Munkaszám: DerTT-1/2015. Ikt. sz.: 47/2015. Derecske Város Önkormányzata

Munkaszám: DerTT-1/2015. Ikt. sz.: 47/2015. Derecske Város Önkormányzata A Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület felnőttképzési központjának, valamint a kapcsolódó II. világháborús emlék- és pihenőhely, - mint turisztikai attrakció - létrehozásának előkészítését célzó, beépíthetőséget előzetesen tisztázó telepítési TANULMÁNYTERVE Tiszafüred, 2015. június 25.

Derecske Város Önkormányzata A Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület felnőttképzési központjának, valamint a kapcsolódó II. világháborús emlék- és pihenőhely, - mint turisztikai attrakció - létrehozásának előkészítését célzó, beépíthetőséget előzetesen tisztázó telepítési 2 TANULMÁNYTERVE TERVEZŐK, SZAKÉRTŐK: ALÁÍRÓLAP Szakág: Név, jogosultság: Településtervező (felelős tervező):.. KISS GYÖRGY CSABA TT 16-0251/2007, MV-Ép/B-MEK-16-00889, SZÉ 16-0251, SZTR 16-0251 településrendezési igazságügyi szakértő ig. sz.: 009936 Projektvezető, közreműködő:.. VARGA GÁBOR ANDRÁS Cégvezető Hajdú Turisztikai Vendéglátó Kft. Építész munkatárs:.. GONDA ATTILA KISSTERV Településtervezési Kft. 2

Derecske Város Önkormányzata A Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület felnőttképzési központjának, valamint a kapcsolódó II. világháborús emlék- és pihenőhely, - mint turisztikai attrakció - létrehozásának előkészítését célzó, beépíthetőséget előzetesen tisztázó telepítési 3 TANULMÁNYTERVE TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...4 1. A terület és a környezet vizsgálati bemutatása...4 2. A telek és a környezet vizsgálati bemutatása...5 3. Beépítési terv...8 4. A módosítás során elérendő célok összefoglalása, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása...10 4.1. A településrendezési eszközök módosításának célja...10 4.1.1. Tervezési terület megközelítése...10 4.1.2. Tervezési terület övezeti besorolásának átminősítése...13 4.2. A módosított településrendezési eszközök várható hatásai...14 4.3. Településrendezési eszközök módosításának szakaszai...15 5. Szabályozási koncepció...16 Előzmények és a program szükségszerűségének ismertetése...20 A fejlesztési koncepció előzetes ismertetése...20 6. A javasolt beépítés, változás várható infrastrukturális igényei közlekedés, közműfejlesztés; a javasolt beépítés, változás várható környezeti hatásai, rövid összefoglaló...21 7. Örökségi vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei, rövid összefoglaló...22 3

4 Bevezetés 2000 óta működik Derecskén a Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület (továbbiakban: Projektgazda). A Projektgazda az elmúlt években széleskörű tudásbázist és a Karpát-medence egészére kiterjedő partnerkapcsolati rendszert hozott létre. Az összegyűjtött ismeretanyag társadalmi közvetíthetőségének feltétele egy olyan infrastruktúrafejlesztés, amely biztosítja a munka alapú szemlélet gyakorlati megvalósítását. A Projektgazda legfőbb célkitűzése, hogy egy hosszútávon fenntartható felnőttképzési- és több funkciós szabadidőközpont (továbbiakban: Projekt) létrehozásával összekapcsolja a helyi-, a táji-, valamint a nemzeti identitás szempontjai szerint nélkülözhetetlen érték- és tudásbázist, illetve olyan turisztikai attrakciót hozzon létre, melyek - a tevékenységi területként megjelölt Derecske Járásban, az Érmelléken, a Hegyközben, továbbá Nagyváradon és környékén - az ifjúság folyamatos érdeklődését és szemléletformálását is képes megvalósítani. A projekt alapját a nemzet történelmének meghatározó eseményei képezik, melyek kiegészülnek a gazdasági- és kulturális hagyományok tekintetében összegyűjtött tudásanyaggal. A fejlesztés eredményeképpen megvalósuló helyszínen a Projektgazda lehetővé kívánja tenni az elméleti- és gyakorlati ismeretek elsajátítását, az ehhez szükséges erőforrások kialakításával. A fejlesztés célja egy II. világháborús emlék- és pihenőhely, valamint felnőttképzési központ létrehozása Derecskén. A projekt alapötletét az adja, hogy a világ második - tankhadseregek spontán találkozása szempontjából - egyedülálló tankcsatája az Alföldi páncéloscsata volt, melynek egyik legfontosabb epizódja, 9 napon át Derecskén és környékén zajlott le. Ezen történelmi eseményből kiindulva a projekt keretében létrehozunk egy, az eseményhez méltó emlékhelyet, amely kialakításában illeszkedik a XXI. század tudat- és igényszintjéhez, - tehát nem csak kegyeleti, és kulturális, hanem turisztikai vonzerővel is rendelkezik. Derecske Város Önkormányzata célul tűzte ki a projekt megvalósításának támogatását, melyet e tanulmányterv elkészíttetésével is kifejez, illetve ezt követően a településrendezési eszközöket módosítja. 1. A terület és a környezet vizsgálati bemutatása Megbízó: Derecske Város Önkormányzata Megbízó címe, székhelye: 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Projektgazda: KÉK-KÁLLÓ MENTI NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG EGYESÜLET

5 Megbízás tárgya: A Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület felnőttképzési központjának, valamint a kapcsolódó II. világháborús emlék- és pihenőhely, - mint turisztikai attrakció - létrehozásának előkészítését célzó, beépíthetőséget előzetesen tisztázó telepítési tanulmányterv elkészítése a 2015. április 27-én kelt 23/2015. sz. vállalkozási szerződés szerint. Érintett ingatlanok: Derecske 6502, 6530 hrsz. (tulajdoni lap másolatok az 1. mellékletben). Területi adatok: - 6502 hrsz. (zártkert ingatlan): területe: 6 ha 9382 m2, művelési ág: agyaggödör, tulajdonos: KÉK-KÁLLÓ MENTI NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG EGYESÜLET - 6530 hrsz. (zártkerti ingatlan): területe: 3 ha 1184 m2, művelési ág: agyaggödör, tulajdonos: KÉK-KÁLLÓ MENTI NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG EGYESÜLET Összesen mintegy 10 ha terület. 2. A telek és a környezet vizsgálati bemutatása A projekttel érintett két zártkerti ingatlan, a 6502 hrsz. (6 ha 9382 m2, agyaggödör), és 6530 hrsz. (3 ha 1184 m2, agyaggödör) a projektgazda KÉK-KÁLLÓ MENTI NÉPFŐISKOLA TÁRSASÁG EGYESÜLET (4130 Derecske, Köztársaság u. 107.) tulajdonát képezi 2001-től, azonban elidegenítési és terhelési tilalom terheli 2016. február 15-éig, melynek jogosultja a Magyar Állam. A projektgazda (terület tulajdonosa), a Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület 2000 óta működik Derecskén. Az érintett terület Derecske közigazgatási területének déli részén, a belterülethez közeli zártkerti településrészen, a Derecske-Kálló patak közvetlen közelében helyezkedik el (lásd alábbi légi felvételt). Az érintett terület egy része régészeti nyilvántartásba vett terület. Légi felvétel a tervezéssel érintett területről (forrás: Google Earth)

6 Kivonat a szabályozási tervből Képek a helyszínről:

7 Környezeti vizsgálat: Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességéről a településrendezési eszközök készítésekor az illetékes államigazgatási szervek bevonásával dönt az önkormányzat képviselő-testülete. Jelen tanulmányterv alkalmas arra, hogy az érintett államigazgatási szervek eldöntsék, hogy megítélésük szerint szükséges, vagy sem környezeti vizsgálatot készíttetni. A településrendezési eszközök módosítása során az előzetes tájékoztatási szakaszban az eljárásban résztvevő szerveknek küldendő megkeresés során lesz lehetőség arra, hogy a megkereső önkormányzat kitérjen a környezeti vizsgálat szükségességére is (az érintett szerveket e tekintetben is fel kell kérni válaszadásra). A környezeti vizsgálat a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetén mindig kötelező; várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el a környezeti vizsgálat szükségessége a település egy részére készülő szabályozási tervnél, illetve helyi építési szabályzatnál, továbbá olyan más tervnél, illetve programnál, amely helyi szinten kis terület használatát határozza meg. Megítélésünk szerint szükségessé válhat a környezeti vizsgálat a településrendezési eszközök módosítása során, azonban az érintett szervek a településrendezési eszközök módosítása során úgyis jelezni fogják, hogy szükségesnek látják-e lefolytatni a környezeti vizsgálatot, vagy sem. Ha a kidolgozó önkormányzat véleménye eltér a véleményező szervekétől, úgy a döntést megelőzően megbeszélést tart az érintett szervekkel. Ettől függetlenül is dönthet a kidolgozó úgy, hogy nem folytatja le a környezeti vizsgálatot. A döntést közzé kell tenni a meghatározott módon, illetve a véleményező szerveknek meg kell küldeni. Egyéb tervek, programok esetén akkor kell lefolytatni a környezeti vizsgálatot, ha ba) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül, és keretet szab olyan tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló külön jogszabály mellékletében vannak felsorolva, azonban - e rendelet alkalmazása szempontjából - függetlenül az abban megadott küszöbértéktől és területi megkötéstől, vagy

bb) jelentős káros hatással lehet bba) Natura 2000 területre vagy bbb) 8 a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet alapján bbba) kijelölt víztestekre vagy bbbb) nyilvántartott védett területekre. A konkrét (engedélyezési) tervek esetén a kidolgozó a tervezőt kéri fel, hogy a hatósággal egyeztesse le, hogy szükséges-e környezeti vizsgálatot lefolytatni, melyet megfelelően dokumentáljon. 3. Beépítési terv A beépítés szempontjából elsőként javasoljuk a két ingatlan összevonását (a továbbiakban: projektterület), az engedélyeztetés, projekt-lebonyolítás, későbbi működtetés egyszerűbb, ha az egyes funkciók az üzemeltetés során mindig összefüggenek és egymásra épülnek. Ha a lőtér önállóan működne a későbbiek folyamán, úgy megjegyezzük, hogy a mellékelt beépítési javaslat szerint a két önálló ingatlan összevonás nélkül is beépíthető. A projektterületen az alábbi funkciók kialakítása javasolt: - turisztikai célú létesítmények (emlékhelyek, kiállítóterek, történelmi park), - oktatás, nevelési célú létesítmények (népfőiskola), - szálláshely funkció (népfőiskolához kapcsolódó kollégium, amely látogatói, vendég szálláshelyként is funkcionál), - sportlétesítmény (lőtér), - egyéb fizikai közérzetet javító szolgáltatások létesítményei (horgásztó, wellness). A 3. melléklet szerinti beépítési javaslatnak megfelelően: - A fedett lőteret egy cca. 3.000 m 2 -es épületben javasoljuk kialakítani. A szomszédos ingatlanok zajvédelme miatt védőfásítással. - Közvetlen közelében egy cca. 1.500 m2-es burkolt parkoló területet javaslunk létesíteni, amely jelen beépítési javaslat esetén megvalósítandó épületállományban kialakított funkció teljes parkoló igényét kielégíti (számításaink szerint kb. 85 parkoló lenne szükséges, amely e területen elfér). - A projektterület középső részén a meglévő zölddel benőtt tó területének rehabilitálása, kitisztítása után a tó és a part fejlesztésére is sor kerül, hogy itt egyéb fizikai közérzetjavító szolgáltatásként horgásztó létesülhessen. A projektterületen egyéb sportlétesítmények (pl. sportpálya) is elhelyezhetők. - A projekt fő attrakciójaként a tó közvetlen közelében egy épületkomplexum valósulna meg, melynek központi eleme a pavilon, amely elsősorban a további funkciók összekötésére szolgálna központi közösségi térként, illetve kb. 50-100 adagos konyha, étteremmel, kiállítótér létesülhet benne. Az épületet részben zárt,

9 részben fedett, de nyitott kialakítással javasoljuk megvalósítani (a nyitott részben közösségi grillezésre, kemencés ételek készítésére lenne lehetőség). - Előbbi épületrészhez kapcsolódna a népfőiskola, amely számításaink szerint egy cca. 1.000 m2-es épületben megvalósítható. - Szintén a pavilon épülethez kapcsolódna a szálláshely épület, amely elsősorban a népfőiskola diákjai számára adna szállás lehetőséget, de a külső látogatók számára is nyújthat szolgáltatást. Ezen épület javaslatunk szerint kétszintes lehetne, amely földszintjén egyéb fizikai közérzetjavító szolgáltatásokat (wellness) vehetne igénybe az idelátogató, illetve egy (egy vagy több szekciós) 200 fő befogadóképességű konferenciateremnek is helyt adna. A tetőtéri szinten pedig a szobák és kiszolgáló helyiségei kapnának helyet. - Egy fedett emlékhely épülhetne, ahol az 5. fejezetnek megfelelően lehetne biztosítani kiállító helyet. - Egy különálló történelmi park is létesülhetne a projektterületen (II. világháborús harci eszközök, - orosz és német harckocsik - bemutatásával, stb.). - A projektterületen számos pihenést szolgáló pad, gyalogutak, parki elemek, egyéb kisebb parkoló területek, főzőhelyek, növényzet kaphatna helyet, azonban jelen tanulmánytervnek nem képezi részét a kert- és tájépítészeti munkarész. Projekt előkészítés, építési engedélyezés során az alábbi szakági munkarészekre, dokumentációkra lesz / lehet szükség (a teljesség igénye nélkül): Feltétlenül szükséges: - geodéziai felmérés (tervezéshez), - táj- és kertépítészeti munkarész (településrendezési tervhez, és a megvalósításhoz), - környezetvédelmi és természetvédelmi munkarész (településrendezési tervhez, és a megvalósításhoz), - régészeti munkarész (településrendezési tervhez, és a megvalósításhoz), - útépítési engedélyezési terv, közlekedési, forgalomirányítási munkarész (megközelítéshez), - építészeti-műszaki tervdokumentáció (építési engedélyezéshez), - villamos energia ellátás, közművesítési terv (megvalósításhoz), - vízjogi engedélyes terv (tó kotrása, fejlesztése) - tulajdoni lap másolatok, térképmásolat (földhivatali adatszolgáltatás engedélyeztetéshez). Szükség esetén: - talajmechanikai szakvélemény, - előzetes környezeti hatástanulmány, - részletes környezeti hatástanulmány, - humuszmentesítési szakvélemény, - közműkiváltási és védelembehelyezési tervek, - földhivatali munkarészek, terület és összevonási terv, változási vázrajz, - engedélyezési eljárásba bevont szakhatóságok által a szakági terveken felül kért esetleges tanulmányok, vizsgálatokat, tervek. A tervezett fejlesztés során érintett közművek:

10 - vezetékes ivóvízhálózat, - szennyvízcsatorna, - elektromos hálózat. 4. A módosítás során elérendő célok összefoglalása, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása Derecske Város Önkormányzata a Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület felnőttképzési központjának, valamint a kapcsolódó II. világháborús emlék- és pihenőhely, - mint turisztikai attrakció - létrehozásának előkészítését célzó, beépíthetőséget előzetesen tisztázó telepítési tanulmányterv elkészítésére adott megbízást. E tanulmányterv célja, hogy pontosan meghatározásra kerülhessen, hogy a tervezett beruházás az adott helyszínen megvalósítható-e, különösen településrendezési, építészeti szempontból. Derecske Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településszerkezeti tervet a 230/2004. (IX. 2.) sz. határozattal hagyta jóvá, és a 116/2018. (IV. 24.), 215/2011. (IX. 29.), 168/2012. (VII. 26.), 102/2015. (IV. 30.) sz. határozattal módosította. A helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet a 40/2009. (IX. 2.) számú önkormányzati rendelettel hagyta jóvá Derecske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, és a 14/2008. (IV. 25.), 19/2011. (IX. 30.), 19/2011. (IX. 30.), 23/2011. (XI. 25.), 26/2012. (VII. 27.), 9/2015. (V. 1.) sz. önkormányzati rendelettel módosította. Derecske Város Önkormányzat képviselő-testülete az elfogadott hatályos településrendezési eszközök módosítását e projekt megvalósítása esetén előzetesen elkészítteti, mert arra szükség van. A módosítás során szükséges aktualizálni majd a beavatkozással érintett területek miatt a településszerkezeti tervet, helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet, ezek rajzi és írásos munkarészeit, és ezek alátámasztó munkarészeit. 4.1. A településrendezési eszközök módosításának célja Derecske Város Önkormányzata képviselő-testülete által elfogadott hatályos településrendezési eszközök módosítását, a fent megjelölt fejlesztési igény miatt településrendezési eszközökben történő szabályozására, területfelhasználási átsorolásaira javasolt elkészíteni, az alábbiak szerint: 4.1.1. Tervezési terület megközelítése A településrendezési eszközökben javaslatunk szerint szükséges a terület megfelelő megközelíthetősége miatt szükség esetén kiszolgáló út szabályozását is megfontolni annak függvényében, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik változatot választja Képviselő-testület:

11 1. változat: A 47. sz. főközlekedési útról hatályos szabályozási terv szerint betervezett út megvalósítása. (A területet déli irányba körülvevő út.) 2. változat: Sátorkert elnevezésű településrészről belterületi út vezetne a fejlesztési területhez, ez esetben a Derecskei-Kálló patakon átívelő hidat kell építeni, és e belterületen keresztül a funkció megközelítése bonyolult. Ez esetben a külterületi részen a szabályozás terv szerint a kiszabályozott utat meg kell valósítani. (A területet lakóterület irányából megközelítő út.)

12 3. változás: 47. sz. főközlekedési útról kanyarodó dűlőútról a Derecskei-Kálló patakpart mentén, amely nem út, hanem a vízügyi terület része, amely nincs kiszabályozva a hatályos szabályozási terven. (A területet északi irányból körülvevő út.) 4. változat: Lakóterületen keresztül történő megközelítés (Szegfű utcán keresztül)

Az út szabályozási szélességét 12 m-re javasoljuk mind a négy esetben. Az egyes változatok a 2. számú mellékletben nagyobb formátumban is megtalálhatók. 13 Javaslatunk szerint a 1. változat a legideálisabb. Ezt preferáljuk leginkább, mert ez lenne a legegyszerűbb megközelítési mód. Ez esetben a tervezett létesítmény kellőképpen hangsúlyos útról, rövid, egyszerű útvonalon lenne megközelíthető. Ez az út ki van szabályozva (legfeljebb korrekció válhat szükségessé a településrendezési eszközök módosításakor). A másik két változat is megvalósítható, azonban egyik útvonalra sem mondható el, hogy egyszerű és gyors megközelíthetőséget tesz lehetővé. A part melletti út olyan veszélyeket hordoz magában, hogy az útterület nem lesz leválasztható a vízügyi területből. E dűlőút járhatatlan, mind minőségében, mind szélességében. A belterületről történő megközelítéssel, a látogatók egy bonyolult útvonalon juthatnának el a létesítményhez. A 4. változat is megfelelő lehet az önkormányzat számára, a lakóövezeti szakaszon megfelelő szabályozási szélességű út áll rendelkezésre, azonban itt is hidat szükséges építeni a patakon történő átvezetéshez, a patak túloldalán pedig rácsatlakozhat a szabályozási terv szerint kialakítandó útra, amely a projektterülethez vezet. E változatnál nem a 47. sz. főközlekedési útról történik a megközelítés, hanem a Semmelweis utcáról. Amennyiben a 4.1.2. pont szerint az övezeti változás miatt a településrendezési eszközök módosítása indul, úgy ezen alfejezet (4.1.1.) szerinti megközelítési kérdéskörrel is foglalkozni szükséges önkormányzati döntés szintjén (kiválasztani a megfelelő változatot), és a szükség szerinti módosításokat a szabályozási terven átvezetni. 4.1.2. Tervezési terület övezeti besorolásának átminősítése A terület jelenleg kertes mezőgazdasági (Mk-1/c.) övezetbe sorolt. A településrendezési eszközök módosítása során szerencsésebb egy önálló övezetet létrehozni a területnek, vagy az Önkormányzat javaslata szerint a meglévő Kid övezetbe sorolni. Utóbbi esetben ezen övezet előírásait mindenképpen módosítani szükséges, mert pl. oktatási funkció nem engedélyezett jelenleg (ennek az a hátránya, hogy ezzel a már ebbe az övezetbe sorolt területek beépíthetőségét is befolyásoljuk, ami nem feltétlenül szerencsés). Javaslatunk szerint egy új Kid-1 indexű övezetet kellene kialakítani, amely kizárólag e területet szabályozza (a terület nagysága jelentős: ~ 10 ha, és a projekt a település életében is igen nagy jelentőséggel bír, ha megvalósul, így érdemes arra, hogy egy önálló - egyedi - övezetbe legyen sorolva). A helyi építési szabályzatnak az alábbiakat mindenképpen lehetővé kell tennie: - oktatás, - szállás, - étterem, - sport, lőtér - látványkertészet, - wellnes,

14 - egyéb fizikai közérzetet javító szolgáltatások (horgásztó) elhelyezhetőségét, kialakítását biztosítani, - megújuló energiaforrások létesítményei (geotermikus, napenergia) Az övezetben szükséges a tervezett beépítésnek megfelelő előírások lehetővé tétele: - építménymagasság min. 7,5 m - beépíthetőség min. 15 %. 4.2. A módosított településrendezési eszközök várható hatásai - alulhasznosított területen ipari tevékenységnek helyet biztosítani, - közműhálózat bővül, - munkahelyteremtés várható (munkahelyteremtés a régióban, elsősorban helyi munkaerő igénybevételével), - városgazdasági szempontból pozitív változást eredményez, - infrastruktúra fejlődik, - a természeti értékek jobb megismerése, - csendes turizmus fellendülése, - természeti és kulturális értékekben gazdag táj megóvása, természetes környezet megtartása, bemutatása, - turisztikai vonzerő hatékonyabb kihasználása, - a város hírnevének növelése, - mostani idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, - a városban eltöltött vendégéjszakák számának növekedése, - aktív pihenés elősegítése, - projektek megvalósulása által munkahelyteremtés, - megnövekedett vonzerővel járó egyéb pozitív változások. - oktatás bővülése (a helyi középiskolában jelenleg is rendvédelmi, honvédelmi képzés folyik, KatonaSuli program működik), - a projekt megvalósítására és megfelelő fenntartására alkalmas terület birtoklása, - a komplexum innovatív, újszerű technológiai megoldásokat hasznosít: speciális látványelemek, terepasztalok kialakítása, - egyedi, az adott helyszínre jellemző sajátos értékekre épít, - együttműködési lehetőségek sokszínűsége: Debrecen, Hajdúszoboszló turisztikai szolgáltatói, elsősorban szállodái kínálatának kiegészítő programeleme lehet jelen fejlesztés (továbbá együttműködési lehetőséget biztosít helyi, regionális és országos nevelési és közművelődési intézményekkel), - az Észak-Erdélyi autópálya magyarországi folytatásának, lehetséges nyomvonalának közelsége, Debrecen közelsége (autópálya, nemzetközi repülőtér), - a fejlesztés eredményeként létrejött komplexum szezonon kívül (április 1. előtt és október 31. után), továbbá időjárástól függetlenül is garantáltan igénybe vehető szolgáltatásokat kínál, növeli a turisták átlagos tartózkodási idejét.

15 4.3. Településrendezési eszközök módosításának szakaszai Amennyiben az Önkormányzat elkészítteteti a településrendezési eszközök módosítását, úgy annak készítése során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 35. -a szerinti teljes eljárású egyeztetési eljárást kell lefolytatni, amely az alábbi szakaszokból áll: 4.3.1. Előkészítés Az önkormányzat képviselő-testülete határozatot hoz a tervezés megindításáról és a partnerségi egyeztetés szabályairól a Korm. rendelet 29. -a szerint. Ebben meg kell határozni az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, az elfogadott településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket. 4.3.2. Az előzetes tájékoztatási szakasz Az előzetes tájékoztatási szakaszt a polgármester kezdeményezi, amelyben az előzetes tájékoztatót megküldi a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereknek, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szerveknek, és településszerkezeti terv készítése vagy módosítása esetében az érintett területi, települési önkormányzatnak. A tájékoztatási szakaszban, az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon belül, az abban foglalt elhatározással, és a rendezés alá vont területtel kapcsolatban az érintettek észrevételt tehetnek. E tanulmányterv a településrendezési eszközök módosításának alapját képezheti majd, mint előzetes tájékoztatási dokumentáció. 4.3.3. Véleményezési szakasz A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi. A polgármester az elkészült tervezetet véleményezteti a partnerekkel, a partnerségi egyeztetésben rögzítettek szerint, a Korm. rendelet 9. mellékletben meghatározott államigazgatási szervekkel az érintett területi, települési önkormányzatokkal. A véleményezési szakaszban a véleményezők a tervezet átvételétől számított 30 napon belül adhatnak írásos véleményt. Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztetést kezdeményezhet, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A véleményezést követően a beérkezett véleményeket - egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is - ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A véleményezési szakasz lezárul a képviselő-testületi döntés dokumentálásával és közzétételével.

16 4.3.4. A végső szakmai véleményezési szakasz A polgármester, a véleményezési szakasz lezárását követően a településrendezési eszköz tervezetét, az eljárás során beérkezett valamennyi vélemény és a véleményezési szakaszban keletkezett egyéb dokumentum egy példányát, továbbá azok másolati példányát elektronikus adathordozón megküldi végső szakmai véleményezésre az állami főépítésznek. Az állami főépítész a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított 21 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához, vagy 15 napon belül egyeztető tárgya lást kezdeményez az ágazati és az érintett területi, települési önkormányzati vélemények még fennmaradt kérdéseinek tisztázására. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a felmerült valamennyi véleményeltéréssel kapcsolatos döntést, és a településrendezési eszköz elfogadására alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket. Az állami főépítész a jegyzőkönyvet és a záró szakmai véleményét az egyeztetést követően 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményeként a településrendezési eszköz jelentős átdolgozása szükséges, a polgármester az átdolgozást követően a településrendezési eszköz tervezetét ismételten benyújtja az állami főépítésznek. 4.3.5. Az elfogadási és hatálybaléptetési szakasz A polgármester a településrendezési eszközt - az elfogadásáról szóló jegyzőkönyvvel együtt - a képviselő-testületi döntést követő 15 napon belül megküldi az állami főépítésznek és az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervnek, vagy az elektronikus úton hitelesített dokumentumok elérését biztosítva 15 napon belül értesíti az állami főépítészt és az eljárásban résztvevő összes államigazgatási szervet annak elérési lehetőségéről. A településrendezési eszköz ezt követően léphet hatályba. A polgármester gondoskodik a településrendezési eszköz nyilvánosságáról. 5. Szabályozási koncepció Kiindulási pont: A hortobágyi más néven alföldi páncéloscsata a második világháború egyik 1944-ben lezajlott ütközete volt. A szovjet hadvezetés megindította a rohamot Magyarország és Románia felé, ahol a német hadosztályokkal kiegészült csapatok a szovjetek megállítására készültek. Románia azonban 1944. augusztus 23-án átállt a Szovjetunió mellé, így a szovjet csapatok lerohanták a német- magyar csapatokat, akik minden eszközzel védekeztek és végül megállították az oroszokat, akik így nem tudták bekeríteni a Kárpátokban harcoló csapatokat. Az Alföldi Páncéloscsata részeként 1944. októberében a 23. páncéloshadosztály Derecske körzetében heves harcokat vívott a Plijev csoport részeivel. A fejlesztés részelemei - turisztikai attrakció:

17 1. Az emlékhely innovatív fejlesztés eredményeként interaktív módon mutatja be a II. világháború hadvezetési technikáit, mely cél elérése érdekében speciális látványelemek, terepasztal és túraútvonalak kerülnek kialakításra, ez lehetővé teszi a speciális hadvezetési stratégiák terepen való tanulmányozását, azok elsajátítását. 2. Központi kegyeleti hely, ahol az itt harcolókra és áldozatokra emlékezünk, nemzeti hovatartozástól függetlenül. (A Kegyelet, a Tisztelet és az Emlékezés mementója, ahol minden itt harcoló nemzet ma élő gyermeke tiszteleghet.) 3. Páncélos csata kiállító terem, ahol állandó kiállítás keretében mutatjuk be a csatát interaktív módon, benne modern hang és fényhatásokkal, terepasztallal, archív képekkel és dokumentumokkal. 4. Kort idéző lövészárkok, lőállások és bunkerek, ehhez kapcsolódóan Európai szabványú fedett, versenyekre is alkalmas lőtér. 5. Többfunkciós - további, a fejlesztés céljához illeszkedő történelmi, hadtörténeti és kulturális kiállításokra, közösségi rendezvényekre alkalmas, fedett pavilon. 6. Konferenciaház, benne oktatásra, műhelymunkára és rekreációra alkalmas nagyságú és felszereltségű termekkel, továbbá pihenésre alkalmas szobákkal, kiszolgáló helyiséggel, wellness részleggel (uszoda, szauna) 7. Pihenő tó csónakházzal, horgásztanyával. 8. A legkorszerűbb mezőgazdasági ismereteket felhasználó, egyben népszerűsítő látványkertészet. A fejlesztés részelemei - népfőiskola: Mivel 2000 óta Derecskén ismét Népfőiskola működik, a fejlesztést - a Lakitelek Népfőiskola mintájára - egy járási felnőttképzési központ létrehozásával kapcsoljuk össze, ami a munka alapú szemlélet, és a helyi, táji, nemzeti identitás szempontjai szerint megvalósíthatja Derecske Járás ifjúságának szemléletformálását, valamint hozzájárul a gazdasági hagyományokon alapuló népi mesterségek átörökítéséhez a jövő nemzedéke számára. A népfőiskola felnőttképzési célkitűzése, oktatási tematikája: A derecskei népfőiskola a dán típusú népfőiskolai modell alapján működik. Gyökerei a múlt század 30-as éveire nyúlik vissza. Ebben az időben arany kalászos gazdatanfolyam és gazdasszonyképzés is volt Derecskén. Amatőr művészeti tevékenységként, a népszínmű-játszást és a férfi dalárda mozgalmat művelték. Ez utóbbi keretében a derecskei dalárda 1936-ban a Berlini Olimpián és Szófiában a bolgár cár jelenlétében a szófiai Operában is szerepelt. A 2000-ben újra alakult népfőiskola célkitűzése a mai napig hagyományokon alapul, egyrészt a helyi értékek megismertetésén, megóvásán keresztül azok átörökítését végzi. Ilyen értékek az épített örökség (katona házas parasztház), a népművészeti érték (derecskei szűrrátét), vagy a tánc (derecskei verbunk), másrészt a múlt helyi, megyei, nemzeti értékein, jellegzetességein alapuló modern mezőgazdasági, vidékfejlesztési

18 tudás és szemlélet, melynek átadása folyamatosan zajlik, de főleg az őszi, téli időszakban. A Derecske Járási Népfőiskola oktatási tematikáját mindenképpen meghatározza a földrajzi elhelyezkedése, hiszen Bihar és a Hajdúság határán az Érmellék részeként - határ menti területként - tud összekötő szerepet betölteni. Ennek megfelelően a tervezett tematika fő irányai: Eltűnő mesterségek, hiányszakmák újratanítása; - pásztorképzés - vincellérképzés - tímár, vargaképzés (különös tekintettel a derecskei női kisbundára) Szemléletformálás a magyar nemzet történelmén keresztül. Az egyén és a közösség jövője a munka alapú társadalomban; Termelési formák és módszerek Biharban régen és ma; A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat moduljai. Előkészítési szakasz: A Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület tulajdonát képezik a Derecske 6530 és a 6502 hrsz.-ú ingatlanok. Az ingatlanok beépíthetőségének vizsgálata céljából Derecske Város Önkormányzata beépítési tanulmánytervet készíttet, melynek keretében meghatározásra kerülnek a Projekt egyes funkcióihoz szükséges infrastrukturális fejlesztések, valamint az építmények és a létesítmények egymáshoz, illetve a befoglaló környezethez való viszonya. A fejlesztéssel érintett terület településrendezési eszközeinek, valamint a Helyi Építési Szabályzat módosítása és az építési engedélyes dokumentáció elkészítése a Projekt megvalósítási tanulmányával párhuzamosan kerül elkészítésre, melynek célja, hogy meghatározza a Projekt indikátorait, azonosítsa a célcsoportot és a tevékenységeket, bemutatassa a szervezeti felépítést és az együttműködő partneri rendszert, továbbá műszaki leírást és pénzügyi költségvetést biztosít a fejlesztés megvalósításához. Az építési engedélyezési tervdokumentáció alapját képezi a kivitelezési tervek elkészítésének, amely a beruházás közbeszerzési dokumentációjává válik. Megvalósítási és működtetési szakasz: A megvalósítás a területrendezéssel, a közművek kialakításával és a megközelítést, valamint a területen belüli közlekedést biztosító közlekedési infrastruktúra létrehozásával kezdődik. Kiemelendő, hogy a terület megközelítése az egykori só út rekonstrukciója keretében valósulhat meg, ugyanis az átszeli a fejlesztéssel érintett ingatlant. Ezt követően megtörténhet a területen található természetes élőhely rehabilitációja, továbbá megépítésre kerülhetnek a turisztikai szolgáltatások létesítményei, a

19 képzőhelyek, a hallgatók elszállásolását biztosító kollégium, a fedett lőtér, a II. világháborús kegyeleti hely, az ökumenikus kápolna, az interaktív csatamúzeum, valamint a rekreációs létesítmények. A népfőiskola működtetése kollégiumi bentlakás keretében valósulhat meg, ami lehetőséget biztosít a szakmai képzések helyben történő megvalósításához, az önfenntartó gazdálkodási módszerek átadásához, valamint a közösségi életvitel folytatásához. A hallgatók ezáltal olyan élethelyzetbe kerülnek, ahol alapvető érték és elvárás, hogy egymást segítsék, előtérbe kerülhet a világszemléletük formálása és a különböző élethelyzetek megoldása együttműködésre késztetheti őket. A turisztikai attrakció helyszín árbevételt termel a fenntartó számára, mivel a hiánypótló II. világháborús emlékhely évente több tízezer látogatót vonz a helyszínre. Ezen túlmenően az Európai szintű fedett lőtér mindennapi hasznosítása is hozzájárul a népfőiskolai képzés hosszú távú fenntarthatóságához.

Előzmények és a program szükségszerűségének ismertetése 20 2000 óta működik Derecskén a Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság Egyesület (továbbiakban: Projektgazda). A Projektgazda az elmúlt években széleskörű tudásbázist és a Karpát-medence egészére kiterjedő partnerkapcsolati rendszert hozott létre. Az összegyűjtött ismeretanyag társadalmi közvetíthetőségének feltétele egy olyan infrastruktúrafejlesztés, amely biztosítja a munka alapú szemlélet gyakorlati megvalósítását. A Projektgazda legfőbb célkitűzése, hogy egy hosszútávon fenntartható felnőttképzési- és több funkciós szabadidőközpont (továbbiakban: Projekt) létrehozásával összekapcsolja a helyi-, a táji-, valamint a nemzeti identitás szempontjai szerint nélkülözhetetlen érték- és tudásbázist, illetve olyan turisztikai attrakciót hozzon létre, melyek - a tevékenységi területként megjelölt Hajdú- Bihar megyében, az Érmelléken, a Hegyközben, továbbá Nagyváradon és környékén - az ifjúság folyamatos érdeklődését és szemléletformálását is képes megvalósítani. A Projekt alapját a nemzet történelmének meghatározó eseményei képezik, melyek kiegészülnek a gazdasági- és kulturális hagyományok tekintetében összegyűjtött tudásanyaggal. A fejlesztés eredményeképpen megvalósuló helyszínen a Projektgazda lehetővé kívánja tenni az elméleti- és gyakorlati ismeretek elsajátítását, az ehhez szükséges erőforrások kialakításával. A fejlesztési koncepció előzetes ismertetése A fejlesztés célja egy II. világháborús emlék- és pihenőhely, valamint felnőttképzési központ létrehozása Derecskén. A projekt alapötletét az adja, hogy a világ második - tankhadseregek spontán találkozása szempontjából - egyedülálló tankcsatája az Alföldi páncéloscsata volt, melynek egyik legfontosabb epizódja, 9 napon át Derecskén és környékén zajlott le. Ezen történelmi eseményből kiindulva a projekt keretében létrehozunk egy, az eseményhez méltó emlékhelyet, amely kialakításában illeszkedik a XXI. század tudat- és igényszintjéhez, - tehát nem csak kegyeleti, és kulturális, hanem turisztikai vonzerővel is rendelkezik. 1. A helyi középiskolában nem csak speciális rendvédelmi, hanem honvédelmi képzés is folyik, KatonaSuli program működik. 2. A projekt megvalósítására és megfelelő fenntartására alkalmas terület birtoklása. 3. A komplexum innovatív, újszerű technológiai megoldásokat hasznosít: speciális látványelemek, terepasztalok kialakítása. 4. Egyedi, az adott helyszínre jellemző sajátos értékekre épít. 5. Együttműködési lehetőségek sorszínűsége: Debrecen, Hajdúszoboszló turisztikai szolgáltatói, elsősorban szállodái kínálatának kiegészítő programeleme lehet jelen fejlesztés. Továbbá együttműködési lehetőséget biztosít helyi, regionális és országos nevelési és közművelődési intézményekkel.

21 6. Az Észak-Erdélyi autópálya magyarországi folytatásának, lehetséges nyomvonalának közelsége, Debrecen közelsége (autópálya, nemzetközi repülőtér) 7. A fejlesztés eredményeként létrejött komplexum szezonon kívül (április 1. előtt és október 31. után), továbbá időjárástól függetlenül is garantáltan igénybe vehető szolgáltatásokat kínál, növeli a turisták átlagos tartózkodási idejét. 8. munkahelyteremtés a régióban, elsősorban helyi munkaerő igénybe vételével. 9. A helyi középiskolában nem csak speciális rendvédelmi, hanem honvédelmi képzés is folyik, KatonaSuli program működik. 10. A projekt megvalósítására és megfelelő fenntartására alkalmas terület birtoklása. 11. A komplexum innovatív, újszerű technológiai megoldásokat hasznosít: speciális látványelemek, terepasztalok kialakítása 12. Egyedi, az adott helyszínre jellemző sajátos értékekre épít. 13. Együttműködési lehetőségek sorszínűsége: Debrecen, Hajdúszoboszló turisztikai szolgáltatói, elsősorban szállodái kínálatának kiegészítő programeleme lehet jelen fejlesztés. Továbbá együttműködési lehetőséget biztosít helyi, regionális és országos nevelési és közművelődési intézményekkel. 14. Az Észak-Erdélyi autópálya magyarországi folytatásának, lehetséges nyomvonalának közelsége, Debrecen közelsége (autópálya, nemzetközi repülőtér) 15. A fejlesztés eredményeként létrejött komplexum szezonon kívül (április 1. előtt és október 31. után), továbbá időjárástól függetlenül is garantáltan igénybe vehető szolgáltatásokat kínál, növeli a turisták átlagos tartózkodási idejét. 16. munkahelyteremtés a régióban, elsősorban helyi munkaerő igénybe vételével. A terület jelenleg kertes mezőgazdasági (Mk-1/c.) övezetbe sorolt. A településrendezési eszközök módosítása során szerencsésebb egy önálló övezetet létrehozni a területnek, vagy az Önkormányzat javaslata szerint a meglévő Kid övezetbe sorolni (lásd 4.1.2. alfejezetet). Ezen túlmenően a terület megközelítése miatt is szükségessé válhat a szabályozási terv módosítása (lásd 4.1.1 fejezetet). 6. A javasolt beépítés, változás várható infrastrukturális igényei közlekedés, közműfejlesztés; a javasolt beépítés, változás várható környezeti hatásai, rövid összefoglaló Beépítési javaslat a 3. mellékletben található, de lásd 3. fejezetet is. - Röviden összefoglalva a terület beépítését az alábbiak szerint javasoljuk: - A lőteret javasoljuk kialakítani egy cca. 3000 m 2 -es épületben. - Közvetlen közelében egy cca. 1500 m2-es burkolt parkoló területet javaslunk létesíteni. - A projektterület középső részén egyéb fizikai közérzetjavító szolgáltatásként horgásztó létesülne, illetve sportlétesítmények (sportpályák) is elhelyezhetők. - A projekt főattrakciójaként a tó közvetlen közelében egy épületkomplexum valósulna meg, melynek központi eleme a pavilon, a további funkciók összekötésére szolgálna központi közösségi térként, konyhával, étteremmel.

22 - Előbbi épületrészhez kapcsolódna a népfőiskola, amely számításaink szerint egy cca. 1000 m2-es épületben kellőképpen megvalósítható. - Szintén a pavilon épülethez kapcsolódna a szállásépület, amely elsősorban a népfőiskola diákjai számára adna szállás lehetőséget, de a külső látogatók számára is panzió szolgáltatást. Ezen épület javaslatunk szerint kétszintes épület lehetne, amely földszintjén egyéb fizikai közérzetjavító szolgáltatásokat (wellness) vehetne igénybe az idelátogató, illetve egy (egy vagy több szekciós) 200 fő befogadóképességű konferenciateremnek is helyt adna. A tetőtéri szinten pedig a szobák és kiszolgáló helyiségei kapnának helyet. - Egy fedett emlékhely épülhetne. - Egy különálló történelmi park is létesülhetne a projektterületen. A megvalósítás a területrendezéssel, a közművek kialakításával és a megközelítést, valamint a területen belüli közlekedést biztosító közlekedési infrastruktúra létrehozásával kezdődik. Kiemelendő, hogy a terület megközelítése az egykori só út rekonstrukciója keretében valósulhat meg, ugyanis az átszeli a fejlesztéssel érintett ingatlant. A projekt megvalósításához az alábbi közműfejlesztések szükségesek: - elektromos hálózat - víz, szennyvíz - megújuló energiaforrások építményei. A terület megközelítését a 4.1.1. alfejezet szerint javasolt kiépíteni. A projekt megvalósítása a természeti és épített környezetet pozitívan befolyásolja zaj, levegő, talajszennyezés tekintetében, hiszen az üzemeltetés megújuló energia felhasználásával történne. Zajhatás a lőtér tekintetében lép fel, amelyet védőfásítással javasolt mérsékelni, de a lőtérnek helyet adó épület kellő távolságban lenne a lakóépületektől. Az ingatlanon elhelyezni kívánt egyes funkciók a működésnek megfelelő szennyvizet, hulladékot termelnek, melynek elszállításáról az üzemeltető gondoskodik. 7. Örökségi vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei, rövid összefoglaló A projekt során megtörténhet a területen található természetes élőhely rehabilitációja. A meglévő, jelentős zölddel benőtt vízfelület kotrása, kitisztítása megtörténik. Idegenforgalma is kiszolgáló horgásztó létesül. A terület beépítésével egyidejűleg a projektterület egészén kertépítés, növénytelepítés valósul meg. A településrendezési eszközök készítése során különös hangsúlyt kell fektetni a biológia aktivitásszámításra, a beépített területek zölddel történő visszapótlására. A projektterület az érintett terület egy része régészeti nyilvántartásba vett terület (alábbi szabályozási terv kivonaton, fehér nyíllal jelölt, piros sraffozott terület), amellyel kapcsolatban az örökségvédelmi hatóság ad majd kellő tájékoztatást a településrendezési eszközök készítésekor.

23 A projektterület közvetlen szomszédságában Natura 2000 Különleges természetmegőrző terület található (alábbi szabályozási terv kivonaton zöld nyíllal jelölt terület). Tiszafüred, 2015. június 25. Összeállította: K i s s György Csaba településtervező TT 16-0251/07 Gonda Attila építész munkatárs

24 1. melléklet (tulajdoni lap másolatok)

25

26 2. melléklet (megközelítési változatok a 4.1.1. alfejezethez kapcsolódóan)

27

28

29

30 3. melléklet (beépítési javaslat, légi fotóval és anélkül)

31