NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENRZÉSI FOSZTÁLY Iktatószám: Készítette: SEF-418/2014. Csengeri Éva Balogh Edina Összefoglaló jelentés Az élelmiszerek származási helyével kapcsolatos megtéveszt kereskedelmi gyakorlatok kiszréséhez Budapest, 2014. február
1. Az ellenrzés célja Egyre több magyar fogyasztó tartja fontosnak, hogy a gyártók megkülönböztet jelöléssel lássák el a hazai alapanyagokból, Magyarországon készült élelmiszereket. Ezeket a termékeket - magasabb áruk ellenére - a hazai fogyasztók általában elnyben részesítik vásárlásaik során a külföldi élelmiszerekkel szemben. A Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban rendeletben (a továbbiakban: Magyar termék rendelet) határozta meg az élelmiszerek jelölésén, megjelenítésén, illetve reklámozása során az élelmiszer-vállalkozások által önkéntesen használt megkülönböztet információk feltüntetésének feltételeit annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelel és egységes tájékoztatást kapjanak a termékek magyar eredetét illeten. Tekintettel arra, hogy a vásárlók körében egyre növekszik a kereslet a hazai összetevkbl, Magyarországon elállított élelmiszerek iránt, hatóságunk kiemelten fontosnak tartja, hogy a fogyasztók a megvásárolni kívánt, megkülönböztet jelöléssel ellátott termékekrl pontos, valóságh információt kapjanak annak érdekében, hogy ügyleti döntésüket megalapozottan hozhassák meg. 2. Az ellenrzés idtartama, résztvevi, helyszínei Az ellenrzésre 2013. szeptember 1. - 2013. december 31. közötti idszakban, valamennyi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelsége részvételével került sor. A területi felügyelségek munkatársai elssorban áruházláncok élelmiszer részlegein, kisebb élelmiszerüzletekben, hús és hentesáru üzletekben, valamint zöldség-gyümölcs üzletekben árusított élelmiszereket vontak vizsgálat alá. A fentieken túl sor került vásárcsarnokokban, piaci standokon forgalmazott termékek jelölésének, illetve forgalmazásának ellenrzésére is. 3. Az ellenrzés általános szempontjai A témavizsgálat elssorban olyan élelmiszerek ellenrzésére irányult, amelyeket az élelmiszer-vállalkozás a Magyar termék rendelet szerinti - magyar származásra utaló - jelöléssel látott el. Az ellenrzés e tekintetben kiterjedt mind az elrecsomagolt, mind a nem elrecsomagolt élelmiszerek jelölésére és egyaránt érintette a termékek csomagolásán, illetve a forgalmazás helyszínén esetlegesen elforduló megtéveszt tájékoztatásokat, jelöléseket. A Magyar termék rendelet értelmében az élelmiszer-vállalkozók önkéntes megkülönböztet jelöléssel láthatják el termékeiket aszerint, hogy - a rendelet elírásainak figyelembevételével - az adott élelmiszer összetevi és a feldolgozás helye alapján mely kategóriába tartoznak. Az említett rendelet a termék összetevinek eredete, illetve a feldolgozás helyszíne alapján három kategóriát különböztet meg: Magyar termék, Hazai termék, illetve Hazai feldolgozású termék. Az egyes kategóriák a rendelet részleteinek ismertetése nélkül az alábbi f ismérvek alapján határozhatók meg, illetve különíthetk el egymástól. A vonatkozó jogszabály értelmében azok az élelmiszerek nevezhetk Magyar terméknek, amelyek teljes egészében magyar összetevk felhasználásával készülnek. Hazai termék jelölés abban az esetben tüntethet fel az élelmiszeren, ha annak gyártása 2
során a felhasznált összetevk legalább 50%-a magyar. A Hazai feldolgozású termék jelöléssel ellátott élelmiszerek esetében az import összetevk aránya 50% vagy ennél nagyobb mérték. A feldolgozási folyamatnak azonban mindhárom esetben teljes egészében Magyarországon kell történnie. A Magyar termék rendelet alapján az élelmiszer-vállalkozóknak lehetségük van - a magyar származás tekintetében terméküket tanúsító védjeggyel, védjeggyel, illetve egyéb ábrával, szlogennel ellátni. A tanúsító védjegyek használatát a Magyar termék Tájékoztatási, Minségellenrz Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Nonprofit Kft.) engedélyezi, amennyiben a termék megfelel a Magyar termék rendelet elírásainak. A Nonprofit Kft. által engedélyezett tanúsító védjegyek mellett az élelmiszer-vállalkozások termékeik magyar származására utalhatnak egyéb védjegyekkel, ábrával és szlogennel is. A Magyar termék rendeletben foglaltak ellenrzésén túl a témavizsgálat kiterjedt a nem elrecsomagolt zöldségek és gyümölcsök esetében a forgalmazás helyszínén (pl.: polccímke, figyelem felhívó tábla, gyjtcsomagolás) elhelyezett, az élelmiszerek jelölését általánosan szabályozó rendelet által meghatározott, származási helyre vonatkozó utalások vizsgálatára is. E tárgykörben valamennyi ellenrzés alá vont termék vonatkozásában a Származási hely: Magyarország jelölés valóságtartalmát vizsgálták a területi felügyelségek munkatársai. A témavizsgálathoz kapcsolódóan az ellenrzés ideje alatt a területi felügyelségekhez a vizsgált tárgykörben beérkez panaszbeadványok vizsgálatára is sor került. 4. A vizsgálat alá vont termékek A témavizsgálat során a területi felügyelségek összesen 249 esetben ellenrizték a termék magyar származására utaló jelölésének megfelelségét. A vizsgálat alá vont élelmiszerek az alábbi termékkategóriák közül kerültek ki: tej és tejtermék (30 féle termék), hús és húskészítmény (33 féle termék), zöldség, gyümölcs (123 féle termék), egyéb termék (63 féle termék). Az egyéb kategóriába sorolt termékek elssorban tartósított, illetve gyorsfagyasztott élelmiszerek, valamint száraztészták voltak. A Magyar termék rendeletnek való megfelelés ellenrzésére összesen 152 féle termék jelölése esetében került sor, amelyek többsége (141 termék) elrecsomagolt élelmiszer volt. A vizsgálatban résztvev felügyelségek 97 féle nem elrecsomagolt zöldség, illetve gyümölcs vonatkozásában ellenrizték a forgalmazás helyszínén elhelyezett, Származási hely: Magyarország jelölés valóságtartalmát. A felügyelségek munkatársai elssorban olyan vállalkozások termékeinek jelölését vonták vizsgálat alá, amelyek székhelye az adott területi felügyelség illetékességi területén található. 3
5. A vizsgálat részletes megállapításai A témavizsgálat ideje alatt a területi felügyelségek az ellenrzött 249 féle élelmiszerközül 14 féle termék jelölésével kapcsolatban, továbbá 3 féle terméket népszersít újsághirdetés vonatkozásában állapították meg, hogy azok alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, amely együttesen 7 %-os kifogásolási arányt eredményezett. 5.1 Ellenrzési tapasztalatok a Magyar termék rendelet szerinti jelöléssel ellátott termékek tekintetében A Magyar termék rendelet alapján ellenrzött 152 féle élelmiszer közül 8 féle termék jelölése vonatkozásában, továbbá 3 zöldség-, illetve gyümölcsféle reklámozása során állapítottak meg jogsértést a felügyelségek. A feltárt 8 db jogsértés egyrészt a termékhez kapcsolódóan a forgalmazás helyszínén (a forgalmazó hibájából), másrészt a termék csomagolásán elhelyezett jelölés vonatkozásában merült fel az alábbiak szerint. A forgalmazás helyszínén (figyelem felhívó táblán, polccímkén, illetve ártáblán) 3 esetben a Magyar termék tanúsító védjegy jogosulatlan használata miatt, további 1-1 esetben pedig egyéb, a Magyar termék, illetve a Hazai termék feliratok megtéveszt használata miatt került sor jogsértés megállapítására. Az említett, kifogásolt jelöléseket tehát a termékek forgalmazói helyezték el. A felügyelk ezen megtéveszt tájékoztatásokat 4 esetben tapasztalták áruházláncokban, 1 esetben pedig egy kisebb húsboltban. Az élelmiszerek csomagolásán 2 ellenrzött termék tekintetében bizonyosodott be, hogy a vállalkozások jogosulatlanul tüntették fel a Magyar termék jelölést, mivel - a benyújtott dokumentumok alapján - az élelmiszerek elállítása során import összetevt is felhasználtak. További 1 termék esetében pedig a Magyar, illetve Hazai termék jelölés egyidej alkalmazása miatt került sor jogsértés megállapítására. A feltárt jogsértések 3 elrecsomagolt húskészítményt (szalámi, kolbász, ftt-füstölt tarja), míg 1-1 tartósított élelmiszert (csemegekukorica konzerv), üdítitalt, extrudált kukoricapelyhet, tejterméket (tejföl), illetve nem elrecsomagolt húsfélét (baromfi hús) érintettek. A kereskedelmi egységekben kifogásolt 8 féle terméken túl további 2 féle, nem elrecsomagolt gyümölcs (szibarack, alma), illetve 1 zöldségféle (vöröshagyma) esetében a terméket forgalmazó zöldség-gyümölcs üzletben a vállalkozás ugyan jogszeren használta a termékekkel összefüggésben a magyar jelzt - mivel azokat valóban Magyarországon termesztették -, azonban a helyi újságban a termékek mellett jogosulatlanul került feltüntetésre a Magyar termék tanúsító védjegy, tekintettel arra, hogy ezek a termékek nem rendelkeztek a Nonprofit Kft. által kiadott védjegy használati engedéllyel. 5.2 Ellenrzési tapasztalatok a Származási hely: Magyarország jelöléssel ellátott termékek tekintetében A 97 féle nem elrecsomagolt zöldség, illetve gyümölcs jelölésének vizsgálata során 6 esetben került megállapításra, hogy a termékkel összefüggésben elhelyezett fogyasztói tájékoztatón a Származási hely: Magyarország jelölést a forgalmazó nem jogszeren tüntette fel. Egyes esetekben a forgalmazók a hatóság nyilatkozattételre való felszólítását követen nem nyújtottak be bizonyítékot a termékek eredetét illeten, másrészt az eljárás 4
során a területi felügyelségek a vállalkozás által benyújtott dokumentáció alapján - megállapították, hogy a vizsgált élelmiszerek nem Magyarországról származnak. A feltárt jogsértések az alábbi lédig zöldségfélék forgalmazásával kapcsolatban merültek fel: padlizsán (2 eset), fokhagyma (1 eset), sárgarépa (1 eset), saláta cukkini (1 eset), illetve burgonya (1 eset). A kifogásolt termékeket 2-2 esetben áruházláncok zöldség-gyümölcs részlegein, illetve vásárcsarnokban/piaci árusítóhelyeken, további 1-1 esetben kisebb élelmiszerüzletek zöldség-gyümölcs részlegén, illetve zöldség-gyümölcs üzletben forgalmaztak. 6. Panaszok, közérdek bejelentések Az ellenrzés ideje alatt összesen 7 db fogyasztói beadvány érkezett származási hellyel kapcsolatos megtéveszt kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt. Az eljáró felügyelségek a megtéveszt jelölés tényét 5 esetben állapították meg, így a panaszbeadványok vizsgálata meglehetsen magas, 71%-os kifogásolási aránnyal zárult. A beadványok alapján indult és jogsértés megállapításával zárult ügyek közül 4 eset a Származási hely:.. jelöléssel ellátott termékkel volt kapcsolatos, míg 1 eset a Magyar termék rendeletnek nem megfelel jelölésre vonatkozott. 7. Megtett intézkedések A felügyelségek a származási hellyel kapcsolatos jogsért jelöléseket elhelyez vállalkozásokkal szemben minden esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését megállapító határozatot hoztak. Nyolc vállalkozás a foglalkoztatottak létszáma és nettó árbevételi adatai alapján kis-, illetve középvállalkozásnak minsült, ezért ezekben az esetekben a felügyelségek közigazgatási hatósági eljárásban a jogsért magatartás megszüntetését elíró, kötelezésrl szóló határozatot (8 db) hoztak. További 6 esetben - tekintettel arra, hogy ezek a vállalkozások nem minsültek kis- vagy középvállalkozásoknak - a jogsért magatartás további folytatásának megtiltása mellett a felügyelségek összesen 730 000 Ft összeg fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. Eljárási bírság kiszabását 1 esetben tartotta indokoltnak az adott területi felügyelség, amelynek összege 15 000 Ft volt. Mivel más hatóság hatáskörébe tartozó jogsértés gyanúja merült fel, 2 ügyben áttételre került sor az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához, további 2 esetben pedig a Gazdasági Versenyhivatalhoz. 8. Összefoglalás Az utóbbi években egyre több magyar vásárló keresi a hazai összetevkbl, Magyarországon elállított élelmiszereket. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelel és egységes tájékoztatást kapjanak a termékek magyar eredetét illeten, szükségessé vált az élelmiszerek jelölésén, megjelenítésén, illetve reklámozása során az élelmiszer- 5
1. számú melléklet FÜGGELÉK Az élelmiszerek származási helyével kapcsolatos megtéveszt kereskedelmi gyakorlatok kiszrése cím vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló 2008. évi XLVI. törvény; a kereskedelemrl szóló 2005. évi CLXIV. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; az élelmiszer higiéniáról szóló Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelet; az élelmiszerjog általános elveirl és követelményeirl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet; egyes önkéntes megkülönböztet megjelölések élelmiszereken történ használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet; a szabálysértésekrl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrl szóló 2012. évi II. törvény; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; az élelmiszerek jelölésérl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet.