintézés a mindennapi ember számára azt jelenti, hogy ügyes-bajos dolgaikat a jól megszokott klasszikus módnál jóval egyszerűbben oldhatják meg. Már a táv szócska is jelzi, hogy a személyes jelenlét az ügyintézésbe fektetett költségek egy jelentős részét teszi ki, melyet ki lehet, és ki is kell küszöbölni. Ez egyszerre jelent anyagi és időbeli megtakarítást az emberek számára. A teleház mozgalom országosan és nemzetközi szinten is jelentős szereplőjévé válhat a távügyintézési feladatoknak, melyek a teleház menedzserekre, IT-mentorokra, ITtanácsadókra, ügyintézőkre és minden ezen a területen működő és együttműködő szervezetre jelentős felelősséget fog róni. Előre látható módon a globalizálódó világunkban a globalizálódó világgazdaságban fontos támasza lesz a KKV-knak és a hétköznapi embereknek a jól szervezett és civil szervezetek által magas színvonalon támogatott ügyintézési, távügyintézési megoldások, melyek megteremthetik az esélyegyenlőséget a nagyvállalatokkal a globális versenyben. 3.2.2 Belépési pontok A távügyintézés egyik legfőbb kérdése az önkormányzatoknál, azon csatornáknak és helyszíneknek a kialakítása, melyek képesek a nagyon eltérő igényű ügyfelek számára megadni a számukra a lehető legkényelmesebb, legrugalmasabb és leggyorsabb ügyintézést. Ezért az önkormányzati modell 4 fő helyszínt tartalmaz, melyek a kommunikációs csatornákon belépési pontokat jelentenek a belső ügyviteli rendszerbe. 1. Ügyfélszolgálat (lehet egyablakos is) 2. Kihelyezett ügyfélszolgálat (kirendeltségek) 3. Távügyintézési pontok (civil szervezetek, teleházak, könyvtárak ) 4. On-line ügyintézés (Internet WWW, mobil eszközök ) 12

3.2.3 A távügyintézés előnyei A távügyintézési pontok rendelkeznek mindazon előnyökkel, melyekkel a kihelyezett ügyfélszolgálatok, de legnagyobb előnyeik másból származnak. A hivatalok szempontjából a legnagyobb előny, hogy az üzemeltetéshez szükséges anyagi erőforrásokat nem a hivatali büdzséből kell biztosítani. Az ügyfelek szempontjából a legfontosabb pozitívum, hogy lakóhelyükhöz közelebb, sokszor sokkal hosszabb és rugalmasabb nyitva tartás mellett üzemelő helyeken intézhetik ügyeiket. Az ügyfelek bizalmát tovább növeli, hogy általában a helyi közösségben ismert, elfogadott vagy kedvelt ügyintézők segítik őket a problémák megoldásában. A társadalom szempontjából a legfontosabb szempont, hogy az önkormányzásba ezen a ponton bekapcsolódhatnak a civil szervezetek és kezdeményezések. Ez a lehetőség a társadalom pozitív megítélése mellett jól beleillik az önkormányzatiság eszméjébe. A holland és belga közigazgatás egyik erőssége éppen az, hogy a civil szféra körébe utalja az emberek és közösségek közügyeinek kezelését. Ennek köszönhető az is, hogy a köztisztviselők száma az egyik legalacsonyabb Európában és világviszonylatban is ezekben az országokban. Mint tudjuk, Magyarország ennek a skálának éppen az ellentétes végén tartózkodik. 3.2.4 A távügyintézés hátrányai Ezzel az ügyintézési formával kapcsolatban alapvető a társadalmak ellenállása és bizalmatlansága. Ez nem csak Magyarországra jellemző, de ez leghosszabb demokratikus múltra visszatekintő és a legfejlettebb társadalommal rendelkező országokban is problémát okoz. Másik hátránya, hogy az ügyfeleknek alapvető számítógépes ismeretekkel kell rendelkezniük, és az ügymenet támogató felületek használatát is meg kell tanulniuk, melyek nagyon bonyolultak lehetnek a magyar közigazgatási környezetben. Ez megkönnyíthető, ha azonos logikájú és kinézetű felületeket nyújtanak a közintézmények az on-line ügyintézésre. Azonban elvitathatatlan előnyei vannak. Sokkal olcsóbb, a nyilvántartások szinte 100%-ban pontosak, naprakészek, hosszú időkre visszamenően visszakereshetők az adatok, ellenőrizhető az ügyfelek, a hivatal és a társadalom részéről egyaránt, és a felelősség megosztható a hivatalokon belül és a hivatalok között is. Az ügyintézés felgyorsulásáról pedig még említést sem tettünk. 13

Helyi információs társadalom 3.2.5 Az ügyfélkapu leggyakrabban használt szolgáltatásai A legjellemzőbb elektronikus szolgáltatások az ügyfélkapun: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Adó és járulékbevallás Nyugtaletöltés Folyószámlakivonat-lekérés Kontroll adatszolgáltatások Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjkérelmek, bejelentések Ellátások megállapítása, folyósítás Fellebbezések, újrafelvétel Igazolási kérelmek, nyilatkozatok Okmányirodai ügyek Ügyfélkapu-regisztráció Teljes okmányirodai ügyintézés Okmányirodai Ügyek előkészítése Időpontfoglalás 14

Országos Felsőoktatási Információs Központ Elektronikus felvételi felsőoktatási intézménybe Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkaerő bejelentés munkáltatóknak. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Taj-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások (betegéletút, jogviszony-lekérdezés, taj-szám ellenőrzése Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki adó bevallása Ingatlan kereső Cégkereső Gépjárműkereső 3.3 Akkreditált szakmai képzések 3.3.1 Az MTSZ partnerei Az MTSZ partnerei (nemzetközi, országos, regionális, megyei kistérségi és helyi működési szinten) Minisztériumok Regionális Fejlesztési Ügynökségek Önkormányzatok, önkormányzati társulások, APEH, PSZÁF Munkaügyi Központok (Foglalkoztatási Információs Pontok), FVM Hivatalok és AMC, Kamarák, Vállalkozásfejlesztési Alapítványok, Enterprise Europe Network; Európa Pont, ITDH Felsőoktatási Intézmények, képzési központok, kutató intézetek, MSZH Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Civilházak, Civil szervezetek, KÖTHÁLÓ, FATOSZ Könyvtárak, művelődési házak, emagyarország pontok Telekommunikációs szolgáltatók, IKT szervezetek, piaci szervezetek Nemzeti Hírközlési Hatóság Bankok, biztosító Magyar Posta ZRt., 3.3.2 Saját fejlesztésű akkreditált szakmai képzéseink Képzés KOZM FAT Óra Teleház A/95/60/206/2005.(X.22.) PLM-96 60 15

asszisztens Vidékfejlesztési szolgáltatásszervező Információ-, Kommunikációés Technikai Koordinátor Mobil Kommunikáció Képzés A/94/294/205/2005.(X.22.) PLM-92 294 KÖZM./A/1/2007.(VII.4..) PLM-126 150 KÖZM./A/6/2007.(IX.3.) PLM- 125 30 3.3.3 Új szakmák partnereink által fejlesztett képzések Képzés OKJ FAT Óra IT-mentor OKJ 54 482 02 0010 54 01 Információs Társadalmi Tanácsadó képzés - PL-1447 40 4. A teleház fejlesztés mérföldkövei Akkreditált szakmai képzések 4.1Teleházak létrehozásának fontossága Teleházak létrehozásának fontossága (szerepe a település életében): helyi önkormányzatok és teleházak kapcsolata lakosság felé folyamatos szolgáltatás biztosítása igény szerint csatlakozási lehetőség régióhoz és nagyobb szervezetekhez koordinációs szerep településen belül és kívül 4.2A teleházak kialakításának szempontjai 4.2.1 A település helyzete A település helyzete: régióban való elhelyezkedése vonzáskörzet vizsgálata településen foglalkoztatottak száma, főbb tevékenységük a lakosság korösszetételének vizsgálata a szolgáltatást igénybe vevők körének előzetes felmérése kapcsolódás nagyobb centrumokhoz (város, megyeszékhely, főváros) informatikai szolgáltatók megkeresése helyi informatikai hálózatok igénybevételének lehetőségei 16

a gazdaságos "kapcsolatok" feltérképezése működési hatástanulmányok 4.2.2 A kialakítás, fenntartás és fejlesztés anyagi forrásai A kialakítás, fenntartás és fejlesztés anyagi forrásai: önkormányzat saját pénzeszközei pályázati források (központi támogatások, alapítványi eszközök, egyéb források) támogatások és egyéb bevételek (helyi vállalkozók, szervezetek, magánszemélyek, stb.) szolgáltatások díjbevételei 4.2.3 Teleház helyének kiválasztása Teleház helyének kiválasztása: megfelelő épület keresése vagy új építése lehetőségek szerint közlekedési elérhetőség figyelembe vétele helyiségek ergonómiai szempontok szerinti kialakítása 4.2.4 Személyi háttér biztosítása Személyi háttér biztosítása: munkatársak kiválasztása munkatársak képzési követelményei, továbbképzésük megoldása vezetők kiválasztása és továbbképzésük munkakapcsolat a teleházak dolgozói között ügyfelek és munkatársak közötti kapcsolat minősége munkatársak foglalkoztatásának kérdései (közhasznú munkás önkormányzati támogatással, stb.) 4.2.5 Sszolgáltatási célok Sszolgáltatási célok: igények és feladatok felmérése regionális tele-szolgáltatók hálózataihoz való csatlakozás szolgáltatás minőségi céljainak meghatározása PR tevékenység ellátása bizonyos vállalkozási tevékenység végzése együttműködés a helyi önkormányzattal közigazgatás és teleház munkájának összehangolása, közös kapcsolódási pontok feltérképezése információ áramlás biztosítása közös információbázishoz hozzáférés és a közös információbázis bővítése helyi sajátosságok figyelembe vételével szakértői hálózat fenntartása oktatásban való aktív részvétel (konferenciaszervezés, stb.) technikai eszközök biztosítása szoftverellátás biztosítása jogtiszta programokkal lehetőségek keresése közcélú szolgáltatások további fejlesztésére az államigazgatás, a civil és a magán szféra céljai megvalósításának segítése 17

4.3A megvalósítás fázisai 4.3.1 Alapfeladatok Alapfeladatok: konkrét tervek készítése hely és szolgáltatási célok megjelölésével elképzelések egyeztetése helyi és regionális vezetőkkel, valamint teleház szövetségek képviselőivel 4.3.2 Műszaki feladatok Műszaki feladatok: Építészeti tervezés o Az építés vagy átalakítás munkáinak megterveztetése tervező cég által. Építészeti kivitelezés o Az építési tervben rögzített kivitelezési feladatok teljesítése lehetőleg helyi vállalkozók bevonásával. Épületbelső kialakítása ergonómiai szempontok figyelembevételével o A teleházban a munkavégzésnek megfelelő berendezést kell kialakítani, figyelembe véve a munkaegészségügyi és biztonsági szempontokat Telefonvonal kiépítése (ISDN, stb.) o A telekommunikációs szolgáltatóval az általa adott ajánlat szerinti kondíciókkal a szerződést meg kell kötni. Számítógépes hálózat kiépítése o A célnak megfelelő teljesítményű gépeket kell beszerezni, ideértve a központi szervert és a hozzákapcsolódó gépeket, ki kell építeni a hálózathoz szükséges kábelrendszert, valamint biztosítani kell az Internetes hozzáférési lehetőségeket, és a jogtiszta szoftvereket. Épület berendezése o A megnyitást megelőző napokon a még szükséges munkákat el kell végezni. 4.3.3 Működés feltételei A működés feltételei: Feladat meghatározás o A teleház feladatait meg kell határozni a MTSZ Stratégiájában meghatározott szempontok, valamint a helyi igények és sajátosságok figyelembe vételével. Szolgáltatási körök o Illeszkednie kell a meghatározott feladatokhoz, ide sorolható pl.: pályázatok készítése megbízás alapján, honlap készítés, helyi lapok és kiadványok nyomdai előkészítése, stb. Nyitva tartás o A helyi igényeknek megfelelve, a gazdaságos működés szempontjait figyelembe véve, a szolgáltatás igénybevevőihez igazodva kell meghatározni. Működéshez szükséges létszám meghatározása 18

o A szolgáltatási körök és a nyitvatartási idő alapján lehet meghatározni a létszámot. Szükséges munkahelyek megpályáztatása o Helyi újságban, megyei napilapban pályázatot meghirdetve, esetleg "fejvadász céget" megkeresve. Munkavállalók kiválasztása o Ki kell választani a vezetőt és o a teleház alkalmazottait képzettségük, felkészültségük alapján. Közmű szolgáltatások megkötése o A teleház működtetéséhez szükséges megkötni a közmű szerződéseket (villany, víz, szennyvíz, szemétszállítás). 4.3.4 Szükséges megállapodások megkötése Szükséges megállapodások megkötése: állami szervekkel önkormányzattal ifjúsági önkormányzattal település civil szervezeteivel vállalkozókkal 4.3.5 Pénzügyi feltételek megteremtése Pénzügyi feltételek megteremtése: Szolgáltatások árainak meghatározása o Figyelembe kell venni más teleházakban kialakult árakat és a helyi igényeket a pontos költségvetés meghatározásához. Finanszírozási szerződések megkötése o Önkormányzattal vagy más szervezettel (pl. alapítvány), részletes megállapodást kidolgozva. Pénzügyi-számviteli rend biztosítása o A teleház költségvetésének, gazdálkodásának biztosítása kötelező érvényű pénzügyi szabályzat megalkotásával és alkalmazásával. 4.3.6 Működés megkezdése A működés megkezdése: A teleház reklámozása, a szolgáltatások árának közzététele o Ajánlott a település lakosságával megismertetni a teleház mibenlétét, a helyi és környékbeli média eszközeinek felhasználásával. Megnyitó megszervezése o Közzé kell tenni a megnyitó időpontját, forgatókönyvet kell készíteni a megnyitóról. A munka elkezdése o A teleház köteles a szolgáltatási körében meghatározott feladatokat ellátni. Kapcsolatok fejlesztése o Kapcsolatok kiépítése, szervezetekhez és hálózatokhoz csatlakozás (helyi és regionális szinten). 19

A Magyar Teleház Szövetség által meghatározott Teleház minimum feltételrendszer és tagsággal járó követelmények teljesítése. 4.4Fejlesztési irányvonalak Törekedni kell a teleházaknak a kistérségbe való integrálására, kapcsolatok bővítésére más teleházakkal és szervezetekkel. A célokat akként kell továbbfejleszteni, hogy azok támogassák a szolgáltató típusú közigazgatás megvalósulásának esélyeit, illetve támogatni kell a közcélú szolgáltatások folyamatos fejlesztését is. Követni kell a számítástechnika rohamos fejlődését, új eszközök beszerzésével, megtalálva a megfelelő finanszírozási lehetőségeket (pályázatok, stb.). 4.5Források Teleház létrehozására, üzemeltetésére Bevételi forrás Fejlesztés Működtetés Feladatátvállalás önkormányzattól Közcélú munka Közhasznú munka Önkéntes munka Piaci szervezetek által nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) Magánszemély által nyújtott támogatás (pénz, eszköz) 1 % Kamat KÖZNET Vállalkozási tevékenység végzése Pályázati források (aktuális) Nemzeti Civil Alap Regionális Kollégiumai - működési támogatások Nemzeti Civil Alap Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma Nemzeti Civil Alap Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiuma Nemzeti Kulturális Alap GKM emop 2.0 FVM Integrált Közösségi Terek DAOP-2008-4.1.3.A.B - Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése Leader + SZMM-TP-2008 Távmunka pályázat TÁMOP-2.5.1-07/1 Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 20