MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. EXIMBANK HUNGARY PLC. Éves jelentés Annual report

MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. EXIMBANK HUNGARY PLC. Éves jelentés Annual report 2010

Tartalom EXIMBANK 2010 3 Tartalom 4 Köszöntő 6 Az Eximbank 2010. évi tevékenysége 12 Az Eximbankról röviden 18 Az Eximbank eredményei 20 Könyvvizsgálói jelentés 21 2010. évi mérleg 22 2010. évi eredménykimutatás Contents 24 Greetings 26 The Bank s Business Operations in 2010 32 Introduction 38 Eximbank s Business Results 40 Independent Auditor s Report 41 Balance Sheet as at 31 December 2010 42 Income Statement for the Year Ended 31 December 2010

4 EXIMBANK 2010 Köszöntő Tisztelt Partnereink! Kedves Ügyfeleink! Míg a pénzügyi válság következményeként 2009-et a gazdasági visszaesés jellemezte, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják. A nemzetközi szervezetek becslései alapján 2010 egészében a világgazdaság teljesítménye 4,6 5,0%-kal bővült. A fejlődő és feltörekvő országok gazdasági összteljesítménye legalább kétszer nagyobb ütemben növekedett, mint a fejlett nemzetgazdaságoké. A Magyar Export-Import Bank 2010. évi tevékenységét a pénzügyi válság áthúzódó, és a Bank hagyományos ügyfelei körében lassan oldódó hatása határozta meg. A teljes magyar áruexport a 2009. évi 19%-os visszaesés után 2010-ben több mint 20%-os növekedéssel csaknem elérte a válság előtti, 2008-as szintet. Tavaly a magyar áruexport a GDP-nek több mint 72%-át tette ki és meghaladta a 71,4 milliárd euro összértéket. 2010 második negyedévében indult meg szignifikánsan a növekedés, mely az év hátralévő időszakában is fennmaradt, alapvetően a gépipar, azon belül is a híradástechnikai és villamos gép, készülék és műszer gyártás által vezérelve. Az átlagnál nagyobb exportbővülést elérő ágazatokban a meghatározó exportteljesítményt nyújtó vállalkozások jellemzően a multinacionális cégek hazai leányvállalatai közül kerültek ki, amelyek a piacról vagy vállalatcsoporton belül kedvezőbb feltételekkel jutnak finanszírozási forráshoz, mint az Eximbank, és így nem tartoznak a Bank hagyományos ügyfélköréhez. Azokban az ágazatokban, ahol hagyományosan erős az Eximbank részvétele az exportügyletek megvalósulásában, ott a növekedés tavaly jellemzően elmaradt a teljes magyar export átlagától. Ilyenek például az építési-szerelési munkákhoz tartozó épületgépészeti szerelvények, egyes szakipari gépek, energiafejlesztő gépek, berendezések. Az Eximbank hagyományos ügyfeleit a szűk exportpiaci lehetőségei mellett a kereskedelmi banki hitelezés visszafogottsága is nehezítette. A KKV szektorban a vállalati hitelképesség, hitelezhetőség nem javult. Az Eximbank termékkínálatának javarészét kitevő éven túli lejáratú devizahitelezés a KKV szektorban 2010-ben jelentősen visszaesett, 33%-kal csökkent a nyújtott hitelek száma, a folyósított összeg 13%-kal volt kevesebb. A hitelképesség romlását mutatja, hogy e vállalati kör kinnlevőségeinek 24%-a volt problémás minősítésű 2010-ben, ami 4 százalékponttal magasabb a 2009. évinél. Fentiek arra utalnak, hogy az Eximbank lehetséges ügyfelei körében a válságból a kilábalás, a fellendülés még várat magára, az export iparági koncentrációja valamelyest növekedett és az nem a KKV szektort, nem a Bank ügyfeleit érinti. Láthatóan csökkent e körben a hitelek, a finanszírozás iránti igény, mind közvetlenül az Eximbanktól, mind a kereskedelmi bankoktól. A nehézségek ellenére 2010 végére a Bank mérlegfőösszege 194,70 milliárd forint volt, amely mintegy 8%-kal alacsonyabb az alapítás óta legmagasabb 2009. évinél. A csökkenő hitelállomány a portfolió tisztulásával, minőségének javulásával járt. A hitelállomány 44%-a hazai kereskedelmi banki kockázatú volt, és 43%-a mögött pedig társintézményünk, a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) nem-piacképes biztosítása áll fedezetként. A hitelállományon belül 80% fölé, 13,4 százalékponttal növekedett a problémamentes állomány aránya, s csupán 2,2 százalékponttal nőtt a rossz hitelek állománya. Az Eximbank finanszírozásával megvalósított exportügyletek 60%-a az EU-n kívüli európai országokba irányult. Példaként említhető az a törökországi projekt, ahol két erőművi turbina kiszállításához kapcsolódó, összességében 90 millió dollárt meghaladó étékű exportügylet a magyar exportőr közreműködésével, az US Ex-Im Bank 12 éves finanszírozásában és a magyar hányad erejéig az Eximbank 11 millió dolláros viszontgaranciáival valósulhatott meg.

Köszöntő EXIMBANK 2010 5 Engedjék meg, hogy néhány további, kiragadott példával szemléltessem a Bank export promóciós tevékenységét, a finanszírozott exporttermékek és a relációk sokszínűségét: Az oroszországi Lipeck megye Építési Igazgatóságának megrendelésére 6 millió euro értékben középiskola befejezésére és oktatási segédeszközökkel való felszerelésére került sor Jelc városában, amely szállítói követelést az exportőrtől a Bank kedvezményes feltételekkel vásárolta meg. Egy patinás magyar szerszámgépgyártó vállalkozás 3,5 millió euro összegű kereskedelmi megállapodást írt alá egy orosz céggel magyar származású automatikus gyártórendszer szállításáról. Az exportügylet a MEHIB biztosítása mellett az Eximbank finanszírozásában 3,2 millió euro összegű, 5 éves futamidejű vevőhitel folyósításával valósulhatott meg. A tradicionális magyar terméknek tekinthető szódapatron egyik hazai gyártója 1,7 millió dollár összegű lakossági és ipari felhasználású patronexportját refinanszírozás mellett valósíthatta meg észak-amerikai relációba. A régi hagyományokkal rendelkező magyar gépgyártás egyik nagy múltú vállalkozása az Eximbank refinanszírozási konstrukciójában tudott mintegy 7 millió dollár értékben alvázakat szállítani a világ egyik vezető amerikai traktor és mezőgazdasági gépgyártó vállalkozásának. Egy másik szintén alvázgyártásra szakosodott magyar vállalkozás exportját 5 millió eurós refinanszírozási hitel segítette. Ugyancsak az Eximbank szerepvállalásával jöhetett létre az az ügylet, amely a szerb piacon úttörő szerepet felvállaló magyar járműipari KKV két darab emeletes busz kiszállításához egy középlejáratú CIRR kamatozású vevőhitelt vett igénybe. A megvalósult ügylet sikerét mutatja, hogy a kereskedelmi szerződés partnerei között a további szállításokról szóló tárgyalások jelenleg is folytatódnak. Egy, a magyar kis- és középvállalkozások finanszírozásában aktív hazai kereskedelmi bankkal kötött 30 millió euró összegű keretmegállapodás alapján 2010-ben megindult a kisebb exportvolumenű ügyletek keretbe való befogadása. Megítélésem szerint, a Bank szerepének növekedéséhez és az általa finanszírozott export részarányának teljes exporthoz viszonyított növeléséhez rugalmas alkalmazkodóképességre, a változásokra gyorsan reagáló szervezetre és termékkínálatra van szükség. 2010 közepén módosult a Bank irányítási rendszere is, így az év második felében sor került a döntési folyamatok, az eljárásrendek, a kockázatkezelési alapelvek felülvizsgálatára, a személyi és szervezeti felelősség megerősítésére. Az új középtávú stratégiában az eddigieknél nagyobb szerepet élvező kis- és középvállalkozások igényeihez jobban igazodó, formalizált termékkínálat kialakításával, a hazai kereskedelmi banki együttműködés aktivizálásával készül az Eximbank a 2011. évre. Ennek sikere elsősorban attól függ, hogy milyen mértékben veszik igénybe a Bank szolgáltatásait az exportőrök közössége és a kereskedelmi bankok. Az Eximbanktól elvárt magas színvonalú teljesítmény záloga a megújult és megújulásra képes, jól képzett, elkötelezett munkatársi gárda, a Magyar Fejlesztési Bank, mint a Cégcsoport anyavállalata által kialakítani szánt korszerű infrastruktúra és finanszírozási háttér, valamint a pénzügyi leányvállalatok jobb együttműködése. Adamecz Péter vezérigazgató

6 EXIMBANK 2010 2010. évi tevékenység 1. Az Eximbank 2010. évi tevékenysége 1.1. Üzleti aktivitás 2010. december 31-én a Bank mérlegfőösszege 194,70 milliárd forint volt, amely mintegy 8%-kal alacsonyabb az alapítás óta legmagasabb 2009. évinél. a) Kötelezettségvállalások Az Eximbank 2009-2010. években vállalt új kötelezettségvállalásainak alakulását az alábbi grafikon mutatja be: Mérlegfőösszeg alakulása (M Ft) Kötelezettségvállalások és indikatív ajánlatok 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 70 053 0 2006 2007 2008 2009 2010 53 358 55 394 59 727 A dinamikusan bővülő exportteljesítményt mutató ágazatokban tevékenykedő hazai tulajdonú, alapvetően kis- és középvállalkozások exportjukat csak lemaradással tudták dinamizálni a külpiacaikon, mivel a válság következtében romló hitelképességük a kereskedelmi bankok csökkenő kockázatvállalási hajlandóságához vezetett. Ez 2010-ben az Eximbank piaci korlátját jelentette, az aktivitás visszafogottsága alapvetően a fent említett folyamatok következménye. 40 894 39 379 18 738 8764 10 851 20 128 Vevőhitelek Export előfinanszírozás Leszámítolások Refinanszírozás Segélyhitelek 2009 2010 b) Az aktivitást jellemző állományi adatok változása A válságot megelőző időszak lendületével a 2009. évre a hitelállomány a Bank történetében a legmagasabb értékre növekedett. Ezen állomány szerződés szerint esedékes törlesztése 2010-ben 102,8 Mrd Ft-ot tett ki. Ezen felül a forint erősödéséből adódóan az árfolyam változása további 9,1 Mrd Ft-tal csökkentette a forintban kimutatott állományt.

2010. évi tevékenység EXIMBANK 2010 7 Állományváltozások (Mrd Ft) Vevőhitelek Refinanszírozás Export előfinanszírozás Segélyhitelek Leszámítolások Saját kockázatú garanciák Állami hátterű garanciák -40-30 -20-10 0 10 20 30 állományváltozás kifutás és árfolyamváltozás új kihelyezés Mivel a 2010. évi folyósítások a törlesztésektől elmaradó volumenben valósultak meg, ez az állomány csökkenéséhez vezetett. 2010. december 31-én a hitelek és egyéb hiteljellegű követelések együttes állománya 161,9 milliárd forint volt. A garanciák kifutása 21,6 Mrd Ft-tal csökkentette a portfoliót, ami így az év végén 38,1 Mrd Ft-ot tett ki. Hitelállomány megoszlásának alakulása (M Ft) 200 000 150 000 c) Új kihelyezések Az év során mintegy 52 Mrd Ft hitel folyósítására és 19,4 Mrd Ft garancia kiadására került sor. A kereskedelmi bankok kockázatvállalási hajlandóságának csökkenése miatt 2010-ben is folytatódott az a tendencia, aminek következtében az Eximbank tevékenységében a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kaptak a közvetlen finanszírozási termékek. Pozitív eredmény, hogy az év során folyósított hiteleken belül a korábbi évekre jellemző 30% os részaránynál nagyobb 50%-os arányban hazai kis- és középvállalkozások exportját támogatta az Eximbank. 150 000 2010-ben folyósított hitelek megoszlása 50 000 0 2008 2009 210 38% 62% Közvetett finanszírozás Közvetlen finanszírozás Vevőhitelek Refinanszírozás Exportelőfinanszírozás Segélyhitel Leszámítolások

8 EXIMBANK 2010 2010. évi tevékenység A 2010-ben folyósított hitelek meghatározó részét tették ki az állami támogatásban részesülő termékek: a költségvetés kamatkiegyenlítési rendszerébe bevont közvetett (refinanszírozási konstrukciók) és közvetlen (vevőhitelek és leszámítolás) finanszírozás valamint a kötött segélyhitelek. 2010-ben folyósított hitelek megoszlása megvalósulásához járult hozzá az Eximbank az Unión kívüli európai országokba irányuló export finanszírozásával. Az Európán kívüli országokba irányuló exportfinanszírozás a 2010. évi teljes folyósítás 12%-át adta. Exportrelációk Egyéb relációk Egyiptom 3% 46% Kazahsztán 3% Laosz 1% 22% Támogatott Belorusszia 1% 78% Nem támogatott 45% Montenegró 1% Jemeni Arab Közt. 1% Oroszország Exportrelációk 12% EU 15 34% EU 12 EU-n kívüli Európa 48% Európán kívüli 6% 2010. évben folyósított közép- és hosszú lejáratú hitelek viszonylati megoszlásában a korábbi évekhez hasonlóan meghatározó, bár kismértékben csökkenő hányadot, 40% ot tesz ki az Európai Unió tagországaiba irányuló exporthoz kapcsolódó finanszírozás. Jelentős, arányaiban növekvő exportvolumen Az Eximbank által finanszírozott ügyletek exportrelációs megoszlása jelentős eltérést mutat a teljes magyar exportrelációs irányultságához képest. A magyar áruk és szolgáltatások kivitelének legfőbb célországa Németország, az Eximbank által folyósított hitelek közel negyedét teszi ki, de ezzel a magas aránnyal is csak a második legfontosabb célország volt 2010-ben. A legnagyobb arányban Oroszországba irányuló exporthoz kapcsolódó finanszírozásban vett részt a Bank. Harmadik helyre került az Ausztriába irányuló finanszírozás. Az Eximbank által támogatott exportcélországok is jól szemléltetik, hogy az Eximbank olyan külkereskedelmi tevékenységet finanszíroz, ami magasabb kockázatai (pl. országkockázat) miatt kiszorul a hagyományos kereskedelmi banki finanszírozásból. Mivel a magyar export fő felvevőpiaca az Európai Unió (azon belül is Németország) a kereskedelmi bankok főképp a nyugat felé irányuló kereskedelmet hajlandóak finanszírozni. Speciális tapasztalatának köszönhetően az Eximbank olyan külkereskedelmi tevékenységet is finanszíroz, ami pusztán kereskedelmi banki finanszírozás mellett nem valósulhatott volna meg.

2010. évi tevékenység EXIMBANK 2010 9 Az Eximbank által finanszírozott exporton belül továbbra is meghatározó a gép- és járműexport, az építőipari szolgáltatás és egyéb áruexport. Exporttermékek megoszlása 6% 3% 7% 10% 15% 26% Építőipari szolgáltatás Gépek, készülékek 34% Különféle áruk Járművek Fémöntvény Élelmiszer Egyéb A 2010. évben folyósított hitelek közel fele feldolgozóipari vállalkozások exportját segítette. Jelentős még az építőipari, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási ágazatok reprezentációja is. 1.2. Portfolió összetétel és minőség Az Eximbank portfoliójának 87%-át nagyságrendileg egyenlő arányban a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MEHIB) által biztosított közép- és hosszú lejáratú exporthitelek, valamint a hazai kereskedelmi bankoknak exportfinanszírozáshoz nyújtott, államilag támogatott fix kamatozású, két éven túli lejáratú refinanszírozási hitelek teszik ki. A hazai vállalatokkal (magyar exportőrökkel) szembeni közvetlen kockázatvállalások aránya kevesebb, mint 7%, ennél valamivel kevesebb a külföldi bankokkal és a külföldi vállalatokkal szembeni kockázatvállalások együttes részaránya. Ennek megfelelően az Eximbank portfoliójának minősége is jó, a rossz minősítésű hitelek aránya 3,1%, a kétes hiteleké kevesebb, mint 1%, átlag alatti hitel alig van (0,1%) és a külön figyelendő hitelek aránya is kevesebb, mint 16%. Hitelvolumen exportőrök ágazata szerinti megoszlása A hitelportfolió minőség szerinti megoszlása 100% 90% 16% 14% 24% 45% Feldolgozóipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Információ, kommunikáció Építőipar 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

10 EXIMBANK 2010 2010. évi tevékenység A problémamentes hitelek aránya 2009-hez viszonyítva 66,8%-ról 81,3%-ra nőtt, miközben a külön figyelendő hitelek aránya 28,3%-ról 15,8%-ra csökkent. A központi költségvetés készfizető kezességvállalásával biztosított garanciaállomány nemcsak az Eximbank szempontjából problémamentes, hanem több, mint fele részében (55,40%) a költségvetés számára is, köszönhetően annak, hogy az Eximbank körültekintően és megfontoltan jár el a költségvetési hátterű kötelezettségvállalások mérlegelése során. 2010-ben az Eximbank 6,35 milliárd forint értékvesztést számolt el és 1,12 milliárd forint összegű céltartalékot képzett. 1.3. Stabilitás és takarékosság Az Eximbank a válság ellenére is meg tudta őrizni működésének stabilitását. Saját tőkéje 2001 óta változatlan, 10,1 milliárd forint jegyzett tőke mellett 2010-ben több mint 7%-kal, 16,37 milliárd forint összegűre nőtt, miközben a bank tőkemegfelelési mutatója 37,31%-os szinten alakult. 2010-ben az Eximbank általános tartalékait 8,6%-kal, 4,86 milliárd forint összegűre növelte. Saját tőke alakulása (M Ft) 18 000 17 000 16 000 15 000 Értékvesztés és céltartalék állomány alakulása (M Ft) 8000 7000 6000 14 000 13 000 12 000 2006 2007 2008 2009 2010 5000 4000 3000 2000 1000 0 2006 2007 2008 2009 2010 Az Eximbank 2010-ben történetének legmagasabb eredményét realizálta, 1,35 milliárd forint összegű adózás előtti és 1,0 milliárd forint összegű mérleg szerinti eredménnyel. Ennek az eredménynek az elérésében a második félévtől bevezetett költségtakarékossági intézkedéseken túl, főképp egyedi hatások (például egyes nagy ügyletek korábban elszámolt értékvesztésének visszaírása) játszottak meghatározó szerepet.

2010. évi tevékenység EXIMBANK 2010 11 1.4. Költségvetési keretek felhasználása A magyar exporttámogatási intézményrendszer részét képező, kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézetként, az Eximbank tevékenységének eredményessége szempontjából a saját tőke reálértékének megőrzését előirányzó tulajdonosi elvárás teljesítésén (ROE 8,26%) túl nem az üzleti eredmény, hanem a központi költségvetési források hatékony, illetve hatásos felhasználása az elsődleges célja. Az Eximbank forrásbevonásához a központi költségvetés biztosít készfizető kezességvállalást, a 2010. évi 320 milliárd forint összegű keretének valamivel több, mint a felét (54%-át) használta fel a Bank. 2010-ben a központi költségvetés az exporthitel garanciavállalások (hitelfedezeti bankgaranciák) és az egyéb exportcélú garanciavállalások (tender, előleg visszafizetési, teljesítési, stb. bankgaranciák) céljára egyaránt 40-40 milliárd forint keretösszeget biztosított az Eximbank számára, amelyek felhasználása 40%-os, illetve 46%-os volt. Az Eximbank 2010. év végi teljes garanciaállománya több mint 38 milliárd forint volt, amelynek mintegy 91%-át (34,56 milliárd forint) a költségvetési hátterű garanciavállalások tették ki. Az államilag támogatott, fix kamatozású, két éven túli futamidejű közvetlen és közvetett exporthitelek kamatkiegyenlítésére a központi költségvetés által a 2010. évre előirányzott 5,5 milliárd forint összegű keretet 43%-ban használta fel az Eximbank. A Bank teljes leszámítolási és hitelállományának több mint kétharmadát (92 milliárd forint) a kamatkiegyenlítéses ügyletek tették ki. A hitelállomány megoszlása (2010 év végén) 34% Támogatott Nem támogatott 66% A kormányközi megállapodásokon alapuló segélyhitelek 0,59 milliárd forint összegű központi költségvetési támogatási keretének felhasználása 2010-ben 25%-os volt. Ezeknek az ügyleteknek a segítségével olyan új piacokra való bejutás vált lehetővé a magyar exportáló vállalkozások számára, mint Montenegró, Laosz, vagy Bosznia-Hercegovina. Garancia és garanciakeret állományok alakulása (M Ft) 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2008 2009 2010 Saját kockázatú Állami hátterű

12 EXIMBANK 2010 Az Eximbankról 2. Az Eximbankról röviden 2.1. Általános információk A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban Eximbank ), kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézet. Tulajdonosai a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban MFB ) (75%-1 szavazat) és a Magyar Állam (25%+1 szavazat) azzal, hogy a Magyar Állam tulajdonosi jogait is az MFB gyakorolja. Az Eximbank az MFB Csoport tagjaként működik. Az Eximbank jogi személy (székhelye: 1065 Budapest, Nagymező utca 46-48.; nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Cg. 01-10- 042594; adószáma: 10949638-2-44; KSH-száma: 10949638-6419-114-01). Jegyzett tőkéje 10,1 milliárd forint. Hitelfelvételeiért a Magyar Állam költségvetése készfizető kezességet vállal. A hatályos költségvetési törvény szerint ezen költségvetési készfizető kezesség maximális összege 320 milliárd forint. Az Eximbankot a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban MEHIB ) együtt az 1994. évi XLII. törvény hozta létre azzal az alapvető célkitűzéssel, hogy segítse elő a magyar áruk és szolgáltatások külpiacokon történő értékesítését. Az Eximbank működését 1994. május 26-án kezdte meg az Állami Bankfelügyelet 1993. augusztus 10-i keltű, 63/1994. számú határozata alapján. Jelenleg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (jogutódja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) által 1998. február 9-én kiadott, 118/1998/F. számú tevékenységi engedély alapján működik. Magyarországon az exporthitel ügynökségi funkciók az Eximbank és a MEHIB között kerültek megosztásra. Az Eximbank exportfinanszírozást (mind elő-, mind pedig utófinanszírozást) nyújt (mind közvetlenül, mind közvetve) és exportcélú garanciákat (mind hitelfedezeti, mind kereskedelmi) vállal, míg a MEHIB exporthitel biztosítást nyújt. 2.2. Küldetés Az Eximbank küldetése, hogy magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozásával lehetővé tegye Magyarországon működő vállalkozások mind kis- és középvállalkozások, mind nagyvállalkozások számára azt, hogy minél teljesebb mértékben ki tudják aknázni exportlehetőségeiket, növelve ezáltal a külpiaci versenyképességüket. Az Eximbank klasszikus exporthitel ügynökségi (ECA) funkciójához igazodó exportfinanszírozási termékei és szolgáltatásai alternatív, illetve kiegészítő pénzügyi eszközök, amelyek célja a kereskedelmi bankok kockázatvállalási képességének, illetve készségének hiánya miatt a kereskedelemfinanszírozásban keletkezett űr betöltése. Az Eximbank nem versenytársa a magánszektorbeli bankoknak, ehelyett olyan exportügyleteket segít elő, amelyek egyébként nem valósulnának meg, illetve a magyar exportőrök versenyképességét növeli, mindezzel segítve a magyarországi munkahelyek megőrzését, illetve létrehozását, valamint a nemzetgazdaság fejlődését. 2.3. Szabályozási környezet Az Eximbank mint szakosított hitelintézetként működő állami exportösztönző intézmény működését a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és számos, az eximbanki specialitásokat tartalmazó rendelet szabályozza.

Az Eximbankról EXIMBANK 2010 13 Ezeken túlmenően, a Magyarországon működő valamennyi hitelintézethez hasonlóan, az Eximbankra is kiterjed a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXXII. törvény. Az Eximbank prudenciális felügyeletét is a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. Hivatalosan támogatott exporthitelezést folytató intézményként az Eximbanknak is be kell tartania a WTO (különösen a Szubvenciós kódex), az OECD (különösen az OECD Megállapodás), valamint az Európai Unió irányadó ajánlásait és direktíváit. 2.4. Vezető tisztségviselők Elnök: Dr. Csillag István (2010. június 30-ig) Vezérigazgató: Dr. Bodnár Zoltán (2010. június 30-ig) Adamecz Péter (2010. július 1-től) Általános vezérigazgató-helyettes: Rosta György (2010. augusztus 13-ig) Felügyelő Bizottság: Varga Zsuzsanna elnök (2010. szeptember 7-ig) Gurnik Ágnes (2010. szeptember 7-ig) Kauzli Katalin (2010. szeptember 7-ig) Kocsis Magdolna (2010. szeptember 7-ig) Ormosy Gábor (2010. augusztus 1-ig) Tomaj Dénes (2010. szeptember 7-ig) Gém Erzsébet elnök (2010. szeptember 8-tól) Dr. Horváth József (2010. szeptember 8-tól) Nagy Zsolt (2010. szeptember 8-tól) 2.5. Átszervezés Az Eximbank irányítási rendszerében és szervezeti felépítésében 2010-ben jelentős változások mentek végbe. Az Eximbank élére 2010. július 1-től új vezérigazgató került kinevezésre, ezzel párhuzamosan megszüntetésre került az Igazgatóság, amelynek feladatait a vezérigazgató vette át. 2010 júliusa és októbere között az Eximbank szervezeti felépítése jelentős átalakításra került, az egyes szervezeti egységek feladat- és hatásköre módosult, a belső döntéshozó fórumok, valamint a Felügyelő Bizottság is újjászervezésre került. Az általános vezérigazgató-helyettesi pozíció megszűnését követően két új ügyvezető igazgató került kinevezésre, a különválasztott üzleti és a kockázati, lebonyolítási, illetve kontroll területek felügyeletére. A korábbi ügyvezetői, főosztályvezetői státuszok megszüntetésre kerültek, az Eximbank újonnan létrehozott, illetve átalakított szervezeti egységei élére igazgatók kerültek kinevezésre. Mindez a korábbi szervezet hierarchikus szintjeinek jelentős csökkenését eredményezte. A szervezeti átalakítás során a kockázatkezelés korábbi információs, pre-work-out és work-out feladatainak más szervezeti egységek részére történő átadásával egy tisztán a klasszikus kockázatkezeléssel foglalkozó szervezeti egység jött létre. A funkcionális területek újjászervezésével egyidejűleg az Eximbank belső döntéshozatali rendje is átalakításra került, amelynek eredményeként a Felügyelő Bizottság, vagy a Közgyűlés kizárólagos hatáskörén kívüli kockázatvállalási döntések a vezérigazgatóból és a két ügyvezető igazgatóból álló Hitelbizottság hatáskörébe kerültek. Az Eszköz-Forrás Bizottságban az eszköz-forrás gazdálkodással összefüggő döntések meghozatalára is kizárólag a vezérigazgató és a két ügyvezető igazgató jogosult együttesen. Emellett a vezérigazgató legfőbb tanácsadó testületeként létrejött a Vezetői Értekezlet, amelynek tagjai a vezérigazgató, a két ügyvezető igazgató és az Eximbank szervezeti egységeinek vezetői.

14 EXIMBANK 2010 Az Eximbankról Szervezeti felépítés (2010. december 31-én) Felügyelő Bizottság Vezérigazgató Belső ellenőrzés Humánpolitikai és belső szolgáltatások Jogi szolgáltatások Szervezés és szabályozás Üzleti területet felügyelő ügyvezető igazgató Kockázatkezelést és banküzemet felügyelő ügyvezető igazgató Ügyfélkapcsolatok Kockázatkezelés Termékmenedzsment Lebonyolítás Treasury Számvitel és kontrolling

Az Eximbankról EXIMBANK 2010 15 2.6. Menedzsment (2010. december 31-én) Vezérigazgató: Adamecz Péter Ügyvezető igazgatók: Dr. Koszmáli József Üzleti terület Lengyel László Kockázatkezelés és banküzem Igazgatók: Mosonyi Katalin Belső ellenőrzés Dr. Bathelt Sándor Humánpolitika és belső szolgáltatások Dr. Boros Eszter vezető jogtanácsos, Jogi szolgáltatások Frankóné Alpár Andrea Szervezés és szabályozás Dr. Nagy Viktor Ügyfélkapcsolatok Batta Kristófné Termékmenedzsment Dölle Ákos Treasury Winkler Anna Kockázatkezelés Lázár Péter Lebonyolítás Szegedy István Számvitel és kontrolling Lengyel László Adamecz Péter Dr. Koszmáli József

16 EXIMBANK 2010 Az Eximbankról 2.7. Az Eximbank termékei A szervezeti átalakítással párhuzamosan az Eximbank termékpalettája is felülvizsgálatra és módosításra került a Kormány új (kül)gazdaságpolitikájával összhangban: Termékpaletta Export előfinanszírozás Közvetlen export előfinanszírozási hitel Refinanszírozási konstrukciók Garanciavállalások Egyedi export előfinanszírozó refinanszírozási hitel Hitelfedezeti bankgarancia Export előfinanszírozó refinanszírozási hitelkeret Kereskedelmi bankgaranciák

Az Eximbankról EXIMBANK 2010 17 Export utófinanszírozás Vevőhitel konstrukciók Leszámítolási konstrukciók Refinanszírozási konstrukciók Klasszikus vevőhitel Szállítói hitel leszámítolás Egyedi export utófinanszírozó refinanszírozási hitel Bankközi vevőhitel / vevőhitelkeret Forfetírozás Projektkockázatú vevőhitel Kötött segélyhitel

18 EXIMBANK 2010 Az Eximbank eredményei 3. Az Eximbank eredményei Az Eximbank 2010-ben az utóbbi évek legkiemelkedőbb eredményét érte el, az adózás előtti eredmény meghaladta az 1,3, a mérleg szerinti eredmény az 1,0 milliárd forintot. A Bank eredményessége abból az okból is kimagasló, hogy 2010-ben az ügyfelei pénzügyi helyzetét negatívan érintő válság elhúzódó hatásain kívül még a tevékenységet 435 M Ft banki különadó fizetési kötelezettség is terhelte. Költségek és beruházások (M Ft) 2500 2000 1500 1000 500 0 2006 2007 2008 2009 2010 A Bank jövedelmezőségének alakulása (M Ft) Általános igazgatási költségek Beruházások 1500 1200 900 600 300 0 2006 2007 2008 2009 2010 Kamatbevétel és kamatkülönbözet alakulása (M Ft) 12 000 10 000 8000 6000 Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény 4000 2000 2006 2007 2008 2009 2010 Az előző évekhez képest visszafogottabb aktivitás és ebből következően kismértékben csökkenő kamatbevétel mellett az Eximbanknak sikerült kismértékben növelnie a nettó kamatbevételek szintjét, alapvetően a válságot megelőző időkben felvett, alacsony felár mellett bevont hosszú lejáratú forrásoknak köszönhetően. A nettó díjbevétel több év átlagában szinten maradt. Kamatbevétel Kamatkülönbözet Az Eximbank 2010-ben igazodva a tulajdonosi és kormányzati elvárásokhoz eredményes költséggazdálkodást folytatott, beruházásait a mindennapos működést még nem veszélyeztető minimumra csökkentette.

Az Eximbank eredményei EXIMBANK 2010 19 2010 második félévétől az Eximbank szigorú takarékossági intézkedéseket hajtott végre. Ennek legjelentősebb eredménye a marketingköltségek számottevő csökkenése, amely új ügyfélorientált akvizíciós stratégiával párosult. e Ft 2009 2010 % 1. Anyagjellegű ráfordítások 716 149 655 070 91% Ebből: Hirdetési, reklám-propaganda 114 606 60 596 53% Egyéb szolgáltatások 63 319 50 837 80% 2. Személyi jellegű ráfordítások: 1 694 484 1 637 031 97% Bérköltség 1 093 019 1 058 436 97% Személyi jellegű egyéb kifizetések 202 668 240 045 118% Bérjárulékok 398 797 338 550 85% 3. Értékcsökkenési leírás: 187 272 199 331 106% Költségek összesen (1+2+3) 2 597 905 2 491 432 96% A szervezeti átalakításokból és a létszám racionalizálásából eredő egyszeri többletköltség mellet is sikerült csökkenteni mind a bérköltségeket mind a személyi jellegű ráfordításokat. Az éves eredmény meghatározó részét az egyszeri és nagy volumenű értékvesztés visszaírások adták. Az Eximbank hitelportfoliója értékvesztéssel kellően fedezett, tartalékai a vállalt kockázatokhoz mérten kellően feltöltöttek. Az eredményes gazdálkodásnak köszönhetően az Eximbank saját tőkéjének reálértéke és szavatoló tőkéje is tovább növekedett. A Bank saját tőkéje 2010. december 31-én 16 476 M Ft, szavatoló tőkéje 44 351 M Ft volt. Személyi jellegű ráfordítások és létszám alakulása (M Ft ill. fő) Szavatoló tőke és nagyhitel korlát alakulása (M Ft) 2000 120 50 000 1500 1000 500 0 105 109 115 118 114 2006 2007 2008 2009 2010 115 110 105 100 95 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2006 2007 2008 2009 2010 Szavatoló tőke Nagyhitel korlát Bérköltségek Létszám Személyi jellegű ráfordítások

20 EXIMBANK 2010 Könyvvizsgálói jelentés 4. Könyvvizsgálói jelentés* * Az Eximbank vezetése ezt a dokumentumot az auditált éves beszámoló kivonataként teszi közzé, ezen dokumentum csak a Bank honlapján (www.eximbank.hu) közzétett, hazai és nemzetközi sztenderdek szerint összeállított, auditált éves beszámolóval együtt ad teljes képet a Magyar Export-Import Bank Zrt. 2010. évi tevékenységéről.