A BIZTONSÁGOS ÉS EGÉSZSÉGES MUNKAHELYEKÉRT Munkavédelmi konferencia Munkáltatók, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek számára Zalaegerszeg 2012. A konferencia megszervezését és az összefoglaló kiadvány kiadását a munkavédelmi bírságok felhasználása során nyújtott támogatás tette lehetővé.
Tartalom A munkavédelmi törvény változásából eredő munkáltatói feladatok, a munkahelyek megújult hatósági munkavédelmi ellenőrzése... 3 A munkahelyek 2011. évi munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai. A munkavédelmi előírások aktuális változásai... 5 Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének és Kistérségi Népegészségügyi Intézeteinek főbb feladatai, szakterületei. A nem dohányzók védelme, dohányzás a munkahelyeken... 8 A kémiai biztonság 2012. évi hatósági ellenőrzése a munkahelyeken... 11 Munkabaleset-foglalkozási megbetegedés - fizetési meghagyás... 13 Változások a gépekre és munkaeszközökre vonatkozó jogi és műszaki előírásokban... 16 A munkavédelem határidős, rendszeresen visszatérő feladatai... 19 Leesés elleni védelem a nem állandó munkahelyen - Miért, mivel, miként, megoldások és javaslatok... 26 Változások a munkahelyekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokban. A szakszerű tűzvédelmi tevékenység feltételei... 32 2
A munkavédelmi törvény változásából eredő munkáltatói feladatok, a munkahelyek megújult hatósági munkavédelmi ellenőrzése Előadó: Dr. Babati Szabolcs igazgató, Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve 2011 jelentős változást hozott a munkavédelmi hatóság életében, miután a területi felügyelőségeket kettős integráció érintette: a munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzési szakterület öt év után szervezetileg ismét összekapcsolódott, és mint munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a megyei kormányhivatalba integrálódott. Az integráció alapvetően sikeres volt, Zala megyében a szervezeti átalakulást követően konstruktív munkakapcsolat alakult ki a szakigazgatási szerv és kormányhivatal vezetése, valamint funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egységei között, emellett a szakmai irányítást ellátó Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelősséggel fennálló viszonyban sem okoztak törést a változások, a szakmai feladatellátás zavartalanul folyhatott. A szervezeti átalakulás jelentette feladatok teljesítése mellett munkánk során szem előtt kellett tartanunk az ügyfélbarát közigazgatással szemben támasztott követelményeket is. Határozott elvárásként jelenik meg, hogy a hatóságok az ügyfeleket partnerként és ne alárendelt félként kezeljék, járuljanak hozzá a jogkövető gyakorlat folytatásához szükséges ismeretek elsajátításához, szabálytalanság észlelése esetén először lehetőség szerint csak a figyelmeztetés eszközével éljenek, a bírságok alkalmazása ne öncél, hanem a kirívó jogsértések szankcionálásának végső eszköze legyen. A 2011. január 1-től december 31-ig tartó időszakban munkavédelmi felügyelőink 706 munkáltatónál ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. Az ellenőrzések majd minden nemzetgazdasági ágazatot érintették, ugyanakkor fokozott figyelmet fordítottunk azon ágazatokra, ahol korábban több munkabaleset, fokozott expozíciós eset következett be, illetve ahol a munkavállalók veszélyeztetése gyakrabban és súlyosabban jelenik meg. Ennek megfelelően a mezőgazdaságban 56 munkáltató, a gépiparban 125 munkáltató, a feldolgozóiparban 167 munkáltató, az építőiparban 142 munkáltató ellenőrzése történt meg. Munkatársaink sok esetben a társhatóságok szakembereivel együttműködésben több célvizsgálat és akcióellenőrzés lefolytatásában vettek részt. Ilyen volt a karbantartási és a bányászati tevékenységet érintő célvizsgálat, valamint a húsfeldolgozókat, az egészségügyi és szociális intézményeket, a hipermarketeket érintő, illetve a kedvezőtlen klímakörnyezet károsító hatásainak megelőzése érdekében végzett akcióellenőrzés. Egész évben kiemelt feladata volt a felügyelőknek a tevékenységüket kezdő vállalkozások nulla állapotának az ellenőrzése, melynek célja az adott tevékenységet megkezdő munkáltatók munkavédelmi helyzetének felmérése, az esetleges hiányosságok minél korábbi stádiumban való megszüntetése volt. Folyamatosan figyelemmel kísértük a bejelentett építési helyszíneken való munkavégzést, továbbá nagy számban ellenőrzésre kerültek azok a munkáltatók is, amelyek rákkeltő és egyéb expozícióban foglalkoztattak munkavállalókat. Az ellenőrzések eredményeként 666 darab munkavédelmi közigazgatási határozat és 19 darab figyelemfelhívás született, melyekben összesen 3279 intézkedést tettek a felügyelők. Az intézkedések közül 2066 a munkabiztonság, míg 1213 a munkaegészségügy területére vonatkozott. Kiemelést érdemel az azonnali intézkedést foganatosító határozatok száma, mivel ezek közvetlen módon járulhatnak hozzá a munkavállalók egészségét, biztonságát fenyegető helyzetek elhárításához: 26 határozatban került sor a foglalkoztatás megtiltására, 63 határozatban használat felfüggesztésére történt intézkedés, továbbá 78 határozatban a tevékenység került felfüggesztésre. 3
2011-ben öt munkavédelmi bírság került kiszabásra a megyében, mind az öt esetben munkabiztonsággal kapcsolatos súlyos és közvetlen veszélyeztetés miatt. Hét esetben folytattak le szabálysértési eljárást, húsz esetben pedig helyszíni bírságot szabtak ki a munkavédelmi felügyelők. A fenti számok összevetéséből is világosan kitűnik, hogy a munkavédelmi hatóság a preventív megközelítés jegyében csak a legvégsőbb esetekben alkalmazta bírságolás valamely formáját a jogsértés következményeként, egyéb esetekben csak kötelezés vagy figyelemfelhívás került kiadmányozásra. A megyében tavaly egy halálos és egy súlyos munkabaleset történt, emellett 450 munkabalesetet jelentettek be felügyelőségünkhöz. 2011-ben foglalkozási megbetegedés nem került bejelentésre, fokozott expozícióval kapcsolatban öt bejelentés történt. A tapasztalatok a kötelezések végrehajtását illetően pozitívak voltak, a munkáltatók sok esetben írásban bejelentették a kötelezések végrehajtásának a tényét, illetve sokszor már a felügyelő jelenlétében megszüntették a szabálytalanságot. Jelen sorok írásakor még nem jelent meg a 2012. évre vonatkozó munkavédelmi ellenőrzési irányelv, így az idei év kihívásai közül csak egy, de alapvető fontossággal bíró feladatunkra szeretném felhívni a figyelmet. A 2012. január 01-én létrejött Nemzeti Munkaügyi Hivatal önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság vette át a megszűnő Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség feladatait, ideértve szakigazgatási szervünk szakmai irányítását is. Az átalakulással összefüggő fontos változás, hogy 2012. január 19-től a megyeszékhelyeken, a helyszínen a kormányhivatalok munkavédelmi felügyelőségeinek munkatársai segítik tájékoztatással és tanácsadással a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket munkavédelemmel kapcsolatos jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében. Bízom benne, hogy felügyelőségünk munkatársai az ellenőrzési tevékenység mellett ez utóbbi, szolgáltató jellegű feladat ellátásával is mind jobban hozzájárulhatnak a megye munkavédelmi helyzetének előremozdításához. 4
A munkahelyek 2011. évi munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai. A munkavédelmi előírások aktuális változásai Nagy Vid László igazgató helyettes, Zala megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve A közelmúltban több munkavédelmi tárgyú jogszabály változtatás látott napvilágot, amelyek a munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi jogait és kötelezettségeit, a munkavédelmi felügyelőségek tevékenységét érintik. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Mvt.) módosította a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011 évi CXCI. törvény és a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001 évi XCV törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvény. Jelentősebb módosítások a törvényben: Megszűnt a létesítésben közreműködők írásbeli nyilatkozattételi kötelezettsége, tekintettel arra, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály szerint a munkavédelmi előírások betartása a felelős műszaki vezető feladata. Olyan munkahelyeken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat foglalkoztatnak, a tevékenység veszélyek elkerülését célzó összehangolásáért a fővállalkozó, ennek hiányában a tényleges irányítást gyakorló, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viselő személy vagy szervezet felel (ha ilyen sincs, az a felelős, akinek érdekében a munkavégzés folyik). A változást az jelenti, hogy az összehangolás megvalósítására vonatkozó kötelezettséget immáron nem lehet szerződésben másik félre áthárítani. Az összehangolás elmulasztásáért munkavédelmi bírság szabható ki a felelőssel szemben (akkor is, ha nem ő a munkáltató). A mentési tervet külön jogszabály által előírt biztonsági, védelmi intézkedési vagy más hasonló tárgyú tervbe foglalva is el lehet készíteni, így csökkenhetnek a munkáltatók adminisztrációs terhei (nem kell egyidejűleg külön mentési tervet készíteni, ha egy más, nagyobb, átfogó rokonterületre (pl. tűz- vagy katasztrófavédelem) nézve is tervkészítési kötelezettsége van a munkáltatónak). Lényegesen változnak a kockázatértékelésre vonatkozó szabályok, szintén a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentését célozva. Az új szabályok szerint a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt (kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik), valamint összhangban a korábbi szabályokkal indokolt esetben (így olyan változások esetén, amikor új kockázatok jelenhetnek meg) kell elvégezni, ugyanakkor a korábbi éves felülvizsgálat helyett csak három évente kell ismételten elvégezni. A kockázatértékelésben az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendje is rögzítésre kerülhet. A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját. A munkavédelmi hatóság vezetője évenként február 20-ig közzéteszi a munkavédelmi ellenőrzések kiemelt vizsgálati céljait, a kiemelten ellátandó feladatokat és azok teljesítménymutatóit, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat, ágazatokat. Az új szabályozás részletesen tartalmazza a munkavédelmi bírság kiszabásának elvi alapjait. 5
A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet meghatározza a szankcióalkalmazás pontos paramétereit, kiszámíthatóvá és egységessé téve a hatósági jogalkalmazást. Az Mvt. szerint munkavédelmi bírságot az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét és egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben lehet kiszabni. A kis- és középvállalkozásokról (a továbbiakban: KKV), fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: KKV tv.) 12/A. -ának értelmében a munkavédelmi hatóság a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén munkavédelmi bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaz. Nincs lehetőség a munkavédelmi bírságtól való eltekintésre, amennyiben a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlenveszélybe. A munkavédelmi bírság kiszabásának alapvető feltétele, hogy az ellenőrzés során feltárt hiányosság olyan munkavédelmi normát sértsen, amely kimeríti az Mvt. 82. (1) és (2) bekezdésben foglalt súlyos veszélyeztetés tényállási elemeit. Munkavédelmi norma: [Korm. rend. 2. d) pont] A Korm. rendelet alapján munkavédelmi norma az Mvt. 11. -ában és 12. -ában meghatározott, munkavédelemre vonatkozó szabályok. Súlyos veszélyeztetés: [Korm. rend. 2. c) pont] A Korm. rendelet alapján súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíció. A súlyos veszélyeztetés magában foglalja a közvetlen veszélyeztetést is, de nem korlátozódik csak arra. Például az üzembe helyezés elmaradása, az időszakos biztonsági felülvizsgálat hiánya nem jelentenek közvetlen veszélyeztetést. Közvetlen veszélyeztetés: [Korm. rend. 2. b) pont] A Korm. rendelet alapján közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet. A Korm. rendeletben a munkavédelmi bírság mértékének megállapítására rögzített szempontokat a meghatározott sorrendben kell figyelembe venni és alkalmazni-. Alapösszeg = 50 000 Ft x munkavállalónként *4. +: Munkavállalók száma *4. +: Munkavédelmi normasértések száma *6. (1) bekezdés+: Időtartam [6. (2) bekezdés+: Mulasztás következménye *6. (3) bekezdés+: Munkavédelmi bírság két éven belül *6. (4) bekezdés+: Vállalkozás formája *6. (5) bekezdés+: Mérlegelési jogkörben bírságnövelés *7. (1) bekezdés+: Mérlegelési jogkörben bírságcsökkentés *7. (2) bekezdés+: 6
A bírság mértéke az alapösszeg és az alkalmazott szorzók alapján kerül megállapításra, figyelembe véve az emelési és csökkentési lehetőséget. Az 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet módosította munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM SzCsM együttes rendelet és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet egyes szabályait. Utóbbi rendelet egyik módosuló pontja szerint a munkaeszközök karbantartásához karbantartási naplót, nyilvántartást kell rendszeresíteni, abban a karbantartási eseményeket rögzíteni és a karbantartási naplót, nyilvántartást naprakészen vezetni kell. Az egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet többek között módosította az új munkabaleseti jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontját, így azokat csak a 2013. január elsejétől bekövetkező baleseteknél kell használni. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011 (XII. 28.) Korm. rendelet szerint az újonnan létrejövő Nemzeti Munkaügyi Hivatal önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság veszi át a megszűnő Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség feladatait, ideértve szakigazgatási szervünk szakmai irányítását is. 7
Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének és Kistérségi Népegészségügyi Intézeteinek főbb feladatai, szakterületei. A nem dohányzók védelme, dohányzás a munkahelyeken Előadó: Dr. Divinyi Tamás kistérségi tiszti főorvos A Kormány 323/2010. (XII.27.) sz. rendelete rendelkezik a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet Dr. Paizs Terézia megyei tiszti főorvos vezeti. Irányítása alatt a megyében 3 kistérségi népegészségügyi intézet tevékenykedik zalaegerszegi, nagykanizsai és keszthelyi székhellyel. Megyei intézet osztályai: 1. Egészségfejlesztési Osztály 2. Közegészségügyi Osztály 3. Járványügyi Osztály 4. Egészségügyi Igazgatási Osztály 5. Egészségügyi Elemzési és Támogató Osztály A Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a fenti kormányrendelet alapján ellátja a kistérségi intézetek szakmai tevékenységének irányítását, jogszabályban meghatározott ügyekben, I. fokú hatósági jogkört gyakorol és a kistérségi intézet I. fokú ügyeiben fellebbezés esetén II. fokon eljár. A Kistérségi Népegészségügyi Intézet I. fokú eljárási tevékenységet folytat. A Kormány fenti rendeletében államigazgatási szervként az Országos Tisztiorvosi Hivatalt, a Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet és a kistérségi népegészségügyi intézete jelöli ki. Az alapvető feladatokat az 1991. évi XI. törvény határozza meg: közegészségügyi szabályok érvényesülése (település-egészségügyi, gyermek- és ifjúság-egészségügyi feladatok), élelmezésegészségügyi feladatok (tápanyagvizsgálatok, étrend-kiegészítők, kozmetikumok, stb.), kémiai biztonsági feladatok, járványügyi- és védőoltási feladatok, kórház-higiénés feladatok, egészségügyi igazgatási feladatok, népegészségügyi feladatok (a lakosság egészségi állapotának vizsgálata, egészségnevelés, szűrési koordináció, stb.). A vállalkozásokat érintő fontosabb ágazati jogszabályok, feladatok, melyek hatóságunk hatáskörébe tartoznak: Építési hatósági engedélyezési eljárásban szakhatósági közreműködés: 1997 évi LXXVIII. törvény és 253/1997. (XI. 20.) Kormányrendelet és a 193/2009. (IX.15.) Kormányrendelet alapján. Telepengedélyezési eljárásban szakhatósági közreműködés: a 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján. 210/2009. (IX.29.) Korm rendelet a kereskedelmi tevékenység végzésnek feltételeiről Vásár, piac, vásárcsarnok létesítéséhez és nyilvántartásba vételéhez előírt szakhatósági közreműködés az 55/2009 (II.13.) Kormányrendelet a vásárokról, piacokról és bevásárlóközpontokról Kereskedelmi szálláshely működtetéséhez közegészségügyi hozzájárulás adása: 239/2009 (X.20.) Korm. rendelet a szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 8
Egészségügyi tevékenység- működési engedélyek kiadása stb.- főbb jogszabályok Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény és a 96/2003. (VII.15.) Kormányrendelet alapján. Közfürdők üzemeltetési szabályzatának jóváhagyása- 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (Hatálybalépés: 2012. január 1.) A törvény célja a kiskorúak dohánytermékekhez jutásának csökkentése, nyilvános helyen történő fogyasztás visszaszorítása, szabályozás időközönkénti felülvizsgálata, a személyekre és helyekre tekintettel történő fogyasztási korlátozások A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályai a) Dohányzási tilalom: közoktatási intézmény, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi intézmény, egészségügyi. szolgáltatónál, munkahely zárt légterű helyiségeiben, közforgalmú intézmény zárt légterű helyiségeiben, közösségi közlekedési eszközön b) Csak kijelölt helyen megengedett: nyílt légtérben: közforgalmú intézményben (ügyfelek részére kell, ha nemdohányzó munkahely is!), munkahelyen zárt légtérben: büntetés végrehajtás, pszichiátriai intézet, már működő szivarszobák, munkahelyen ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a korrigált effektív hőmérséklet a 24 C-ot meghaladja c) Kijelölés nélkül megengedett: dohánytermék kereskedelmi bemutatója, szállásszolgáltatást nyújtó intézmény kifejezett dohányzó szobáiban Jelölések A dohányzási korlátozással érintett, dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket felirattal vagy más egyértelmű jelöléssel, szembetűnő módon. Zárt légterű dohányzóhely esetén: Dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. A megfelelő légcserét nyílászárókkal, vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell. Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. Tv) adaptálása: Mvt.38. Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította. Fogyasztási és forgalmazási tilalmak és kötelezettségek megszegése A rendelkezésre jogosult (belső szabályzatban megjelölt személy): 1. a jogsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére felhívja 2. eredménytelensége esetén felszólítás a helyszín elhagyására 3. Eljárás kezdeményezése: illetékes hatóság felé a bejelentés megtétele Egészségvédelmi bírság Fogyasztóvédelmi bírság 9
Egészségvédelmi bírság: csak azzal a természetes személlyel szemben, aki a cselekmény elkövetésekor 14. évet betöltötte és saját jövedelemmel rendelkezik o Dohányzással összefüggő tilalom, korlátozás megsértése estén legalább 20.000 legfeljebb 50.000 Ft. (helyszínen kiszabott 30.000 Ft-ig) o Dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettségek vagy nem megfelelő teljesítése, valamint tilalom, korlátozás megtartására vonatkozó ellenőrzési köztelezettség elmulasztása esetén: Felelős személy esetén 100.000 Ft- 250.000 Ft-ig Intézmény, Szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság 1.000.000 Ft- 2.500.000 Ft-ig. 10
A kémiai biztonság 2012. évi hatósági ellenőrzése a munkahelyeken Előadó: Sustik Tiborné kémiai biztonsági felügyelő, Zala megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv képviseletében A kémiai biztonság feletti hatósági jogkör gyakorlására több jogszabály is tartalmaz utalást. Így alapvetően az az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény. Az egészségügyi államigazgatási szerv kémiai biztonsággal összefüggő tevékenysége körében ellátja a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos külön jogszabály által előírt eljárás szerinti engedélyezési, ellenőrzési feladatokat, a veszélyes anyagok, készítmények toxikológiai nyilvántartását és tájékoztató szolgálat működtetését. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény szerint: Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését a közegészségügyi megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv végzi és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.31.) EüM rendelet szerint 11. A gyártók, az importálók, a munkáltatók, illetőleg a tevékenységet végzők felelősségi körébe tartozó, e rendelet szerinti kötelezettségek betartását a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete ellenőrzi. A 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM egy. rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló rendeletben foglaltak betartását szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve ellenőrzi. Lényeges, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek ellenőrzése a munkavédelmi hatóság jogköre. Az NSZSZ nem munkáltatót, hanem tevékenységet végzőt ellenőrzi! Tevékenység (veszélyes anyagokkal/keverékekkel kapcsolatosan) Előállítás ideértve a bányászatot is (feltáró fúrás, kitermelés),gyártás, feldolgozás, csomagolás, tárolás, anyagmozgatás, forgalmazás, értékesítés, felhasználás, veszélyes anyag/készítmény elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálatok Kapcsolódó EU-s jogszabályok a REACH, az EP és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (a vegyi anyagok regisztrációja, értékelése és engedélyezése), a CLP, az EP és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról). Kémiai biztonsági kapcsolódási pontok a munkahelyekkel, munkavégzéssel A munkáltató vásárol, miután bejelentette tevékenységét, szállítja a terméket, egyesek importálnak, szállítanak, forgalomba hoznak, illetve gyártanak, miközben csomagolnak, címkéznek, kivételes esetekben saját célra vásárolnak külföldön is veszélyes anyagokat, illetőleg veszélyes keverékeket. Mindezen tevékenységeknek szigorú kémiai biztonsági szabályai vannak. A munkahelyeken ezeket a vegyi termékeket, anyagokat tárolják, őrzésükről gondoskodnak, kiszerelnek, áttöltenek, csomagolnak, természetesen szem előtt tartva a biztonság, egészség, testi épség veszélyeztetése megakadályozására, környezetszennyezés, károsítás elkerülésére vonatkozó szabályok betartásával. A tevékenységet a biztonsági adatlapok, illetve egyéb vonatkozó információk birtokában kezdik meg, mielőtt azt megtervezték, költség-haszonelemzést végeztek a veszélyes anyagok helyettesítése, kevésbé veszélyes kiválasztása céljából, illetve kockázatokat becsülték. 11
A tevékenységet foglalkozásszerűen végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól készíti a becslést, melynek ki kell terjednie a veszélyes anyagok teljes életciklusára. Munkahelyek esetében a kockázatbecslést a munkáltató végzi a Mvt. rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a) veszélyazonosítás b) expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése c) expozíció becslése d) a kockázat minőségi, ill. mennyiségi jellemzése A szükséges információk a biztonsági adatlapokból beszerezhetők. Kiegészítő információk a gyártótól, beszállítótól beszerezhetők. Kémiai biztonsági kapcsolódási pontok a munkahelyekkel, munkavégzéssel Mindezen szempontokra kiterjedően, ezen tevékenységeket ellenőrzi a kémiai biztonság területén hatósági jogkörrel bíró NSZSZ. Egyéb kémiai biztonsági ellenőrzési szempontok Gyártás (REACH, CLP előírások) Import tevékenység Forgalomba hozatal Egyes veszélyes anyagokra, tevékenységekre vonatkozó korlátozások Pl.: o szórófestékek: 2-(2-metoxietoxi)etanol (DEGME) tartalom miatt o keverékekben: metilén-difenil-diizocianát (MDI) o ragasztókban: ciklohexán o Festékeltávolítókban: diklórmetán> 0,1 tömeg% (Ipari létesítményekben is csak szigorú feltételekkel!) Egyéb kémiai biztonsági ellenőrzési szempontok Biocidok 1. Fertőtlenítőszerek (humán-egészségügyi, magán- és közeü. felhasználású, állategészségügyi, élelmiszer- és takarmány, ivóvíz) 2. Tartósítószerek (tsz. tartályban forgalomba hozott készítményekre, bevonatvédő szerek, faanyagvédő szerek, Rost, bőr, gumi és polimerizált anyagok konzerválószerei, falazási anyagok konzerváló szerei, konzerválószerek hűtőfolyadékokhoz /rendszerfolyadékok/, nyálkásodás gátló szerek) 3. Károsítók elleni védekezésre használt szerek (rágcsálóirtó, madárirtó, csigaölő, halirtó, rovarölő, riasztó- és csalogatószerek) 4. Egyéb biocid termékek (élelmiszer- és takarmánytartósító, algásodásgátló, balzsamozó, egyéb gerincesek elleni szerek) 12
Munkabaleset-foglalkozási megbetegedés - fizetési meghagyás Előadó: Dukainé Németh Hajnalka, az OEP NYDTH Megtérítési és Ügyviteli osztályvezetője Az egészségkárosító magatartás (baleset) kapcsán az egészségbiztosító által fizetett ellátások költségeinek megtérítésére vonatkozó igény érvényesítésére az OEP rendelkezik hatáskörrel. Az eljárást az OEP területi kihelyezett szervei folytatják le. Az eljárás hivatalból indul, az ügyintézés határideje az eljárás megindítását követő naptól számított 3 hónap. A hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe. Abban az esetben, ha valaki egy baleset során megsérül, az ellátásával kapcsolatos költségeket az egészségbiztosítás finanszírozza. Amennyiben a baleset bekövetkezéséért nem a sérülést szenvedett személy a felelős, a klasszikus kártérítési megoldásoknak megfelelően az Egészségbiztosítási Alap balesettel kapcsolatos kifizetéseit, a balesetet, sérülést okozó személy köteles lesz megtéríteni. A megtérítési igényt a munkabalesetek, az üzemi balesetek, a foglalkozási megbetegedések, illetve bármely olyan baleset esetén is érvényesíti az egészségbiztosító, amelyet nem a sérült, hanem más személy okozott és a balesettel összefüggésben a sérült egészségbiztosítási ellátásban részesült. A baleset bekövetkezéséről, illetve annak körülményeiről az egészségbiztosítási szerveknél lévő adatbázisokból, illetve a sérült személyek nyilatkozataiból szerez tudomást, az E Alapot kezelő szerv. A munkáltató minden munkabalesetet köteles kivizsgálni, és a Munkabaleseti jegyzőkönyvet, foglalkozási megbetegedés esetén a Bejelentés foglalkozási megbetegedésről (mérgezésről), fokozott expozícióról elnevezésű nyomtatványt kiállítani. Az egyéni és társas vállalkozó balesetét a sérült bejelentése alapján az OEP vizsgálja ki és veszi fel a baleseti jegyzőkönyvet. A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét Üzemi baleseti jegyzőkönyvben rögzíteni, valamint a sérült kérésére a munkaképtelenséget nem okozó balesetet is rögzítenie kell. A munkabaleset és az üzemi baleset elhatárolási pontja, hogy a bekövetkezett baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi baleseti ellátásra jogosít-e vagy sem. A munkabaleset fogalomkörébe tartoznak azok a balesetek is, amelyek a sérült magatartása miatt üzemi baleseti ellátásra nem jogosítanak. Nem tartoznak azonban a munkabalesetek körébe azok a balesetek, amelyek a sérültet lakásáról munkahelyére, illetve munkahelyéről lakására menet közben érik, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 13
Üzemi baleset, munkabaleset esetében a munkáltató a teljes egészségbiztosítási ellátás költségeit és annak kamatát köteles megtéríteni, ha a baleset annak következménye, hogy a munkáltató vagy az alkalmazottja a munkavédelmi szabályokat megsértette, vagy esetleg a balesetet szándékosan idézte elő. A munkavédelmi szabályokban foglalt bármely kötelezettség elmulasztása önmagában elég a felelősség megállapításához, vagyis az ellátások költségeit ilyen esetekben a munkáltatónak kell megfizetnie. Ha a munkahelyi baleset bekövetkezésében a sérült is közrehatott, és egyidejűleg a munkáltató is munkavédelmi szabályt sértett, ebben az esetben sem lehet a munkáltató és a sérült között kármegosztást alkalmazni, az egészségbiztosítási ellátást egészében a munkáltatónak kell megfizetnie. A munkavállaló rendszeresen szabálytalanul folytatott munkavégzése miatt bekövetkezett baleset esetén is fennáll a munkáltató felelőssége a megtűrt gyakorlat miatt, mert elmulasztotta az ellenőrzést, továbbá nem mentesül a felelősség alól a munkavállaló figyelmetlensége esetén sem. A munkáltató akkor mentesülhet a felelősség alól, ha valamennyi rá vonatkozó munkavédelmi szabályban foglalt kötelezettségének eleget tett, illetve ha a munkavédelmi szabály betartását kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el. A munkáltató felelősségét megalapozzák az általános mulasztások is, például a munkavédelmi oktatás elmaradása, a belső munkavédelmi ellenőrzés hiánya, a biztonsági szabályok, vagy a biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése is. Egyéb balesetekből eredő sérülések költségei: A közlekedési balesetnek nem minősülő baleset esetén, illetve ha a balesetért nem a munkáltató a felelős, az egészségbiztosítási ellátásokat a klasszikus polgári jogi szabályok szerint megállapított felelőstől követeli az egészségbiztosító. A balesetért felelős személyt a szabálysértési és bírósági eljárások alapján hozott határozatokból állapítják meg, ezért az ügy elbírálásához szükséges, más hatóság vagy szerv eljárása során hozott döntések megismerésére jogosult az egészségbiztosítási pénztár. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, az ebből eredő kárt vétkességére tekintet nélkül köteles megtéríteni. Az épületből kidobott, kiöntött, kiejtett tárgy által okozott kárért a helység bérlője, használója, az épület hiányosságaiból vagy egyes részeinek lehullásából eredő kárért az épület tulajdonosa felel, az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért az felel, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. A megtérítendő ellátások költsége: a balesetért felelős a sérült által igénybe vett járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg ellátás, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás, rehabilitációs szolgáltatások, betegszállítás, táppénz, baleseti táppénz, útiköltség térítés költségeit, továbbá ezen ellátások összege utáni kamatot is köteles megfizetni. A kamat mértéke a jegybanki alapkamathoz igazodik a polgári jog szabályai szerint, amelyet a pénzbeli ellátás esetén a folyósítás napjától, egészségügyi szolgáltatás esetén az egészségbiztosító finanszírozási összegének átutalása időpontjától a fizetési meghagyás aláírásának napjáig kell felszámítani, a jegybanki alapkamat mértékének váltakozása szerint, sávosan. A kamatot nem kell felszámítani, ha összege az 1000,- Ft-ot nem éri el. Lehetőség van arra, hogy a megtérítésre kötelezett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg írásban elismerje felelősségét. Amennyiben a felelős ezt a nyilatkozatát fenntartja, és a követelés teljes összegét határidőben megfizeti, akkor nem kell a kamatot megfizetnie. 14
Az egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. A baleseti költségek megtérítési igényét az OEP területi kihelyezett szervezeti egységei útján fizetési meghagyással érvényesíti. A fizetési meghagyásban részletesen szerepel a követelés jogalapja, az egyes ellátások tételes költségei, és az azok után felszámított kamat is. A fizetési meghagyás a közléssel jogerőssé válik, és ha a kötelezett a fizetési határidőig nem teljesíti a követelést, az egészségbiztosító a kötelezett bankszámlájáról inkasszóval, vagy a kötelezett munkabéréből vagy egyéb rendszeres járandóságából érvényesíti a követelést, ha ez nem vezet eredményre, az adóhatóságnál kezdeményezi a végrehajtást. A fizetési meghagyás fellebbezéssel meg nem támadható hatósági határozat, a közlést követő 30 napon belül a munkaügyi bíróságtól a határozat felülvizsgálatát lehet kérni, jogszabálysértésre való hivatkozással. A bírósági felülvizsgálatra az a munkaügyi bíróság az illetékes, amelynek területén az egészségbiztosító határozatát megtámadó fél belföldi lakóhelye, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye található. A követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető, ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül. 15
Készülékek Szerszámok Berendezések G é p e k Változások a gépekre és munkaeszközökre vonatkozó jogi és műszaki előírásokban Előadó: Spiegel István munkavédelmi szakmérnök munkabiztonsági szakértő I. Fogalmak A gép fogalma és kapcsolata a munkaeszközzel lényeges a téma tárgyalásával összefüggésben, a félreértések elkerülése érdekében. A gép fogalmához tartozik: külső energiaforrás alkatrészekből állás mozgó géprész célorientáltság A fentiek miatt tehát a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 2. 7. pontjában foglalt meghatározás egyrészt meghaladja a fentiekben rögzítetteket, ugyanakkor a rendelet hatálya az 1. (2) bekezdésben le is szűkíti. A rendelet hatálya alá tartozik ugyanis a kizárólag közvetlen emberi erővel hajtott eszköz pl. csiga mint emelőeszköz, de kizárták a villamos motorokat, közúti járműveket, stb. MUNKAESZKÖZÖK Gépek rendelet alá NEM tartozó 1. (2) a)-1) Gépek rendelet 4. melléklet alá nem tartozó Gépek rendelet 4. melléklet alá is tartozó Vhr. 1/a éa1/b alá is tartozó Gépek rendelet alá tartozó Mint az a fenti ábrából látható, a munkaeszköz fogalmába tartozik a gép, berendezés szerszám és készülék, de a gépek csak egy része vonatkozik a rendelet hatálya alá. Az üzembe helyezés fogalma Az R-ben és az Mvt.-ben azonosak a fogalmak, lényeges különbség van közöttük. R2. 15.: a gép első, az EGT területén történő rendeltetésszerű használatbavétel. 16
Mvt. 21. (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban:munkavédelmi üzembe helyezés). Az R tehát a megfelelőségi értékelés szempontjában valamennyi a vonatkozó rendelet szerinti gépre érvényes veszélyes, tehát 4. számú mellékletében felsorolt és nem veszélyes gépre (pl. fúrógép) vonatkozik, míg az Mvt. csak a veszélyes munkaeszközökre (pl. rakodógép). Az Mvt. a veszélyes gépekre vonatkozóan két szigorítást tartalmaz, az Mvt. 21. szerinti üzembe helyezési eljárást és az Mvt. 23. szerinti időszakos biztonsági felülvizsgálatot. Veszélyes gép, munkaeszköz A R. 4. számú melléklete tartalmazza 23 pontban azokat a gépkategóriákat, melyekre a R. 5. (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni. Ennek okát a gépek veszélyessége indokolja. Veszélyes munkaeszköz meghatározásánál az Mvt. 87. 11. pontjában rögzített veszélyes fogalmából kell kiindulni. Nem vitathatóan veszélyes az R. 4. számú mellékletében felsoroltak (melyet a Vhr.1.sz. melléklete változtatás nélkül tartalmaz és további 6 gépet rögzít) valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök, ezek azonban a veszélyes munkaeszközöknek csak egy részét foglalják magukban. A veszélyes munkaeszközök besorolásának további konkretizálás a munkáltató feladata II. 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosítása Megjelent: 50/2011. (XII. 22.) NGM rendelet 2. pont 6-16. Hatályos: 2012. január 1-től Módosítást az alábbi tényezők tették szükségessé: - Irányelvei módosítások átvezetése 89/391/EGK irányelv második egyedi irányelve kodifikált változatának megjelenése *2009/104/EK irányelv+ módosítások átvezetése Változások: 4. (1); 19. (2) - Európai Bizottság pontosító észrevételeinek figyelembe vétele Változások: 1. b); 2. e) - Szabványváltozás miatti módosítás MSZ EN ISO 12100:2011 szabvány 3.26 Biztonsági berendezés: A védőburkolat vagy a védőberendezés Változások: 21. (1); 22. (3); 31. - Jogszabály egyéb hiányosságainak kijavítása Fordítási, értelmezési problémák Változások: 27, ; 31. i) Lényeges változások: 19. (2) A munkaeszköz kezelője a fő kezelőhelyről egyértelműen meggyőződik arról, hogy senki sem tartózkodik a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, automatikusan működő biztonsági jelzést hangjelzés vagy világító jelzésformájában ad a munkaeszköz elindítása előtt. A vezérlőberendezésnek, amely a munkaeszköz kezelője részére biztosítja a szükséges jelzést, biztonságosnak kell lennie, meghibásodása vagy megrongálódása nem idézhet elő veszélyes helyzetet. A vezérlőberendezésnek biztonságosnak kell lenniük és kiválasztásukkor kellően figyelembe kell venni azokat a meghibásodásokat, zavarokat és korlátokat, amelyekre a tervezett használat során számítani lehet. Törölt szöveg: A munkaeszköz kezelőjének a fő kezelőhelyről egyértelműen látnia kell 17
Megjegyzés: Számos esetben a fő kezelőhelyről nem lehet látni az egész munkaeszközt (pl. megmunkáló központ), ezért az Irányelvet módosítani kellett. 21. (1) A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járó munkaeszközt el kell látni a veszély jellegének megfelelő biztonsági berendezéssel. Törölt szöveg: A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járó munkaeszközt el kell látni a veszély jellegének megfelelő védőberendezéssel. Megjegyzés: Az MSZ EN 12100:2011 értelmében a biztonsági berendezés védőburkolatból és védőberendezésből áll. (A biztonsági és védőberendezés fogalmak megnevezése felcserélődött.) Ez a fogalomcsere további három paragrafust is érint. 27. A munkaeszközök karbantartásához karbantartási naplót, nyilvántartást kell rendszeresíteni, abban a karbantartási eseményeket rögzíteni és a karbantartási naplót, nyilvántartást naprakészen vezetni kell. Törölt szöveg: A gépi meghajtású teher emelés- és mozgatás céljára kialakított munkaeszközhöz megfelelő naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. Megjegyzés: Hibás javítás Az Irányelv a következőt tartalmazza: Amennyiben a munkaeszköznek van karbantartási naplója, azt naprakészen kell vezetni. A változtatásra eredetileg a következő szövegmódosítási javaslat volt: A munkaeszköz karbantartási naplóját naprakészen kell vezetni. A módosítás szükségessé vált, mert az Irányelv nem csak a gépi meghajtású teher emelés- és mozgatás céljára kialakított munkaeszközre vonatkozik, hanem mindazokra, amelyekhez karbantartási napló szükséges. A módosítás azonban úgy is értelmezhető, hogy valamennyi munkaeszköz esetében (pl. számítógép, ceruzahegyező) kell karbantartási napló, mely természetesen nem lehetséges. III. Szabványok változásai Az elmúlt időszakban jelentős szabványváltozások voltak, melyeknek nagy részét az MSZT angol nyelven jelentette meg. Ezek között különösen fontos szabványok vannak, pl. MSZ EN ISO 13857:2008 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek felső és alsó végtaggal való elérése ellen. MSZ EN 349:1993+A1:2008 Gépek biztonsága. Legkisebb távolságok a terhek összenyomásának elkerüléséhez. Az Mvt. 11. értelmezése a fentiek miatt különösen fontos. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles vitás esetben annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással. A munkavédelmi hatóságok csak azoknak a szabványoknak való megfelelőséget ill. egyenértékűséget vizsgálhatják a munkáltatóknál, melyek magyar nyelvű fordítása megjelent. Természetesen a gépek gyártójának ill. forgalmazójának esetében nincs jelentősége annak, hogy az adott EN vagy ISO szabvány fordítása megtörtént-e, azokat figyelembe kell venniük. *Pl. a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 8. mellékletében a gép műszaki dokumentációjában szükséges a gépre vonatkozó alkalmazott szabványok esetében alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények felsorolása sem korlátozódik a magyar nyelvre lefordított szabványokra. Gondoljunk csak egy külföldi gépbeszerzőre, számára közömbös, hogy az MSZT-nek van-e forrása a fordításra vagy sem.+ 18
A munkavédelem határidős, rendszeresen visszatérő feladatai Előadó: ifj. Török István munkavédelmi szakmérnök A munkavédelem számos olyan feladatot foglal magában, amelynek végrehajtását valamilyen jogszabály határidőhöz köti (pl.: rákkeltő anyagokkal munkát végző dolgozók jelentése). A feladatok közt számos olyant is találunk, amelyek rendszeresen visszatérnek, ismétlődnek. Elég csak az újonnan belépő dolgozók esetén követendő eljárásra gondolnunk: orvosi alkalmassági vizsgálatra küldjük, majd elvégezzük az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatást, átadjuk az egyéni védőeszközöket, stb. A feladatokat csoportosításához egy lehetséges elv (néhány példával): 1. A munkavállalóhoz köthető feladatok Orvosi vizsgálatok Oktatások o Általános munkavédelmi oktatás o Teherkötözők oktatása o Emelőgép kezelők oktatása 2. A munkaeszközökkel kapcsolatos feladatok Gépek, berendezések, eszközök Állványok Létrák Kollektív védőberendezések Teherkötöző és függesztő eszközök 3. Az egyéni védőeszközökhöz kapcsolható feladatok Általános feladatok: kiválasztás, átadás, tisztítás, javítás, csere, selejtezés, hulladékkezelés Egyes védőeszközökre vonatkozó ellenőrzési kötelezettség: o Légzésvédő készülékek o Zuhanásgátlók 4. A munkahelyhez köthető feladatok Mérhető, határértékkel szabályozott tényezők: zaj, por, gőzök/gázok, stb. Légállapot tényezői (hőmérséklet, huzat, pára) Megvilágítás Villamos mérések Veszélyes technológiák (hegesztés, felületkezelés, alpintechnika, beszállásos munkavégzés) Elsősegélynyújtás 5. Különféle eljárások Szemle Kockázatértékelés, kockázatkezelés, fejlesztés Balesetvizsgálat Karbantartás 19
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásai alapján: Új felvételes dolgozó esetén: a munkavégzés megkezdésének feltétele az orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése. Ez a vizsgálat a kezdeti állapotfelvétel, ahol rögzítésre kerül, hogy a dolgozó milyen egészségi állapotban érkezett a munkáltatóhoz. Ismétlődő jelleggel kell elvégezni a vizsgálatot a Munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendje szabályzatban foglaltak alapján; hangsúlyos a biológiai expozíció monitor (BEM) elvégzése (ahol arra szükség van) Ha munkáltatónál a dolgozó munkaviszonya megszűnik, meghatározott körben záróvizsgálatot kell végezni - rögzítve a dolgozó egészségi állapotát a munkaviszony megszűnésekor. A korrekt vizsgálat megnyugtatja a munkáltatót és a munkavállalót, vagy fényt derít az eltérésre utóbbi esetben azonnali intézkedések megfogalmazása szükséges. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) 55. (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló: a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Sok helyen tartja magát az a nézet, hogy a munkavédelmi oktatást kötelező évente megtartani. Ilyen általános kötelezettség nincs, ám az emelőgépek kezelői részére az oktatást (lásd később) ténylegesen évente kel megtartani. A tűzvédelmi jogszabályok rendszeresen ismétlődő oktatást írnak elő, melynek ütemezését a tűzvédelmi szabályzatban kell rögzíteni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Az elhangzott ismeretek visszakérdezésére jó eszköz a tesztlapok használata: egy jól összeválogatott kérdéssor alkalmazásával a fontos ismeretek jobban rögzülnek a dolgozókban és baleset esetén könnyebb bizonyítani, hogy a munkáltató felhívta a figyelmet az egyes tudnivalókra. A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról (I. fejezet 6.) a következő kötelezettségeket fogalmazza meg: Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: a munkába állása előtt, legalább hat hónapos távollét után. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, az emelőgép kezelőt, a más általa korábban még nem kezelt emelőgép típus kezelése előtt. Az üzemeltető munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel tematikát készíttet (a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására). Igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról. A villamos felülvizsgálatok megfelelő ütemezésben történő elvégzése, a hiányosságok kijavítása az áramütéses balesetek megelőzésének jó eszköze. Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a munkáltatónak? 20
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5/A. alapján: (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató gondoskodik. (2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. A villámvédelem hatásosságának ellenőrzését és a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatok kötelezettségét a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat írja elő. A régi OTSZ-hez képest változás, hogy az ellenőrzések ütemezése megváltozott, a 9 éves ütemezés megszűnt. Jelenleg az alábbiak szerint kell a méréseket elvégezni: Tűzvédelmi szabványossági mérés: tűzveszélyességi osztályba sorolás alapján: A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek esetén: 3 évente C, D és E tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek esetén: 6 évente Villámvédelem ellenőrzése: 3 és 6 évente A felülvizsgálat során tapasztaltakat jegyzőkönyvbe kell foglalni. A rögzített hiányosságok szakember által igazolt módon történő kijavításáról gondoskodni kell. Ennek elterjedt módja a hiányosságok mellett, vagy külön jegyzőkönyvben megtett nyilatkozat a hiányosság kijavításáról a dátum és az aláírás feltűntetésével. Amennyiben a munkáltató az azonnali intézkedést igénylő hiányosságokat nem javítja ki, a tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 50.000 300.000 Ft/rendszer bírságot szabhat ki. A leggyakoribb ismétlődő ellenőrzési feladatot a munkavállalók számára a Mvt. 60. (1) bekezdése rögzíti: a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. Ezt az ellenőrzést minden olyan alkalommal el kell végezni, amikor a munkavállaló valamilyen munkaeszközt használ. A munkaeszközök esetén azok csoportosításától függően eltérő feladataink vannak. Alapvetően veszélyes és veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökről (lásd később) beszélhetünk. A veszélyes munkaeszközök felsorolását az Mvt. végrehajtási rendelete, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. számú melléklete tartalmazza. Veszélyes munkaeszközök tekintetében munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálatot kell végezni az üzembe helyezést megelőzően ez a feladat munkavédelmi szakembert és sok esetben foglalkozás-egészségügyi szakorvost (pl.: munkahelyi szellőztető rendszerek vizsgálata) is igényel. A felülvizsgálat után a munkáltató írásban rendeli el az üzemeltetést (munkavédelmi üzembe helyezés). A veszélyes gépen 5 évente időszakos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. Függetlenül attól, hogy veszélyes vagy nem veszélyes munkaeszközről beszélünk, a munkaeszköznek rendelkeznie kell megfelelőséget igazoló dokumentummal illetve magyar nyelvű kezelési és karbantartási utasítással. A megfelelőséget igazoló dokumentum szükséges, de nem elégséges: a személyes vizsgálatot semmiképpen sem pótolhatja. Gépvizsgálat során előfordult már olyan eset, hogy a megfelelő papírokkal rendelkező gépről a személyes megtekintés során kiderült, hogy bizonyos körülmények közt egyes pontjai komoly kézsérülést okozhatnak. 21