2014. május HÚS MŰTRÁGYA ZÖLDSÉG KÜLKERESKEDELEM GABONA GYÜMÖLCS GÉPFORGALOM TEJ
Agrárpiaci Információk 2014. május Szerkesztette Stummer Ildikó Vágó Szabolcs Kiadó Agrárgazdasági Kutató Intézet H-1093 Budapest, Zsil utca 3-5. Postacím: H-1463 Budapest, Pf.: 944. Telefon: (+36 1) 476-6093 Fax: (+36 1) 217-8111 e-mail: aki@aki.gov.hu Tartalomjegyzék Gabona és olajnövény... 3 Hús... 5 Tej... 7 Zöldség és Gyümölcs... 8 Külkereskedelem... 9 Inputok... 11 Vágás... 12 Műtrágya... 14 Vetési helyzetkép... 16 Internetes elérhetőségek Agrárgazdasági Kutató Intézet https://www.aki.gov.hu Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) https://pair.aki.gov.hu Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) https://asir.aki.gov.hu Minden jog fenntartva. A kiadvány bármely részének sokszorosítása, adatainak bármilyen formában (nyomtatott vagy elektronikus) történő tárolása vagy továbbítása, illetőleg bármilyen elven működő adatbázis kezelő segítségével történő felhasználása csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével történhet.
PÁIR GABONA ÉS OLAJNÖVÉNY Az USA agrárminisztériumának (USDA) 2014/2015. gazdasági évre vonatkozó adatainak megjelenése látványos áresést eredményezett a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) május első felében. A hivatalos adatok szerint ugyanis bőséges, 697 millió tonna búzatermés várható a világon. Bár ez a mennyiség 17 millió tonnával elmarad a 2013/2014. gazdasági évitől, a szükséglet fedezéséhez éppen elég. A legnagyobb termelők közül a kibocsátás előreláthatóan az Európai Unióban (+1,6 millió tonna), Kínában (+1,3 millió tonna) és Indiában (+500 ezer tonnára) növekszik. A friss infromációk hatására a búza legközelebbi határidőre vonatkozó jegyzése a május eleji 270 USD/tonna (59 643 forint/tonna) szintről 250 USD/tonna alá (55 633 forint/tonna) sülylyedt május közepére. Az USDA tájékoztatása alapján kukoricából az előző évi szezonhoz hasonlóan 979 millió tonna kerülhet a raktárakba világszinten a 2014/2015. gazdasági évben, ami a várható felhasználásnál 14 millió tonnával nagyobb mennyiség. Növekvő termelésre számítanak az USA-ban, Kínában, az Európai Unióban és Argentínában. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) 200 USD/ tonna (43 620 forint/tonna) fölé emelkedett a termény legközelebbi határidőre szóló jegyzése május első napjaiban, ám a bőséges termésről szóló hírek következtében május közepére 190 USD/tonnáig (42 281 forint/ tonna) csökkent. Brazíliában befejeződött a szójabab betakarítása, és Argentínában is a végéhez közelít. A korábbi félelmek ellenére példátlanul nagy mennyiség kerülhet a magtárakba a két dél-amerikai országban. A kínálat bővülése miatt a szójabab legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 538 USD/tonnára csökkent május közepére Chicagóban. Az Amerikai Egyesült Államokban még nem végeztek a vetéssel, de az optimista előrejelzések közel 100 millió tonna termésről szólnak. Világszinten csaknem 300 millió tonna szójabab teremhet a 2014/2015. gazdasági évben, ami minden idők legnagyobb kibocsátása lenne. Az USDA 69 millió tonna körüli canola és repcemag betakarítását valószínűsíti a világon a 2014/2015. gazdasági évben. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban 21 millió tonnánál is több repcemagot arathatnak az idén. A jó terméskilátások miatt az auguszusi szállítású termény jegyzése 360 euró/tonna körül (108-110 ezer forint/tonna) stabilizálódott május első felében a párizsi árutőzsdén (MATIF). Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a hosszantartó stagnálást követően a termények jegyzése május első felében csökkent. Az augusztusi szállítású malmi búzát 50,5 ezer forint/tonna szinten jegyezték május közepén. A takarmánybúzát 47,39 ezer forint/tonnára értékelték az augusztusi lejáratra vonatkozóan. A takarmánykukorica legközelebbi határidőre szóló, júliusi jegyzése 51 ezer forint/tonnára esett. A napraforgómag 94, a repcemag 102 ezer forint/tonna áron volt elérhető a BÉTen a vizsgált időszakban. Az AKI PÁIR adatai szerint a gabonafélék és az olajmagok termelői ára kissé nőtt áprilisban a márciusihoz képest, ám továbbra sem érte el az előző év azonos időszakának szintjét. Az étkezési búza a tavalyinál 22 százalékkal volt olcsóbb a fizikai piacon, vagyis 57 ezer forint/tonnát fizettek érte a vevők. A takarmánykukorica áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 5 százalékos növekedést követően 50 ezer forint/tonna fölé emelkedett áprilisban, ami a 2013. áprilisi szinttől 26 százalékkal maradt el. A napraforgómagot tonnánként 102 ezer (a márciusihoz képest +2 százalék), a repcemagot 124 ezer forintért (+5 százalék) vásárolták, a tavalyinál csaknem 27, illetve 13 százalékkal alacsonyabb áron. A részletekért kattintson IDE. A gabonafélék és az olajnövények termelői ára Magyarországon Megnevezés 2013. április 2014. március 2014. április 2014. április/ 2013. április HUF/tonna 2014. április/ 2014. március Étkezési búza 64 959 56 136 56 984 87,7 101,5 Takarmánykukorica 59 690 47 709 50 083 83,9 105,0 Napraforgómag 140 018 100 481 102 542 73,2 102,1 Repcemag 143 129 118 445 124 425 86,9 105,1 Forrás: AKI PÁIR Agrárpiaci Információk, 2014. május 3
GABONA ÉS OLAJNÖVÉNY PÁIR A főbb termények legközelebbi határidőre szóló jegyzései a chicagói és a párizsi árutőzsdén (2013-2014) 700 700 600 600 500 500 USD/tonna 400 300 400 300 EUR/tonna 200 200 100 100 0 0 IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. 2013 2014 Búza (CBOT) bal tengely Kukorica (CBOT) bal tengely Szójabab (CBOT) bal tengely Szójadara (CBOT) bal tengely Repcemag (MATIF) jobb tengely Forrás: CME Group, MATIF A főbb termények legközelebbi határidőre szóló jegyzései a Budapesti Értéktőzsdén (2013-2014) 70 150 65 140 ezer HUF/tonna 60 55 50 45 130 120 110 100 ezer HUF/tonna 40 90 35 80 IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. 2013 2014 Malmi búza - bal tengely Takarmánybúza - bal tengely Takarmánykukorica - bal tengely Napraforgómag - jobb tengely Repcemag - jobb tengely Forrás: BÉT 4 Agrárpiaci Információk, 2014. május
PÁIR HÚS Az USDA rövid távú előrejelzése alapján a világ sertéshústermelése 1 százalékkal 110,7 millió tonnára emelkedik 2014-ben az előző évihez képest. Az EU sertéshústermelése várhatóan 22,3 millió tonna körül alakul az idén. Az EU sertéshúsexportjának több mint 10 százalékos csökkenésére lehet számítani 2014-ben. Az EU-ban az E kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,64 euró/kg hasított hideg súly volt 2014 áprilisában, 5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A frankfurti árutőzsdén a sertés májusi és júliusi határidőre szóló jegyzései kismértékben emelkedtek, míg a júniusi stagnált 2014. május 15-én az egy héttel korábbihoz képest. A németországi szerződéses ár és a Tönnies felvásárlási ára (1,6 euró/kg hasított súly) stagnált, míg a West Fleisch (1,6 euró/kg hasított súly) 1,3 százalékkal emelte az árat 2014 20. hetében az előző hetihez viszonyítva. Az AKI vágási statisztikája szerint Magyarországon élősúlyban kifejezve 5 százalékkal emelkedett a sertések vágása 2014 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest. A KSH adatai alapján Magyarország élősertéskivitele 19 százalékkal csökkent 2014. januárfebruárban az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez képest. Az élősertés-behozatal az előző évi mennyiségtől 1,5 százalékkal maradt el. A nemzetközi piacon 1 százalékkal több sertéshúst értékesítettünk. A sertéshúsimport 6 százalékkal esett. Az AKI PÁIR adatai szerint a vágósertés termelői ára 478 forint/kg hasított súly volt 2014 áprilisában, 2 százalékkal csökkent egy év alatt. A részletekért kattintson IDE. Az USDA becslése alapján a világ pulykahústermelése 5,5 millió tonna körül alakul 2014-ben, ami a 2013. évihez képest 1,6 százalékos bővülést jelent. Az EU a pulykahústermelése (1,9 millió tonna) nem változik jelentősen a tavalyi mennyiséghez képest. A Közösség 90 ezer tonna pulykahúst szerezhet be külpiacokról, és várhatóan 130 ezer tonna pulykahúst exportál 2014- ben, 7,2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A KSH tájékoztatása szerint Magyarország 2014. január-februárban 28 százalékkal kevesebb friss vagy hűtött darabolt pulykahúst és 80 százalékkal több fagyasztott darabolt pulykahúst importált, mint egy évvel korábban. A friss vagy hűtött darabolt pulykahús exportja 10 százalékkal, a fagyasztott darabolt pulykahúsé 6 százalékkal csökkent. Az Európai Bizottság közlése alapján 2014 áprilisában az egész csirke uniós átlagára 194,6 euró/100 kg volt, nem változott egy év alatt. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke termelői ára (274 forint/kg) 8,8 százalékkal volt alacsonyabb 2014. áprilisban, mint az előző év azonos időszakában. A részletekért kattintson IDE. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi értékesítési ára 21,90 forint/db volt 2014 áprilisában, 7 százalékkal emelkedett 2013 hasonló hónapjához viszonyítva. Az USDA előrejelzése szerint a világ marhahústermelése 58,8 millió tonnára emelkedik az idén a 2013. évihez képest. Az EU marhahústermelése 1,5 százalékkal lehet több 2014-ben, mint tavaly. Az Unió marhahúsexportja várhatóan 1,6 százalékkal csökken, míg az importja 1 százalékkal emelkedik. A KSH közlése alapján Magyarország élőmarhaexportja 32 százalékkal emelkedett, míg élőmarhaimportja 68 százalékkal zuhant az idei esztendő első két hónapjában a 2013. január-februárihoz képest. A marhahúsexport 15 százalékkal csökkent, míg az import volumene ugyanekkora mértékben nőtt. Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára nem változott jelentősen 2014 áprilisában az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. A vágótehén ára 15 százalékkal, a vágóüszőé 21 százalékkal esett. A vágóállatok termelői ára Magyarországon Megnevezés Mértékegység 2013. április 2014. március 2014. április 2014. április/ 2013. április 2014. április/ 2014. március Vágósertés HUF/kg hasított súly 488 466 478 98,05 102,6 Vágómarha HUF/kg hasított súly 701 603 609 86,81 100,94 Vágócsirke HUF/kg élősúly 301 274 274 91,18 100,03 Vágópulyka HUF/kg élősúly 389 392 393 100,90 100,17 Vágóbárány HUF/kg élősúly 784 761 825 105,35 108,54 Forrás: AKI PÁIR Agrárpiaci Információk, 2014. május 5
HÚS PÁIR A vágócsirke, a vágósertés és a vágómarha termelői ára Forrás: AKI PÁIR Az M+L méretosztályú étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára Magyarországon (2013-2014) Forrás: AKI PÁIR 6 Agrárpiaci Információk, 2014. május
PÁIR TEJ Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej termelői átlagára 107,70 forint/kg volt 2014 áprilisában, ami 17 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos hónapjához képest. A nyerstej felvásárlása 8 százalékkal nőtt ugyanebben az összehasonlításban. A fehérjetartalom 0,02 százalékpontos, a zsírtartalom 0,03 százalékpontos mérséklődése miatt a nyerstej ára 1,5 százalékkal csökkent áprilisban a márciusihoz viszonyítva. A nyerstej termelői ára az első negyedévben Magyarországon 108,60 forint/kg volt, ehhez képest Csehországban 3 százalékkal alacsonyabb, míg Szlovákiában 2, Lengyelországban 4 százalékkal magasabb volt az ár. A takarmánykukorica ára Magyarországon volt a legalacsonyabb, ennél Szlovákiában 1 százalékkal, Csehországban és Lengyelországban egyaránt 5 százalékkal magasabban alakult az ár. A tej és a takarmánykukorica áraránya Szlovákiában 2,39, Magyarországon 2,35, Lengyelországban 2,32, Csehországban 2,17 volt 2014 első negyedévében. Az árarány a takarmánykukorica alacsony árszintje miatt magasnak számít a korábbi évekhez viszonyítva. Az USDA tájékoztatása alapján Nyugat-Európában a tejtermelés május közepén elérte a szezonális csúcspontját, és Kelet-Európában is közeledik ahhoz. Akedvező időjárási feltételek miatt a legelők állapota jó, a takarmányköltség alacsony, míg a nyerstej termelői ára magas. Összességében e tényezők arra ösztönzik a tejtermelőket, hogy növeljék a kibocsátásukat. A tejüzemek elérték a kapacitásaik maximumát, ezért számukra nehézséget okoz a nyerstejtöbblet feldolgozása. Az olaszországi Veronában a nyerstej azonnali (spot) piaci ára a 2013. 48. és 2014. 19. hét között 30 százalékkal csökkent. Magyarországon a nyerstej kiviteli ára 105,77 forint/kg volt 2014 áprilisában, az egy évvel korábbitól 1 százalékkal maradt el, ugyanakkor 2 százalékkal haladta meg a belpiaci árat. A termelők és a kereskedők nyerstejkivitele 3 százalékkal, a feldolgozóké 35 százalékkal esett a vizsgált időszakban. Az olaszországi Veronában a nyerstej azonnali (spot) piaci ára május 12-én áfa és szállítási költség nélkül 36,50 euró/100 kg, Lodi városában áfa és szállítási költség nélkül, 60 napos fizetési határidővel 35,75 euró/100 kg volt. A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ (ife) havi rendszerességgel közzéteszi a nyerstej alapanyagértékét 4,0 százalék zsír és 3,4 százalék fehérje beltartalomra vonatkozóan. Az alapanyagérték tükrözi a nyerstej összetevőinek (zsír, fehérje) árát, amelyet a hannoveri és a kempteni árutőzsde vaj és sovány tejpor jegyzései alapján határoznak meg. Áprilisban a zsírérték 1 százalékkal, a fehérjeérték 7,5 százalékkal csökkent, így az alapanyagérték összességében 5 százalékkal mérséklődött egy hónap alatt. Az USDA adatai szerint az Európai Unióban az ömlesztett vaj iránti kereslet gyengült május elején, ami az árak csökkenését okozta. Sok kereskedő a vajárak mérséklődésében bízik rövid távon, ezért csak azonnali szükségletekre vásárol. Az adagolt vaj és a friss tejszín iránti erős kereslet hatására bővülhet az ömlesztett vaj termelése, azonban a készletek szintje előreláthatóan csak mérsékelten emelkedik. A közösségi vajár meghaladja a világpiacit, ami korlátozza az exportlehetőségeket. A sovány tejport előállító porítóüzemek teljes mértékben kihasználják a kapacitásaikat. A sovány tejpor készlete elsősorban Nyugat-Európában emelkedik, Kelet-Európában csak mérsékelt növekedés figyelhető meg. A kivitel azonban gyenge, mivel a kereskedők a termelés bővülésével az árak csökkenésében bíznak, és késleltetik a vásárlásaikat. Ugyanakkor a tejfeldolgozók abban reménykednek, hogy a megnyíló tenderek hatására emelkedni fog a sovány tejpor ára. A részletekért kattintson IDE. A nyerstej termelői átlagára, a nyerstej kiviteli ára Magyarországon, valamint a nyerstej azonnali ára Olaszországban Megnevezés 2013. április 2014. március 2014. április 2014. április/ 2013. április HUF/kg 2014. április/ 2014. március Nyerstej termelői átlagára Magyarországon 92,31 109,33 107,70 116,68 98,51 Nyerstej kiviteli ára Magyarországon 106,44 119,64 105,77 99,37 88,40 Azonnali (spot) piaci ár Verona 122,00 133,6 121,40 99,51 90,86 Azonnali (spot) piaci ár Lodi 121,75 129,32 117,55 96,55 90,90 Megjegyzés: Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán. Forrás: AKI PÁIR, CCIAA di Verona, CCIAA di Lodi Agrárpiaci Információk, 2014. május 7
ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS PÁIR A Budapesti Nagybani Piacon több zöldségfajjal is bővült a belföldi termesztésű, primőr termékek kínálata a 19-20. héten. A zöldborsó 500 forint/kg, a brokkoli 420 forint/kg, a patisszon 360 forint/kg, a padlizsán 500 forint/kg, a vöröskáposzta 250 forint/kg, a fokhagyma 1000 forint/kg leggyakoribb termelői áron jelent meg. A primőr sárgarépát a csomós (180 forint/csomó) mellett már kilogrammos (170 forint/kg) kiszerelésben is kínálták. A hazai tárolási sárgarépa ára 123 forint/kg, a Belgiumból importált terméké 133 forint/kg volt a 20. héten. A hazai újburgonya 135 forint/kg leggyakoribb ára 53 százalékkal, míg a tárolási 90 forint/kg körüli termelői átlagára több mint 40 százalékkal volt alacsonyabb a 20. héten az elmúlt év azonos hetéhez képest. A kígyóuborka 200 forint/kg körüli ára közel 50 százalékkal csökkent 2013 ugyanezen időszakához viszonyítva. A berakó (fürtös) uborkából már szerepelt a felhozatalban a 6-9 cm és a 9-14 cm méretű is. Termelői ára 30, illetve 40 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A belpiaci szamóca termelői ára 750 forint volt kilogrammonként a 20. héten, de a csapadékos, hűvös időjárás hatására a következő hetekben várhatóan emelkedni fog az ára. Emellett a Görögországból és a Spanyolországból származó szamóca is jelen volt a kínálatban, 575-600 forint/kg közötti leggyakoribb áron. Az Európai Unió évente 240-250 ezer tonna spárgát termel. A friss spárga kereskedelmének döntő hányada a tagországok között zajlik. Az EU belső piacán a legnagyobb spárgaexportőrök Spanyolország, Hollandia és Görögország, amelyek együtt a kivitel több mint 70 százalékát bonyolítják. A vezető spárgaimportőrök Németország és Franciaország, amelyek éves behozatala 24, illetve 12 ezer tonna. Az EU évente 37-38 ezer tonna spárgát vásárol a harmadik országokból, leginkább Peruból (32 ezer tonna). Az Unió határain kívülről érkező áru elsősorban Hollandiába és Spanyolországba kerül. A kedvező időjárás miatt Európa-szerte 3-4 héttel korábban került piacra a spárga. Németországban az elmúlt húsz évben a spárga fogyasztása és termesztése is jelentősen nőtt; 2013-ban 24,1 ezer hektárról 103 ezer tonna spárgát takarítottak be. Németország egy főre jutó spárgafogyasztása 1,2 kg körül alakul évente. Franciaországban a termőterület 2 százalékkal bővült az idén a tavalyihoz képest, a termés várhatóan több lesz. Magyarországon a spárga termőterületének kétharmada a Duna-Tisza közén, ezen belül a Csengele- Kelebia-Kiskőrös háromszögben található. Ezeken a területeken az éghajlat, valamint a talaj kedvező a spárgának, az alföldi homokos területeket ugyanis hamar felmelegíti a nap, korábban lehet betakarítani a spárgát. Magyarországon a spárga termőterülete 1200 hektár, a termés 3,8 ezer tonna körül alakult 2013-ban. A spárga főidénye áprilistól júniusig tart. A Budapesti Nagybani Piacon az előző évinél három héttel korábban, a 14. héten jelent meg a spárga, a halványított 900 forint/kg, a zöld 1200 forint/kg termelői áron. A halványított spárgát átlagosan 5 százalékkal (788 forint/kg), a zöld spárgát 6 százalékkal (851 forint/kg) alacsonyabb termelői áron kínálták 2014 17-20. hetében az előző év azonos időszakához képest. A friss vagy hűtött spárga export-import egyenlege meghaladta a 2,23 milliárd forintot 2013-ban. Magyarország a hetedik legnagyobb spárgaexportőr a tagországok sorában. A kivitel 7 százalékkal 2652 tonnára csökkent tavaly. A legnagyobb felvásárlók Németország, Svájc, Ausztria és Szlovákia voltak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a németországi export 30 százalékkal bővült. Ausztria harmadik legnagyobb spárgabeszállítója Magyarország. Néhány belföldi zöldségféle és gyümölcs leggyakoribb bruttó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon Megnevezés 2013. 1-20. hét 2014. 1-20. hét 8 Agrárpiaci Információk, 2014. május 2014. 1-20. hét/ 2013. 1-20. hét Burgonya 125 115 92,0 Vöröshagyma 88 111 126,1 Fejes káposzta 81 67 82,7 Sárgarépa 109 90 82,6 Petrezselyemgyökér 335 451 134,6 Alma 176 168 95,5 Forrás: AKI PÁIR HUF/kg
ASIR KÜLKERESKEDELEM A mezőgazdasági- és élelmiszeripari termékek kivitele 1311 millió eurót, behozatala 791 millió eurót tett ki 2014. január-februári időszakában, az agrár-külkereskedelmi forgalom 520 millió euró aktívumot eredményezett, amely 5 millió euróval kevesebb, mint 2013 első két hónapjában volt. A kivitel értéke 4 százalékkal, a behozatal értéke 8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A gabonafélék kivitelének árbevétele (+41 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben a 24 élelmiszer-ipari árucsoport közül 2014. január-februárban, elsősorban az alacsony bázis miatt. A kukorica kivitt mennyisége az egy évvel ezelőtti mennyiség kétszeresére nőtt és meghaladta a 607 ezer tonnát. Búzából 400 ezer tonna volt az export 2014 első két hónapjában, 75 százalékkal több, mint 2013 azonos időszakában. Az élősertés havi exportértéke 13 millió euróról 5 millió euróra esett 2013. december és 2014. február között. A csökkenés hátterében az áll, hogy az unióban telítődött a piac, miután Oroszország import-tilalmat rendelt el az EU-s élősertés szállítmányokra vonatkozóan. (Litvániában sertéspestissel fertőzött vaddisznókat találtak.) Az importoldalon a legnagyobb növekedés ugyancsak a gabonaféléknél történt, 25 millió euróval emelkedett az árucsoport behozatala 2014 első két hónapjában, 2013 azonos időszakához képest. A bővülést a megnövekedett kukorica-vetőmag import eredményezte. Legnagyobb mértékben a Szerbiából érkező kukorica vetőmagimport bővült. Továbbá 13 millió euróval emelkedett a cukor importja is, melynek hátterében az egyik piaci szereplő egyszeri, nagyobb mennyiségű nyerscukor beszerzése áll. Az cukorimport növekedése nyomán az árucsoport külkereskedelmi egyenlege pozitívból negatívba váltott a megfigyelt időszakban. Az élelmiszergazdaság külkereskedelmének alakulása Megnevezés 2013. januárfebruár millió EUR Export 2014. januárfebruár millió EUR változás 2013. januárfebruár millió EUR Import 2014. januárfebruár millió EUR változás I. áruosztály: Élő állatok, állati termékek 1 621 1 686 104,0 983 991 100,8 ebből: élő sertés 96 110 114,6 73 78 106,5 sertéshús 310 307 99,0 302 274 90,9 baromfihús 454 460 101,5 42 59 142,3 tej 141 168 118,7 60 53 88,5 II. áruosztály: Növényi termékek 2 705 2 196 81,2 855 932 109,0 ebből: búza 304 510 167,9 17 19 114,4 kukorica 1 034 556 53,8 67 77 116,0 repce 272 163 60,0 57 69 121,4 napraforgó 318 214 67,4 61 94 154,7 III. áruosztály: Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati és növényi eredetű viasz 477 534 112,0 201 211 105,0 ebből: napraforgó olaj 407 443 109,0 16 28 171,1 margarin 9 9 99,0 57 58 101,5 IV. áruosztály: Élelmiszer-készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és elkészített dohánypótlók 2 687 3 022 112,5 2 041 2 041 100,0 ebből: cukor 212 126 59,5 197 129 65,3 csokoládé 81 131 161,1 145 164 113,1 állati takarmány 436 505 115,7 125 127 101,4 Összesen 7 490 7 438 99,3 4 079 4 175 102,4 Forrás: KSH adatok alapján ASIR összeállítás Agrárpiaci Információk, 2014. május 9
KÜLKERESKEDELEM ASIR A búza és a kukorica exportjának havi alakulása Forrás: KSH adatok alapján ASIR összeállítás Az élő sertés külkereskedelmi forgalmának havi alakulása Forrás: KSH adatok alapján ASIR összeállítás 10 Agrárpiaci Információk, 2014. május
ASIR INPUTOK Az idei év elmúlt négy hónapját tekintve a rendszerünk által megfigyelt műtrágyák forgalma március hónapban volt a legnagyobb, meghaladta a 100 ezer tonnát. Április hónapban ennek a mennyiségnek mindössze a kétharmada került értékesítésre. Az értékesítési árak az év első egyharmadában folyamatosan emelkedtek, a műtrágyák iránti kereslet ebben az időszakban általában megugrik, hiszen az őszi és a tavaszi vetésű növények is igénylik a tápanyag-utánpótlást a növekedési fázisuknak megfelelően. 2014. január 1-jétől hazánknak is kötelezően alkalmaznia kell az integrált növényvédelmet. Ennek az a lényege, hogy a gazdáknak kombinálniuk kell a különböző kórokozók elleni mechanikus védelmet, megfelelően kell alkalmazniuk a vetésforgót és a kémiai vegyszerek mellett biológiai szerek alkalmazását is be kell iktatniuk a növényvédelembe. Az általunk megfigyelt növényvédő szerek közül elsősorban a kukorica vetéseiben alkalmazható egyés kétszikű gyomok elleni permetszerek (Monsoon, Lumax, Laudis) forgalma nőtt két-háromszorosára áprilisban márciushoz képest, értékesítési áruk jellemzően nem változott. A napraforgó esetében is megkezdődött a gyom- és a rovarirtás, amelyet a Pulsar 40 és a Biscaya nevű szerek megnövekedett forgalma is jelez. A mezőgazdasági erő- és munkagépek esetében is az elmúlt egyharmad évben, márciusban volt a legélénkebb a forgalom. Áprilisban is nagy volt a kereslet a kis méretkategóriás traktorok, a kukorica vetőgépek és a műtrágyaszóró gépek (függesztett) iránt. A kukorica vetőgépek értékesítési ára az elmúlt négy hónapban folyamatosan nőtt, a traktoroké valamelyest csökkent (ez inkább az összetételhatásnak köszönhető), míg a műtrágyaszóró gépeké kissé növekedett. Egyes mezőgazdasági inputok átlagárának és eladott mennyiségének alakulása Megnevezés 2014. március 2014. április Műtrágyafélék (HUF/tonna) 2014. április/ 2014. március Ammónium-nitrát (N34) 85 652,6 88 021,9 102,8 Mészammonsalétrom (MAS) 75 092,9 77 372,3 103,0 Szuperfoszfát (P18-20,5) 69 052,2 72 108,3 104,4 Kálium-klorid (K60) 103 180,5 103 099,0 99,9 MAP (NP 11:52) 142 543,7 139 962,6 98,2 NPK (15:15:15) 110 482,6 110 795,1 100,3 Növényvédő szerek (HUF/kg, HUF/liter) PICTOR SC (1 liter) 22 730,6 22 626,3 99,5 FALCON 460 EC (5 liter) 1 907,6 1 920,9 100,7 FORCE 1,5 G (20 kg) 20 407,9 13 545,5 66,4 SANTANA 1 G (11 kg) 10 983,3 10 636,8 96,8 PULSAR 40 (5 liter) 6 650,8 6 654,2 100,1 LAUDIS (5 liter) 3 097,2 3 078,0 99,4 REGLONE AIR (5 liter) 6 519,8 5 920,0 90,8 Mezőgazdasági gépek (HUF/darab) 67-103 KW (91-140 LE) traktor (db) 16 624 384,2 13 846 501,8 83,3 Talajlazító (db) 6 475 148,0 2 544 347,5 39,3 Kukorica vetőgép (db) 12 626 782,6 13 961 598,1 110,6 Műtrágyaszóró gép (függesztett) (db) 2 319 260,0 2 597 592,7 112,0 Forrás: AKI ASIR Agrárpiaci Információk, 2014. május 11
VÁGÁS ASIR A vágóhidakon 22 855 darab szarvasmarhát vágtak le 2014 első negyedévében, 1,5 ezer darabbal (6,2 százalékkal) kevesebbet, mint 2013 azonos időszakában. A vágás élősúlyban számítva 11 572 tonnát tett ki, ami 9 százalékos csökkenés a bázisidőszakhoz mérten. A szarvasmarha vágás kétharmadát adó tehenek esetében az egy évvel korábbi 16,8 ezerrel szemben 15,2 ezer darabot vágtak a 2014. I-III. havi időszakban (-9,3 százalék). A fiatal marha és az üsző vágása is csökkent (10,1 és 24,8 százalékkal), számuk 747, illetve 1 549 volt az első negyedévben. A borjaknál és a bikáknál növekedett a vágás a tárgyidőszakban. A borjak vágása 48,8 százalékkal, a bikáké 12,6 százalékkal emelkedett, így az utóbbiak száma több mint 5 000 volt. Az élő marha-export jelentős (32 százalékos) növekedését és az import erőteljes (68 százalékos) visszaesését mutatják a 2014. I-II. havi külkereskedelmi adatok élősúlyban, 2013 azonos időszakához viszonyítva. Az élő marha kivitele főként Libanon, Ausztria és Horvátország felé, a behozatal Hollandia, Németország és Románia felől történt. Vágósertésből 980,7 ezer darabot vágtak 2014 első negyedévében, 4,2 százalékkal többet, mint a 2013 év azonos időszakában. A levágott állatok élősúlya öszszesen 111 ezer tonna (4,9 százalékos növekedés), vágósúlya 89 ezer tonna volt. A sertésvágáson belül az anyakoca-vágás a közel 21 ezerről 19 ezer darab alá csökkent az első negyedévben, ami majdnem 10 százalékos mérséklődést jelent. Az élősertés-kivitel mintegy 8 300 tonnát tett ki a 2014. I-II. havi adatok szerint, így mindössze 1220 tonnával haladta meg az importot a január-februári időszakban. Az élő sertés behozatala főként Németországból, Szlovákiából és Lengyelországból történt, a kivitel nagyrészt Románia, Szlovákia és Szerbia felé irányult 2014 első két hónapjában. A KSH adatai szerint a sertésállomány 2013 decemberében 2,9 millió darab volt, a 2013. júniusi értéket 32 ezerrel haladta meg. A levágott juhok száma és vágósúlya egyaránt több mint 45 százalékkal emelkedett 2014 január-márciusában az előző év I-III. havi értékhez képest. A baromfivágás 41,8 millió darab volt 2014 első negyedévében, ez több mint 13 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában regisztrált értéknél. A vágóbaromfi többsége a vágócsirke, amelyből 32,4 millió darabot vágtak az első negyedévben, 3,7 millió darabbal (+12,9 százalék) többet, mint a 2013-as év januármárciusi időszakában. A vágótyúk és kakas vágás 522 ezer darab volt 2014 első három hónapjában, ami 30 százalékos visszaesés az előző év első negyedévéhez viszonyítva. Vágókacsából 1,6 millió darabbal, 30 százalékkal vágtak többet, míg a libavágás gyakorlatilag a 2013-as év azonos időszakának szintjén maradt 2014 első negyedévében. Pulykából 1,6 millió darabot vágtak 2014 január-márciusában, 138 ezerrel (-8,1 százalék) kevesebbet az előző év I-III. havi értékhez viszonyítva. Élőállat vágások alakulása Megnevezés darab 2014. I-III. hó élősúly, tonna 12 Agrárpiaci Információk, 2014. május vágósúly, tonna 2014. I-III./2013. I-III. százalék darab élősúly vágósúly Szarvasmarha összesen 22 855 11 572 5 898 93,8 91,0 90,6 Sertés összesen 980 678 111 046 89 450 104,2 104,9 104,4 ebből: anyakoca 18 940 4 041 3 219 90,3 88,5 88,3 Juh összesen 4 039 151 69 145,2 152 145,5 Ló összesen 62 29 17 137,8 134,9 150,7 Vágóbaromfi összesen 41 865 536 127 271 100 473 113,3 111,0 111,7 ebből: vágócsirke 32 363 233 75 997 60 205 112,9 114,3 115,6 vágótyúk és kakas 521 759 1 279 964 69,0 81,5 79,1 vágóliba összesen 509 805 3 568 2 692 100,4 99,9 98,4 vágókacsa összesen 6 900 259 23 587 18 462 130,3 128 126,7 vágópulyka 1 570 480 22 840 18 149 91,9 92,7 93,8 Forrás: AKI ASIR
ASIR VÁGÁS Vágóhidak szarvasmarha vágása élősúlyban és az élő szarvasmarha külkereskedelme 6 5 4 ezer tonna 3 2 1 0 I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. 2012 2013 2014 Vágás Élőállat export Élőállat import Forrás: AKI ASIR, KSH Vágóhidak sertés vágása élősúlyban és az élő sertés külkereskedelme 45 40 35 30 ezer tonna 25 20 15 10 5 0 I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. 2012 2013 2014 Vágás Élőállat export Élőállat import Forrás: AKI ASIR, KSH Agrárpiaci Információk, 2014. május 13
MŰTRÁGYA ASIR A mezőgazdasági inputforgalmazók 536 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 2014 I. negyedévében. A termelők által vásárolt műtrágya mennyisége 12 százalékkal több volt, mint 2013 I. negyedévében, de az értéke azonos az egy évvel korábbival. A mezőgazdasági termelők által 2014 I. negyedévében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag tartalma 167 ezer tonna volt, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nitrogén hatóanyag 12 százalékkal, a kálium hatóanyag tartalom 13 százalékkal emelkedett, a foszfor hatóanyag mennyisége az egy évvel korábbi szinten alakult. Természetes súlyban vizsgálva, a közvetlenül mezőgazdasági termelőknek értékesített 535,5 ezer tonna műtrágyából 469 ezer tonna egykomponensű, 67 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya 87:13, 2014 I. negyedévében megegyezett az egy évvel korábbival. Egyszerű nitrogén műtrágyából 464 ezer, kálium műtrágyából pedig 4,2 ezer tonna fogyott 2014 vizsgált időszakában. Az egykomponensű foszfor műtrágya értékesített mennyisége a jelentések alapján mindössze négyszáz tonna volt ebben az időszakban. Az egykomponensű nitrogén műtrágya mennyisége 13 százalékkal, az egykomponensű kálium műtrágya mennyisége 53 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A tavaszi időszakban a mezőgazdasági termelők főleg egykomponensű nitrogén műtrágyát vásárolnak. Ezen belül is abszolút meghatározó a mészammonsalétrom, illetve pétisó, amelyből ebben az időszakban 289 ezer tonnát értékesítettek a forgalmazók, kb. 20 százalékkal többet, mint 2013 I. negyedévében. A következő legnagyobb mennyiségben értékesített termék, az ammóniumnitrát, forgalma valamivel több, mint 68 ezer tonna volt, amely hozzávetőlegesen az egy évvel ezelőtti szintnek felel meg. A kiemelt műtrágyák körében a mészammonsalétrom (MAS) ára 7, a többi termék ára 15 százalékkal csökkent 2014 I. negyedévében, az előző év azonos időszakához viszonyítva. De csökkenést láthatunk 2013 utolsó negyedévéhez mérten is, holott ebben az időszakban az árak jellemzően emelkedni szoktak. A MAP ára a 2013. utolsó negyedévi szinten maradt, a káliumklorid, a szuperfoszfát, az NPK 15-15-15 ára 4-6 százalékkal mérséklődött, csak a MAS ára volt magasabb, mint 2013 IV. negyedévében. A KSH legfrissebb adatai alapján a mezőgazdasági termékek termelői ára 2014 I. negyedévében 11,6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés ráfordítási ára 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2013 I. negyedévében. A termeléshez közvetlenül használt termékek körében, a műtrágya ára 8,0 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2013 I. negyedévében. Csökkent a termeléshez felhasznált energia ára is 3,3 százalékkal, de a vetőmag ára 3,3 százalékkal, a növényvédő szer ára pedig 1,1 százalékkal emelkedett 2013 I. negyedévéhez mérten. Az összefoglaló készítésének időpontjában rendelkezésre álló külkereskedelmi adatok alapján 2014 január-februárjában összesen 315 ezer tonna műtrágyát importáltunk, amelyből 221 ezer tonna volt az egyszerű nitrogén, 650 tonna a foszfor, 19,1 ezer tonna a kálium és 74 ezer tonna az összetett műtrágya. A teljes mennyiség 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyszerű nitrogén műtrágya import 24, az egyszerű kálium műtrágya mennyisége 56 százalékkal emelkedett 2013. első két hónapjához mérten. Az összetett műtrágya behozatal megközelíti az egy évvel ezelőttit, az egyszerű foszfor műtrágya import viszont a negyedére esett a bázis időszakhoz képest. A műtrágya értékesítés alakulása Magyarországon Megnevezés 14 Agrárpiaci Információk, 2014. május 2013. I. negyedév 2014. I. negyedév 2014./2013. év természetes súlyban, tonna ezer HUF természetes súlyban, tonna ezer HUF mennyiség érték Egyszerű műtrágyák összesen 413 280 33 784 468 563 35 254 113,4 104,3 ebből: nitrogén 410 350 33 429 463 935 34 766 113,1 104,0 foszfor 189 21 429 33 226,6 156,5 kálium 2 741 334 4 199 455 153,2 136,2 Összetett műtrágyák összesen 63 982 9 321 66 939 7 882 104,6 84,6 NPK műtrágyák összesen 477 262 43 105 535 502 43 135 112,2 100,1 Forrás: AKI ASIR
ASIR MŰTRÁGYA A mezőgazdasági termelőknek értékesített műtrágya mennyisége Forrás: AKI ASIR Egyes műtrágyafélék árának alakulása negyedévenként Forrás: AKI ASIR Agrárpiaci Információk, 2014. május 15
VETÉSI HELYZETKÉP ASIR A 2014. április 14-i állapotról szóló operatív jelentések szerint a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 320 ezer hektár 2014-ben, mely a tavalyi évinél 7 ezer hektárral nagyobb. A talajmunkák, a növényvédelem és a vetés szempontjából ideális időjárás uralkodott 2014 márciusban és áprilisban. A vetési munkálatok minden növénytermesztési ágazatban jóval gyorsabb ütemben haladtak idén, mint a 2013-as év tavaszán, amikor a belvíz erőteljesen hátráltatta a gazdálkodókat. Ugyanakkor az elmúlt télre és koratavaszra jellemző kevés csapadék kedvezőtlen hatással volt az őszi vetésű növények fejlődésére. Tavaszi fagykár és belvíz elhanyagolható területen okozott veszteségeket április 14-ig, azonban a május közepén lehullott csapadék jelentősen növelheti a belvízzel érintett területeket. Az enyhe tél a kártevők és kórokozók elszaporodását segítette, ami Baranya megyében különösen nagy problémákat jelent. A gazdák a tervezett vetési munkáknak 46 százalékát tudták elvégezni április 14-ig, szemben a tavalyi időszakra jellemző 5 százalékos készenléttel. A gabonafélék vetési állapota országosan 42 százalékos készenléti állapotot mutatott április közepéig. A tavaszi vetésű gabonát 1 millió 425 ezer hektáron terveztek vetni, ami 11 ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A kukorica tervezett vetésterülete 1 millió 247 ezer hektár, ez az érték nem mutat jelentős változást a tavalyival összehasonlítva. A kukoricaterület egyharmadán történtek meg a vetések április 14-ig. A tavaszi vetésű szántóföldi növények közül a napraforgómag vetésterülete növekedett a legnagyobb mértékben. Az olajos-növény tervezett vetésterülete 620 ezer hektárt fedett le, ami 21 ezer hektárral több, mint a bázis időszakban. A szója tervezett vetésterülete 5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest és megközelíti a 43 ezer hektárt. A burgonya vetése 57 százalékos készültségi szinten áll, a cukorrépa vetése 73 százalékos, szemben a tavalyi év azonos időszakával, amikor ez az arány mindkét növény esetében csak 10 százalék volt. A zöldségfélék palántázását 17 százalékkal kisebb területen tervezték az egy évvel korábbihoz képest. A zöldbab és a karfiol palántázása az elmúlt évhez képest 34 és 18 százalékkal kisebb területen várható, ugyanez a csökkenés a paradicsom esetében 14 százalék. A zöldborsó, zöldpaprika és görögdinnye tervezett vetése viszont szerény mértékben növekedett. A tényleges palántázások a tervezett területek közel egyharmadán valósultak meg április 14-ig a megfigyelt zöldségféléknél. A gyümölcsfák telepítésével 77 százalékban végeztek. Leginkább a meggy és az őszibarack telepítésekkel maradtak el a gazdálkodók. Az ország be nem vetett területe 2013 tavaszán 56 ezer hektár, ez az érték 2012-ben 70 ezer hektárt tett ki. Tavaszi vetések alakulása májusban Vetésterületek Előirányzott munka (hektár) 16 Agrárpiaci Információk, 2014. május Elvégzett munka (hektár) Elvégzett munka az előirányzott százalékában Tavaszi vetés összesen 2 319 963 1 067 982 46,0 Gabonafélék vetése összesen 1 425 354 594 030 41,7 ebből: tavaszi búza 12 629 12 244 97,0 tavaszi árpa 92 738 85 393 92,1 kukorica 1 247 278 439 704 35,3 napraforgó 620 152 352 277 56,8 Zöldségfélék összesen 46 888 14 748 31,5 Gyümölcsfák telepítése összesen 1 331 1 025 77,0 Forrás: AKI Statisztikai Osztály
ASIR VETÉSI HELYZETKÉP Főbb növények vetésterülete Forrás: AKI Statisztikai Osztály Főbb növények vetésterülete Forrás: AKI Statisztikai Osztály Agrárpiaci Információk, 2014. május 17