RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló E-befogadás című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: EKOP-2.1.16 1
Tartalom A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 3 A1. ALAPVETŐ CÉL ÉS HÁTTÉR INFORMÁCIÓ... 3 A2. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS... 12 A3. TÁMOGATHATÓ PROJEKTJAVASLATOK SZÁMA... 12 B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. B1. JOGI FORMA... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. B2. KIZÁRÓ OKOK... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. C1. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. C2. NEM TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. C3. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. C4. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE... 25 C5. PROJEKT TERÜLETI KORLÁTOZÁSA... 26 C6. A PROJEKT MEGKEZDÉSE... 26 C7. A PROJEKT BEFEJEZÉSE ÉS A PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS VÉGSŐ HATÁRIDEJE... 26 C8. FENNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG... 27 C9. EGYÉB KORLÁTOZÁSOK A PROJEKT TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN... 27 D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK... 28 D1. TÁMOGATÁS FORMÁJA... 28 D2. TÁMOGATÁS MÉRTÉKE... 29 D3. TÁMOGATÁS ÖSSZEGE... 29 D4. ELŐLEG IGÉNYLÉSE... 29 D5. BIZTOSÍTÉKOK KÖRE... 29 D6. EGYÉB FELTÉTELEK... 30 E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK... 35 E1. MONITORING MUTATÓK... 36 E2. HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK... 39 F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK... 41 F1. A TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ MEGSZÜNTETÉSE... 42 F2. A PROJEKTJAVASLATOK BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA, HELYE ÉS HATÁRIDEJE... 42 F3. A PROJEKTJAVASLAT BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI TUDNIVALÓK... 43 F4. A PROJEKTKIVÁLASZTÁS FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA (ELJÁRÁSREND)... 45 F5. KIFOGÁS... 53 F6. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK/KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK LISTÁJA... 54 F7. FOGALOMJEGYZÉK... 55 2
A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A Részletes felhívás és útmutató elválaszthatatlan része a Projekt Adatlap, ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt. Egyéb, a Részletes felhívás és útmutatóban nem szabályozott kérdésben a vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A legfontosabb irányadó jogszabályok megtalálhatóak jelen útmutató F6. pontjában. A1. Alapvető cél és háttér információ Előzmények A Kormány az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évi akciótervének elfogadásáról szóló 1422/2012. (X.4.)) Korm. határozatában hagyta jóvá az Elektronikus közigazgatás operatív program 2011-2013. évi akciótervét, melyben jelen konstrukciót kiemelt projekt keretként nevesítette. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az így kapott felhatalmazás alapján bocsátja ki az útmutatót. Háttér Az európai hagyományokban a társadalmi integráció, a befogadás kultúrája kiemelt szerepet játszik, így ennek megfelelően az információs társadalom fejlesztési programok jelentős része irányul a társadalmi különbségek csökkentésére. Napjainkra megerősödött az a szemlélet, hogy a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök nem csak a társadalmi különbségek felerősítésében, hanem annak csökkentésében is szerepet játszhatnak. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az e-befogadás programoknak elsősorban az IKT eszközökhöz való tényleges hozzáférést és használatot kell elősegíteniük. Ennek érdekében ki kell építeni az IKT eszközök fizikai hozzáférési hálózatát figyelembe véve a kiemelt célcsoportok technológiai igényeit és szociális hátterét, elengedhetetlen a tényleges használatot korlátozó kognitív gátak leküzdéséhez szükséges képzések, ismeretek átadása, a kiemelt célcsoportok számára releváns tartalmak és tájékoztató anyagok összeállítása, a technológiai eszközökkel szembeni bizalom megerősítése, a helyi gazdasági, kulturális értékek megjelenítése. Ennek a kihívásnak megfelelve, a társadalmi befogadást elősegítendő befogadó e- közigazgatás részpolitika gyakorlati megtestesítéseként fogalmazódik meg az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programon belül az E-befogadás projekt. Az online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatások csak lassan terjednek el Magyarországon, ami jelentősen késlelteti a költséghatékony, a milliárdokban mérhető megtakarítást eredményező online szolgáltatások megfelelő mértékű elterjedését. Mindez alapvetően visszaveti az egész ország versenyképességét, állapítja meg a kormány Digitális Megújulás Cselekvési Terve. A Magyary Program is kiemeli, hogy az állam és az állampolgárok viszonyát jelentős mértékben befolyásolják az elektronikus megoldások, viszont az állam még alig-alig teremtette meg ennek lehetőségét a saját szolgáltatásaiban. Különösen nagy gondot jelent az elégtelen ügyfél-tájékoztatás, ami az emberek kiszolgáltatottságához vezet. A közigazgatás hatékonyságát és minőségét nagymértékben javították az elmúlt évek e- közigazgatási fejlesztései, az ügyfél-oldali szolgáltatások elektronikus úton történő elérhetőségei, ugyanakkor ezeknek az új lehetőségeknek a megismertetését, népszerűvé tételét csak néhány projekt vállalta fel olyan társadalmi csoportok, rétegek körében, akik nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben részesei, 3
haszonélvezői az információs társadalomnak. Az e-közigazgatás fejlesztésében fejlettebb országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a közigazgatási folyamatok és szolgáltatások elektronizálása automatikusan nem jár együtt a felhasználók számának bővülésével. Márpedig a befektetések, fejlesztések gazdasági-társadalmi megtérülése csak akkor realizálható, ha az e-szolgáltatásokat minél nagyobb arányban veszik igénybe a lakosság és a vállalkozások körében. Az EKOP 2. prioritás célkitűzéseihez közvetlenül kapcsolódva, a projekt a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést segíti elő, a más projektek eredményei által elérhetővé vált e- közigazgatási lehetőségek és szolgáltatások állampolgárokhoz való eljuttatását segíti elő. Összegzésül, az E-befogadás projekt az EKOP célkitűzéseit az alábbi területeken segíti elő: ügyfélközpontú megközelítés elősegítése, a már rendelkezésre álló e-közigazgatási szolgáltatások lehetőségeinek megismertetése, elérhetővé tétele az állampolgárok számára, az e-közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségi szempontjainak érvényesítése, a közösségi hozzáférési helyek lehetőségeinek bővítése, az elsődleges digitális megosztottság csökkentése, az állampolgárok tájékoztatásával és figyelemfelhívással a felhasználói készségek javítása, kiemelt célcsoportoknál az e-közigazgatás igénybevételéhez szükséges ismeretek, képességek növelése. Részletes célok és módszerek A projekt mindennek érdekében az alábbi konkrét tevékenységeket hajtja végre: I. Az e-közigazgatás elérésének biztosítása a kistelepüléseken Az EKOP eredményeinek országos szinten történő elérési céljai az alábbi eszközök segítségével teljesülhetnek. A projektrész során olyan települések kiválasztása történik meg, ahol egyéb közösségi hozzáférési hely nincs, nem érhető el, vagy igény lenne további ilyen szolgáltatásra. A projektrész a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést segíti elő, a más projektek eredményei által elérhetővé vált e-közigazgatási lehetőségek és szolgáltatások állampolgárokhoz való eljuttatását, megismertetését a nyilvános internet hozzáférési pontok (PIAP) hálózatának bővítésével, új intézménytípusok bekapcsolásával. Ma összesen mintegy 1800 emagyarország Pont (emop) működik az ország területén, ezek közül megközelítőleg 1600 rendelkezik az emagyarország Centrummal kötött együttműködési megállapodással. Az emagyarország Pontokon, a helyi állampolgárokat és közösségeket jól ismerő, velük egy településen élő etanácsadókon keresztül történik a szolgáltatás nyújtása. A Pontok elhelyezkedése, a digitálisan írástudatlanok országos megoszlása szempontjából kedvező: 75%-uk 5 ezer fő alatti településeken található. Az emagyarország Pontok vonzáskörzetében változó sokaságú lakosság él. A legtöbb pont esetében a potenciálisan kiszolgált népesség 1000-től 3000 főig terjed, de szintén számottevő a potenciálisan 5000 főt kiszolgáló pontok száma is. Az átlagosan lefedett lakosság nagysága 2787 fő. Így az emagyarország Pontok által kiszolgált teljes lakosság mintegy 5 millió fő. 4
A projekt az emagyarország program keretében létrejött hálózatot egészíti ki a jelen útmutatóban meghatározott szempontok alapján kiválasztott - új intézmények bekapcsolásával. Így a kispostákon és a kisiskolákban célszerű azok megfelelő eszközökkel való ellátásával lehetővé tenni e réteg számára a közigazgatás új lehetőségeinek elérését. Mivel nem várható el, hogy a közigazgatás minden kistelepülésen újra és újra megszervezze a szükséges tájékoztatást, ezért az öntanuláshoz, illetve a nem professzionális oktatók általi felhasználáshoz (a diák, a tanítónő magyarázza el a lakcímváltozás elektronikus bejelentését stb.) tájékoztatók, képzést segítő anyagok és IT támogatás is szükséges. Ez eltér az általános közigazgatási képzési anyagoktól, mivel azok használatára készít fel, s nem azokat helyettesíti. A. E-közigazgatási hozzáférési pontok fejlesztése kispostákon Ingyenes kispostai WIFI pontok kialakítása Érintőképernyős terminál elhelyezése Cél, hogy a kispostákon ahol lehetőség nyílik ügyfél számára nyújtott hatósági szolgáltatásokra az ügyfelek saját eszközökön (pl. okos telefon) hozzáférjenek e- közigazgatási szolgáltatásokhoz, közigazgatási információkhoz, tájékoztatási anyagokhoz. A WIFI hozzáférési pontokon keresztül csak a projekt keretében létrejövő E-befogadás portál illetve az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz kapcsolódó portálok érhetők el, amelyek URL-szűrés segítségével korlátozva lesznek. A projektrész fontos eleme, hogy az új hozzáférési pontokról, az ingyenes internet használati lehetőségekről tájékoztató anyagok segítségével tudomást szerezzenek a kistelepülésen élők, kiemelten a projekt célcsoportjai, illetve az IKT eszközöket nem használók. B. Kisiskolák bekapcsolása a közigazgatási szolgáltatások hozzáférésének és használatának terjesztése érdekében A kisiskolák számos szempontból kiemelt szerepet játszanak ezen a téren. Hangsúlyozandó, hogy az új Ket. jelentős mértékben preferálja az elektronikus kapcsolattartást, így fontos, hogy minél több felhasználó ezt az utat válassza, illetve, hogy minél többen értesüljenek az új e-közigazgatási lehetőségekről, és ténylegesen használni kezdjék az új szolgáltatásokat (ügyintézési rendelkezés, az ügyfél időszaki értesítése stb.). A kisiskolák a projekt által kiemelt célcsoportok (fiatalok, 50 év felettiek) számára ismerős környezetet nyújtanak, képesek képzések, illetve olyan közösségi terek biztosítására, ahol a különböző generációk egymásnak segítséget tudnak nyújtani. A kisiskolák képesek azt az utóbbi időben megfigyelhető trendet erősíteni, mely szerint egyrészt, az idősebbek főleg a fiatalabb családtagok segítségével barátkoznak meg a számítógéppel, másrészt az IKT eszközöket, mobiltelefont használó idősek sokkal aktívabbak, kevésbé magányosak, mint az ilyen eszközöket nélkülözők. A projekt által bevonásra kerülő kisiskolákkal olyan egységes együttműködési megállapodásokat kell kötni, melyben rögzítésre kerülnek, hogy az iskolák milyen ügyeleti rendet tartanak, s ehhez kapcsolódóan milyen módon biztosítják a személyes támogatást. A kisiskolák és kisposták kiválasztása számos szempont figyelembe vételével történik: 5000 fő alatti lélekszámú kistelepülésen legyenek az intézmények, de a 2000 fő alatti települések aránya érje el a 30%-ot. A kiválasztott települések 50%-ánál vállalja a projekt, hogy csak 1 olyan közösségi hozzáférési hely működjön, amely alkalmas a kiemelt célcsoportok e- közigazgatás szempontú támogatására. A kisposták ne legyenek érintve a Postai Agóra projektben. 5
A kiválasztásra kerülő kisiskolák, közösségi házak a leginkább hátrányos helyzetű 600 településen legyenek. A kiválasztásra kerülő kisiskolák rendelkezzenek megfelelő IKT eszközökkel (csak kiegészítő hardver beruházás valósul meg a projekt keretében), illetve megfelelő sávszélességgel, utóbbi céljából a projekt együttműködik a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekttel, támaszkodik annak adataira is. Az így kialakításra kerülő új nyilvános internet hozzáférési pontok: a helyi lakosok számára ismerős, elfogadott intézményekben jelennek meg, ez az intézmény nem ad hoc jelleggel működik, nem heti 1-2 órás nyitva tartással, ezek olyan fizikai terek, ahol beszélgetni, társalogni lehet az ismerősökkel, ahol a társadalmi kapcsolatokat ápolni, építeni lehet, olyan helyeket foglalnak magukba, amelyek a projekt kiemelt célcsoportjai számára ismerősek, oda szívesen bemennek internetet használni, tájékozódni, információt kérni. A hozzáférési helyek ezek alapján történő szűkítése, kiválasztása folyamatosan, véglegesítése azonban csak a megvalósíthatósági tanulmányban történik meg, de abszolút számokban: 180 WiFi hozzáférési pont kialakítása történik meg o körülbelül 120 kisposta, o körülbelül 50 kisiskola kiválasztásával, illetve további o esetleg körülbelül 10 egyéb hozzáférési hely bekapcsolása (például megszűnő önkormányzati emagyarország Pontok, teleházak), melyekből befogadó e-közigazgatási szolgáltatások nyújtására 120 közösségi hozzáférési hely kerül kialakításra. Ez a 120 közösségi hozzáférési hely: körülbelül 60 kispostát, körülbelül 50 kisiskolát, valamint/esetleg körülbelül 10 egyéb, közben megszűnő közösségi hozzáférési helyet fog érinteni. A létrejövő új pontok a projekt végéig együttműködési megállapodást kötnek az emagyarország Programot koordináló emagyarország Centrummal. II. Befogadó e-közigazgatás eszközrendszerének bővítése A. Ügyfél tájékoztató rendszerek fejlesztése, akadálymentesítés új technológiai megoldások fejlesztésével 1. Kormányzati weblapok akadálymentesítése A jelenleg használatban lévő kormányzati weboldalak nagy része akadálymentesített (kormany.hu, kormanyhivatal.hu, kormanyablak.hu), ennek ellenére vannak még olyan oldalak (magyarorszag.hu, nav.gov.hu), ahol az akadálymentesítés még nem történt meg. A projekt keretén belül megvalósuló e-befogadás portál akadálymentesítését szakértők bevonásával végezzük el. Az így létrejövő tudásanyagot szabadon felhasználható ajánlás formájában tesszük elérhetővé más kormányzati, közigazgatási honlapok számára. 6
2. Mobiltelefonos alkalmazások nevesített támogatása A közigazgatási szolgáltatásoknak a közelebb vitele az állampolgárokhoz kérdés egyik kulcseleme, hogy megtaláljuk, kihasználjuk azoknak a technikai eszközöknek a lehetőségeit, amelyek könnyebben hozzáférhetőek az internetet nem használók széles tömegei számára. A projektrész támaszkodik más projektek eredményeire, lényegében a máshol megjelenő szofisztikált megoldásokból választja ki azokat, amelyekre az információs társadalomból kimaradás veszélyes társadalmi rétegeknek elsődlegesen szükségük van (például egészségügyi, szociális, munkaügyi, járadékfizetési kérdések), s ezekhez készít a projekt lebutított, kifejezetten előismeretek nélkül használható célalkalmazásokat a feltételezhetően terjedő informatikai lehetőségekre alapozva (olcsó okostelefonok). Ebben a projektrészben válik lehetővé a különböző felhasználói csoportok elkülönült igényeinek felmérésére, figyelembe vételére, ezekre támaszkodva pedig az e- közigazgatási szolgáltatások eljuttatásának új, illetve az eddigi lehetőségeket kiegészítő eszközök (pl. célcsoport igényeire szabott, befogadást könnyítő tartalomkonverziós eszközök, szolgáltatási busz) meghatározása. 3.Ügyfélközpontú, wiki-szerű tájékoztatási felület fejlesztése A digitális írástudatlanok számára, a közigazgatásban dolgozók felől nyitott, a közigazgatás által folyamatosan megújuló ügyfél-tájékoztató rendszer és tartalom fejlesztése. Az e-közigazgatási szolgáltatásokról szóló lakossági tájékoztatók tartalmi karbantartását a közigazgatásban dolgozók egy meghatározott, kiválasztott csoportja fogja végezni, míg a felhasználók (lakosság) felől a szerkesztési rendszer zárt lesz. Fontos, hogy ezen a felületen maguk az érintett célcsoportok is folyamatosan jelezni tudják észrevételeiket, igényeiket a tájékoztató anyagokkal kapcsolatban. A projekt biztosítja a kialakított szolgáltatás akadálymentes elérését, használatát. B. Ügyfél-interface Ügyfél-interface fejlesztése érintőképernyős felületekre (ID-azonosítás, személyre szabhatóság, felhő-technológia stb. segítségével). Az interface révén lehetővé válik a közigazgatási információk, tájékoztató anyagok felhasználóbarát, a grafikus elemeket előtérbe helyező, a billentyűzet nélküli egyszerűbb használatot támogató megjelenítése. Ugyanakkor megfelelő alapot biztosít ugyanezen információk akadálymentesített megjelenítésére is, mind normál PC-s, mind pedig mobil kommunikációs, telekommunikációs (okostelefon) eszközökön egyaránt. Az interface segítségével a különböző forrásból származó anyagok, információk egységes felületen jeleníthetőek meg. A projekt itt az ÁROP "Ügyfélszolgálati élethelyzetek, eljárások kidolgozása" konstrukció eredményeire fog támaszkodni, azaz arra a kb. 20 jellemző élethelyzetre, amiben megjelennek a születéstől halálig szóba jöhető ügyintézési lehetőségek. Az ügyféltérben elhelyezett terminál személyre szabottan jelenít meg olyan információkat, melyek az ügyfél igényeihez igazodnak, elemzi a használati szokásokat és orientálja a felhasználót. Az e-befogadás portál személyre szabott használatához és csak ehhez való azonosítást egy nem kontaktusos megoldást használó flexibilis karkötőbe integrált eszköz valósítja meg, amely adatvédelmi szempontokat is figyelembe véve nem használ a rendszeren kívüli azonosításra szolgáló adatokat. A terminál nem 7
tárol adatokat, minden alkalmazás távoli eléréssel fut. Ez az ügyfélazonosítás nem alkalmas e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételére, ez kizárólag csak e projekt keretében kifejlesztett eszközök, online tartalmi elemek, alkalmazások elérését, személyre szabott használatát segítheti elő. A mobilalkalmazás ios és Android operációs rendszereket használó készülékeken futtatható alkalmazásként jeleníti meg az interface-en keresztül elérhető közigazgatási információkat, tájékoztatókat. Ez az alkalmazás a fiatalabb generáció igényeinek megfelelően teszi elérhetővé a számukra idegen, de nem elkerülhető információhalmazt. Funkciói tekintetében az ügyleírások, ismertetők, hírek mellett, akár konkrét időpontfoglalások is végezhetők vele. C. Szerkesztői rendszer és iroda felállítása A projekt fejlesztései, eszközeinek fenntartása, karbantartása, illetve további innovációk megfogalmazása céljából szükségszerű egy iroda, karbantartó személyzet felállítása. A szerkesztői rendszer és iroda felállításának célja és feladata a projekt keretében előálló tartalmak, eszközök és alkalmazások karbantartása, kezelése a fenntartási és az azon túli időszakban. Az iroda szakszemélyzete végzi el a tartalommenedzsment feladatokat, az elemzéseket és a kiértékeléseket. Itt történik a célcsoport specifikus adatcsatornák kialakítása is (célzott üzenetek csoportoknak, kampányok, prioritásos adatcsatornák kialakítása stb.). Az iroda meghatározó feladata az is, hogy a projekt során előálló új e-közigazgatási tájékoztató-, használati és hozzáférési lehetőségeket, eszközöket népszerűsítse, tudatosítsa a projekt célcsoportjai körében, az érintett földrajzi területek meghatározó médiumaiban, országos hatáskörű médiában. D. E-befogadás portál Az E-befogadás portál szolgál keretként az ügyfélközpontú, wiki-szerű tájékoztatási felülethez, a szerkesztői rendszerhez, mint a portál és egyéb internetes felületen elérhető tartalmak (pl. oktatási keretrendszer) adminisztrációs felületéhez, az ügyfél-interface adatforrás koordinálásához, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások használatához kapcsolódó oktatási keretrendszerhez. A portál, gyűjtőoldal jelleggel, elérhetővé teszi a jelenleg meglévő közigazgatási és kormányzati oldalak akadálymentesített felületeit, valamint a projekt által koordinált akadálymentesítési feladatok eredményeit. A portál a kormany.hu portálrendszerhez csatlakozva előreláthatóan az ebefogadas.kormany.hu domain alatt, a kormany.hu arculatához igazodva lesz elérhető, szerves részét képezve a jelenlegi kormányzati honlap struktúrának. E. Az e-közigazgatási szolgáltatások használatához szorosan és közvetlenül kapcsolódó oktatási keretrendszer fejlesztése és tananyag kidolgozása A projektrészben a tájékoztató anyagokhoz hasonlóan, szintén nem PR-jellegű anyagok fognak készülni, hanem kifejlesztésre kerül egy olyan nyitott oktatási keretrendszer, amely képes a helyi tartalmi igényeket is befogadni (a lokális igényekhez igazodva lehessen továbbfejleszteni, új modulokat, képzési tartalmakat befogadni), 8
egy tananyag modul, amely a mindennapi e-közigazgatási használatot segíti elő, gyakorlatias módon igazodik az egyes élethelyzetekhez. A tananyag tartalmazzon olyan gyakorlatorientált feladatokat, amelyeket a kiemelt célcsoportok fiatalabb, gyakorlottabb felhasználók segítségével, mentorálásával oldhatnak meg. Itt is előtérbe kerülnek a könnyen kezelhető (pl. érintőképernyős) felületek és megoldások. A projektrész két projektelemre épül: 1. Az e-befogadás szempontjából kiemelt célcsoportok élethelyzetéhez igazodó, a használat iránti igényt felkeltő, gyakorlatorientált e-közigazgatási képzési tananyag akár helyi szinten történő összeállítását, kialakítását lehetővé tevő képzési keretrendszer fejlesztése. Az e-learning keretrendszer legyen képes kombinálni a szöveges/animált/mozgó, illetve felolvasó funkciókat. 2. Következő lépésben kerüljön kifejlesztésre egy egységes formában kialakított, a kiemelt célcsoportok élethelyzetéhez igazodó oktatási tananyag. A tananyag fejlesztés során előnyben kell részesíteni az olyan megoldásokat, amelyek kisfilmes formában mutatják be azokat az élethelyzeteket és állampolgári (vállalkozói) lehetőségeket, amelyek az új közigazgatási szolgáltatási rendszert (például kormányablakok), illetve a módosított Közigazgatási hatósági eljárási törvény alapján az új lehetőségeket egyszerű módon mutatják be a hétköznapi emberek számára egy-egy epizód keretén belül. Kidolgozásra kerül egy brossura (10-12 oldalas színes összefoglaló) a kisfilmekhez kapcsolódóan, amelyek kihelyezésre kerülnek az önkormányzatoknál, egyéb közösségi hozzáférési pontokon, kispostákon. A kisfilmek sokszorosításra kerülnek, majd adathordozón elérhetővé válnak a kormányablakokban, az egyéb járási hivatalokban is, valamint bemutatásra kerülnek az MTVA csatornáin is. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 80. (2) bekezdése szerinti képzéseket amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyújtja a kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a projektrész támaszkodik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem illetve a Nemzeti Közigazgatási Intézet által a kormánytisztviselők számára kifejlesztett közigazgatási, e-közigazgatási tananyagokra, tematikákra. Ezek alapul szolgálhatnak a hátrányosabb helyzetű állampolgárok nyelvezetére, megjelenítési, hozzáférési eszközeire átültetett tartalmak és tájékoztatási anyagok, ismertetők kidolgozásához és megjelentetéséhez. F. E-közigazgatási képzések és vizsgáztatások megtartása 500 fő részére A képzés és a vizsgáztatás próba jelleggel, az érintett célcsoportokból kiválasztott 500 fő bevonásával történik meg annak érdekében, hogy a tanfolyam előtt felmérjük a nemhasználókat az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételét gátló tényezők szempontjai alapján, majd a képzés és a vizsga után újra felmérjük a gátló tényezőket. Az eredmények alapján kiegészítésre kerül a képzési tananyag, illetve a vizsgáztatás rendszere, majd elérhetővé válik az e-befogadás portálon. Az 500 fő résztvevő kiválasztása reprezentálni fogja a projekt kiemelt célcsoportjait. A képzésbe bevonni kívánt résztvevők meggyőzése, toborzása személyes kapcsolatfelvételek, illetve tájékoztatás (brossura, adathordozón tájékoztató anyagok stb.) alapján fog történni. Itt ki kell használni például a középiskolákban már kötelezően vállalt önkéntes munkát, melynek keretében a fiatalok meggyőzhetik az idősebbeket az e-közigazgatás használatának előnyeiről, a tanfolyam elvégzéséről. Ugyanígy be kell vonni a személyes meggyőzésbe, a képzési- kampány támogatásába a közösségi hozzáférési helyeken már működő, tevékenykedő IT-tanácsadókat. A toborzást segítik 9
elő a projekt kommunikációs költségei, amelyek a kötelező disszeminációs eszközökön túl jóval kiterjedtebb, intenzívebb reklámozást tesznek lehetővé a kormányablakokban, a közösségi hozzáférési helyeken, kispostákban, könyvtárakban. A projekt által érintett településeken, a helyi nyomtatott médiában és helyi rádióban, valamint lehetőleg országos szintű kommunikációt is folytatni kell a képzéshez és az e- közigazgatás új lehetőségeinek bemutatásához kapcsolódóan. A képzések, vizsgáztatások természetesen a projektben érintett új közösségi hozzáférési helyeken (döntően a kisiskolákban) történnek meg, azaz az érintett kistelepüléseken, nem pedig a járási központokban. A projektrész keretében kifejlesztésre kerül egy online vizsgáztatási rendszer, melynek segítségével a megszerzett tudás önállóan, online módon ellenőrizhetővé válik. A vizsgázók nem oklevelet kapnak, hanem egy ID-azonosításra alkalmas pl. karkötőeszközt, amely az e-befogadás portál szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges különböző azonosítást, illetve a személyre szabott beállítások, tartalmak, képzési, tájékoztatási anyagok elérését és használatát könnyíti meg a felhasználó számára. Az eszköz jóval több, mint egy oklevél, elősegíti a közigazgatási (e-befogadás portál) szolgáltatásainak további használatát, az IKT eszközök iránti nyitottságot, használatot. Mindezek révén a programban részt vettek a továbbiakban maguk is IT-tanácsadóként tevékenykedhetnek, mentorként nyújthatnak további segítséget a kortárs csoport tagjai számára. A képzésnek érintenie kell a projekt által érintett személyzetet, az ő kezelői képzésüket is annak érdekében, hogy az ott dolgozó munkatársak folyamatosan biztosítani tudják azoknak az eszközöknek a működését, működtetését, amelyek segítségével a felhasználók elérhetik, használhatják az e-közigazgatási tájékoztató és oktató felületeket. A képzés révén képessé válnak arra, hogy egyrészt a kisebb műszaki problémákat elhárítsák, így nem kell a kisebb üzemeltetési problémákkal műszaki szakembert küldeni a hozzáférési helyre. Másrészt, hogy segítséget tudjanak nyújtani az e-közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatos információk elérésében, használatában, a felhasználóknak érdemi segítséget tudjanak nyújtani. A megvalósuló képzés esetén kizárólag a támogatott képzés teljes időtartamára érvényes FAT intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény által nyújtott képzés vehető igénybe. Összefoglalásul, a projekt eredménytermékei: 1. Az e-közigazgatás elérésének biztosítása a kistelepüléseken Ingyenes kispostai WIFI pontok kialakítása Érintőképernyős tájékoztató monitorok elhelyezése közösségi hozzáférési pontokon Kisiskolák bekapcsolása a közigazgatási szolgáltatások hozzáférésének és használatának terjesztése érdekében 2. Befogadó e-közigazgatás eszközrendszerének bővítése E-befogadás portál kialakítása és kapcsolása a kormany.hu portálrendszerhez Ügyféltájékoztató rendszerek fejlesztése, akadálymentesítés új technológiai megoldások fejlesztése Mobiltelefonos alapszolgáltatások fejlesztése a tájékoztató anyagok elérésére Ügyfélközpontú, wiki-szerű tájékoztatási felület fejlesztése Ügyfél-interface kialakítása Szerkesztői rendszer és iroda felállítása 10
Az e-közigazgatási szolgáltatások használatához szorosan és közvetlenül kapcsolódó oktatási keretrendszer fejlesztése és tananyag kidolgozása E-közigazgatási próba-képzések és vizsgáztatások megtartása 500 fő részére Elvárt eredmények A digitális megosztottságból fakadó kihívások Magyarországot fokozottan érintik, hiszen míg hazánkban a fiatal felnőtt generáció (16-24 évesek) tagjainak 76 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, addig az 55 év felettieknek csak 21 százaléka (Eurostat, 2011). Ugyanígy kiemelendő, hogy a fejlett gazdaságokban mindössze 10 százalék olyan munkavállalóra van szükség, akik nem rendelkeznek alapvető informatikai ismeretekkel (empirika, 2010), ennek ellenére Magyarországon a 25-64 éves korosztály több mint fele semmilyen számítógépes ismerettel nem rendelkezik. Az e-befogadás szempontjából leginkább segítségre szoruló csoportok Magyarországon: 1. az 50-64 év közötti munkavállalási korú népesség, 2. a nyugdíjasok, 3. a kistelepülésen élők, köztük a fiatalok 4. látás- és hallássérültek, 5. a munkanélküliek. Egyben ők alkotják a projekt kiemelt célcsoportjait. A projektnek egyértelműen olyan megoldások megtalálására és kiépítésére kell törekednie, amelyek a jelenleg IKT eszközöket nem használó rétegekben, csoportokban felkelti az igényt az új eszközök és szolgáltatások kiemelten az e-közigazgatási lehetőségek iránt. Fontos sikerkritériuma az e-befogadással kapcsolatos bármiféle tevékenységnek, hogy a célcsoportok saját életterükben hasznosítani tudják a megszerzett tudáselemeket. Ennek érdekében a projektnek elsősorban azokra a kistelepüléseken lévő, még éppen működő intézményekre mint például iskolákra, kispostákra, könyvtárakra stb. kell támaszkodnia, amelyek az innovációk és a modern végponti szolgáltatások utolsó befogadó intézményeivé, modernizációs végpontjaivá válhatnak. Összefoglalóan: A projekt segítse elő a fentiekben részletezett célcsoportok IKT eszközökhöz való hozzáférését, az IKT eszközök tényleges használatát, az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges digitális kompetenciák elsajátítását, főleg a gyakorlati használat révén, nyújtson képzést, és releváns tartalmakat, tájékoztató anyagokat az e-közigazgatás terén a még nem felhasználók számára, a kognitív gátak leküzdése érdekében. Összességében a projekt célja, hogy segítse elő a befogadó e-közigazgatás eszközrendszerébe tartozó megoldások fejlesztését, melyek segítségével növelni lehet a társadalom integrációs erejét, az esélyegyenlőség és az életminőség javulását. Az alábbi projektek tartalmi elhatárolása történt meg. EKOP-2.1.20: Postai Agóra: Az Agóra, pilot jelleggel, tervezetten 40 kispostán fog kialakítani kihelyezett ügyintézési pontot, illetve olyan közösségi funkciókat, mint például ingyenes internet-használat az ügyféltérben. Ezt a hálózatot egészíti ki az E-befogadás projekt a közösségi hozzáférési helyek lehetőségeinek és eszközeinek bővítésével. A fejlesztések által érintett települési párhuzamosságok kiszűrése is folyamatos a két projekt között. ÁROP-1.2.9: Ügyfélszolgálati élethelyzetek, folyamatok kidolgozása projekt: 11
Az ennek a projektnek keretében kidolgozott, az ügyfélszolgálati munkatársaknak szóló ügyintézési folyamatokról szóló anyagokat, tudásokat közvetetten fel tudjuk használni az E-befogadás projekt keretében, mivel a járási szinten dolgozó ügyfélszolgálati szakemberek le tudnak menni a kistelepülésekre, hogy ott a közigazgatási szolgáltatásokat megismertethessék. ÁROP Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás: Az ÁROP és az EKOP E-befogadás projekt lehatárolása a következőképp történt meg. Az ÁROP projekt fókuszpontjában a másodlagos digitális megosztottság csökkentésének célja, illetve a kínálati oldal (pl. köztisztviselők, ügyfélszolgálatosok) képzése áll. Az EKOP projekt teljes mértékben a keresleti oldallal foglalkozik, illetve az elsődleges digitális megosztottság csökkentésével, azaz az e-közigazgatás szolgáltatásainak országos szintű hozzáférésének bővítésével, illetve az e-közigazgatás használatához közvetlenül hozzájáruló képzések elősegítésével. EKOP-2.1.15: Az integrált ügyfélszolgálatok interoperabilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása projekt. A két projekt szakmai tartalmának elhatárolását a pályázatban részletesen szükséges bemutatni. Szintén szükséges kialakítani és bemutatni egy olyan egyeztetési mechanizmust, amely a két projekt megvalósítása során az illeszkedés megvalósulását valamint az átfedések kizárását biztosítja. A2. Rendelkezésre álló forrás A támogatási konstrukció meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 1 000 000 000 forint. Jelen projektjavaslati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap, (az ESZA típusú tevékenységre pl. képzések lebonyolítására, átjárhatóságot biztosít legfeljebb a projekt elszámolható költségeinek 5 %-áig) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A3. Támogatható projektjavaslatok száma A konstrukció keretében legfeljebb egy kiemelt projekt kerül támogatásra. B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE B1. Jogi forma Jelen támogatási konstrukció keretében a Pillér Kft. vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be projektjavaslatot. A konzorciumba bevont tagoknak is meg kell felelniük az EKOP-ban meghatározott, lehetséges kedvezményezetti körnek. B2. Kizáró okok A támogatást igénylőnek, illetve konzorcium esetén bármely konzorciumi tagnak nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, illetve nem nyújtható támogatás annak, 12
1. aki az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 76. (1) bekezdésében foglaltak alapján a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik az Ávr. 72. (3) bekezdés a) pontja szerint, c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett, d) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll, e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) 6. -a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban, f) jogszabályban vagy az Ávr. 72..-ban a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy g) aki az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény (a továbbiakban:áht.) 50. (1) bekezdésében meghatározott következő feltételeket nem teljesíti: o megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, o o a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül 2. nem biztosítható költségvetési támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el; 3. aki a Támogatói Okirat kibocsátásához/támogatási Szerződés feltételeként meghatározott a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja; 4. aki esetében kezdeményezték a konzorcium vezetőjének vagy a konzorcium bármely tagjának szervezeti, vagyis jogutód nélküli megszüntetését; 5. akivel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben; 6. akinek tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; 7. aki a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltató, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig támogatásban nem részesülhet, kivéve ha igazolja, hogy a béremeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. 13
C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre A projekt céljának megvalósítását szolgáló eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, szakértői tanácsadás igénybevétele, projektmenedzsment, valamint egyes, a C3. pontban nevesített projekt megvalósításához kapcsolódó további tevékenységek. Az egyes tevékenységeken belül elszámolható költségeket részleteiben az útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontja tartalmazza. C2. Nem támogatható tevékenységek köre Az útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontjában foglaltakon kívül semmilyen más tevékenység, illetve költség nem támogatható, különös tekintettel a C4. Nem elszámolható költségek köre pontjában foglaltakra. C3. Elszámolható költségek köre Általános elszámolhatósági szabályok Amennyiben a kedvezményezett a projekt megvalósítása során felmerülő költségei vonatkozásában általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, azaz a projekt költségvetését bruttó módon kell megterveznie. Amennyiben a kedvezményezett adóalany, vagy még nem adóalany, de a pályázat alapján azzá válik és az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt levonható ÁFA nélkül számított nettó összköltsége. Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: - A kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek, fizikailag teljesített tehát valós munkára alapozottak, melyek teljesülése és jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal stb.), számlával, bevallással egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak (valós költség alapú elszámolás). - A felmerült költségeknek teljesítményarányosnak kell lenniük, s nem rögzíthetők sávos teljesítési küszöbök. - Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek. - A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, vagy az Irányító Hatóság által előzetesen meghatározott fajlagos mutatókat) A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása. A piaci árat meghaladó összeg nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a projektjavaslat elbírálásakor a Kormányrendelet alapján az igényelt támogatás csökkentésére került sor. Ebben az esetben az az összeg, amely az igényelt támogatás csökkentésének alapjául szolgált, elszámolható költség lehet, a szokásos piaci ár figyelembe vétele mellett. - Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel. - A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, illetve amilyen mértékben annak célját szolgálják. 14
- Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás. - Csak olyan vállalkozói szerződések számolhatóak el, amelyek a projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek. - Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés (vagy annak módosítása) a kifizetést nem a tényleges teljesítéshez köti, nem teljesítményarányosan határozza meg. A ténylegesen felmerült és kiegyenlített költségeket a végső kedvezményezett a tevékenység, vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással részletes teljesítésigazolással támasztja alá. Nem számolható el az időarányos kifizetés és a rendelkezésre állás. - Az elszámolható személyi jellegű költség mértéke nem haladhatja meg az adott intézményben szokásos értéket, valamint igazodnia kell az alkalmazásban állók esetén a szokásos jövedelmi viszonyokhoz. - Az adott projektben elszámolható költségek körét az akcióterv, illetve a vonatkozó jogcím-rendelet alapján készített pályázati felhívás tartalmazza, és a költségek nem szerepelnek jogszabály/pályázati felhívás/jelen útmutató által nem elszámolhatónak minősített költségek között. - Az elszámolhatóság időszakában, és a támogatási szerződés szerint a projekt megvalósítására rendelkezésre álló időszakban merültek fel. - A projekt érdekében felmerült valós költségeket a kedvezményezett arányosítással számolja el. - A projekt érdekében felmerült valósköltség-alapú elszámoláson túl, a kedvezményezett alkalmazza a Tanács Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (28) pontjában (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) hivatkozott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban. - Az egyes támogatható tevékenységekhez szorosan kapcsolódó elszámolható költségeket a projektjavaslat értékelése során a szakértők bírálják el, melyről az Irányító Hatóság vezetője dönt véglegesen. Az el nem számolható költségek semmilyen formában nem támogathatóak, mérlegelésükre nincs lehetőség. Az útmutató C3. pontjában feltüntetett elszámolható költségekkel kapcsolatos egyéb részletes feltételeket a www. magzrt.hu honlapon elérhető pénzügyi lebonyolításról szóló tájékoztató tartalmazza. A kedvezményezett kötelezettsége, hogy költséghatékonyan valósítsa meg a fejlesztést. A költséghatékonyság követelménye a szokásos piaci árak betartásán túl magában foglalja a nyilvános és diszkriminációmentes (köz)beszerzések lebonyolítását, a közbeszerzések és egyéb beszerzések során az eljárás típusához és tárgyához választott bírálati szempontrendszer alapján elérhető legelőnyösebb ajánlat elérésének a kötelezettségét, továbbá az indokolatlan költségek keletkeztetésétől való tartózkodást. Kizárólag a költséghatékonyan felhasznált forrás számolható el. A projektben az alábbi költségek az itt meghatározott mértékig számolhatók el: Előkészítési költségek Előkészítési költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 2 százalékáig számolhatók el. A 2011. január 1. után, a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdési időpontig felmerült előkészítési költségek számolhatóak el. 15
Az előkészítés költségei között a külső harmadik fél által elvégzett vagy a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített tevékenységek merülhetnek fel, amelyek a támogatott projekt előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódnak: - projekt tervezéséhez, szakmai tartalmának előkészítéséhez kapcsolódó dokumentumok; - a projekt adatlap benyújtásához kapcsolódó dokumentumok készítése, projektmenedzsmenti feladatok(tekintettel a projekt menedzsment költségekre vonatkozó korlátra is,amely számításakor az előkészítés során végzett projektmenedzsment tevékenység költségét is figyelembe kell venni); - kötelező előzetes tanulmányok, szükségletfelmérés, helyzetfeltárás - műszaki tervek, engedélyezési dokumentumok elkészítésének költségei, és ezek hatósági díjának költségei; - közbeszerzés előkészítési tevékenységei (közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése), és - előkészítéshez kapcsolódó egyéb szakértői, jogi tanácsadás. Előkészítési költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt, és - külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költsége. Az előkészítési feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletmunka elvégzéséről, közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el(munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő szervezet tényleges költségeinek azonosítását. A jutalom nem elszámolható. Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó)kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a Közreműködő Szervezet részére be kell nyújtani a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. Előkészítési költség- kivéve a projektmenedzsment költség esetében - kizárólag a projekt megkezdéséig (C6. pont) és csak olyan igazolt költség számolható el, melyhez konkrét eredmény (pl. dokumentum) kapcsolódik. Projektmenedzsment költségek A projektmenedzsment költségekbe kizárólag azon költségek számolhatóak el, amelyek nem a szakmai tevékenység konkrét megvalósításához, szervezéséhez, hanem a projekt adminisztratív feladatainak lebonyolításához, koordinációjához kapcsolódnak (pl. időközi 16
beszámoló, kifizetés igénylés összeállítása, támogatási szerződésmódosítás, változás bejelentés folyamatának adminisztratív támogatása stb.) Kizárólag a projekt tartalmát közvetlenül szolgáló, a projekthez közvetlenül kapcsolódó projektmenedzsment költségek számolhatók el. A projekt tartalmát közvetlenül szolgáló külső harmadik fél által elvégzett vagy a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített tevékenységek számolhatók el. Projektmenedzsment költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt, és - külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költsége. - A menedzsment tevékenységhez kapcsolódó anyag és kis értékű eszközök (a hatályos számviteli törvényben meghatározott értéket alapul véve) költsége (pl. nyomtató, számológép, papír, írószer). - számítástechnikai eszköz bérlése. A projektmenedzseri feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletmunka elvégzéséről, közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak a ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő szervezet tényleges költségeinek azonosítását. A jutalom nem elszámolható. Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó) kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a közreműködő szervezet részére megküldi a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátásán túl lehetőség van külső szakértői szolgáltatások igénybevételére a mindenkor hatályos közbeszerzési szabályok illetve a költségszint megalapozottság bizonyításának alkalmazásával. Projektmenedzsment költségek beleértve az előkészítés időszakában felmerült projektmenedzsment költségeket is - a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 2,7 százalékáig számolhatók el. Szolgáltatások igénybevétele A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele számolható el: mérnöki, jogi, szakértői díjak; 17
felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok készítésének költsége, belső nyilvántartások készítésének költsége; vagyonbiztosítás költsége. A biztosítás díja a megvalósítási időszak végéig számolható el, és minőségbiztosítás költsége. A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetetten kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevétele számolható el: a jelen útmutatóban kötelezően előírt (lsd. Útmutató F4. pont) könyvvizsgálat költsége, és a horizontális szempontok teljesítésével kapcsolatosan vállalt tevékenységek költségei. Nyilvánosság biztosításának költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő kommunikációs kötelezettségek és vállalások teljesítése érdekében felmerülő költségek számolhatóak el a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 6 százalékáig. A kommunikációs feladatok saját szervezeten belül történő ellátásán túl lehetőség van külső szakértői szolgáltatások igénybevételére is. Nyilvánosságbiztosításának költségén belül elszámolható: külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költségei, és a projektgazda által teljesített kommunikációs feladatok elvégzésével összefüggő költségek az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítás figyelembevételével. Közbeszerzési eljárások költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban jelentkező költségek a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1 százalékáig számolhatóak el (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése). A közbeszerzési eljárások lebonyolítása elszámolható harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként, vagy a projekt keretében kiírásra kerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításában résztvevő munkatársak személy jellegű ráfordításai alapján a személyi jellegű ráfordításokra vonatkozó elszámolási szabályok szerint. Építési beruházás költségei Építés épület-kivitelezés akkor számolható el, ha a projekt végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, vagyis olyan épületek, építmények építési és értéknövelő felújítási, bővítési költségei számolhatók el, amelyhez támogatott tevékenységek köthetők és a projekt céljából adódóan az épület, építmény új funkciót lát el, vagy új épület/építmény használata válik szükségessé. Az építési beruházás költségei a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 10 százalékáig számolhatók el. Az építési költségek alatt kell érteni az új építésen túl minden, az építmény rendeltetésszerű hasznosítását lehetővé tevő átalakítást, bontást, felújítást, bővítést. 18
Ingatlan korszerűsítése, átalakítása során az alábbi tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatóak el: - Kispostai ügyféltérben eszközök elhelyezése, ehhez szükséges átalakítás (Projektarányos akadálymentesítés költsége). Amennyiben az építési beruházás bérelt ingatlanon történik, a bérleti szerződés időtartamának minimum a fenntartási időszak végéig kell tartania, kivéve, ha a projektgazda/támogatási igényt benyújtó az ingatlanra egyéb jogcímen vállalni tudja a fenntartási kötelezettségek betartását, és ezt alátámasztja. Támogatás azon pályázó/támogatási igényt benyújtó részére nyújtható (továbbiakban együtt ezen pontban foglaltak: rendezett tulajdonviszonyok követelménye): I.1. aki, vagy amely kizárólagos tulajdonban lévő ingatlanra igényel támogatást illetve, I.2. nem kizárólagos tulajdonú ingatlan fejlesztése esetében a pályázónak a támogatási szerződés megkötéséig, de legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásáig a beruházással érintett ingatlanra vonatkozóan érvényes bérleti szerződéssel vagy egyéb jogcímmel kell rendelkeznie az ingatlan használatára. Bérelt ingatlan, valamint vagyonkezelői, üzemeltetői, használati szerződés esetében a bérleti szerződés, vagy egyéb jogcím kizárólagos joggal kell, hogy biztosítsa a projekt megvalósítását, a támogatással megvalósuló létesítmény létesítését, üzemeltetésének lehetőségét legalább a projekt fenntartási időszak végéig. Fenti jogviszonyok esetén csatolni kell a releváns szerződést (pályázó által hitelesített másolatban), valamint a bérbeadó, vagyonkezelő, üzemeltető, egyéb jogcímen használatba adó eredeti hozzájáruló nyilatkozatát a pályázat benyújtásához, a támogatási szerződés megkötéséhez, a projekt végrehajtásához legalább a fenntartási időszak végéig, valamint a megvalósuló infrastrukturális fejlesztések aktiválásához. A bérleti, vagyonkezelési, üzemeltetési, használati szerződésnek kizárólagos joggal biztosítania kell - legalább a pályázat fenntartási időszak végéig hogy a fejlesztendő ingatlan működtetésre alkalmas állapotban rendelkezésre áll, valamint hogy az ingatlan per- és igénymentes. Amennyiben nem szerepel a bérleti, vagyonkezelői, üzemeltetési, használati szerződésben, tulajdonosi/tulajdonostársi nyilatkozat szükséges fentiekről. I.3. Amennyiben a projektgazda tulajdonába kerül a fejlesztéssel érintett ingatlan (kivéve a I.4. pontban feltüntetettek), a vonatkozó tulajdoni lapon a pályázó tulajdonosként kerüljön feltüntetésre. Adásvételi előszerződés és megvásárlási szándéknyilatkozat is elfogadható, azonban ebben az esetben legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásáig a vonatkozó tulajdoni lapon a pályázónak tulajdonosként kell szerepelnie (széljegyen szereplés nem elegendő). A megvásárlására vonatkozó szándéknyilatkozat, valamint az adásvételi előszerződés pályázó által hitelesítetten kell benyújtani a támogatási szerződés megkötéséig. I.4. Amennyiben a beruházással érintett ingatlan, épület, építmény állami tulajdonban van (MNV Zrt. mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet), a kincstári vagyon részét képezi, vagy önkormányzati tulajdonban van, és az intézmény fenntartója használati vagy vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit, a támogatási szerződés megkötéséig, de legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásáig az ingatlan, épület, építmény tulajdonosának (a tulajdonosi 19
jogokat gyakorló szervezet képviselőjenek) nyilatkozata szükséges I.2.pont szerinti tartalommal. II.1. Támogatás csak per- és igénymentes ingatlanra nyújtható, melyről a tulajdonosnak/ a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet képviselőjenek nyilatkoznia kell, legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásáig. A per- és igénymentesség követelményének a pályázat benyújtásakor és a támogatási jogviszony teljes időtartamáig fenn kell állnia, különösen indokolt esetekben a Támogató adhat felmentést. II.2. Közös (osztatlan) tulajdon esetén szükséges a tulajdonostársak I.2 pontban részletezett hozzájáruló nyilatkozata is, pontosan megjelölve a nyilatkozatban a tulajdonosi részt (természetben és helyrajzi szám/ tulajdoni hányadként is). Amennyiben rendelkeznek használati megállapodással, vázrajzzal az érintett terület vonatkozásában azt is szükséges mellékelni legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásáig pályázó által hitelesített példányban. Fenti követelményeknek a fejlesztéssel érintett ingatlan(rész) vonatkozásában kell fennállniuk. Csatolni szükséges a támogatási szerződés megkötéséhez, de legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásáig a megvalósítás helyéül szolgáló ingatlan(ok) 30 napnál nem régebbi egyszerű másolatú, nem hiteles tulajdoni lapját pályázó által hitelesítve. A tulajdoni lap benyújtása egyben a projektgazda nyilatkozata is, hogy a tulajdoni lapon található tények, adatok mindenben megfelelnek a tényleges fennálló tulajdoni viszonyoknak. Eszközbeszerzés A projekt megvalósításához elengedhetetlen, az A1. pontban nevesített célokat közvetlenül szolgáló informatikai eszközök, és szükséges mértékű bútorzat (pl. asztal, állvány, szék) beszerzése. Továbbá elszámolható a szakmai megvalósítók részére történő eszközbeszerzés, a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1 százalékáig. Amennyiben ilyen költségek több projekt kapcsán is felmerülnek, kizárólag az adott projekt arányában számolhatóak el, az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltségalapú arányosítással. Kizárólag a projekt céljához kapcsolódó legkorszerűbb technológiát használó új, rendszert alkotó eszközök bekerülési értéke számolható el. A projekt időszakára eső arányos járulékos költségek is elszámolhatók (support, garancia) ez esetben, ha ez külön kerül számlázásra vagy a számlán tételesen kerül feltüntetésre. Elszámolható költség az eszköz bekerülési értéke, a 2000. évi C. tv. 47., 48. és 51. értelmezésében. A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 80. (2) bekezdése szerinti, a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az egy összegben leírt eszközöknél is szükséges leltári nyilvántartás vezetése. Immateriális javak A projekt megvalósításához szükséges, az A1. pontban nevesített célokat közvetlenül szolgáló immateriális javak (pl. szellemi termékek, vagyoni értékű jogok) bekerülési értéke. 20